Connect with us

Gazdaság

Milliókat hozhat a számlára a zöld hiteleknél beinduló kamatverseny

zöld hitel

Az MNB gáláns zöld otthon hitelprogramja lezárását követően a bankok sorra jelentek meg saját, az energiatakarékosságot díjazó kölcsöneikkel.

Az MNB jövő áprilistól a fogyasztóbarát hitelek zöld kiterjesztésével igyekszik még jobban erősíteni a versenyt. A BiztosDöntés.hu értékelése szerint a fő változás a kamatkedvezményekben elinduló verseny és az lesz, hogy az eddig visszatérítésként adott egyszeri kedvezmény beépül a hitelekbe, s így több millió forintos megtakarítást jelenthet majd az ügyfeleknek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2023 júliusától kibővíti a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) termékek körét. Az MFL hitelek a legkeresettebbek a piacon, a megkötött szerződések 80-90 százaléka valamilyen MFL konstrukció – emlékeztet Gergely Péter. A BiztosDöntés.hu hitelszakértője szerint bár a jegybank fő célja a fogyasztóbarát minősítéssel a különböző, egymással versengő lakáshitelek azonos feltételek mentén történő összehasonlíthatóságának megteremtése volt, a hitelfelvevők ezenfelül láthatóan nagyobb bizalommal fordulnak az MFL termékekhez azáltal, hogy a hitel kondícióit az ő szemükben az MNB garantálja.

Jön a zöld fogyasztóbarát hitel

A jegybank közlése szerint jövő áprilistól a bankok saját zöld hitel termékeikkel is pályázhatnak az MFL minősítésre. Az MNB előzetesen annyit közölt, hogy a minősítés megszerzésének feltétele az lesz, hogy a bankok ezen hitelek esetében folyósítási díjat nem számíthatnak fel, illetve nem kérhetnek külön díjat annak vizsgálatáról sem, hogy a megvásárolni/építeni akart ingatlan megfelel-e a zöld hitel feltételeinek. Az MNB ezenfelül elvárja, hogy a bankok egyszeri alkalommal az adott lakás energiatanúsítványának kiállítási költségeit is átvállalják a hiteligénylőtől, ha zöld hitelt igényel.

Aki arra számított, hogy az MNB újra a korábbi zöld hitel programhoz hasonló konstrukciót hirdet, most csalódott lehet – kommentálta a jegybanki terveket Gergely Péter. A szakember emlékeztetett arra, hogy az MNB épp egy éve indította el saját Zöld Otthon Lakáshitel Programját (ZOP), amelynek keretében ingyen nyújtott 300 milliárd forintnyi forrást a bankoknak, akik maximum 2,5 százalékos kamat mellett nyújthattak kedvezményes zöld hitelt új, energiatakarékos lakást megvásárolni szándékozó ügyfeleiknek.  A termék kamatozása messze elszakadt a piaci hitelekétől, hosszú távú fenntartása egyrészt túl sokba került volna az MNB-nek, másrészt komoly piaci zavarokat okozhatott volna az így számottevően drágábban hitelezhető használtlakáspiacon.

Egyszeri visszatérítés helyett végig fix kamatkedvezmények jöhetnek

A BiztosDöntes.hu hitelszakértője szerint az MNB a most bejelentett változással inkább a piac után lépett. A kereskedelmi bankok ugyanis a ZOP lezárulta után egyre-másra jelentek meg saját zöld hitel termékeikkel. Itt a hitelfelvevő a más lakáshiteleknél megszokott induló kedvezmények (jellemzően a tulajdoni lap beszerzése, az értékbecslési és közjegyzői díj átvállalása, illetve visszatérítése) mellett általában vállalták az MNB által most feltételként meghatározott 15-40 000 forintba kerülő energetikai tanúsítvány díjának megtérítését is. A nagy kérdés Gergely Péter szerint az, hogy a minősítési rendszerbe beférnek-e majd azok a használt lakásokra adott kölcsönök is, ahol a tulajdonos vállalja (megvásárolandó vagy épp saját maga által lakott) az ingatlan energetikai korszerűsítését is, amelynek köszönhetően csökkenthető az ingatlan fenntartásának energiaköltsége.

A zöld hitelek esetében a bank biztosabb megtérüléssel számolhat, hiszen az energiatakarékos, modern otthonok kisebb költséggel fenntarthatóak, amely most az energiaárak emelkedésekor fontos tényező. Emellett pedig a piaci kereslet is ilyen lakások irányába fordul, amely más lakásokkal szemben jobban garantálja ezen ingatlanok értékállóságát. A bankok épp ezért akár 100-200 bázispontos kamatkedvezményt is nyújtanak az ilyen ingatlanok megvásárlására hitelt kérő ügyfeleknek a standard hiteleikhez képest – hívta fel figyelmet Gergely Péter. Ugyanakkor a jegybank minősítési rendszere abból a szempontból új helyzetet teremt, hogy az eddig rendszerint egyszeri, 1-2 százalékos jóváírás helyett a zöld MFL tartós kamatkedvezményt vár el a bankoktól. Az MNB közleménye szerint a Zöld MFL termékek esetében a kezdeti költségeken az ügyfél 100 000 forintot spórolhat, a standard hiteleknél 1 százalékponttal kisebb kamat pedig összességében 3 millió forinttal csökkenti a hitel teljes visszafizetendő összegét a futamidő alatt. A BiztosDöntés.hu hitelszakértője szerint az Zöld MFL hitelek esetében a bankok egymás közötti versenye épp a standard kamatra adott zöld kedvezményekben csúcsosodhat ki, azaz sokkal komolyabb kamatcsökkentésekre is készülhetünk tavasztól.

Ezek a jelenleg is élő zöld hitelek

A BiztosDöntés.hu összeszedte, melyek azok a már ma is elérhető zöld hitel konstrukciók, amelyeket az érdeklődők a zöld fogyasztóbarát hitelek megjelenésig igényelhetnek, s amelyek joggal pályázhatnak majd a Zöld MFL minősítésre

Speciális zöld személyi kölcsönök

UniCredit Bank

Speciálisan napelem vásárlására és/vagy új napelem telepítésére igényelhető a Green személyi kölcsön. (A hitel egyéb energetika beruházásra is igénylelhető, ám csak a napelem telepítés esetén jár az extra kamatkedvezmény.)  A konstrukciót így a most a feltételek szigorodása miatt leszerződő ügyfelek is igénybe vehetik – a kölcsön lehívása az igényléstől számított 6 hónapon belül lehetséges és a kedvezőbb kamatért mindössze havi 150 000 forint jóváírás kell, hogy a számlára érkezzen.

A kedvezményes kamatú kölcsönhöz „Egy havi törlesztő visszajár” akció is tartozik, ha legalább 3 millió forint összegű kölcsönt igénylünk.

MagNet Bank

A bank személyi kölcsönénél a zöld hitelcél talán a legszélesebb körre értelmezhető. Ugyanúgy belefér új elektromos kerékpár, roller, elektromos autó vagy motorkerékpár vásárlására, de kérhető a kölcsön elektromos házi autótöltő kiépítésére is. Lakáscél esetében ezt a hitelt napelem és napkollektor vásárlására és telepítésére fordíthatjuk. A minimum hitelösszeg 300 000 forint, a maximum pedig 8 millió forint. A jövedelem és a kölcsön összegétől függően a standard személyi kölcsön kamatokhoz képest 2-4 százalék lehet a kamatkedvezmény. 3 millió forint feletti hitelnél kötelező a szerződés közjegyzői okiratba foglalása, aminek költségét 50 százalékban (maximum 30 000 forintig) vállalja át a bank.

Zöld lakáshitelek

K&H

A bank zöld lakáshitel terméke nemcsak új, de használt lakás vásárlásra, sőt a meglévő ingatlan (energetikai) korszerűsítésére is igénybe vehető. Új lakás vásárlásakor/építésekor az ingatlannak legalább BB energetikai besorolással és maximum 80 kWh/m2 primer éves energiafogyasztással kell bírnia (ez a korábbi MNB ZOP feltétele volt). Használt lakás esetében 13 energiahatékonysági cél közül kell legalább egyet megvalósítani. Ilyen lehet napelem telepítése, a hőszigetelés vagy a hőszivattyú telepítése. A felújítással legalább 30%-os primer energiaigény csökkentést kell elérni.

  • A bank átvállalja a tulajdoni lap beszerzésének díját, visszatéríti az értékbecslés és műszaki szemle költségét, elengedi a folyósítási díjat, a közjegyzői díjat maximum 40 000 forintig megtéríti
  • A bank 40 000 forintig visszatéríti az energetikai tanúsítvány költségét
  • A hitelösszeg 1%-át, maximum 120 000 forintot jóváír a banknál vezetett számlán.
  • Kamatkedvezményt kínál K&H lakás- és élet- és hitelfedezeti biztosítás megkötésekor.

Raiffeisen

A bank 25 bázispontos kamatkedvezményt ad olyan használt vagy új lakás vásárlására, amely megfelel a korábbi MNB ZOP hitel energetikai feltételeinek.

CIB

A bank 200 000 forintos energiahatékonysági bónuszt ad a CIB Végig Fix Lakáskölcsön, a CIB Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek és a CIB Otthonteremtési Kamattámogatott hitel igénylőinek, ha legalább BB energetikai tanúsítvánnyal bíró ingatlanra igénylik a kölcsönt. 50 000 forint bónusz kapható a CIB Előrelépő Személyi Kölcsönhöz, CIB Babaváró Kölcsönhöz és CIB 10 éves kamatperiódusú Szabad felhasználású Ingatlanfedezetes Kölcsönhöz, sőt ez utóbbi 3 termék együttes igénylésekor a kedvezmények összevonhatóak, azaz maximum 150 000 forint jóváírás kapható.

Zöld felújítási hitelek

MKB, Takarékbank

A Magyar Bankholding tagbankjai az energiahatékonyság növelést célzó 3-24 millió forint összegű 10 éves kamatperiódusú hitelek esetében hirdette meg ECO kedvezményrendszerét.

A felújítással elért legalább BB energetika besorolás esetén 150 000 forint jóváírás kapható.

Ha az ingatlan ennél alacsonyabb energetikai besorolással bír, de a felújítás kapcsán legalább 30 százalékkal javul az energiafelhasználás, 120 000 forint jóváírás kapható.

A bank a hitelnél nem számít fel folyósítási díjat, a tulajdoni lap díját átvállalja, az értékbecslési és a helyszíni szemle, valamint – 30 000 forintig – a közjegyzői díjat visszatéríti, emellett 2 energiatanúsítvány díját is átvállalja.

Gazdaság

Pénztárszövetség: nem tolonganak az emberek az ingatlancélú felhasználásért

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok 1,5 százaléka nagyságrendileg a vagyon 1,5 százalékát igényelte eddig lakáscélra – mondta el Mohr Lajos, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke a Grantis podcastjában.

Mint ismert, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat a tavaly szeptember 30-ai egyenleg erejéig használhatják fel a tagok az idei év folyamán ingatlancélra, összesen három alkalommal. Ingatlancél lehet az ingatlanvásárlás, a felújítás és a hiteltörlesztés is.

Az eddigi tapasztalatok alapján a felhasználás mértéke nagyon alacsony. A tagság 1,5 százaléka nagyságrendileg a vagyon 1,5 százalékát igényelte  – mondta el az ÖPOSZ elnöke.

A nagyjából 2300 milliárd forintnyi kezelt vagyonból tehát 34,5 milliárd forintot fordított eddig lakáscélra körülbelül 16 500 tag az 1,1 millióból. A kormányzat tavaly még úgy kalkulált, hogy a lehetőség körülbelül 300 milliárd forintot mozgathat meg. A jelenleg tapasztalt igények és a várható érdeklődés alapján a Pénztárszövetség vezetője szerint 150-200 milliárd forint mozdulhat meg az év végéig.

Az év első két hónapjában a hitel elő- és végtörleszés volt a legnépszerűbb cél, most tavasszal pedig a felújítás lehet a favorit.

A beszélgetésben szó volt még arról, hogy milyen hatásai lehetnek Donald Trump gazdaságpolitikájának a magyar nyugdíjcélú megtakarításokra a tőzsdei mozgásokon keresztül. Mohr Lajos felhívta a figyelmet, hogy a portfóliókat profi szakemberek kezelik, a kezelt vagyon több mint 40 százaléka magyar állampapírban van jelenleg is, de más eszközökben is jellemzően magyar és európai kitettséggel rendelkeznek a pénztárak. A portfóliós rendszer pedig lehetővé teszi, hogy a megtakarítók rugalmasan reagáljanak a piaci változásokra.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Havi szinten nem változtak, éves összevetésben drágultak a lakáshitelek májusban

Áprilisról májusra stagnáltak a lakáshitel kamatok, ám éves összehasonlításban már drágulást mért a BiztosDöntés.hu szakportál. Ebben a helyzetben a vásárlók a hitelösszeg növelésével kompenzálják az egyre emelkedő lakásárakat.

Lakáshitel kamatok májusban

A BiztosDöntés.hu szakportál lakáshitel-kalkulátora szerint 2025. május elején 6,18 – 7,99% közötti kamattal lehet hozzájutni 20 millió forint lakáshitelhez 10 évre rögzített vagy végig fix kamattal, 20 éves futamidőre, 450 ezer Ft nettó igazolt jövedelemmel. Ez banktól függően 146 370 – 168 547 Ft közötti törlesztőt, illetve 35,2 – 40,5 millió Ft közötti teljes visszafizetést jelent, vagyis a megfelelő választással elérhető pénzügyi előny a teljes futamidő alatt akár 5,3 millió Ft is lehet.

Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője ugyanakkor hozzáteszi, hogy a bankok által kínált hitelkamatot befolyásolja a nettó igazolt jövedelem nagysága, mint ahogy arra is van példa, hogy energiatakarékos ingatlan vásárlásakor a piaci lakáshitel kedvezőbb kamattal igényelhető.

Például 600 ezer Ft nettó jövedelemmel a fenti, 20 millió Ft összegű lakáshitelhez már 5,85%-os kamattal is hozzá lehet jutni, ami 142 494 Ft havi törlesztőt, illetve 34,2 millió Ft teljes visszafizetést jelent.

Havi szinten stagnáltak, éves összevetésben valamelyest drágultak a lakáshitelek

A szakértő szerint áprilishoz képest gyakorlatilag nem változtak a hitelkamatok, mindössze a CIB 10 Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel kamata emelkedett egy bázisponttal, az elmúlt egy évet vizsgálva azonban már más a helyzet. 

Ilyen időtávon belül 450 ezer forint jövedelemmel a kilenc vizsgált bank közül a Gránit, a MagNet és az UniCredit változatlanul hagyta legolcsóbb lakáshitelének kamatát (6,18%, 6,30%, illetve 6,95%), míg az Erste, a CIB, a Raiffeisen, az MBH, a K&H és az OTP árat emelt.

600 ezer Ft igazolt jövedelemmel árnyaltabb a kép: éves összehasonlításban a CIB Banknál csökkent a kamat (6,39%-ról 5,85%-ra), a Gránit, az UniCredit és a MagNet változatlanul hagyta a kamatát, míg a többi pénzintézet drágított.
Reagálnak a hitelből vásárlók a magasabb lakásárakra

Miközben a lakáshitel kamatok stagnáltak vagy emelkedtek, a lakások országos szinten 15% felett drágultak 2024-ben a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint. Budapesten 14,3%, a vidéki városokban 13,8%, a községekben pedig 18,4% volt az áremelkedés mértéke.

Fülöp Norbert Attila szerint a lakások drágulását a vásárlók a hitelösszeg növelésével igyekeznek kompenzálni, amit jól mutat, hogy 2025. februárban a lakáshitelek átlagos szerződéses összege már megközelítette a 20 millió forintot, miközben a múlt év első két hónapjában még 14,6 millió forint volt ugyanez.

A stagnáló – vagy esetenként – emelkedő hitelkamatok és a nagyobb hitelösszeg együttesen magasabb havi törlesztőket eredményez, amire a futamidő meghosszabbításával reagálnak a hitelfelvevők. Az MNB szerint a használt lakás vásárlására igényelt lakáshiteleknél 19,6 évről 20,3 évre emelkedett az átlagos futamidő tavaly év végére, míg az új lakások finanszírozásánál 21 évről 21,6 évre nőtt ugyanez.

Mi várható a következő hónapokban?

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint 2025-ben folytatódhat az átlagos hitelösszeg emelkedése mind a használt, mind az új lakások finanszírozása esetében, ugyanis az ingatlanok drágulása egyelőre megállíthatatlannak tűnik.

A piaci lakáshitel kamatok mérséklődésére rövid távon nem lehet számítani, mert az ezt közvetve befolyásoló jegybanki alapkamat csökkentése jelenleg nincs napirenden. A Magyar Nemzeti Bank kezét megköti ugyanis a még mindig magas maginfláció, az erősen hullámzó forintárfolyam, de az országkockázat megítélése is óvatosságra inti a jegybankot.

Ugyanakkor biztató jel lehet, hogy a kihelyezett hitelekhez szükséges forrás beszerzési költségét közvetve befolyásoló 10 és 20 éves BIRS mutatók csökkentek az elmúlt időszakban, az előbbi 6,37%, míg az utóbbi 6,55% jelenleg, ami mindkét esetben a legalacsonyabb érték idén. Amennyiben a trend tartósnak bizonyul, akkor ez a lakáshitel kamatok csökkenése irányába hathat.

Ebben a helyzetben felértékelődik a támogatott hitelek szerepe, ám ezek aránya a lakáshitelezés felfutásával együtt várhatóan csökkenni fog, ugyanis erősen korlátozott a jogosultak köre. Ezt jelzi az is, hogy míg 2025. februárban az új lakáshitel szerződések volumenének körülbelül ötödét adták a támogatott konstrukciók, egy évvel korábban még 25% volt az arányuk.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Kiszolgáltatottság helyett kiszolgálás

Ezekre a kiberbiztonsági szempontokra kell figyelniük a vállalatoknak 2025-ben a KPMG szerint.

Sürgős intézkedésekre van szükség a kiberbiztonság terén a digitális környezet rohamos fejlődése miatt. A mindent átszövő digitális kapcsolatok és az olyan gyorsan megjelenő technológiák, mint a mesterséges intelligencia, szakmai és magánéletünk szinte minden aspektusát újra definiálják. Így a kiberbiztonság nem csupán üzleti szempontból aggasztó, hanem a társadalom minden területét érintő, egyetemes kérdéssé vált. Milyen megközelítésekre van szükségük a vállalatoknak a kiberbiztonság terén ebben az évben? Hogyan szolgálhatja a kiberstratégia az üzleti növekedést? Milyen új szerepük van mindebben az információbiztonsági vezetőknek? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat a KPMG Cybersecurity Considerations 2025 jelentése.

A KPMG hatodik éve készíti el Cybersecurity Considerations jelentését. Az eltelt öt évben, tehát 2020 és 2025 között a folyamatosan változó kiberbiztonsági környezet kézzelfogható fókuszpontként jelent meg a szervezeti vezetők számára. Több kulcsfontosságú téma évről évre visszaköszön, ilyen például a rugalmasság, a személyazonossági hozzáférés-kezelés (IAM), a felhőbiztonság, vagy a tehetség- és készséghiány. A hangsúly azonban eltolódott a hagyományos biztonsági intézkedésektől a globális és sokrétű digitális környezet prioritásai és kihívásai felé, amelyekre az ionformációbiztonsági vezetőknek szinte valós időben kell reagálniuk. A COVID-19 járvány magával hozta a távmunka elterjedését, emiatt a felhő és a mesterséges intelligencia biztonságára való összpontosítás az információbiztonsági terület kulcsfontosságú célkitűzésévé vált. A tehetséghiány már régóta kritikus kérdés, és ez csak fokozódik a feltörekvő technológiák és az ezekhez szükséges új és változatos készségek tükrében. A személyazonossági hozzáférés-kezelés a Zero Trust stratégiák középpontjába került, a digitális identitások és a hamisítványok azonosításának eszköze lett. A rugalmasság általános követelménnyé vált, és ez a jövőben is így marad. A KPMG kutatásai szerint a vizsgált alapvető biztonsági eszközök nagy része továbbra is központi szerepet játszik. Azonban az új technológiák, a bővülő szabályozások, a kifinomultabb eszközök és a növekvő fenyegetések között az információbiztonsági vezetők szerepe és felelőssége egyre nagyobb.

Nyolc kulcsfontosságú szempont a kiberbiztonságban

A KPMG jelentése nyolc kulcsfontosságú szempontot határoz meg – ezeket kell figyelembe venniük a korszerű vállalatok vezetőinek 2025-ben, hogy mérsékeljék az aktuális kockázatokat, kiépítsék a megfelelő ellenálló képességet, és közben elősegítsék az üzleti növekedést.

Meddig terjed a CISO hatásköre?

A szervezetek digitális átalakulása, a kiberfenyegetések és a szabályozások bővülése jelentős változásokat hozott az információbiztonsági vezetők (CISO-k) szerepében. Ők ma már nem csupán informatikai biztonsági vezetők, és nem is csak a szervezetek influenszerei (ahogy azt a 2022-es Cybersecurity Considerations KPMG-felmérés megállapította), hanem kulcsfontosságú szereplők a vállalatirányításban. Részt vesznek a kockázatértékelésben, a vállalati célok és biztonsági prioritások összehangolásában, a megfelelő kockázatkezelési szint kialakításában. A vezetőség egyre gyakrabban kéri közvetlen beszámolóikat, és elvárja tőlük, hogy a technikai részleteket világosan és érthetően közvetítsék a nem technikai döntéshozók felé. Meg kell érteniük az üzleti folyamatokat, és képesnek kell lenniük arra, hogy a biztonsági intézkedéseket ezekhez igazítsák. A szervezeti kultúra és munkamódszerek alakításában is szerepet kell vállalniuk. Meg kell határozniuk, hogyan segítheti a mesterséges intelligencia a vállalat, az alkalmazottak és az ügyfelek védelmét, miközben beruházásokkal és integrált AI-specifikus védelmi megoldásokkal kell biztosítaniuk a modellek biztonságát.

Helyzetüket nehezítik a tisztázatlan felelősségi körök, gyakran egyensúlyoznak a tanácsadói és a döntéshozói szerep között. Sokszor erőforráshiánnyal küzdenek, és folyamatos nyomás alatt vannak, hiszen a dinamikus fenyegetések állandó éberséget és gyors reagálást követelnek.

„Megoldás lehet itt a felelősségi körök felosztása – egyre több vállalat ismeri fel, hogy ezt a feladattengert nem lehet egyetlen személyre rázúdítani. A kiberbiztonsági küzdelem egyenlőtlen: az adott csapatnak folyamatosan védenie kell az egész vállalatot, a támadóknak viszont elég egyetlen gyenge pontot találniuk, hogy hozzáférjenek a hálózathoz. Ahhoz, hogy jól működjön a védekezés, több szegmens összehangolt együttműködésére van szükség”

– tanácsolja Lukács Kornél, a KPMG kiberbiztonsági tanácsadásért felelős partnere.

Átfogó képzési programokkal leküzdhető a humánkockázat

A kiberfenyegetések elleni küzdelemben továbbra is az emberi tényező a legkritikusabb. Ahogy a szervezetek folyamatosan digitalizálják üzleti modelljüket, a kiberkockázatok ellensúlyozásához szükséges tudást és humánerőt egyre nehezebb felépíteni. Az új, kifinomult technológiák és a gyorsan fejlődő fenyegetések csak súlyosbítják a már most is növekvő szakképzettségi hiányosságokat. Ráadásul egyre mélyül a szakadék a műszaki és nem műszaki készségek között. Az adatvédelmi, kockázati és megfelelési szakemberek esetében az erős technikai képességek továbbra is elengedhetetlenek, de egyre fontosabb a hatékony kommunikáció, a problémamegoldás, az alkalmazkodóképesség és az együttműködés is. Ennek kezelésében segíthetnek az átfogó képzési programok. A munkaerőt megtartani is nehezebbé válik; a KPMG biztonsági műveleti központokról szóló friss felmérésében a biztonsági vezetők csaknem fele mondta, hogy ezzel komoly problémái vannak. Itt érdemes szorosan együttműködni a HR-rel: a rugalmas munkarend, a világos karrierlehetőségek és a szakmai fejlődési lehetőségek biztosítása vonzó lehet a kiberbiztonsági tehetségek számára, és a tapasztalatok szerint a befogadásra, a sokszínűségre és a méltányosságra irányuló kezdeményezések is fontosak lesznek a készséghiány kezelésében.

A mesterséges intelligencia valódi eszköz lehet a biztonsági csapatok számára a készséghiány kezelésében, ugyanakkor a legtöbb esetben nem helyettesíti az emberi munkaerőt. Azzal, hogy a rutinfeladatokat automatizálják az AI segítségével, a szervezetek jelentősen növelhetik a hatékonyságot, így a kibercsapatok felszabadulnak, hogy összetettebb stratégiai feladatokra összpontosíthassanak a hálózat védelme érdekében. Az emberi tényezőnek kulcsszerepe lesz az AI asszisztensek ellenőrzésében. Az információbiztonsági vezetőknek biztosítaniuk kell, hogy csapataik megfelelő képzést kapjanak az AI-rendszerek melletti munkavégzésre, megismerve azok képességeit és korlátait.

Miként teremthető bizalom az AI iránt?

Az AI betört, és velünk is marad. A szervezetek továbbra is vizsgálják, hogy a mesterséges intelligencia hogyan növelheti üzleti tevékenységük értékét. Helye gyakorlatilag minden szervezeti funkcióban van, elfogadását és bevezetését azonban számos kulcsfontosságú kiber- és adatvédelmi kihívás befolyásolhatja. E tekintetben a vezetők továbbra is szkeptikusak. Az adateltolódás, a jogosulatlan hozzáférés és a visszaélések kockázata változatlanul magas. A vezérigazgatók 70 százaléka azt mondja: vállalata növeli a befektetéseit a kiberbiztonságba, kifejezetten az AI-hoz köthető fenyegetések elleni védekezés miatt. A nagyobb átláthatóság, elszámoltathatóság és irányítás a mesterséges intelligencia fejlesztése és alkalmazása körül valószínűleg a CISO-k egyik legfontosabb prioritása lesz. A bizalmat hiteles, minőségi és ellenőrzött adattal tanított AI-implementációk tarthatják fenn, a rendszerek folyamatos monitorozását és értékelését be kell építeni a szervezet napi működésébe, mindez pedig komoly és folyamatos odafigyelést igényel. A vállalatoknak nyomon kell követniük a szabályozási fejleményeket is, és ezeket proaktívan össze kell hangolniuk AI-irányítási gyakorlataikkal, hogy bizalmat építsenek ki az érdekelt felekben.

Használható-e AI a kiberbiztonsághoz – ha egyébként maga az AI is még kockázat?

A mesterséges intelligencia a hatékonyság növelésének, a működési költségek csökkentésének, a kockázatkezelés javításának és a növekvő munkaterhelés lehetséges kezelésének eszközeként jelenik meg. A lehetőség ugyanakkor komoly kockázatokat is hordoz, és sok kérdést felvet egyebek mellett az adatbiztonság vagy a képzés hiánya terén. A KPMG kutatása szerint eközben a vállalatok felsővezetői és igazgatói szintjén egyre erősebb a félelem attól, hogy kimaradnak az AI nyújtotta előnyökből. 82 százalékuk elismerte, hogy a versenytársakkal való lépéstartás érdekében olyan technológiai beruházások mellett döntenek, mint például a virtuális és kiterjesztett valóság. Mielőtt azonban fejest ugranának az AI bevezetésébe, a szervezeteknek gondoskodniuk kellene arról, hogy az alapvető kiberbiztonsági folyamatok szilárd alapokon álljanak, és a vezetők az AI jelenlegi – és rohamosan fejlődő – képességeinek és korlátainak ismeretében döntsenek. A CISO-knak ezért az AI kiber- és adatvédelmi funkciókba való integrálásának mérlegelésekor ismerniük kell szervezetük jelenlegi kiberbiztonsági helyzetét, azonosítaniuk kell az esetleges hiányosságokat, gyengeségeket, és össze kell vetni a potenciális előnyöket a kockázatokkal – ez pedig rendszerenként különböző eredményeket hozhat.

Meddig biztonságos csökkenteni a platformok számát?

Annak érdekében, hogy leküzdjék az egyre összetettebb kiberbiztonsági kockázatokat, a szervezetek folyamatosan bővítik a digitális eszközeik védelmére szolgáló megoldások arzenálját. Itt már pusztán a rendelkezésre álló lehetőségek száma is nyomasztó lehet. Sok szervezet vizsgálja a biztonsági platformok bevezetését, amelyek nagyobb hatékonyságot, jobb átláthatóságot, a költségek csökkentését, és a biztonsági környezet feletti fokozott ellenőrzést biztosítanak számukra. Az elmozdulás a platformok konszolidációja felé azonban buktatókat is rejthet. Az egyik jelentős – bár nem új – aggodalom a koncentrációs kockázat, amikor a szervezet túlzottan függővé válhat egyetlen szállítótól vagy platformtól. Egy másik, kereskedelmi szempontból jelentkező kihívás a beszállítói kötöttség. Ahogy a szervezetek egyre inkább függenek egy adott termék- vagy szolgáltatáskészlettől, előfordulhat, hogy a választott platform már nem felel meg igényeiknek. Ilyen esetekben a szolgáltatóváltás költséges és összetett vállalkozás lehet, jelentős kompatibilitási problémákkal és további képzési követelményekkel járhat.

„E kockázatok mérséklése érdekében fontolóra kell venni a platformkonszolidáció hibrid megközelítését”

– javasolja Lukács Kornél, a KPMG kiberbiztonsági tanácsadásért felelős partnere.

„Tehát azok a szervezetek, amelyek a platformok konszolidációja felé mozdulnának el, jól teszik, ha a döntés előtt azonosítják és a megvalósítás során kezelik az ezzel járó kockázatokat, a hiányosságokat pedig célzott megoldásokkal egészítik ki, amelyek biztosíthatják a rugalmasságot, az alkalmazkodást a változó körülményekhez.”

Hogyan azonosíthatók az emberek a kibertérben?

Az eszközök és felhasználók megbízható azonosítása egy olyan szilárd alap, amely nélkül nem létezik IT-biztonság. A digitális személyazonosságok utat nyitnak egy agilisabb és hatékonyabb digitális világ felé. Ezen a téren világszerte számos innovációval találkozhatunk, az identitás-hitelesítés azonban továbbra is kihívást jelent. A rendszerek közötti széles átjárhatóság, a deepfake megjelenése és a személyes és biometrikus adatfeldolgozás terjedése megköveteli a jövőálló hitelesítési megoldások kidolgozását és korszerű szabályozások kialakítását. A CISO-knak és a döntéshozóknak jobban meg kell érteniük a helyzetet, újra kell gondolniuk a berögzült folyamatokat, és be kell fektetniük a szilárd elveken nyugvó innovatív rendszerekbe.

Megvédhetők-e az okoseszközök?

Az okos eszközök és termékek robbanásszerű elterjedése megváltoztatta a kapcsolattartást a bennünket körülvevő világgal, ezzel együtt pedig a hagyományos biztonsági hozzáállás is elavulttá vált, az alig egy évtizeddel ezelőtt alkalmazott módszerek már nem elegendőek. A termékek egyre rövidülő életciklusa során megjelenő sebezhetőségek a gyártókat és a szabályozókat is arra késztetik, hogy minél gyorsabban minél fejlettebb módszereket keressenek, amelyekkel lehetővé teszik az összekapcsolt eszközök biztonságos használatát. Az eszközök által elért vállalati adatvagyon védelme kulcsfontosságú lesz az ágazatok és infrastruktúrák integritásának, biztonságának megőrzése szempontjából.

Létezik-e stabil biztonsági kultúra?

A működés zavartalansága szempontjából a kiberbiztonság alapvető tényező lett az egyes szervezetek és az egész társadalom számára is. Továbbra is aggasztó, hogy a támadók zsarolóprogramokat vagy más rosszindulatú eszközöket használnak nagyszabású ipari zavarok előidézésére, adatok és akár emberi életek kockáztatásával. A beszállítók is biztonsági kockázatot hordozhatnak: a szervezetek egyre inkább külső szolgáltatókra támaszkodnak a szoftverek és szolgáltatások terén, így fokozott a veszélye annak, hogy ezek az ellátási lánc gyenge láncszemei lesznek. Meg kell találni a módját annak, hogyan hozhatunk létre széles körű, holisztikus és ellenálló biztonsági kultúrát az egész vállalatban azzal a céllal, hogy minden érintett felismerje és hozzátegye a magáét a rendszerek és folyamatok tervezésétől a működtetésen át egészen a kivezetésig.

A teljes riport itt olvasható: Kiberbiztonsági tanácsadás – KPMG Magyarország


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss