Gazdaság

Így vonzhatsz be még több informatikust a cégedbe

A szoftverfejlesztés iránti kereslet gyorsan nő, amelynek fő oka, hogy a Covid-19 sok vállalkozást kényszerített arra, hogy digitálissá tegye működését, méghozzá gyorsan.

Az informatikában dolgozók száma azonban nem tudta lekövetni a kereslet növekedését: az IT vezetők szerint az esetek 64 százalékában a szakemberhiány akadályozza az új technológiák bevezetését. Ez gyors alkalmazkodásra kényszeríti az informatikai szektort – de annak mikéntje már korántsem egyértelmű. A szoftveres megoldásokat fejlesztő Exadel budapesti központjának vezetője, Eyal Zucker három megoldást ajánl a cégek figyelmébe – közülük is különösen az úgynevezett megoldás- vagy szolgáltatásgyorsítók alkalmazása lehet érdekes.

Az IT vezetők alapvetően háromféle stratégia mentén próbálják ellensúlyozni a munkaerőhiányt és lendületben tartani a digitális transzformációt: az elosztott agilis fejlesztés bevezetése, a fejlesztés automatizálása és az úgynevezett megoldásgyorsítók alkalmazása.

Az agilis fejlesztés olyan eszközök és folyamatok összessége, amelyek révén a fejlesztő csapatok összehangoltan, és produktívan tudnak együttműködni, és magas szinten marad a tagjaik elégedettsége is. Az elosztott agilis fejlesztés az eredeti koncepció továbbfejlesztése. Az eredeti modell megköveteli, hogy a csapat egy helyen, akár ugyanabban a szobában üljön. Az új realitás azonban arra kényszeríti a vállalatokat, hogy ne csak lokális munkaerőt keressenek és alkalmazzanak. Az elosztott agilis módszer lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy a különböző helyeken lévő embereket összekössék, és közben fenntartsák a fejlesztés gyors tempóját.
A fejlesztés automatizálására több módszer létezik, a low code/no code-tól kezdve a DevOps eszközökön át a z automatizált szoftvertesztelésig és így tovább. Ezek a technikák lehetővé teszik a fejlesztőknek, hogy automatizálják az ismétlődő, manuális feladatokat, tehermentesítve a csapatokat, hogy azok a fontosabb munkákra koncentrálhassanak, ahelyett, hogy elvesznének a részletkérdésekben.
A harmadik stratégiát az úgynevezett megoldásgyorsítók alkalmazása jelenti. A kifejezetés olyan eszközök, folyamatok és gyakorlatok összességét takarja, amelyek egyetlen megoldásba kombinálva képesek növelni a nagyszabású, egyedi termék- és platformfejlesztés gyorsaságát és minőségét.

„A megoldásgyorsítók két kritikus területen javítják a hatékonyságot. Egyrészt csökkentik a fejlesztési költségeket és időt, úgy, hogy ez nem megy a minőség rovására. Fejlesztési nehézségeket és késedelmet lehet velük kiküszöbölni – mondta el Eyal Zucker, a szoftvermegoldásokat fejlesztő Exadel budapesti központjának vezetője. – A másik fő előnyük pedig, hogy szakembereket csábítanak a vállalathoz. A megoldásgyorsítók segítségével a fejlesztők nagyobb autonómiát élveznek a munka során, és az ügyfél által támasztott korlátokon kívül dolgozhatnak, nagyobb mozgásteret kapnak, jobban kamatoztathatják a kreativitásukat. Ezért a jól képzett munkaerőért folytatott versenyben a megoldásgyorsítók kulcsfontosságúak.”

Normál esetben az ügyfelek határozzák meg az általuk rendelt megoldások főbb technikai paramétereit. A megoldásgyorsító eszközöket azonban a szoftverfejlesztő szolgáltatók házon belül hozzák létre, ezzel lehetőséget adva a fejlesztőknek, hogy saját kezűleg irányítsák a folyamatokat, és döntő szerepük legyen a követelmények, a funkciók, a megcélzott piacok, a forgalmazási csatornák és sok más szempont meghatározásában. Lehetőséget ad nekik arra is, hogy különböző szerepekben próbálják ki magukat, például megoldásvezetőként, terméktulajdonosként vagy akár a marketingesként.

„A megoldásgyorsítók hasznosságára mi is kiváló példákat láttunk. Az egyik csapatunk korábban sokat küzdött azzal, hogy a tartalomkezelő rendszerben folyamatosan váltogatniuk kellett a különböző fejlesztői környezetek között, ami igen időigényes volt – magyarázta Eyal Zucker. – A házon belüli szakértők hamar megoldották a problémát: fejlesztettek egy Google Chrome bővítményt, ami lehetővé tette a környezetek közötti gyors váltást. A megoldást aztán más csapatok is át tudták venni. A fejlesztők a problémamegoldás mellett számos olyan feladatot is elvégeztek, amelyek túlmutattak a megszokotton. Piacelemzést készítettek, új terjesztési lehetőségeket kerestek (például nyílt forráskód), különböző marketing megközelítéseket próbáltak ki, hogy megtalálják azt a közönséget, amelyik szintén hasznát veheti majd ennek a megoldásnak. Ezt nevezzük megoldásgyorsításnak.”

Hogy vágjunk bele?

A szakember hozzátette: ha megoldásgyorsító (vagy más néven szolgáltatásgyorsító) fejlesztést szeretnénk kezdeni, három megközelítés közül érdemes választani.

A cégvezetés nyílt felhívást tesz közzé egy közös probléma megoldására.
Elindulhatunk a projektcsapat egy motivált tagjának javaslata alapján.
Szervezhetünk egy hackathont, amely vagy megoldandó problémákat keres, majd azokra megoldást ad, vagy egy konkrét probléma megoldására irányul.

A részvételre való ösztönzés két legjobb módja a cégvezetés felől jövő ösztönzés és a megfelelő kompenzáció. A szervezet költségvetésétől függően ezeket fel lehet ajánlani pénzbeli bónuszok, de akár erkölcsi elismerés, dicséret, díj formájában is. Utóbbival hozzájárulhatunk a fejlesztők cégen és szakmán belüli tekintélyük növeléséhez. Sokan azért csatlakoznak a szolgáltatásgyorsító projektekhez, mert szeretik, amit csinálnak, és átélhetik a projekt feletti tulajdonosi felelősség érzését.

„Az informatikai szakemberhiány mellett a digitális megoldások iránti kereslet tovább nő, ezért az IT-szervezeteknek új stratégiákat kell találniuk. Az elosztott agilis fejlesztés, a fejlesztés automatizálása és a megoldásgyorsítók mind olyan életképes megoldások, amelyek segíthetnek ezt a hiányt orvosolni. A jövőben valószínűleg még több stratégia fog megjelenni, hogy megfeleljen ezeknek a kihívásoknak, és nincs kétségünk afelől, hogy az iparág továbbra is innovatív marad”

– mondta el Eyal Zucker.

Az Exadel-ről bővebben: https://exadel.com/about-us/overview/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:cég exadel IT kereslet kínálat lehetőség munka

Up Next

Januártól a MediaMarkt áruházakban is megvásárolhatóak a Vodafone mobil előfizetései

Don't Miss

Így fűtünk az energiaválság idején

Gazdaság

Így lehet még biztonságosabb és hatékonyabb az adatközpontok működése

A nem tervezett leállások számának akár 75 százalékos csökkenése, ötödével kisebb üzemeltetési költségek – többek között ezekkel az előnyökkel járhat az állapotalapú karbantartásra történő átállás az adatközpontok esetében.

Az IDC új tanulmánya szerint a sűrűbb rack elhelyezés, a különböző gyártóktól származó rendszerek és a képzett szakemberek hiánya miatt a mesterséges intelligencia (MI) korszak adatközpontjaiban új megközelítésre van szükség a karbantartás és az ellenállóképesség növelése kapcsán.

A mesterséges intelligenciával támogatott állapotalapú karbantartás (CBM – Condition Based Maintenance) korai alkalmazói kevesebb manuális beavatkozásról, az üzemeltetési költségek (OpEx) és a nem tervezett leállások számának csökkenéséről, hosszabb eszköz-élettartamról és általában nagyobb hatékonyságról számoltak be az IDC által kiadott „The Self-Aware Datacenter: How Condition-Based Maintenance Turns Fragmented, Multi-Vendor Datacenters into Predictable Infrastructure and System Intelligence” című Fehér Könyv szerint.

Server room, computer illustration.

Megugró terhelés, hiányzó szakemberek

A Schneider Electric által támogatott tanulmány szerint az egy rackre jutó teljesítménysűrűség a standard adatközpontokban mért 15 kW-ról a mesterséges intelligencia alkalmazásokat kiszolgáló létesítményekben 300–600 kW-ra emelkedett. A kihívásokat tovább fokozza, hogy számos térségben korlátozott a rendelkezésre álló villamosenergia-kapacitás. Ennek következtében az új adatközponti kapacitások döntő többsége a már meglévő infrastruktúrára épül, miközben az üzemeltetők egyre inkább több telephelyből álló campusok kialakítása, helyszíni energiatermelés, valamint meglévő létesítmények fejlesztése és helyi szolgáltatók felvásárlása révén igyekeznek biztosítani a számítási kapacitás növeléséhez szükséges energiát.

„Amikor az üzemeltetők egy teljesen új adatközpont felépítése helyett meglévő létesítményeket vásárolnak meg, akkor különböző gyártóktól származó, számukra ismeretlen berendezéskonfigurációkhoz jutnak hozzá, amelyekről nincsenek üzemeltetési előzmények, így szükséges az azonnali integrációjuk az eszközteljesítmény-kezelő rendszerekbe”

– mutatott rá a Fehér Könyv szerzője, Luis Fernandes, az IDC vezető kutatási menedzsere.

Ugyanakkor a képzett műszaki szakemberek hiánya már fenntarthatatlan mértékűre nőtt: az Egyesült Államokban például minden 7 betöltetlen álláshelyre csupán 1 képzett szakember jut. Számos, világszerte végzett adatközponti felmérés a képzett munkaerő hiányát emeli ki a legfontosabb üzemeltetési problémaként.

„Az állapotalapú karbantartás az MI-korszak infrastruktúrájára optimalizált üzemeltetési modell, amely csökkenti a manuális beavatkozások számát, mérsékli az üzemeltetési költségeket (OpEx) és meghosszabbítja az eszközök életciklusát. Azáltal, hogy a prediktív elemzést kiterjeszti a különböző gyártóktól származó eszközök és a potenciális hibalehetőségek közötti összefüggések feltárására, a CBM lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy gépi vezérlésű, de ember által validált rendszerintelligenciát építsenek ki”

– tette hozzá Luis Fernandes.

Jelentős előnyök

A Schneider Electric EcoCare szolgáltatásai a reaktív és ütemterv alapján megvalósított beavatkozásoktól az állapotalapú, eredményorientált eszközéletciklus-kezelés felé mozdulnak el. Az MI-alapú „Energy Intelligence” és szakértői felügyelet segítségével az EcoCare folyamatosan nyomon követi az eszközök és rendszerek viselkedését az üzemeltetési határértékekhez viszonyítva, azonosítja az eltéréseket, és előre jelzi a potenciális hibákat.

Az EcoCare szolgáltatáscsomag kézzelfogható eredményeket hoz az állapotalapú karbantartás bevezetésével:

akár 75%-kal csökkenhet a nem tervezett leállások száma
a beszámolók szerint 20%-kal mérséklődnek az üzemeltetési költségek (OpEx)
csökkenő kockázatok.

„A távfelügyeleti funkciók és a mesterséges intelligenciával támogatott koordináció ötvözésével betekintést nyerhetünk az eszközök és rendszerek aktuális állapotába, és lehetőség nyílik a később esetleg meghibásodáshoz vezető rendellenes működés korai felismerésére. Ez egyrészt biztosítja, hogy a leállások ideje a lehető legrövidebb legyen, másrészt azt is, hogy a szigorú specifikációk alapján működő berendezésekkel ne foglalkozzanak feleslegesen és ne állítsák le őket, amikor nincs arra szükség”

– mondta el Jerome Soltani, a Schneider Electric „Services” területért felelős globális vezetője.

A Schneider Electric támogatásával készült teljes IDC Fehér Könyv innen tölthető le.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Széchenyi István Egyetem vezetésével indult kutatás az autópályák és közlekedési infrastruktúrák biztonságának növeléséért

A győri Széchenyi István Egyetem vezetésével zajlik az „Autópálya-rézsűk állapotelemzése és javítása önjavító ökológiai technológia kifejlesztésével katasztrófa kockázati körülmények között” című kutatás-fejlesztési projekt.

A Geoplan Mérnökiroda Kft.-vel konzorciumban megvalósuló program célja olyan innovatív technológiák kidolgozása, amelyek hozzájárulnak a geotechnikai kockázatok hatékony kezeléséhez, valamint a közlekedési infrastruktúrák hosszú távú biztonságának és ellenálló képességének növeléséhez.

A tavaly indult és 2028. második felében záruló projekt összköltsége 74,85 millió forint, amelyből 66,78 millió forint támogatást biztosít a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap. A Széchenyi István Egyetemre jutó támogatási összeg közel 47,93 millió forint.

A kutatás középpontjában a geológiai veszélyek intelligens előrejelzése és az ökológiai helyreállítás áll. A szakemberek kiemelten az autópályák rézsűinek stabilizálására fókuszálnak, különösen olyan területeken, ahol természeti vagy egyéb katasztrófakockázatok veszélyeztetik az infrastruktúra biztonságos működését. A cél olyan korszerű megoldások kidolgozása, amelyek a legmodernebb technológiák alkalmazásával segítik a geotechnikai problémák megelőzését, kezelését és a károk mérséklését.

A fejlesztések során a kutatók egyebek mellett gépi tanulási módszereket, térinformatikai rendszereken alapuló értékeléseket, numerikus szimulációkat és intelligens monitorozó rendszereket alkalmaznak. Ezek lehetővé teszik a geológiai veszélyek pontosabb azonosítását, előrejelzését és a szükséges beavatkozások időbeni megtervezését.

A projekt egyik legjelentősebb innovációja az önjavító ökológiai helyreállítási technológia fejlesztése. Ennek részeként a kutatók egy négy rétegből álló talajmodellre épülő talajrekonstrukciós és termékenységfenntartó megoldást dolgoznak ki, amely hatékonyan segíti az erózió és a kimosódás elleni védekezést. A technológia egyszerre szolgálja a környezeti fenntarthatóságot és az infrastruktúrák műszaki biztonságát.

A kutatás eredményei nemcsak az autópályák esetében hasznosíthatók. Az új módszerek és technológiák alkalmazhatók lehetnek vasúti és közúti hálózatok, valamint más kritikus infrastruktúrák állapotfelügyeletében és helyreállításában is. A demonstrációs projektek révén a fejlesztések gyakorlati környezetben is bizonyíthatják hatékonyságukat, hozzájárulva a biztonság, a környezetkímélés és a költséghatékonyság növeléséhez.

A projekt azonosítószáma 2024-1.2.8-TÉT-IPARI-CN-2025-0000

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Folytatódhat a Demján Sándor Tőkeprogram

A Magyar Fejlesztési Bank 2026. augusztus 26-án vállalta, hogy biztosítja a feltételeknek megfelelő vállalkozások hitel- és tőkefinanszírozását, és négy hónappal meghosszabbította a befektetési időszakot.

A mintegy 43,9 milliárd forintos forrásrészlet még nem érkezett meg az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-hez: az MFB a vezetőváltást követően előbb meg kíván győződni az alapkezelő jogszerű működéséről, valamint arról, hogy az új vezetés elkötelezett a bankkal korábban egyeztetett befektetési stratégia következetes végrehajtása mellett. Az MKIK ehhez minden szükséges dokumentumot, információt és garanciát megad.

A program kedvezményes hitel- és tőkefinanszírozással segíti a magyar kis- és középvállalkozások beruházásait és növekedését. A forrást az MFB biztosítja, az MKIK tulajdonában álló MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. pedig a magántőkealap kezelőjeként felel a befektetések lebonyolításáért, a szerződéskötésekért és a finanszírozás vállalkozásokhoz történő eljuttatásáért.

A program eredetileg bejelentett 150 milliárd forintos keretét három, egyenként 50 milliárd forintos részletben tervezték biztosítani. Az első részletet az MFB már az alap rendelkezésére bocsátotta, ennek terhére valósul meg a program első finanszírozási szakasza. A mostani döntés a másodikra vonatkozik: az MFB és az alapkezelő 168 pályázó vállalkozást értékelt pénzügyi, gazdasági, működési és üzletbiztonsági szempontból, közülük 145 felelt meg maradéktalanul a feltételeknek, így az eredetileg 50 milliárd forintos részletből 43,9 milliárd forint szolgálhatja a finanszírozásukat. A harmadik, további 50 milliárd forintos részlet nem tárgya az MFB mostani döntésének; rendelkezésre bocsátásáról az MKIK információi szerint jelenleg nincs végleges döntés, ezért a teljes, eredetileg bejelentett keret jelenleg nem áll az alapkezelő rendelkezésére.

A vezetőváltás előzménye, hogy az MKIK elnöke 2026 júniusában szabályszerűségi vizsgálatot indított az alapkezelő működésével kapcsolatban. Az ügyvédi, számviteli és informatikai szakértők bevonásával zajló átvilágítás első megállapításait követően került sor a vezérigazgató visszahívására és munkaviszonyának megszüntetésére; ezek a lépések az MKIK álláspontja szerint jogszerűen történtek. A vizsgálat első fázisa várhatóan a jövő hét folyamán zárul le, megállapításairól először az MKIK vezetése kap tájékoztatást.

Az MKIK álláspontja szerint a volt vezérigazgató részéről az elmúlt napokban több sajtóorgánumban megjelent állítások tényszerűen megalapozatlanok, és a vizsgálat menetére nincsenek hatással. Az átvilágítás dokumentumok alapján, szakértők bevonásával zajlik, azt nyilatkozatok nem befolyásolják. Az MKIK elnöke kitart a tények teljes körű feltárása mellett, és ettől a személyét vagy a Kamarát érő megalapozatlan és nemtelen támadások sem tántorítják el.

Az alapkezelő működése folyamatos: az MKIK álláspontja szerint a döntéshozatalhoz, a képviselethez és az operatív működéshez szükséges szervezeti és aláírási rend az új vezérigazgató kinevezéséig is biztosított. Az MKIK és az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. együttműködik az MFB-vel, és haladéktalanul a bank rendelkezésére bocsátja a kért dokumentumokat, információkat és garanciákat.

A befektetési időszak négy hónapos meghosszabbításával elegendő idő állhat rendelkezésre a szerződéskötések és a finanszírozás lebonyolítására. Ezek tényleges ütemezését a forrás beérkezése és a kötelező ellenőrzések lezárása határozza meg; a teljesen előkészített ügyleteknél ezt követően rövid időn belül sor kerülhet a szerződéskötésre és a folyósításra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!