Magyarország is elnyerte az átmeneti QDMTT Safe Harbour státuszt. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által közzétett listán szereplő országok belföldi kiegészítő adói az előzetes elemzés alapján megfelelnek a globális minimumadó szabályainak, ezért a Magyarországon is működő multinacionális vállalatcsoportok a Magyarországon működő csoporttagjaik vonatkozásában mentesülnek a globális minimumadó megfizetésének kötelezettsége alól külföldön.

Az OECD 2025. január 15-én publikálta azon országok listáját, amelyek belföldi kiegészítő adói az előzetes elemzés alapján megfelelnek a globális minimumadó szabályainak. Az érintett országok átmeneti QDMTT Safe Harbour (Qualified Domestic Minimum Top-up Tax) státuszt szereztek, amely jelentős előnyt jelent a globális minimumadó-kötelezettségek teljesítése során. Magyarország is bekerült ezen elismert országok közé, ami fontos mérföldkő a magyarországi multinacionális vállalatcsoportok számára.

A QDMTT Safe Harbour státusz lényegében azt jelenti, hogy az ilyen minősítéssel rendelkező országokban (például Magyarországon) működő csoporttagok vonatkozásában külföldi országok nem vethetnek ki további globális minimumadó-kötelezettséget, az érintett csoporttagok vonatkozásában egyedül azok saját országában merülhet fel kiegészítőadó-fizetési kötelezettség.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

„A magyarországi csoporttagok vonatkozásában a külföldi végső anyavállalat mentesül a globális minimumadó kiszámítása és megfizetése alól a magyarországi csoporttagok vonatkozásában, hiszen a magyar szabályozás megfelel az OECD elvárásainak, így a csoporttagok magyarországi megadóztatása elégséges a globális minimumadó rendszerének szempontjából”

– mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Az OECD az átmeneti safe harbour státuszt szerzett országok listáján túl egy adminisztratív iránymutatást is kiadott a halasztott adókat érintő átmeneti szabályok értelmezésével kapcsolatban. Továbbá, a kiegészítő adóra vonatkozó adatszolgáltatás (GloBE Information Return, GIR) tervezete, illetve annak iránymutatásai is frissültek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Folyamatosan nő a választható befektetési portfóliók száma az önkéntes nyugdíjkasszáknál, ám a választás – a részletes termékismertetők miatt – így sem lett sokkal nehezebb.

Bár a pénztáraknál akár 70 százalékos részvénykitettségű konstrukciók is elérhetők, a vagyon legnagyobb szeletét változatlanul a magyar állampapírok adják.

Tovább emelkedik a választható portfóliók száma az önkéntes nyugdíjpénztáraknál: miközben a kasszák indulásakor még három – egy alacsony, egy közepes és egy magas kockázati szintű – konstrukcióból lehetett választani a szolgáltatóknál, ma már az öt-hat csomagból álló választék is általánosnak tekinthető a piaci szereplőknél – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Az egyes portfóliók kiválasztása ugyanakkor – tette hozzá a szakértő – nem lett sokkal nehezebb: a szolgáltatók weblapjain szereplő tájékoztatók alapján nem túlságosan bonyolult megtalálni a leginkább testhezálló konstrukciót, hiszen a kasszák sokszor igen részletesen megadják a befektetési portfólió összetételét, illetve azt is, hogy az melyik korosztálynak ajánlott. 

Hetven százaléknyi részvényarány is előfordulhat

Választható portfóliókból jelenleg az Aranykor Nyugdíjpénztár ajánl a legtöbbet – összesen kilencet. Ezek közül viszont csak egy tekinthető magas kockázatúnak, kettő közepesnél magasabb, egy közepes, 2 közepesnél alacsonyabb, három pedig mérsékelt kockázatú. 

A választható konstrukciók száma alapján az élmezőnyben van az OTP Nyugdíjpénztár is, ahol összesen hat konstrukcióból válogatnak a tagok. Ezek közül a legóvatosabb befektetési politikát folytató, „Kockázatkerülő” néven futó portfóliót kifejezetten a már nyugdíjas, vagy közvetlenül nyugdíj előtt álló (62 év feletti) tagoknak ajánlja a pénztár, miután a befektetéseket kizárólag pénzpiaci eszközök, vagyis rövid lejáratú állampapírok és bankbetétek alkotják.

A sor végén viszont a „Dinamikus” névre keresztelt portfólió áll az OTP Nyugdíjpénztárnál, amit kifejezetten a magas kockázatot vállaló, az aktív éveik elején álló, azaz 16-35 éves pénztártagoknak ajánlanak. E portfólió befektetéseinek közel 90 százalékát hazai és nemzetközi részvények, illetve külföldi kötvények alkotják, hosszú távon kiemelkedően magas hozam elérését ígérve – ez indokolja a 25-35 évre ajánlott befektetési időtávot.

Az Alfa Nyugdíjpénztárnál szintén hat befektetési stratégia közül választhatnak a tagok: itt a legmagasabb kockázati szintű portfóliónál 70 százalék a részvények aránya. 

A Prémium Nyugdíjpénztár „cél-dátum” megjelöléssel látta el öt különböző portfólióját, amelyeket a tagok születési dátuma – illetve várható nyugdíjba vonulásának időpontja – szerint kategorizáltak. A legnagyobb kockázati szint vállalása az 1990 után született tagoknak javasolt: a kockázati besorolás a portfólió indulásakor magas szintű, viszont 2045-től közepes, míg 2050-től kezdődően alacsony kockázatúnak minősül.

A Pannónia Nyugdíjpénztár három eltérő befektetési bázis portfóliót kínál, amelyek a Zafír, Smaragd és Rubin nevet viselik – ezek közül utóbbi a legmagasabb kockázati szintű –, ám ezek mellé két kiegészítő portfólió is választható. 

„A megfelelő önkéntes nyugdíjpénztári portfólió kiválasztása egy szolgáltató kínálatán belül nem túlságosan bonyolult: minél közelebb állunk a nyugdíjba lépés várható időpontjához, annál alacsonyabb kockázatú befektetési csomagot érdemes választani”

– mondta a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője, hozzátéve ugyanakkor, hogy a megfelelő szolgáltató kiválasztásához érdemes az online nyugdíjpénztári kalkulátort is igénybe venni.

Még mindig az állampapír az úr

Bár a kasszáknál kínált portfóliókban akár a 60-70 százalékos részvénysúly is elérhető, a teljes vagyont vizsgálva egyáltalán nem ez a helyzet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2024. harmadik negyedévében a magyar állampapírok adták a legnagyobb, 44 százalékos szeletét a kezelt vagyonnak – igaz, ez érezhető csökkenést tükröz az egy évvel korábbi 46,4 százalékos súlyhoz képest. 

A befektetési jegyek viszont egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a vagyonból: ezek részesedése 30,5-ről 32,7 százalékra emelkedett egy év alatt. A részvények aránya pedig – bár szintén emelkedik – még mindig 10 százalék alatt jár az önkéntes nyugdíjkasszák portfóliójában. 

Az MNB adatai szerint egyébként szeptember végére új csúcsra, 2164,5 milliárd forintra nőtt az önkéntes nyugdíjpénztári szektor vagyona, ami igen dinamikus, 19  százalék feletti növekedést tükröz 2023. azonos időszakához képest. Gergely Péter szerint pedig borítékolható, hogy a 2024. végi adatok is új rekordokat hoznak az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, hiszen a kedvező tőkepiaci környezet is támogatja a vagyon további növekedését.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A mesterséges intelligencia ijesztő tempóban hódítja meg a magyar kis- és középvállalkozások marketingeszköztárát: alig két év alatt az ötödik legnépszerűbb eszközzé vált, maga mögé utasítva a Google-t is.

A legfrissebb kutatási eredmények szerint marketing tevékenységet folytató kkv-k 44 százaléka használ AI-megoldásokat. Ilyen gyors növekedésre az elmúlt évtizedben egyetlen marketingeszköz esetében sem volt példa.

Legnépszerűbb kkv marketingeszközök 2024-ben:

1. Facebook
2. Honlap
3. Instagram ↑1
4. Ajánlás ↑3
5. Mesterséges intelligencia ↑4
6. Google ↓3
7. Hírlevél ↓1
8. Ajánlat ↓3
9. Keresőoptimalizálás ↓1
10. TikTok ↑2

A magyar kkv-k körében továbbra is a Facebook a legnépszerűbb marketingplatform, amelyet a megkérdezett vállalkozások 78 százaléka használ marketing célokra. A második helyen stabilan a saját honlap áll, az Instagram egy helyet javítva a harmadik helyre lépett elő.

„A Facebook töretlen népszerűségének az a magyarázata, hogy még mindig annak a legnagyobb a felhasználói bázisa, valamint számos hirdetési formát és olyan funkciókat kínál, mint a csoportok és események, amelyekkel közösséget építhetnek és ügyfeleket aktivizálhatnak”

– mondta Wolf Gábor a kutatást végző Marketing Commando vezető tanácsadója, kisvállalati marketing szakértő.

Az ajánlások három helyet javítva a negyedik helyre kerültek, míg a mesterséges intelligencia (AI) négy helyet ugorva az ötödik legnépszerűbb eszköz lett. Ezzel szemben a Google hirdetések három helyet estek vissza, a hatodik helyet foglalva el. A rangsor további helyein a hírlevelek, írásos ajánlatok, keresőoptimalizálás és a három helyet javító TikTok található, amely most először került be a top 10-be.

Wolf Gábor szerint a TikTok növekvő népszerűsége annak köszönhető, hogy „most még kivételes lehetőséget kínál a kkv-knak a gyors növekedésre. Még tart az organikus tartalmak aranykora, mivel a felhasználók számához képest még kevés a tartalomgyártó, ezért a jól sikerült videók hatalmas elérést érhetnek el”

A mesterséges intelligencia mellőzése = önkéntes lemaradás

„A technológiai innovációk története tele van tanulságokkal: nemcsak azok sikerei bizonyítják a változás erejét, akik időben léptek, hanem azok kudarcai is, akik nem. Emlékezzünk csak a digitális átállásra az elmúlt évtizedekben – azok a vállalkozások, amelyek nem váltottak időben online jelenlétre, sokan hátrányba kerülhetek, elveszítették piacukat, relevanciájukat, sőt sokan közülük végleg bezártak. A mesterséges intelligencia most ugyanezt a fordulópontot jelenti, csakhogy sokkal gyorsabban”

– állítja Wolf Gábor.

A kutatás adatai is ezt támasztják alá: az AI-t használó kis- és közepes vállalkozás 42 százaléka tapasztalta, hogy már most hatékonyabb és termelékenyebb lett. Ezen kívül 29 százalékuk számára gyorsabbá és könnyebbé vált a döntéshozatal, míg 21százalék új üzleti lehetőségeket és modelleket fedezett fel az AI segítségével. A mesterséges intelligencia használata a válaszadók 18 százalékánál a költségek csökkentésében, 14 százaléknál pedig a versenyképesség növelésében játszott szerepet. A mesterséges intelligencia további előnye az ügyfélelégedettség javítása: a vállalkozások 10 százaléka szerint az AI segítségével személyre szabott ügyfélélmény pozitív hatással volt az ügyfelek visszajelzéseire.

A AI eszközöket használó kisvállalkozások körében a legnépszerűbbek a szövegírást és tartalomgenerálást segítő eszközök, amelyeket az mesterséges intelligenciát alkalmazók 79 százaléka használ. Az információkeresést és tanulást támogató AI-megoldások a második helyen állnak 59 százalékos aránnyal, míg a fordítási funkciók a harmadik legkedveltebbek (45 százalék). A képgeneráló alkalmazások 42 százalékkal a negyedik helyet foglalják el, míg a hosszú szövegek és jelentések összefoglalására alkalmas AI-eszközök az ötödik leggyakrabban használt kategóriát jelentik 35 százalékos használati aránnyal.

A Facebook még vezet, de az AI már itt is a sarkában liheg

A kutatás nemcsak azt térképezte fel, mely marketingeszközök a legnépszerűbbek, hanem azt is, hogy melyek hozzák a legjobb eredményeket. Hatékonyság szempontjából a Facebook továbbra is verhetetlenül az élen végzett, de a mesterséges intelligencia látványos előretörése már itt is megkérdőjelezhetetlen: a tavalyi 12. helyről a 6. helyre ugrott.

„A mesterséges intelligencia használata ma még versenyelőnyt jelent, de holnapra már alapelvárás lesz – akárcsak a Facebook vagy az e-mail marketing annak idején”

– állítja Wolf Gábor.

Az AI előretörése azt bizonyítja, hogy a vállalkozások már kézzelfogható eredményeket érnek el vele. Az, hogy egy év alatt a 12. helyről a 6. helyre ugrott a hatékonysági listán, jól mutatja: az AI stratégiai eszközzé vált.

„Kezdd el most használni és jókora előnyt szerezhetsz a versenytársakkal szemben”

– tanácsolja a kisvállalati marketing szakértő.

Leghatékonyabb marketingeszközök 2024-ben:

1. Facebook
2. Ajánlás ↑1
3. Google ↓1
4. Networking (pl. BNI) ↑2
5. Hírlevél
6. Mesterséges intelligencia ↑6
7. Honlap ↓3
8. Webshop ↓1
9. Ajánlat ↓1
10. Affiliate marketing

Az AI gyakran téved: a kkv-knak ellenőrizniük kell a gép válaszait

Bár a Facebook továbbra is a legnépszerűbb platform a kkv-k körében, hitelesség szempontjából továbbra fordított a helyzet. A válaszadók mindössze 15 százaléka tartja hitelesnek a Facebookon megjelenő tartalmakat, míg hirdetési eszközként 43 százalékos bizalmi szintet ért el. Ezzel szemben a Google találatai sokkal magasabb hitelességi arányt mutatnak: a válaszadók 60 százaléka megbízhatónak tartja azokat, míg a hirdetési szolgáltatásban is 53 százalékos a bizalom.

A mesterséges intelligencia találatai és válaszai vegyes megítélés alá esnek: bár a válaszadók 40 százaléka megbízik az AI-alapú keresési eredményekben, a hitelesség szempontjából mindössze 31 százalék tartja hitelesnek az AI által adott válaszokat.

„A mesterséges intelligencia-alapú megoldások mögött leggyakrabban statisztikai és logikai modellek állnak, amelyek a hatalmas adathalmazok feldolgozásával képesek releváns válaszokat generálni. Ezek a rendszerek nem mindig képesek megkülönböztetni a megbízható forrásokat a pontatlanoktól, és előfordulhat, hogy a logikai mintázatok hiányos vagy torz adatok alapján hibás következtetésekhez vezetnek. Ez magyarázza, hogy míg az AI eredményeit sok felhasználó hasznosnak tartja, a válaszok hitelességével kapcsolatban továbbra is óvatosság tapasztalható. Éppen ezért a kkv-knak fokozottan ellenőrizniük kell az AI által generált tartalmakat, hogy megőrizhessék hitelességüket és ügyfeleik bizalmát”

– mondta Wolf Gábor.

A hagyományos média megbízhatósága csupán 15 százalékos, ami megegyezik a Facebook értékével, jelezve, hogy a hagyományos csatornák is hasonló hitelességi válsággal néznek szembe. Az influencerek iránti bizalom továbbra is mélyponton van: mindössze 9 százalékos arányban tartják őket hiteles információforrásnak, ami a leggyengébb eredmény a vizsgált kategóriák között.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!