Gazdaság

Így vonzhatsz be még több informatikust a cégedbe

A szoftverfejlesztés iránti kereslet gyorsan nő, amelynek fő oka, hogy a Covid-19 sok vállalkozást kényszerített arra, hogy digitálissá tegye működését, méghozzá gyorsan.

Az informatikában dolgozók száma azonban nem tudta lekövetni a kereslet növekedését: az IT vezetők szerint az esetek 64 százalékában a szakemberhiány akadályozza az új technológiák bevezetését. Ez gyors alkalmazkodásra kényszeríti az informatikai szektort – de annak mikéntje már korántsem egyértelmű. A szoftveres megoldásokat fejlesztő Exadel budapesti központjának vezetője, Eyal Zucker három megoldást ajánl a cégek figyelmébe – közülük is különösen az úgynevezett megoldás- vagy szolgáltatásgyorsítók alkalmazása lehet érdekes.

Az IT vezetők alapvetően háromféle stratégia mentén próbálják ellensúlyozni a munkaerőhiányt és lendületben tartani a digitális transzformációt: az elosztott agilis fejlesztés bevezetése, a fejlesztés automatizálása és az úgynevezett megoldásgyorsítók alkalmazása.

Az agilis fejlesztés olyan eszközök és folyamatok összessége, amelyek révén a fejlesztő csapatok összehangoltan, és produktívan tudnak együttműködni, és magas szinten marad a tagjaik elégedettsége is. Az elosztott agilis fejlesztés az eredeti koncepció továbbfejlesztése. Az eredeti modell megköveteli, hogy a csapat egy helyen, akár ugyanabban a szobában üljön. Az új realitás azonban arra kényszeríti a vállalatokat, hogy ne csak lokális munkaerőt keressenek és alkalmazzanak. Az elosztott agilis módszer lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy a különböző helyeken lévő embereket összekössék, és közben fenntartsák a fejlesztés gyors tempóját.
A fejlesztés automatizálására több módszer létezik, a low code/no code-tól kezdve a DevOps eszközökön át a z automatizált szoftvertesztelésig és így tovább. Ezek a technikák lehetővé teszik a fejlesztőknek, hogy automatizálják az ismétlődő, manuális feladatokat, tehermentesítve a csapatokat, hogy azok a fontosabb munkákra koncentrálhassanak, ahelyett, hogy elvesznének a részletkérdésekben.
A harmadik stratégiát az úgynevezett megoldásgyorsítók alkalmazása jelenti. A kifejezetés olyan eszközök, folyamatok és gyakorlatok összességét takarja, amelyek egyetlen megoldásba kombinálva képesek növelni a nagyszabású, egyedi termék- és platformfejlesztés gyorsaságát és minőségét.

„A megoldásgyorsítók két kritikus területen javítják a hatékonyságot. Egyrészt csökkentik a fejlesztési költségeket és időt, úgy, hogy ez nem megy a minőség rovására. Fejlesztési nehézségeket és késedelmet lehet velük kiküszöbölni – mondta el Eyal Zucker, a szoftvermegoldásokat fejlesztő Exadel budapesti központjának vezetője. – A másik fő előnyük pedig, hogy szakembereket csábítanak a vállalathoz. A megoldásgyorsítók segítségével a fejlesztők nagyobb autonómiát élveznek a munka során, és az ügyfél által támasztott korlátokon kívül dolgozhatnak, nagyobb mozgásteret kapnak, jobban kamatoztathatják a kreativitásukat. Ezért a jól képzett munkaerőért folytatott versenyben a megoldásgyorsítók kulcsfontosságúak.”

Normál esetben az ügyfelek határozzák meg az általuk rendelt megoldások főbb technikai paramétereit. A megoldásgyorsító eszközöket azonban a szoftverfejlesztő szolgáltatók házon belül hozzák létre, ezzel lehetőséget adva a fejlesztőknek, hogy saját kezűleg irányítsák a folyamatokat, és döntő szerepük legyen a követelmények, a funkciók, a megcélzott piacok, a forgalmazási csatornák és sok más szempont meghatározásában. Lehetőséget ad nekik arra is, hogy különböző szerepekben próbálják ki magukat, például megoldásvezetőként, terméktulajdonosként vagy akár a marketingesként.

„A megoldásgyorsítók hasznosságára mi is kiváló példákat láttunk. Az egyik csapatunk korábban sokat küzdött azzal, hogy a tartalomkezelő rendszerben folyamatosan váltogatniuk kellett a különböző fejlesztői környezetek között, ami igen időigényes volt – magyarázta Eyal Zucker. – A házon belüli szakértők hamar megoldották a problémát: fejlesztettek egy Google Chrome bővítményt, ami lehetővé tette a környezetek közötti gyors váltást. A megoldást aztán más csapatok is át tudták venni. A fejlesztők a problémamegoldás mellett számos olyan feladatot is elvégeztek, amelyek túlmutattak a megszokotton. Piacelemzést készítettek, új terjesztési lehetőségeket kerestek (például nyílt forráskód), különböző marketing megközelítéseket próbáltak ki, hogy megtalálják azt a közönséget, amelyik szintén hasznát veheti majd ennek a megoldásnak. Ezt nevezzük megoldásgyorsításnak.”

Hogy vágjunk bele?

A szakember hozzátette: ha megoldásgyorsító (vagy más néven szolgáltatásgyorsító) fejlesztést szeretnénk kezdeni, három megközelítés közül érdemes választani.

A cégvezetés nyílt felhívást tesz közzé egy közös probléma megoldására.
Elindulhatunk a projektcsapat egy motivált tagjának javaslata alapján.
Szervezhetünk egy hackathont, amely vagy megoldandó problémákat keres, majd azokra megoldást ad, vagy egy konkrét probléma megoldására irányul.

A részvételre való ösztönzés két legjobb módja a cégvezetés felől jövő ösztönzés és a megfelelő kompenzáció. A szervezet költségvetésétől függően ezeket fel lehet ajánlani pénzbeli bónuszok, de akár erkölcsi elismerés, dicséret, díj formájában is. Utóbbival hozzájárulhatunk a fejlesztők cégen és szakmán belüli tekintélyük növeléséhez. Sokan azért csatlakoznak a szolgáltatásgyorsító projektekhez, mert szeretik, amit csinálnak, és átélhetik a projekt feletti tulajdonosi felelősség érzését.

„Az informatikai szakemberhiány mellett a digitális megoldások iránti kereslet tovább nő, ezért az IT-szervezeteknek új stratégiákat kell találniuk. Az elosztott agilis fejlesztés, a fejlesztés automatizálása és a megoldásgyorsítók mind olyan életképes megoldások, amelyek segíthetnek ezt a hiányt orvosolni. A jövőben valószínűleg még több stratégia fog megjelenni, hogy megfeleljen ezeknek a kihívásoknak, és nincs kétségünk afelől, hogy az iparág továbbra is innovatív marad”

– mondta el Eyal Zucker.

Az Exadel-ről bővebben: https://exadel.com/about-us/overview/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:cég exadel IT kereslet kínálat lehetőség munka

Up Next

Januártól a MediaMarkt áruházakban is megvásárolhatóak a Vodafone mobil előfizetései

Don't Miss

Így fűtünk az energiaválság idején

Gazdaság

Hároméves stratégiai együttműködést kötött az SAP Hungary és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar idei Tudományos Diákköri Konferenciájának ünnepélyes megnyitóján írt alá hároméves stratégiai keretmegállapodást az SAP Hungary Kft. és az Egyetem.

A két szervezet célja, hogy a magyar mérnökképzés és a vállalati technológiai ökoszisztéma között még szorosabb kapcsolat alakuljon ki, ami egyszerre szolgálja az oktatás modernizációját, az ipari innovációt és a jövő szakember-utánpótlásának biztosítását.

A 3 évre szóló együttműködés középpontjában az a közös felismerés áll, hogy a digitális gazdaságban csak azok a hallgatók lesznek valóban versenyképesek, akik nem csupán elméleti ismeretekkel, hanem korszerű vállalati technológiákkal kapcsolatos gyakorlati tudással is rendelkeznek. A keretmegállapodás ennek megfelelően több olyan projektet és fejlesztést foglal magában, amelyek révén a BME hallgatói közvetlen hozzáférést kapnak az SAP vállalati rendszereihez, modern felhőalapú infrastruktúráihoz és az üzleti digitalizáció vezető technológiáihoz. A felek a megállapodással egy közös oktatási és kutatási célokra fókuszáló keretet hoznak létre, amely meghatározza az együttműködés szakmai irányait.

A megállapodás keretében az SAP egy olyan fizikai és virtuális labor létrehozását is támogatja, amely az együttműködés szakmai központjává válik. A laborban a hallgatók valós vállalati környezetben dolgozhatnak az SAP új generációs, felhőalapú vállalatirányítási rendszerével, az SAP S/4HANA rendszerrel, valamint üzleti analitikai megoldásokkal és más modern, AI-képességekkel felruházott SAP-technológiákkal. Ezek a rendszerek a világ vezető vállalatainál is napi szinten működnek, így az egyetemi oktatás új minőséget kap azáltal, hogy a diákok a későbbi munkahelyeiken is használatos gyakorlati tudást sajátíthatnak el. A központ mindeközben találkozási pont lesz oktatók, kutatók, hallgatók és az SAP szakemberei számára, elősegítve a kétirányú tudástranszfert és a közös innovációt.

A tervek szerint az együttműködés keretében a BME csatlakozik majd az SAP nemzetközi University Alliances programjához is, amely világméretű oktatási hálózatként több ezer egyetemet kapcsol össze. Ennek köszönhetően a BME oktatói és hallgatói hozzáférhetnek a teljes SAP-tananyaghoz és képzési portfólióhoz, valós üzleti szimulációkhoz és olyan feladatokhoz, amelyek a digitális vállalatok működését mutatják be. A program részeként a hallgatók SAP-minősítéseket is szerezhetnek, ami jelentős előnyt biztosít számukra a hazai és nemzetközi munkaerőpiacon.

A jelenleg közel 2000 főt foglalkoztató SAP Hungary kulcsszerepet játszik az anyacég felhő- transzformációjában: a kereskedelmi és támogató funkciók mellett tanácsadó részleggel is kiszolgálja a hazai ügyfeleket, multikulturális budapesti fejlesztési központja, az SAP Labs Hungary pedig globális léptékben is kiemelt lokáció az SAP hálózatában.

„A digitális gazdaságban egyre nagyobb az igény olyan mérnökökre és informatikusokra, akik nemcsak elméleti tudással, hanem valós vállalati tapasztalattal is rendelkeznek. Együttműködésünk a BME-vel éppen ezt szolgálja”

– mondta Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

Hozzátette:

„Az SAP Hungary jelenléte folyamatosan erősödik: nemcsak a kollégák száma gyarapodik évről évre, hanem egyre összetettebb, hozzáadott értéket teremtő fejlesztéseket is végzünk. Ehhez a növekedéshez tehetséges és nyitott fiatalokra van szükségünk — ebben pedig a BME az egyik legfontosabb partneri kapcsolat és utánpótlási forrás számunkra. Külön üdvözöljük, hogy 2026 szeptemberében gazdaságinformatikus alapképzést indít az egyetem azoknak, akik a technológia és az üzlet világában is otthonosan szeretnének mozogni.”

A partnerség fontos eleme, hogy a tudástranszfer nem egyirányú: az SAP szakértői rendszeresen tartanak majd vendégelőadásokat és kurzusokat az egyetemen, ugyanakkor a BME oktatói is képzéseket nyújtanak az SAP munkatársainak, főként olyan területeken, mint az adatfeldolgozás, a mesterséges intelligencia vagy a modern informatikai módszertanok. Ez a kölcsönös modell ritka és kiemelten értékes pillére a megállapodásnak, amely biztosítja, hogy a vállalati gyakorlat és az akadémiai tudás egyaránt megújuljon és folyamatosan kövesse az iparág gyors változásait.

A felek a következő években több olyan közös projektet is indítanak, amelyek túlmutatnak az oktatáson: közös kutatási kezdeményezések, EU-s oktatási és innovációs pályázatok, valamint a BME tehetséggondozási és karrierprogramjainak támogatása is szerepel a tervek között. A közös kutatási projektje már volt is az egyetemnek és a vállalatnak az ellátási lánc megoldások területén, és a Supply Chain Managament témája továbbra is kiemelt fókuszt kap majd az együttműködésben. A diploma- és TDK-projektekbe bevont vállalati mentorok, a PhD-kutatások támogatása és az egyetemi rendezvények közös szervezése mind hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók valós vállalati problémákon dolgozhassanak, az SAP pedig közvetlen kapcsolatba kerüljön a jövő tehetségeivel. A vállalat olyan meghatározó gyakornoki vagy pályakezdőknek szóló programjai is megnyílnak a BME hallgatói számára, mint az SAP Internship Experience Program (iXp), az SAP Student Training and Rotation, vagy a friss diplomásoknak szóló Next Talent kezdeményezés.

„A BME számára kiemelt jelentőségű, hogy hallgatóink a legkorszerűbb ipari technológiákkal találkozzanak. Az SAP-val közös program nemcsak a tananyag frissítését teszi lehetővé, hanem új gyakorlati lehetőségeket, kutatási projekteket és ipari kapcsolatokat is biztosít. Ez valódi értéket teremt a diákok, az oktatók és a hazai innováció számára”

– fogalmazott Dr. Imre Sándor, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja.

A most aláírt szerződés az SAP részéről hosszú távú elköteleződést jelent a magyar műszaki felsőoktatás mellett, a BME számára pedig olyan partneri jelenlétet biztosít, amely technológiai hátterével és innovációs kapacitásával jelentős értéket teremt az egyetemi közösség számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

TECHXPO 2025: Az AI gyorsabban terjed, mint ahogy a szervezetek alkalmazkodni tudnak

Az AI ma gyorsabban változtatja meg a munkát, a döntéshozatalt és az egyes iparágakat, mint ahogy arra a vállalatok többsége reagálni tudna

– ez volt a TECHXPO 2025 nyitónapjának egyik legfontosabb üzenete.

A Budapesten megrendezett, négynapos technológiai és innovációs csúcstalálkozón olyan globálisan vezető nagyvállalatok hazai és nemzetközi szakértői osztották meg a gondolataikat a legfrissebb technológiai trendek kapcsán, mint a BlackRock, a Huawei, a Magyar Telekom, a Siemens vagy a Schneider Electric.

Mély szakadék nyílt a vezetők és a dolgozók között az AI megítélésében

A BlackRock engineering vezetője, Vértessy Koller Annamária előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatokon belül szakadék alakult ki az AI megítélése kapcsán. Miközben a felsővezetők háromnegyede (73%-a) úgy gondolja, hogy stratégiai szemlélettel alkalmazzák az AI-t, a munkavállalók esetében ez az arány mindössze 47%. Szinte pontosan ugyanez a megoszlás jellemzi az elmúlt egy évben bevezetett AI projektek sikerességének megítélését is (75%/45%).

A vezetők 89%-a szerint cégük rendelkezik generatív AI-stratégiával, miközben a dolgozók harmada erről nem is tud. A fejlesztők és a vezetők percepciója közti különbség olyan mértékű, hogy a szakemberek 63%-a úgy érzi: a menedzsmentnek fogalma sincs azokról az akadályokról, amelyek a napi AI-munkát valójában lassítják.

Globális sebességváltás: az AI teljes iparágakat ír át

A Huawei Cloud Europe alelnöke, Janice Peng a digitalizáció robbanásszerű gyorsulásáról beszélt: a többfelhős működés elterjedése, az okosjárművek számának meredek növekedése és a számítási kapacitás iránti étvágy új sztenderdeket tesz szükségessé minden iparágban.

A Siemens hazai vezérigazgatója, Jeránek Tamás szerint az ipari AI még az út elején jár, hatalmas fejlődési potenciállal. A vállalat 1400 AI-szakértővel és több ezer szabadalommal dolgozik azon, hogy a gyártási és energetikai rendszerek stabilan működjenek egy AI-vezérelt világban.

A Schneider Electric elnöke, Veres Zsolt az energetikai háttérfolyamatokra hívta fel a figyelmet: az AI-rendszerek energiaigénye olyan gyorsan nő, hogy az adatközpontok terhelése teljesen új energiamenedzsment-modellt követel. Mint mondta, a következő évek egyik kulcsszava a hatékonyság lesz.

Mobilitás 2035 felé: Európa óvatos, Kína száguld

A TECHXPO 2025 keretében rendezett mobilitási panel markánsan mutatta be a globális autóipari különbségeket. Kína néhány évtized alatt szinte teljesen átállt az elektromos autózásra, míg Európa hosszabb fejlesztési ciklusokkal és szigorú szabályozási környezetben próbál lépést tartani.

A szakértők szerint Európában 2035-re nem várható teljes elektromos átállás, de hajtáslánc tekintetében az elektromos és a hibrid arányában is növekedés lesz a belső égésű motorok kárára. Nagy kérdés továbbá, hogy az európai márkák a lassabb fejlesztési ciklussal, de igényesebb minőséggel versenyképesek tudnak-e maradni gyorsabban innováló kínai gyártókkal szemben.

A banki világnak az AI-t láthatatlanná kell tennie

A K&H Bank innovációs vezetője, Lóska Gergely arról beszélt, hogy az ügyfelek ma már természetesnek veszik a gyors és zökkenőmentes digitális ügyintézést. Az AI akkor működik jól, ha a felhasználó észre sem veszi — a háttérben automatizált, biztonságos és hatékony folyamatok támogatják a bankolást.

A kvantumkorszak küszöbén

A Boros Robin, a Magyar Telekom Presales Security Expert-je szerint a kvantumszámítástechnika már nem fejlesztési fázisban, hanem a béta teszt korszakában van: az IBM ma már 150 qubit feletti chipekkel végez valós számításokat, és a kvantumgépek akár egy millió számítási műveletet hajtanak végre egyetlen időpillanatban. 2026-ban életbe lép az első EU-s Kvantum Act, amely a szervezetek számára kötelezővé teszi a titkosítási rendszerek kvantumbiztossá tételét — mely egy folyamatos újratanúsítást igénylő folyamat.

Új korszak a földmegfigyelésben

Dr. Sik András a 4iG Space & Defence Chief Geodata Officere szerint a világűr mára a békés együttműködés terepéből civil és védelmi célokat egyszerre kiszolgáló, úgynevezett dual-use környezetté vált, ahol a földmegfigyelés jelentősége robbanásszerűen nő: ma 14 000 műhold kering a Föld körül, ezek 90%-a alacsony pályán, és egyre nagyobb részük téradat-előállításra szolgál. A 4iG ezért saját, 8 műholdból álló HULEO-konstellációt épít 2028-tól, és AI-alapú földmegfigyelési rendszereket fejleszt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Rekordszámú automatával és megerősített háttérrel készül a szezonra a FOXPOST

A FOXPOST felkészült a Black Friday-jel induló csomagküldési szezonra: bővített csomagautomata-hálózattal, fejlesztett logisztikai kapacitásokkal és megerősített működéssel készül az év legforgalmasabb időszakára.

A szezon végéig minden erőforrását a zavartalan ügyfélkiszolgálásra összpontosítja, csak az új automaták telepítése folytatódik.

Magyarország legnagyobb csomagautomata szolgáltatójaként a FOXPOST és Packeta már több mint 3600 csomagautomatával és 1000 feletti csomagponttal áll az ügyfelek rendelkezésére.

Az év végéig további új automaták telepítése, valamint meglévő egységek bővítése is tervben van. A hálózat rekeszkapacitása így várhatóan eléri a 280 ezret, tovább növelve a szolgáltatás kényelmét és elérhetőségét.

A FOXPOST és a Packeta az egyesülés részeként az elmúlt hónapokban több régiós csomagelosztó központot integrált, depóhálózatát pedig egységes, hatékony logisztikai rendszerbe szervezte. Az új, közös elosztóbázisok már Szegeden, Székesfehérváron, Miskolcon, Zalaegerszegen, Fóton és Maglódon működnek. A legutóbbi fejlesztés Debrecenben valósult meg, ahol a FOXPOST a Trans-Sped logisztikai parkjában alakította ki új központját.

A beruházással kapcsolatban Fülöp Zsolt, a Trans-Sped alapítója és ingatlangazdálkodási igazgatója hangsúlyozta:

„Magyarország egyik legszélesebb logisztikai portfóliójával teljes körű működési hátteret biztosítunk partnereinknek. Modern raktáraink és szolgáltatásaink megbízható, hatékony kiszolgálást tesznek lehetővé megbízóink részére. Bízunk benne, hogy a Trans-Sped debreceni logisztikai parkjában a FOXPOST – Packeta Grouppal együtt tovább erősítjük a régió logisztikai ökoszisztémáját”.

A hálózat egységesítése 2026-ban Győr és Pécs térségében zárul le, ahol jelenleg még különálló depók szolgálják ki az ügyfeleket, de a raktárkapacitások kiépítése ott is folyamatban van. Ezzel a vállalat fontos mérföldkőhöz érkezett, logisztikai rendszerének országos átszervezése új szakaszba lépett.

„Háttérfolyamataink optimalizálása gyakorlatilag lezárult. Az integrációs és fejlesztési csapataink azon dolgoznak, hogy az ünnepi időszakban már semmilyen új folyamat vagy bevezetés ne terhelje működésünket. Teljes figyelmünket az ügyfélkiszolgálásra és a stabil működés biztosítására fordítjuk”

– mondta Radeczky Zoltán, a FOXPOST ügyvezetője.

Az elmúlt hónapokban a FOXPOST több jelentős fejlesztést hajtott végre a Packetával való integráció keretében. Nyáron lezárult a szervezeti összeolvadás, ezt követően optimalizálták az automata- és csomagpont-hálózatot, szeptemberben pedig megkezdődött a Z-BOX automaták integrációja is. A legutóbbi fejlesztési ütemben a vállalat racionalizálta vidéki depóhálózatát, amely kulcsszerepet játszik a logisztikai hatékonyság növelésében.

A vállalat a háttérben már előkészíti a 2026-os fejlesztéseket, azonban az ünnepi időszak alatt nem indít újabb átszervezést, hogy a szolgáltatás zavartalan maradjon mind a partnerek, mind a vásárlók számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!