Gazdaság

Így vonzhatsz be még több informatikust a cégedbe

A szoftverfejlesztés iránti kereslet gyorsan nő, amelynek fő oka, hogy a Covid-19 sok vállalkozást kényszerített arra, hogy digitálissá tegye működését, méghozzá gyorsan.

Az informatikában dolgozók száma azonban nem tudta lekövetni a kereslet növekedését: az IT vezetők szerint az esetek 64 százalékában a szakemberhiány akadályozza az új technológiák bevezetését. Ez gyors alkalmazkodásra kényszeríti az informatikai szektort – de annak mikéntje már korántsem egyértelmű. A szoftveres megoldásokat fejlesztő Exadel budapesti központjának vezetője, Eyal Zucker három megoldást ajánl a cégek figyelmébe – közülük is különösen az úgynevezett megoldás- vagy szolgáltatásgyorsítók alkalmazása lehet érdekes.

Az IT vezetők alapvetően háromféle stratégia mentén próbálják ellensúlyozni a munkaerőhiányt és lendületben tartani a digitális transzformációt: az elosztott agilis fejlesztés bevezetése, a fejlesztés automatizálása és az úgynevezett megoldásgyorsítók alkalmazása.

Az agilis fejlesztés olyan eszközök és folyamatok összessége, amelyek révén a fejlesztő csapatok összehangoltan, és produktívan tudnak együttműködni, és magas szinten marad a tagjaik elégedettsége is. Az elosztott agilis fejlesztés az eredeti koncepció továbbfejlesztése. Az eredeti modell megköveteli, hogy a csapat egy helyen, akár ugyanabban a szobában üljön. Az új realitás azonban arra kényszeríti a vállalatokat, hogy ne csak lokális munkaerőt keressenek és alkalmazzanak. Az elosztott agilis módszer lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy a különböző helyeken lévő embereket összekössék, és közben fenntartsák a fejlesztés gyors tempóját.
A fejlesztés automatizálására több módszer létezik, a low code/no code-tól kezdve a DevOps eszközökön át a z automatizált szoftvertesztelésig és így tovább. Ezek a technikák lehetővé teszik a fejlesztőknek, hogy automatizálják az ismétlődő, manuális feladatokat, tehermentesítve a csapatokat, hogy azok a fontosabb munkákra koncentrálhassanak, ahelyett, hogy elvesznének a részletkérdésekben.
A harmadik stratégiát az úgynevezett megoldásgyorsítók alkalmazása jelenti. A kifejezetés olyan eszközök, folyamatok és gyakorlatok összességét takarja, amelyek egyetlen megoldásba kombinálva képesek növelni a nagyszabású, egyedi termék- és platformfejlesztés gyorsaságát és minőségét.

„A megoldásgyorsítók két kritikus területen javítják a hatékonyságot. Egyrészt csökkentik a fejlesztési költségeket és időt, úgy, hogy ez nem megy a minőség rovására. Fejlesztési nehézségeket és késedelmet lehet velük kiküszöbölni – mondta el Eyal Zucker, a szoftvermegoldásokat fejlesztő Exadel budapesti központjának vezetője. – A másik fő előnyük pedig, hogy szakembereket csábítanak a vállalathoz. A megoldásgyorsítók segítségével a fejlesztők nagyobb autonómiát élveznek a munka során, és az ügyfél által támasztott korlátokon kívül dolgozhatnak, nagyobb mozgásteret kapnak, jobban kamatoztathatják a kreativitásukat. Ezért a jól képzett munkaerőért folytatott versenyben a megoldásgyorsítók kulcsfontosságúak.”

Normál esetben az ügyfelek határozzák meg az általuk rendelt megoldások főbb technikai paramétereit. A megoldásgyorsító eszközöket azonban a szoftverfejlesztő szolgáltatók házon belül hozzák létre, ezzel lehetőséget adva a fejlesztőknek, hogy saját kezűleg irányítsák a folyamatokat, és döntő szerepük legyen a követelmények, a funkciók, a megcélzott piacok, a forgalmazási csatornák és sok más szempont meghatározásában. Lehetőséget ad nekik arra is, hogy különböző szerepekben próbálják ki magukat, például megoldásvezetőként, terméktulajdonosként vagy akár a marketingesként.

„A megoldásgyorsítók hasznosságára mi is kiváló példákat láttunk. Az egyik csapatunk korábban sokat küzdött azzal, hogy a tartalomkezelő rendszerben folyamatosan váltogatniuk kellett a különböző fejlesztői környezetek között, ami igen időigényes volt – magyarázta Eyal Zucker. – A házon belüli szakértők hamar megoldották a problémát: fejlesztettek egy Google Chrome bővítményt, ami lehetővé tette a környezetek közötti gyors váltást. A megoldást aztán más csapatok is át tudták venni. A fejlesztők a problémamegoldás mellett számos olyan feladatot is elvégeztek, amelyek túlmutattak a megszokotton. Piacelemzést készítettek, új terjesztési lehetőségeket kerestek (például nyílt forráskód), különböző marketing megközelítéseket próbáltak ki, hogy megtalálják azt a közönséget, amelyik szintén hasznát veheti majd ennek a megoldásnak. Ezt nevezzük megoldásgyorsításnak.”

Hogy vágjunk bele?

A szakember hozzátette: ha megoldásgyorsító (vagy más néven szolgáltatásgyorsító) fejlesztést szeretnénk kezdeni, három megközelítés közül érdemes választani.

A cégvezetés nyílt felhívást tesz közzé egy közös probléma megoldására.
Elindulhatunk a projektcsapat egy motivált tagjának javaslata alapján.
Szervezhetünk egy hackathont, amely vagy megoldandó problémákat keres, majd azokra megoldást ad, vagy egy konkrét probléma megoldására irányul.

A részvételre való ösztönzés két legjobb módja a cégvezetés felől jövő ösztönzés és a megfelelő kompenzáció. A szervezet költségvetésétől függően ezeket fel lehet ajánlani pénzbeli bónuszok, de akár erkölcsi elismerés, dicséret, díj formájában is. Utóbbival hozzájárulhatunk a fejlesztők cégen és szakmán belüli tekintélyük növeléséhez. Sokan azért csatlakoznak a szolgáltatásgyorsító projektekhez, mert szeretik, amit csinálnak, és átélhetik a projekt feletti tulajdonosi felelősség érzését.

„Az informatikai szakemberhiány mellett a digitális megoldások iránti kereslet tovább nő, ezért az IT-szervezeteknek új stratégiákat kell találniuk. Az elosztott agilis fejlesztés, a fejlesztés automatizálása és a megoldásgyorsítók mind olyan életképes megoldások, amelyek segíthetnek ezt a hiányt orvosolni. A jövőben valószínűleg még több stratégia fog megjelenni, hogy megfeleljen ezeknek a kihívásoknak, és nincs kétségünk afelől, hogy az iparág továbbra is innovatív marad”

– mondta el Eyal Zucker.

Az Exadel-ről bővebben: https://exadel.com/about-us/overview/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:cég exadel IT kereslet kínálat lehetőség munka

Up Next

Januártól a MediaMarkt áruházakban is megvásárolhatóak a Vodafone mobil előfizetései

Don't Miss

Így fűtünk az energiaválság idején

Gazdaság

Hol vásároljunk élelmiszert idén karácsonyra, ha a Földnek is jót akarunk?

Szezonális kutatást végzett a Carbon.Crane online karbonlábnyom csökkentéssel foglalkozó magyar startup: megvizsgálta a nyolc legnépszerűbb ételrendelő weboldalt fenntarthatósági szempontból.

A mérésükből kiderül, hogy a közismert platformok milyen energia- és vízigénnyel rendelkeznek, a különbségek pedig szemmel láthatóak: míg az egyik weboldalon egy kattintás csupán pár csepp vizet igényel, a másikon mért vízigénnyel akár koccintani is lehet.

Az egyes cégek között akár ötszörös különbség is lehet

A karácsonyi készülődés idején minden perc számít, így nem meglepő, hogy az online bevásárlás népszerűsége ebben az időszakban még nagyobb. Bár természetesen nagy segítség, hogy akár több órát is megspórolhatunk a házhozszállítással, fontos kiemelni, hogy minden internetes tevékenység károsanyag-kibocsátással jár: a karbonlábnyom mellett a szerverek energia-, illetve vízigénye sem elhanyagolható. A Carbon.Crane csapatának célja, hogy mind a szolgáltatók, mind a fogyasztók figyelmét felhívja erre a jelenségre, ezzel elősegítve vállalati oldalról az optimalizálást, a felhasználók számára pedig a legkörnyezettudatosabb döntés meghozatalát.

A mérés során a nyolc legnépszerűbb platform főoldalát, szezonális terméklistáját, illetve tíz különböző termék oldalát vizsgálták. A termékek kiválasztásában a szezonalitás, illetve a változatosság is szerepet játszott: a kutatásba egyaránt bevonták az alapélelmiszereket, illetve a prémium kategóriás termékeket is. Minden esetben ugyanazt az útvonalat járták végig a mérés készítői, így a következő eredményt kapták a karbonlábnyom mértékéről:

Kifli: 15,75 gramm
Ecofamily: 20,81 gramm
Auchan: 20,95 gramm
Foodora: 30,77 gramm
Wolt: 33,76 gramm
GRoby Online: 34,36 gramm
Aldi: 34,55 gramm
Tesco: 73,00 gramm

A számokból kiolvasható, hogy a Kifli oldalán keresztül majdnem öt (4,63) mintabevásárlást megrendelhetnénk, mielőtt annyi karbont bocsátunk ki, mint a Tesco platformján egyetlen vásárlással.

(Nem) egy csepp a tengerben

Kevesen tudják, hogy a weboldalaknak vízre és energiára is szükségük van, hiszen az online térben látható tartalmak kivétel nélkül fizikai szerverparkokon futnak, az ott található számítógépeket pedig üzemeltetni és hűteni kell. Ezért fontos kihangsúlyozni, hogy bár van némi eltérés, a weboldalak karbon-, energia- és vízlábnyoma szinte kéz a kézben jár: a legszennyezőbb oldalak energiából és vízből is kiemelkedően sokat fogyasztanak, a legjobban optimalizáltak pedig mindkettőt minimálisra szorítják. Annak ellenére, hogy a kibocsátások terén grammokról és mililiterekről beszélünk, ezek nem elhanyagolható mennyiségek, hiszen például tavaly csak a Kifli oldalán közel hat tonna szaloncukrot vásároltak karácsony előttig. ¹

A számok igazolják többek között, hogy ugyanaz a bevásárlás a Tesco oldalán háromszoros vízigénnyel (38.38 mililiter) jár az Ecofamilyhez képest (11,51 ml). A hatalmas eltérések okai minden mutatónál az optimalizálásban, illetve a háttérrendszerekben keresendőek. A Tesconál a háttérben futó scriptek felelősek a karbonkibocsátás 80%-ért, illetve a fő- szezonális oldalakon ebben az időszakban nagyméretű GIF-eket használnak, ami többszörösére növeli a környezeti terhelést az amúgy viszonylag jól optimalizált termékoldalak mellett is. Pedig ha valami, a főoldalak optimalizálása igazán fontos lenne, hiszen szinte minden felhasználó innen indítja a vásárlást. Ezzel szemben a Kifli, a Wolt és az Auchan példaként járhatnak az iparági szereplők előtt, ugyanis az optimalizálás terén ez a három weboldal volt a legkiemelkedőbb. Érdekesség, hogy a Tesco többi oldala is jól optimalizált és viszonylag kis lábnyomú: a 73 grammos vásárlási útvonalból a fő- és a szezonális oldal felelős 52 gramm kibocsátásért.

Forrás:

1: https://www.kifli.hu/targy/kifli-toplistak-eddig-6-tonna-szaloncukrot-vittunk-ki-nektek

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egyre jobban bíznak a vállalatok a karbonkreditekben a Schneider Electric tanácsadó üzletágának, az SE Advisory Servicesnek a felmérése szerint

Az üzleti vezetők és a fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek egyre inkább a klímaváltozás elleni küzdelem megbízható eszközeként tekintenek a karbonkreditekre – derül ki a Schneider Electric új, globális tanácsadó üzletága, az „SE Advisory Services” felméréséből.

A kutatás során a megkérdezettek 40 százaléka jelezte, hogy a szabályozási bizonytalanság ellenére cégük már részt vesz a karbonkreditek kereskedelmében, több mint felük pedig arról számolt be, hogy 2030-ig kibővítik az ezzel kapcsolatos tevékenységüket.

A karbonkreditek korábban szkepticizmussal övezett piaca napjainkra egy strukturált és célorientált piaccá érett. A vállalatok ma már rendelkeznek a szükséges önbizalommal, motivációval és erőforrásokkal ahhoz, hogy bekapcsolódjanak a karbonkreditek kereskedelmébe, és egyre aktívabban meg is teszik ezt – ez az egyik fő megállapítása a Schneider Electric „SE Advisory Services” üzletága által készített „Carbon Credit Outlook 2025” jelentésének. Az ehhez készített felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett vállalatok kétharmada ma már az ICROA (International Carbon Reduction and Offset Alliance) szabványait alkalmazza, 55 százalékuk pedig az „Integrity Council for the Voluntary Carbon Market” (ICVCM) által kidolgozott, a bolygónk és a társadalom szempontjából valóban értékes kezdeményezések és az azokból származó karbonkreditek beazonosítására alkalmas „Core Carbon Principles” (CCP) rendszer elveit használja a projektek minőségének értékeléséhez.

A kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy a szervezet, ahol dolgozik aktív résztvevője a karbonkreditek piacának vásárlás, befektetés, vagy projektfejlesztés révén. Ezt a lehetőséget az éghajlati kockázatok kezelésére, az ellátási lánc rugalmasságának erősítésére és a hosszú távú értékteremtésre használják.

A felmérés egy másik fontos eredménye, hogy a válaszadók 55 százaléka arról számolt be, hogy 2030-ig az önkéntes karbonkredit-piacon való részvételének növelését tervezi. A megkérdezettek mindössze 12 százaléka jelezte azt, hogy stratégiájában nem foglalkozik a karbonkreditekkel. Ez a növekvő elkötelezettség szemléletmódbeli változást tükröz: a karbonkreditek stratégiai befektetésekké válnak, amelyeket a vállalatok az éghajlati kötelezettségvállalások és célok teljesítésére, valamint az érdekelt felek elvárásainak kielégítésére használnak – állapítja meg az SE Advisory Services jelentése.

„Mivel a globális dekarbonizációs törekvések példátlan beruházásokat igényelnek, és csak a fejlődő országokban 2030-ra évente ezermilliárd dollárra lenne szükség ezek megvalósításához, a karbonkredit-kereskedelem bevált mechanizmust kínál a vállalatoknak az elismert klímavédelmi intézkedések támogatására és a stratégiai érték építésére. Alapvető változás zajlik a vállalatok karbonkreditekhez való hozzáállásában. Abból, hogy a válaszadók közel egyötöde saját projekteket fejleszt, egyértelműen látszik, hogy a piac kezd lendületbe jönni. Ezek a vállalatok felismerik, hogy egy saját szén-dioxid-stratégia megalkotása egyben azt is jelenti, hogy a klímaváltozásra gyakorolt hatásukat is a saját kezükbe vehetik”

– mondta el Mathilde Mignot, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” területért felelős igazgatója.

Egyensúly a rövid távú éghajlati hatások és a hosszú távú innováció között

A karbonkreditek piacán a természetalapú kezdeményezések – mint például az erdőtelepítés, az újraerdősítés és az ökoszisztéma-restauráció – továbbra is egyértelműen prioritást élveznek, a válaszadók 50 százaléka tartja ezeket portfóliójuk legfontosabb elemeinek. Az ilyen projektek azonnali éghajlati hatást gyakorolnak, miközben elősegítik a biológiai sokféleséget, és a közösségek számára is előnyöket nyújtanak.

A kibocsátáselkerülési és -csökkentési kreditek, beleértve az erdővédelmet, a megújuló energiát és az energiahatékonysági projekteket, a második helyen állnak, 34 százalék tartja ezeket prioritásnak. A válaszadók 16 százaléka viszont most már a technológiai alapú és hibrid szén-dioxid-kivonási módszerekből származó karbonkrediteket részesíti előnyben.

A kutatás során a problémákra is rákérdeztek. A válaszadók közel fele (46%) azt látja a legnagyobb akadálynak a karbonkreditek használatának elterjedése kapcsán, hogy egyelőre nincs megfelelő iránymutatás arra vonatkozóan, hogyan épülhet be ez a piac a klímavédelmi törekvésekbe. A második legnagyobb probléma – a megkérdezettek 40 százaléka emelte ezt ki –, hogy egyelőre bizonytalannak látják az ezzel kapcsolatos kormányzati politikákat. Az SE Advisory Services jelentésében megjegyzi, hogy ezek a hiányosságok a vállalatok erős cselekvési szándéka ellenére is lassíthatják a beruházásokat.

„A vállalatvezetők egyre jobban bíznak a napjainkra kialakult minőségi infrastruktúrában, azonban egyértelmű útmutatásra van szükségük azzal kapcsolatban, hogy az önkéntes karbonkredit jogok hogyan illeszthetők be a megfelelési követelmények közé. Az önkéntes kezdeményezések és a szervezetek vagy kormányok által támogatott szabályozások, keretrendszerek közötti transzparens átjárhatósági útvonalak létrehozása a következő állomás ahhoz, hogy nagyszabású vállalati lépéseket láthassunk”

– mutatott rá William Theisen, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” részlegének kereskedelmi igazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Rekorddöntő Black Friday – Rekorddöntő Black Friday

A magyarok idén bátrabban nyúltak a pénztárcájukhoz: a Black Friday és a karácsonyi vásárlási szezon a visszafogott előzetes becsléseket jóval túlszárnyalta, és a költések volumene elérte a 260 milliárd forintot.

A PwC Magyarország októberi és novemberi lakossági kutatása szerint az online vásárlók stabilabbnak érzik jövedelmi helyzetüket és egyre tudatosabbak – 67% az akciók és kedvezmények alapján veszi meg a karácsonyi ajándékot, és az ünnepi költések mértéke elérheti a 340 milliárd forintot.

Az akciók ereje: Hogyan lett a bizonytalanságból rekordköltés?

A Black Friday akciók idén felülmúlták az előzetes várakozásokat: a PwC október végi kutatásában előrejelzett 17%-hoz képest az online vásárlók 44%-a, mintegy 1,9 millió fő vásárolt a Black Friday (BF) időszak akcióiban. A magas szám azt jelzi, hogy az előzetesen bizonytalanok köréből sokakat sikerült megszólítani egy-egy jó ajánlattal. Miközben a realizált és a tervezett fejenkénti költés – 138 ezer és 130 ezer forint – nem tér el érdemben egymástól, a vásárlók tényleges száma végül jóval nagyobb vásárlási összeget eredményezett: az online költés elérte a 260 milliárd forintot (az előzetesen becsült 175-220 milliárdhoz képest).

„A kiemelkedő részvétel mögött az idei, valóban kedvező akciók állnak, amelyek sokakat ösztönöztek vásárlásra. Másrészt az év közbeni óvatosabb költést felváltotta a bátrabb vásárlás. Ez a két tényező együtt jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az előzetes várakozásokat ilyen mértékben túlszárnyalják a Black Friday-költések”

– mutatott rá Timár Szabolcs, a PwC Magyarország vezető menedzsere, a kutatás vezetője.

A vásárlók 55%-a olyan terméket vett saját részre, amelyet egyébként is megvásárolt volna, de most olcsóbban jutott hozzá. 48% karácsonyi ajándékot is vásárolt, sőt, a karácsonyi ajándékok 30%-a már a BF-időszak alatt került a kosarakba. Ez arra utal, hogy a fogyasztók egyre tudatosabban használják ki az akciós időszakokat az ünnepi készülődés során.

„Az online vásárlás tovább erősödött, a külföldi webáruházak szerepe is nőtt, miközben a fizikai boltok háttérbe szorultak. A vásárlók tudatosabbá váltak, jobban kihasználják az akciókat, és egyre többen tervezik előre az ünnepi költéseket”

– hívta fel a figyelmet a Timár Szabolcs.

Az online vásárlók 78%-a hazai webáruházat választott, de minden harmadik vásárló külföldi webshopból is rendelt. A hagyományos boltok szerepe visszaszorult: mindössze 16% vásárolt BF-akció keretében fizikai üzletben. A legnépszerűbb termékkategóriák a műszaki cikkek (39%), ezen belül is az okostelefonok és tartozékaik, de a ruházati termékek (25%), smink (17%), játékok és könyvek (14-14%) is előkelő helyen szerepeltek. A vásárlói elégedettség magas, ötfokú skálán 4,14-es értéket ért el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!