Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Töredékére csökkenhetnek a banki költségek – nem csak az alapszámlásoknak

banki

A magyar lakossági banki ügyfelek döntő része számára olcsó bankolási alternatívát kínálhat a Gazdaságfejlesztési Minisztérium új javaslatával harmadára csökkenő havidíjú Alapszámla. A bankok számára az új díjazás komoly bevételkiesést jelenthet, ám épp ez katalizálhatja majd az ügyfelek számára fontos többletszolgáltatásokat kínáló csomagárazás általános elterjedését a magyar bankpiacon.

A mai napon még véleményezhetik az érintettek a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) javaslatát, amely a bankok által az ügyfeleknek kínált Alapszámla konstrukciók havi díját a megelőző év minimálbérének 0,5 százalékában maximálná a jelenlegi 1,5 százalék helyett.

Mindez, ha életbe lép azt jelentené, hogy a bankok a jelenlegi 3 000 forint helyett maximum 1 000 forintos havi díjat számíthatnának fel az Alapszámla szolgáltatásáért – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

De mi is az Alapszámla?

Az Európai Unió fizetési számla irányelve előírja, hogy az EU bármely tagállamában bármely ügyfél jogosult egy alapszintű szolgáltatáscsomagot nyújtó fizetési számlát nyitni bármely banknál. A bank ezt a számlanyitási kérelmet csak nyomós indokkal utasíthatja el.

Magyarországon az irányelvet a 262/2016. (VIII.31.) kormányrendelet tartalmazza, a bankok 2016. október 15-től kötelesek az ezt kérő ügyfélnek Alapszámlát nyitni. Fontos megjegyezni, hogy egy tagállamban egy ügyfél csak egy banknál nyithat Alapszámlát, ha más banknál már rendelkezik számlával (akár Alapszámlával, akár normál bankszámlával), akkor nem jogosult az Alapszámla szolgáltatás igénybevételére. A meglévő egyetlen számláját ugyanakkor bármikor Alapszámlává alakíthatja.

Az Alapszámla úgynevezett csomagdíjas számla, azaz a havi díja mellett a kötelezően benne foglalt szolgáltatásokért a bank nem számíthat fel újabb díjakat.

A magyar Alapszámla a következő szolgáltatásokat kínálja:

  • havi számlavezetés
  • ingyenes bankkártya
  • havonta 2 db, összesen legfeljebb 150 000 forint értékű készpénzfelvétel forintban bármely magyarországi ATM-ből, vagy havonta 1 db, legfeljebb 50 000 forintos készpénzfelvétel a bank saját bankfiókjában (más bankszámlák esetében az ingyenes ATM-es készpénzfelvétel elérhető, ám azt kérelmezni kell, az Alapszámlánál ez alap.)
  • havonta 4 db eseti vagy rendszeres átutalási megbízás összesen legfeljebb 100 000 forint értékben
  • korlátlan számú és összegű bankkártyás vásárlás
  • korlátlan számú és összegű készpénzbefizetés
  • csoportos beszedés szolgáltatás

A fenti szolgáltatásokat köteles a bank biztosítani az ügyfélnek, ám egyéb, más bankszámlánál megszokott szolgáltatást nem. A csomagban foglalt darabszámon felüli tranzakciókért a bank az üzletszabályzatában foglalt díjakat számíthatja fel. A jogszabály ugyanakkor egyértelműen tiltja, hogy az Alapszámlához (folyószámla)hitelkeret kapcsolódjon.

Csomagáras forradalmat hozhat az Alapszámla

Annak ellenére, hogy Magyarországon a banki ügyfelek döntő része számára az Alapszámla által kínált szolgáltatások teljes mértékben lefedik a bankolási gyakorlatukat, a konstrukció eddig borsos ára miatt nem terjedt el. A bankok jelentős része a törvényi maximum összegért kínálja a szolgáltatást, amelyhez képest más számlakonstrukciók jóval olcsóbb bankolást tesznek lehetővé – érthető módon az ügyfelek az olcsóbb konstrukciókat választották – mondta Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A harmadára csökkentett díj mellett ugyanakkor várható, hogy az ügyfelek jelentős része Alapszámlára vált majd. Ez komoly elmozdulást jelenthet abba a kívánatos irányba, hogy Magyarországon is áttörjenek a csomagáras banki szolgáltatások, amikor az ügyfél egy fix havi díjat fizetve nem kényszerül hónapról-hónapra más költséget fizetni a bankolásáért annak függvényében, mennyi szolgáltatást vett igénybe. Nyugat-Európában a csomagárazás bevett gyakorlat a lakossági bankolásban, ám Magyarországon a tranzakciós illeték eddig megnehezítette az áttérést. Ha az Alapszámlához kapcsolt ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét maximálisan kihasználja az ügyfél, akkor a bank a havonta felszámítható 1 000 forintos díjból 900 forintot köteles lesz tranzakciós illetékként befizetni az államkasszába. A fentiek miatt a bankoknak nem lesz jó üzlet az Alapszámla, így vélhetően nem is propagálják majd, s jó eséllyel a jogszabály által előírtakon felül kínált szolgáltatásokat vagy eltörlik, vagy nagyon borsos áron teszik majd elérhetővé az Alapszámlák esetében.

Ennek ellenére az új Alapszámla díjrendszer forradalmat okozhat majd a többi számla esetében, hiszen a bankoknak érdekük lesz, hogy eltérítsék az ügyfeleket az Alapszámlától, ez pedig csak vonzó és az ügyfelek számára hasznos szolgáltatásokat, az Alapszámlával összevethető áron kínáló csomagáras konstrukciókkal lesz megoldható.

Alapszámla havi díjak jelenleg:

  • CIB Bank              1 332 Ft
  • Erste Bank          3 000 Ft
  • Gránit Bank        3 000 Ft
  • K&H Bank           3 000 Ft
  • MagNet Bank    2 204 Ft
  • MKB Bank           2 511 Ft*
  • OTP Bank            1 566 Ft
  • Raiffeisen Bank 3 000 Ft
  • Takarékbank      3 000 Ft
  • UniCredit Bank 1 745 Ft

forrás: BiztosDöntés.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban

Új áruházzal erősíti fővárosi jelenlétét a MediaMarkt: a műszaki áruházlánc októberben az Allee bevásárlóközpont második emeletén nyitja meg legújabb egységét. A budai hálózatbővítés a vállalat többcsatornás (omnichannel) kereskedelmi modelljének tervezett lépése, amelyet a meglévő áruházak stabil teljesítménye és az online értékesítés növekedése alapoz meg.

A MediaMarkt stratégiájának középpontjában a digitális csatornák és a hagyományos bolthálózat teljes szinkronizációja áll. Miközben a vállalat az e-kereskedelemben a maximális gyorsaságra törekszik – Budapesten ma már akár néhány órán belüli házhoz szállítást biztosítva -, a frekventált csomópontokban található üzletek a személyes szaktanácsadás és a szolgáltatások bázisai. Az Allee kiváló elhelyezkedése és megközelíthetősége révén az új egység kulcsszerepet játszik majd a fogyasztók közvetlen kiszolgálásában.

 “Az Allee egy kiemelten fontos, stratégiai helyszín számunkra. Új üzletünkkel pontosan azt a magas szintű szakértelmet és interaktív áruházi élményt tudjuk biztosítani egy forgalmas budai központban, amelyet a piac és a vásárlóink elvárnak a MediaMarkt-tól.”

mondta el Szilágyi Gábor a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

“Erős digitális alapokkal rendelkezünk, azonban továbbra is hiszünk a személyes kapcsolat erejében. Azt látjuk, hogy a vásárlóknak ma is szükségük van a szaktanácsadásra, illetve arra is, hogy kezükbe vegyék, kipróbálhassák a termékeket. Ez az összehangolt működés, amivel az online vásárlás kényelmét ötvözzük a személyes szakértelemmel többcsatornás működésünk és a stratégiai egyensúlyunk tökéletes szimbóluma.”

Az Allee második emeletén nyíló egységben a teljes termékkínálat mellett a MediaMarkt összes kényelmi szolgáltatása is elérhető lesz. A vásárlók a kiterjesztett garanciától és a biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig mindent egy helyen intézhetnek.

A legmodernebb arculattal kialakított újbudai áruház 2026 októberében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Egy évtizede erősíti a nonprofitokat a PwC Civil Mentoring Programja

Tíz éve dolgozik a civilek fenntartható működéséért és társadalmi hatásuk növelése érdekében a PwC Magyarország. Ezidő alatt 129 civil szervezet vett részt a vállalat pro bono programjában, és összesen 135 mentor támogatta a fejlődésüket. Idén 17 szervezet kapott fejlesztést, hatan pedig féléves mentorálással folytatják.

2026-ban rekordszámú pályázat érkezett a PwC Civil Mentoring Programjára, a három hónapos képzésbe 17 szervezet jutott be. A PwC Magyarország 10 éve futó szakmai önkéntes programjának célja, hogy a résztvevő civil szervezetek fejleszthessék működésüket, stratégiai területeken erősödjenek, és hosszú távon fenntarthatóbban dolgozzanak fontos társadalmi ügyeken. A program egyedisége abban rejlik, hogy a résztvevők az üzleti szemléletű működéshez kapnak gyakorlati eszközöket, melyeket közvetlenül beépíthetnek a mindennapi működésükbe.

A PwC szakértői által nyújtott képzés a szervezetek aktuális nehézségeihez igazodva változatos témákat – többek között stratégiaalkotás, üzleti és pénzügyi tervezés, működésfejlesztés, illetve vállalati kapcsolatok és kommunikáció – fedett le.

A mentorprogramba kiválasztott hat szervezettel több hónapon át 2–3 fős PwC-s csapatok dolgoznak együtt, míg további két nonprofit egy-egy konkrét projekt megoldásához kap célzott szakértői segítséget.

A 2026-os program támogatott szervezetei

A záróalkalmon 12 szervezet képviselője állt „színpadra”, hogy bemutassa, milyen szakmai támogatással tudnának még nagyobb társadalmi hatást elérni a következő hónapokban.

A szakmai zsűrit egy korábbi nyertes szervezet vezetője (Illyés Tímea, Habitat for Humanity), egy független szakértő (Bakó Csaba, SIMPACT), valamint a programban oktatóként és mentorként is szerepet vállaló PwC-s munkatárs, Nádasy Bernadett alkotta. Az elbírálásnál kiemelt szempont volt a bemutatott projektek társadalmi hatása, valamint az, hogy mennyiben illeszkedik a PwC fenntarthatósági stratégiájához.

„Az elmúlt időszakban oktatóként, zsűritagként és mentorként is közelről láthattam, mekkora elhivatottság, szív és szakmai tudás van a programban részt vevő civil szervezetekben. Őszintén mondhatom, hogy én magam is rengeteget tanulok tőlük. Számomra a képzések legszebb pillanatai azok, amikor egy-egy résztvevő szemében felcsillan a felismerés, hogy egy üzleti eszköz, legyen az stratégiaalkotás, pénzügyi tervezés vagy kommunikáció, valóban a saját ügyük szolgálatába állítható. Hiszem, hogy a mentorálás igazi ereje a közösen átélt folyamatban rejlik: abban a bizalmi kapcsolatban, amely segít, hogy a szervezetek a közös munka után magabiztosabban, fenntarthatóbban és még nagyobb társadalmi hatással folytathassák a küldetésüket”

– mondta el Nádasy Bernadett, a PwC ESG-szakértője, a zsűri tagja.

Hat szervezet fél éves mentorprogramban vesz részt:

  • Közelebb Magamhoz Egyesület
  • Magyar Hospice Alapítvány
  • Garai Ház Alapítvány
  • Kortárs Építészeti Központ Alapítvány
  • Tunyogi Gyógyító Játszóháza Alapítvány
  • Kamasztér Alapítvány

Emellett 2 nonprofit szervezet konzultációs támogatásban részesül:

  • Tovább Élni Egyesület
  • Mozgássérültek Budapesti Egyesülete

Az egyik résztvevő így nyilatkozott:

„A program révén megismerkedtem más elkötelezett civilekkel, akiktől szintén sokat tanulhattam, képbe kerültem a fundraising, az üzleti tervezés alapjaival kapcsolatban, kipróbálhattam magamat pitch-elés közben is. Különösen hasznosak voltak a csoportos feladatok, amikor a csapattársakkal együtt gondolkodhattunk a feladványokon, visszajelzést adhattunk egymásnak. Remélem valamilyen formában lesz folytatás, mert nagyon jó, összetartó és egymást támogató csapat jött össze, mentorok és mentoráltak együttesen. Köszönet ezért a lehetőségért, ajánlom minden civilnek, aki szeretne egy kicsit professzionálisabban rálátni a saját működésére, miközben kölcsönösen tanulhat más, hasonló cipőben lévő civilektől is.”

– dr. Jánoskúti Boglárka, Gyermekjogi Civil Koalíció

A program idei képzési szakaszához 13 PwC-s munkatárs járult hozzá több mint 50 pro bono munkaórával. Emellett a szervezetek az ICF (International Coaching Federation) felajánlásának köszönhetően egyéni és team coaching folyamatban is részesülhettek.

10 év hatása

A program 10 éves történetében eddig 129 szervezet és 135 PwC-s mentor vett részt. A kezdeményezés szervesen illeszkedik a vállalat fenntarthatósági stratégiájába, amelynek egyik fókuszterülete a minőségi oktatás fejlesztése. Ennek jegyében a PwC megosztja tudását, illetve elérhetővé teszi azt széles rétegek, köztük nonprofitok számára. A CMP-n kívül számos mentorprogramban vesznek részt a vállalat munkatársai, valamint több szervezetnek nyújtanak pro bono szolgáltatásokat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója

A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.

Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.

A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.

Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.

„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”

– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.

„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”

– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss