Gazdaság
Miről szól az IT-projektmenedzsment, és mit csinál egy IT-projektmenedzser?
A projektmenedzsment ma már a legtöbb cég és vállalkozás életében fontos szerepet játszik. A projekthez tartozó munkafolyamatokat pedig erősen meghatározza az iparág és a munkaterület típusa.
IT-projektmenedzsment alatt az informatikai projektek megtervezését, irányítását és fejlesztését értjük. Ilyen informatikai projekt lehet például a szoftver- vagy a hardverfejlesztés, az adatvédelem, de a hálózatfejlesztés vagy a mobilalkalmazások készítése is.
Az IT-projektmenedzserek feladata, hogy segítsék a fejlesztőcsapatot a termék létrehozásában. Tisztázniuk és és kommunikálniuk kell a felhasználói és megrendelői igényeket, ellenőrizniük kell, hogy a fejlesztés a kívánt irányban halad-e, mindezt úgy, hogy közben nem lépik túl a fejlesztésre szánt pénzügyi kereteket.
Az informatikai projektmenedzsment 5 fázisa
Az informatikai projektek soktényezősek és komplexek. Ahhoz, hogy IT-projektmenedzserként eredményesen oldjunk meg ilyen összetett feladatokat, 5 fázison érdemes végighaladni a tervezés során. Ezeknek a fázisoknak különböző mérföldkövei vannak, amelyek egytől egyig segítik a projektek előrehaladását – legyen szó folyamattervezésről vagy egy agilis projekt sprintjeiről.
Első fázis: a projekt kezdete
A projekt első fázisa a projektjavaslat létrehozása, amit a projektben résztvevő összes szereplőnek meg kell ismernie és működőképesnek kell találnia. A projektjavaslat összeállításakor meg kell vizsgálni, hogy a projekt életképes-e, valóban megéri-e befektetni a rendelkezésre álló időt és erőforrásokat.
Második fázis: a feladatok megtervezése
A tervezés az IT-projektmenedzser és a projektcsapat közös feladata. Ilyenkor kerül meghatározásra a költségvetés és a projektcél, illetve az előre látható kockázatok is azonosításra kerülnek. Ebben a fázisban egy olyan átlátható ütemterv készül, ami a projekt kezdetétől a végéig referenciaként használható, ezáltal segít a folyamatok gördülékeny lebonyolításában.
Harmadik fázis: a projekt megvalósítása
A harmadik fázis a projekt végrehajtása, amikor a csapat meghatározza és elkészíti a leszállítandókat. Az IT-projektmenedzser szerepe ilyenkor kritikus fontosságú: kiosztja a feladatokat a meghatározott mérföldkövek eléréséhez, és elősegíti a csapattagok közötti kommunikációt.
IT-projekteknél kihívást jelent, hogy gyakran történnek változások, ilyen például, amikor a felhasználói igények módosulnak. Ebben az esetben mindig felül kell vizsgálni a helyzetet, és ha szükséges, módosítani kell a projekttervet.
Negyedik fázis: a projekt előrehaladásánk monitorozása
A projekt sikere a megvalósítás alatt történő állandó monitorozáson is múlik. Ilyenkor vizsgálni kell, hogy a projekt belefér-e az előírt időbeli, terjedelmi, minőségi és pénzügyi keretbe. A korábban elkészített ütemterv segítségével könnyedén ellenőrizni lehet, hogy a fejlesztés az előre megbeszélt célok és folyamatok mentén történik-e. Szükség esetén sor kerülhet a kijelölt és megkezdett irány korrigálására.
Ötödik fázis: lezárás
A lezárási szakasz közvetlenül a projekt befejezése után következik. Ilyenkor meg kell győződni arról, hogy valóban minden munkafolyamat lezárult, az elkészült munkát pedig jóváhagyták-e és átkerült-e az érdekeltek kezébe. Ebben a fázisban érdemes egy kicsit visszatekinteni és levonni az IT-projekt tanulságait, ezzel lehetővé téve a csapat számára az alkalmazott módszertan jövőbeni javítását.
Az IT-projektmenedzser legfontosabb feladatkörei
Az IT-projektmenedzsmentnek felügyelnie kell a folyamatokat, emellett jó kommunikációs és problémamegoldó készséggel kell rendelkeznie. Feladatköre nagyon komplex, munkája a korábban felsorolt 5 projektfázis minden szakaszában óriási jelentőséggel bír.
Az IT-projektmenedzser legfőbb feladatai közé tartozik a(z):
- létrehozni kívánt termék fő tulajdonságainak, funkcióinak meghatározása;
- IT-csapat feladatainak hatékony kiosztása és a munkájuk nyomon követése;
- előrehaladás és a teljesítmény folyamatos követése;
- megrendelőkkel való kapcsolatfenntartás (például helyzetjelentések biztosítása);
- riportok készítése és a felmerülő problémák hatékony elhárítása.
Piacvezető projektvezetői képzések mindössze pár kattintásra
A projektvezetőknek napról napra egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük, mivel a megbízók egyre magasabb elvárásokat fektetnek le irányukba. Ma már közel sem elég a projektfolyamatok hatékony koordinálása, a gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy a megfelelő munkavégzés érdekében az iparági- és módszertani ismeretek részletes elsajátítására és a vezetői képességek fejlesztésére is szükség van.
A Proman Consulting tanácsadó cég projektvezetői képzései naprakész tudást – és egyedülálló helyzetszimulációik által – gyakorlati tapasztalatot is biztosítanak ahhoz, hogy igazán profi szakemberré válj. Nézz szét az oktatási palettájuk kínálatában, fejleszd a készségeidet a legjobb eszközök segítségével, és szerezz nemzetközi minősítést a biztos siker érdekében!
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége
Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.
A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.
„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.
„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”
– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.
Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.
„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”
– húzta alá.
Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.
Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.
A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Budapest adott otthont a Schneider Electric Europe Supplier Day 2026 nemzetközi stratégiai beszállítói eseményének
Budapest adott otthont a Schneider Electric Europe Supplier Day 2026 nemzetközi eseménynek, amely Európa meghatározó beszállítóit, a Schneider Electric vezetőit és iparági szakértőit hozta össze annak érdekében, hogy közösen határozzák meg az energiaipar és az ipari értéklánc jövőbeni prioritásait.
A Powering the Future mottó jegyében megrendezett esemény célja a stratégiai partnerségek további erősítése, a közös növekedési lehetőségek feltárása, valamint azoknak a kihívásoknak és lehetőségeknek a megvitatása volt, amelyeket az elektrifikáció, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és az új energiaigényes infrastruktúrák, többek között az adatközpontok fejlődése teremtenek.
A budapesti találkozón mintegy 250 fő vett részt, köztük a Schneider Electric vezetői és több mint 200 stratégiai partner képviselője. A rendezvény egyedülálló lehetőséget biztosított arra, hogy a vállalat és beszállítói ökoszisztémája közösen gondolkodjon a jövő kihívásairól, és olyan együttműködési irányokat határozzon meg, amelyek támogatják a gyorsabb, rugalmasabb és fenntarthatóbb működést.
A rendezvény délelőtti eseményeinek központi témája a Schneider Electric globális ellátási láncának átalakulása, valamint a stratégiai beszállítói partnerségek jelentősége volt. A program olyan témákat járt körül, mint a növekedés támogatása, a működési rugalmasság növelése és a közös végrehajtási képességek fejlesztése.
A Schneider Electric szerint a jövő energiaipari és ipari kihívásaira csak szoros együttműködéssel lehet hatékony válaszokat adni. A stratégiai partnerektől a vállalat nem pusztán stabil beszállítói kapcsolatot vár, hanem olyan együttműködést, amely hozzájárul a versenyképesség, a fenntarthatóság, a minőség és az innováció folyamatos fejlesztéséhez.
„A következő energiaipari korszakban az együttműködés lesz a siker kulcsa. Az elektrifikáció, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia által formált világban olyan partneri ökoszisztémákra van szükség, amelyek képesek együtt gyorsabban reagálni, innoválni és értéket teremteni ügyfeleink és a társadalom számára”
– mondta Siliga Tünde a Schneider Electric GSC Budapest HUB vezetője.
A délutáni program fókuszában azok a technológiai trendek álltnak, amelyek alapvetően formálják az energiafelhasználás jövőjét. Kiemelt téma volt az adatközpontok gyors fejlődése, a mesterséges intelligencia térnyerése és a digitális megoldások szerepe az energiahatékonyabb működés kialakításában.
A Schneider Electric szerint a digitalizáció és a mesterséges intelligencia nem csupán új technológiai lehetőségeket jelentenek, hanem hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy a Schneider Electric és beszállítói ökoszisztémája ezeket a fejleményeket a fenntartható növekedés lehetőségeivé alakítsa. A rendezvény részeként beszállítói fórumok, workshopok és vezetői egyeztetések is helyet kaptak, amelyek célja a tapasztalatcsere és az innovációs lehetőségek feltárása. A résztvevők olyan témákban osztották meg tapasztalataikat, mint az ellátási láncok ellenállóképessége, az ipari innováció, a digitalizáció, a fenntartható működés és a jövő gyártási megoldásai.
A Schneider Electric Europe Supplier Day 2026 üzenete, hogy a jövő energiaipari rendszereinek kialakítása közös feladat. A vállalat és stratégiai partnerei együtt dolgoznak azon, hogy az új technológiákban rejlő lehetőségeket hosszú távú értékteremtéssé alakítsák.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Az összes hitelállomány több mint egyötödét támogatott lakáshitelek teszik ki
Látványosan emelkedett az év második negyedévében is a támogatott lakáshitelek aránya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank Háztartások hitelállománya című negyedéves jelentése, amelyet a Bank360 dolgozott fel.
A jelentés szerint a hazai háztartási hitelállomány 2026 II. negyedévének végére 14 292 milliárd forintra nőtt, ami éves alapon 19,4%-os emelkedést jelent. Az állományon belül változatlanul a forint alapú piaci lakáshitelek részaránya a legmagasabb, igaz, ez az arány az Otthon Start Program indulása óta folyamatosan csökken. Ezzel párhuzamosan az új folyósításokon belül a piaci lakáshitelek már csak a harmadik legjelentősebb részaránnyal rendelkeznek, lemaradva a támogatott lakáshitelek és a személyi hitelek mögött.
Ma reggel jelent meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján a 2026. II. negyedévre vonatkozó Háztartások hitelállományának alakulása című jelentés. A jegybanki adatsor szerint a szóban forgó időszak végén 14 292 milliárd forint volt a hazai háztartási hitelállomány, ami 5,7%-kal múlta felül az I. negyedév végén regisztrált 13 527 milliárd forintot. Év/év alapon az állomány ennél lényegesen nagyobb, mintegy 19,4%-os mértékben tudott növekedni, 2025. II. negyedév végén ugyanis még csak 11 968 milliárd forintot tett ki a háztartási hitelállomány.
A háztartási hitelállományon belül változatlanul a piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek rendelkeznek a legnagyobb, 34,4%-os részaránnyal, igaz, ez 2,2 százalékpontos csökkenést jelent az I. negyedév végi 36,6%-os részarányhoz képest. Éves alapon még jelentősebb, 6,1 százalékpontos térvesztésről beszélhetünk, 2025. II. negyedév végén még a hitelállomány 40,5%-át tették ki a piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek. Igaz, összegszerűen még így is a részállomány növekedéséről beszélhetünk, elvégre az egy évvel korábbi 4 844 milliárd forintos piaci lakáshitel-állomány az idei II. negyedév végére 4 911 milliárd forintra emelkedett, ami 1,4%-os növekedést jelent.
A piaci és egyéb lakáshitelek részarányának csökkenését egyértelműen az Otthon Start Program tavaly szeptemberi indulásával magyarázhatjuk. A tavalyi év II. – tehát a program indulása előtti utolsó – negyedév végén a támogatott lakáshitelek teljes állományon belüli aránya mindössze 10,5% volt, ami azóta folyamatosan emelkedik, és idén június végére elérte a 20,6%-ot. Ez a tendencia még látványosabban megmutatkozik a tárgynegyedévi folyósításokon belül, ahol is 2025. II. negyedévben 8,7%, 2026. II. negyedévben pedig már 39,9% volt a támogatott forint lakáshitelek súlya.
Ezzel párhuzamosan pedig a piaci és egyéb forint lakáshitelek folyósításon belüli részaránya a 2025. II. negyedévi 33,4%-ról az idei év II. negyedévi 11,1%-ra csökkent. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a támogatott lakáshitelek folyósításának részaránya a most vizsgált időszakban már csökkenőben volt. Míg 2025. IV. negyedévben a folyósított állománynak a 43,5%-át tették ki a támogatott lakáshitelek, 2026. I. negyedévben pedig a 45,5%-át, addig a II. negyedévben már csak a fent említett 39,9%-át.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
Schweigert Fusion az Akvárium Klubban
-
Gazdaság2 hét ago
Új kutatás: a befektetés Magyarországon már nem csak a vagyonosok műfaja
-
Gazdaság2 hét ago
Olvadnak a betéti kamatok – most érdemes lépni
-
Ipar2 hét ago
Elérhetőbbé válik a fém 3D nyomtatás
-
Gazdaság2 hét ago
A bértranszparencia láthatóbbá teheti az anyasági bérhátrányt
-
Gazdaság2 hét ago
A Kamara nyitott egy új típusú feladatkör megfogalmazására
-
Gazdaság2 hét ago
A szőlő szereti a meleget, de a magyar borvidékeknek már túl sok jut belőle
-
Gazdaság1 hét ago
A szabálykövető vállalkozás ne versenyhátrányból, hanem versenyelőnyből induljon







