Gazdaság
Egyre több külföldi hallgató dolgozna Magyarországon
Közel húszezer érdeklődő vett részt a Műegyetemi Állásbörzén
Több mint 150 kiállító négyezer állásajánlata közül válogathattak a hallgatók a tavaszi Műegyetemi Állásbörzén, ahol ismételten a villamosmérnökök iránt volt a legnagyobb kereslet. A K épületben a szakértői tanácsadás kapott új köntöst, a Q épületben pedig neves cégek tartottak előadásokat kiemelt szakmai témákban. A kétnapos eseményre közel húszezren látogattak ki, amely a külföldi diákok körében is egyre népszerűbb. Ezzel összhangban jól látható, hogy közülük egyre többen maradnának Magyarországon az egyetem elvégzése után is.
Kiemelt figyelem övezte a tavaszi Műegyetemi Állásbörzét, amire az őszi eseményhez képest többen, közel húszezren látogattak ki. A kiugró érdeklődés hátterében részben az állt, hogy a szervezők ezúttal olyan újításokkal rukkoltak elő, amelyek előre mutatnak, segítik a látogatók célirányos keresését, karrierjük beindítását. Fontos szempont volt, hogy a kiállítók nem csak konkrét állásajánlatokkal jelentek meg, hanem betekintést adtak a munkájuk mindennapjaiba, és lehetőséget kínáltak projektfeladatokhoz, diplomamunka-témákhoz is. Ezt a Műegyetemi Állásbörze és a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet kutatása is igazolta. A kutatásban hallgatókat és az Állásbörze partnereit kérdezték arról, mi a véleményük a felsőoktatásban lezajló változásokról és annak fejlődéséről.
E kutatás alapján a hallgatók közel kétharmada fontosnak tartja, hogy az általuk választott oktatási intézmény szoros partnerséget ápoljon több céggel is, ezzel segítve majd az elhelyezkedésüket. A Műegyetemi Állásbörze partneri visszajelzései alapján elmondható, hogy tízből kilenc vállalat foglalkoztat gyakornokot, és a cégek harmadánál működik mentorprogram, legtöbbször szervezeten belül.
A kutatásból kiderült, hogy a potenciális egyetemeket támogató cégek 78 százaléka enged betekintést a mindennapi életébe, akár gyárlátogatás, akár nyílt nap formájában, 70 százalék pedig gyakornoki programot biztosít és szakdolgozati vagy projektmunka-témát kínál az érdeklődő hallgatók számára. Budapest egyik legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvényén március 21. és 22. között, több mint 150 kiállítóval és közel négyezer állásajánlattal volt jelen. Ugyan arról pontos számadat még nem áll rendelkezésre, hogy a nyitott pozíciókból mennyit töltöttek be az eseményen, a börze honlapján, csak márciusban több mint 1200 állásjelentkezés történt.
Egyhónapos felkészülés az Állásbörzére
Németh Ákos, a BME Kancellária Értékesítési Szolgáltatási Igazgatóság (BME ÉSZI) vezetője, az esemény egyik szervezője kiemelte, a műegyetemi hallgatók szerencsés helyzetben vannak, hiszen ’házon belül’, az ÉSZI szervezésében egész évben elérhetők számukra a karrierindításhoz szükséges ún. soft skillek fejlesztésének lehetősége. Online kurzusokra, csoportos tréningekre jelentkezhetnek, ha kommunikációs vagy prezentációs készségeiket, CV-jüket szeretnék fejleszteni. Ezek a szolgáltatások minden érdeklődő számára elérhetők a BME Felkészítő Napok keretében, a börze előtti és utáni hetekben. Ezeket a lehetőségeket sokan igénybe vették idén tavasszal is.
Kapkodnak a villamosmérnökök után, nő az igény az angol nyelvű tájékoztatásra
Orbán Balázs, a Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezető igazgatója, egyben a rendezvény főszervezője arról beszélt, ismételten a villamosmérnökök iránt volt a legnagyobb a kereslet a börzén, akiket a gépészmérnökök, informatikusmérnökök, mechatronikai mérnökök követtek az előkelő sorban. Szintén nagyon keresettek voltak a már tapasztalt munkavállalók, illetve újdonság volt, hogy a kiállítók minden korábbinál nagyobb érdeklődést mutattak az MBA képzéseket végzettek iránt.
A cégek idén is értékelték az eseményt, amit 5-ból 4.38-ra pontoztak. A szervezők ezt kiemelkedően jónak ítélték.
„A kiállítók ezúttal is kiemelték, hogy rendezvényről rendezvényre fejlődik a kiállítás, számukra is presztízsértékű az, ha részt vehetnek rajta. A Műegyetemi Állásbörze az egyik elsődleges pillére a kapcsolatalakításnak: megteremti azt a hidat, amelyet szükséges a kiállítók és a látogatók közé megteremteni, ahhoz, hogy sikeres karrierépítésnek lehessünk szemtanúi”
– mondta Orbán Balázs.
Elárulta azt is, számos pozitív visszajelzés kapott a kampuszosítás, azaz más műegyetemi épületek bevonása a programba.
Írásuk alapján elemezték a hallgatókat
A K épületben a már jól megszokott tanácsadás kapott új köntöst, mely a Ziccer Akadémia fantázianevet viselte. Itt az érdeklődők CV- és karriertanácsadáson, valamint CV-fotózáson vehettek részt, mindezek mellett idén grafológiai tanácsadás is volt, amely teljes képet adott az érdeklődőknek saját magukról és hozzájuk illő munkákról, munkakörnyezetükről, az egészségükről az írásuk alapján.
Már megvan az őszi börze időpontja
Orbán Balázs közölte, csodálatosnak tartják, hogy évről évre újabb és újabb célokat tudnak kitűzni, amiért az egész szervezői stáb dolgozik.
„Mindannyiunk szívügye a Műegyetemi Állásbörze sikeressége. Hetekig élünk intenzív szimbiózisban a rendezvénnyel, ezért minden apró részletét ismerjük, és bátran kijelenthetjük, a céljainkat mindig sikerül elérnünk. Némi izgalom volt bennünk a kampuszosítás irányába tett első lépések miatt, azonban beigazolódott, hogy ez is jó döntés volt. Sok olyan visszajelzés is érkezett, amely szerint egyre több kiállítót érdekelne más épülete a BME-nek. A hallgatók elégedettségéről nem is szólva, hiszen az egyetem olyan pontjára is kihelyeztük egy szeletét a Műegyetemi Állásbörzének, ami sok hallgató számára az egyetlen, napi szinten elérhető egyetemi helyszín.”
– fogalmazott.
A jövővel kapcsolatban arról beszélt, követni szeretnék az aktuális trendeket, az aktuális igényeket mind látogatói, mind pedig kiállítói részről, amit be is fognak építeni az őszi Műegyetemi Állásbörze programjába. Az őszi börzét a tervek szerint 2023. október 10. és 11. között rendezik majd meg. Elmondta, hogy a rendezvény podcast-csatornája és blogja folyamatos tartalmakkal lesz feltöltve egész évben, így érdemes követni az álláskeresőknek ezen felületeket is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
„Mi történik a pénzemmel?” – így védi az ügyfelek vagyonát a Lightyear
Mitől félnek leginkább a magyar befektetők? Ha megkérdeznénk őket, sokan azt válaszolnák: „Mi lesz a pénzemmel, ha csődbe megy a szolgáltató?”, „Ki férhet hozzá a befektetéseimhez?”, vagy éppen „A fintech cégek tényleg biztonságosak?”. Ezek a félelmek különösen aktuálisak egy olyan időszakban, amikor a bankok iránti bizalom sokszor inkább megszokáson, mint valós ismereteken alapul.
A Lightyear fintech befektetési platform átláthatóan és szigorúan szabályozott módon gondoskodik az ügyfelek vagyonának védelméről – sok tekintetben szigorúbban is, mint ahogy azt a bankoktól megszokhattuk. Ráadásul mindezt rendkívül alacsony költségek mellett biztosítja, köszönhetően az okos technológiai megoldásoknak és a növekedésre optimalizált működési modellnek.
A befektetések nem a cég, hanem az ügyfél tulajdonát képezik
A Lightyear Europe AS engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozásként az ügyfélvagyon kezelését és védelmét az eszközök elkülönítése révén biztosítja:
- A számlán lévő szabad pénzeszközöket elkülönítve tartják – egyfelől neves pénzintézeteknél, mint a holland ABN AMRO Bank és az észt LHV Bank, másfelől pedig AAA minősítésű BlackRock pénzpiaci alapokban, amelyekhez korábban jellemzően csak 500 millió euró feletti intézményi szereplők férhettek hozzá. A Lightyear ezt a hozzáférést most lakossági ügyfelek számára is megnyitja..
- A befektetett eszközök az ügyfelek nevén vannak nyilvántartva, és független letétkezelőknél kerülnek elhelyezésre – sosem keverednek a cég saját vagyonával.
- A Lightyear nem használhatja fel az ügyfelek pénzét vagy értékpapírjait saját céljaira, és nem adhatja tovább harmadik félnek – szemben sok bankkal, amelyek üzleti modelljük alapját épp erre építik.
Ez azt jelenti, hogy egy esetleges csőd esetén az ügyfélvagyon automatikusan visszajár, és ahhoz a hitelezők sem férhetnek hozzá. Más szóval: a Lightyear ügyfélvagyon-védelmi kötelezettségei nem korlátozódnak semmilyen felső határösszegre – ez a platform felépítéséből eredő strukturális garancia.
Technológia, amely csökkenti a költségeket – kompromisszumok nélkül
A Lightyear okos, skálázható technológiai megoldásokat épít, amelyek révén alacsony szinten tarthatja a költségeket – rövid és hosszú távon egyaránt. A működési költségek nem nőnek arányosan a felhasználói bázissal, így nincs szükség szolgáltatási színvonalcsökkentésre a nyereségesség érdekében.
A csapat tudatosan fejleszt olyan rendszereket, mint például a magyar felhasználók számára ingyenesen elérhető, könnyen nyitható TBSZ-számla, vagy a lakossági ügyfelek számára elérhetővé tett pénzpiaci alapok. Ezeknek a működési hatékonyságoknak köszönhetően a Lightyear prémium szintű, mégis alacsony költségű befektetési élményt nyújt.
20 000 eurós befektetővédelmi garancia
Az ügyfelek eszközeit az Észt Befektetővédelmi Alap is biztosítja, legfeljebb 20 000 euró összegig. Ez minden Lightyear-ügyfélre vonatkozik – függetlenül attól, hogy magánszemélyként vagy céges ügyfélként regisztrált. Fontos azonban, hogy akár magánszemélyről, akár céges ügyfélről van szó, a több devizanemben vezetett egyenlegekre összesítve alkalmazandó ez a határérték.
Ez a garancia csak vészhelyzetben, az összes más védelmi intézkedés meghiúsulása esetén lépne életbe – a Lightyear rendszere azonban eleve úgy van felépítve, hogy ilyenre ne legyen szükség. Gyakorlatban a Lightyear jogi és működési védelmi rendszerei messze túlmutatnak ezen a határértéken: az ügyfélvagyon elkülönítetten kezelt, a cég nem férhet hozzá, és nem használhatja fel azt semmilyen körülmények között.
A bizalom kérdése: bank vagy fintech?
A magyar ügyfelek körében sokszor még mindig a „bank” szó jelenti a biztonságot – holott a modern fintech szolgáltatók, mint a Lightyear, ma már nemcsak technológiai szempontból előzik meg a hagyományos szereplőket, hanem szabályozottság és átláthatóság terén is.
Míg egy bank a pénzünket gyakran továbbhitelezi, a Lightyear nem használja fel, nem forgatja, nem adja kölcsön az ügyfélvagyont. Ehelyett biztonságos letétkezelés és magas likviditású pénzpiaci alapok révén kamatot is biztosít az el nem költött egyenleg után – ez a modern, felelős befektetői szemlélet alapja.
Amerikai részvények? 500 000 dollárig biztosítva
Az amerikai értékpapírok sem maradnak védelem nélkül: a Lightyear partnere, az Alpaca FINRA által szabályozott és SIPC-tag cég, így az USA-beli befektetések akár 500 000 dollár értékig biztosítottak egy esetleges letétkezelői csőd esetén.
Pénzpiaci alapok: biztonság + kamat
A Lightyearnél elérhető pénzpiaci alapok olyan rövid lejáratú, megbízható kibocsátóktól származó eszközöket tartalmaznak, mint államkötvények vagy nagy pénzintézetek kötvényei. Ezek:
- kiemelkedő likviditást biztosítanak;
- alacsony kockázattal járnak;
- és kamatot termelnek, amelyet a Lightyear az ügyfelek felé továbbít – az alapkezelői díjak levonása után. Például: a BlackRock bizonyos USD-alapjai után 0,10%-os díjat számít fel, emellett a Lightyear USD-alapú pénzpiaci alapjaira évi 0,25%-os szolgáltatási díj vonatkozik.
Az EUR és GBP alapokra jelenleg nem vonatkozik Lightyear-díj.
A legnagyobb védelem: az átláthatóság
A Lightyear működése, jogi háttere és pénzügyi modellje átlátható és egyértelmű: az ügyfélpénz nem „eltűnik a rendszerben”, nem válik a cég eszközévé, hanem végig elkülönülten kezelik.
A modern befektetőknek joguk van tudni, mi történik a pénzükkel – és elvárható, hogy ne csak hozamot, de biztonságot is kapjanak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés
A munkavállalók számára gyakori juttatási forma a céges autó, de az ezzel kapcsolatos áfakezelés számos kihívást és buktatót rejt a vállalkozások számára.
A három leggyakoribb probléma a magáncélú használatot, a károkozás megtérítését és az üzemanyagelszámolást érinti. Az elektromos hajtású autók esetében ezekhez még további kérdések is hozzáadódnak.
„A vállalkozások általában nem is tudnak arról, hogy szabálytalanul számolnak el költségeket, aminek következtében jelentős adókockázatba is belefuthatnak”
– hangsúlyozza Nyári Zsolt, a K-X Consulting ügyvezetője.
A magánhasználat nem megfelelő kezelése számos bizonytalanság forrása
A cég tulajdonában lévő személyautó magáncélú használata Magyarországon jelenleg jövedelemadó-mentes juttatás. A magáncélú használatnak része az üzemanyag, valamint az autópálya matrica költsége is. Így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adókötelezettsége, ha a kolléga úgy dönt, hogy szabadnapján a céges személyautóval leviszi családját a Balatonra. A magánhasználattal kapcsolatban felmerült költség pedig teljes egészében elismert tétel a társasági adóban. Gyakori azonban, hogy a cégek csak egy bizonyos mértékű ingyenes magánhasználatot fogadnak el (például havi 500 km), és a limit feletti kilométerek költségét már megtéríttetik a munkavállalóval.
„Amikor a cégek a magánhasználatért kérnek pénzt a munkavállalóktól, sokszor költségtérítésként szedik be és nem foglalkoznak azzal, hogy valójában az áfa tekintetében adóköteles szolgáltatás nyújtására kerül sor. Ilyenkor a magánszemély részére a magánhasználatról számlát kell kiállítani és arra áfát kell felszámolni, megfizetni. A rossz gyakorlat adóhiányt eredményez, a bizonylat kibocsátásának elmaradása miatt pedig még mulasztási bírságot is kivethet az adóhatóság”
– figyelmeztet Nyári Zsolt.
A károkozás és az üzemanyag-megtérítés terén rengeteg a tisztázandó kérdés
Sok a bizonytalanság akkor is, ha a magánszemély kárt okoz a céges autóban. Amikor a cég a biztosítónak fizetendő önrészt részben vagy egészben ráterheli a magánszemélyre, szintén felmerül az áfafizetési kötelezettség kérdése. Sok esetben a vállalkozások ezt kártérítésként kezelik és nem számolnak fel áfát. Az Európai Bíróság esetjoga alapján azonban ezek a tételek is – amilyen például a szolgáltatásnyújtás – áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettséget eredményezhetnek. Ráadásul a kockázat hatványozottan jelentkezhet, ha a személyautót a társaság más vállalkozástól veszi bérbe, amelynek ő is köteles megfizetni az önrészt.
Az üzemanyag-elszámolásokkal kapcsolatban szintén sok a kérdés és a téves gyakorlat.
„Mivel az üzemanyag-kereskedés alapvetően jövedéki engedélyes tevékenység, ezért ha magánszemélynek üzemanyagot számláz a cég, akkor felmerül a kérdés, hogy rendelkeznie kell-e jövedéki engedéllyel. Kérdéses az is, hogy ebben az esetben az üzemanyag beszerzése után megfizetett áfa levonható-e. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a cég üzemanyagkártyát használ”
– sorolja a mindennapi kockázatokat Nyári Zsolt.
A zöld céges autók terjedése még több kérdést vet fel
Egyre gyakoribb, hogy elektromos autót ad a cég a munkavállalónak és hozzá töltőállomást is kiépít a dolgozó lakhelyén. Ez a gyakorlat újabb áfa-kérdéseket vet fel.
„Az adókövetkezmények szempontjából nagyon lényeges, hogy mi a céges szabály a dolgozó lakhelyén kiépített töltőre vonatkozóan – például abban az esetben, ha a dolgozó elhagyja a céget. Leszerelik a töltőt, kerül az bármennyibe, vagy eladják a dolgozónak, esetleg ingyenesen átengedik és leadózzák? Ha a cég nem számol a potenciális adózási következményekkel, akkor kellemetlen meglepetés érheti”
– hangsúlyozza a szakértő.
Az elektromos céges autók adózásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő, ha a magánszemély az otthoni töltés után az áramszámlát szeretné elszámolni. Mennyit és milyen áron tud a munkaadó kifizetni a dolgozójának? Vehetünk esetleg egy átlagot alapul? Ha napeleme van a dolgozónak, akkor mit tud elszámolni költségként? És ami adó szempontból szintén érdekes: mi a megfelelő adózási eljárás, ha a céges töltőállomáson töltik az ügyfelek vagy dolgozók a saját tulajdonukban lévő autókat? Ha ugyanis ingyenesen töltik a partnerek vagy a kollégák a saját autóikat, akkor azzal jövedelmet juttatunk nekik. De milyen formában kell azt leadózni, egyáltalán mit kell tenni áfa szempontból, és milyen áron kell kiszámlázni a töltés költségét? Alapul vehetőek-e a céges költségek, amelyek a töltéssel kapcsolatban felmerülnek, vagy pedig más piaci árat szükséges keresni annak érdekében, hogy a céges töltést ki lehessen számlázni? Rengeteg kérdés merül fel, a válasz pedig a körülményektől függően változhat.
Szakértő bevonása nélkül szinte elkerülhetetlen a szabálytalan gyakorlat
Mint az a fentiek alapján nyilvánvaló, a céges autók áfakezelése nagyon összetett és kockázatokkal teli terület, különösen a vegyes használat és a magáncélú juttatások miatt. Nemcsak azok a cégek hibáznak gyakran, amelyek a munkavállalóiknak autót adnak, de sokszor még azok a vállalkozások is, amelyek bérbeadással foglalkoznak. A cégek gyakran nem rendelkeznek megfelelő belső szabályzattal vagy dokumentációval a céges autók használatáról, ami tovább növeli az adókockázatot. A nem megfelelő gyakorlat pedig veszélyezteti az áfalevonási jogosultságot.
„Mindenképpen érdemes tehát felülvizsgálni a jelenlegi gyakorlatot, azonosítani a bizonytalan pontokat és azokat minél hamarabb tisztázni, hogy az autók elszámolásával kapcsolatban ne maradjon kockázat”
– összegez a K-X Consulting ügyvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Csökken a kereskedelem jövedelmezősége
Érdemi forrásokat nyit meg a kormány
Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.
dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.
Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar7 nap ago
Energiaköltség-csökkentés pályázatok nélkül? – PPA, tárolók és innovatív finanszírozási megoldások cégek számára
-
Okoseszközök1 hét ago
A HONOR 6 éves Android-támogatást vállal a napokban megjelent HONOR 400 szériához
-
Okoseszközök6 nap ago
HONOR 400 vagy 400 Pro? Összehasonlítottuk
-
Ipar2 hét ago
30 éves hazánk legkomplexebb építőipari szolgáltatásokat nyújtó cégcsoportja, a DVM group
-
Egészség2 hét ago
A Huawei bemutatta legújabb innovációit Berlinben: fókuszban az egészség, a stílus és a hatékonyság
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkezett a Samsung Vision AI a vállalat legújabb tévéivel és hangprojektoraival
-
Gazdaság2 hét ago
Rekord összegben tart devizát a magyar lakosság
-
Gazdaság2 hét ago
Újra gondolt informatikai szerepkör és motiváció a digitális korszakban