Gazdaság

Egyre több külföldi hallgató dolgozna Magyarországon

Közel húszezer érdeklődő vett részt a Műegyetemi Állásbörzén

Több mint 150 kiállító négyezer állásajánlata közül válogathattak a hallgatók a tavaszi Műegyetemi Állásbörzén, ahol ismételten a villamosmérnökök iránt volt a legnagyobb kereslet. A K épületben a szakértői tanácsadás kapott új köntöst, a Q épületben pedig neves cégek tartottak előadásokat kiemelt szakmai témákban. A kétnapos eseményre közel húszezren látogattak ki, amely a külföldi diákok körében is egyre népszerűbb. Ezzel összhangban jól látható, hogy közülük egyre többen maradnának Magyarországon az egyetem elvégzése után is.

Kiemelt figyelem övezte a tavaszi Műegyetemi Állásbörzét, amire az őszi eseményhez képest többen, közel húszezren látogattak ki. A kiugró érdeklődés hátterében részben az állt, hogy a szervezők ezúttal olyan újításokkal rukkoltak elő, amelyek előre mutatnak, segítik a látogatók célirányos keresését, karrierjük beindítását. Fontos szempont volt, hogy a kiállítók nem csak konkrét állásajánlatokkal jelentek meg, hanem betekintést adtak a munkájuk mindennapjaiba, és lehetőséget kínáltak projektfeladatokhoz, diplomamunka-témákhoz is. Ezt a Műegyetemi Állásbörze és a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet kutatása is igazolta. A kutatásban hallgatókat és az Állásbörze partnereit kérdezték arról, mi a véleményük a felsőoktatásban lezajló változásokról és annak fejlődéséről.

E kutatás alapján a hallgatók közel kétharmada fontosnak tartja, hogy az általuk választott oktatási intézmény szoros partnerséget ápoljon több céggel is, ezzel segítve majd az elhelyezkedésüket. A Műegyetemi Állásbörze partneri visszajelzései alapján elmondható, hogy tízből kilenc vállalat foglalkoztat gyakornokot, és a cégek harmadánál működik mentorprogram, legtöbbször szervezeten belül.

A kutatásból kiderült, hogy a potenciális egyetemeket támogató cégek 78 százaléka enged betekintést a mindennapi életébe, akár gyárlátogatás, akár nyílt nap formájában, 70 százalék pedig gyakornoki programot biztosít és szakdolgozati vagy projektmunka-témát kínál az érdeklődő hallgatók számára. Budapest egyik legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvényén március 21. és 22. között, több mint 150 kiállítóval és közel négyezer állásajánlattal volt jelen. Ugyan arról pontos számadat még nem áll rendelkezésre, hogy a nyitott pozíciókból mennyit töltöttek be az eseményen, a börze honlapján, csak márciusban több mint 1200 állásjelentkezés történt.

Egyhónapos felkészülés az Állásbörzére

Németh Ákos, a BME Kancellária Értékesítési Szolgáltatási Igazgatóság (BME ÉSZI) vezetője, az esemény egyik szervezője kiemelte, a műegyetemi hallgatók szerencsés helyzetben vannak, hiszen ’házon belül’, az ÉSZI szervezésében egész évben elérhetők számukra a karrierindításhoz szükséges ún. soft skillek fejlesztésének lehetősége. Online kurzusokra, csoportos tréningekre jelentkezhetnek, ha kommunikációs vagy prezentációs készségeiket, CV-jüket szeretnék fejleszteni. Ezek a szolgáltatások minden érdeklődő számára elérhetők a BME Felkészítő Napok keretében, a börze előtti és utáni hetekben. Ezeket a lehetőségeket sokan igénybe vették idén tavasszal is.

Kapkodnak a villamosmérnökök után, nő az igény az angol nyelvű tájékoztatásra

Orbán Balázs, a Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezető igazgatója, egyben a rendezvény főszervezője arról beszélt, ismételten a villamosmérnökök iránt volt a legnagyobb a kereslet a börzén, akiket a gépészmérnökök, informatikusmérnökök, mechatronikai mérnökök követtek az előkelő sorban. Szintén nagyon keresettek voltak a már tapasztalt munkavállalók, illetve újdonság volt, hogy a kiállítók minden korábbinál nagyobb érdeklődést mutattak az MBA képzéseket végzettek iránt.

A cégek idén is értékelték az eseményt, amit 5-ból 4.38-ra pontoztak. A szervezők ezt kiemelkedően jónak ítélték.

„A kiállítók ezúttal is kiemelték, hogy rendezvényről rendezvényre fejlődik a kiállítás, számukra is presztízsértékű az, ha részt vehetnek rajta. A Műegyetemi Állásbörze az egyik elsődleges pillére a kapcsolatalakításnak: megteremti azt a hidat, amelyet szükséges a kiállítók és a látogatók közé megteremteni, ahhoz, hogy sikeres karrierépítésnek lehessünk szemtanúi”

– mondta Orbán Balázs.

Elárulta azt is, számos pozitív visszajelzés kapott a kampuszosítás, azaz más műegyetemi épületek bevonása a programba.

Írásuk alapján elemezték a hallgatókat

A K épületben a már jól megszokott tanácsadás kapott új köntöst, mely a Ziccer Akadémia fantázianevet viselte. Itt az érdeklődők CV- és karriertanácsadáson, valamint CV-fotózáson vehettek részt, mindezek mellett idén grafológiai tanácsadás is volt, amely teljes képet adott az érdeklődőknek saját magukról és hozzájuk illő munkákról, munkakörnyezetükről, az egészségükről az írásuk alapján.

Már megvan az őszi börze időpontja

Orbán Balázs közölte, csodálatosnak tartják, hogy évről évre újabb és újabb célokat tudnak kitűzni, amiért az egész szervezői stáb dolgozik.

„Mindannyiunk szívügye a Műegyetemi Állásbörze sikeressége. Hetekig élünk intenzív szimbiózisban a rendezvénnyel, ezért minden apró részletét ismerjük, és bátran kijelenthetjük, a céljainkat mindig sikerül elérnünk. Némi izgalom volt bennünk a kampuszosítás irányába tett első lépések miatt, azonban beigazolódott, hogy ez is jó döntés volt. Sok olyan visszajelzés is érkezett, amely szerint egyre több kiállítót érdekelne más épülete a BME-nek. A hallgatók elégedettségéről nem is szólva, hiszen az egyetem olyan pontjára is kihelyeztük egy szeletét a Műegyetemi Állásbörzének, ami sok hallgató számára az egyetlen, napi szinten elérhető egyetemi helyszín.”

– fogalmazott.

A jövővel kapcsolatban arról beszélt, követni szeretnék az aktuális trendeket, az aktuális igényeket mind látogatói, mind pedig kiállítói részről, amit be is fognak építeni az őszi Műegyetemi Állásbörze programjába. Az őszi börzét a tervek szerint 2023. október 10. és 11. között rendezik majd meg. Elmondta, hogy a rendezvény podcast-csatornája és blogja folyamatos tartalmakkal lesz feltöltve egész évben, így érdemes követni az álláskeresőknek ezen felületeket is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:börze diákok külföldi magyarországi munkavállalás

Up Next

Bosch–BME együttműködés az elektromos hajtásláncok kutatás-fejlesztéséért

Don't Miss

A Continental nyerte „Az év K+F beruházója” díjat a HIPA-tól

Gazdaság

Sikerrel zárult Shanghai magyarországi bemutatkozása

Október 30-31-én zajlott a Hungexpo területén a világ egyik legnagyobb, Kínai állami támogatással megvalósuló kiállítássorozata, a Shanghai Fair Trade Show budapesti állomása.

A többezer látogatót vonzó eseményen mintegy 130 kínai high-tech vállalkozás képviseltette magát a legkülönbözőbb szegmensekből. Az eseményen mások mellett előadást tartott Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, a HEPA vezérigazgatója, és Sun Jianping, a Shanghai Services Federation elnöke is.

Az eseményt elsősorban magyar vállalkozások képviselői látogatták, akiknek ez a koncentrált jelenlét kiváló alkalmat kínált, hogy akár több közvetlen kapcsolatot is kialakítsanak kínai gyártókkal és szolgáltatókkal. A minél intenzívebb kapcsolatfelvételt előre egyeztetett személyes találkozók is segítették a kínai és magyar cégek képviselői között ‒ mondta el Szabó Mónika, a rendezvény szervezését és kommunikációját magyar részről támogató a Gold Communications Kft. ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új házi fejlesztésű AI-platform a K&H-nál

A K&H Bank új szintre emelte a mesterséges intelligencia belső alkalmazását.

Elindult az ügyfelek által már jól ismert, Kate nevű, teljes egészében házon belül fejlesztett HR-asszisztens, amely már most több ezer munkavállalónak nyújt azonnali, pontos válaszokat szabadság, juttatások, képzések és adminisztrációs témákban. A rendszer nem egy dobozos megoldás, hanem nulláról felépített, skálázható AI-platform, amely a jövőben más területekre – például pénzügy, beszerzés vagy IT-támogatás – is tovább vihető lesz.

A fejlesztési folyamatban több bankon belüli csapat együttműködésével hozták létre a rendszer szabályozási és technológiai kereteit. Az AI nem kulcsszavak alapján keres, hanem természetes nyelven megfogalmazott kérdéseket értelmez, és validált belső tartalmakra építve ad választ. Fontos szempont volt az AI-hallucinációk minimalizálása, ezért a tudásbázis kizárólag jóváhagyott információkból épül fel. A rendszer használata már a bevezetés első szakaszában intenzív. Eddig minden hetedik kolléga kipróbálta a digitális asszisztenst. A fejlesztők ek visszajelző funkciót is beépítettek, amely valós időben segíti a működés finomhangolását.

A projekt megvalósítása nemcsak technológiai, hanem szervezeti kultúraváltást is jelentett. A hagyományos fejlesztési modell helyett agilis, gyors interakciókra építő működés valósult meg, amelyben több terület dolgozott összehangoltan. A K&H ezzel a fejlesztéssel hosszú távra fektette le egy vállalati AI-tudásmenedzsment rendszer alapjait, amelyre a következő bővítések is épülnek majd.

„A Kate-fejlesztés nemcsak egy sikeres AI-projekt, hanem fontos üzenet a technológiai szakembereknek is. A K&H-nál valódi innováción dolgozhatnak egy stabil, nagyvállalati környezetben, ahol a fenntartható megoldások, a szakmai fejlődés és a jövőálló tudás megszerzése nem ígéret, hanem működési alapelv. Az, hogy ezt a rendszert házon belül építettük fel, jól mutatja, milyen ereje van az agilis gondolkodásnak és a nyitott, együttműködő csapatmunkának. Büszkék vagyunk arra is, hogy nálunk a szakmai átjárhatóság, az emberi oldal ugyanúgy érték, mint a technológiai teljesítmény – ez az, ami hosszú távon is vonzóvá teszi a K&H-t az IT-szakemberek számára”

– mondta Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Mínuszban az e-kereskedelmi mérleg: ezek a cégek javíthatják az egyensúlyt

Erősen negatív Magyarország digitális külkereskedelmi mérlege: a hazai vásárlók egyre nagyobb arányban költenek külföldi webáruházakban, miközben a magyar e-kereskedők exportja csak lassan bővül.

A HungarEcomm Stars díj azokat a legvilágpiacképesebb e-kereskedelmi vállalatokat ismeri el, amelyek teljesítményükkel képesek enyhíteni a digitális kereskedelmi egyensúlyhiányt.

Az e-kereskedelem jelentősége messze túlmutat önmagán: a 2025-ben díjazott 40 vállalat a hazai webáruházak alig egy ezrelékét képviseli, mégis 2024-ben 258 milliárd forintos online forgalmat értek el, ami a teljes magyar e-kereskedelmi piac 20 százalékát adja. A több országba exportáló cégek négyszer gyorsabban növekedtek, mint a kizárólag belföldön működő szereplők, a PwC mezőnyelemzése szerint.

„Az e-kereskedelem a digitális gazdaság egyik legfontosabb innovációs inkubátora. Technológiai újító erejével, adatvezérelt működésével, gyors alkalmazkodóképességével és folyamatos fejlesztésre épülő kultúrájával közvetlenül erősíti a hazai digitális ökoszisztémát”

– hívta fel a figyelmet Szabó László, a díjat alapító Growww Digital alapító partnere.

Magyar világmárka 100 országban

Három kategóriában összesen 15 vállalat kapott elismerést, idén először a Magyarországon leányvállalattal rendelkező nemzetközi omnichannel cégek is nevezhettek.

Digital Star kategória: 1. Pepita Group Zrt. (pepita.hu); 2. Suller-Táp Kft. (kutyakajás.hu); 3. Webshop Global Kft. (pelenka.hu); 4. Leziter Kft. (homelux.hu); 5. iPon Computer Kft. (ipon.hu)
Local Omnistar kategória: 1. Euronics, 2. Praktiker, 3. Zákány Szerszámház, 4. Dockyard, 5. Reflexshop
Global Omnistar kategória: 1. IKEA, 2. MediaMarkt, 3. Rossmann, 4. dm, 5. iStyle
Exportkülöndíj: BioTechUSA

„A BioTechUSA sztori jól példázza, hogyan válhat egy magyar alapokra épülő vállalat globális sikertörténetté az e-kereskedelemben. A cég a hazai gyártásra, tudásra és szakemberbázisra építve tudott olyan nemzetközi növekedést elérni, amely ma több mint 100 országban biztosít jelenlétet. Fejlődése azt mutatja, hogy a magyar vállalatok is képesek világpiaci szinten versenyezni, ha tudatosan építenek exportpiacokra. Sikere inspiráló példa minden hazai e-kereskedő számára”

– indokolta a döntést Szabó László.

Már a 40-es listára kerülés is komoly nemzetközi mérce szerint mérhető eredmény: a vállalatoknak szigorú szakmai és pénzügyi feltételeknek kellett megfelelniük, és át kellett esniük a PwC, az Oander és a Growww Digital többszempontúértékelésén.

A legvilágpiacképesebb magyarországi omnichannel és e-kereskedők – 2025 (ABC sorrendben)

Alinda; Auchan; BestByte; BHP Gumi; BioTechUSA; Bortársaság; Brendon; Cosori; dm; Dockyard; Euronics; Forex; Fressnapf; Gammo; Heavy Tools; Homelux; IKEA; iPon; iSTYLE; JátékNet; Kutyakajás.hu; Kütyübazár; Libri; Libri-Bookline; Lumenet; MediaMarkt; Nutriversum; online Márkaboltok; Pelenka.hu; Pepita.hu; Petissimo; Praktiker; Reflexshop; REGIO JÁTÉK; Rossmann; SportSarok; Újház Bodrogi; Vágyaim.hu; Warnex; Zákány Szerszámház

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!