Gazdaság

Az FTX kriptovaluta-csőd tanulságai

A Bécsi Közgazdaság Egyetem (WU) professzora szerint nincs itt a vég, de változásokra van szükség, mindemellett úgy látja, akár Európa is az élre állhat a kriptopiac jövőjében

Az FTX kriptovaluta-tőzsde közelmúltbeli összeomlása súlyos következményekkel járt, és megrázta az egész iparágat. Michael König, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem vezetőképző akadémiájának (WU Executive Academy) professzora mégis úgy véli, mindez jó esélyt kínál arra, hogy a szektor végre felnőttkorba lépjen, ami szerinte már régóta szükséges. Azaz, a kriptovalutáknak nincs vége, de komoly, felelős üzleti magatartással kell hozzáállni ehhez a területhez is.

Az FTX-csőd: a Kriptoarmageddon első jelei?

Az FTX az egyik legfontosabb kriptovaluta-tőzsde volt: 2022 februárjában még körülbelül 32 milliárd dollárra értékelték. Az FTX a vetélytársainál 85%-al kedvezőbb díjakat számolt fel ügyfeleinek – és ez túl szép volt, hogy igaz legyen. Aztán megtörtént az összeomlás, és 2022 november 11-én, több elbukott mentési kísérlet után a cég csődöt jelentett. A baj pedig sosem jár egyedül: nem sokkal ezután kiderült, hogy az alapító Sam Bankman-Fried kockázatos fogadásokat kötött az ügyfelek pénzével egy másik cégen keresztül.

A bedőlés csak tünet, de lehet kezelni

Az FTX bedőlése azonban csak a leglátványosabb tünete volt a kriptopiac betegségeinek. Sokan az egész szektort bírálták, mondván: mindenestül azért jött létre, hogy gyanútlan és naiv befektetők pénzét begyűjtse. A közép-európai régióban magasan jegyzett vezetőképző intézetet működtető Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem (WU Executive Academy) professzora, Michael König szerint ez egy rendszeresen visszatérő jelenség a gazdaságtörténetben, különösen felívelő időszakokban.

„Sajnos sokan ahelyett, hogy tényleges üzleti-értéket hoztak volna létre, olyan nyerőgépnek nézték az ügyfeleket, amelyek végül mindig a „kaszinótulajdonos” zsebére játszanak – mondta Michael König, a WU Stratégia és Innováció tanszékének munkatársa. – Az olyan korszakokban, ahol a kamatlábak emelkednek és új, felforgató erejű innovációk jelennek meg és hoznak létre teljesen új, gyorsan növekvő piacokat, a hasonló katasztrófák megtörténte elkerülhetetlen.”

König szerint a „robbanékony elegyet” végül egyszerűen a kapzsiság gyújtotta be.

„Szem elől tévesztettük azt az alapvető célt, hogy a blockchaint egy teljesen új ökoszisztéma alapjává tegyük, és pusztán a gyors meggazdagodás eszközét láttuk meg benne. És nem mehetünk el a közösségi média felelőssége mellett sem: a tévedhetetlen hősök képének gyártása mindenképp szerepet játszott a krízisben”

– tette hozzá a professzor.

A szakember hozzátette éppen ezt a felelős gondolkodást igyekeznek átadni a náluk tanuló diákoknak is. Mint elmondta, a WU képzései igen nemzetköziek – 21 ezer diákjuk van jelenleg több mint 100 országból. Köztük Magyarországról mintegy négyszázan tanulnak most is az egyetemen, a német diákok után ez a második legnagyobb létszám. Legsikeresebb programjaik közé tartozik többek között a gazdasági jog, a menedzsment, a pénzügy és az üzleti oktatás mesterszak.

A szabályozás önmagában nem biztos, hogy elég

Már 2022 novemberében megjósolható volt, hogy mindez a kriptovaluták fölötti szigorúbb ellenőrzést és szabályzást hozza magával. Michael König azonban kételkedik abban, hogy önmagában a szabályzás javíthat a helyzeten. Szerinte a túlszabályozás ellenkezik a kriptovaluták alapvető koncepciójával, és csak óvatos belenyúlásokkal szabad a jó irányba terelni a piacot.

„Az FTX felemelkedése és bukása nem a szabályozás hiánya miatt történt, hanem azért, mert az ügyfelek, a befektetők és maga a cég sem volt hajlandó szembenézni a bukással, akkor sem, amikor a kritikusok erre felhívták a figyelmet”

– teszi hozzá.

Szükséges a csapás a nagykorúvá váláshoz

Mindez vajon azt is jelenti, hogy nincs több bitcoin, ethereum, és az összes többi valuta? Nincs jövője a digitális vagyontárgyak kereskedelmének, ennek az új, innovatív rendszernek?

Michael König szerint épp ellenkezőleg:

„Az FTX bedőlése tagadhatatlanul nagy csapás volt, de a jelenlegi sokkhelyzet tanulságos is lehet. Az FTX vége még segíthet is abban, hogy az iparág újradefiniálja önmagát. A cégeknek nagy szüksége volt erre a lehetőségre ahhoz, hogy végre nagykorúvá váljanak, érettebben álljanak az üzlethez. Itt az ideje feltenni azokat a kritikus kérdéseket, amelyektől eddig féltek, nehogy kívülállónak vagy tudatlannak tűnjenek.”

Tanulságok ügyfeleknek, befektetőknek és cégeknek

Hogyan kerülhetjük el az ilyen katasztrófákat a jövőben? Michael König a következő tippeket adja:

Ügyfelek: ha túl szépnek tűnik, hogy igaz legyen, valószínűleg így is van

Aki ennyire új területen akar befektetni, nem spórolhatja meg a pénzügyi olvasottságot (König szerint különben általános iskolától kezdve oktatni kéne). Az ügyfelek ismerjék és elemezzék a terméket, ez esetben a blockchaint és a kriptovalutákat, hogy megértsék a bennük rejlő lehetőségeket és kockázatokat.

A befektető: el kell végezni a házifeladatot

A WU professzorának szigorú üzenete van a befektetők felé is. Kellő körültekintéssel kell eljárni az átvilágítási folyamatban, és ezt nem hanyagolhatják el attól félve, hogy elvesztik a versenyelőnyüket. A menedzsment-kritériumoknak is nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani. Fel kell tenni a fontos kérdéseket: Van-e független felügyelőbizottság a kiszemelt cégnél? Van-e működő, felelős menedzsment? Van-e megfelelő belső kontroll? Eléggé felszerelt-e a cég ahhoz, hogy átvészeljen hosszabb ideig tartó nehéz időszakokat? Ezek azok a komoly kérdések, amelyeken a befektetőknek rágódnia kell, és amelyeket oly sokszor elhanyagoltak a kriptopiacon. König továbbá úgy gondolja, hogy az iparágnak arra is szüksége van, hogy sokszínűbb legyen, így például ne legyen ennyire egyoldalú benne a férfidominancia.

A cég: nem bedőlni az innováció divatszavának

Sok céget elkábított a kriptoszcéna merészsége és energiája, közben viszont elfelejtették, hogy ebben az üzletágban is szükséges a felelős gazdálkodás. Meg kell nézniük például, hogy van-e valóságalapja növekedési terveiknek, átlátható-e a működésük, fenntartható-e a profitjuk a vetélytársaikhoz képest.

„Az innováció divatos buzzword – mondja Michael König –, és így igen túlhasznált. Érdemes ezért újraértékelni, mit értünk innováción. Mi az ügyfél számára az igazi haszon? Ténylegesen innovatív-e, amit hirdetek, vagy ez csak üres marketingszlogen?”

Európa esélye a kriptopiac újraéledésében

Michael König mindennel együtt derűlátó:

„A kriptovalutáknak dicső jövője lehet, de csak akkor, ha üzleti menedzsment alapvető szabályait betartjuk velük kapcsolatban. Lehetséges, hogy éppen Európán a sor, hogy ebben élen járjon. Például olyan ausztriai cégek, mint a Bitpanda és a Coinpanion jól reagáltak a közelmúlt válságaira, és jól felszereltek a jövő kihívásaira is.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Up Next

Hogyan adózzunk a kripto-bevételünk után?

Don't Miss

30 évnél és félezer önkiszolgáló kasszánál jár a Laurel

Gazdaság

Mire elég ma 40 millió forint a hazai ingatlanpiacon

Míg Budapesten 40 millió forintból jellemzően csak egy minigarzon vásárolható, addig a nagyobb vidéki városokban akár családi házat is lehet találni ezen az áron. Az Otthon Centrum adatai szerint a fővárosban egyre szűkebb a kínálat ebben az árkategóriában, vidéken viszont ugyanekkora összegért lényegesen nagyobb alapterületű ingatlanok közül válogathatnak a vevők.

Budapesten ma már komoly kompromisszumokra kényszerül az, aki 40 millió forintból szeretne ingatlant vásárolni. Az Otthon Centrum adatai szerint ezen az árszinten még találni lakást, sőt esetenként még családi házat is, a kínálat azonban rendkívül szűk. Jellemzően kisebb alapterületű, régebben épült vagy felújításra szoruló ingatlanok érhetők el ekkora összegért.

A vásárlók helyzete a fővároson belül a téglalakások piacán a legnehezebb. Az idei átlagos négyzetméterárak alapján 40 millió forintból Budán mindössze egy 24 négyzetméteres lakás vásárolható, a belső pesti kerületekben átlagosan 27, míg a külső pesti városrészekben átlagosan 32,5 négyzetméterre elegendő ugyanez az összeg.

„A legkisebb lakások iránt folyamatosan erős a kereslet, miközben a kínálat korlátozott. Emiatt a minigarzonok sok esetben az átlagos négyzetméterárnál drágábban cserélnek gazdát, így egy ilyen lakás esetében a gyakorlatban még nehezebb kijönni 40 millió forintból”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Mindezek ellenére idén is elkelt néhány tucat 40 millió forintnál olcsóbb lakás Budapesten. Ezért az összegért a vevők legnagyobb eséllyel téglalakást találhattak, igaz, többnyire jelentős kompromisszumok árán. Ezek az ingatlanok jellemzően az 1950-es évek előtt épült bérházakban találhatók, többségük földszinti, egyszobás lakás, gázkonvektoros vagy elektromos fűtéssel. Bár a kínálatban felújított minigarzonok is akadnak, az elérhető lakások jelentős része elhelyezkedésben vagy műszaki állapotban elmarad a piaci átlagtól.

Az átlagos négyzetméterárak alapján elméletileg a panelok piacán 40 millió forintból valamivel nagyobb lakás is elérhető: a belvárosban 32, Budán 31, a külső pesti kerületekben pedig akár 36 négyzetméteres ingatlan is vásárolható. A tényleges tranzakciók azonban árnyalják ezt a képet. Az OC közreműködésével idén értékesített valamennyi budapesti panellakás 40 millió forint felett talált gazdára. Ennek hátterében egyrészt a panellakások árának elmúlt évben tapasztalt jelentős emelkedése, másrészt a valóban kis alapterületű lakások továbbra is szűkös kínálata áll, melynek következtében irántuk tartósan élénk a kereslet.

A családi házak piacán sem sokkal kedvezőbb a helyzet. Az átlagos négyzetméterárak alapján Budán 41, a külső pesti kerületekben pedig 44,5 négyzetméteres ház vásárolható 40 millió forintból. Az év első felében ugyanakkor csak néhány ilyen tranzakció történt. Többségük az 1940-es vagy 1950-es években épült házrész volt, amelyekre az új tulajdonosnak a vételáron felül még költenie kellett. Ezekben a házakban gyakori az elektromos vagy fatüzelésű fűtés, és jellemzően a külső pesti kerületek kevésbé frekventált részein találhatók.

A régióközpontokban és a megyei jogú városokban a fővárosinál jóval kedvezőbb helyzetben vannak a vevők. Az átlagos négyzetméterárak alapján a régióközpontokban 40 millió forintból 41 négyzetméteres téglalakás, 43,5 négyzetméteres panellakás vagy 55 négyzetméteres családi ház vásárolható. A megyei jogú városokban ennél is nagyobb alapterület érhető el: ugyanakkora összeg átlagosan egy 55 négyzetméteres tégla- vagy panellakásra, illetve egy 77 négyzetméteres családi házra is elegendő lehet.

„A 40 millió forintos árszint ma elsősorban a nagyobb vidéki városokban kínál valódi választási lehetőséget. Budapesten ez az összeg inkább a belépőszintet jelenti, amely jelentős kompromisszumokkal jár együtt”

– foglalta össze a helyzetet Soóki-Tóth Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

K&H: rekordot döntött a mesterséges intelligencia használata a magyar cégeknél

Rekordszintre emelkedett a mesterséges intelligencia használata a magyar közép- és nagyvállalatok körében a K&H innovációs index felmérés legfrissebb adatai szerint. A legalább 300 millió forintos éves árbevételű cégek 58 százaléka már alkalmaz valamilyen mesterséges intelligencia-megoldást, miközben az AI-fejlesztést végző vállalatok aránya is történelmi csúcsra, az előző féléves 24-ről 36 százalékra nőtt.

A K&H innovációs index 2026 első féléves felmérése szerint a mesterséges intelligencia használata jelentősen erősödött a vállalati szektorban. Míg fél évvel korábban a cégek 48 százaléka alkalmazott AI-t valamilyen területen, addig arányuk mostanra 58 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan az AI-hoz kapcsolódó fejlesztések aránya is történelmi csúcsra nőtt: fél év alatt 24 százalékról 36 százalékra emelkedett. A vállalatok egyre tudatosabban építik be a mesterséges intelligenciát működésükbe, és egyre többen lépnek túl a kész megoldások egyszerű használatán.:

A fejlesztések növekedése illeszkedik a vállalatok szélesebb körű digitalizációs törekvéseihez. A cégek 57 százaléka számolt be jelentősebb digitális fejlesztésről, ami arra utal, hogy a mesterséges intelligencia egyre inkább a digitális transzformáció szerves részévé válik, nem csupán önálló technológiai fejlesztési irányként jelenik meg. A mesterséges intelligencia leggyakrabban szövegek fordításában jelenik meg a vállalatok működésében, ezt a cégek 39 százaléka használja – ez az arány egy év alatt duplájára, két év alatt pedig a háromszorosára nőtt. Szintén elterjedt a szövegek feldolgozása, például kivonatok vagy levelek készítése (33 százalék), mely alkalmazás a fordításhoz hasonló dinamikával növekedett, valamint a marketingkommunikáció támogatása (22 százalék), mely 2024 második fele óta a kétszeresére nőtt. Az AI alkalmazása ugyanakkor már számos más üzleti funkcióban is megjelent, az ügyfélkiszolgálástól a folyamatautomatizáláson át az üzleti döntéstámogatásig.

„A mesterséges intelligencia használata látványosan kilépett a kísérleti szakaszból. A vállalatok ma már nem csak tesztelik ezeket a megoldásokat, hanem egyre több üzleti területen építik be őket a működésükbe, igaz, a leggyakrabban még a legevidensebb területeken. A következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy az AI mennyire tud hozzájárulni a hatékonyabb működéshez, a jobb ügyfélkiszolgáláshoz és az új szolgáltatások fejlesztéséhez, azaz végső soron mekkora üzleti értéket teremt”

– mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.

A kutatás szerint az AI használata különösen magas a szolgáltató szektorban, ahol a vállalatok 66 százaléka alkalmaz ilyen megoldásokat. Árbevétel szerint a legnagyobb, 4 milliárd forint feletti cégek járnak az élen: körükben 72 százalék használ mesterséges intelligenciát. A fejlesztések és az AI-használat között is szoros kapcsolat figyelhető meg: azoknak a vállalatoknak a 65 százaléka alkalmaz mesterséges intelligenciát, amelyek az elmúlt két évben új terméket vagy szolgáltatást vezettek be.

Még erősebb az összefüggés az innovációs támogatások esetében. Az innovációra támogatást elnyerő vállalatok 80 százaléka használ mesterséges intelligenciát, ami jóval meghaladja a teljes vállalati szektor átlagát. A kutatás eredményei alapján az AI egyre inkább az innovatív és növekedésorientált vállalatok működésének alapvető eszközévé válik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Eltűntek a jó szakmunkások, minden második cég ugyanazért a néhány jelöltért versenyez

A magyarországi vállalatok továbbra is komoly kihívásokkal szembesülnek a fizikai munkavállalók toborzásában. Bár a jelentkezők felkutatása önmagában is nehéz feladat, a legnagyobb veszteség sok esetben a kiválasztási folyamat végén jelentkezik.

Az alkalmasnak minősített jelöltek közül sokan egyszerűen nem állnak munkába. A Jobtain HR Szolgáltató országos Kékgalléros Benchmark kutatása szerint a cégek számára a megbízhatóság messze a legfontosabb kiválasztási szemponttá vált. Eközben a szakmunkásokért zajló verseny tovább erősödött, miközben a gyorsaság, a jelöltélmény és a toborzási folyamat hatékonysága minden korábbinál nagyobb szerepet kap.

A munkáltatók számára a kékgalléros munkaerőpiacon a megbízhatóság vált a legfontosabb kompetenciává, a válaszadók 90 százaléka jelölte meg elsődleges kiválasztási szempontként. A második helyen a fizikai állóképesség szerepel 57 százalékkal, amelyet szorosan követ a szakmai tapasztalat 56 százalékkal. A gyors tanulási képesség jelentősége is tovább nőtt, már a vállalatok fele tekinti meghatározó tényezőnek a felvételi döntések során.

„A kutatásból egyértelműen látszik, hogy a vállalatok stabilitást keresnek egy kiszámíthatatlan munkaerőpiaci környezetben. A cégek ma már elsősorban olyan munkavállalókat alkalmaznának, akikre hosszú távon lehet építeni. A szakmai tudás fejleszthető, a munkához való hozzáállás és a megbízhatóság viszont az első pillanattól meghatározza a sikeres együttműködést”

– mutat rá az egyik legfontosabb trendre Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

A meglévő dolgozók hozzák a legtöbb új munkatársat

A fizikai munkaerő felkutatásában továbbra is a munkavállalói ajánlások bizonyulnak a legerősebb eszköznek. A cégek 90 százaléka használ belső ajánlási rendszert, míg az állásportálokon történő hirdetést 81 százalék, a Facebookot pedig 76 százalék alkalmazza. A TikTok jelenléte továbbra is minimális, mindössze 4 százalék említette a platformot a legfontosabb toborzási csatornák között. Az operátori és szakmunkás pozíciók esetében ugyanaz a három csatorna vezeti a listát: a belső ajánlások, a közösségi média és az állásportálok. Ez azt mutatja, hogy a kékgalléros munkavállalók megszólításában továbbra is a közvetlen kapcsolatok és a gyorsan elérhető online felületek hozzák a legjobb eredményt.

„A belső ajánlási rendszerek tartós népszerűsége sokat elárul a piacról. A munkavállalók továbbra is leginkább azokban a munkahelyekben bíznak, amelyekről hiteles információt kapnak egy ismerősüktől. Ez a bizalom különösen felértékelődött az elmúlt években”

– fogalmaz Mihályi Magdolna.

A cégek fele szerint eltűntek a jó szakmunkások

A szakmunkásokat érintő kihívások továbbra is súlyosak. A kutatásban résztvevők közel 55 százaléka szerint a legnagyobb problémát a bérigények és a kínált fizetés közötti különbség jelenti. Emellett a jelentkezők alacsony száma és a megfelelő szakmai tapasztalat hiánya is a legfontosabb akadályok között szerepel. A felmérés egy másik, figyelemre méltó tendenciára is rámutat. A szakmunkás pozíciók esetében a vállalatok közel 45 százaléka már a jelentkezőszámot is jelentős vagy kritikus problémának tekinti. Számos szegmensben rendkívül szűk merítési lehetőségek mellett zajlik a toborzás.

„A szakmunkás piac egyre inkább jelöltvezéreltté válik. Sok térségben ugyanazért a néhány tapasztalt munkavállalóért versenyez több munkáltató. Ebben a környezetben a kiválasztási folyamat sebessége és a jelöltélmény közvetlen üzleti hatással bír”

– hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője.

Az operátori pozícióknál más problémák kerülnek előtérbe. A vállalatok 40 százaléka a jelöltek megbízhatatlanságát nevezte meg első számú kihívásként. A munkához való hozzáállással kapcsolatos nehézségeket 38 százalék, a magas fluktuációt pedig 36 százalék említette. Továbbra is gyakori jelenség, hogy a jelentkezők már az interjúra sem érkeznek meg, vagy az állásajánlat elfogadása után lépnek vissza.

A legnagyobb veszteség az utolsó métereken keletkezik

A vállalatok jelentős része nem a toborzás elején, hanem a folyamat végén veszíti el a jelölteket. Hiába sikerül alkalmas pályázókat találni, a tényleges munkába állásig vezető úton jelentős a lemorzsolódás. A versengő ajánlatok, az elhúzódó kiválasztási folyamatok, a munkakezdés előtti visszalépések vagy az adminisztratív folyamatok lassúsága egyaránt hozzájárulhat ehhez a jelenséghez.

„A kékgalléros munkaerőpiacon mára az egyik legfontosabb kérdéssé vált, hogy sikerül-e a jelölttel kapcsolatban maradni a munkába állásig. Egyetlen elmaradt visszahívás vagy néhány napos csúszás is elegendő lehet ahhoz, hogy másik ajánlatot fogadjon el”

– hívja fel a figyelmet a Jobtain ügyvezetője.

A jelöltélmény dönthet a munkaerőpiaci versenyben

A jelöltélmény egyre közvetlenebb hatással van a toborzási eredményekre. A válaszadók 74 százaléka szerint a gyors válaszadás a legfontosabb tényező. Az elvárások világos kommunikációját 65 százalék, a toborzók hozzáállását pedig 61 százalék emelte ki. A személyes interjú továbbra is a legfontosabb kiválasztási eszköz, a vállalatok közel fele tartja a leghatékonyabb szűrőnek. Emellett egyre több cég alkalmaz gyakorlati teszteket, próbafeladatokat vagy valós munkakörnyezetben végzett próbamunkát is. A szakmai vezetők bevonása szinte általános gyakorlattá vált.

Még mindig kihasználatlan a jelöltadatbázisokban rejlő lehetőség

Pozitív változás, hogy egyre tudatosabbá válik a toborzási folyamatok mérése. Míg egy évvel korábban a vállalatok 36 százaléka semmilyen mutatót nem használt a toborzás eredményességének nyomon követésére, addig 2026-ban ez az arány 28 százalékra csökkent. A hosszú távú megtartást már a cégek 36 százaléka követi, ami szintén előrelépést jelent az előző évhez képest. A kutatás ugyanakkor jelentős fejlesztési tartalékokat is azonosított. A vállalatok közel fele csak bizonyos esetekben használja újra a korábbi jelöltek adatbázisát, 14 százalék pedig egyáltalán nem támaszkodik a korábban felépített jelöltállományra.

„Miközben sok szervezet munkaerőhiányról beszél, a korábban megszólított jelöltek között gyakran komoly tartalék található. Az újraaktiválás gyorsabb és költséghatékonyabb lehet, mint egy teljesen új keresés elindítása. A tudatos adatbázis-kezelés az elkövetkező évek egyik legfontosabb előnye lehet”

– emelte ki Mihályi Magdolna.

A jövő a digitalizációról és a munkavállalói élményről szól

A következő évek fejlesztési prioritásai közül a digitalizált jelentkezési rendszerek állnak az első helyen. Érezhetően nőtt a vállalatok érdeklődése az új típusú juttatási csomagok, a munkavállalói visszajelző rendszerek és a személyre szabott munkavállalói élmény iránt is. A válaszadók 59 százaléka már tudatosan keresi azokat a jelölteket, akikben hosszú távon fejleszthető potenciált lát.

„A vállalatok egyre kevésbé kész munkaerőt keresnek. Sokkal nagyobb hangsúlyt kap annak felismerése, hogy kik azok a jelöltek, akikből megfelelő támogatással és fejlesztéssel hosszú távon értékes munkatárs válhat. Ez a szemlélet a következő években várhatóan tovább erősödik”

– összegez Mihályi Magdolna.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!