Gazdaság

Az FTX kriptovaluta-csőd tanulságai

A Bécsi Közgazdaság Egyetem (WU) professzora szerint nincs itt a vég, de változásokra van szükség, mindemellett úgy látja, akár Európa is az élre állhat a kriptopiac jövőjében

Az FTX kriptovaluta-tőzsde közelmúltbeli összeomlása súlyos következményekkel járt, és megrázta az egész iparágat. Michael König, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem vezetőképző akadémiájának (WU Executive Academy) professzora mégis úgy véli, mindez jó esélyt kínál arra, hogy a szektor végre felnőttkorba lépjen, ami szerinte már régóta szükséges. Azaz, a kriptovalutáknak nincs vége, de komoly, felelős üzleti magatartással kell hozzáállni ehhez a területhez is.

Az FTX-csőd: a Kriptoarmageddon első jelei?

Az FTX az egyik legfontosabb kriptovaluta-tőzsde volt: 2022 februárjában még körülbelül 32 milliárd dollárra értékelték. Az FTX a vetélytársainál 85%-al kedvezőbb díjakat számolt fel ügyfeleinek – és ez túl szép volt, hogy igaz legyen. Aztán megtörtént az összeomlás, és 2022 november 11-én, több elbukott mentési kísérlet után a cég csődöt jelentett. A baj pedig sosem jár egyedül: nem sokkal ezután kiderült, hogy az alapító Sam Bankman-Fried kockázatos fogadásokat kötött az ügyfelek pénzével egy másik cégen keresztül.

A bedőlés csak tünet, de lehet kezelni

Az FTX bedőlése azonban csak a leglátványosabb tünete volt a kriptopiac betegségeinek. Sokan az egész szektort bírálták, mondván: mindenestül azért jött létre, hogy gyanútlan és naiv befektetők pénzét begyűjtse. A közép-európai régióban magasan jegyzett vezetőképző intézetet működtető Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem (WU Executive Academy) professzora, Michael König szerint ez egy rendszeresen visszatérő jelenség a gazdaságtörténetben, különösen felívelő időszakokban.

„Sajnos sokan ahelyett, hogy tényleges üzleti-értéket hoztak volna létre, olyan nyerőgépnek nézték az ügyfeleket, amelyek végül mindig a „kaszinótulajdonos” zsebére játszanak – mondta Michael König, a WU Stratégia és Innováció tanszékének munkatársa. – Az olyan korszakokban, ahol a kamatlábak emelkednek és új, felforgató erejű innovációk jelennek meg és hoznak létre teljesen új, gyorsan növekvő piacokat, a hasonló katasztrófák megtörténte elkerülhetetlen.”

König szerint a „robbanékony elegyet” végül egyszerűen a kapzsiság gyújtotta be.

„Szem elől tévesztettük azt az alapvető célt, hogy a blockchaint egy teljesen új ökoszisztéma alapjává tegyük, és pusztán a gyors meggazdagodás eszközét láttuk meg benne. És nem mehetünk el a közösségi média felelőssége mellett sem: a tévedhetetlen hősök képének gyártása mindenképp szerepet játszott a krízisben”

– tette hozzá a professzor.

A szakember hozzátette éppen ezt a felelős gondolkodást igyekeznek átadni a náluk tanuló diákoknak is. Mint elmondta, a WU képzései igen nemzetköziek – 21 ezer diákjuk van jelenleg több mint 100 országból. Köztük Magyarországról mintegy négyszázan tanulnak most is az egyetemen, a német diákok után ez a második legnagyobb létszám. Legsikeresebb programjaik közé tartozik többek között a gazdasági jog, a menedzsment, a pénzügy és az üzleti oktatás mesterszak.

A szabályozás önmagában nem biztos, hogy elég

Már 2022 novemberében megjósolható volt, hogy mindez a kriptovaluták fölötti szigorúbb ellenőrzést és szabályzást hozza magával. Michael König azonban kételkedik abban, hogy önmagában a szabályzás javíthat a helyzeten. Szerinte a túlszabályozás ellenkezik a kriptovaluták alapvető koncepciójával, és csak óvatos belenyúlásokkal szabad a jó irányba terelni a piacot.

„Az FTX felemelkedése és bukása nem a szabályozás hiánya miatt történt, hanem azért, mert az ügyfelek, a befektetők és maga a cég sem volt hajlandó szembenézni a bukással, akkor sem, amikor a kritikusok erre felhívták a figyelmet”

– teszi hozzá.

Szükséges a csapás a nagykorúvá váláshoz

Mindez vajon azt is jelenti, hogy nincs több bitcoin, ethereum, és az összes többi valuta? Nincs jövője a digitális vagyontárgyak kereskedelmének, ennek az új, innovatív rendszernek?

Michael König szerint épp ellenkezőleg:

„Az FTX bedőlése tagadhatatlanul nagy csapás volt, de a jelenlegi sokkhelyzet tanulságos is lehet. Az FTX vége még segíthet is abban, hogy az iparág újradefiniálja önmagát. A cégeknek nagy szüksége volt erre a lehetőségre ahhoz, hogy végre nagykorúvá váljanak, érettebben álljanak az üzlethez. Itt az ideje feltenni azokat a kritikus kérdéseket, amelyektől eddig féltek, nehogy kívülállónak vagy tudatlannak tűnjenek.”

Tanulságok ügyfeleknek, befektetőknek és cégeknek

Hogyan kerülhetjük el az ilyen katasztrófákat a jövőben? Michael König a következő tippeket adja:

Ügyfelek: ha túl szépnek tűnik, hogy igaz legyen, valószínűleg így is van

Aki ennyire új területen akar befektetni, nem spórolhatja meg a pénzügyi olvasottságot (König szerint különben általános iskolától kezdve oktatni kéne). Az ügyfelek ismerjék és elemezzék a terméket, ez esetben a blockchaint és a kriptovalutákat, hogy megértsék a bennük rejlő lehetőségeket és kockázatokat.

A befektető: el kell végezni a házifeladatot

A WU professzorának szigorú üzenete van a befektetők felé is. Kellő körültekintéssel kell eljárni az átvilágítási folyamatban, és ezt nem hanyagolhatják el attól félve, hogy elvesztik a versenyelőnyüket. A menedzsment-kritériumoknak is nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani. Fel kell tenni a fontos kérdéseket: Van-e független felügyelőbizottság a kiszemelt cégnél? Van-e működő, felelős menedzsment? Van-e megfelelő belső kontroll? Eléggé felszerelt-e a cég ahhoz, hogy átvészeljen hosszabb ideig tartó nehéz időszakokat? Ezek azok a komoly kérdések, amelyeken a befektetőknek rágódnia kell, és amelyeket oly sokszor elhanyagoltak a kriptopiacon. König továbbá úgy gondolja, hogy az iparágnak arra is szüksége van, hogy sokszínűbb legyen, így például ne legyen ennyire egyoldalú benne a férfidominancia.

A cég: nem bedőlni az innováció divatszavának

Sok céget elkábított a kriptoszcéna merészsége és energiája, közben viszont elfelejtették, hogy ebben az üzletágban is szükséges a felelős gazdálkodás. Meg kell nézniük például, hogy van-e valóságalapja növekedési terveiknek, átlátható-e a működésük, fenntartható-e a profitjuk a vetélytársaikhoz képest.

„Az innováció divatos buzzword – mondja Michael König –, és így igen túlhasznált. Érdemes ezért újraértékelni, mit értünk innováción. Mi az ügyfél számára az igazi haszon? Ténylegesen innovatív-e, amit hirdetek, vagy ez csak üres marketingszlogen?”

Európa esélye a kriptopiac újraéledésében

Michael König mindennel együtt derűlátó:

„A kriptovalutáknak dicső jövője lehet, de csak akkor, ha üzleti menedzsment alapvető szabályait betartjuk velük kapcsolatban. Lehetséges, hogy éppen Európán a sor, hogy ebben élen járjon. Például olyan ausztriai cégek, mint a Bitpanda és a Coinpanion jól reagáltak a közelmúlt válságaira, és jól felszereltek a jövő kihívásaira is.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Up Next

Hogyan adózzunk a kripto-bevételünk után?

Don't Miss

30 évnél és félezer önkiszolgáló kasszánál jár a Laurel

Gazdaság

Vállalati adatokat lophatnak az AI-ügynökök?

A vállalatoknál egyre több folyamat során vesznek igénybe különféle AI- és GenAI-megoldásokat, a biztonsági kontrollok azonban sok helyen nem tartanak lépést a technológia térnyerésével. Ez a különbség különösen az AI-ügynökök terjedésénél válik kritikussá, mivel ezek a rendszerek már önálló működésre is képesek. Ennek kapcsán a döntéshozók több mint fele tart adatlopási kockázatoktól egy friss kutatás adatai szerint.

Az OpenText szakértői úgy vélik, hogy a technológiában rejlő üzleti érték akkor használható ki biztonságosan, ha a szervezetek az identitás- és hozzáféréskezelési alapokat is felkészítik erre az új működési modellre.

„Az AI egyre inkább a mindennapi működés részévé válik, és ezzel együtt a szervezeteknek biztonságos alapokra van szükségük az információkezelés terén. Elengedhetetlenek a világos irányítási keretek, a szabályzatokra épülő kontrollok és a folyamatos felügyelet ahhoz, hogy az AI-rendszerek megbízhatóan és az előírásoknak megfelelően működjenek.”

-mondta Muhi Majzoub, az OpenText termék- és fejlesztési területéért felelős ügyvezető alelnöke

A generatív mesterséges intelligencia gyors terjedése mellett egyre nagyobb figyelem irányul az AI-ügynökökre. Ezek a rendszerek már képesek arra, hogy önállóan hajtsanak végre feladatokat, amelyek elvégzése érdekében adatokhoz férnek hozzá és rendszerek között mozognak. Mindez komoly üzleti lehetőséget jelent, ugyanakkor új biztonsági kérdéseket is felvet. Az OpenText megbízásából, a Ponemon Institute által készített kutatás szerint a válaszadók 55 százaléka úgy látja, hogy az AI-ügynökök rosszindulatú használata jelentősen vagy mérsékelten növeli az adatlopás kockázatát. A vállalatok számára ezért kulcskérdéssé válik, hogy pontosan kontrollálják, ki vagy mi férhet hozzá az adatokhoz, milyen jogosultsággal, milyen céllal és mennyi ideig.

Az AI-ügynökök már a spájzban vannak

Az agentic AI, vagyis az önálló feladatvégzésre képes mesterséges intelligencia számos szervezetnél már most is jelen van. A Ponemon kutatása szerint a vállalatok 38 százaléka teljesen vagy részben bevezette a technológiát. A munkavállalók közül átlagosan 23 százalék használ olyan AI-ügynököket, amelyek önműködően hajtanak végre feladatokat, például kódolnak, e-maileket válaszolnak meg vagy adatokat kérdeznek le. Ez a változás új helyzet elé állítja a szervezeteket a hozzáférések kezelése terén is. A vállalatoknak régebben csupán az emberi felhasználók belépéseit és jogosultságait kellett ellenőrizniük, ma már azonban egyre több olyan digitális identitással is számolniuk kell, amely azt határozza meg, hogy egy adott rendszer, folyamat vagy AI-ügynök milyen adatokhoz és alkalmazásokhoz férhet hozzá, és milyen műveleteket végezhet. Az IAM, vagyis az identitás- és hozzáférés-kezelés feladata ennek központi felügyelete, a jogosultságok és feltételek menedzsmentje. A Gartner 2026-os kiberbiztonsági trendriportja is kiemeli, hogy az IAM-nek alkalmazkodnia kell az AI-ügynökök biztonságos kezeléséhez és támogatásához.

Tudják, csak nem sejtik

Az OpenTexthez kapcsolódó Dark Reading riport szerint a vezetők 70 százaléka érettnek tartja saját IAM-szolgáltatásait, miközben a szervezetek nagyjából fele még nem tud eltérő szabályokat alkalmazni a nem emberi identitásokra. Ez azért fontos, mert az AI-ügynökökkel járó kockázat különösen akkor nőhet meg, ha nem saját, egyedi identitással működnek, túl széles jogosultságokat kapnak, vagy a hozzáféréseiket nem vizsgálják felül rendszeresen. A riport szerint a szervezetek 93 százaléka már használ különálló identitást legalább néhány AI-ügynöknél, de csak 27 százalék alkalmazza azokat az összes vagy a legtöbb AI-ügynöknél. A hozzáférések felülvizsgálata sem mindenhol folyamatos: mindössze 13 százalék végzi rendszeresen, 11 százalék pedig csak valamilyen incidens esetén ellenőrzi ismételten azokat.

Még nem állnak készen

Fontos figyelembe venni, hogy az AI-ügynökök gyorsan változó környezetben működnek. Egy adott feladatra létrehozott ügynök idővel új rendszerekhez kapcsolódhat, több adatot érhet el, vagy más üzleti folyamatokban is szerepet kaphat. Ha a jogosultságai nem követik pontosan a feladatát, akkor könnyen túl széles hozzáféréssel rendelkezhet. A Dark Reading jelentése alapján a vezetők körében a leggyakoribb aggály a túl széles jogosultsági kör vagy a jogosultságszint emelkedése, amit a válaszadók 51 százaléka említett. Emellett 49 százalék komoly kihívásnak tartja, hogy a vállalatoknak egyre több rövid ideig élő vagy gyorsan változó identitást kell kezelniük, 41 százalék szerint pedig a jelenlegi eszközök még nem támogatják megfelelően az ehhez szükséges irányítást és kontrollt. A felkészültségi hézag is jól látszik: a válaszadók 82 százaléka úgy érzi, érti az AI-ügynökök potenciális biztonsági kockázatait, de csak 53 százalék szerint vannak felkészülve az IAM-eszközei az AI-ügynökök várható növekedésének kezelésére.

Központi kontroll

Az AI-ügynökök biztonságos vállalati használatához olyan identitás- és hozzáféréskezelési alapokra van szükség, amelyek segítenek szabályozni, hogy ki vagy milyen AI használhat AI-ügynököket milyen jogosultságokkal, milyen célból és milyen feltételek mellett. Ebben nyújt segítséget az OpenText Identity and Access Management portfóliója, amelynek megoldásai támogatják az identitások és jogosultságok életciklus-kezelését, a hozzáférések rendszeres felülvizsgálatát, valamint a központi és kockázatalapú hozzáférés-kezelést. Így a vállalatok átláthatóbban szabályozhatják, ki vagy milyen AI használhat AI-ügynököket, azok milyen rendszerekhez férhetnek hozzá, és milyen esetekben van szükség szigorúbb ellenőrzésre vagy a hozzáférések felülvizsgálatára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Elindult Nagyorosziban az AI-ügyfélszolgálat

Elindította szabadon hozzáférhető AI-ügyfélszolgálatát Nagyoroszi. A Nógrád vármegyei, több mint 1800 lakosú község új, digitális asszisztense jelenleg még a „feltanulás” fázisában van, ismeretei egyelőre a honlapon található információkra vonatkoznak. A lakosság is csak most kezdett ismerkedni az újdonsággal, de az első tapasztalatok ígéretesek.

Nagyoroszi önkormányzata még 2023-ban csatlakozott a Munipolis nevű okoskommunikációs platformhoz, amelynek kiterjesztése az új, mesterséges intelligenciával működő ügyfélszolgálat.

A jelenleg chatfelületként elérhető fejlesztés egyelőre tanulási fázisban van, de már most is rendelkezik minden, a település hivatalos honlapján elérhető információval ‒ ismertette az újdonságot Dávid Ádám, a község projektet vezető alpolgármestere. Jelenleg Nagyoroszi honlapját havonta mintegy 2000-en látogatják, és bár a szolgáltatás csak nemrég indult, máris mintegy 70 kérdést tettek fel, melyek közül a rendszer csak kettőre nem tudott válaszolni.

Az eddigi visszajelzések alapján a felhasználók elégedettek. Ha a tesztidőszak sikeres lesz, van rá esély, hogy a szolgáltatást szóban, telefonon is igénybe lehessen majd venni, illetve hogy a tapasztalatokra, igényekre reagálva bővítsék az AI által elérhető információk körét. Dávid Ádám hozzátette, hogy az eddigiek alapján a kérdések zöme eleve olyan információkra vonatkozik, melyek több-kevesebb böngészéssel a honlapon is megtalálhatók, így ezek megválaszolása jelentős időt takarít meg a hivatalban dolgozó kollégák számára.

A mesterséges intelligenciára épülő ügyfélszolgálat által kezelt információk szinte korlátlanul bővíthetők jogszabályokkal, eseményekkel, sok minden egyébbel, és minél nagyobb egy település, annál hasznosabb egy ilyen megoldás ‒ mutatott rá Czinger Erik, az eszközt fejlesztő Munipolis hazai vezetője. Nemcsak a szóbeli, telefonos kommunikáció kézenfekvő opció, de mindez több nyelven is elérhető. Bevett gyakorlata van annak is, hogy az AI felismerve a saját korlátait, a megkeresést automatikusan a legilletékesebb önkormányzati munkatárshoz továbbítsa.

A szakember hozzátette: a nagyobb városokban, ahol több száz vagy akár ezer megkeresés érkezhet naponta különböző platformokon és nyelveken, a megoldás nagyon megkönnyíti az ott dolgozók mindennapjait. Bár Magyarországon a cég önkormányzati ügyfelei között a Nagyoroszi bevezetés az első, Csehországban és más államokban, ahol a rendszer régebb óta működik, 2025-ben már 100-as nagyságrendű önkormányzat használt AI-alapú ügyfélszolgálati megoldást, és ez 2027-re várhatóan a többszörösére emelkedik majd. Mivel a két ország működése, piaca eddig is nagyon sok hasonlóságot mutatott, itthon is dinamikus bővülésre számítanak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Szegeden adta át 3 000. csomagautomatáját a GLS Hungary

Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a GLS Hungary országos hálózatfejlesztése: a vállalat Szegeden helyezte üzembe 3 000. csomagautomatáját. A fejlesztés jól mutatja a hazai csomaglogisztikai piac gyors átalakulását és azt a stratégiai irányt, amelyben a GLS a vásárlói igényekre reagálva folyamatosan bővíti országos fix átadópontjai számát.

PwC 2026-os Csomaglogisztikai riportja szerint a belföldi csomagautomatába kézbesített küldemények száma több mint 50%-kal növekedett az előző évben, ezzel ez volt a leggyorsabban fejlődő kézbesítési forma.

3 000 GLS Automata és közel 4 000 GLS Átadópont országszerte

A vidéki hálózatbővítés fontosságát is szimbolizálja, hogy Szegeden, az Árkád Szeged belterében került átadásra az újabb mérföldkőnek számító 3000., 20 oszlopos, 236 rekeszes GLS Automata. Ezzel a GLS Hungary automatáinak száma elérte a 3 000-et több mint 670 településen kínálva ezt a szolgáltatást, a csomagpontokkal együtt pedig már közel 4 000 GLS Átadópont érhető el országszerte több mint 820 településen. A hálózat folyamatos bővítésének célja, hogy a vásárlók és az e-kereskedelmi partnerek minél több településen férjenek hozzá gyors és kényelmes csomagátvételi lehetőségekhez.

„A vásárlói szokások egyértelműen abba az irányba mozdulnak, hogy a kézbesítés ne csak gyors, hanem rugalmas és a csomag útja digitálisan is egyszerűen követhető legyen. A GLS fejlesztései erre a piaci változásra reagálnak: folyamatosan bővítjük automatás hálózatunkat, fejlesztjük digitális szolgáltatásainkat és új megoldásokkal támogatjuk partnereink versenyképességét”

– mondta Balázs Attila, a GLS Hungary ügyvezető igazgatója.

GLS Automata Expressz – reggeli kézbesítés

A vállalat fejlesztési stratégiájának egyik kiemelt eleme a 2025 nyarán indult GLS Automata Expressz szolgáltatás, amely jelenleg Budapesten és öt Pest megyei déli agglomerációs városban érhető el, közel 600 automata bevonásával (a teljes országos hálózat 20%-ában).
A szolgáltatás lényege a rendelés napján átadott csomagok másnap reggeli kézbesítése – szombaton is – ami az e-kereskedők számára számos előnnyel jár: gyors kiszállítás, mely versenyelőny a Magyarországra beáramló import csomagokkal szemben, felár nélkül elérhető lehetőség, mely támogatja a visszatérő vásárlásokat. A GLS Automata Expressz szolgáltatás az operációra is pozitív hatással volt a rekeszkihasználtság szempontjából: a címzettek délig 63%-kal több csomagot vettek át az automatából, mint a bevezetés előtti időszakban.

GLS Automata hálózat megnyitása e-kereskedelmi partnereknek is

A vállalat elérhetővé teszi a logisztikai partnerek után e-kereskedelmi partnerei felé is a csatlakozást akár 1 500 GLS automatához. Az együttműködési modell révén a partnerek saját click & collect megoldásaikat integrálhatják a GLS automata infrastruktúrájába, így csökkenthetik saját költségeiket, miközben ügyfeleik számára még rugalmasabb átvételi lehetőséget kínálhatnak. Mindemellett újabb bevételi lehetőséghez juthatnak az automaták üzlet elé való kihelyezésével bérleti díj fejében és növelhetik az üzletbe érkező vásárlói forgalmat is.

Címke nélküli automatás visszaküldés – Visszárú szolgáltatás

A PwC Csomaglogisztikai Riport 2026 elemzéséből az is kiderült, hogy a vásárlók határozottan igénylik a termékek egyszerű és akár ingyenes visszaküldését – 60% elvárja, 52% pedig szívesebben rendel egy webáruházból legközelebb is, ha a visszaküldés feladása egyszerű volt. A GLS Automata visszáru szolgáltatása lehetővé teszi az automatából történő visszaküldést, címke nyomtatása nélkül. A kereskedők számára a visszaküldés lehetőségének biztosítása segíti a kiemelkedő vásárlói élmény nyújtását, emellett támogatja a visszatérő vásárlók számának növekedését. A digitális fejlesztések részeként a GLS Hungary Applikációján keresztül hamarosan a visszaküldési szolgáltatás is elérhetővé válik TOP 500 e-kereskedő bevonásával, így a vásárlók még egyszerűbben és gyorsabban indíthatják el csomagjaik visszaküldését. A GLS szerint a visszáru-folyamatok egyszerűsítése ma már kulcsfontosságú része az e-kereskedelmi ügyfélélménynek.

Digitális fejlesztések

2024 nyarától indult el a GLS Hungary mobil applikációja, amely valós idejű csomagkövetést, rugalmas átirányítási és csomagfeladási lehetőségeket is kínál. 2026. februárjától egészült ki az app alkalmazás a GLS VIP hűségprogrammal, ahol a címzettek és az appon keresztül csomagot feladó felhasználók virtuális csomagokat gyűjthetnek, így GLS kedvezményekhez és partnerkuponokhoz juthatnak. Mivel az applikáció és a GLS VIP hűségprogram folyamatos fejlesztés alatt áll, a funkciók és az elérhető előnyök köre a jövőben tovább bővül.

“A csomaglogisztika ma már nem kizárólag a kézbesítésről szól, hanem egy komplex vásárlói élményről. A vevőigényekhez igazodó rugalmas csomagátvételi és átirányítási lehetőségek, gyors kiszállítás, egyszerű visszaküldés és a digitálisan támogatott folyamatosan kontrollált csomagstátuszok együtt határozzák meg a jövő szolgáltatásait. A GLS célja, hogy ezeken a területeken továbbra is meghatározó szereplő legyen Magyarországon”

– tette hozzá Balázs Attila.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!