Gazdaság

Ki a szerzője a mesterséges intelligencia által megalkotott műnek?

ChatGPT, Midjourney, GitHub Copilot. Csak három példa az elmúlt fél évben elterjedt mesterséges intelligenciák (MI) közül, amelyet egyre többen és napi szinten használunk. Az MI rohamos fejlődése és egyre szélesebb körű alkalmazása számos új kérdést és kihívást vet fel a jog számára, különösen a szerzői jogok területén. Dr. Nagy Dóra Adriána, az NDAlegal vezető ügyvédje azt a kérdést járja körbe, hogy amennyiben létrehozunk az MI-vel egy művet, annak ki lesz a szerzője?

Kezdjük is el, és kezdjük rögtön azzal a kérdéssel, ami informatikai szakmai oldalon sokszor felmerül, tőlem legalábbis sokat kérdezik: egyáltalán mesterséges intelligencia-e a – jelenleg legnagyobb hypenak örvendő, ezért cikkünkben is sokszor kiemelt szerepet kapó – ChatGPT? – olvasható az NDAlegal honlapján megjelent cikkben.

A rövid válasz: jogilag valószínűleg igen.

Jelenleg nincs hatályban olyan magyar vagy Európai Uniós szabályozás, amely pontosan meghatározná a mesterséges intelligencia fogalmát, azonban az EU előtt már folyamatban van egy MI rendelet elfogadása, amelynek a tervezete természetesen elérhető. Ez a rendeleti szintű szabályozás – amely emiatt közvetlenül alkalmazandó lesz valamennyi tagállamban –meghatározza a mesterséges intelligencia jogi fogalmát, amely szerint a mesterséges intelligencia-rendszer olyan szoftver, amelyet az I. mellékletben felsorolt technikák és megközelítések közül egy vagy több alkalmazásával fejlesztettek, és amely az ember által meghatározott célkitűzések adott csoportja tekintetében olyan kimeneteket, például tartalmat, előrejelzéseket, ajánlásokat vagy döntéseket képes generálni, amelyek befolyásolják azt a környezetet, amellyel kölcsönhatásba lépnek

Hogy értsük a hivatkozást, az I. melléklet az alábbiakról rendelkezik a Mesterséges Intelligenciával kapcsolatban:

a) Gépi tanulási megközelítések, ideértve a felügyelt, a felügyelet nélküli és a megerősítő tanulást, a módszerek széles skálájának, többek között a mélytanulásnak az alkalmazásával;

b) Logikai és tudásalapú megközelítések, beleértve a tudás megjelenítését, az induktív (logikai) programozást, a tudásbázisokat, a következtetőmotorokat, a(z) (szimbolikus) érvelést és a szakértői rendszereket;

c) Statisztikai megközelítések, Bayes-féle becslés, keresési és optimalizálási módszerek.

Jogászként nyilvánvalóan nem posztom azt eldönteni, hogy a fent nevezett MI-k megfelelnek-e ezeknek a feltételeknek, ám valószínűsíteni merem, hogy igen, így mesterséges intelligenciának tekinthetjük őket – egy még nem létező jogszabály alapján legalábbis.

Szerzői mű-e egyáltalán az MI által alkotott mű?

A szerzői jogról szóló törvény (Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. Ezek alapján tehát az alábbiakra van szükség ahhoz, hogy egy mű egyáltalán szerzői jogi védelemben részesülhessen, tehát szerzői műnek tekintsük:

először is szükségünk van egy szerzőre,
ennek a szerzőnek kell valamilyen szellemi tevékenységet kifejteni,
a létrehozott alkotásnak pedig egyéni, eredeti jellege kell, hogy legyen.

Ki vagy MI a szerző?

A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). Számos jogeset foglalkozott már korábban a nem ember – hanem például állat – által alkotott művek szerzői jogaival. A hatályos szerzői jogi szabályozás értelmében egyértelmű hazánkban az a kinyilatkoztatás, hogy a szerző csak és kizárólag természetes személy lehet, erre utal a jogszabályban az „aki” jelző is, hiszen nem úgy került megfogalmazásra a törvény, hogy „aki vagy amely” megalkotta a művet. Ennek megfelelően tehát kizárhatjuk azt a felvetést, hogy maga a mesterséges intelligencia lenne a mű szerzője.

Adódik a kérdés, hogy lehet-e a programozó a mű szerzője? Az általános vélekedés szerint mesterséges intelligencia felépítése, tanulása és a benne rejlő „fekete doboz” miatt alapvetően a programozók szerzősége a magyar és EU-s jogrendben kizártnak tekinthető, hiszen valójában nincs semmilyen ráhatásuk az alkotás folyamatára, mivel hatalmas mennyiségű adathalmazon tanul és alkot a mesterséges intelligencia.

Abban az esetben tehát, ha egyáltalán szerzői jog által védettnek tekinthetjük a mesterséges intelligencia által, vagy segítségével létrehozott műveket, a szerzői jogi védelem jogosultja fő szabály szerint – jelenlegi ismereteink alapján a magyar jogrendben – egyedül a felhasználó/promptoló lehet, abban az esetben, ha a létrehozatal az ő szellemi tevékenységén is alapul.

AIkotási folyamat

A fentiekből tehát most már látjuk, hogy a mű szerzője a felhasználó/promptoló lehet, azonban ez még mindig nem jelenti azt, hogy létrejön szerzői mű, amely szerzői jogi védelemben részesül, hiszen két további feltételnek is meg kell felelni: a szerző szellemi tevékenysége szükséges, hogy kifejtésre kerüljön, illetve a létrehozott alkotás egyéni, eredeti jelleggel kell, hogy rendelkezzen.

E tekintetben világszerte kialakulni látszik az az álláspont, hogy abban az esetben tekinthetünk egy MI-val létrehozott alkotást szerzői műnek, amennyiben az azt létrehozó (promptoló) embernek valós beavatkozási lehetősége van az eredmény létrehozásához. Erre az elmúlt időszakból származó klasszikus példa a „Zarya of the Dawn” c. képregény esete: az USCO, az Amerikai Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala első körben megadta a képregényt a Midjourney segítségével elkészítő szerzőnek a szerzői jogi védelmet, végül azonban kijelentette, hogy mivel a természetes személynek nem volt lényegében beavatkozási lehetősége a képek megszületésében, így maga a képregény szerzői jogi védelemben nem részesülhet, kizárólag azon elemek tekintetében jegyezte be a szerzői jogot, ami a szerző valós és saját szellemi alkotása volt.

Kijelenthetjük tehát, hogy attól, hogy egy MI-nek írunk egy promptot, a létrehozott alkotás még nem fog szerzői műnek minősülni, és nem illeti meg szerzői jogi védelem. Csak és kizárólag abban az esetben részesülhet egy ilyen mű szerzői jogi védelemben, ha a természetes személy valóban részt vesz az alkotásban, befolyása van az eredményre, így például a ChatGPT esetében megírt szöveget átszerkeszti, átírja, javítja, hozzátesz – tehát művészi teljesítményt produkál maga az ember. Ebben az esetben beszélhetünk tehát szerzői műről, keletkezhet jogvédelemre hivatott alkotás.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Up Next

Téged is megfigyelnek? Egyre gyakoribb az illegális adatgyűjtés

Don't Miss

Eljött az alku ideje

Gazdaság

A Schneider Electric-el robog tovább a McLaren csapat

A Schneider Electric lett a McLaren Racing hivatalos energia-technológiai partnere. A vállalat és a McLaren Racing közösen olyan technológiákat fejlesztenek és vezetnek majd be, amelyek a legzordabb körülmények között is biztosítják a csúcsteljesítményt.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a McLaren Racing együttműködése kiterjed a McLaren Mastercard Formula 1 Teamre, az Arrow McLaren IndyCar Teamre, a McLaren F1 Academy-re, valamint a McLaren United Autosports WEC Hypercar Teamre. A partnerség keretében a vállalat és a McLaren Racing a több mint 20 éves beszállítói kapcsolatukra építve olyan kihívást jelentő energiaügyi problémákra keresnek megoldásokat, amelyeknél a magasszintű teljesítmény és a folyamatos működés egyaránt elvárás.

Olyan energia-technológiai megoldások létrehozása a cél, amelyek a legzordabb körülmények között is csúcsteljesítményt biztosítanak, akár a világ legkülönbözőbb pontjain lévő versenypályákon is, vagy éppen a McLaren Technology Centre Egyesült Királyság-beli Wokingban található bázisán. Az együttműködés egyik fontos törekvése, hogy a szélcsatornában, a gyártóüzemekben, az IT-adatközpontokban és másutt található, jelenleg is használt eszközöket rugalmas rendszerek alkalmazásával optimalizálják az energiafogyasztás csökkentése érdekében. A célok között szerepel továbbá a fejlett energia-technológiák révén történő elektrifikáció megvalósítása, valamint a digitális iker technológiában rejlő lehetőségek kihasználása annak érdekében, hogy az adatokból kinyerhető átfogó tudás révén javítsák a hatékonyságot és a fenntarthatóságot.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a Schneider Electric-et hivatalos energia-technológiai partnerünkként üdvözölhetjük. Ez az együttműködés szilárd alapokra épül, és tükrözi közös elkötelezettségünket az innováció és az energiahatékonyság iránt. A Schneider energia-technológiai szakértelmének és a McLaren teljesítményre való törekvésének ötvözésével új módszereket fogunk keresni, hogy működésünket intelligensebbé és hatékonyabbá tegyük”

– mondta el a partnerség kapcsán Zak Brown, a McLaren Racing vezérigazgatója.

„Az autóversenyzés az egyik legnagyobb kihívást jelentő környezet, amelyben jól kimutatható, hogy mekkora értéket képvisel a fejlett energia- és digitális technológia. A McLaren Racing minden rendszer esetében a határok elérésére törekszik, és pontosan itt jön jól a teljesítmény, a megbízhatóság és a hatékonyság területén szerzett szakértelmünk. Büszkék vagyunk arra, hogy a McLaren hivatalos energia-technológiai partnere lettünk, és mind a pályán, mind azon kívül biztosítjuk számukra a szükséges energiaintelligenciát”

– hangsúlyozta Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A mobilhálózatok is extra figyelmet kapnak a szokatlan hidegben

Az elmúlt hetekben tapasztalható zord időjárás nemcsak nekünk jelent kihívásokat. A szélsőséges hideg a mobilhálózatot is meg tudja viselni, ezért az infrastruktúraszolgáltatónak fel kell készülnie, hogy a felhasználók ilyenkor is zökkenőmentesen tudják használni mobileszközeiket.

Összességében elmondható, hogy a mai korszerű mobiltávközlési berendezések nagyon szélsőséges hőmérsékleti tartományok között is képesek megfelelően működni, de a nagy hideg azért okozhat kisebb-nagyobb problémákat. Az ország egyik legjelentősebb távközlési hálózati infrastruktúráját – mintegy 4060 bázisállomást – tulajdonló és üzemeltető CETIN Hungary az előrelátható extrém időjárás esetén megteszi a megelőző védelmi intézkedéseket. Így történt ez most is: a vállalat felhívta az üzemeltetési feladatokban közreműködő partnerei figyelmét, hogy több hiba és leállás várható, ezért akár plusz erőforrásokkal, járművekkel, valamint tartalék generátorokkal is készüljenek fel a várható többletfeladatokra.

„A CETIN Hungary 24/7 üzemelő felügyeleti rendszere révén automatikus riasztást kap minden meghibásodásról

– mondta el Urbán István, a CETIN Hungary hálózatfelügyeleti központjának vezetője.

– Extrém időjárási helyzetekben a hibajelzések száma a szokásos volumen többszörösére – szélsőséges esetben akár tízszeresére – nőhet. Kollégáinkkal most is felkészülten vártuk az extrém időjárást, de a nagy hideg nem okozott komolyabb problémát a hálózati infrastruktúrában.”

A szolgáltató minden paraméterezhető beállítást és konfigurációmódosítást távolról tud végrehajtani – így amikor a nagyon alacsony hőmérséklet ezt indokolja, akár a fűtés is bekapcsolható távolról. Helyszíni beavatkozás csak akkor szükséges, ha cserélni kell valamilyen berendezést.

Hogyan viseli a hálózat a szélsőséges időjárást?

A szélsőséges időjárási helyzetekben a leggyakrabban az áramellátási láncban fordul elő hiba. Ez bármelyik bázisállomásnál előfordulhat, de ilyenkor a felhasználók sokszor nem érzékelnek semmit, mert az áramellátást átmenetileg a tartalék áramforrás veszi át – ennek kapacitása az állomás hálózatban betöltött fontosságától függ –, hosszabb áramszünet esetén pedig mobilgenerátorokat használ a szolgáltató.

Erős fagyra a magyarországi körülmények között nagyon ritkán van példa, és jellemzően nem is tart hosszú ideig. Ilyenkor a mikrohullámú berendezések részben vagy teljesen eljegesedhetnek, ami lecsökkentheti kapacitásukat, vagy szélsőséges esetben akár az adott bázisállomás teljes leállása is bekövetkezhet. Előfordulhat az is, hogy a karbantartók nem tudnak felmenni az eljegesedett toronyra, és emiatt átmenetileg nem javítható ki egy bármilyen egyéb okból meghibásodott berendezés. Néha pedig a jég fagy rá a bázisállomás áramellátását biztosító vezetékre, amelynek ettől annyira megnő a súlya, hogy leszakad.

Az időjárásból fakadó leggyakoribb problémát egyébként nem a hideg időjárás, hanem a nagy viharok és zivatarok jelentik. Ezek koncentráltan, egy helyen tudnak gondot okozni, elsősorban szintén az áramellátásban – az ilyenkor jellemző viharos szél például elszakíthatja az áramkábelt, kidöntheti az áramoszlopot vagy villámcsapás miatt túlfeszültség keletkezhet az áramhálózatban. A távközlési infrastruktúraszolgáltató ilyenkor is felkészül a hibákkal vagy esetleges leállással járó várható többletfeladatokra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Úttörő hűtési megoldás az MI-gyárak számára a Motivair by Schneider Electric-től

Új, 2,5 MW-os hűtőfolyadék-elosztó egységgel (CDU) bővült a Motivair by Schneider Electric portfóliója.

Az MCDU-70 rugalmas és skálázható megoldást kínál a következő generációs GPU-k (grafikus processzorok) és gigawatt-méretű MI-gyárak által támasztott hűtési követelmények teljesítéséhez.

Az MCDU-70 a Motivair eddigi legnagyobb kapacitású hűtőfolyadék-elosztó egysége. Kompakt kialakítása és hatékony működése lehetővé teszi, hogy a legnagyobb léptékű létesítmények igényeit is kiszolgálja – például az NVIDIA Omniverse DSX Blueprint koncepció alapján tervezett MI-gyárakét. Ezekben a rendszerekben a gigawattos teljesítmény eléréséhez akár 10 MW hűtési kapacitásra is szükség lehet. A Schneider Electric EcoStruxure szoftverét felhasználva a Motivair CDU-i központosított rendszerként működnek, és a mai hűtési követelményeknek megfelelően akár 10 MW-ot meghaladó teljesítményre is skálázhatók.

Az MI-gyárakban használt GPU-k 20-50-szer több hőt termelnek, mint a hagyományos CPU-k (központi feldolgozóegységek), ezért a mesterséges intelligencia (MI) korszakban elengedhetetlen a folyadékhűtés. Az MI alkalmazásokat kiszolgáló infrastruktúrát üzemeltető szervezeteknek szembe kell nézniük a rendkívül nagy, a rackenként 1 MW-ot elérő, vagy akár azt meghaladó teljesítménysűrűség jelentette kihívásokkal. A Motivair by Schneider Electric megoldása lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megfeleljenek ezeknek a követelményeknek, és okosan növeljék a kapacitásukat a kínálatban szereplő CDU modellekkel vagy a szükséges teljesítményhez tökéletesen hozzáigazított, egyedi gyártású CDU-kkal.

„Az MI terjedése nem lassul. Megoldásainkat úgy alakítottuk ki, hogy lépést tartsanak a chipek fejlődésével, és következő generációs teljesítményt nyújtsanak, amikor ez a leginkább számít. Az adatközpontok sikere ma már attól függ, hogy képesek-e olyan skálázható, megbízható és hatékony infrastruktúra-megoldásokat nyújtani, amelyek megfelelnek a következő generációs MI-gyárak elvárásainak. Mi erre a kihívásra olyan bevált folyadékhűtési megoldásokkal válaszolunk, amelyek ügyfeleink igényeinek megfelelően skálázhatók”

– mondta el Rich Whitmore, a Motivair by Schneider Electric vezérigazgatója.

Az MCDU-70 főbb tulajdonságai és teljesítménye

Az MCDU-70 bevezetésével a Schneider Electric folyadékhűtési portfóliója most már 105 kW-tól 2,5 MW-ig terjedő CDU-kat tartalmaz, amelyek egyaránt megfelelnek a jelenlegi és jövőbeli követelményeknek. Minden CDU skálázható és zökkenőmentesen integrálható más egységekkel, valamint a Schneider Electric szoftverével, hogy pontos és megbízható hűtési kapacitást biztosítson az adatközpontok üzemeltetőinek.

Teljesítmény és hatékonyság: A kettős hőcserélőkkel tervezett MCDU-70 párhuzamos szűrést biztosít minimális rendszernyomásesés mellett, és fenntartja az iparági célértéket, azaz 1,5 LPM/kW-t, miközben biztosítja a rendszer hatékony működését.
Teljesítmény és megbízhatóság: Minden CDU modell szigorú, valós körülmények között végzett tesztelésen esik át, amely lehetővé teszi a digitális iker szimulációkat és a gyártósor végén végzett tesztelést, ahol a szivattyúk teljes terheléssel működnek. A Schneider Electric globális szakértői hálózata a tervezéstől a karbantartásig támogatja a felhasználókat.
Skálázhatóságra tervezve: Az MCDU-70 egy olyan CDU-termékcsalád része, amelyet moduláris felépítésre terveztek. Ennek köszönhetően a rendszer rugalmasan bővíthető, így a felhasználók könnyen kiválaszthatják azt a megoldást, amely leginkább illeszkedik az adott MI-alkalmazás igényeihez.

A Motivair teljes CDU-kínálata (MCDU-25-től MCDU-70-ig terjedő modellek) támogatja a fejlett hőkezelési stratégiákat, precíz áramlásszabályozást, valós idejű felügyeletet és adaptív terheléselosztást az üzemeltetés optimalizálása és az energiafogyasztás csökkentése érdekében.

Az MCDU-70 hamarosan elérhető lesz Magyarországon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!