Connect with us

Gazdaság

Ki a szerzője a mesterséges intelligencia által megalkotott műnek?

mesterséges intelligencia mű szerző

ChatGPT, Midjourney, GitHub Copilot. Csak három példa az elmúlt fél évben elterjedt mesterséges intelligenciák (MI) közül, amelyet egyre többen és napi szinten használunk. Az MI rohamos fejlődése és egyre szélesebb körű alkalmazása számos új kérdést és kihívást vet fel a jog számára, különösen a szerzői jogok területén. Dr. Nagy Dóra Adriána, az NDAlegal vezető ügyvédje azt a kérdést járja körbe, hogy amennyiben létrehozunk az MI-vel egy művet, annak ki lesz a szerzője?

Kezdjük is el, és kezdjük rögtön azzal a kérdéssel, ami informatikai szakmai oldalon sokszor felmerül, tőlem legalábbis sokat kérdezik: egyáltalán mesterséges intelligencia-e a – jelenleg legnagyobb hypenak örvendő, ezért cikkünkben is sokszor kiemelt szerepet kapó – ChatGPT? – olvasható az NDAlegal honlapján megjelent cikkben.

A rövid válasz: jogilag valószínűleg igen.

Jelenleg nincs hatályban olyan magyar vagy Európai Uniós szabályozás, amely pontosan meghatározná a mesterséges intelligencia fogalmát, azonban az EU előtt már folyamatban van egy MI rendelet elfogadása, amelynek a tervezete természetesen elérhető. Ez a rendeleti szintű szabályozás – amely emiatt közvetlenül alkalmazandó lesz valamennyi tagállamban –meghatározza a mesterséges intelligencia jogi fogalmát, amely szerint a mesterséges intelligencia-rendszer olyan szoftver, amelyet az I. mellékletben felsorolt technikák és megközelítések közül egy vagy több alkalmazásával fejlesztettek, és amely az ember által meghatározott célkitűzések adott csoportja tekintetében olyan kimeneteket, például tartalmat, előrejelzéseket, ajánlásokat vagy döntéseket képes generálni, amelyek befolyásolják azt a környezetet, amellyel kölcsönhatásba lépnek

Hogy értsük a hivatkozást, az I. melléklet az alábbiakról rendelkezik a Mesterséges Intelligenciával kapcsolatban:

a) Gépi tanulási megközelítések, ideértve a felügyelt, a felügyelet nélküli és a megerősítő tanulást, a módszerek széles skálájának, többek között a mélytanulásnak az alkalmazásával;

b) Logikai és tudásalapú megközelítések, beleértve a tudás megjelenítését, az induktív (logikai) programozást, a tudásbázisokat, a következtetőmotorokat, a(z) (szimbolikus) érvelést és a szakértői rendszereket;

c) Statisztikai megközelítések, Bayes-féle becslés, keresési és optimalizálási módszerek.

Jogászként nyilvánvalóan nem posztom azt eldönteni, hogy a fent nevezett MI-k megfelelnek-e ezeknek a feltételeknek, ám valószínűsíteni merem, hogy igen, így mesterséges intelligenciának tekinthetjük őket – egy még nem létező jogszabály alapján legalábbis.

Szerzői mű-e egyáltalán az MI által alkotott mű?

A szerzői jogról szóló törvény (Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. Ezek alapján tehát az alábbiakra van szükség ahhoz, hogy egy mű egyáltalán szerzői jogi védelemben részesülhessen, tehát szerzői műnek tekintsük:

  1. először is szükségünk van egy szerzőre,
  2. ennek a szerzőnek kell valamilyen szellemi tevékenységet kifejteni,
  3. a létrehozott alkotásnak pedig egyéni, eredeti jellege kell, hogy legyen.

Ki vagy MI a szerző?

A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). Számos jogeset foglalkozott már korábban a nem ember – hanem például állat – által alkotott művek szerzői jogaival. A hatályos szerzői jogi szabályozás értelmében egyértelmű hazánkban az a kinyilatkoztatás, hogy a szerző csak és kizárólag természetes személy lehet, erre utal a jogszabályban az „aki” jelző is, hiszen nem úgy került megfogalmazásra a törvény, hogy „aki vagy amely” megalkotta a művet. Ennek megfelelően tehát kizárhatjuk azt a felvetést, hogy maga a mesterséges intelligencia lenne a mű szerzője.

Adódik a kérdés, hogy lehet-e a programozó a mű szerzője? Az általános vélekedés szerint mesterséges intelligencia felépítése, tanulása és a benne rejlő „fekete doboz” miatt alapvetően a programozók szerzősége a magyar és EU-s jogrendben kizártnak tekinthető, hiszen valójában nincs semmilyen ráhatásuk az alkotás folyamatára, mivel hatalmas mennyiségű adathalmazon tanul és alkot a mesterséges intelligencia.

Abban az esetben tehát, ha egyáltalán szerzői jog által védettnek tekinthetjük a mesterséges intelligencia által, vagy segítségével létrehozott műveket, a szerzői jogi védelem jogosultja fő szabály szerint – jelenlegi ismereteink alapján a magyar jogrendben – egyedül a felhasználó/promptoló lehet, abban az esetben, ha a létrehozatal az ő szellemi tevékenységén is alapul.

AIkotási folyamat

A fentiekből tehát most már látjuk, hogy a mű szerzője a felhasználó/promptoló lehet, azonban ez még mindig nem jelenti azt, hogy létrejön szerzői mű, amely szerzői jogi védelemben részesül, hiszen két további feltételnek is meg kell felelni: a szerző szellemi tevékenysége szükséges, hogy kifejtésre kerüljön, illetve a létrehozott alkotás egyéni, eredeti jelleggel kell, hogy rendelkezzen.

E tekintetben világszerte kialakulni látszik az az álláspont, hogy abban az esetben tekinthetünk egy MI-val létrehozott alkotást szerzői műnek, amennyiben az azt létrehozó (promptoló) embernek valós beavatkozási lehetősége van az eredmény létrehozásához. Erre az elmúlt időszakból származó klasszikus példa a „Zarya of the Dawn” c. képregény esete: az USCO, az Amerikai Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala első körben megadta a képregényt a Midjourney segítségével elkészítő szerzőnek a szerzői jogi védelmet, végül azonban kijelentette, hogy mivel a természetes személynek nem volt lényegében beavatkozási lehetősége a képek megszületésében, így maga a képregény szerzői jogi védelemben nem részesülhet, kizárólag azon elemek tekintetében jegyezte be a szerzői jogot, ami a szerző valós és saját szellemi alkotása volt.

Kijelenthetjük tehát, hogy attól, hogy egy MI-nek írunk egy promptot, a létrehozott alkotás még nem fog szerzői műnek minősülni, és nem illeti meg szerzői jogi védelem. Csak és kizárólag abban az esetben részesülhet egy ilyen mű szerzői jogi védelemben, ha a természetes személy valóban részt vesz az alkotásban, befolyása van az eredményre, így például a ChatGPT esetében megírt szöveget átszerkeszti, átírja, javítja, hozzátesz – tehát művészi teljesítményt produkál maga az ember. Ebben az esetben beszélhetünk tehát szerzői műről, keletkezhet jogvédelemre hivatott alkotás.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Kyndryl felmérése szerint a mainframe modernizációs projektek 2–3 szoros befektetés arányos megtérülést biztosítanak

A Kyndryl (NYSE: KD), a küldetéskritikus vállalati technológiai szolgáltatások vezető globális szereplője, ma közzétette immár harmadik alkalommal publikált State of Mainframe Modernization felmérésének eredményeit.

A kutatás bemutatja, miként alakítják át a vállalatok a mainframe-rendszerek szerepét a gyorsan változó digitális környezetben. Az eredmények szerint a szervezetek egyre inkább rugalmas modernizációs stratégiákat alkalmaznak, nagyléptékben építik be a mesterséges intelligenciát, és megduplázzák a mainframe használatát a hibrid IT‑környezetekben – mindezt a szakemberhiány és a szigorodó szabályozói elvárások közepette.

A felmérésben részt vevő 500 üzleti és IT‑vezető válaszai alapján a modernizációs projektek költségei csökkentek, miközben a befektetés‑arányos megtérülés (ROI) növekedett. A válaszadók jelenleg 288% és 362% közötti ROI‑t érnek el kezdeményezéseikkel, attól függően, hogy a modernizációt közvetlenül a mainframe‑en valósítják meg, felhőintegrációt hajtanak végre, vagy a munkaterheléseket más platformokra helyezik át. Emellett a szervezetek 80%-a az elmúlt évben módosította mainframe‑modernizációs stratégiáját, hogy alkalmazkodjon a változó piaci körülményekhez, a geopolitikai fejleményekhez, az új szabályozásokhoz és a feltörekvő technológiákhoz.

A felmérésből az is kiderült, hogy a mesterséges intelligencia mára a jövőbeli lehetőségből a jelen egyik legfontosabb üzleti hajtóerejévé vált: a szervezetek közel 90%-a már bevezette, vagy tervezi bevezetni a generatív MI‑t a mainframe‑rendszereken. A válaszadók jelentős eredményeket várnak a mesterséges intelligencia és a generatív MI alkalmazásától – összesen 13 milliárd dollár költségmegtakarítást és 20 milliárd dollár új bevételt prognosztizálva a következő három évre. Az MI emellett hozzájárul a munkaerőpiaci tudás hiány mérsékléséhez is. A szervezetek több mint fele (56%) számolt be a platform használatának növekedéséről az elmúlt évben, mivel a hibrid környezet részeként új, magas hozzáadott értékű szerepeket azonosítanak számára.

„A mainframe az MI‑alapú hibrid vállalati stratégiák egyik katalizátorává vált, amely milliárd dolláros megtérülést biztosít, miközben új innovációs lehetőségeket teremt az ügyfelek számára” – mondta Hassan Zamat, a Kyndryl Core Enterprise üzletágának globális szakmai vezetője. „A szervezetek ma sokkal pragmatikusabban közelítik meg a modernizációt, hogy jobb üzleti eredményeket érjenek el és beépítsék az új technológiákat. A megfelelő partnerekkel való együttműködés kulcsfontoságú egy rugalmas, biztonságos és jövőálló platform kialakításában.”

A válaszadók azt is megerősítették, hogy a modernizáció sikerének kulcsa egyre inkább a mainframe‑ és a feltörekvő technológiákban egyaránt jártas munkaerő. A vállalatok 70%-a küzd azzal, hogy megtalálja a megfelelő, több területen is kompetens szakembereket, miközben 74% továbbra is külső szolgáltatókra támaszkodik modernizációs kezdeményezései támogatásában. A megkérdezettek 94%-a szerint modernizációs terveiket jelentős mértékben befolyásolja a szabályozói megfelelés, és a biztonság továbbra is alapvető szempont marad a döntéshozatal során.

A felmérés rámutat, hogy miközben a vállalatok igyekeznek alkalmazkodni a kihívásokhoz, a mainframe-platform továbbra is a legkritikusabb technológiai képességeik alapját képezi. A mainframe‑modernizációról alkotott vállalati véleményekről, valamint a kapcsolódó kihívásokról, kockázatokról és előnyökről további részletek a Kyndryl 2025‑ös State of Mainframe Modernization Survey jelentésében olvashatók.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lakásvásárlás önerő nélkül – nem könnyű, de lehetséges

Első lakás és zöld ingatlan esetén lazább hitelfeltételek

Bár általánosan elterjedt vélekedés, hogy lakásvásárlás csak önerővel lehetséges, a szabályozás ezt nem zárja ki – hívta fel a figyelmet Vincze Krisztián, a GV Hitelközpont vezetője. A Magyar Nemzeti Bank rendelete szerint a hitelezés felső határa forintalapú jelzáloghitelek esetén a fedezet forgalmi értékének 80 százaléka, de megfelelő pótfedezet – például egy másik ingatlan – bevonásával önerő nélkül is finanszírozható a vételár. Bizonyos esetekben – első lakás vagy energiahatékony ingatlan – akár pótfedezet nélkül is nyújtható 90 százalékos hitel. A szakértő tapasztalt pénzügyi tanácsadó bevonását javasolja.

Az a vélekedés, miszerint önerő nélkül lehetetlen ingatlant vásárolni, nem igaz. Nem könnyű feladat és minden szereplőnek, vevőnek, eladónak, banknak is rugalmasnak kell lennie, hogy a tranzakció megtörténhessen, de a jelenlegi szabályozás nem zárja ki ezt a lehetőséget. Vincze Krisztiánt, a GV Hitelközpont vezetőjét kérdeztük, hogyan is működhet mindez a gyakorlatban.

A legtöbben úgy hiszik, hogy a lakáshitelhez minden esetben fel kell mutatni önerőt, mert a bankok csak így adnak kölcsönt, de ez nem igaz. A hitelezhetőség mértékét egy rendelet, a hitelfedezeti mutatóhoz köti, melyet a Magyar Nemzeti Bank szabályoz. Vagyis az MNB határozza meg, hogy a fedezetül felajánlott lakást vagy lakásokat a forgalmi értéküknek hány százalékáig lehet terhelni.

Jelenleg a forintalapú jelzáloghitelek esetén ez a szám, általános esetben, 80 százalék. A bankok, saját döntéseik alapján, ennél magasabb önrészt is kérhetnek és gyakran ezt meg is teszik.

– A bankok belső szabályai általában szigorúbbak – hívja fel a figyelmet Vincze Krisztián a GV Hitelközpont vezetője – akad olyan pénzintézet is, ahol saját pénz nélkül nem adnak hitelt. Az sem mindegy, hogy milyen településen van a kiválasztott ingatlan, hiszen egy olyan városban, ahol pörög az ingatlanpiac, a bank nagyobb mértékű kölcsönt is ad, mert könnyen eladhatók itt a lakások. Ezzel szemben egy rosszabb adottságú, nehezen eladható ház esetén magasabb önerőt is megszabhatnak, akár 40 százalékot is elvárhatnak a hitelezéshez.

De akkor hogyan lehet mégis lakást vásárolni, ha nincs önerő? A megoldás az, hogy ebben az esetben nem elegendő egyetlen ingatlan fedezetnek. Ha a megvásárolni kívánt lakás vagy ház mellett egy másik ingatlan is bevonható az ügyletbe, akkor van esély arra, hogy pénz nélkül jusson valaki lakáshoz. Ekkor ugyanis a két ingatlan összértékének bizonyos százaléka hitelezhető, de ha az összérték kellően magas, a megvásárolni kívánt lakás teljes ára finanszírozható a felvett kölcsönből. Nem feltétel ilyenkor, hogy az úgynevezett pótfedezet a hiteligénylő tulajdonában álljon, de természetesen a tulajdonos hozzájárulása szükséges, hiszen, ha az adós nem fizet, bizony a pótfedezet is egyetemlegesen felel a kötelezettségért.

Nézzünk egy példát! Egy fővárosi, 50 milliós, átlagos állapotú lakás megvásárlásához, ha csak a megvásárolni kívánt ingatlan a fedezet, maximum 40 millió forintot adhat a bank, vagyis szükséges 10 millió forint önerő. Ha azonban felajánlható másik ingatlan emellé, aminek forgalmi értéke szintén eléri az 50 millió forintot, akkor a bank már a két ingatlan összértékének 80 százalékig hitelezhet, vagyis a teljes 50 milliós összeg felvehető.

Az is lehetséges, hogy a második ingatlan értéke önmagában 100 millió forintot ér, így az önállóan is elég fedezetet nyújt egy 50 milliós hitelre (akár többre is, de a hitel felső korlátja maga a vételár), így a célingatlant nem is kell bevonni a fedezeti körbe.

Vannak kivételek, amikor a 20 százalékos önerő sem kötelező a törvény szerint, hívja fel a figyelmet a szakember.
– Azoknál a hitelfelvevőknél, akiknek korábban nem volt még 50%-ot elérő ingatlantulajdonuk az első lakásvásárlását támogatandó, megengedi a rendelet a forgalmi érték 90%-áig történő finanszírozást pótfedezet bevonása nélkül, ahogy az energiahatékony ingatlanokat is akár 90 százalékig hitelezi a bank, ráadásul nemcsak az Otthon Start kölcsön keretein belül, hiszen ez általános szabály – mondta el Vincze Krisztián.

Összefoglalva tehát nem lehetetlen, de nem is egyszerű önerő nélkül ingatlant vásárolni. Szükség van a megvásárolni kívánt mellett egy másik, terhelhető ingatlanra és olyan pénzintézetre, ami az adott településen hajlandó ilyen mértékben hitelezni. Emellett szükség van arra, hogy az eladó elfogadja, nem kap foglalót vagy előleget, csak a banki utalásnál kerül pénz a kezébe.

A fenti nehezítő körülmények, a megfelelő bank megtalálása, a tulajdonos meggyőzése, hogy ne ragaszkodjon a foglalóhoz, stb. miatt érdemes tapasztalt ingatlanos szakemberrel és a különböző bankok gyakorlatát jól ismerő hitelezési szakértővel nekivágni egy ilyen ingatlanvásárlásnak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megnyílt a Huawei webáruháza Magyarországon

Elindult a HUAWEI hazai online áruháza. Az új webáruház a Huawei teljes hazai termékpalettáját kínálja, okosórákat, audioeszközöket, táblagépeket, okostelefonokat és kiegészítőket, közvetlenül a gyártótól, gyártói garanciával és támogatással.

A Huawei webshop célja, hogy a hazai vásárlók közvetlenül a gyártótól, egy helyen szerezhessék be a legújabb termékeket, miközben teljes körű szolgáltatások teszik kényelmesebbé és biztonságosabbá a vásárlást. A rendeléseket 1-3 munkanapon belül szállítják ki, a vásárlók igénybe vehetik a Huawei Support ügyféltámogatást, és 14 napon belül ingyenesen visszaküldhetik a megvásárolt terméket. Emellett egyes eszközökhöz kiterjesztett gyártói garancia és elvesztésvédelem is társul.

Exkluzív nyitási ajánlatok

A nyitási időszakban, 2025. szeptember 8. és október 31. között a vásárlók számos exkluzív ajánlattal találkozhatnak. Hírlevél-feliratkozás esetén automatikusan egy 20% kedvezményre jogosító kupont kaphatnak a látogatók, emellett a felhasználók részt vehetnek a Huawei nyereményjátékában is, amelyben a szerencsés nyertesek a megadott időszakban számos értékes nyereménnyel gazdagodhatnak, így például:

  • multiszenzoros ujjbegyes mérést kínáló WATCH 5,
  • vagy a vérnyomásmérő funkcióval ellátott WATCH D2 okosórát
  • vagy HUAWEI FreeClip fülhallgatóval,
  • vagy további, bármely Huawei termékre beváltható 25%-os kedvezménykuponnal gazdagodhatnak.

A sorsolás során a nyertes vásárlók szimbolikus, 1 forintos áron juthatnak hozzá a fenti Huawei termékekhez.

Mindemellett a promóció részeként a nyitási időszak minden rendelésére ingyenes DHL Express házhozszállítás jár, a viselhető okoseszközökhöz, táblagépekhez és okostelefonokhoz 12 hónapos gyártói garancia, a Huawei audio termékekhez pedig 12 hónapos elvesztésvédelem kapcsolódik.

A Huawei újonnan nyíló hivatalos online áruháza így a gyártó teljes hazai termékportfólióját közvetlenül elérhetővé teszi a fogyasztók számáravalamint olyan kiegészítők (például óraszíjak) és csomagok is kaphatók, amik más kereskedőnél nem. Ilyen csomag. a MatePad 11.5 tablet, amely kizárólag a HUAWEI webáruházában lesz elérhető csomagban billentyűzettel, illetve az M-Pencil tollra is nagyértékű kedvezményt kínál a gyártó.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss