Gazdaság
Generációváltás előtt a cégvezetők: Nehezebb kihívásokkal küzdenek a nők?
Merőben más, vélt vagy valós korlátai lehetnek egy női utódnak
Több mint harminc év telt el a rendszerváltás óta és az akkori „vállalkozói boom” során keletkezett cégek alapítói szinte kivétel nélkül férfiak voltak. Ezek a cégvezetők nagyrészt most érik el a nyugdíjkorhatárt, ám a várakozások szerint hamarosan fele-fele arányban ülhetnek női cégvezetők a döntéshozói székekbe. Nőként azonban egészen más kihívásokkal, frusztrációkkal kell megküzdeniük, mint a férfi cégvezetőknek.
A Pannon Egyetem és a Generációk Partnere által végzett országos kutatás szerint az utódok többsége vér szerinti rokonságban áll az előddel: 47%-uk a cégtulajdonos lánya, 42%-uk a fia, és csupán 11%-ban jelenik meg távolabbi rokon, mint például sógor, vagy az alapító veje.
Gondolhatnánk, hogy ez az arány irreleváns, mert ma már egyre jobban záródik a gender olló és sem a vezetői pozíciókat tekintve, sem az utódlási folyamat lépései szempontjából nincs nagy különbség a lány és a fiú utód feladatai között. A generációváltás-szakértő szerint azonban igenis érdemes mélyebben foglalkozni a témával.
„Merőben más típusú kihívásai, vélt vagy valós, tudatos vagy tudatalatti korlátai lehetnek egy női, mint egy férfi utódnak. Például, hogy lányként meg tud-e felelni az apja elvárásainak, hogyan tud jó vezető, tulajdonos és egyben jó lány, feleség, anya lenni vagy hogyan priorizáljon e szerepek között? Sok nőben az is felmerül, hogy hátrányt jelent-e a partnerek, szakemberek számára a női mivoltuk vagy hogyan egyeztessék a gyerekvállalást a vállalkozás átvételével”
– magyarázta Pálos Ildikó szakértő.
Összefonódó munkahelyi és családi szálak
A Generációk Partnere szervezetfejlesztője szerint a családi vállalkozások esetében szinte lehetetlen szétválasztani a munkahelyi és a családi szálakat. A céges hétköznapok során elvarratlan, a családtagok vezető-beosztott szerepben kialakult konfliktusai a vasárnapi ebédnél sokszor apa-gyerek szerepben folytatódnak. Az anya ösztönös mediátorként igyekszik közvetíteni a családtagok között, amiben lassan, de biztosan teljesen felőrlődik.
„Ő az, aki foggal-körömmel egyben akarja tartani a családot, stabil hátteret biztosítani a férjének – a cég vezetőjének –, és személyes kudarcként éli meg, hogy ellentét feszül a férje és a gyerekeik, vagy a férje és menyük, vőjük között. Tehetetlen ezekben a konfliktushelyzetekben, nem látja a kiutat. Van olyan ügyfelünk, ahol a három testvér házastársai már nem is vesznek részt ezeken az ebédeken, mert hétvégén nincs szükségük arra a feszültségre, amit hétköznap a cégben is megélnek egymás között”
– mesélte Pálos Ildikó.
A szakértő szerint a cégvezetők feleségei egyre jobban aggódnak férjük egészségéért, aki még mindig napi 10-12 órában a cégben dolgozik, mert nem tudja kiadni a kezéből a gyeplőt. Amikor végre sikerül átadnia a stafétát, az pedig egy merőben ismeretlen, újabb kihívásokkal teli helyzetet hoz a házaspár számára. Ráadásul, amikor a férj a cég helyett végre otthon tölti az idejét, akkor egymás agyára mennek. Sok házaspár jön rá ilyenkor, hogy elhidegültek egymástól: a cégen kívül nincs közös témájuk, a gyerekek is kirepültek.
Pálos Ildikó még egy fontos női szereplőre is felhívta a figyelmet a cégvezetők környezetéből: a menyekre, vagyis az utódok feleségeire.
„Ők leginkább arról számolnak be, hogy férjükön túl nagy a nyomás és a megfelelési kényszer az apjuk felé. Úgy érzik, hogy egy klasszikus alkalmazotti viszonyhoz képest férjüknek duplán kell bizonyítania, aminek hatására még inkább háttérbe kerül a magánélet, a gyerekek és ők maguk. Minden a családi vállalkozás körül forog, ami szent és sérthetetlen. Pedig az utód számtalanszor megfogadta már, hogy ő nem fog annyit dolgozni, mint az apja, és sokkal több időt tölt majd a családjával. „Nyugi, már csak ezt a két évet kell kibírni, amíg teljesen átveszem a céget.” „Csak ennek a beruházásnak legyen vége és minden könnyebb lesz drágám!”.”
A Generációváltás a családi vállalkozásokban című könyv társszerzője szerint ezek a mintázatok sajnos ilyen vagy olyan formában a családok, családi vállalkozások többségénél megtalálhatóak, azonban a szereplők többségéből hiányzik a problématudat, és vagy büszkeségből, vagy bizalmatlanságból nem kérnek szakértői segítséget.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új korszak a retail ingatlanpiacon: a Westend teljesen digitalizálja a speciális területek bérbeadását
A Westend Magyarországon elsőként vezetett be olyan proptech alapú digitális megoldást, amely a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadását teljes mértékben digitális alapokra helyezi. Az új foglalási felület a mindennapi online foglalási rendszerek logikáját ülteti át a kereskedelmi ingatlanpiac működésébe.
A fejlesztést a Westend B2B és Innovációs Központ csapatai valósították meg azzal a céllal, hogy a bérbeadási folyamat átláthatóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá váljon. Az új platform a https://leasing.westend.hu/ oldalon érhető el, és lehetővé teszi, hogy a partnerek – legyen szó házon belüli együttműködőkről vagy külső bérlőkről – online, transzparens feltételek mellett foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet.
A digitális rendszer egy régóta fennálló piaci igényre reagál. A manuális egyeztetések, e-mailes körök és adminisztratív lépések helyett a platform strukturált, átlátható és jól követhető folyamatot kínál. Ez nemcsak az adminisztrációs terheket csökkenti, hanem felgyorsítja a döntéshozatalt és növeli a működés hatékonyságát is.
A megoldás különösen releváns a retail és ingatlanpiaci szereplők számára, ahol a rugalmasság, a gyors reakcióidő és az átláthatóság egyre fontosabb versenyelőnyt jelent. A Westend célja a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, valamint a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek kezelésének modernizálása innovatív technológiai megoldásokkal.
„A célunk egyértelmű volt: a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, az adminisztrációs terhek csökkentése és a döntéshozatal felgyorsítása. A megoldás lehetővé teszi, hogy a partnerek gyakorlatilag kattintásra foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet, transzparens feltételek mellett”
– emelte ki Pálvölgyi Patrik, a Westend innovációs központ vezetője.
Az új digitális foglalási platform bevezetésével a Westend új mércét állít a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadásában, és a proptech megoldások alkalmazásával a jövő digitális működési modellje felé egyértelmű és határozott lépést tesz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Ehetővé tenni a talajt – Magyar deep tech vállalkozás nyit új piacot egy világszabadalommal
Ritka, amikor egy magyar fejlesztés nem egy meglévő iparágba próbál betörni, hanem új piacot definiál. A Draconic Technology Kft. ilyen. Egy deep tech vállalkozás, amely világviszonylatban (PCT -Patent Cooperation Treaty) szabadalmaztatott eljárásával egyszerre szól az élelmiszeriparhoz, az egészségmegőrzéshez, a kozmetikai iparhoz és a jövő gyógyszerkutatásához, mindezt zöld technológiával, hulladék nélkül.
A technológia mögött Dr. Solymosi Péter és Goda Gábor vegyészmérnök valamint csapata áll, akik egy egyszerű, de radikális kérdésből indultak ki: mi van akkor, ha a talaj nem alacsony értékű nyersanyag, hanem egy eddig alulértékelt bioaktív alapanyag forrás?
„A lényeg igazából az, hogy ehető lesz a talaj, pontosabban annak egy igen hasznos frakciója”
– mondja Goda Gábor.
„Ha így nézünk a minket körülvevő talajokra, hirtelen teljesen más üzleti és tudományos tér nyílik meg.”
Egy szabadalom, ami nem terméket, hanem platformot véd
A Draconic Technology szabadalma – „Eljárás élelmiszeripari minőségű fulvosav és/vagy huminsav előállítására” – 2022 márciusában került beadásra, a megadási értesítés pedig 2025. októberében érkezett meg. Azóta a csapat fókusza a skálázhatóságra és a nemzetközi piacra lépésre került.
A szabadalom nem egy konkrét terméket, hanem egy platformtechnológiát véd: egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi humin- és fulvosavak ipari, élelmiszeripari minőségű előállítását talajból, melléktermék képződése nélkül. A folyamat során keletkező technológiai vizek is hasznosíthatók – például levéltrágyák alapanyagaként –, ami a technológiát egyszerre teszi fenntarthatóvá és gazdaságilag skálázhatóvá. Ez az a pont, ahol a megoldás ipari és befektetői szempontból is értelmezhetővé válik.
„Ha lett volna korábban ilyen technológia, nem kaptunk volna rá szabadalmat”
– fogalmaz Goda lakonikusan.
Várpalotai üzem: prémium alapanyag, tudatos választás
A Draconic Technology Várpalotán található üzemében folyik a technológia ipari megvalósítása, ahol a csapat tiszta, érintetlen, gyógyvízzel átitatott térségből származó tőzegből állítja elő a humin- és fulvosav-frakciókat. A kidolgozott technológia prémium alapanyagot és stabil minőséget biztosít.
Miért érdekes ez a piac számára?
A humin- és fulvosavak természetes kelátképzők: alapvető tulajdonságuk, hogy ásványi anyagokat kötnek meg, majd a helyi környezet elektronegativitása alapján, úgymond intelligensen adják le azokat a fejlettebb szervezeteknek.
Egy vas-humát például csak annyi vasat ad le, vagyis tesz elérhetővé, amennyire ténylegesen szükség van, az adott környezetben. A hasznos kelátásványok leadása közben képes káros nehézfémeket – például ólmot vagy higanyt – megkötni és eltávolítani szubsztitúciós cserereakció formájában.
„Úgy pótolunk ásványi anyagot, hogy közben méregtelenítünk”
– mondja Goda.
„Ez az a pont, ahol az élelmiszeripar, a nutraceutikumok és a gyógyszerkutatás elkezd egymásba csúszni.”
Egyes szűkebb fulvosav-frakciók már most ígéretes eredményeket mutatnak preklinikai kutatások során a nem alkoholos májcirrózis és szívizomsorvadás vizsgálatában, ami hosszabb távon új klinikai alkalmazások felé nyithat utat.
Magyar technológia, globális skálázás
A Draconic Technology jelenleg alapanyag-előállítóként pozícionálja magát, elsősorban étrend-kiegészítő, élelmiszeripari és speciális kelátképző felhasználásra. Olyan technológiát kínál, amely különböző iparágak számára képes standardizált, élelmiszeripari minőségű humin- és fulvosav-frakciókat előállítani. Jelenleg aktív tárgyalások zajlanak az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Ghánában, miközben a csapat további nemzetközi piacokra készül.
A humin- és fulvosav-alapú készítmények globális piaca ma már több milliárd dolláros nagyságrendű, elsősorban a mezőgazdaságban és az állategészségügyben, miközben az élelmiszeripari és humán felhasználás még nagyrészt kiaknázatlan területnek számít.
Bár a vállalkozás még early stage fázisban van, a most megkapott világszabadalom stabil alapot ad a következő lépésekhez. A tervek szerint a platformra a következő években további 3–4 szabadalom és új iparági alkalmazások épülnek majd.
„Nem biztos, hogy új molekulát kell kitalálni. Néha elég másképp ránézni arra, ami eddig is ott volt a lábunk alatt”
– zárja Goda Gábor.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája: idén is várják a hallgatókat a Széchenyi István Egyetem rendezvényére
Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a győri Széchenyi István Egyetem XVIII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára.
A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvényen a hallgatók valós ipari feladatokon dolgoznak, miközben megismerhetik egymást és a szakma képviselőit is. Regisztrálni március 13-ig lehet.

A legjobb munkákat bemutató csapatok értékes nyereményekkel gazdagodhatnak – ahogy az tavaly is történt. (Fotó: Nagy Gergely/Széchenyi István Egyetem)
A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai tapasztalatot cserélhetnek. Ennek a formája végül egy mérnöki verseny lett: a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. Mindezt a közösségépítés jegyében számos szabadidős program egészíti ki.
A konferencia úgy nyújt gyakorlatorientált képzést, hogy közben a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal és akár tehetséges hallgatókkal is gazdagodhatnak. Az esemény amellett, hogy betekintést enged tényleges projektekbe, összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel. Mindennek célja, hogy a résztvevőknek lehetőségük nyíljon olyan kapcsolatokat kialakítani, amelyek értékesek lesznek későbbi szakmai pályájuk során.
A Széchenyi István Egyetem campusán zajló rendezvény mára nemzetközivé vált, amelyen a hazai egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmények Szlovákiából, Romániából és Szerbiából. Újdonság, hogy a gépészmérnök, járműmérnök és mechatronikai mérnök szakok mellett idén már a villamosmérnöki szak hallgatóit is várják a rendezvényre.
A program a hagyományoknak megfelelően a nyílt és bárki által látogatható nagyszabású autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 12-én, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 15-ei prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára március 13-ig lehet jelentkezni a regisztrációs űrlap kitöltésével. A korábbi rendezvényekről beszámoló itt és itt olvasható.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Űrhajókon is használt megoldással csökkentik 30–50 százalékkal a szennyvíztisztító telepek energiaigényét
-
Okoseszközök2 hét ago
A vivo bejelentette részvételét az MWC 2026 kiállításon: bemutatja az új csúcskategóriás X300 Ultra modellt
-
Gazdaság2 hét ago
A digitális mezőgazdaság robbanásszerű fejlődés előtt áll Magyarországon
-
Szórakozás2 hét ago
NVIDIA vagy AMD videókártya? Előnyök, hátrányok és döntési szempontok
-
Okoseszközök2 hét ago
Az intelligens élet újabb szintje: bemutatkoznak a Xiaomi AI
-
Okoseszközök2 hét ago
A TCL leleplezte az AMOLED kijelzőhöz fejlesztett új generációs NXTPAPER technológiáját
-
Okoseszközök2 hét ago
Új generációs technológiákat mutatott be az Anker
-
Ipar2 hét ago
Az AI kilépett a chatablakból: 2026-ban már helyettünk foglal, vásárol és dönt







