Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A válság elhozta az áruhitel-feltámadást

áruhitel

A gazdasági válság, az apadó pénztárcák és az óvatosabb hitelfelvétel elhozta az áruhitelek reneszánszát.

A folyósítás több éves rekordokat döntöget, az emberek keresik az akciókat, amiknek oroszlánrésze van abban, hogy ma kisebb áruhitel kamatot mutat ki a jegybanki statisztikai, mint amilyen átlagkamaton személyi kölcsönt vesznek fel az emberek – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A magas infláció és az az apadó pénztárcák nem csak a személyi hiteleknél hoztak alapvető változásokat, de elhozták az áruhitelek reneszánszát is. Mint arra Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője felhívta a figyelmet, az idei év első hat hónapjában a bankok által a lakossági ügyfeleknek folyósított, nem folyószámla jellegű hitelek 2,5 százalékát tették ki az áruhitelek. A második negyedévben 9,1 milliárd forint értékben vettek fel a családok áruhitelt a pénzintézeteknél. Ez 2018 óta – amióta az MNB külön soron jeleníti meg a klasszikus áruhitelek mennyiségét – abszolút csúcsnak számít.
Mindez annak fényében meglepő, mert az elmúlt években szinte mindenki úgy gondolkodott, hogy az áruhitelek eltűnnek a piacról annak következtében, hogy személyi kölcsönt egyre könnyebben és gyorsabban lehet igényelni a pénzintézeteknél. A válság ugyanakkor átírta a korábbi trendeket: az emberek kevésbé mernek/akarnak jellemzően milliós tételű személyi kölcsönöket igénybe venni, megelégszenek a feltétlenül szükséges eszközök beszerzésével, erre pedig megfelelőek az áruhitelek.

Másik ok is közrejátszik

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a másik ok, amiért az áruhitelek kelendőbbek lehetnek, az az, hogy a kiskereskedelmi láncok a korábbiaknál jobban érdekeltek a forgalom fenntartásában, ezért egyre több helyen ajánlanak az ügyfeleknek 0 százalékos THM-es (teljes hiteldíj mutatós) vásárlási lehetőséget. Ez is közrejátszik abban, hogy ma már a klasszikus áruhitelek jegybank által kimutatott kamatszintje alacsonyabb az adott hónapban folyósított személyi kölcsönök kamatánál. Az áruhitelek csúcshónapjaiban – nyáron és az év végén – a megszaporodó akcióknak köszönhetően a kamatkülönbség egészen komoly mértékűre nő: idén júniusban átlagosan 17,2 százalékos kamaton lehetett éven túli futamidejű áruhitelt kapni a piacon, miközben a felvett személyi kölcsönök átlagos kamata ennél közel 2,5 százalékponttal magasabb volt és alig maradt 20 százalék alatt.
Az emberek csökkenő lehetőségei ugyanakkor a BiztosDöntés.hu szakértője szerint visszaköszönnek abban, hogy a korábban rövid időszakra 3-6 hónapos futamidőre igényelt áruhiteleken belül 30 százalékról 40 százalék fölé emelkedett az éven túli finanszírozást (és így kisebb törlesztőrészletet) választók aránya.

Csúcson van az átlagos hitelösszeg

A termékek drágulása pedig abban látszik, hogy az idei év első félévében egy-egy áruhitel szerződés átlagos hitelösszege 244 ezer forint volt, ami szintén ötéves csúcsnak számít. Eközben a személyi hitelek esetében az átlagos hitelösszeg (pont a fent említett óvatosabb hitelfelvétel miatt) csökkent. Így az idei közel 64 ezer személyi kölcsön igénylés számban ugyan negyedével meghaladta a 2022. első félévi igénylések számát, ám a folyósított 135,3 milliárd forint 10 százalékkal kisebb összeg, mint egy évvel ezelőtt.
Gergely Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy a fogyasztási hitelek, ezen belül az áruhitelek két csúcs időszaka még előttünk áll. A személyi kölcsönökhöz hasonlóan az áruhiteleket is leginkább nyáron, a beiskoláztatás idején szükséges eszközök beszerzésére, illetve a karácsonyi időszakban szokták igénybe venni az ügyfelek. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt évben a karácsonyi szezon rendkívül erős volt az áruhitelezésben, hiszen 2022 novemberében 4,1, decemberben pedig 4,3 milliárd forint értékű áruhitelt vettek fel az emberek. Ez azt az üzenetet hordozza, hogy az idei év rendkívül sikeres lehet az áruhitelezésben, a piacot temetőknek még várniuk kell.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss