Gazdaság
Így nyerhet Magyarország a külföldi munkaerőért vívott versenyben
A minősített munkaerő-kölcsönző cégek és a harmadik országbeli toborzó partnerek folyamatosan építik a munkáltatói országimázst.
Magyarországra jelenleg tömegével érkeznek a legálisan foglalkoztatott ázsiai munkavállalók, melynek növekedési üteme a következő években még gyorsabbá válhat. A külföldi dolgozók toborzása és megtartása azonban a jelenlegi piaci környezetben egyre nehezebb, hiszen a közel-keleti, távol-keleti és a nyugat-európai országok is örömmel látják a dolgozni vágyó, megbízható munkaerőt. Ebben a hatalmas versenyben hazánk vonzerejét több tényező is pozitív irányba befolyásolja, melyből az egyik legfontosabb, hogy a munkaadók és a minősített munkaerő-kölcsönző cégek vonzóvá tudják tenni Magyarországot, és folyamatosan építik a munkáltatói országimázst külföldön.
Világszintű verseny folyik az ázsiai munkavállalókért
Európai- és világszinten is rengeteg ország versenyez a nagy teherbírású és megbízható munkaerőért. A dolgozni vágyó és hosszú távon is elköteleződni képes munkaerő különösen nagy érték azokban az országokban, ahol szektorszintű vagy általános munkaerőhiány van és belföldi munkavállalókat már nem találnak a vállalatok az adott pozíciókra. A minősített munkaerő-kölcsönzők szerepe ebben a világpiaci versenyben rendkívül felértékelődött. Az ázsiai munkaerőért európai szinten is nagy a verseny, de a távol-keleti és a közel-keleti országok is rendszeresen toboroznak Ázsiából, valamint a piaci információk alapján Európa több országa is tömegével hoz be munkaerőt a világ ezen térségéből.
Európa sok szempontból többet nyújt, mint a Közel-Kelet
Alapvető különbség a közel-keleti és az európai munkát kínáló országok között – például a gyári pozíciók esetében – a munkakörülmények és a szállások színvonala, mely kontinensünkön általában magasabb. Továbbá itt szélesebb körnek biztosítanak munkalehetőséget, kevésbé szigorúak a szűrési feltételek nem és életkor kapcsán, mint a világ más részein. Az európai munkáltatók emellett a toborzási költségeket is fedezik, beleértve a repülőjegyet is. Ez előny azokkal a közel-keleti vagy más térségbeli országokkal szemben, ahol a munkavállalóknak kell a kiutazás díját állniuk.
Ami nehezítő tényező térségünkben, hogy adminisztratív szempontból nem egyszerű munkát vállalni Ázsiából. Magyarország most különleges helyzetben van ebből a szempontból, hiszen a minősített foglalkoztatók egyszerűsített eljárás keretében toborozhatnak a keleti régióból a hiányszakmákra munkaerőt. Nálunk 2023. novemberétől 2+1 évig maradhatnak hivatalosan egyhuzamban az ázsiai dolgozók. A közel-keleti országokban ezzel szemben akár 9 évet is dolgozhatnak, ami előnyt jelent a hosszú távú tervezhetőség és karrierlehetőség szempontjából. A körülmények és a munkaerőhiány, a nyitott pozíciók jellege azonban alapvetően Európa, azon belül Magyarország felé is billenti a mérleget. Európán belül is vannak azonban különbségek, például Olaszországban sokkal rugalmasabb a külföldi munkaerő foglalkoztatása a többi uniós tagállammal szemben, ami számukra több esetben is előnyt jelent.
Nem a bérrel kell kitűnnünk a mezőnyből
Vannak olyan tényezők, amelyek függetlenek és kevésbé befolyásolhatók, ha külföldi toborzásról beszélünk. Ilyen például a bérszínvonal. Nyugat-Európában magasabbak a bérek, majdnem a dupláját is keresheti egy külföldi munkavállaló, mint itthon. Ez később a fluktuációra hatással lehet. Az elsődleges szempont amiért az ázsiai emberek munkát vállalnak külföldön az, hogy támogatni tudják az otthon maradt családjukat. Ami még valamelyest hátrányba hozza Magyarországot a bérek mellett, az az angol nyelvtudás hiánya a munkáltatói oldalon, vagy éppen az adott országban – bár egyre jobb pozícióban vagyunk ezen a téren is.
„A filippínók például folyékonyan beszélnek angolul. A bérek és a nyelvtudás vonatkozásában tehát nem Magyarország lenne az elsődleges célország számukra. Európán belül inkább Németországot és az Egyesült Királyságot választanák, ha nem tudnánk számukra versenyképes csomagot ajánlani, amely a béren kívül sok más elemet, például biztonságot, kulturális kapcsolódási lehetőséget is magában foglal.”
– hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a Jobtain munkaerő-kölcsönző ügyvezetője.
Biztonság és kulturális kapcsolódás
Azonban fontos, hogy ne csak a munkáról szóljon a külföldi munkavállalás, hanem legyen emberi a kommunikáció, tudjanak az itt dolgozók közösséget építeni, fenntartani. Erre kiemelten kell, hogy figyeljen a munkáltató is, ez billentheti a mérleget hazánk irányába. A bérek tekintetében hátrányban vagyunk egyértelműen, ezért fontos az olyan HR partner, aki hozzá tud adni a kölcsönzéshez olyan szolgáltatásokat, amelyekkel vonzó lesz Magyarország is a külföldi munkavállalók szemében. Ilyen lehet például a jó minőségű, kis létszámú szállások biztosítása, orvosi ellátás, munkába járás megszervezése. Erőssége hazánknak a külföldi – azon belül is az ázsiai, Fülöp-szigeteki – munkaerő toborzásában, hogy a magyar munkaadók és kölcsönző cégek valóban egyeztetnek a helyi kormányzati szervekkel. Ez az ott élő és külföldre készülő emberekben kiemelt biztonságérzetet kelt.
„Magyarországot a filippínó munkavállalók egy nagyon kellemes, nyugodt, békés országnak tartják. Szeretik a kulturális kikapcsolódást és különösen fontos számukra a családszeretet, ami véleményük szerint Magyarországon is kiemelt érték. Keresztény vallásúak, így jól és komfortosan érzik magukat itt. A magyar embereket ráadásul barátságosabbnak tartják, mint néhány nyugat-európai nemzetiséget”
– derül ki az egyik jelentős Fülöp-szigeteki HR szolgáltató tapasztalataiból.
Az ázsiai munkavállalók egyelőre nem válogatnak a cégek között
A kölcsönzött munkavállalók egy része már dolgozott ázsiai országokban külföldiként, például Koreában vagy Japánban. Számukra egy keleti multinacionális vállalatnál elhelyezkedni Magyarországon alapvetően nem jár különösebb meglepetéssel. Azonban egy amerikai, egy svéd vagy akár egy német cégkultúra, hozzáállás tőlük is több rugalmasságot kíván. Jellemzően viszont mivel nagyon szabálykövetőek, így betartják az előírásokat.
„Nem válogatnak a cégek között a toborzás során, Európa a fókusz nekik. Ebben kell Magyarországot jó pozícióba tenni. Gyakori, hogy itt ledolgozzák a maximális időt, amit eltölthetnek nálunk és utána még több éven keresztül vállalnak munkát más európai országokban. Magyarország földrajzi adottságaival is kitűnik: például a zajos Fülöp-szigeteki környezethez képest, itthon a városok egészen máshogy működnek. Ez számukra hatalmas pozitívum, ahogy az itt tartózkodásuk során a visszajelzéseikből is kiderül. A nyüzsgés után, egy jobban szervezett országba jönnek: jobb a közlekedés, biztonságosabb az utca, tiszta a víz stb. Kiszámíthatóbb az élet.”
– emeli ki a Jobtain szakértője.
A toborzás során például a Fülöp-szigeteki munkavállalókra jellemző, hogy valamelyest utánanéznek Magyarországnak, illetve a már itt dolgozó filippínók rengeteg hasznos és pozitív tapasztalatot osztanak meg velük.
„Amit az elsők között említenek, ha Magyarországról kérdezzük őket, az az általuk megszokottnál hidegebb időjárás, a termálvizek és a magyar konyha, az ételek és fűszerek. Magyarországot biztonságos országnak tartják, az itt élő embereket pedig barátságosnak, szorgalmasnak és családcentrikusnak. Ezek mind olyan értékek, amelyek számukra is kiemelten fontosak.”
– mondta el Mihályi Magdolna.
A minősített munkaerő-kölcsönzők rengeteget tesznek a pozitív munkáltatói országimázsért
A HR-szolgáltató cégeknek hatalmas felelősségük van abban a külpiaci toborzások során, hogy milyen kép alakul ki a küldő országbeli partnerekben és a jelöltekben Magyarországról. Bizalmat kell építeniük hazánkról, üzleti és munkaadói szempontból is.
„A Jobtain esetében mindig hangsúlyozzuk, hogy Magyarország biztonságos ország. A hazai munkáltatók is mindent megtesznek, hogy megbecsüljék a külföldi dolgozókat és olyan körülményeket teremtsenek számukra, amiért szívesen jönnek dolgozni hozzánk”
– hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője.
Kiemelte: a szállások szempontjából például a munkaadók ügyelnek arra, hogy ne tömegszállásokon helyezzék el a kölcsönzött munkaerőt. Betartják a törvény által engedett munkaidőt, anyagi forrást, időt, energiát fordítanak arra, hogy a munkaidőn túl is jól érezzék magukat a munkavállalók. Lehetőséget adnak a közösségteremtésre, építésre, programokat szerveznek a hobbijukhoz kapcsolódóan. A vallásgyakorlás a Fülöp-szigetekiek számára például szintén központi kérdés. Egy profi HR partner pedig ezeknek a gyakorlati megvalósításában is támogatja a vállalatokat.
„Amit kölcsönzőként még megtehetünk, hogy amint megérkeznek a munkavállalók Magyarországra, mi mindenben segítjük, támogatjuk őket az első perctől kezdve. A Jobtain-nél például ügyelünk arra is, hogy saját nemzetiségű koordinátort kapjanak. Ezek a tényezők mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországnak jó hírneve legyen a munkavállalók között külföldön. Emellett az is vonzóvá teszi hazánkat, hogy a küldő országok kormányaival, szervezeteivel nagyon jó kapcsolatot ápolunk. Továbbá jelentős a tapasztalatunk a külföldi munkaerő foglalkoztatásában, kölcsönzésében, szállásoltatásában., Hazánk és cégünk az elsők között kezdett kölcsönözni Fülöp-szigetekieket Európába”
– tájékoztat Mihályi Magdolna, a Jobtain ügyvezetője.
Az egyik legjelentősebb filippin HR szolgáltató cég senior toborzási partnere, elmondta:
„A sikeres külföldi toborzás egyik kulcskérdése, hogy a küldő ország toborzói és a fogadó ország legjobb minősített munkaerő-kölcsönző cégei megtalálják egymást. Ez már garancia lesz arra, hogy a jó jelölteket be tudják vonzani. Csak olyan partnerrel lehet sikeres a közös munka, aki jól tudja képviselni az országot, képes erősíteni annak jó hírnevét, és minden jogszabályi előírást betartva toboroz, foglalkoztat harmadik országbeli munkavállalókat. A fogadó ország részére toborzó cég munkája során pedig nagyon fontos, hogy a megfelelő csatornákon, minél hatékonyabban kommunikálja ezeket az erősségeket. Ehhez jön hozzá a már kiközvetített munkaerő valós tapasztalata. Ha ez a kettő összhangban van, akkor nagyon valószínű a sikertörténet.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Egy feltört Google- vagy Meta-fiók ma akár csődbe is vihet egy céget
Egyetlen Google- vagy Meta-hirdetési fiók feltörése néhány óra alatt több százezer, sőt akár több millió forintos kárt okozhat egy vállalkozásnak – derül ki a JabJab digitális marketing ügynökség friss szakmai elemzéséből. Egy kisebb cég számára egy ilyen incidens likviditási válságot vagy akár csődhelyzetet is előidézhet, de a tapasztalatok szerint nagyvállalati környezetben sem tekinthető „elfogadható veszteségnek” egy ilyen támadás következménye.
A kiberbűnözés 2024-ben 41,9 milliárd forint kárt okozott Magyarországon. Ebben a feltört hirdetési és marketing fiókok veszteségei is megjelennek, mutat rá a Mastercard: A kiberbűnözés kora 2025 című riportja. Egy havi több százezer vagy milliós hirdetési költéssel dolgozó KKV számára már egy rövid ideig tartó fiók feltörés is likviditási válságot okozhat.
Ma a Google- és Meta-fiókok tehát messze túlmutatnak a marketingosztály eszköztárán: ezekhez kapcsolódik a hirdetési költések jelentős része, az ügyfélszerzés, sok esetben a teljes online bevételtermelés. Amennyiben ezekhez illetéktelenek hozzáférnek, a támadók korlátlan költést indíthatnak, leállíthatják a kampányokat, vagy akár teljesen elveszítheti a cég a kontrollt a digitális jelenléte felett.
„A probléma súlyát sok vállalkozás csak akkor érti meg, amikor már megtörtént a baj. Egy hirdetési fiók kompromittálódása nem IT-incidens, hanem üzleti krízis”
– hangsúlyozza Geiger Tamás, a JabJab operatív vezetője.
Nem elméleti kockázat, valós tapasztalat
A JabJab közel 20 éve foglalkozik online marketinggel, ez idő alatt pedig számos olyan esettel találkozott, ahol adathalász támadások, rosszul kezelt hozzáférések vagy hiányos biztonsági beállítások vezettek súlyos anyagi veszteségekhez.
A soron következő AI traffic index kiadvány után a cég hamarosan közzéteszi részletes elemzését. Az új anyag nem elméleti veszélyeket sorol, hanem az elmúlt két évtized során azonosított leggyakoribb hibákat, kockázatokat és az ezekre adott, a gyakorlatban bevált válaszokat foglalja össze. Az elemzés mögött több száz munkaóra és valós ügyféloldali tapasztalat áll, KKV-któl egészen nagyvállalati környezetig.
„Sok esetben nem kifinomult hackertámadásról van szó, hanem emberi hibákról: túl sok admin jogosultság, közös e-mail fiókok, hiányzó kétfaktoros azonosítás. Ezek együtt olyan rést nyitnak, amit a támadók rutinszerűen kihasználnak”
– emeli ki Geiger Tamás.
A KKV-k a legveszélyeztetettebbek
Míg egy nagyvállalatnál egy több milliós veszteség akár „kezelhető probléma”, addig egy kisebb vállalkozásnál ugyanez a tétel könnyen végzetes lehet. A JabJab tapasztalatai szerint a KKV-k gyakran azért sérülékenyebbek, mert nincs dedikált IT- vagy biztonsági csapatuk, a marketingeszközök pedig sokszor felügyelet nélküli fiókokhoz kapcsolódnak. 100%-os védelem ugyan nem létezik, de a kockázat drasztikusan csökkenthető tudatos hozzáférés-kezeléssel, költési limitekkel, erős hitelesítéssel és világos vészhelyzeti protokollokkal.
A digitális biztonság alapja: ki, mihez és milyen mértékben fér hozzá
A vállalati digitális biztonság alapja nem technológiai trükkökben, hanem következetes hozzáférés-kezelésben és üzleti szemléletben rejlik. A leggyakoribb kockázatot a közös vagy felügyelet nélküli e-mail fiókok, a túl sok admin jogosultság, valamint a rendszertelen jogosultság-auditok jelentik.
„A legjobb megoldás a „legkisebb jogosultság elvének” alkalmazása. Ez annyit jelent, hogy minden munkatárs csak olyan szintű hozzáférést kapjon, amely a napi feladataihoz feltétlenül szükséges, a ritkán igényelt magasabb jogokat pedig csak ideiglenesen”
– javasolja a szakértő. Hozzáteszi: kritikus védelmi elem a kötelező, alkalmazásalapú kétfaktoros hitelesítés, illetve egyre inkább a jelszómentes Passkey vagy hardveres biztonsági kulcs használata.
Üzleti kockázatkezelési szempontból kiemelt ajánlás a dedikált bankkártyák és alszámlák alkalmazása a hirdetési költésekhez, amelyek egy esetleges feltörés során előre limitálják a pénzügyi veszteséget. Mindezt világos vészhelyzeti protokollnak, rendszeres belső edukációnak és – különösen KKV-k esetében – kiszervezett IT-biztonsági felügyeletnek kell kiegészítenie ahhoz, hogy egy esetleges hiba ne üzleti katasztrófává váljon. „Miközben egy feltört hirdetési fiók akár milliós kárt okoz, a legerősebb védelmi eszközök költsége néhány tízezer forint” – hangsúlyozza Geiger Tamás.
Felügyelet nélkül a Google-fiók üzleti aknamező
A Google Ads, Analytics és Tag Manager fiókok biztonsági és működési auditja nemcsak adatvédelmi, hanem közvetlen pénzügyi kérdés is. A tapasztalatok szerint sok vállalkozásnál a problémát nem a kampánystratégia, hanem a nem felügyelt Google-fiókok, a hibás jogosultsági szintek és a nem megfelelő számlázási hozzáférések okozzák.
„Gyakorlati megoldásként mi a Google Workspace vagy Google Cloud Identity használatát javasoljuk. Ezek lehetővé teszik a központi felügyeletet, a kötelező 2FA kikényszerítését és a hozzáférések azonnali visszavonását kilépéskor. A Google Ads fiókoknál különösen fontos a szerepkörök tudatos szétválasztása (kampánykezelés, felhasználókezelés, számlázás), valamint az, hogy csak előre meghatározott domainhez tartozó fiókok kaphassanak hozzáférést”
– mutat rá Geiger Tamás. Kiemeli: a PPC audit része továbbá a fizetési profilok elkülönített kezelése, a külső alkalmazások és eszközök rendszeres felülvizsgálata, illetve a Google Marketing Platform Home használata a nagyobb átláthatóság és rendszeres audit érdekében. Ezek együtt nemcsak a feltörések esélyét csökkentik drasztikusan, hanem a napi kampányműködés stabilitását és átláthatóságát is jelentősen javítják. De nem csak a hiányos biztonsági beállítások, hanem a rosszul üzemelő kampányok is napi szinten okozhatnak veszteséget.
Üzleti túlélési kérdés lett a digitális biztonság
Ma már nem az a kérdés, hogy egy cég fontos-e egy támadónak, hanem az, mennyire könnyű célpont. A digitális hirdetési fiókok biztonsága így nem technikai részlet, hanem üzleti túlélési kérdés, amelyet ugyanazzal a komolysággal kell kezelni, mint a pénzügyi vagy jogi kockázatokat. A JabJab célja az anyaggal nem a riogatás, hanem az, hogy felhívja a figyelmet: a megelőzés nagyságrendekkel olcsóbb és fájdalommentesebb, mint egy már bekövetkezett incidens kezelése. A nagyobb cégeknek tevékenységtől függően havonta, negyedévente, félévente érdemes teljes jogosultsági auditot végezni, és ez a KKV-knál is kiemelten fontos lenne minimum félévente.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
KAPTÁR: új digitális megoldás a hazai beszállítói kapcsolatok erősítésére
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által megszervezett Országos Kamarai Beszállítói Program tapasztalatai alapján új, országos fejlesztésű, mesterséges intelligencia alapú online platform indul KAPacitás megosztó adatTÁR, azaz KAPTÁR néven. Ennek célja, hogy segítse a vállalkozásokat az üzleti partnerek és szabad kapacitások gyors, célzott megtalálásában.
Az Országos Kamarai Beszállítói Program idei az első három eseményen 30 nagyvállalat és 834 regisztrált beszállító vett részt, akik összesen 1416 célzott üzleti tárgyalást folytattak le. A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2014 óta nagy sikerrel szervezett beszállítói fóruma mintájára 2025-ben indított országos program óriási érdeklődést váltott ki a hazai kkv-k és a nagyvállalatok körében. A fórumok tapasztalatai alapján a vállalkozásoknak valódi, élő találkozókra és megbízható partnerkapcsolatokra van szükségük. A KAPTÁR nevű új, mesterséges intelligencia alapú online platform a sikeres fórum-sorozatot kiegészítse és egész évben elérhetővé teszi az üzleti kapcsolatok élénkítését. Az Országos Kamarai Beszállítói Program idén már ellátogatott Törökbálintra, Egerbe és Szegedre, május 6-án Veszprém, május 28-án Kaposvár, június 3-án Nyíregyháza, végül június 16-án Sárvár ad otthont a fórumnak.
A KAPTÁR platform a Kamara meglévő vállalkozói adatbázisára és céginformációira építve olyan modern partnerkereső rendszer, amely jelentősen megkönnyíti a vállalkozások közötti együttműködést. A rendszer mesterséges intelligenciával támogatja a cégprofilok gyors és pontos kitöltését, valamint automatikusan kommunikáló AI-chatbot segítségével intelligensen szűri az együttműködési hirdetéseket és partnerkereséseket.
A KAPTÁR célja, hogy mindenki megfelelő KapaciTÁRSra találjon. A Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara által fejlesztett platform 300–400 regionális cég adataival indult el. A jövőben a beszállítói fórum minden újabb állomásán kerülnek be az adott térség vállalkozásai az adatbázisba. A vállalkozások a regisztráció után ellenőrizhetik és aktualizálhatják cégadataikat, feltölthetik szabad kapacitásaikat, közzé tehetik partnerkeresési igényeiket, valamint láthatóvá válhatnak az országos kamarai hálózatban is. A rendszerben kizárólag kamarai munkatársak által jóváhagyott adatok jelennek meg, biztosítva ezzel az információk hitelességét és megbízhatóságát. A megoldással a hazai iparban lerövidülhetnek a beszállítói láncok.
A jelenlegi gazdasági környezetben számos kis- és középvállalkozás rendelkezik kihasználatlan kapacitásokkal, miközben a nagyvállalatok stabil, hazai beszállítók után kutatnak, a KAPTÁR megoldást nyújt a gazdaságban tapasztalható információs aszimmetria csökkentésére. A kaptar.mkik.hu címen elérhető AI-alapú rendszer proaktívabbá és hatékonyabbá teszi a partnerkeresést, hozzájárul a hazai ellátási láncok erősödéséhez, növelheti vállalkozások gazdasági turbulenciával szembeni ellenálló képességét. A beruházások a KAPTÁR segítségével a valódi igényekre fókuszálhatnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Országos kamarai program segíti a kkv-kat a fogyasztóvédelem és az ügyfélpanasz-kezelés területén
Elindult az OVK-TÁR, azaz az Országos vállalkozói munkacsoport-hálózat és kamarai workshop-program, amelynek célja, hogy gyakorlatorientált, gyorsan alkalmazható megoldásokkal erősítse a kis- és középvállalkozások fogyasztóvédelmi jogszabályi megfelelését és ügyfélpanasz-kezelési gyakorlatát.
Az országszerte nyolc helyszínre ellátogató OVK-TÁR a felhasználó élményére és az üzleti célokra egyszerre fókuszáló, úgynevezett service design alapú fejlesztési logikára épül. A program nem előre gyártott megoldásokat kínál, hanem vállalkozói interjúkra, problématérképezésre, kamarai visszajelzésekre és tesztelésre támaszkodva alakítja ki a gyakorlati javaslatokat. Így a fejlesztések valóban a vállalkozások mindennapi működési nehézségeiből indulnak ki, és azokra adnak célzott, használható válaszokat. A Budapesti Békéltető Testület szakmai vezetésével és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara projektgazdai koordinációjával zajló együttműködés biztosítja, hogy a fejlesztések ne csak országos szinten legyenek relevánsak, hanem a helyi vállalkozói igények is beépüljenek a munkába.
A Vállalkozásfejlesztési Program (VFP) részeként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) finanszírozásával létrejött kezdeményezés különösen a határidők szigorú betartására, a megfelelő dokumentálásra, az egységes ügyfélkommunikációra, valamint a tájékoztatók és az általános szerződési feltételek (ÁSZF) releváns elemeire helyezi a hangsúlyt.
A projekt négy fő pillérre épül, az országos vállalkozói munkacsoport-ülésekre, az országos műhelymunkára, a fogyasztóvédelmi jogi tanácsadásra és a hasznos tudásanyagok létrehozására. A workshopokokat meghívásos formában rendezik meg, azok a területi és ágazati szempontból releváns kkv-k vehetnek részt, amelyeknek van fogyasztóvédelmi és panaszkezelés tapasztalata. A jogi tanácsadás több területi kamaránál érhető el, Budapesten például 2026. május 7-től, előzetes időpontfoglalás alapján az ovktar@bkik.hu e-mail címen. A program eredményeként olyan tudásanyagok jönnek létre, mint panaszkezelési folyamatábrák, fogyasztóvédelmi kisokos ügyfélszolgálati munkatársak számára, valamint service design módszertannal kidolgozott jógyakorlat-csomagok, amelyek a projekt lezárása után is széles körben használhatók maradnak egy a tudástárban.
A program nyolc területi kamara, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei, a Csongrád-Csanád vármegyei, a Fejér vármegyei, a Győr-Moson-Sopron vármegyei, a Hajdú-Bihar vármegyei, a Pest vármegyei, a Heves vármegyei és Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara aktív közreműködésével valósul meg.
,,A fogyasztóvédelmi megfelelés és a panaszkezelés ma már nem csupán jogi kérdés, hanem fontos működési és reputációs tényező is a vállalkozások számára. Az OVK-TÁR éppen erre ad rendszerszintű, a kkv-k mindennapjaiban közvetlenül hasznosítható választ. A területi kamarák szervezeti egységeiként működő békéltető testületek nem csupán vitarendezési intézmények, hanem a vállalkozások mindennapi működését aktívan támogató, gyakorlati megoldásokat fejlesztő szakmai partnerek”
– hangsúlyozta dr. Inzelt Éva, a Budapesti Békéltető Testület elnöke.
A program részleteiről és az egyes elemekhez kapcsolódó információkról a részt vevő területi kamarák nyújtanak tájékoztatást.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Additív gyártás 2026: ipari fordulópont
-
Ipar2 hét ago
Az ipari intelligencia alkalmazása
-
Gazdaság2 hét ago
Így nézhet ki az üzleti kommunikáció következő évtizede
-
Ipar2 hét ago
A Zyxel Networks strapabíró WiFi 7 hozzáférési pontot dob piacra zord ipari környezetekhez
-
Gazdaság2 hét ago
Már social media és Google-kampányokra is pályázhatnak a kkv-k
-
Gazdaság2 hét ago
Átalakítja a blockchain az ingatlanpiacot?
-
Ipar2 hét ago
Stagnáló piacon is növekedett a Mapei
-
Okoseszközök1 hét ago
Gyorsabb, valós idejű és intelligensebb: így újult meg a Hangsávszerkesztő a Galaxy S26 szériával






