Connect with us

Gazdaság

A big data-t kiaknázó cégek átlagosan 8%-kal tudják növelni profitjukat

big data

A digitalizáció és az automatizáció, valamint a mesterséges intelligenciára és a gépi tanulásra építő üzleti és technológiai megoldások ma már nélkülözhetetlen eszközei egy sikeres vállalatnak, ugyanakkor az ezek alapjául szolgáló céges adatvagyonnal sokkal kevesebbet foglalkoznak, vagy éppen csak a felszínt kapargatják.

A mindennapi működés során felhalmozódó információkat profin kiaknázó és stratégiai iránymutatásként használó vállalkozások ugyanakkor 58%-kal nagyobb valószínűséggel érik el profitcéljaikat. A legnagyobb adatmogulok között persze ott van a Google, a Netflix vagy akár a Coca Cola, és egy dolog közös bennük: az adatvezérelt szemlélet az egész szervezetet áthatja, a vezetőktől kezdve egészen az ügyfélkapcsolatokig.

Mit jelent a valódi adatvezérlet üzleti működés és hogyan érdemes belefogni? A gyakorlati példákat és saját tapasztalataikat Léder Tamás (Revolut) és Patai Zoltán (Flawless) osztották meg a Stylers információ-technológiai cégcsoport vállalati és vezetői tudásmegosztó sorozatának friss adásában.

Felmérések szerint a vállalatok már több mint 40%-a használ big data analitikát világszerte, az erre irányuló technológiai megoldások globális piaca pedig meghaladja a 307 milliárd dollárt. A cégek láthatóan nem spórolnak az erre fordított forrásokkal, és ez nem véletlen: az adatokban rejlő összefüggéseket feltáró cégek eredményesebb stratégiai döntésekről (69%), a működési folyamatok hatékonyabb irányításáról (54%), és javuló ügyfélkapcsolatokról (52%) számolnak be, de akár 10%-os költségcsökkenést is realizálhattak. „Érdemes látni, hogyan jutottunk el ide: néhány éve jött egy digitalizációs ugrás, ezzel az analóg adatok átkerültek a digitális térbe, majd a lehetőséget felismerve egyre több cég kezdett el foglalkozni az információhalmaz megtisztításával, hogy aztán adattárházakba helyezve azt különböző szempontok és célok mentén elemezhesse. A következő időszak pedig kétségkívül arról szól majd, hogyan lehet még profibban és hatékonyabban használni az adatokat például AI-alapú üzleti előrejelzésekre” – mondta Patai Zoltán, a Flawless nemzetközi startup alapítója.

A számoktól az emberi tényezőig – nem a gépeknek gyűjtjük az adatokat

Az adatok tehát szinte minden üzleti területen versenyelőnyhöz juttathatják az azokat tudatosan feldolgozó vállaltokat, különösen akkor, ha nem csak saját magukról, de a többi piaci szereplőről rendelkezésre álló információkat is kiértékelik. Egyre több cégnél jelennek meg az akár részfeladatokra specializálódott adatelemzők, olyannyira, hogy csak 2027-ig akár 1,4 millió új munkahelyet kreálhat a jelenleg kibontakozó óriási üzleti igény. A valóban felfoghatatlan adatvagyonnal zsonglőrködő cégek persze itt is mutatják az utat: a Google a saját belső erőforrás menedzsmentjében hasznosítja a digitálisan rendelkezésre álló információkat, a Coca Cola az ügyfélelégedettséget javítja folyamatosan, a Netflix pedig a tartalomfejlesztéssel kapcsolatos döntéseit alapozza a big data-ra, hogy a lehető legmegfelelőbb „termékeket” kínálja nézőinek. Ezekből a példákból is látszik, hogy az adatvezérelt üzleti szemlélet egyik legfontosabb tényezője valójában az, hogyan fordíthatjuk le hatékonyan a számokban rejlő összefüggéseket az emberek számára hasznosítható információkká.

„Minden szervezetnél bőségesen rendelkezésre állnak az értékes adatok, csak megfelelően kell használni őket. Én minden reggel automatikusan megkapom a legfontosabb metrikákat, ahogy a kollégám is, így az egyeztetésekre valós időben is érvényes információkkal ülünk le, vagyis gyorsabban tudunk sokkal jobb stratégiai döntéseket hozni. Fiókhálózattal nem rendelkező pénzügyi szolgáltatóként nálunk különösen fontos a hitelesség, de az is, hogy közben hatékonyan és közvetlenül tudjunk kommunikálni az ügyfeleinkkel, amiben szintént segítenek az adatok. Amellett sem mehetünk el, hogy egyre jellemzőbb a legalább időszakos távmunkavégzés, a rendszeres belső monitorozás pedig segít kiszűrni a problémás pontokat vagy a gondokkal küszködő kollégákat. Ezek mind fontos érvek az adatvezérelt menedzsment szemlélet mellett”

– sorolta Léder Tamás, a Revolut hazai országigazgatója.

Kis lépésekben érdemes átállni az adatvezérelt üzleti működésre

A big data-n alapuló vállalati kezdeményezések sikere kétségtelenül azon áll vagy bukik, hogy vezetés mennyire képes adaptálni és konzisztensen képviselni ezt az üzleti szemléletet a szervezet egésze felé, miközben gyakran azt látni, hogy éppen ők azok, akik ragaszkodnak a jól bevált sémákhoz és szívesebben alapoznak saját tapasztalataikra és megérzéseikre. „Ez sok esetben abból adódik, hogy amikor egy cég elkezdi kibogozni az addig semmilyen módon nem kezelt adathalmazt, az sok buktatót és hibalehetőséget rejt magában, így meginog a bizalom. Érdemes lehet ezért apró lépésekben, egy konkrét problémán keresztül elindulni. Ha például kiderül az adatelemzésből, hogy sok panasz érkezik az ügyfélszolgáltara egy adott területen, akkor javíthatunk a kapcsolódó gyakorlaton, sőt, automatizálhatjuk a panaszkezelést is. Egy ilyen projekt megmutatja a legszkeptikusabb vezetőnek is, hogy milyen hatékony eszköz van a kezében” – magyarázta Patai Zoltán. „Sok esetben azonban egy nem adatalapú döntést követő pofon és üzleti veszteség ébreszti csak rá a vezetőket, hogy nem érdemes szembemenni a számokkal” – tette hozzá Léder Tamás.

Persze fontos – és természetesen valós – aggályt jelent az adatbiztonság, hiszen a nehezen átlátható adathalmazban bekövetkező szándékosan vagy véletlenül megejtett módosítások a végeredményt is befolyásolhatják, és máris rossz irányba kormányozzuk a hajót. A szakértők szerint egyre több termék és szolgáltatás fókuszál az ilyen mulasztások és károkozások kivédésre, és a technológia már elég széles eszköztárral rendelkezik (pl. blokklánc), hogy hatékony megoldást kínálhasson a problémára. Ennek pozitív hozadéka, hogy a tudatosabb cégek még nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitális védőrendszerük fejlesztésére, illetve sokkal alaposabb átvilágítás után választják ki üzleti partnereiket, hogy elkerüljék a rajtuk keresztül érkező potenciális veszélyforrásokat. Egy dolog biztos: a tartós piaci siker záloga a jövőben egyre inkább az adatvezérelt vállalati szemlélet lesz, a lemaradó cégeknek pedig minél gyorsabban kell előre lépkedniük a felzárkózás érdekében.

Még több jó gyakorlat, szemléletes példa és szakértői előrejelzés hallható a Stylers információ-technológiai cégcsoport Protechtor webinár-sorozatának friss adásában, amely regisztrációt követően ingyenesen érhető el a technológiai és üzleti trendekkel foglalkozó többi tartalom mellett.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kihalás szélére kerülhet a középvezetői réteg, és ez nagy baj

A munkaerőpiac éppen a feje tetejére készül állni: a fiatal generációk nem vágynak középvezetői székekbe, a cégek pedig egyre nehezebben találnak utánpótlást.

A Z generáció számára a karrier egyre kevésbé az előléptetésről, inkább az önmegvalósításról, a rugalmasságról és a work-life balance-ról szól. Ami egykor presztízs, elismerés volt, az ma sokak szemében puszta nyűg.

„A középvezetői réteg vékonyodása nem pusztán vállalati szintű probléma, hanem szélesebb társadalmi jelenség. Ha a fiatal generációk vezetői ambíciói ilyen ütemben csökkennek, az hosszú távon az egész munkaerőpiacra kihat. Ha nem lesz, aki vállalja ezeket a kulcsszerepeket, a multinacionális cégek egyszerűen továbbállnak” – figyelmeztet rá Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent vezető tanácsadója, recruitment szakértő.

Nem divat már középvezetőnek lenni

A középvezetői pozíció egykor motiváló elismerés volt, presztízst és előrelépési lehetőséget jelentett. A mostani fiatal munkavállalók azonban már nem feltétlenül vágynak erre a szerepre. A team leaderek, csoportvezetők, műszakvezetők és egyéb középvezetői pozíciók betöltése egyre nehezebb: az egyik vezető hazai állásportálon jelenleg is több száz álláslehetőség van meghirdetve „csoportvezető” kifejezésre – mutat rá Horányi-Kiss Annamária.

A Z generáció már eleve más munkaerőpiacra lép be. Ők a digitális világ szülöttei, ahol az eszközök, a szoftverek és – ma már egyre gyakrabban – a mesterséges intelligencia dönt helyettük. Ez a helyzet viszont aláássa a döntéshozatali képességet és a felelősségvállalást. A „ha elbukom, újrapróbálom” számítógépes játék logika a munkahelyen nem működik. Ott a vezetői szerep komoly, téttel bíró, konfliktusokkal teli döntéseket követel, amihez egyre kevesebben kapnak kedvet. Márpedig a középvezetői szint ütközőzóna: fentről érkező utasításokat tompít, lentről érkező panaszokat szűr, és mindkét oldal elvárásainak igyekszik megfelelni.

Ráadásul a Z generáció egyre nagyobb része úgy lép be a piacra, hogy még sosem dolgozott. Nem ismerik a monotóniát, a kereteket, és bár kreatívak és gyorsak, a vezetői szerep terhe alatt könnyen besokallnak. Egyre fontosabbá válik számukra a munka-magánélet egyensúlya, a személyes jólét (wellbeing) és a rugalmas munkavégzés. Ugyanakkor a vállalatok sem mindig tudják megfelelően ösztönözni a fiatalokat arra, hogy hosszú távon elköteleződjenek egy cégnél és felvállalják a vezetői szerepkörrel járó felelősséget.

Az egyéni karrierépítés és a vállalkozói lét is egyre népszerűbb opcióvá vált. Különösen a marketing, IT és kreatív iparágakban figyelhető meg, hogy a fiatal szakemberek szívesebben dolgoznak szabadúszóként, minthogy egy cégen belül vállaljanak vezetői szerepet. Ez a trend azonban hosszú távon kihívást jelent a vállalatok számára: ha a belső utánpótlás nem megoldott, akkor a középvezetői réteg ki fog öregedni, és komoly generációs szakadék alakulhat ki a szervezeten belül.

A jövő vezetői ott ülnek, de nem biztos, hogy tudják

Egy középvezetőnek nemcsak a feladatait kell tudnia, hanem értenie kell a cég működését, kultúráját és belső dinamikáit is. Éppen ezért sokkal hatékonyabb, ha a vállalat a saját emberei közül választja ki és fejleszti a jövő vezetőit, ahelyett hogy kívülről hozna be valakit, aki mindezt nulláról tanulja. Csakhogy önmagában a tehetséges fiatalok megtalálása nem elég: a középvezetők ritkulása nemcsak abból fakad, hogy a fiatalok nem akarnak vezetni, hanem legalább annyira abból, hogy a szervezeti kultúra és az ösztönző rendszerek sem támogatják őket ebben. Ha a vállalatok valóban biztosítani akarják a középvezetői utánpótlást, előrelátó, tudatos lépéseket kell tenniük, és alkalmazkodniuk kell az új munkaerőpiaci viszonyokhoz – tanácsolja Horányi-Kiss Annamária.

Ha a pozíció túl sok stresszel és aránytalan felelősséggel jár, nem csoda, hogy kevesen kérnek belőle. Ahhoz, hogy a fiatalok kedvet kapjanak a vezetői szerepre, a cégeknek elengedhetetlen vonzóbbá formálni a középvezetői pozíciót. A rugalmas munkavégzés, a munka–magánélet egyensúlyának megteremtése, valamint a jól átgondolt pénzügyi és erkölcsi ösztönzők – például bónuszrendszerek, extra szabadnapok vagy vezetői coaching és képzések – mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a középvezetői szerep ne tehernek, hanem valóban vonzó karrierlehetőségnek tűnjön.

A második fontos lépés, hogy a cégeknek tudatosan fel kell építeniük a fiatalokban szunnyadó vezetői ambíciókat. Ehhez nem elég pusztán elmondani, mennyire fontos a jó vezető. Éles helyzetek kellenek, ahol a fiatalok kipróbálhatják magukat. Erre tökéletes eszköz a gamifikáció, a versenyhelyzetek megteremtése, vagy akár a jól megszervezett kickoff napok, amelyek nemcsak a projektindítás adminisztratív mérföldkövei, hanem remek alkalmak arra is, hogy kiderüljön: ki képes irányítani, dönteni, motiválni. Egy jó kickoff esemény túlmutat a célok és feladatok egyeztetésén – valójában terepet ad a rejtett tehetségek felszínre hozására. Már csak az a kérdés, észreveszik-e a cégek, kik azok, akik valóban készen állnak a vezetői szerepre.

A vezetőhiány a legnagyobb költség

A sikerhez ma már nem elég a középvezetőket fejleszteni – egyre nagyobb szükség van arra is, hogy a felsővezetők kapjanak célzott mentorálást. Bár a topmenedzserek rendszerint megkapják a maguk szakmai támogatását, jóval kevesebb figyelem jut arra, hogyan motiválják a középvezetőiket, és hogyan ismerjék fel a csapatukban rejlő tehetségeket. Pedig épp ezekből a kulcsemberekből nőhetnek ki a jövő vezetői – mondta Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent recruitment szakértője.

Ráadásul a digitális generáció már fiatalon hozzászokott a folyamatos ingerekhez, viszont a monotónia tűrését nem tanulta meg. Ez a helyzet a vezetőkre is új terheket ró: őket is tréningezni kellene arra, hogyan szervezzék a csapat munkáját változatosan és motiválóan.

Ha a cégek nem lépnek időben, a jövő középvezetői rétege egész egyszerűen el fog tűnni, és ezzel nemcsak néhány üres állás marad, hanem felborulhat a szervezetek belső egyensúlya is. A kérdés már nem az, hogy a fiatalok akarnak-e vezetni, hanem az, hajlandók-e a vállalatok újragondolni a játékszabályokat. Mert a babzsák, a csocsóasztal és a heti egy wellbeing-nap önmagában nem ösztönöz vezetésre. Ahhoz, hogy a jövő vezetői felismerjék saját szerepüket, és az élre álljanak, a cégeknek most kell lépniük.

A szakértő figyelmeztet, hogy a vezetőhiány nemcsak belső feszültségeket és szervezeti zavarokat okoz, hanem kézzelfogható pénzügyi veszteséget is jelent, nem is keveset. Minél fontosabb egy pozíció, annál magasabb a betöltetlen munkakör költsége, a COV (cost of vacancy). Ráadásul a probléma nem áll meg a látható veszteségeknél: a túlterhelt felsővezetők, a motiválatlan csapattagok és az irányítás nélkül maradt projektek rejtett, közvetett költségei is jelentősen megterhelik a szervezetet. A vezetőhiány ezért nem egyszerűen HR-kérdés, hanem súlyos üzleti kockázat, amely közvetlen hatással van a cég versenyképességére és hosszú távú fenntarthatóságára.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Schneider Electric megoldásaival épült a Start Campus forradalmi adatközpontja

Páratlan szintű működési hatékonyság, megbízhatóság és skálázhatóság – többek között ezek jellemzik a Start Campus új, SIN01 adatközpontját, amelynek megvalósításához a Schneider Electric legmodernebb energiamenedzsment és épületüzemeltetési megoldásait használták fel.

A vállalat a 100 százalékban megújuló energiaforrásokból származó energia beszerzésére irányuló áramvásárlási megállapodás (PPA) stratégiájának kidolgozásában is támogatta a Start Campus-t.

A SIN01 jelzésű létesítmény, ami a Start Campus összesen 1,2 GW-osra tervezett kampuszának első épülete a Schneider Electric EcoStruxure for Data Centers portfóliójának és fenntarthatósági szolgáltatásainak átfogó megoldáscsomagját használja. Célja, hogy új mércét állítson fel a rugalmas és fenntartható munkaterhelésű, mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat és felhőszolgáltatásokat kiszolgáló adatközpontok számára. A 26 megawattos, egy használaton kívüli erőmű közelében lévő, újrahasznosított ipari területen épült létesítmény 2024. negyedik negyedévében kezdte meg működését. Az adatközpontot úgy tervezték, hogy páratlan szintű működési hatékonyságot, megbízhatóságot és skálázhatóságot érjen el.

A SIN01 létesítményhez a Schneider Electric az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat az adatközpontok életciklusára optimalizált megoldások átfogó csomagját biztosította. Ezek közé tartoznak az olyan megoldások, mint a Schneider Electric Galaxy VX UPS, az SF6-mentes kapcsolóberendezések – amelyek kiküszöbölik a káros üvegházhatású gázok (GHG) használatát –, a közép- és kisfeszültségű elektromos elosztórendszerek hőérzékeléssel, valamint a nagy sűrűségű fehér és szürke adatközponti térben telepített további infrastruktúra.

„A Start Campus víziója Európa egyik legnagyobb, mesterséges intelligencia igényeket kiszolgáló adatközpontjának létrehozásáról példa nélküli volt. Megtiszteltetés számunkra, hogy partnerek lehetünk ennek megvalósításában, és az adatközpontok, az épületek, az energia és az ipar területén szerzett szakértelmünkkel segíthetünk megteremteni az alapokat a SIN01 révén. Ez az új létesítmény nemcsak több befektetést és innovációt ösztönöz a régióban, hanem világszínvonalú adatközpont-kapacitást nyújt az ügyfeleinek a mesterséges intelligencia infrastruktúrájuk működtetéséhez”

mondta el Pablo Ruiz Escribano, a Schneider Electric „Secure Power and Data Center Business” részlegének európai vezető alelnöke.

Biztonságos, skálázható, MI-kész infrastruktúra

Az üzemidővel, a hatékonysággal és a megbízhatósággal kapcsolatos legmagasabb szintű elvárásoknak történő megfelelés érdekében a Schneider Electric EcoStruxure Buildings Management (BMS), Energy Management, Power Monitoring Expert (PME) és Planon szoftverei valós idejű intelligenciát és automatizálási képességeket kínálnak, amelyekhez fokozott kiberbiztonsági szolgáltatások társulnak. Mindezt támogatja a vállalat egyedi szolgáltatása, amely magában foglalja a távfelügyeletet, az eszközkezelést, a 24/7-ben történő karbantartást és a helyszínen lévő mérnököket.

Ezenkívül a Schneider Electric fenntarthatósági és tanácsadói szolgáltatásain keresztül segítette a Start Campust a 100 százalékban megújuló energiaforrásokból származó energia beszerzésére irányuló áramvásárlási megállapodás (PPA) stratégiájának kidolgozásában.  A Start Campus a tervezés, a kivitelezés, a telepítés és az üzembe helyezés során alkalmazott átfogó megközelítéssel biztonságos, skálázható és energiatakarékos infrastrukturális platformot hozott létre, amelyet a felhő- és mesterséges intelligencia adatközpontok telepítésére szabtak.

„A Start Campusnál elkötelezettek vagyunk a fenntartható, mesterséges intelligencia alkalmazását támogató digitális infrastruktúra következő generációjának megalapozása mellett. Az energia a mai digitális infrastruktúra egyik legkritikusabb erőforrása. De ez nem csak a hozzáférésről szól, hanem az energia hatékony, intelligens és fenntartható kezeléséről is. A Schneider Electrickel való partnerségünk átalakítja működésünket, mivel világszínvonalú energiatechnológiát és valós idejű átláthatóságot biztosít számunkra a teljes infrastruktúránkra vonatkozóan”

– jelentette ki Robert Dunn, a Start Campus vezérigazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Magyarországon is elindult a Wolt és a Telekom együttműködése

Május 12-től a Magyar Telekom ügyfelei díjmentesen aktiválhatják a Wolt+ előfizetést, a Wolt havidíjas szolgáltatását, amely ingyenes házhozszállítást és exkluzív kedvezményeket biztosít számos étterem, élelmiszerbolt és egyéb helyi üzlet kínálatához.

A Deutsche Telekom és a Wolt együttműködésének eredményeként a telekomosok ezekhez az előnyökhöz most 6 hónapig díjmentesen férhetnek hozzá a Magenta Moments kedvezményprogramon keresztül. Sőt, a Magenta 1-es ügyfelek ezúttal is még többet kapnak, hiszen ők 12 hónapig élvezhetik a Wolt+ előnyeit.  A díjmentes 6 hónapos Wolt+ előfizetést biztosító egyedi kuponkódot a Telekom alkalmazás Magenta Moments menüpontjában kérhetik le az ügyfelek év végéig.  A Magenta 1-eseknek szóló, 12 hónapos díjmentes Wolt+ előfizetést biztosító kedvezménykód pedig május 18-ig igényelhető, és a lekéréstől számítva 1 hónapig aktiválható a megadott linken keresztül. Az együttműködés tovább erősíti a Telekom azon törekvéseit, hogy a Magenta Moments program ajánlataival megkönnyítse és színesítse az ügyfelek mindennapjait, és extra törődést, odafigyelést biztosítson számukra.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss