Gazdaság

A big data-t kiaknázó cégek átlagosan 8%-kal tudják növelni profitjukat

A digitalizáció és az automatizáció, valamint a mesterséges intelligenciára és a gépi tanulásra építő üzleti és technológiai megoldások ma már nélkülözhetetlen eszközei egy sikeres vállalatnak, ugyanakkor az ezek alapjául szolgáló céges adatvagyonnal sokkal kevesebbet foglalkoznak, vagy éppen csak a felszínt kapargatják.

A mindennapi működés során felhalmozódó információkat profin kiaknázó és stratégiai iránymutatásként használó vállalkozások ugyanakkor 58%-kal nagyobb valószínűséggel érik el profitcéljaikat. A legnagyobb adatmogulok között persze ott van a Google, a Netflix vagy akár a Coca Cola, és egy dolog közös bennük: az adatvezérelt szemlélet az egész szervezetet áthatja, a vezetőktől kezdve egészen az ügyfélkapcsolatokig.

Mit jelent a valódi adatvezérlet üzleti működés és hogyan érdemes belefogni? A gyakorlati példákat és saját tapasztalataikat Léder Tamás (Revolut) és Patai Zoltán (Flawless) osztották meg a Stylers információ-technológiai cégcsoport vállalati és vezetői tudásmegosztó sorozatának friss adásában.

Felmérések szerint a vállalatok már több mint 40%-a használ big data analitikát világszerte, az erre irányuló technológiai megoldások globális piaca pedig meghaladja a 307 milliárd dollárt. A cégek láthatóan nem spórolnak az erre fordított forrásokkal, és ez nem véletlen: az adatokban rejlő összefüggéseket feltáró cégek eredményesebb stratégiai döntésekről (69%), a működési folyamatok hatékonyabb irányításáról (54%), és javuló ügyfélkapcsolatokról (52%) számolnak be, de akár 10%-os költségcsökkenést is realizálhattak. „Érdemes látni, hogyan jutottunk el ide: néhány éve jött egy digitalizációs ugrás, ezzel az analóg adatok átkerültek a digitális térbe, majd a lehetőséget felismerve egyre több cég kezdett el foglalkozni az információhalmaz megtisztításával, hogy aztán adattárházakba helyezve azt különböző szempontok és célok mentén elemezhesse. A következő időszak pedig kétségkívül arról szól majd, hogyan lehet még profibban és hatékonyabban használni az adatokat például AI-alapú üzleti előrejelzésekre” – mondta Patai Zoltán, a Flawless nemzetközi startup alapítója.

A számoktól az emberi tényezőig – nem a gépeknek gyűjtjük az adatokat

Az adatok tehát szinte minden üzleti területen versenyelőnyhöz juttathatják az azokat tudatosan feldolgozó vállaltokat, különösen akkor, ha nem csak saját magukról, de a többi piaci szereplőről rendelkezésre álló információkat is kiértékelik. Egyre több cégnél jelennek meg az akár részfeladatokra specializálódott adatelemzők, olyannyira, hogy csak 2027-ig akár 1,4 millió új munkahelyet kreálhat a jelenleg kibontakozó óriási üzleti igény. A valóban felfoghatatlan adatvagyonnal zsonglőrködő cégek persze itt is mutatják az utat: a Google a saját belső erőforrás menedzsmentjében hasznosítja a digitálisan rendelkezésre álló információkat, a Coca Cola az ügyfélelégedettséget javítja folyamatosan, a Netflix pedig a tartalomfejlesztéssel kapcsolatos döntéseit alapozza a big data-ra, hogy a lehető legmegfelelőbb „termékeket” kínálja nézőinek. Ezekből a példákból is látszik, hogy az adatvezérelt üzleti szemlélet egyik legfontosabb tényezője valójában az, hogyan fordíthatjuk le hatékonyan a számokban rejlő összefüggéseket az emberek számára hasznosítható információkká.

„Minden szervezetnél bőségesen rendelkezésre állnak az értékes adatok, csak megfelelően kell használni őket. Én minden reggel automatikusan megkapom a legfontosabb metrikákat, ahogy a kollégám is, így az egyeztetésekre valós időben is érvényes információkkal ülünk le, vagyis gyorsabban tudunk sokkal jobb stratégiai döntéseket hozni. Fiókhálózattal nem rendelkező pénzügyi szolgáltatóként nálunk különösen fontos a hitelesség, de az is, hogy közben hatékonyan és közvetlenül tudjunk kommunikálni az ügyfeleinkkel, amiben szintént segítenek az adatok. Amellett sem mehetünk el, hogy egyre jellemzőbb a legalább időszakos távmunkavégzés, a rendszeres belső monitorozás pedig segít kiszűrni a problémás pontokat vagy a gondokkal küszködő kollégákat. Ezek mind fontos érvek az adatvezérelt menedzsment szemlélet mellett”

– sorolta Léder Tamás, a Revolut hazai országigazgatója.

Kis lépésekben érdemes átállni az adatvezérelt üzleti működésre

A big data-n alapuló vállalati kezdeményezések sikere kétségtelenül azon áll vagy bukik, hogy vezetés mennyire képes adaptálni és konzisztensen képviselni ezt az üzleti szemléletet a szervezet egésze felé, miközben gyakran azt látni, hogy éppen ők azok, akik ragaszkodnak a jól bevált sémákhoz és szívesebben alapoznak saját tapasztalataikra és megérzéseikre. „Ez sok esetben abból adódik, hogy amikor egy cég elkezdi kibogozni az addig semmilyen módon nem kezelt adathalmazt, az sok buktatót és hibalehetőséget rejt magában, így meginog a bizalom. Érdemes lehet ezért apró lépésekben, egy konkrét problémán keresztül elindulni. Ha például kiderül az adatelemzésből, hogy sok panasz érkezik az ügyfélszolgáltara egy adott területen, akkor javíthatunk a kapcsolódó gyakorlaton, sőt, automatizálhatjuk a panaszkezelést is. Egy ilyen projekt megmutatja a legszkeptikusabb vezetőnek is, hogy milyen hatékony eszköz van a kezében” – magyarázta Patai Zoltán. „Sok esetben azonban egy nem adatalapú döntést követő pofon és üzleti veszteség ébreszti csak rá a vezetőket, hogy nem érdemes szembemenni a számokkal” – tette hozzá Léder Tamás.

Persze fontos – és természetesen valós – aggályt jelent az adatbiztonság, hiszen a nehezen átlátható adathalmazban bekövetkező szándékosan vagy véletlenül megejtett módosítások a végeredményt is befolyásolhatják, és máris rossz irányba kormányozzuk a hajót. A szakértők szerint egyre több termék és szolgáltatás fókuszál az ilyen mulasztások és károkozások kivédésre, és a technológia már elég széles eszköztárral rendelkezik (pl. blokklánc), hogy hatékony megoldást kínálhasson a problémára. Ennek pozitív hozadéka, hogy a tudatosabb cégek még nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitális védőrendszerük fejlesztésére, illetve sokkal alaposabb átvilágítás után választják ki üzleti partnereiket, hogy elkerüljék a rajtuk keresztül érkező potenciális veszélyforrásokat. Egy dolog biztos: a tartós piaci siker záloga a jövőben egyre inkább az adatvezérelt vállalati szemlélet lesz, a lemaradó cégeknek pedig minél gyorsabban kell előre lépkedniük a felzárkózás érdekében.

Még több jó gyakorlat, szemléletes példa és szakértői előrejelzés hallható a Stylers információ-technológiai cégcsoport Protechtor webinár-sorozatának friss adásában, amely regisztrációt követően ingyenesen érhető el a technológiai és üzleti trendekkel foglalkozó többi tartalom mellett.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:big cég data gazdaság növekedés

Up Next

Vállalkozni a válságok alatt? Igen!

Don't Miss

Az omnichannel stratégia varázsa: ügyfelek megtartása és bevételek növelése

Gazdaság

Gyorsítósáv: a vállalatok hatékonyságát támogatja a Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó cég egyedülálló fejlesztése

Sikeresen zárta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Gyorsítósáv pályázat támogatásával megvalósult projektjét a CoReLog Kft.

A győri Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó vállalkozás olyan szolgáltatáscsomagot fejlesztett, amely lehetőséget biztosít a cégek számára az automatizált alkalmazkodásra és a hatékonyság fenntartására, növelésére.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Gyorsítósáv pályázata gyors növekedésre és jelentős hozzáadott érték felmutatására képes hazai cégek fejlesztését támogatja. A Széchenyi István Egyetem, illetve az intézmény környezetében működő spin off vállalkozások több nyertes projekttel is büszkélkedhetnek, amelyek mindegyike jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező innovációt tartalmaz. Az egyik sikeres fejlesztés a cégek logisztikai rendszerének hatékony szervezését segítő CoReLog Kft-hez kötődik.

„Projektünk eredményesen zárult, hiszen sikerült megvalósítanunk mindazt, amit a pályázati szakaszban elterveztünk. Olyan komplex szolgáltatáscsomagot fejlesztettünk, amely hatékonyan támogatja ügyfeleink belső logisztikai folyamatait. A termelő vállalatoknak folyamatosan különböző változásokhoz kell alkalmazkodniuk, ilyenek többek közt az ingadozó vevői igények, illetve az olyan nehezen kiszámítható külső és belső tényezők, mint az alapanyaghiány, vagy a gépleállás. A fejlesztés részeként egy olyan algoritmust és szolgáltatáscsomagot hoztunk létre, amely a termelő vállalatok alkalmazkodóképességét segíti. Tanuló algoritmusunk a vállalatirányítási rendszerrel együttműködve ad javaslatot az operatív döntésekhez”

– fogalmazott dr. Bódis Tamás, a CoReLog Kft. ügyvezetője, a Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének oktatója.

Hozzátette, az integrált modul határozza meg, hogy melyik munkatárs vagy robot melyik anyagmozgatási feladatot, mikor és milyen folyamat mentén hajtsa végre. Nemzetközi szintű újszerűsége az ütemező algoritmusokkal szemben, hogy a végrehajtás módját is vizsgálja. A koncepció alapját adó algoritmus kifejlesztése a Széchenyi István Egyetemen valósult meg, melyet a CoReLog Kft. vett hasznosításba. A Gyorsítósáv pályázat ennek piaci szolgáltatássá fejlesztését támogatta, és az ebből származó bevételek után a cég licence-díjat fizet az egyetem hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt. számára.

„A Gyorsítósávnak köszönhetően vállalatunk új szintre emelte szolgáltatásait. Megoldásunkkal ügyfeleink nem csak időközönként tudják rendbe tenni működésüket, hanem annak folyamatos nyomon követése és fejlesztése is lehetővé válik. Mindez napi szintű operatív döntéstámogatást jelent, és a lehető leghamarabb észlelhetővé válik, ha komolyabb változtatásra van szükség”

– részletezte az ügyvezető.

Végezetül elmondta, cégük sikereiben nagy szerepet játszik az a támogató közeg –infrastruktúra, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység, ipari kapcsolati háló –, amelyre a spin off vállalkozások a Széchenyi István Egyetemen számíthatnak. Ennek az ökoszisztémának az építéséhez saját eredményeikkel, új partnerek vonzásával és a piaci tapasztalatok oktatásba való beépítésével igyekeznek maguk is hozzájárulni.

A CoReLog által megvalósított módszerről részletesen itt olvashat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Soha nem volt még ekkora a hitelkártya tartozás

Történelmi rekordot döntöttek júniusban a magyar háztartások hitelkártya- és folyószámlahitel-tartozásai. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a 166,8 milliárdos hitelkártya-állomány és a 170 milliárdot meghaladó folyószámlahitel-állomány mögött a nyári költségek áthidalása áll.

A szakember szerint július–augusztusban a fogyasztási hitelek kerülnek majd előtérbe – főleg az iskolakezdés költségeinek fedezése miatt.

Miközben júniusban fékeztek a nem folyószámla jellegű hiteltermékek – lakáshitelből közel 5 milliárd forinttal, személyi kölcsönből pedig 7 milliárd forinttal kevesebb került kihelyezésre, mint májusban – addig a folyószámla jellegű hiteltermékek kereslete számottevően felfutott.

Történelmi és 6 éves csúcsok dőltek

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a nyár első hónapjának végére történelmi csúcsra, 166,8 milliárd forintra futott fel a magyar háztartások hitelkártya tartozása. A növekmény egyetlen hónap alatt lényegében megegyezik azzal az összeggel, amennyivel kevesebb személyi kölcsönt vettek fel az ügyfelek a bankoktól, éves szinten pedig 5 százalékot meghaladó mértékű a kinnlevőség növekedése.

Nem csak a hitelkártyáknál, hanem a folyószámla hitelkeretek kihasználtságában is feljebb léptek a magyar családok. Június végén a folyószámlahitel-tartozás meghaladta a 170 milliárd forintot, a növekedés 11 százalékos volt éves szinten, egyetlen hónap alatt pedig itt is 7 milliárd forintos bővülés történt az MNB adatai szerint. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra emlékeztet, hogy utoljára 170 milliárd forintot meghaladó összeggel 2019 októberében tartoztak a magyar háztartások a pénzintézeteknek a folyószámlahitelek után.

Jön az iskolakezdés

Gergely Péter szerint a folyószámla jellegű hitelek nyár eleji felfutása egyértelműen azt jelzi, hogy a családok megpróbálták rulírozva kibekkelni a nyári hónapok emelkedő költségeit. Ám a szakember szerint a júliusi és az augusztusi adatok már egyértelműen a nem folyószámla jellegű hitelek felfutásáról fognak szólni, hiszen hagyományosan ez a két hónap az, amikor csúcsra járnak a fogyasztási hitelek.

Ez persze nem meglepő, hiszen a nyaralás finanszírozása mellett ezekben a hónapokban többen végeznek felújítási munkálatokat, az ősz közeledtével pedig egyre inkább előtérbe kerül az iskolakezdés költségeinek fedezése. A szükséges eszközök beszerzésére az áruhitel is segítséget jelenthet, ám Gergely Péter szerint a többség a személyi kölcsönök felé fordul majd.

A BiztosDöntés.hu személyi kölcsön kalkulátor szerint jelenleg 1 millió forintos hitelt 3 éves futamidőre 300 000 forintos jövedelem igazolása mellett a

a CIB Banknál 32 806 Ft-os törlesztővel,
az Ersténél 35 053 Ft-os törlesztővel,
és az MBH Banknál 36 023 Ft-os törlesztővel lehet felvenni

Gergely Péter szerint sokan személyi kölcsönből oldják meg – azok akik egyetemista/főiskolás gyermeket indítanak útjukra – az albérlet árát (a foglalót) illetve a költözéshez szükséges bútorok, stb. beszerzését is. Itt természetesen nagyobb összegekre van szükség.

A BiztosDöntés.hu kalkulációi szerint 3 millió forintos személyi kölcsönt 450 000 forintos jövedelem mellett 5 évre az UniCredit Banknál, az Ersténél és a CIB-nél is 63 000 – 64 000 Ft közötti törlesztővel lehet igényelni, a THM-ek ezeknél az ajánlatoknál 11,00% alatt vannak.

Gergely Péter szerint a bankok zöménél a személyi kölcsönöket már egyszerűsített online folyamattal is lehet igényelni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Mennyibe kerül ma egy átlagos használt autó?

2025 júniusában is folytatódott a hazai használtautó-piac fokozatos átrendeződése – derül ki a Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közös statisztikai kiadványából.

A júniusi jelentés az együttműködés keretében megvalósuló havi statisztikai sorozat második része, amely célja, hogy pontosabb képet adjon a magyarországi használtautó-kínálat és kereslet jellemzőiről, alakulásáról.

Mennyibe kerül ma egy átlagos használt autó?

Az adatok szerint 2025 júniusában a meghirdetett autók átlagos kínálati ára 5,4 millió forint volt – ez körülbelül 200 ezer forintos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A hirdetések 40,2%-a 2,5 millió forint alatti kategóriába tartozott, 26,4% a 2,5–5 millió forintos sávban jelent meg, 20,5% pedig 5 és 10 millió forint közé esett. A 10 millió feletti autók aránya mindössze 12,9% volt – vagyis a kínálat döntő többsége továbbra is elérhető árszinten mozog.

Az adatok nemcsak az árakról, hanem a kínálat szerkezetéről is pontos képet festenek. A hirdetett járművek fele benzinmeghajtású volt, míg 41,6%-uk dízelmotorral szerelt. Az alternatív hajtások súlya ugyan még mindig kisebb, de növekvő: elektromos autóból 5%, hibridből pedig 3,7% szerepelt a kínálatban. A legnagyobb bővülést az elektromos kategória produkálta: éves szinten 34,3%-kal nőtt a kínálatuk.

Érdekesség, hogy a hibridek kínálata az elmúlt egy évben nem nőtt, hanem épp ellenkezőleg: 3,8%-kal csökkent. A benzin- és dízelautók aránya ezzel szemben enyhén emelkedett – előbbiek kínálata 5,6, utóbbiaké 7,6%-kal bővült egy év alatt.

Mit árul el az életkor és a futásteljesítmény?

A különböző hajtású autók életkora és használtsága között is van különbség. A benzinesek átlagosan 14,1 évesek, míg a dízelek 12,3 évesek. Utóbbiak viszont jóval többet futottak: a dízel járművek átlagos futásteljesítménye 222 ezer kilométer, a benzineseké pedig 157 ezer kilométer – vagyis több mint 40%-os eltérés látszik. Ez a használati szokásokat is tükrözi, hiszen a dízel autókat jellemzően hosszabb utakra, intenzívebb igénybevételre használják.

A leggyakrabban hirdetett márkák élén továbbra is a Volkswagen, a BMW és az Opel állnak. Ezeket évek óta stabil kereslet jellemzi, nem véletlen, hogy a sorrend alig változott 2024 júniusa óta. A 10-es listán a legalacsonyabb átlagéletkora a Škodának (10,5 év), míg a legmagasabb a Suzukinak (15,1 év) volt júniusban. A 2024. júniusi adatokhoz képest egyedül a Suzuki életkora csökkent 0,3 évvel. A legnagyobb mértékű emelkedés pedig a BMW esetén következett be, amelynek átlagéletkora 0,5 évvel nőtt.

Hogy alakul ki egy autó végső ára?

A statisztikai elemzésből kiderül, hogy milyen tényezők befolyásolják az autók kínálati árát. Az egyik legfontosabb az állapot: egy újszerű autó átlagosan 26,4, egy kitűnő állapotú pedig 24,7%-kal drágább, mint egy normál állapotú. A sérült járművek ára ezzel szemben átlagosan 58,6%-kal alacsonyabb. Emellett minden 1000 megtett kilométer 0,2%-kal csökkenti az árat. Ugyanakkor a teljesítmény és a motor mérete emelheti az árat: 10 kW többlettel 3,8%, 100 cm³-rel pedig 3,3% árnövekedés figyelhető meg.

A Használtautó.hu és a KSH együttműködésében havonta megjelenő kiadvány célja, hogy új szintre emelje az átláthatóságot a magyar használtautó-piacon. A keresleti és kínálati adatok pontosabb megismerésével nemcsak a vásárlók és eladók, de a kereskedők és piaci elemzők is jobb döntéseket hozhatnak. A júniusi adatok alapján a piac továbbra is stabil, az árak enyhén emelkednek, és egyre nagyobb arányban jelennek meg alternatív hajtású járművek – vagyis a hazai használtautó-piac egyértelműen követi a technológiai és környezettudatos trendeket.

A használtautó piaci trendekről további információ a Használtautó.hu – KSH, 2025. júniusi statisztikájában olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!