Gazdaság

A big data-t kiaknázó cégek átlagosan 8%-kal tudják növelni profitjukat

A digitalizáció és az automatizáció, valamint a mesterséges intelligenciára és a gépi tanulásra építő üzleti és technológiai megoldások ma már nélkülözhetetlen eszközei egy sikeres vállalatnak, ugyanakkor az ezek alapjául szolgáló céges adatvagyonnal sokkal kevesebbet foglalkoznak, vagy éppen csak a felszínt kapargatják.

A mindennapi működés során felhalmozódó információkat profin kiaknázó és stratégiai iránymutatásként használó vállalkozások ugyanakkor 58%-kal nagyobb valószínűséggel érik el profitcéljaikat. A legnagyobb adatmogulok között persze ott van a Google, a Netflix vagy akár a Coca Cola, és egy dolog közös bennük: az adatvezérelt szemlélet az egész szervezetet áthatja, a vezetőktől kezdve egészen az ügyfélkapcsolatokig.

Mit jelent a valódi adatvezérlet üzleti működés és hogyan érdemes belefogni? A gyakorlati példákat és saját tapasztalataikat Léder Tamás (Revolut) és Patai Zoltán (Flawless) osztották meg a Stylers információ-technológiai cégcsoport vállalati és vezetői tudásmegosztó sorozatának friss adásában.

Felmérések szerint a vállalatok már több mint 40%-a használ big data analitikát világszerte, az erre irányuló technológiai megoldások globális piaca pedig meghaladja a 307 milliárd dollárt. A cégek láthatóan nem spórolnak az erre fordított forrásokkal, és ez nem véletlen: az adatokban rejlő összefüggéseket feltáró cégek eredményesebb stratégiai döntésekről (69%), a működési folyamatok hatékonyabb irányításáról (54%), és javuló ügyfélkapcsolatokról (52%) számolnak be, de akár 10%-os költségcsökkenést is realizálhattak. „Érdemes látni, hogyan jutottunk el ide: néhány éve jött egy digitalizációs ugrás, ezzel az analóg adatok átkerültek a digitális térbe, majd a lehetőséget felismerve egyre több cég kezdett el foglalkozni az információhalmaz megtisztításával, hogy aztán adattárházakba helyezve azt különböző szempontok és célok mentén elemezhesse. A következő időszak pedig kétségkívül arról szól majd, hogyan lehet még profibban és hatékonyabban használni az adatokat például AI-alapú üzleti előrejelzésekre” – mondta Patai Zoltán, a Flawless nemzetközi startup alapítója.

A számoktól az emberi tényezőig – nem a gépeknek gyűjtjük az adatokat

Az adatok tehát szinte minden üzleti területen versenyelőnyhöz juttathatják az azokat tudatosan feldolgozó vállaltokat, különösen akkor, ha nem csak saját magukról, de a többi piaci szereplőről rendelkezésre álló információkat is kiértékelik. Egyre több cégnél jelennek meg az akár részfeladatokra specializálódott adatelemzők, olyannyira, hogy csak 2027-ig akár 1,4 millió új munkahelyet kreálhat a jelenleg kibontakozó óriási üzleti igény. A valóban felfoghatatlan adatvagyonnal zsonglőrködő cégek persze itt is mutatják az utat: a Google a saját belső erőforrás menedzsmentjében hasznosítja a digitálisan rendelkezésre álló információkat, a Coca Cola az ügyfélelégedettséget javítja folyamatosan, a Netflix pedig a tartalomfejlesztéssel kapcsolatos döntéseit alapozza a big data-ra, hogy a lehető legmegfelelőbb „termékeket” kínálja nézőinek. Ezekből a példákból is látszik, hogy az adatvezérelt üzleti szemlélet egyik legfontosabb tényezője valójában az, hogyan fordíthatjuk le hatékonyan a számokban rejlő összefüggéseket az emberek számára hasznosítható információkká.

„Minden szervezetnél bőségesen rendelkezésre állnak az értékes adatok, csak megfelelően kell használni őket. Én minden reggel automatikusan megkapom a legfontosabb metrikákat, ahogy a kollégám is, így az egyeztetésekre valós időben is érvényes információkkal ülünk le, vagyis gyorsabban tudunk sokkal jobb stratégiai döntéseket hozni. Fiókhálózattal nem rendelkező pénzügyi szolgáltatóként nálunk különösen fontos a hitelesség, de az is, hogy közben hatékonyan és közvetlenül tudjunk kommunikálni az ügyfeleinkkel, amiben szintént segítenek az adatok. Amellett sem mehetünk el, hogy egyre jellemzőbb a legalább időszakos távmunkavégzés, a rendszeres belső monitorozás pedig segít kiszűrni a problémás pontokat vagy a gondokkal küszködő kollégákat. Ezek mind fontos érvek az adatvezérelt menedzsment szemlélet mellett”

– sorolta Léder Tamás, a Revolut hazai országigazgatója.

Kis lépésekben érdemes átállni az adatvezérelt üzleti működésre

A big data-n alapuló vállalati kezdeményezések sikere kétségtelenül azon áll vagy bukik, hogy vezetés mennyire képes adaptálni és konzisztensen képviselni ezt az üzleti szemléletet a szervezet egésze felé, miközben gyakran azt látni, hogy éppen ők azok, akik ragaszkodnak a jól bevált sémákhoz és szívesebben alapoznak saját tapasztalataikra és megérzéseikre. „Ez sok esetben abból adódik, hogy amikor egy cég elkezdi kibogozni az addig semmilyen módon nem kezelt adathalmazt, az sok buktatót és hibalehetőséget rejt magában, így meginog a bizalom. Érdemes lehet ezért apró lépésekben, egy konkrét problémán keresztül elindulni. Ha például kiderül az adatelemzésből, hogy sok panasz érkezik az ügyfélszolgáltara egy adott területen, akkor javíthatunk a kapcsolódó gyakorlaton, sőt, automatizálhatjuk a panaszkezelést is. Egy ilyen projekt megmutatja a legszkeptikusabb vezetőnek is, hogy milyen hatékony eszköz van a kezében” – magyarázta Patai Zoltán. „Sok esetben azonban egy nem adatalapú döntést követő pofon és üzleti veszteség ébreszti csak rá a vezetőket, hogy nem érdemes szembemenni a számokkal” – tette hozzá Léder Tamás.

Persze fontos – és természetesen valós – aggályt jelent az adatbiztonság, hiszen a nehezen átlátható adathalmazban bekövetkező szándékosan vagy véletlenül megejtett módosítások a végeredményt is befolyásolhatják, és máris rossz irányba kormányozzuk a hajót. A szakértők szerint egyre több termék és szolgáltatás fókuszál az ilyen mulasztások és károkozások kivédésre, és a technológia már elég széles eszköztárral rendelkezik (pl. blokklánc), hogy hatékony megoldást kínálhasson a problémára. Ennek pozitív hozadéka, hogy a tudatosabb cégek még nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitális védőrendszerük fejlesztésére, illetve sokkal alaposabb átvilágítás után választják ki üzleti partnereiket, hogy elkerüljék a rajtuk keresztül érkező potenciális veszélyforrásokat. Egy dolog biztos: a tartós piaci siker záloga a jövőben egyre inkább az adatvezérelt vállalati szemlélet lesz, a lemaradó cégeknek pedig minél gyorsabban kell előre lépkedniük a felzárkózás érdekében.

Még több jó gyakorlat, szemléletes példa és szakértői előrejelzés hallható a Stylers információ-technológiai cégcsoport Protechtor webinár-sorozatának friss adásában, amely regisztrációt követően ingyenesen érhető el a technológiai és üzleti trendekkel foglalkozó többi tartalom mellett.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kapcsolódó cikkek:big cég data gazdaság növekedés

Következő hírünk

Vállalkozni a válságok alatt? Igen!

Előző hírünk

Az omnichannel stratégia varázsa: ügyfelek megtartása és bevételek növelése

Tovább

Hirdetés

Gazdaság

A Hankook az idei Aranylabda hivatalos szponzora

A labdarúgás legrangosabb egyéni díja egyesíti erőit a Hankookkal: a gumiabroncsgyártó-vállalat lett az idei Aranylabda díjátadó hivatalos szponzora.

Az Aranylabdát világszerte a férfi és női profi labdarúgók teljesítményének legnívósabb elismeréseként tartják számon. A 68. díjátadó gálát 2024. október 28-án rendezik meg a Théâtre du Châtelet épületében, a francia főváros, Párizs szívében.

A partnerség értelmében mindkét fél használhatja a másik márka logóját, és a Hankook emblémáját a vörös szőnyeg mentén és a sajtóterületen is jól láthatóan elhelyezik. Emellett az UEFA és a Hankook csatornáin folytatott digitális tevékenységek célja, hogy tovább erősítsék a szurkolók márkahűségét. 2024 óta az UEFA, a France Football és a L’Équipe médiavállalatok tulajdonosa, a Groupe Amaury közösen ítélik oda az Aranylabdát. Az elismerést 1956 óta adják át.

“Hivatalos szponzori szerepvállalásunk az Aranylabda díjátadón logikus folytatása az UEFA-val való sokéves gyümölcsöző együttműködésnek”

– nyilatkozta Sanghoon Lee, a Hankook Tire Europe elnöke és COO-ja.

„Ez a partnerség testesíti meg a tökéletes egymásra találást a nemzetközi szponzorációs stratégiánkban, amelynek mindig a Hankook prémium márkaként való pozícionálása volt a középpontban. A labdarúgás továbbra is a legnépszerűbb sport Európában, és emberek millióit köti össze. Büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetünk ennek.”

Globális szponzorációs stratégia a piac erősítéséhez

A Hankook Tire szponzorációs stratégiája világos megközelítést követ, amely globális, európai és nemzeti szinten is jelentős partnerségeken alapul. A hangsúly az olyan széles hatósugarú, első osztályú platformokon van, mint az ABB FIA Formula E világbajnokság, az UEFA Európa Liga és Konferencia Liga, vagy a Borussia Dortmund labdarúgóklub. Ezeknek a partnerségeknek a célja, hogy világszerte erős jelenlétet teremtsenek, és egyúttal különböző célpiacokat szólítsanak meg. Különösen az UEFA-val való partnerség nyújt lehetőséget arra, hogy a márka aktívan megjelenjen a legfontosabb európai piacokon.

A legjobb férfi és női labdarúgók díjazása mellett a Ballon d’Or^TM hét további kategóiában is oszt ki díjakat a labdarúgás területén elért eredményekért. Az idei év újdonsága az Év férfi labdarúgó edzője és az Év női labdarúgó edzője, amelyekkel az edzők a pályán elért sikerekhez való értékes hozzájárulását díjazzák.

Link a Ballon d’Or^TM hivatalos videójához: https://www.uefa.tv/video/vod/540365/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Egyre kedveltebbek az energiahatékony ingatlanok

Két régióban, valamint a családi és társas házak esetében is javultak az energiahatékonysági mutatók a tavalyi felmérés óta – ismertette az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az Energetikai Iránytű legfrissebb megállapításait.

Az idén értékesített lakóingatlanok fajlagos hőveszteségének átlaga a tavalyihoz hasonló eredményt hozott, ám két szegmensben javulást tapasztaltunk – kommentálta Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója a IV. Energetikai Iránytű eredményeit. A felmérés az év első félévben az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével értékesített ingatlanok összesítése alapján határozta meg a különböző ingatlantípusok átlagos hőveszteségi mutatóit. A szakember elmondta, a családi házak fajlagos hőveszteség tényezője idén kedvezőbb volt a tavalyi átlagnál, és az 1,12-es átlagérték 0,95 W/m3K-re csökkent. Az ikerházaknál, sorházaknál néhány tizedet romlott a tavalyi második féléves felméréshez képest az idei érték, míg a társasházi lakások valamivel fenntarthatóbbnak bizonyultak, a 0,41 W/m3K átlaga a tavalyi 0,44 W/m3K-hez képest javuló tendenciát mutatott. Ugyanakkor Tóth Csaba leszögezte, az adatsort az értékesített ingatlanok összetételhatása is befolyásolta.

Az energetikai tanúsítás során az épületek energetikai jellemzőit vizsgálták, s a besorolás az ingatlan becsült energiaigénye, szén-dioxid-kibocsátása, fűtéstípusa és melegvízhasználata alapján történt. Az épületekre számított fajlagos hőveszteség tényező azt mutatja meg, hogy a gépészet nélküli ingatlan önmagában mekkora hőveszteséggel üzemeltethető, azaz, mennyire korszerű maga a szerkezet.

A legkedvezőbb mutatókkal idén is a Nyugat-dunántúli (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyében), valamint a Közép-magyarországi régióban (Pest vármegyében) értékesített ingatlanok büszkélkedhettek. Mindkét országrészben jelentős javulást mért az OC az összesített energetikai jellemzők, valamint a fajlagos hőveszteség terén, ami azt mutatja: a piacra került ingatlanok korszerűbbek voltak az előző félévben értékesítetteknél.

A legmagasabb, legkedvezőtlenebb érték a Dél-Alföld régióban mutatkozott az ingatlanok átlagos fajlagos hőveszteség tényezője, és az összesített energetikai jellemzők terén. A sorrend változott tavaly óta, akkor még az Észak-Alföldön volt a legrosszabb ez az érték.

Az OCS PEI értéke az idei első félévi tanúsítások alapján a főváros budai kerületeiben volt a legalacsonyabb, a tavalyi 88,7 százalékhoz képest 86 százalékra javult. A főváros belső kerületeiben viszont romlott a helyzet: a tavalyi második félévben mért 99,8 százalékos érték az idei első félévre lényegesen kedvezőtlenebb 113 százalékra emelkedett, míg a régióközpontokban a tavalyi 93,2 százalékról 97,1 százalékra nőtt.

Tóth Csaba elmondta, minél több a környezetével közvetlenül érintkező felülete van egy lakóegységnek, annál nagyobb az összes lehűlő felülete, ennélfogva nagyobb a hővesztesége is. Ha ez a geometriai adottság ráadásul még korszerűtlen szerkezettel is társul, akkor a hőveszteség még nagyobb lesz. „Ez a magyarázata, hogy a családi háznak jóval magasabb a hőveszteségi tényezője egy iker- vagy társasházi lakásnál” – magyarázta a szakember. Minél kisebb a lehűlő felület, annál kedvezőbb a hőveszteség mértéke, például egy ikerház esetén az épület egyik oldala védett, hiszen a szomszédos ikerház-egység fűtött helyiségeihez kapcsolódik. A társasházaknál az épületen belüli elhelyezkedéstől függ, hogy hány oldalról védett a lakás. Ugyanakkor a hőveszteséget nem csak az elhelyezkedés, de a lakás mérete is befolyásolja. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy lakás, a geometriából fakadóan annál nagyobbak a lehűlő felületei.

Ugyanakkor az épület formája mellett nagyon nagy jelentősége van a felhasznált építőanyagoknak és az építési technológiának is. Az elmúlt évtizedben épült lakóingatlanok a korábbi évtizedekhez képest jóval energiahatékonyabbak, ami az árazásra is kihat: a korszerűbb, energiahatékonyabb épületekben magasabb áron keltek el a lakóegységek, mint a rosszabb fajlagos hőveszteségűekben, vagyis a hőveszteségi mutató beépült az árba – jelentette ki Tóth Csaba, aki megjegyezte: emellett természetesen az elhelyezkedés, az ingatlan minőségi állapota, típusa, valamint az építéstechnológia és a fűtés módja is befolyásolja az ár alakulását.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Ezt javasolják a biztosítók, hogy a megtakarítások megőrizzék az értéküket

A biztosítók 3 és 19,6 százalék közötti indexálást javasoltak idén a nyugdíjbiztosításokra és a megtakarításos életbiztosításokra.

A Grantis elemzéséből az is kiderül, hogy a tavalyi magas infláció ellenére sem történt drasztikus visszaesés a megtakarítások hosszú távú fenntartásában.

Változatos képet mutat az indexálási gyakorlat

A biztosítóknál jellemzően az előző naptári év KSH fogyasztói indexét, azaz az inflációt (tavaly 17,6 százalék) figyelembe véve határozzák meg az éves értékkövetés mértékét.

Az Alfánál idén 19,5 százalékos indexálást javasoltak a nyugdíjbiztosítások, illetve a megtakarításos életbiztosítások esetében. A biztosítónál minden évben 90 százalék feletti az index elfogadási arány, és hozzátették, hogy ez idén sem változott.

A CIG Pannóniánál 0, 5 és 10 százalékos értékkövetés is választható, tehát legalább 5 százalékos az indexálás mértéke.

A Generalinál 0, 3, 5 vagy 8 százalékos éves indexálást választhat az ügyfél induláskor, és ez alapján fog futni a szerződés, de van lehetőség eltérő (magasabb vagy alacsonyabb) indexálás választására is a futamidő során.

A Groupamánál az indexértesítő kiküldését megelőző 12 havi infláció átlagát ajánlják fel, de minimum 5 százalékos indexálás választható.

A K&H Biztosítónál 15 százalékos indexálást ajánlottak az ügyfeleknek. A biztosító arról számolt be, hogy az idei évben is a döntő többség elfogadta a javasolt indexálást.

Az NN az idei első félévben 14,5 százalék, második félévben pedig 17,6 százalék volt egységesen az indexálás mértéke a nyugdíj- és életbiztosítási termékeknél. Bár az automatikus díjnövelés mértéke nem választható, a legtöbb termék esetében van lehetőség visszautasítani azt. A díjemelést az ügyfelek több mint háromnegyede fogadta el.

A MetLife szintén a belépéskor állapítja meg az indexálást, náluk a unit-linked termékeknél 0, 3, 6 és 10 százalékos indexálás választható. A hagyományos termékeknél 12,6 százalékot javasoltak idén.

Az Unionnál 19,6 százalékos indexálást ajánlottak. A magasabb infláció és az ez alapján megajánlott magasabb értékkövetési index hatására az ügyfelek valamivel több, mint egytizede utasította el az indexálást.

Vannak olyan biztosítók, ahol kötelező az indexálás. Az Allianz 3 százalékos, a Signal Iduna 5 százalékos fix értékkövetést alkalmaz évente.

Az Uniqa Biztosítónál is automatikus a díjnövelés, a biztosítás díja a biztosítási évfordulókon fixen 5 százalékkal emelkedik.

Az indexálás, azaz az értékkövetés szerepe, hogy a megtakarítás az infláció növekedésével is meg tudja őrizni az értékét. Ezt akkor lehet elérni, ha a takarékoskodók minden évben az inflációs változásokhoz igazítják a rendszeres megtakarításuk díját – jelezték a Grantis szakértői.

Továbbra sem éri meg a visszavásárlás

A megtakarítások visszavásárlása mellett jellemzően azok döntenek, akik anyagilag nehéz helyzetbe kerülnek. A független alkusz felhívta rá a figyelmet, hogy az idő előtti feltörés súlyos adóvonzattal jár, és mivel a költségelvonás jelentős része jellemzően az első 5 évben történik, így akkor különösen nem éri meg a visszavásárlás, mert még nem is termelődött ki annyi megtakarítás, hogy érdemes lenne felvenni.

A Grantis értesülései szerint azonban a biztosítók nem észleltek megugrást ezzel kapcsolatban az elmúlt években. A biztosítók többféle szerződésmentő lehetőséget is kínálnak, a megszüntetés helyett például jó alternatíva lehet az átmeneti díjcsökkentés, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy kevesen élnek vele.

Van olyan biztosító, amelyik jelezte, hogy az ügyfelek többsége a szerződéskötéskor választott díjon nem szokott csökkenteni a tartam során, egy másik biztosító adatai szerint az ügyfelek alig 2 ezreléke él a díjcsökkentés lehetőségével.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább