Gazdaság

Az AI önmagában kevés a sikerhez a marketingben

A mesterséges intelligencia (AI) technológia rohamos fejlődése és alkalmazása a marketing világában jelentős paradigmaváltást hozott.

Napjainkban az AI nem csupán egy új eszköz a marketingesek kezében. Sokkal inkább egy stratégiai partner, ami teljesen új megközelítést kínál a piackutatástól a vásárlói interakciók előrejelzéséig, újradefiniálva a hagyományos marketingstratégiákat, és lehetővé téve a szakemberek számára, hogy a korábbiaknál pontosabb, személyre szabottabb és költséghatékonyabb marketingmegoldásokat alkalmazzanak. Ez a technológia tehát nem csupán időt és erőforrásokat takarít meg, hanem növelheti a marketingkampányok sikerességét is, hozzáadott értéket teremtve az ügynökségek és ügyfeleik számára egyaránt.

A mesterséges intelligencia képes felfedezni az ügyfelek viselkedési mintáit, előrejelezni a piaci trendeket és automatizálni bizonyos marketingfolyamatokat, amivel jelentős időt és erőforrásokat takaríthat meg. A hagyományosan időigényes és magas szakértelmet kívánó adatgyűjtési és feldolgozási módszerekkel szemben a mesterséges intelligencia a hatalmas adathalmazokat is képes gyorsan és pontosan feldolgozni. Ez lehetővé teszi az ügynökségek számára, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a piaci trendekbe, illetve a vásárlók viselkedésébe, melynek köszönhetően hatékonyabb marketingstratégiákat dolgozhatnak ki.

„A marketingügynökségek már évek óta támaszkodnak mesterséges intelligencián alapuló, ún. döntéstámogató rendszerekre. Az újdonság számunkra a mesterséges intelligencia által hozott nézőpontváltás, ami lényegében a munkamódszereink átalakulását jelenti. Az AI eszközök ugyanis képesek az adatok azonnali feldolgozására, miközben más rálátást adnak a stratégiára és új összefüggéseket tárnak fel. Az AI képes különböző látásmódokat felvenni – legyen szó az eladó, a vevő vagy az ügynökség perspektívájáról –, és ennek alapján validált (hitelesített) stratégiákat kínál. Ez forradalmi változást jelent abban, ahogyan a kampányokat tervezzük és végrehajtjuk. Elsősorban tehát nem időmegtakarításról van szó, hanem arról, hogy kapunk egy olyan harmadik féltől generált nézőpontot, amelyhez viszonyítva sokkal stabilabban állíthatjuk egy kampányról, hogy sikeres lesz-e vagy sem”

– avat be Magdó Emil, a Grafcom Media Kft. alapítója.

A kreativitást máshol kell keresni

A mesterséges intelligencia marketingben való alkalmazása számos előnnyel jár, ám nem mentes bizonyos kihívásoktól és dilemmáktól. Az AI képessége az adatgyűjtésre és feldolgozásra, valamint a személyre szabott tartalom előállítására lehetőséget ad a marketingszakembereknek arra, hogy mélyrehatóbban megértsék és elérjék célközönségüket. Ugyanakkor felmerül a kérdés: Milyen határokat kell szabni az alkalmazásának, hogy az ne sértsen meg bizonyos etikai normákat, és hogyan érhető el, hogy a marketingkampányok ne váljanak sablonossá?

„A mesterséges intelligencia kreatív feladatokra való alkalmazása jelentős előnyökkel járhat, de mivel önmagában nem túl kreatív, ezért inkább csak támogató eszközként szolgál, nem teljes körű megoldásként. A marketingügynökségek elsősorban automatizációra, hatékonyságnövelésre és a felhasználói élmény fokozására alkalmazhatják sikeresen. Azonban az etika és a kreativitás már más kérdés. Ezeken a területeken a szakértői hozzáértés pótolhatatlan, hiszen a mesterséges intelligencia, bár rengeteget segíthet a megalapozott döntések, illetve a végleges irányvonalak meghatározásában és a kampányok finomhangolásában, nem rendelkezik emberi ítélőképességgel és érzékenységgel”

– teszi hozzá a szakértő.

Vissza az alapokhoz

A marketingszakemberek számára szükséges készségek és kompetenciák terén jelentős átalakulás figyelhető meg. Nem elég csupán az új technológiák használatának elsajátítása, a marketingeseknek mély szakmai ismeretekre és komplex látásmódra is szükségük van, hogy a munkájuk során hatékonyan tudják alkalmazni az AI-t, és kiemelkedjenek a versenytársak közül. A kreativitás továbbra is kulcsfontosságú, a mesterséges intelligencia nem helyettesítheti a kreatív gondolkodást, de új dimenziókat nyithat meg, inspirálva a szakembereket, hogy más irányból és módon közelítsenek meg bizonyos problémákat és kihívásokat.

„A mesterséges intelligenciával való munka során a hangsúly a rendszerezésre, a szabályok és folyamatok értelmezésére, valamint azok alkalmazására helyeződik. Meg kell tanulnunk új szemléletmódban rendszerezni az információkat, és tisztában kell lennünk a marketingszakma alapvető szabályaival és folyamataival. Ez lehetővé teszi, hogy pontosan meghatározzuk, mit kérjünk az AI-tól és hogyan alkalmazzuk az eredményeket a gyakorlatban. A sikeres marketingstratégiákhoz elengedhetetlen a szakmai alapok állandó frissítése és a mesterséges intelligencia etikus, tudatos alkalmazása”

– magyarázza Magdó Emil.

Más sebességfokozatra kell kapcsolni, hogy versenyben maradjunk

A mesterséges intelligencia színre lépésével a gyorsaság mellett a minőség is újra középpontba kerül és ez, valamint az emberek közötti kreatív együttműködés fokozódása olyan trendek, amelyek reklámiparra gyakorolt hatása kétségtelenül pozitív jövőképet fest. A siker érdekében azonban a marketingszakembereknek és a cégvezetőknek is magasabb sebességfokozatba kell kapcsolni, ami nemcsak kihívás, hanem lehetőség is egyben. A versenyben maradás érdekében szükség van az AI technológia által kínált előnyök maximális kihasználására.

„A mesterséges intelligencia minden szinten pozitív hatással lesz az életünkre, mert felfrissít bizonyos marketingfolyamatokat, ami lehetőséget ad a kényelmi zónából való kilépésre. Annak, aki ebben a felgyorsult világban sikeres akar lenni, nem lesz elég a kitaposott út, ami korábban, kevesebb energiával is működött. Többet kell majd dolgozni, de ez az eredményekre is jótékony befolyással lesz. Mert ma már könnyű tartalmat előállítani, de a cél, a célcsoport és a stratégia pontos meghatározása nélkül nem lesz elegendő. Ezért arra számítok, hogy az emberi kreativitás új erőt és új lendületet kap, így lehet majd kitűnni”

– zárta gondolatait a Grafcom Media Kft. ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:AI felmérés marketing MI online siker

Up Next

Díjkorrekciókkal indult a kampányfinis a lakásbiztosításoknál

Don't Miss

A kisebb ökológiai lábnyomért többet kell fizetni az ingatlanpiacon, mégis megéri

Gazdaság

Hol vásároljunk élelmiszert idén karácsonyra, ha a Földnek is jót akarunk?

Szezonális kutatást végzett a Carbon.Crane online karbonlábnyom csökkentéssel foglalkozó magyar startup: megvizsgálta a nyolc legnépszerűbb ételrendelő weboldalt fenntarthatósági szempontból.

A mérésükből kiderül, hogy a közismert platformok milyen energia- és vízigénnyel rendelkeznek, a különbségek pedig szemmel láthatóak: míg az egyik weboldalon egy kattintás csupán pár csepp vizet igényel, a másikon mért vízigénnyel akár koccintani is lehet.

Az egyes cégek között akár ötszörös különbség is lehet

A karácsonyi készülődés idején minden perc számít, így nem meglepő, hogy az online bevásárlás népszerűsége ebben az időszakban még nagyobb. Bár természetesen nagy segítség, hogy akár több órát is megspórolhatunk a házhozszállítással, fontos kiemelni, hogy minden internetes tevékenység károsanyag-kibocsátással jár: a karbonlábnyom mellett a szerverek energia-, illetve vízigénye sem elhanyagolható. A Carbon.Crane csapatának célja, hogy mind a szolgáltatók, mind a fogyasztók figyelmét felhívja erre a jelenségre, ezzel elősegítve vállalati oldalról az optimalizálást, a felhasználók számára pedig a legkörnyezettudatosabb döntés meghozatalát.

A mérés során a nyolc legnépszerűbb platform főoldalát, szezonális terméklistáját, illetve tíz különböző termék oldalát vizsgálták. A termékek kiválasztásában a szezonalitás, illetve a változatosság is szerepet játszott: a kutatásba egyaránt bevonták az alapélelmiszereket, illetve a prémium kategóriás termékeket is. Minden esetben ugyanazt az útvonalat járták végig a mérés készítői, így a következő eredményt kapták a karbonlábnyom mértékéről:

Kifli: 15,75 gramm
Ecofamily: 20,81 gramm
Auchan: 20,95 gramm
Foodora: 30,77 gramm
Wolt: 33,76 gramm
GRoby Online: 34,36 gramm
Aldi: 34,55 gramm
Tesco: 73,00 gramm

A számokból kiolvasható, hogy a Kifli oldalán keresztül majdnem öt (4,63) mintabevásárlást megrendelhetnénk, mielőtt annyi karbont bocsátunk ki, mint a Tesco platformján egyetlen vásárlással.

(Nem) egy csepp a tengerben

Kevesen tudják, hogy a weboldalaknak vízre és energiára is szükségük van, hiszen az online térben látható tartalmak kivétel nélkül fizikai szerverparkokon futnak, az ott található számítógépeket pedig üzemeltetni és hűteni kell. Ezért fontos kihangsúlyozni, hogy bár van némi eltérés, a weboldalak karbon-, energia- és vízlábnyoma szinte kéz a kézben jár: a legszennyezőbb oldalak energiából és vízből is kiemelkedően sokat fogyasztanak, a legjobban optimalizáltak pedig mindkettőt minimálisra szorítják. Annak ellenére, hogy a kibocsátások terén grammokról és mililiterekről beszélünk, ezek nem elhanyagolható mennyiségek, hiszen például tavaly csak a Kifli oldalán közel hat tonna szaloncukrot vásároltak karácsony előttig. ¹

A számok igazolják többek között, hogy ugyanaz a bevásárlás a Tesco oldalán háromszoros vízigénnyel (38.38 mililiter) jár az Ecofamilyhez képest (11,51 ml). A hatalmas eltérések okai minden mutatónál az optimalizálásban, illetve a háttérrendszerekben keresendőek. A Tesconál a háttérben futó scriptek felelősek a karbonkibocsátás 80%-ért, illetve a fő- szezonális oldalakon ebben az időszakban nagyméretű GIF-eket használnak, ami többszörösére növeli a környezeti terhelést az amúgy viszonylag jól optimalizált termékoldalak mellett is. Pedig ha valami, a főoldalak optimalizálása igazán fontos lenne, hiszen szinte minden felhasználó innen indítja a vásárlást. Ezzel szemben a Kifli, a Wolt és az Auchan példaként járhatnak az iparági szereplők előtt, ugyanis az optimalizálás terén ez a három weboldal volt a legkiemelkedőbb. Érdekesség, hogy a Tesco többi oldala is jól optimalizált és viszonylag kis lábnyomú: a 73 grammos vásárlási útvonalból a fő- és a szezonális oldal felelős 52 gramm kibocsátásért.

Forrás:

1: https://www.kifli.hu/targy/kifli-toplistak-eddig-6-tonna-szaloncukrot-vittunk-ki-nektek

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egyre jobban bíznak a vállalatok a karbonkreditekben a Schneider Electric tanácsadó üzletágának, az SE Advisory Servicesnek a felmérése szerint

Az üzleti vezetők és a fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek egyre inkább a klímaváltozás elleni küzdelem megbízható eszközeként tekintenek a karbonkreditekre – derül ki a Schneider Electric új, globális tanácsadó üzletága, az „SE Advisory Services” felméréséből.

A kutatás során a megkérdezettek 40 százaléka jelezte, hogy a szabályozási bizonytalanság ellenére cégük már részt vesz a karbonkreditek kereskedelmében, több mint felük pedig arról számolt be, hogy 2030-ig kibővítik az ezzel kapcsolatos tevékenységüket.

A karbonkreditek korábban szkepticizmussal övezett piaca napjainkra egy strukturált és célorientált piaccá érett. A vállalatok ma már rendelkeznek a szükséges önbizalommal, motivációval és erőforrásokkal ahhoz, hogy bekapcsolódjanak a karbonkreditek kereskedelmébe, és egyre aktívabban meg is teszik ezt – ez az egyik fő megállapítása a Schneider Electric „SE Advisory Services” üzletága által készített „Carbon Credit Outlook 2025” jelentésének. Az ehhez készített felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett vállalatok kétharmada ma már az ICROA (International Carbon Reduction and Offset Alliance) szabványait alkalmazza, 55 százalékuk pedig az „Integrity Council for the Voluntary Carbon Market” (ICVCM) által kidolgozott, a bolygónk és a társadalom szempontjából valóban értékes kezdeményezések és az azokból származó karbonkreditek beazonosítására alkalmas „Core Carbon Principles” (CCP) rendszer elveit használja a projektek minőségének értékeléséhez.

A kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy a szervezet, ahol dolgozik aktív résztvevője a karbonkreditek piacának vásárlás, befektetés, vagy projektfejlesztés révén. Ezt a lehetőséget az éghajlati kockázatok kezelésére, az ellátási lánc rugalmasságának erősítésére és a hosszú távú értékteremtésre használják.

A felmérés egy másik fontos eredménye, hogy a válaszadók 55 százaléka arról számolt be, hogy 2030-ig az önkéntes karbonkredit-piacon való részvételének növelését tervezi. A megkérdezettek mindössze 12 százaléka jelezte azt, hogy stratégiájában nem foglalkozik a karbonkreditekkel. Ez a növekvő elkötelezettség szemléletmódbeli változást tükröz: a karbonkreditek stratégiai befektetésekké válnak, amelyeket a vállalatok az éghajlati kötelezettségvállalások és célok teljesítésére, valamint az érdekelt felek elvárásainak kielégítésére használnak – állapítja meg az SE Advisory Services jelentése.

„Mivel a globális dekarbonizációs törekvések példátlan beruházásokat igényelnek, és csak a fejlődő országokban 2030-ra évente ezermilliárd dollárra lenne szükség ezek megvalósításához, a karbonkredit-kereskedelem bevált mechanizmust kínál a vállalatoknak az elismert klímavédelmi intézkedések támogatására és a stratégiai érték építésére. Alapvető változás zajlik a vállalatok karbonkreditekhez való hozzáállásában. Abból, hogy a válaszadók közel egyötöde saját projekteket fejleszt, egyértelműen látszik, hogy a piac kezd lendületbe jönni. Ezek a vállalatok felismerik, hogy egy saját szén-dioxid-stratégia megalkotása egyben azt is jelenti, hogy a klímaváltozásra gyakorolt hatásukat is a saját kezükbe vehetik”

– mondta el Mathilde Mignot, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” területért felelős igazgatója.

Egyensúly a rövid távú éghajlati hatások és a hosszú távú innováció között

A karbonkreditek piacán a természetalapú kezdeményezések – mint például az erdőtelepítés, az újraerdősítés és az ökoszisztéma-restauráció – továbbra is egyértelműen prioritást élveznek, a válaszadók 50 százaléka tartja ezeket portfóliójuk legfontosabb elemeinek. Az ilyen projektek azonnali éghajlati hatást gyakorolnak, miközben elősegítik a biológiai sokféleséget, és a közösségek számára is előnyöket nyújtanak.

A kibocsátáselkerülési és -csökkentési kreditek, beleértve az erdővédelmet, a megújuló energiát és az energiahatékonysági projekteket, a második helyen állnak, 34 százalék tartja ezeket prioritásnak. A válaszadók 16 százaléka viszont most már a technológiai alapú és hibrid szén-dioxid-kivonási módszerekből származó karbonkrediteket részesíti előnyben.

A kutatás során a problémákra is rákérdeztek. A válaszadók közel fele (46%) azt látja a legnagyobb akadálynak a karbonkreditek használatának elterjedése kapcsán, hogy egyelőre nincs megfelelő iránymutatás arra vonatkozóan, hogyan épülhet be ez a piac a klímavédelmi törekvésekbe. A második legnagyobb probléma – a megkérdezettek 40 százaléka emelte ezt ki –, hogy egyelőre bizonytalannak látják az ezzel kapcsolatos kormányzati politikákat. Az SE Advisory Services jelentésében megjegyzi, hogy ezek a hiányosságok a vállalatok erős cselekvési szándéka ellenére is lassíthatják a beruházásokat.

„A vállalatvezetők egyre jobban bíznak a napjainkra kialakult minőségi infrastruktúrában, azonban egyértelmű útmutatásra van szükségük azzal kapcsolatban, hogy az önkéntes karbonkredit jogok hogyan illeszthetők be a megfelelési követelmények közé. Az önkéntes kezdeményezések és a szervezetek vagy kormányok által támogatott szabályozások, keretrendszerek közötti transzparens átjárhatósági útvonalak létrehozása a következő állomás ahhoz, hogy nagyszabású vállalati lépéseket láthassunk”

– mutatott rá William Theisen, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” részlegének kereskedelmi igazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Rekorddöntő Black Friday – Rekorddöntő Black Friday

A magyarok idén bátrabban nyúltak a pénztárcájukhoz: a Black Friday és a karácsonyi vásárlási szezon a visszafogott előzetes becsléseket jóval túlszárnyalta, és a költések volumene elérte a 260 milliárd forintot.

A PwC Magyarország októberi és novemberi lakossági kutatása szerint az online vásárlók stabilabbnak érzik jövedelmi helyzetüket és egyre tudatosabbak – 67% az akciók és kedvezmények alapján veszi meg a karácsonyi ajándékot, és az ünnepi költések mértéke elérheti a 340 milliárd forintot.

Az akciók ereje: Hogyan lett a bizonytalanságból rekordköltés?

A Black Friday akciók idén felülmúlták az előzetes várakozásokat: a PwC október végi kutatásában előrejelzett 17%-hoz képest az online vásárlók 44%-a, mintegy 1,9 millió fő vásárolt a Black Friday (BF) időszak akcióiban. A magas szám azt jelzi, hogy az előzetesen bizonytalanok köréből sokakat sikerült megszólítani egy-egy jó ajánlattal. Miközben a realizált és a tervezett fejenkénti költés – 138 ezer és 130 ezer forint – nem tér el érdemben egymástól, a vásárlók tényleges száma végül jóval nagyobb vásárlási összeget eredményezett: az online költés elérte a 260 milliárd forintot (az előzetesen becsült 175-220 milliárdhoz képest).

„A kiemelkedő részvétel mögött az idei, valóban kedvező akciók állnak, amelyek sokakat ösztönöztek vásárlásra. Másrészt az év közbeni óvatosabb költést felváltotta a bátrabb vásárlás. Ez a két tényező együtt jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az előzetes várakozásokat ilyen mértékben túlszárnyalják a Black Friday-költések”

– mutatott rá Timár Szabolcs, a PwC Magyarország vezető menedzsere, a kutatás vezetője.

A vásárlók 55%-a olyan terméket vett saját részre, amelyet egyébként is megvásárolt volna, de most olcsóbban jutott hozzá. 48% karácsonyi ajándékot is vásárolt, sőt, a karácsonyi ajándékok 30%-a már a BF-időszak alatt került a kosarakba. Ez arra utal, hogy a fogyasztók egyre tudatosabban használják ki az akciós időszakokat az ünnepi készülődés során.

„Az online vásárlás tovább erősödött, a külföldi webáruházak szerepe is nőtt, miközben a fizikai boltok háttérbe szorultak. A vásárlók tudatosabbá váltak, jobban kihasználják az akciókat, és egyre többen tervezik előre az ünnepi költéseket”

– hívta fel a figyelmet a Timár Szabolcs.

Az online vásárlók 78%-a hazai webáruházat választott, de minden harmadik vásárló külföldi webshopból is rendelt. A hagyományos boltok szerepe visszaszorult: mindössze 16% vásárolt BF-akció keretében fizikai üzletben. A legnépszerűbb termékkategóriák a műszaki cikkek (39%), ezen belül is az okostelefonok és tartozékaik, de a ruházati termékek (25%), smink (17%), játékok és könyvek (14-14%) is előkelő helyen szerepeltek. A vásárlói elégedettség magas, ötfokú skálán 4,14-es értéket ért el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!