Gazdaság

Az AI önmagában kevés a sikerhez a marketingben

A mesterséges intelligencia (AI) technológia rohamos fejlődése és alkalmazása a marketing világában jelentős paradigmaváltást hozott.

Napjainkban az AI nem csupán egy új eszköz a marketingesek kezében. Sokkal inkább egy stratégiai partner, ami teljesen új megközelítést kínál a piackutatástól a vásárlói interakciók előrejelzéséig, újradefiniálva a hagyományos marketingstratégiákat, és lehetővé téve a szakemberek számára, hogy a korábbiaknál pontosabb, személyre szabottabb és költséghatékonyabb marketingmegoldásokat alkalmazzanak. Ez a technológia tehát nem csupán időt és erőforrásokat takarít meg, hanem növelheti a marketingkampányok sikerességét is, hozzáadott értéket teremtve az ügynökségek és ügyfeleik számára egyaránt.

A mesterséges intelligencia képes felfedezni az ügyfelek viselkedési mintáit, előrejelezni a piaci trendeket és automatizálni bizonyos marketingfolyamatokat, amivel jelentős időt és erőforrásokat takaríthat meg. A hagyományosan időigényes és magas szakértelmet kívánó adatgyűjtési és feldolgozási módszerekkel szemben a mesterséges intelligencia a hatalmas adathalmazokat is képes gyorsan és pontosan feldolgozni. Ez lehetővé teszi az ügynökségek számára, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a piaci trendekbe, illetve a vásárlók viselkedésébe, melynek köszönhetően hatékonyabb marketingstratégiákat dolgozhatnak ki.

„A marketingügynökségek már évek óta támaszkodnak mesterséges intelligencián alapuló, ún. döntéstámogató rendszerekre. Az újdonság számunkra a mesterséges intelligencia által hozott nézőpontváltás, ami lényegében a munkamódszereink átalakulását jelenti. Az AI eszközök ugyanis képesek az adatok azonnali feldolgozására, miközben más rálátást adnak a stratégiára és új összefüggéseket tárnak fel. Az AI képes különböző látásmódokat felvenni – legyen szó az eladó, a vevő vagy az ügynökség perspektívájáról –, és ennek alapján validált (hitelesített) stratégiákat kínál. Ez forradalmi változást jelent abban, ahogyan a kampányokat tervezzük és végrehajtjuk. Elsősorban tehát nem időmegtakarításról van szó, hanem arról, hogy kapunk egy olyan harmadik féltől generált nézőpontot, amelyhez viszonyítva sokkal stabilabban állíthatjuk egy kampányról, hogy sikeres lesz-e vagy sem”

– avat be Magdó Emil, a Grafcom Media Kft. alapítója.

A kreativitást máshol kell keresni

A mesterséges intelligencia marketingben való alkalmazása számos előnnyel jár, ám nem mentes bizonyos kihívásoktól és dilemmáktól. Az AI képessége az adatgyűjtésre és feldolgozásra, valamint a személyre szabott tartalom előállítására lehetőséget ad a marketingszakembereknek arra, hogy mélyrehatóbban megértsék és elérjék célközönségüket. Ugyanakkor felmerül a kérdés: Milyen határokat kell szabni az alkalmazásának, hogy az ne sértsen meg bizonyos etikai normákat, és hogyan érhető el, hogy a marketingkampányok ne váljanak sablonossá?

„A mesterséges intelligencia kreatív feladatokra való alkalmazása jelentős előnyökkel járhat, de mivel önmagában nem túl kreatív, ezért inkább csak támogató eszközként szolgál, nem teljes körű megoldásként. A marketingügynökségek elsősorban automatizációra, hatékonyságnövelésre és a felhasználói élmény fokozására alkalmazhatják sikeresen. Azonban az etika és a kreativitás már más kérdés. Ezeken a területeken a szakértői hozzáértés pótolhatatlan, hiszen a mesterséges intelligencia, bár rengeteget segíthet a megalapozott döntések, illetve a végleges irányvonalak meghatározásában és a kampányok finomhangolásában, nem rendelkezik emberi ítélőképességgel és érzékenységgel”

– teszi hozzá a szakértő.

Vissza az alapokhoz

A marketingszakemberek számára szükséges készségek és kompetenciák terén jelentős átalakulás figyelhető meg. Nem elég csupán az új technológiák használatának elsajátítása, a marketingeseknek mély szakmai ismeretekre és komplex látásmódra is szükségük van, hogy a munkájuk során hatékonyan tudják alkalmazni az AI-t, és kiemelkedjenek a versenytársak közül. A kreativitás továbbra is kulcsfontosságú, a mesterséges intelligencia nem helyettesítheti a kreatív gondolkodást, de új dimenziókat nyithat meg, inspirálva a szakembereket, hogy más irányból és módon közelítsenek meg bizonyos problémákat és kihívásokat.

„A mesterséges intelligenciával való munka során a hangsúly a rendszerezésre, a szabályok és folyamatok értelmezésére, valamint azok alkalmazására helyeződik. Meg kell tanulnunk új szemléletmódban rendszerezni az információkat, és tisztában kell lennünk a marketingszakma alapvető szabályaival és folyamataival. Ez lehetővé teszi, hogy pontosan meghatározzuk, mit kérjünk az AI-tól és hogyan alkalmazzuk az eredményeket a gyakorlatban. A sikeres marketingstratégiákhoz elengedhetetlen a szakmai alapok állandó frissítése és a mesterséges intelligencia etikus, tudatos alkalmazása”

– magyarázza Magdó Emil.

Más sebességfokozatra kell kapcsolni, hogy versenyben maradjunk

A mesterséges intelligencia színre lépésével a gyorsaság mellett a minőség is újra középpontba kerül és ez, valamint az emberek közötti kreatív együttműködés fokozódása olyan trendek, amelyek reklámiparra gyakorolt hatása kétségtelenül pozitív jövőképet fest. A siker érdekében azonban a marketingszakembereknek és a cégvezetőknek is magasabb sebességfokozatba kell kapcsolni, ami nemcsak kihívás, hanem lehetőség is egyben. A versenyben maradás érdekében szükség van az AI technológia által kínált előnyök maximális kihasználására.

„A mesterséges intelligencia minden szinten pozitív hatással lesz az életünkre, mert felfrissít bizonyos marketingfolyamatokat, ami lehetőséget ad a kényelmi zónából való kilépésre. Annak, aki ebben a felgyorsult világban sikeres akar lenni, nem lesz elég a kitaposott út, ami korábban, kevesebb energiával is működött. Többet kell majd dolgozni, de ez az eredményekre is jótékony befolyással lesz. Mert ma már könnyű tartalmat előállítani, de a cél, a célcsoport és a stratégia pontos meghatározása nélkül nem lesz elegendő. Ezért arra számítok, hogy az emberi kreativitás új erőt és új lendületet kap, így lehet majd kitűnni”

– zárta gondolatait a Grafcom Media Kft. ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:AI felmérés marketing MI online siker

Up Next

Díjkorrekciókkal indult a kampányfinis a lakásbiztosításoknál

Don't Miss

A kisebb ökológiai lábnyomért többet kell fizetni az ingatlanpiacon, mégis megéri

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!