A Használtautó.hu friss piaci elemzése szerint a hazai használtautó-piac egy évtizedes átrendeződés küszöbén áll. Miközben 2025-ben  kiegyensúlyozottan működött a piac, 2026 elejére három egymást erősítő trend erősödött meg: az elektromos autók tömeges megjelenése a használt kínálatban, a kínai gyártók gyors térnyerése, és a Hormuzi-szoros válságának hatása az üzemanyagárakra. A következő 2-3 évet várhatóan nem a volumenek növekedése, hanem a piac szerkezetének átalakulása fogja meghatározni.

Stabil alap, változó szerkezet

A használtautó-piac 2025-ben kiegyensúlyozott képet mutatott: közel 700 ezer tulajdonosváltás történt, ami 2,8%-os növekedést jelentett, miközben a Használtautó.hu-n mért érdeklődések* száma 4,95 millióra emelkedett (+2,7%), és a kínálat volumene gyakorlatilag változatlan maradt.

Az átlagos vételár 5,13 millió forintra nőtt (+7,4%), de ezzel párhuzamosan a kínálat minősége is javult: csökkent az átlagéletkor (12,93-ről 12,87 évre) és a futásteljesítmény is (179 300-ról 177 581 kilométerre). A piac lassan, de egyértelműen fiatalodik és magasabb értékű modellek irányába tolódik.

Az elektromos és hibrid modellek iránti érdeklődés együttesen több mint 123 ezerrel nőtt, gyakorlatilag lefedve a teljes piaci növekményt. Az elektromos modelleknél +44,5%, a hibrideknél +20,8% volt a bővülés, miközben a dízel iránti érdeklődés tovább csökkent (-2%) és a benzines modellek iránti kereslet változatlan maradt (+1,7%).

EV cunami: a céges autók megérkeznek a használt piacra

A globális trend egyre jobban érezhető a hazai piacon is. Az Egyesült Államokban 2026-ban több mint 300 ezer lízingből visszatérő  elektromos autó jelenik meg a piacon ami egy év alatt 200%-os növekedést jelent. Európában a vállalati flották elektrifikációja termeli ki a 3-5 éves, alacsony futásteljesítményű ex-lease EV-ket, amelyek egyre nagyobb számban Kelet-Európa felé is áramlanak.

A Használtautó.hu adatai alapján ez a trend már Magyarországon is látható: 2026 februárjában az elektromos hirdetések száma 33,8%-kal nőtt éves alapon, az érdeklődés 20,9%-kal emelkedett.

Az elektromos és hibrid autók átlagára közben gyakorlatilag konvergált: az EV-k 10,6 millió, a hibridek 11 millió forint körül állnak – mindössze 412 ezer forint a különbség. Az alternatív hajtások ezzel árban is közvetlen versenytársai lettek egymásnak.

Kínai márkák: olcsó alternatíva helyett közvetlen versenytárs

A kínai gyártók térnyerése 2026 elején felgyorsult. A Használtautó.hu adatai szerint 8 kínai márka szerepel a legkeresettebb modellek top 20-as listáján. Az Omoda például 2024 végi piacra lépése után két hónap alatt a top 10-be került.

A kínai modellek pozicionálása egyértelműen változott: az árak 6,8 és 21,9 millió forint között szóródnak, közvetlenül versenyezve a Suzuki, Kia, Nissan és Toyota modelljeivel.

A hagyományos gyártók ennek megfelelően reagálnak: egyre gyakoribbak az importőri árakciók és kedvezményes finanszírozási kampányok, a Suzuki aktívan a céges vásárlók felé fordul, a Volkswagen Polo pedig a legolcsóbb új autóvá vált. A Toyota pozíciója továbbra is megingathatatlan, a BMW és Mercedes stabil prémium jelenléttel bír.

Az olajár-sokk közvetlen hatása a keresletre

A Hormuzi-szoros válsága új kockázati tényezőt hozott a piacra. A Brent olajár január óta mintegy 65%-ot emelkedett, a csúcson meghaladta a 112 dollárt hordónként. Magyarországon a bevezetett 595 Ft/l-es védett ár nélkül a piaci üzemanyagár 680 Ft/l felett járna.

A nemzetközi elemzések szerint elhúzódó konfliktus esetén 120–150 dolláros olajár sem kizárt, ami a kutatások alapján közvetlenül érinti az autóvásárlási döntéseket: ha a háztartások 15-20%-kal többet költenek üzemanyagra, az autóvásárlás az első kiadások közé tartozik, amit elhalasztanak. Ezzel párhuzamosan  a forint gyengülése és az emelkedő szállítási költségek az importautók árát is emelik, miközben a jelenlegi 10-18%-os autóhitel-kamatok mellett a finanszírozási környezet sem javul.

“A számok azt mutatják, hogy a piac nem egyszerűen növekszik – hanem átrendeződik. Az elektromos autók árkonvergenciája, a kínai márkák gyors piacra lépése és a geopolitikai feszültségek együttesen olyan környezetet teremtenek, ahol a következő 2-3 év alapvetően más lesz, mint az elmúlt évtized. A Használtautó.hu adatai közel 5 millió éves érdeklődéssel lefedik a teljes magyar piacot – ami nálunk látszik, az nem minta, hanem gyakorlatilag maga a piac“

– mondta Koralewsky Márk, a használtautó.hu vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Túlterheltség, folyamatos jelenlét és krónikus időhiány – röviden így jellemezhetőek a hazai nő vállalkozók, valamint vezető beosztásban dolgozó nők mindennapjai – derül ki a Számlázz.hu legújabb felméréséből.

Leginkább a 30-39 évesek érzik magukat hajszoltnak, de a többi korosztály sincs jobb helyzetben: az összes válaszadó 76%-a érzi úgy, hogy időnyomásban él. Ellenben a jövedelmével a többség nagyjából elégedett. 

Reprezentatív felmérést készített a Számlázz.hu. Az egyik legjelentősebb hazai fintech cég arra volt kíváncsi, hogyan érzik magukat a magyar vállalkozónők, valamint a felső- és középvezetőként dolgozó nők.

Elégedettek a bevételükkel

A megkérdezettek 62%-a elégedett a keresetével, ugyanakkor 28%-uk alacsonynak érzi a bevételét, minden tizedik válaszadó (10%) pedig nagyon elégedetlen. Leginkább a fővárosban dolgozó nők vannak kibékülve az anyagi helyzetükkel: ők az országos átlagnál magasabban (73%) elégedettek a keresetükkel. A megyeszékhelyen élők 64%-a, a községben élők 55%-a elégedett a bevételével.

A kutatás egyik érdekes megállapítása, hogy a saját vállalkozásukat irányítók sokkal inkább keveslik a bevételüket, mint azok, akik vezető beosztásban ugyan, de alkalmazottként dolgoznak.

Munkaidő: napi 8-10 órát, vagy többet dolgoznak

A női vezetők többsége, 57%-a napi minimum 8-10 órát (minimum heti 40-50 órát) foglalkozik munkával. 37% heti 40-50 órát, 14% heti 50-60 órát, 6% pedig ennél is többet dolgozik. A megkérdezett nők negyede (26%) kevesebbet, hozzávetőlegesen 30-40 órát tölt munkával, 12% 20-30 órát, 6%-uk pedig kevesebb mint 20 órát dolgozik egy héten.

A Számlázz.hu kíváncsi volt arra is, hogy a vezető beosztású alkalmazottak, vagy a saját vállalkozásukat irányító hölgyek dolgoznak-e többet. Kiderült, hogy az alkalmazottak jóval több időt töltenek munkavégzéssel: 67%-uk minimum heti 40-50 órát. A vállalkozók körében 43%-uk dolgozik ugyanennyit.

Állandó terhelés alatt él a többség

A felmérésben a bevételen és munkaidőn túl a mindennapokat befolyásoló tényezőkről is kérdezték a nőket. Mint kiderült, az állandó túlterheltség jelentős probléma a körükben – azt is mondhatjuk, hogy a női vezetők számára az idő jelenti a legnagyobb luxuscikket. A vezető pozícióban dolgozó, vagy vállalkozó nők háromnegyede, 76%-a érzi magát legalább gyakran hajszoltnak.

A kutatás eredményeinek további vizsgálata még sötétebb képet fest. A megkérdezettek közel fele (42%) nagyon gyakran – heti többször, vagy akár minden nap – leterheltnek érzi magát és folyamatos időnyomásban szenved. A megkérdezettek 5%-a nyilatkozott úgy, hogy szinte soha nem szenved ettől a jelenségtől.

A 30-39 évesek körében a legkritikusabb a helyzet: 44%-uk folyamatosan vagy nagyon gyakran, 34%-uk pedig gyakran érzi magát túlterheltnek, ami vélhetően a karrierépítés és a kisgyermekes időszak egybeeséséből fakad.

Mi segítene abban, hogy a mindennapi munka kevésbé legyen megterhelő?  – tette fel a kérdést a kutatásban a Számlázz.hu. A válaszadók közel fele (47%) a stabilabb, kiszámíthatóbb gazdasági és szabályozási környezetet jelölte meg. Érdekes generációs különbség rajzolódik ki: 29 éves kor alatt csak 22% tartja elsődlegesnek a gazdasági stabilitást, az 50–59 évesek körében viszont ez az arány már 60%.

A több szabadidőt 30% – leginkább a fiatalabb korosztály – óhajtja, 8% pedig a hatékonyabb adminisztrációt jelölte meg.

„Az ügyfeleink között több százezer nő van, tiszteljük őket és törődünk velük. Érdekelt bennünket, hogy hogyan élik az életüket, mik a főbb kihívások a mindennapjaikban, legyenek akár cégtulajdonosok, akár vezetői beosztásban dolgozó alkalmazottak”

– mondta el Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője.

„A számok azt mutatják: a siker mögött folyamatos jelenlét és mentális terhelés áll. Az idő egyre nagyobb érték. Azt folyamatosan látjuk, hogy a pénzügyi adminisztráció komoly időterhet ró mindenkire. Mi a Számlázz.hu-nál 20 éve azért dolgozunk, hogy a világon a legértékesebb dolgot, és a kutatás alapján láthatóan egyre inkább luxuscikket, IDŐT adhassunk a vállalkozóknak. Időt, amelyet a szeretteikkel, hobbijukkal tölthetnek, miközben az adminisztrációt mi elvégezzük”

– tette hozzá Ángyán Balázs.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A munkaerőpiac gyors átalakulása új értékrendet hozott a vállalatok életébe. A szakmai tudás továbbra is fontos, de egyre több cég állítja, hogy a siker kulcsa ma már az emberi készségekben rejlik. A kommunikáció, az alkalmazkodóképesség vagy éppen az empátia egyre nagyobb szerepet kap a kiválasztási folyamatokban – ezt több nemzetközi kutatás is alátámasztja.

A TestGorilla tavalyi jelentése szerint a munkáltatók 60 százaléka úgy látja, hogy a soft skillek ma fontosabbak, mint öt évvel ezelőtt. A felmérésből az is kiderül, hogy a cégek több mint 70 százaléka szerint a jelöltek teljes személyiségének – készségeinek, személyiségjegyeinek és kulturális illeszkedésének – vizsgálata vezet a legjobb felvételi döntésekhez. Nem véletlenül. A válaszadók 78 százaléka számolt be arról, hogy vett már fel kiváló technikai tudással rendelkező jelöltet, aki végül a soft skillek vagy a kulturális illeszkedés hiánya miatt nem teljesített jól a munkájában.

Bár a diploma továbbra is fontos belépőt jelent a munkaerőpiacra, önmagában ma már ritkán elegendő a sikerhez. A felsőoktatás elsősorban szakmai tudást és elméleti alapot ad, miközben a munkahelyi érvényesüléshez szükséges készségek – például a hatékony kommunikáció, az együttműködés vagy az alkalmazkodóképesség – gyakran a gyakorlatban, valós munkakörnyezetben fejlődnek igazán. A munkáltatók ezért egyre inkább a komplex kompetenciákat keresik, ahol a szakmai tudás és az emberi készségek egymást kiegészítve jelennek meg.

A technológiai fejlődés tovább erősíti ezt a trendet. Ahogy az automatizáció és a mesterséges intelligencia egyre több rutinfeladatot vesz át, úgy nő azoknak a készségeknek az értéke, amelyeket nem lehet gépekkel helyettesíteni. Miközben az elmúlt években az AI-hoz kapcsolódó kompetenciák iránti kereslet gyorsan nőtt, a kutatások szerint 2026-re ez a trend árnyaltabb képet mutat.

A LinkedIn kutatásai szintén megerősítik ezt a változást, azok a munkavállalók, akik erős problémamegoldó, döntéshozatali vagy kommunikációs készségekkel rendelkeznek, gyorsabban jutnak előléptetéshez, mint azok, akik kizárólag szakmai tudásban erősek.

A munkavállalók elvárásai is jelentősen átalakulnak. A Randstad Workmonitor 2025-ös kutatása szerint a magyarok fele inkább visszautasít egy állásajánlatot, ha a munkahelyen nincs lehetőség tanulásra és fejlődésre. A karrier ma már nem csupán fizetésről szól, egyre fontosabbá válik a fejlődési lehetőség, az inspiráló munkakörnyezet és az a vállalati kultúra, amely támogatja a folyamatos tanulást.

„A munkaerőpiac egyértelműen abba az irányba halad, ahol az emberi készségek felértékelődnek. A szakmai tudás továbbra is alap, de a sikerhez ma már elengedhetetlen az empátia, az alkalmazkodóképesség vagy a jó kommunikáció és kiemelten fontos képesség lesz a kritikus gondolkodás és a változáskezelés is, hiszen ahogyan a mesterséges intelligencia teret nyer egyre inkább felerősödik a szükséges kontrollja és biztonságos működésének biztosítása. Éppen ezért nálunk nemcsak a szakmai fejlődést támogatjuk, hanem a soft skillek tudatos fejlesztését is. A Tudásmorzsák program például rövid, a mindennapi munkában is hasznos e-learning anyagokkal segíti a stresszkezelést, az érzelmi intelligencia és reziliencia, a mentális állóképesség fejlesztését, valamint a vezetői készségek erősítését. Hisszük, hogy egy inspiráló, modern munkakörnyezet – ahol a digitalizáció és a mesterséges intelligencia a mindennapi fejlődés természetes része – lehetőséget teremt arra, hogy a munkatársak ne csak szakmailag, hanem emberileg is folyamatosan fejlődjenek, ezáltal erősítve a szervezeti kultúrát”

– mondta Medvey Leila, a K&H HR vezetője.

A szakértők szerint a következő években különösen azok a készségek lesznek meghatározók a munkaerőpiacon, amelyek segítik a gyors alkalmazkodást és az együttműködést. Ilyen például az alkalmazkodóképesség, a tanulási hajlandóság, a problémamegoldó gondolkodás, az érzelmi intelligencia, a hatékony kommunikáció vagy éppen a proaktivitás.

A digitális korszak tehát nemcsak technológiai, hanem kulturális változást is hoz a munka világában. Miközben az automatizáció egyre több feladatot vesz át, az emberi készségek értéke folyamatosan nő – és úgy tűnik, a jövő munkaerőpiaca egyre inkább a „soft skill economy” logikája szerint működik majd.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!