Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Leendő startupperként mérkőztek diákok a Neumann Társaság tehetségkutató versenyén

neumann

Többek között iskolai kiberbiztonsági rendszerrel, önvezető kerekesszékkel és robotizált mikrokerttel készültek a diákok a 20. Neumann János Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Versenyre.

A résztvevők vérbeli startuppernek érezhették magukat: létező igényekre adtak valós válaszokat megoldásaikkal. A szekszárdi versenyre kiemelkedő arányban érkeztek diákok a Vajdaságból, Erdélyből és Szerbiából, valamint idén rekordmennyiségű lány képviseltette magát.

A DXC Technology támogatásával, az I. Béla Gimnázium és a Neumann Társaság közös szervezésében megrendezett kétnapos Neumann János Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Versenyre március 21-22-én került sor, Szekszárdon.

A döntőn mintegy 130 diák vett részt két korcsoportban – általános iskolások és középiskolások – az alábbi kategóriákban: számítógépes animáció, alkalmazói programok, játékprogramok, számítógéppel támogatott tervezés és megépített digitális automata vezérlése. Emellett a versenyzők lehetőséget kaptak arra is, hogy egy kiállításon mutassák be grafikai pályamunkáikat.

A megmérettetésen nem csak magyarországi iskolákból érkező diákok mérték össze tudásukat: a gyerekek több mint negyven százaléka a Vajdaságból, Erdélyből, Szerbiából jött, és szerb anyanyelvű gyerekek is jelen voltak. Az idei huszonkilenc versengő középiskolából tizenhárom vajdasági. A lányok a mezőny közel negyedét tették ki, ami a korábbi évekhez képest kiemelkedő, és remélhetőleg arányuk tovább fog növekedni.

A jogelődjével együtt már negyvenéves verseny kiemelkedő fontosságú a hazai informatikai tehetségkutatás terén, ugyanis olyan szempontokat értékel, melyek a startup-szcénában elengedhetetlenek: az önállóságot, az új ötleteket és az előadói és marketinges készségeket. Célja, hogy az informatikát szerető diákok számára lehetőséget biztosítson tehetségük és kreativitásuk kibontakoztatására pályamunkáik elkészítésén keresztül.

Robotizált mikrokert és sakk tudásbázis a nyertes pályamunkák között

A projektmunkák fontos, valódi igényekre reflektáltak gyakorlati megoldásaikkal, így a diákok prezentáltak például virtuális recepciós szoftvert, iskolai kiberbiztonsági rendszert, fejőgépet, automatizált mezőgazdasági fóliasátrat és önvezető kerekesszéket. A mesterséges intelligencia az idei alkotásokban minden korábbinál fontosabb szerepet kapott.

A hagyományosan erős kategóriának számító megépített automata mezőnyében idén Kenyeres Imre és Kenyeres Máté érte el az első helyezést a mezőgazdaságban alkalmazott fóliasátor automatizációjával. A kategória nyertesei egy robotizált mikrokertet építettek meg, melyben az öntözés, szellőztetés, a különböző hőmérsékleti adatok mérése gépi úton történik. A bemutatott modell mellett a nyertes munka a családi vállalkozás igazi kertészetét is segíteni hivatott. A kategóriában második helyezést ért el az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium tanulóinak, Vajda Ádámnak és Bacsúr Dánielnek az önvezető kerekesszéke, amely egy valódi, több mint 300 kilogrammos kerekesszék szenzorok általi vezérlésére keres megoldást, a halmozottan mozgássérült polgárok életét megkönnyítve.

A Játékprogram kategória szintén nagyon erős mezőnyt vonultatott fel. Az általános iskolás versenyzők közül Teodor Kis Rocket flight simulator játéka, míg a középiskolások közül Szilágyi Balázs WhiteCore játékprogramja gyűjtötte be a legtöbb pontot. Szilágyi Balázs a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium tanulója és a neve a Neumann Társaság tehetséggondozási programjából, több hazai és nemzetközi kódolási versenyről ismert lehet. WhiteCore programja egy olyan sakk tudásbázis, amely a legprofibb sakkozók számára lehet hasznos elemző eszköz, ugyanakkor erősségben bizonyos szempontból már felül is múlja az emberi játékosokat.

A számítógépes grafika kategóriában az első helyezést Szélyes Panna érte el. Az általános iskolai számítógépes animáció kategóriában Döme Petra és Brukusanin Alíz nyerte el a zsűri tetszését Jurassic World témájú pályamunkájukkal, míg a középiskolai mezőnyben Vajda Bence nyert a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium címerével. Az alkalmazói programok között Horváth Zsombor virtuális recepciós szoftvere aratott. A számítógéppel támogatott tervezés kategóriában az általános iskolás Pokoraczki Gergő szoba rajza, valamint a középiskolás Ágoston Viktória “Amikor még a bútoroknak lelke volt” című munkája aratta a legnagyobb sikert.

„Nagyon örültem, hogy ebben a jeles évben, amikor arra is emlékeztünk, hogy a Neumann Társaság egykori főtitkára, Kovács Győző és Zentai András iskolaigazgató 40 éve, 1984-ben rendezte meg a verseny jogelődjét, a Garay Versenyt, egy nagyon erős mezőny bizonyította rátermettségét és kreativitását. A diákok pedig azt bizonyították, hogy egyrészt vállalkozó kedvű startupperek, másrészt pedig fontos számukra a társadalmi hasznosság: a fogyatékossággal élők segítése, a környezet védelme és az oktatás segítése” – értékelte a döntőt Képes Gábor, a Neumann Társaság igazgatója, a zsűri elnöke.

A nyertesek listája

Kategória Versenyző Pályamunka Oktatási intézmény
Számítógépes grafika Szélyes Panna Szélyes Panna Apáczai Csere János Elméleti Líceum
Számítógépes animáció (középiskola) Vajda Bence Bolyai TGK Címer Bolyai Tehetséggondozó GImnázium és Kollégium
Számítógépes animáció (általános iskola) Döme Petra, Brukusanin

Alíz

Jurassic World Cseh Károly Általános Iskola
Alkalmazói programok (középiskola) Horváth Zsombor Virtual Front Desk, a virtuális recepciós szoftver Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
Játékprogramok (általános iskola) Teodor Kis Rocket flight simulator Game Elementary School Djura Jaksic Kac
Játékprogramok (középiskola) Szilágyi Balázs WhiteCore Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium
Számítógéppel támogatott tervezés (általános iskola) Pokoraczki Gergő Szoba rajz Bocskaikerti Németh László Általános Iskola és AMI
Számítógéppel támogatott tervezés (középiskola) Ágoston Viktória Amikor még a bútoroknak lelke volt Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont
Megépített automata berendezés és vezérlése Kenyeres Imre, Kenyeres

Máté

Mezőgazdaságban alkalmazott fóliasátor automatizációja Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Harminc százalékkal több új villanyautó állt forgalomba Magyarországon

Magyarországon 2026 első kilenc hónapjában 10 443 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba, 30,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Az Európai Unióban ugyanekkor 48,5 százalékkal nőtt a regisztrációk száma az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szerint. A Schneider Electric négyéves hazai flottatapasztalata azt mutatja, hogy az elektromos céges autók üzemeltetési költségét jelentősen befolyásolja, hol és hogyan töltik őket.

Az ACEA október 22-i összesítése szerint 2026 első kilenc hónapjában 1 931 465 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba az Európai Unióban. Az új autók piacán a tisztán elektromos hajtás részesedése az egy évvel korábbi 16,1 százalékról 22,7 százalékra nőtt, ezzel a második legnépszerűbb hajtástípus lett. A növekedés üteme országonként eltért. Franciaországban 79,1, Németországban 58,1, Belgiumban 15,7 százalékkal nőtt az új villanyautók száma. Magyarországon a tisztán elektromos modellek részesedése az új személyautók piacán 8,4-ről 9,6 százalékra emelkedett.

A nyilvános töltőhálózat is bővült. A Transport and Environment elemzése szerint 2025 végén 1,1 millió nyilvános töltő működött az EU-ban, ötször annyi, mint 2020-ban. 2026 júniusára az uniós közúti törzshálózat 79 százaléka teljesítette azt a célt, hogy legfeljebb 60 kilométerenként elérhető legyen gyorstöltés. A Schneider Electric szerint a növekvő töltési igények kiszolgálásához a töltőhálózat további bővítése mellett a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére is szükség van. A vállalati flották átállása az egész autópiacra hatással lehet. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban az új személyautók mintegy 60 százalékát jogi személyek nevére helyezik forgalomba.

„Az elektromos közlekedésre való átállás idén jelentősen felgyorsult Európában, de az uniós tagállamok eltérő ütemben haladnak. Ahhoz, hogy ez a lendület egész Európában kitartson, a töltőinfrastruktúra bővítése mellett célzott állami ösztönzőkre is szükség van. Ezekkel elsősorban a vállalatok flottáinak elektrifikációját érdemes támogatni. Ennek előnyeit a magánvásárlók is érezhetik: általánosan csökkennek az árak, több elektromos autó kerülhet a használtautó-piacra, szélesebb körben válhat elérhetővé a töltés és így többen juthatnak megfizethető elektromos autóhoz”

– mondta Lukács Tamás, közép-kelet-európai regionális stratégiavezető.

A Schneider Electric magyarországi flottájában 140 elektromos autó üzemel. A vállalat minden telephelyén biztosít töltési lehetőséget, az elektromos céges autót használó munkatársak kétharmada pedig a cég által biztosított saját gyártású otthoni töltővel is rendelkezik. A hazai flottatapasztalatok szerint az otthoni vagy telephelyi töltés havi költsége a rendszeres nyilvános gyorstöltés költségének akár kevesebb mint harmada is lehet.

A töltési adatok ismeretében a vállalatok meghatározhatják, hol van szükség új töltőpontokra, és milyen teljesítménnyel érdemes kiépíteni őket. A töltés időzítésével a telephely fogyasztási csúcsai is mérsékelhetők. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Kilométeróra-csalásért akár egy év szabadságvesztés is kiszabható Magyarországon – de mi történik a gyakorlatban?

Magyarországon a kilométeróra visszatekerése akár egy év szabadságvesztéssel is büntethető.

A gyakorlatban azonban a rendőrség által 2025-ben lezárt 47, kilométeróra-csalással kapcsolatos ügy közül mindössze egy esetben alkalmaztak megrovást – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a carVertical az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott.

A carVertical a hivatalos bűnüldözési adatokat saját, futásteljesítmény-eltérésekre vonatkozó eredményeivel vetette össze, hogy pontosabb képet kapjon arról, hogyan jelennek meg a kilométeróra-csalások a statisztikákban, és miként kezelik ezeket az eseteket a gyakorlatban. Az adatokból látható, hogy a rendőrség, a bíróságok és más intézmények az eljárás különböző szakaszait rögzítik, ezért az összkép jóval összetettebb annál, mint amit önmagában a maximálisan kiszabható büntetés sugall.

2025-ben 47 ügyet zártak le – mindössze egy végződött szankcióval

A magyar rendőrség az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS) rendszerében tartja nyilván a kilométeróra-csalással kapcsolatos adatokat. A rendőrség a következő számokat közölte:

2025

2026 I. félév

Beérkezett feljelentések

18

16

Regisztrált bűncselekmények

10

1

Az adott évben lezárt ügyek

47

20

  – lezárva: az elkövető nem volt azonosítható

8

1

  – lezárva: a bűncselekmény elévült

30

14

  – lezárva: az ügy szankcióval végződött

1

0

Forrás: magyar rendőrség, ENyÜBS-statisztika, a carVertical közvetlen adatkérésére adott válasz alapján.

 

Ezek az adatok nem értelmezhetők egyetlen, a feljelentéstől a végkimenetelig tartó folyamatként. Az ENyÜBS egy követő jellegű statisztikai rendszer, ami azt jelenti, hogy egy 2025-ben lezárt ügy akár egy korábbi évben is indulhatott. A rendőrség azt is jelezte, hogy a 2026 első félévére vonatkozó adatok egyelőre előzetesek. 

A magyar jog külön bűncselekményként kezeli a kilométeróra-adatok meghamisítását. A Büntető Törvénykönyv 348. §-a szerint aki jogtalan haszonszerzés céljából meghamisítja a gépjármű kilométer-számlálója által jelzett értéket, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rendelkezés nem határoz meg konkrét összegű pénzbüntetést.

A büntetés utólagos – az átláthatóság a megelőzést szolgálja

A vásárlók szempontjából azonban a hatósági eljárás csak akkor kezdődik, amikor a csalás gyanúja már felmerült. A közvetlenebb kockázat az, hogy valaki olyan autóért fizet, amelynek kijelzett futásteljesítménye nem tükrözi a jármű valós előéletét. Az alacsonyabb kilométeróra-állás befolyásolhatja, hogyan ítéli meg a vevő az autó értékét, elhasználtságát és várható karbantartási költségeit.

Hogy a hivatalos adatokat piaci összefüggésbe helyezze, a carVertical azt is megvizsgálta, milyen gyakran fordul elő futásteljesítmény-eltérés a felhasználói által ellenőrzött járműveknél. A vállalat átláthatósági indexe szerint a Magyarországon lekért járműtörténeti jelentések 5,3%-ában találtak kilométeróra-manipulációra utaló jeleket, vagyis körülbelül minden 19. ellenőrzött autónál. Ez az arány közvetlenül nem hasonlítható össze az országos bűnüldözési statisztikákkal, de jól mutatja, hogy a carVertical felhasználói által ellenőrzött autóknál milyen gyakran jelennek meg futásteljesítmény-eltérések. 

„Az egyéves maximális szabadságvesztés szigorúnak hangzik, de egy vásárló számára a legfontosabb kérdés jóval korábban felmerül: még a fizetés előtt felismerhető-e, hogy visszatekerték az autó kilométeróráját? A maximálisan kiszabható büntetés csak az egyik része a történetnek – az is számít, hogy a csalás gyanúját sikerül-e felismerni, kivizsgálni, és az ügyet végső döntésig eljuttatni.

Ha a felhasználóink által Magyarországon ellenőrzött autók közül nagyjából minden 19.-nél futásteljesítmény-eltérésre utaló jelek mutatkoznak, különösen fontos a megbízható előéleti adatokhoz való hozzáférés, hiszen így a probléma még időben felismerhető, nem csak utólag, a következmények jelentkezésekor”

– hangsúlyozza Ramūnas Pletkus, a carVertical autóipari szakértője.

Európában továbbra is széttagoltak a kilométeróra-csalásokra vonatkozó adatok 

A helyzet még összetettebb, amikor egy autó országhatárokon át kerül egyik piacról a másikra. A carVertical átláthatósági Indexe szerint a magyarországi felhasználók által lekért járműtörténeti jelentések 50,11%-a olyan autóhoz kapcsolódott, amelyet korábban más országban is nyilvántartásba vettek. Vagyis körülbelül minden második ellenőrzött járműnek volt külföldi előélete.

A jármű futásteljesítményére vonatkozó adatok különböző nemzeti vagy magánadatbázisokban lehetnek nyilvántartva, így a vásárlók és a hatóságok nehezebben kapnak teljes képet az autó előéletéről. A korábbi kilométeróra-állásokhoz való hozzáférés ezért a vásárlók védelmének fontos eszköze lehet, különösen importált használt autóknál.

„Európában nemcsak a kilométeróra-csalásért kiszabható büntetések térnek el országonként, hanem a bűncselekmény meghatározása és nyilvántartása is. Az egységesebb besorolás és a járműadatok hatékonyabb megosztása pontosabb képet adna a probléma valódi mértékéről, és következetesebb védelmet biztosítana a fogyasztóknak az országhatárokon átívelő autópiacon is”

– mondja Pletkus. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Meghosszabbították Rékasi Tibor kinevezését és új IT-vezérigazgató-helyettes a Magyar Telekomnál

Újabb három évig Rékasi Tibor a Magyar Telekom vezérigazgatója a vállalat Igazgatóságának döntése értelmében.

Rékasi 2018 júliusa óta tölti be a társaság vezérigazgatói pozícióját, új megbízatása 2030. június 30-ig szól. Emellett egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is döntött a Magyar Telekom Igazgatósága: 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese. 

A Magyar Telekom Igazgatósága döntött arról, hogy meghosszabbítják a jelenlegi vezérigazgató, Rékasi Tibor 2027. június végig hatályosszerződését. Így a vezető már a negyedik 3 éves ciklusát kezdheti meg 2027. július 1-én a vállalat élén. Rékasi Tibor vezérigazgatói kinevezése 2030. június 30-ig szól.

Rékasi Tibor 2008-ben csatlakozott a Magyar Telekom Csoporthoz, ahol 2018 óta tölti be a vezérigazgatói pozíciót. A szerződés meghosszabbításával az Igazgatóság elismerte az elmúlt évek törekvéseit, melynek eredményeként a Magyar Telekom Magyarország vezető digitális szolgáltatójává vált, és mára a vállalat több mint 4,3 millió otthon és vállalkozás számára kínál gigabitképes sebességet vezetékes hálózatán, lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettsége pedig meghaladja a 95%-ot. A cél továbbra is az ügyfelek elégedettségének növelése, a vállalat szolgáltatás-portfóliójának folyamatos fejlesztése, valamint vezetékes-, és mobilhálózatának széleskörű kiépítése. 

Szintén döntött az Igazgatóság egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is. 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese, így új felsővezetővel bővül a vállalat Leadership Squadja. Takács Gergely 2025 februárjában vette át a Magyar Telekomnál a teljes IT-terület vezetését a műszaki vezérigazgató-helyettes, Nagy Péter irányítása alatt. Ezt a működést módosítja az Igazgatóság mostani döntése azzal, hogy külön felsővezetői pozíciót létrehozva, stratégiai szintre emeli az IT-területet. A szakember több mint 25 éves telekommunikációs tapasztalattal rendelkezik, korábban az egykori PanTelnél, a Vodafone Hungary-nél és a BT Groupnál szerzett szakmai tapasztalatot, mielőtt 2016 szeptemberében csatlakozott a Magyar Telekomhoz. 

Daniel Daub, az Igazgatóság elnöke a döntések hátteréről így fogalmazott: 

„Rékasi Tibor vezetése alatt a Magyar Telekom sikeresen navigált a változó körülmények között. Stratégiai víziója elősegítette, hogy hosszú távon is jövőálló vállalatot építsünk. Mindazonáltal a globális trendek, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése szükségessé teszi, hogy a Magyar Telekom új transzformációs szakaszba lépjen. Ennek részeként az IT-terület dedikált felsővezetői figyelmet kap. Bízom benne, hogy Takács Gergely vezetése alatt az IT, mint minden terület kulcsfontosságú partnere támogatja a vállalat működésének dinamikus fejlődését a jövőben is. Mindkettőjüknek sok sikert kívánok feladatkörükben.”

Takács Gergely Magyar Telekom


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss