Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Leendő startupperként mérkőztek diákok a Neumann Társaság tehetségkutató versenyén

neumann

Többek között iskolai kiberbiztonsági rendszerrel, önvezető kerekesszékkel és robotizált mikrokerttel készültek a diákok a 20. Neumann János Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Versenyre.

A résztvevők vérbeli startuppernek érezhették magukat: létező igényekre adtak valós válaszokat megoldásaikkal. A szekszárdi versenyre kiemelkedő arányban érkeztek diákok a Vajdaságból, Erdélyből és Szerbiából, valamint idén rekordmennyiségű lány képviseltette magát.

A DXC Technology támogatásával, az I. Béla Gimnázium és a Neumann Társaság közös szervezésében megrendezett kétnapos Neumann János Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Versenyre március 21-22-én került sor, Szekszárdon.

A döntőn mintegy 130 diák vett részt két korcsoportban – általános iskolások és középiskolások – az alábbi kategóriákban: számítógépes animáció, alkalmazói programok, játékprogramok, számítógéppel támogatott tervezés és megépített digitális automata vezérlése. Emellett a versenyzők lehetőséget kaptak arra is, hogy egy kiállításon mutassák be grafikai pályamunkáikat.

A megmérettetésen nem csak magyarországi iskolákból érkező diákok mérték össze tudásukat: a gyerekek több mint negyven százaléka a Vajdaságból, Erdélyből, Szerbiából jött, és szerb anyanyelvű gyerekek is jelen voltak. Az idei huszonkilenc versengő középiskolából tizenhárom vajdasági. A lányok a mezőny közel negyedét tették ki, ami a korábbi évekhez képest kiemelkedő, és remélhetőleg arányuk tovább fog növekedni.

A jogelődjével együtt már negyvenéves verseny kiemelkedő fontosságú a hazai informatikai tehetségkutatás terén, ugyanis olyan szempontokat értékel, melyek a startup-szcénában elengedhetetlenek: az önállóságot, az új ötleteket és az előadói és marketinges készségeket. Célja, hogy az informatikát szerető diákok számára lehetőséget biztosítson tehetségük és kreativitásuk kibontakoztatására pályamunkáik elkészítésén keresztül.

Robotizált mikrokert és sakk tudásbázis a nyertes pályamunkák között

A projektmunkák fontos, valódi igényekre reflektáltak gyakorlati megoldásaikkal, így a diákok prezentáltak például virtuális recepciós szoftvert, iskolai kiberbiztonsági rendszert, fejőgépet, automatizált mezőgazdasági fóliasátrat és önvezető kerekesszéket. A mesterséges intelligencia az idei alkotásokban minden korábbinál fontosabb szerepet kapott.

A hagyományosan erős kategóriának számító megépített automata mezőnyében idén Kenyeres Imre és Kenyeres Máté érte el az első helyezést a mezőgazdaságban alkalmazott fóliasátor automatizációjával. A kategória nyertesei egy robotizált mikrokertet építettek meg, melyben az öntözés, szellőztetés, a különböző hőmérsékleti adatok mérése gépi úton történik. A bemutatott modell mellett a nyertes munka a családi vállalkozás igazi kertészetét is segíteni hivatott. A kategóriában második helyezést ért el az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium tanulóinak, Vajda Ádámnak és Bacsúr Dánielnek az önvezető kerekesszéke, amely egy valódi, több mint 300 kilogrammos kerekesszék szenzorok általi vezérlésére keres megoldást, a halmozottan mozgássérült polgárok életét megkönnyítve.

A Játékprogram kategória szintén nagyon erős mezőnyt vonultatott fel. Az általános iskolás versenyzők közül Teodor Kis Rocket flight simulator játéka, míg a középiskolások közül Szilágyi Balázs WhiteCore játékprogramja gyűjtötte be a legtöbb pontot. Szilágyi Balázs a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium tanulója és a neve a Neumann Társaság tehetséggondozási programjából, több hazai és nemzetközi kódolási versenyről ismert lehet. WhiteCore programja egy olyan sakk tudásbázis, amely a legprofibb sakkozók számára lehet hasznos elemző eszköz, ugyanakkor erősségben bizonyos szempontból már felül is múlja az emberi játékosokat.

A számítógépes grafika kategóriában az első helyezést Szélyes Panna érte el. Az általános iskolai számítógépes animáció kategóriában Döme Petra és Brukusanin Alíz nyerte el a zsűri tetszését Jurassic World témájú pályamunkájukkal, míg a középiskolai mezőnyben Vajda Bence nyert a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium címerével. Az alkalmazói programok között Horváth Zsombor virtuális recepciós szoftvere aratott. A számítógéppel támogatott tervezés kategóriában az általános iskolás Pokoraczki Gergő szoba rajza, valamint a középiskolás Ágoston Viktória “Amikor még a bútoroknak lelke volt” című munkája aratta a legnagyobb sikert.

Nagyon örültem, hogy ebben a jeles évben, amikor arra is emlékeztünk, hogy a Neumann Társaság egykori főtitkára, Kovács Győző és Zentai András iskolaigazgató 40 éve, 1984-ben rendezte meg a verseny jogelődjét, a Garay Versenyt, egy nagyon erős mezőny bizonyította rátermettségét és kreativitását. A diákok pedig azt bizonyították, hogy egyrészt vállalkozó kedvű startupperek, másrészt pedig fontos számukra a társadalmi hasznosság: a fogyatékossággal élők segítése, a környezet védelme és az oktatás segítése” – értékelte a döntőt Képes Gábor, a Neumann Társaság igazgatója, a zsűri elnöke.

A nyertesek listája

Kategória Versenyző Pályamunka Oktatási intézmény
Számítógépes grafika Szélyes Panna Szélyes Panna Apáczai Csere János Elméleti Líceum
Számítógépes animáció (középiskola) Vajda Bence Bolyai TGK Címer Bolyai Tehetséggondozó GImnázium és Kollégium
Számítógépes animáció (általános iskola) Döme Petra, Brukusanin

Alíz

Jurassic World Cseh Károly Általános Iskola
Alkalmazói programok (középiskola) Horváth Zsombor Virtual Front Desk, a virtuális recepciós szoftver Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
Játékprogramok (általános iskola) Teodor Kis Rocket flight simulator Game Elementary School Djura Jaksic Kac
Játékprogramok (középiskola) Szilágyi Balázs WhiteCore Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium
Számítógéppel támogatott tervezés (általános iskola) Pokoraczki Gergő Szoba rajz Bocskaikerti Németh László Általános Iskola és AMI
Számítógéppel támogatott tervezés (középiskola) Ágoston Viktória Amikor még a bútoroknak lelke volt Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont
Megépített automata berendezés és vezérlése Kenyeres Imre, Kenyeres

Máté

Mezőgazdaságban alkalmazott fóliasátor automatizációja Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Így hat az MI az európai villamosenergia-igényre – a Schneider Electric friss kutatási eredményei

A villamosenergia-infrastruktúra összehangolt fejlesztése, intelligens megoldások bevezetése az áram felhasználásának optimalizálására, különböző szektorok közötti együttműködések – többek között ezek a lépések szükségesek ahhoz, hogy Európa elkerüljön egy komolyabb, a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazások fokozott áramigénye miatti energiaválságot.

A Schneider Electric új elemzése, az „AI & Energy in Europe” négy lehetséges forgatókönyvön keresztül mutatja be, hogy a különböző szabályozási lépések és stratégiák hogyan formálhatják az MI és az energiafelhasználás jövőjét a kontinensen.

 Az egyes európai országok jelenleg nagyon eltérő helyzetből indulnak a mesterséges intelligencia ugrásszerűen növekvő energiaigényének menedzselésében. Azok az államok, ahol már most jelentős a megújuló forrásból származó villamosenergia termelés aránya és rugalmas erőforrásokra támaszkodnak, a kibocsátásuk minimális növelésével tudják kezelni az MI térhódítását. Ugyanakkor a fosszilis energiaforrásoktól függő országok esetében a digitalizáció iránti igény még szigorú hatékonysági szabványok mellett is emeli a kibocsátást.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata legújabb, „AI & Energy in Europe” című tanulmánya négy lehetséges forgatókönyvet vázol, amelyek a különböző szabályozási gyakorlatok alapján vizsgálják az adatközponti kapacitás bővülését és a várható energiaigényt. Az elemzésből kiderül, hogy attól függően, milyen stratégiát választ Európa, drámai mértékű különbségek lehetnek az energiaigényben. Míg az MI fejlesztés szigorú szabályozása és korlátozása mellett a mesterséges intelligencia energiaigénye 2030-ra 45 TWh lehet, addig összehangolt, fenntartható fejlesztés mellett ez az érték már elérheti a 90 TWh-t. Nem kontrollált fejlődés esetén viszont akár 145 TWh-ra is nőhet az MI energiaigénye a kontinensen, vagy a válság és fellendülés között ingadozó, volatilis pályát követhet.

A tanulmány megállapítja, hogy a fenntartható MI-fejlődés eléréséhez három területen szükséges az európai országok koordinált fellépése. Ezek közül az egyik az infrastruktúra várható keresletet felülmúló fejlesztése, a rugalmas kapacitások biztosítása, valamint a modern, ellenállóképes villamosenergia-rendszerek gyorsított bevezetése révén. A másik fontos terület a változó körülményekhez alkalmazkodó szabályozás megvalósítása. A harmadik kiemelt jelentőségű lépés pedig a villamosenergia-hálózat dekarbonizációjának felgyorsítása.

„Európának egyedülálló lehetősége van arra, hogy vezető szerepet töltsön be az MI fenntartható fejlesztésében. Jelenleg a világ számítástechnikai infrastruktúrájának kevesebb mint 5 százaléka található itt, ami jóval alacsonyabb, mint az Európai Unió részesedése a globális GDP-ből. A kutatás alapján egyértelmű, hogy az MI teljes potenciálját úgy aknázhatjuk ki, hogy közben teljesítjük a klímavédelmi céljainkat is.

Ehhez együtt kell működnünk az engedélyezési folyamatok felgyorsítása, a hálózathoz való gyorsabb és egyszerűbb csatlakozás elősegítése, valamint a dekarbonizált villamosenergia-termelésbe történő további befektetés érdekében. A villamos energia Európa digitális jövőjének gerince, így ha megfelelően kezeljük, esélyünk van arra, hogy együtt sikeresen véghezvigyük a digitális és az energetikai átállást”

– mondta el Laurent Bataille, a Schneider Electric „European Operations” területért felelős ügyvezető alelnöke.

„Az, hogy hogyan alakul a mesterséges intelligencia energiafelhasználása, nem determinált – attól függ, hogy most milyen döntéseket hozunk három alapvető területen: a technológia, a szabályozás és az infrastruktúra terén. Ez a kutatás rámutat arra, hogy mennyire fontos az MI technológia fejlesztését összekapcsolni az elektromos infrastruktúra bővítésével és a valós körülményekre reagáló, adaptív szabályozással. A fenntartható MI Európában megvalósítható, de csak átgondolt tervezéssel. –Az egész kontinensre kiterjedő, tudatos lépések hiányában az ennek eléréséhez rendelkezésre álló időkeret szűkül”

– mutatott rá Rémi Paccou, a Schneider Electric „Sustainability Research” igazgatója és a tanulmány vezető szerzője.

A Schneider Electric külön köszönetét fejezi ki Thomas Le Goffnak, a Télécom Paris adjunktusának és a CERRE ösztöndíjasának, aki az MI szabályozás, a digitális jog és a fenntarthatósági politika szakértője, valamint társszerzője a tanulmánynak. Társszerzőként Fons Wijnhoven, a Twentei Egyetem docense is közreműködött, aki az egyes forgatókönyvek kidolgozásával és az elemzésekhez elengedhetetlen rendszerdinamikai modellezési szakértelmével járult hozzá a tanulmányhoz. Köszönet illeti Somya Joshi-t, a Stockholmi Environment Institute kutatási igazgatóját is, aki a kormányzás és az ágazatokon átívelő megközelítések kapcsán segítette szakértő tanácsokkal a tanulmány elkészítését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új partnert nevezett ki a Forvis Mazars

A Forvis Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat bejelentette, hogy Tomor Ákost, a cég transzferár-szolgáltatásainak a vezetőjét 2026. január 1-től partnerré nevezte ki, elismerve több mint egy évtizedes, kiemelkedő szakmai munkáját és nemzetközi tapasztalatát.

Tomor Ákos a hazai transzferár-szolgáltatások üzletágvezetője, partnerként felel a csapat mindennapi működéséért, valamint részt vesz a Forvis Mazars komplex transzferár-tanácsadási projektjeinek irányításában. A cégcsoport közép-kelet-európai régiójának transzferár vezetőjeként koordinálja a régiós szakmai munkát, és aktívan támogatja a külföldi irodák projektjeit is. Emellett rendszeresen előad magyar és régiós webináriumokon, közreműködik rendezvények szervezésében és koordinálásában, valamint szakmai hírlevelek készítésében.

Tomor Ákos kiemelkedő szaktudással rendelkezik több iparág transzferár-sajátosságainak kezelésében, valamint speciális pénzügyi tranzakciók – különösen a cégcsoporton belüli hitelek, garanciák, biztosítási és viszontbiztosítási ügyletek – transzferár szempontból történő árazásában és dokumentálásában.

Tomor Ákos jelentős „Big Four” tanácsadói és multinacionális vállalati háttérrel – 2018-ban csatlakozott a Forvis Mazars magyarországi irodájához.

Ezt megelőzően az American International Groupnál („AIG”) dolgozott, ahol az amerikai biztosító vállalatcsoport nemzetközi transzferár kérdéseivel foglalkozott, szoros együttműködésben a brit és amerikai „Big Four” tanácsadókkal. Ebben a szerepkörben átfogó tapasztalatot szerzett a biztosító szektor speciális transzferár kérdéseiben és módszertanában, valamint a pénzügyi ügyletekhez kapcsolódó, iparág-specifikus szabályozói és adóhatósági elvárások kezelésében.

Szakmai pályafutását a KPMG Tanácsadó Kft. transzferár csapatában kezdte, ahol megalapozta az általános transzferár-tanácsadás és dokumentációkészítés területén szerzett tudását a későbbi komplexebb megbízásokhoz.

Tomor Ákos okleveles adótanácsadó, kiemelkedő („Distinction”) minősítésű nemzetközi adó és jogi mester diplomáját (LL.M.) az Egyesült Királyságban a King’s College London egyetemen szerezte.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Schneider Electric-el robog tovább a McLaren csapat

A Schneider Electric lett a McLaren Racing hivatalos energia-technológiai partnere. A vállalat és a McLaren Racing közösen olyan technológiákat fejlesztenek és vezetnek majd be, amelyek a legzordabb körülmények között is biztosítják a csúcsteljesítményt.

 A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a McLaren Racing együttműködése kiterjed a McLaren Mastercard Formula 1 Teamre, az Arrow McLaren IndyCar Teamre, a McLaren F1 Academy-re, valamint a McLaren United Autosports WEC Hypercar Teamre. A partnerség keretében a vállalat és a McLaren Racing a több mint 20 éves beszállítói kapcsolatukra építve olyan kihívást jelentő energiaügyi problémákra keresnek megoldásokat, amelyeknél a magasszintű teljesítmény és a folyamatos működés egyaránt elvárás.

Olyan energia-technológiai megoldások létrehozása a cél, amelyek a legzordabb körülmények között is csúcsteljesítményt biztosítanak, akár a világ legkülönbözőbb pontjain lévő versenypályákon is, vagy éppen a McLaren Technology Centre Egyesült Királyság-beli Wokingban található bázisán. Az együttműködés egyik fontos törekvése, hogy a szélcsatornában, a gyártóüzemekben, az IT-adatközpontokban és másutt található, jelenleg is használt eszközöket rugalmas rendszerek alkalmazásával optimalizálják az energiafogyasztás csökkentése érdekében. A célok között szerepel továbbá a fejlett energia-technológiák révén történő elektrifikáció megvalósítása, valamint a digitális iker technológiában rejlő lehetőségek kihasználása annak érdekében, hogy az adatokból kinyerhető átfogó tudás révén javítsák a hatékonyságot és a fenntarthatóságot.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a Schneider Electric-et hivatalos energia-technológiai partnerünkként üdvözölhetjük. Ez az együttműködés szilárd alapokra épül, és tükrözi közös elkötelezettségünket az innováció és az energiahatékonyság iránt. A Schneider energia-technológiai szakértelmének és a McLaren teljesítményre való törekvésének ötvözésével új módszereket fogunk keresni, hogy működésünket intelligensebbé és hatékonyabbá tegyük”

– mondta el a partnerség kapcsán Zak Brown, a McLaren Racing vezérigazgatója.

„Az autóversenyzés az egyik legnagyobb kihívást jelentő környezet, amelyben jól kimutatható, hogy mekkora értéket képvisel a fejlett energia- és digitális technológia. A McLaren Racing minden rendszer esetében a határok elérésére törekszik, és pontosan itt jön jól a teljesítmény, a megbízhatóság és a hatékonyság területén szerzett szakértelmünk. Büszkék vagyunk arra, hogy a McLaren hivatalos energia-technológiai partnere lettünk, és mind a pályán, mind azon kívül biztosítjuk számukra a szükséges energiaintelligenciát”

– hangsúlyozta Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss