Gazdaság

Megvannak 2024 legvonzóbb hazai munkaadói

Tizenegyedik alkalommal díjazták Randstad Awarddal hazánk legnépszerűbb munkáltatóit.

A magyar munkavállalók véleménye szerint idén a LEGO a legvonzóbb hazai munkáltató, a BT (British Telecommunications) lett a második, a harmadik helyen pedig a Mercedes-Benz végzett. A Randstad Employer Brand kutatásból többek között arra is fény derül, hogy milyen mértékben gondolkodnak munkahelyváltásban a dolgozók, milyen szempontok alapján választanak új munkahelyet, mely szektorok a legvonzóbbak számukra, hajlandóak-e a belföldi mobilitásra vagy inkább külföldön szeretnének-e munkát vállalni.

hol dolgoznának legszívesebben a magyarok?

2024. április 25-én a Várkert Bazárban rendezett gálaeseményen hirdették ki a Randstad Award hazai győzteseit. A LEGO lett a legvonzóbb munkaadó, a BT és a Mercedes-Benz pedig megvédte tavalyi második, valamint harmadik helyezését.

Saját szektorában különdíjat érdemelt ki a Libri, a Magyar Nemzeti Bank, a MOL, a Novartis, az Accent Hotels, a Coca-Cola, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Telekom, a Wizz Air, a Lufthansa Systems, valamint a KÉSZ csoport. A legismertebb munkaadó az Aldi lett.

mire vágynak leginkább a hazai munkavállalók?

A Randstad friss Employer Brand kutatása szerint a munkahelyválasztási preferenciák szempontjából a magyar munkavállalók számára 2024-ben is a vonzó munkabér és juttatási csomag az elsődleges szempont. Emellett rendkívül fontosnak tartják a kellemes munkahelyi légkört is, azt, hogy hogyan élik meg a mindennapokat a munkahelyi környezetben, milyen a viszonyunk a kollégáikkal, vezetőjükkel. Hangsúlyos szempont továbbá a munkaadó pénzügyi stabilitása, ahol az állás hosszú távra szól, nem kell tartani a leépítéstől, és ahol lehetőség van a munka-magánélet egyensúlyának megvalósítására – utóbbi fontossága nőtt a felmérés két évvel ezelőtti eredményéhez képest.

Tavalyhoz képest a magyar munkavállalók legfőbb preferenciái, sőt azok sorrendje is változatlan, ugyanakkor a felmérés arra is rávilágított, hogy ezen szempontok súlya szignifikánsan magasabb a magyar munkavállalók körében az európai átlaghoz képest. Különösen kirívó a különbség az elvárás mértékében a vonzó munkabért és juttatási csomagot, a kellemes munkahelyi légkört és a munkaadó pénzügyi stabilitását tekintve.

„Mindez sajnos arra enged következtetni, hogy ezek a motivátorok hazánkban továbbra sem maguktól értetődően adottak, az elvárásoknál újra és újra nyomatékosítaniuk kell a munkavállalóknak, hogy mit is szeretnének”

– nyilatkozta Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója.

A top 3 motivátor hajszolása közben jóval kevesebb figyelem irányul itthon magára a munkatartalomra, annak érdekességére, vagy éppen arra, hogy milyen a cég általános megítélése. Az európai átlag alapján ezek jóval fontosabb elvárások.

Eltérő igények nemek és iskolai végzettség szerint

A top 5 munkahelyválasztást befolyásoló tényező mindkét nem számára azonos, azonban – a társadalmi berendezkedésünkre visszavezető okok miatt – a nők és a férfiak elvárásai között néhány attribútum jelentős eltérést mutat. A munkahely kényelmes megközelíthetősége és a távmunka/home office lehetősége sokkal fontosabb a nőknek, mint a férfiaknak, ezek mellett pedig az egyenlő bánásmód is kiemelt jelentőséggel bír a hölgyek számára.

Bár az első 5 tényező az iskolai végzettség szempontjából is azonos eredményeket mutat, ugyanakkor a preferencia sorrendben látványos eltéréseket láthatunk, sőt további mozgatórugók kapcsán is különbségek mutatkoznak. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők számára a fizetésnél is jóval meghatározóbb szempont a kellemes munkahelyi légkör, és többre értékelik a munkahely kényelmes megközelítését vagy az egyenlő bánásmódot, mint a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők. Az adatokból az látszik, hogy a középfokú végzettséggel rendelkezők aggódnak leginkább a megélhetésük miatt: nekik a fizetés, a munka hosszú távú biztonsága sokkal fontosabb, mint másoknak. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára a top befolyásoló tényezők mellett a kényelmi és minőségi faktorok is fontosak. Számukra többet nyom a latba a távmunka/home office lehetőség, a munka érdekessége, a modern technológiák alkalmazása vagy az, hogy a leendő cégük minőségi terméket kínáljon.

Elvárások vs. valóság

Amikor arról kérdezték a válaszadókat, hogy hogyan jellemzik a számukra fontos értékek mentén a jelenlegi munkáltatójukat, szintén jelentős különbségek mutatkoztak a tapasztalat és az elvárások között, vagyis a munkavállalók nem azt kapják a mindennapokban, amit általánosan fontosnak tartanak vagy amire vágynak.

A válaszok alapján a munkavállalók azt értékelik leginkább a jelenlegi munkahelyeikben, hogy jól megközelíthető a lokáció és biztos állásuk van. A számukra legfontosabb szempontot, a fizetést csupán a kilencedik helyre teszik azon a listán, amelyben a cég jó tulajdonságait rangsorolják.

A kellemes munkahelyi légkör tekintetében is van hova fejlődniük a munkaadóknak, mert ez a munkavállalók által ideálisnak tartott munkahely második legfőbb ismérve, ugyanakkor a jelenlegi munkaadójuk által kínált értékek között csak a 4. helyen jelölték meg.

A munkáltatók számára mindezek mélyebb megértése, a vágyak és valóság közötti szakadék áthidalása egy tálcán kínált lehetőség ahhoz, hogy egy vonzóbb értékajánlat kialakításával egy megnyerőbb munkáltatói márkát építsenek.

Nem minden szektor egyformán vonzó

Az IT szektor – az elmúlt években végbement mélyrepülése ellenére – továbbra is a legattraktívabb szektor Magyarországon. Ezt egyre szorosabban követi a második helyen álló BSS (üzleti szolgáltató szektor), míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára az élettudományok és az autóipari vállalatok értek fel. A szektorok vonzereje között meglehetősen kicsi a különbség, a munkaadók így nem csak a saját szektorukon belül versenyeznek a tehetségekért, de más szektorokkal is kénytelenek harcba szállni.

Eltérő mértékben, de szinte majdnem minden szektor képes volt javítani a vonzerején a tavalyi évhez képest. Látványosan nőtt a BSS, az autóipar, a gyártó-termelő és a HORECA szektor képviselőinek vonzereje, a telekommunikációs szektoré azonban jelentősen csökkent, a pénzügyi szektor cégei pedig stagnálnak ebben a tekintetben. A vonzerő ugyanakkor nem minden: a legvonzóbbnak tartott szektorok általános ismertsége messze átlag alatti. Ebből a szempontból jóval kedvezőbb helyzetben vannak a szélesebb körben ismert fogyasztói márkával bíró munkáltatók, mint például a kiskereskedelmi, a telekommunikációs vagy a pénzügyi szektor szereplői.

Pénz, pénz, pénz

A fizetésemelések mértéke kulcsfontosságú, különösen az Európa-bajnok inflációs évek után.

A Randstad év elején publikált HR Trends kutatása szerint a felmérésben részt vevő cégek csaknem mindegyike arról számolt be, hogy fizetésemelést hajtott végre 2023-ban – ráadásul a vállalatok egy része az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben.

Ennek ellenére a Randstad Employer Brand Research válaszadóinak alig nyolcada (12%) érzi úgy, hogy munkáltatója teljes mértékben kompenzálni tudta őt az infláció hatásai miatt, harmaduk (34%) szerint a fizetésemelésük csak részben kompenzálta az infláció miatt megnövekedett költségeket. Közel harmaduk (29%) pedig semmilyen támogatást nem kapott a munkáltatójától. A kompenzációban nem részesülő munkavállalóknál közel kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy felmondanak (41%), mint azoknál, akik kaptak valamilyen támogatást (23%).

A Randstad Employer Brand kutatás arról is megkérdezte a munkavállalókat idén januárban, hogy milyen mértékű béremelésre számítanak 2024-ben. Majdnem minden negyedik munkavállaló annyira pesszimistán látta a helyzetet, hogy nem is számított béremelésre. A válaszadók több mint harmada 1-10%-os emelést várt, a többiek ennél többet prognosztizáltak. Az év elején publikált HR Trends kutatásból azonban kiderült, hogy a munkáltatók közel kétharmada 1-10% közötti béremeléssel tervez. Így aki többre számított, annak csalódnia kellett.

Stabilizálódó fluktuációs szint

A munkahelyváltási hajlandóság nem változott jelentősen tavalyhoz képest, és stabilizálódni látszik. 2024 elején a felmérésben részt vevők 15%-a mondta azt, hogy a kutatást megelőző 6 hónapban munkahelyet váltott, és 30%-uk tervez váltani a következő fél évben. Ezek a számok a tavalyi eredményekhez hasonlóak (akkor 14% váltott és 29% tervezett váltani). Ebből az látszik, hogy az elégedetlenkedőknek csak a fele váltott valójában munkahelyet.

A kutatásból kiderült, hogy 2023 második felében a munkahelyet váltók aránya hasonló volt a férfiak és nők tekintetében, viszont a szervezeten belül nagyobb arányban váltottak a férfiak, mint a nők (férfiak: 14,2%, nők: 8%).

„A férfiak nagyobb arányú szervezeten belüli pozíció váltása sok mindent jelenthet. Erősítheti azt az általános vélekedést, hogy a férfiak előrelépési lehetőségei jobbak hazánkban, de azt is, hogy nagyobb arányban találják meg a horizontális mozgás lehetőségét”

– mondja Baja Sándor.

Az is egyértelmű a kutatásból, hogy minél fiatalabb generációhoz tartozik a munkavállaló, annál nagyobb a valószínűsége, hogy munkáltatót vált: a 18-24 éveseknél közel 20%-a váltott 2023 második felében, míg az 55-64 éveseknek mindössze a 9%-a.

„A hazánkban megszokott munkaerőhiányos környezetben az idősebb korosztály lojalitása igazi érték, érdemes jobban kihasználni a szegmensben rejlő lehetőségeket, esélyt biztosítani náluk a fejlődésre és a továbbképzésre”

– nyilatkozta a szakember.

Iskolai végzettség alapján a legerősebb váltási szándék az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél figyelhető meg: a csoport válaszadóinak több, mint harmada szeretne új munkáltatót. A középfokú végzettséggel rendelkezőknek is közel harmada váltana, de csak nagyon kevesen (7%) tudják elképzelni a cégen belüli váltást, előrelépést.

Mobilitás: akár külföldre is nyitottan

A hazánkba érkező új beruházások zöme a kevésbé fejlett, munkalehetőségek szempontjából szűkösebb lehetőségeket kínáló vidéki lokációkat célozza meg. Az állások betöltése érdekében a harmadik országokból érkező munkaerő mellett gyakran szóba kerül az országon belüli mobilitás kérdése. A magyarokról az az általános vélekedés, hogy nehezebben költöznek, és a legtöbben a potenciális munkaerő létszámának felmérésekor irányonként 1 órányi ingázási távolságot szoktak figyelembe venni.

Az Employer Brand kutatásból kiderült azonban, hogy mégsem vagyunk annyira röghöz kötöttek, ha felcsillan egy jobb állás reménye. A felmérésben részt vevő felsőfokú végzettséggel rendelkezők több, mint fele hajlandó országon belül költözni egy jobb álláslehetőségért: 12% feltétel nélkül, 45% pedig abban az esetben, ha a munkáltató anyagilag támogatja a költözésben. Közel ugyanez igaz az alapfokú végzettséggel rendelkezőkre (12,5% és 37,7%). A középfokú végzettségűek azok, akik kicsivel kevésbé mobilisak.

Emellett az ingázási hajlandóság tekintetében is meglepő eredmények születtek: akár a napi 3 óra utazás is belefér a közép- és felsőfokú végzettségűek majdnem 18%-ának, de az alapfokú végzettségűek 15,3%-ának is.

A magyar munkavállalók nem csak az országon belül mobilisak: a 18-24-es korosztály túlnyomó többsége (59%) nyitott a külföldi munkavállalásra. Elsősorban a fizikailag közelebbi, autóval és tömegközlekedéssel is jól megközelíthető nyugati lokációkat, mint például Németországot, Ausztriát, Svájcot, Hollandiát vagy az Egyesült Királyságot részesítik előnyben. A 25-54-es korcsoport csaknem fele, és meglepő módon az 55-64-esek harmada is számításba veszi, hogy tőlünk nyugatabbra vállaljon munkát.

Az alapfokú végzettséggel rendelkezőket foglalkoztatja leginkább a külföldi munkavállalás, 53% fontolgatja, de a felsőfokú végzettségűek 48,6%-a és középfokú végzettségűek 42,4%-a is költözne egy jobb állás reményében.

Fontos a tovább- és átképzés

A foglalkoztathatóság megőrzése, a továbbképzés, a magasabb hozzáadott értékű munkavégzés lehetősége központi téma napjainkban.

Elsősorban a felsőfokú végzettségű dolgozókat támogatják leginkább a munkáltatók továbbképzési lehetőségekkel (60%). Elég nagy aránytalanság, hogy a középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók csupán 42%-a részére biztosított a fejlődés ezen formája. A különböző kérdésekre adott válaszaik alapján egyfajta megrekedtség rajzolható fel, az ő továbbképzésük tehát kulcsfontosságú lesz a jövőre nézve.

Azonban nem csak ennek a csoportnak fontos a fejlődés, minden végzettségi szinten és minden korcsoportban 50% feletti azok száma, akik a karrierjük fejlődésében elengedhetetlennek tartják a képzést

„Demográfiai csoportonként eltérő mértékben, de a fejlődési lehetőségek is meghatározzák a munkáltatókról kialakított képet. Szeretnénk hinni abban, hogy ennek biztosítása az itthon maradást is elősegítheti”

– nyilatkozta Baja Sándor.

A top 3 legvonzóbb munkáltató Magyarországon 2024-ben a Randstad Employer Brand Research toplistája szerint

LEGO
BT (British Telecommunications)
Mercedes-Benz

Különdíjak szektoronként

Legismertebb munkaadó: Aldi
Legvonzóbb munkaadó – Kiskereskedelem kategória: Libri
Legvonzóbb munkaadó – Pénzintézet kategória: Magyar Nemzeti Bank
Legvonzóbb munkaadó – Energetika és közműszolgáltatás kategória: MOL
Legvonzóbb munkaadó – Élettudományok kategória: Novartis
Legvonzóbb munkaadó – HORECA kategória: Accent Hotels
Legvonzóbb munkaadó – FMCG kategória: Coca-Cola
Legvonzóbb munkaadó – Szolgáltatások kategória: Szerencsejáték Zrt.
Legvonzóbb munkaadó – Telekommunikáció kategória: Magyar Telekom
Legvonzóbb munkaadó – Szállítmányozás és logisztika kategória: Wizz Air
Legvonzóbb munkaadó – IT kategória: Lufthansa Systems
Legvonzóbb munkaadó – Építőipar és ingatlan kategória: KÉSZ Csoport

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:hazai legvonzóbb munkaadók randstad vállalat

Up Next

A DACHSER felvásárolja a Brummer élelmiszer-logisztikai szolgáltatót

Don't Miss

Kiderült, mennyire produktívak a magyar cégek

Gazdaság

Wilier Rave SLR a gravel kerékpárok királya női méretekben és trendy színekben

Képek: Wilier

A gravel kategória az elmúlt években nemcsak technológiai, hanem stílusbeli forradalmon is átesett. Aki ma komolyan gondolja a terepen és aszfalton egyaránt gyors, élvezetes tekerést, az nem éri be félmegoldásokkal. A Wilier Rave SLR ID2 pontosan erre a szemléletre épít: versenyszintű teljesítmény, aerodinamikus kialakítás és karakteres, olaszos megjelenés. Mindez női méretekben és kifejezetten trendi színvilággal.

Ez a modell nem egyszerűen egy újabb gravel kerékpár a piacon. Inkább egy valódi high-end gép, amely női méretezés mellett is teljes értékű, kompromisszummentes teljesítményt nyújt. Könnyű, gyors, technikailag kiforrott, és megjelenésben is messze kiemelkedik az átlagból.

Versenykarakter gravel köntösben

A Wilier Rave SLR ID2 legnagyobb előnye talán a, hogy nem akar választani országút és terep között, hanem mindkettőben erős. Aszfalton tempós és hatékony, murván pedig stabil és jól kontrollálható, anélkül, hogy bármelyik irányba kompromisszumot kellene kötni. A váz formája, a csőprofilok és a teljesen integrált kialakítás együttes erővel szolgálják azt, hogy nagy sebességnél is kiszámíthatóan és hatékonyan viselkedjen.

A mindössze 990 grammos karbon váz (M-es méretben) a kategória élmezőnyébe tartozik. Ez a kis tömeg nemcsak emelkedőn előny, hanem akkor is, amikor gyorsan kell reagálni: irányváltásoknál és technikás részeken is érezhetően könnyebb vele a tekerés. A kerékpár közvetlenül reagál minden mozdulatra, ami akkor jön igazán jól, ha nem csak gurulni szeretnél, hanem úgy döntesz, hogy te diktálnád a tempót.

Fejlett karbon vázszerkezet

A Wilier nem csak egyszerű karbon vázra alapozza a teljesítményt, hanem ennek érdekében különböző tulajdonságú szénszálas rétegeket kombinál. Az egyirányú (UD) és a hagyományos szövésű anyagok eltérően viselkednek terhelés alatt, és együtt adják azt az egyensúlyt, ami egy ilyen szintű váznál alapelvárás.

A 65TON hyper high modulus karbon Liquid Crystal technológiával kiegészítve azt a célt szolgálja, hogy a váz ott legyen extrém merev, ahol az erőátvitel megkívánja, miközben képes tökéletesen elnyelni az úthibákból származó rezgéseket.

Ezt egészítik ki az NH-MOD és NHU-MOD szövetek, amelyek a komfortot és a tartósságot erősítik, valamint a Mitsubishi 60TON karbon, amely kiváló súly–merevség arányt biztosít. Az eredmény pedig egy olyan váz, amely könnyű és hatékony erőátvitelt biztosít, miközben hosszabb távon is kényelmes.

Felszereltség, ami minden szituációban helytáll

A Rave SLR ID2 egy olyan kerékpár, amely tudatosan felépített rendszerként lett összeállítva. A Shimano GRX Di2 elektromos váltás garantálja a gyors és pontos működést, ami terepen is megbízhatóan teljesít, akár változó körülmények között is. Az 1×12-es hajtás egyszerűbb kezelést tesz lehetővé, ami nemcsak tempós haladásnál, de hosszabb távokon is érezhető előnyt jelent.

A Miche Graff XL kerékszett is jól illeszkedik a bringa karakteréhez: merev, strapabíró és gravel körülmények között is stabilan megállja a helyét. A Wilier saját Stamma és Barra kokpit rendszere pedig nemcsak letisztult megjelenésével hódít, de, ergonómiai szempontból is rendkívül átgondolt megoldás. A teljes kábelintegráció is a letisztult megjelenést erősíti, nagy tempónál pedig a légellenállás csökkentéséhez is hozzájárul.

A press fit középrész, az UDH váltófül és az Easy Fit spacer rendszer mind azt mutatják, hogy itt minden részlet a teljesítményt és a használhatóságot szolgálja, és a Rave SLR ID2 GRX Di2 1×12 Miche komoly mérnöki munka eredménye.

Női méretek és trendi megjelenés

A prémium kerékpárok világában még mindig gyakori probléma, hogy a női modellek technikailag visszafogottabbak vagy egyszerűen csak „átcímkézett” férfi modellek. A Wilier Rave SLR ID2 nem ilyen: ugyanazt a műszaki szintet és teljesítményt kínálja. Hölgyek igényeihez könnyen igazítható S és XS méretben is elérhető

Ez nemcsak a vázméretben mutatkozik meg, hanem az egész kerékpár arányaiban és kezelhetőségében is. Így kisebb testalkat mellett is ugyanolyan a stabil, kiszámítható a viselkedés jellemzi, mint a nagyobb méretű modelleket.

A megjelenés is rendben van: letisztult formák, jól eltalált színek és egységes összhatás jellemzik a kerékpárt. A Rave SLR ID2 olaszosan elegáns, nem hivalkodó, de van karaktere.

Aero kialakítás gravel használatra

A Rave SLR ID2 egyik lényegi erőssége az aerodinamikus kialakítás, ami nemcsak aszfalton, hanem gyorsabb gravel szakaszokon is érezhetően jól teljesít. A váz formája, az integrált kokpit és a rejtett kábelezés egytől egyig azt szolgálják, hogy nagy tempónál is hatékony legyen a tekerés, ne vesszen el feleslegesen az energia.

Közben a 52 mm-es gumiszélesség megőrzi a bringa valódi gravel karakterét is. Aszfalton gyors, murván stabil, és nem kell alkalmazkodnunk hozzá, hiszen ő alkalmazkodik a körülményekhez. Többé nincs szükségünk külön kerékpárra aszfalton és terepen, hiszen a Rave SLR ID2 mindkettőre használható, anélkül, hogy bármelyik téren kompromisszumot kellene kötnünk.

Kinek való a Wilier Rave SLR ID2?

A Wilier Rave SLR ID2 azoknak készült, akik nem akarnak külön kerékpárt aszfaltra és terepre, és nem szeretnének kompromisszumot kötni a teljesítmény terén sem. Olyan felhasználóknak, akik értékelik a pontos működést, az átgondolt technikai megoldásokat és a könnyű, merev vázat.

A női méretezés itt nem külön kategóriát jelent, hanem ugyanazt a műszaki szintet hozza, kisebb méretekben. Ez a modell nem egy szűk réteget céloz meg, hanem mindenkit, aki tempósan szeret tekerni és fontos számára, hogy a kerékpárja minden helyzetben kiszámíthatóan működjön.

A Biondo Bike kínálatában ez a modell azoknak szól, akik ezt az irányt keresik, és nem szeretnének megalkudni sem a teljesítmény, sem a kényelem, sem pedig a felszereltség terén.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Nem elég a munkaerő – kell a tudás is: merre tart Szeged és a régió munkaerőpiaca a nagyberuházási boomban?

Szeged és a Dél-Alföld munkaerőpiaca fordulóponthoz érkezett. A régióba érkező nagyberuházások – köztük a valaha volt legnagyobb magyarországi külföldi tőkebefektetés – nem csupán tömegesen keresnek munkavállalókat, hanem új kompetenciákat igényelnek az AI és a robotika előretörésével: mérnököket, folyamatirányítókat, magasan képzett technikusokat.

Miközben a hivatalos statisztikák stabil piacot mutatnak, a vállalatok hegesztőt sem találnak 80 kilométeres körzetben, a szerbiai munkaerőtartalékok pedig korántsem korlátlanok. A Prohuman szegedi Regionális Gazdasági fórumán vállalati vezetők, a városvezetés, az egyetem és hatósági szakértők keresték együtt a választ: hogyan lehet a munkaerőből valódi versenyelőnyt kovácsolni egy gyorsan átrendeződő gazdasági környezetben?

Stabil makroadatok, turbulens valóság

Szeged és a Dél-Alföld munkaerőpiaca egyszerre él meg több, egymást erősítő gazdasági trendet: az elektromobilitás és járműipar robbanásszerű terjeszkedése, a védelmi elektronika megjelenése és a tudásipar bővülése olyan munkaerőigényt támaszt, amelyet a helyi kínálat önmagában nem tud kielégíteni. A kérdés ebben a helyzetben az, hogy ki tudja hatékonyabban megszerezni, képezni és integrálni a munkavállalókat – fogalmazta meg a nap alaptézisét Göndöcs Viktor, a Prohuman Zrt. vezérigazgatója.

A legfrissebb KSH-adatok szerint a munkanélküliségi ráta 4,9%, a bruttó átlagbér meghaladja a 725 ezer forintot – historikus összehasonlításban mindkét szám stabil. A valóság azonban összetettebb. Miközben a városvezetés 2%-os szegedi munkanélküliséget mér, a vállalatok azzal szembesülnek, hogy minőségi jelöltek hetek óta nem érkeznek a nyitott pozíciókra, hegesztőt pedig 80 kilométeres körzetben sem találnak, miközben az új belépők bérigénye szétfeszíti a bértáblákat.

„Érdemes mindig egyszerre vizsgálni a makroszintet és a vállalati szintet – a kettő között olykor kardinális eltérés van”

– mutatott rá Göndöcs.

Beruházók, város és egyetem: a hármas modell működés közben

A fórum panelbeszélgetésén Szeged város, a vállalatok és a Szegedi Tudományegyetem képviselői egyöntetűen megerősítették: a sikeres beruházás záloga ma már nem az épített infrastruktúra, hanem a megfelelő szakemberek helyi elérhetősége. Másszóval ahogyan egy vállalat úgy egy régió versenyképessége is a munkaerő terén dőlhet el. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester a legújabb szegedi nagyberuházás helyszínválasztásának példáján keresztül szemléltette, hogy a beruházó számára az egyetem megléte, a közlekedési elérhetőség és a terület műszaki adottságai egyforma súllyal estek a latba.

A Vulcan Shield Hungary zöldmezős beruházása a közeli Békés megyében szemléletes példát kínált, hogyan érdemes egy új régióba lépni: a helyi és megyei vezetés maximális támogatása, a tudatos, lépcsőzetes toborzás és a kompetenciaalapú kiválasztás segítette a sikeres indulást.

„Az első munkáltatói fórumunkra 60-70 embert vártunk – 641-en jöttek”

– idézte fel Papp Antonella a szigetelőanyag-gyártással foglalkozó cég HR-vezetője.

Dr. Saághy Andrea, a Szegedi Tudományegyetem humánpolitikai igazgatója szerint az intézmény szerepe messze túlmutat a képzési funkciókon: az egyetemnek jelenleg is van óvodája és idén indítják a bölcsődét, valamint nemzetközi gimnáziumot működtet, közös tanszékeket alapít vállalatokkal, és mikrotanúsítványos, gyors átképzési programokkal igyekszik követni a munkaerőpiac változásait.

„Az együttműködés az, ami kiránthat bennünket a bajból”

– fogalmazott.

Megerősítette ezt Molnár András, a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. HR vezetője is. A cég a tavalyi évben vált ki a Continental-csoportból, de a strukturális átalakulás közepette is sikerült javítaniuk a munkavállalói elégedettségi indexen és egyre több korábbi kolléga kopogtat vissza – ezt a pozitív visszajelzést a tudatos közösségépítésnek és a régió növekvő vonzerejének tulajdonítja.

„Ahhoz, hogy a fiatalok visszaköltözzenek a régióba – az infrastruktúrának, a városnak, illetve a város nyújtotta lehetőségeknek is vonzónak kell lenniük”

– mutatott rá.

A szerbiai határtérség: érdeklődés nem egyenlő a döntéssel

A fórum nemzetközi kitekintést is kínált: Ana Ilickovic, a Prohuman szerbiai leányvállalatának értékesítési vezetője rámutatott, hogy a szerb munkaerőpiaci tartalékok hazai bevonásának lehetőségei korántsem korlátlanok. A vajdasági munkavállalók – akik korábban nyitottak voltak a magyarországi napi ingázásra – ma már inkább helyben maradnak, mivel a szabadkai körzetben a versenyképes bérek és a magas foglalkoztatottság otthon tartja őket. A valódi mobilitási potenciál inkább Dél-Szerbiában van, de a relokációhoz teljes szállásfedezet, étkezési támogatás és legalább 20%-os bértöbblet szükséges.

„A jelöltek nem országokat hasonlítanak össze, hanem ajánlatokat”

– összegezte.

Dr. Németh Krisztina, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Dél-Alföldi Regionális Igazgatóságának vezetője ismertette az idegenrendészeti törvény és szabályozás részleteit.

Tökéletes vihar közeleg: demográfia, globalizáció, mesterséges intelligencia

Major Gábor, a Prohuman Group stratégiai igazgatója három egymást erősítő folyamatot azonosított, amelyek alapvetően rendezik át a munkaerőpiacot.

Magyarországon évente 50 ezerrel csökken a munkaerő-kínálat – ez a szám a jelenlegi stagnálás miatt egyelőre nem érezteti teljes hatását, de egy gazdasági felpattanás esetén kumuláltan, akár negyedmillió fős hiányként csap le.
Mindeközben globálisan évente 60 millió új diplomás lép ki Délkelet-Ázsiából és Afrikából egy teljesen összekapcsolt digitális munkaerőpiacra, a mesterséges intelligencia és a robotika pedig olyan sebességgel terjed, hogy a „középszerű” munkavállalókra – akik a munkaerőpiac legnépesebb rétegét alkotják – egyre kevesebb szükség lesz.
Magyarország az EU 27 tagállama közül az utolsó helyen áll a felnőttkori tanulási hajlandóság tekintetében, ami különösen aggasztó ebben az összefüggésben.

A megoldást a kompetenciaalapú, skills-first HR-szemlélet jelenti: nem pozíciókat kell betölteni, hanem skill-mixeket kell összerakni és gyorsan újrakombinálni. A Prohuman saját fejlesztésű rendszere 14 ezer feldolgozott kompetenciaelem és 2400 magyar képesítés alapján teszi lehetővé az adatalapú toborzási, képzési és szervezetfejlesztési döntéseket. A rendszer segít megtalálni, felmérni és utat mutatni, hogy egy adott munkavállaló miben jó, miben lehet még fejlődni, és hogyan lehet ehhez egy képzéssel hozzásegíteni.

A fórum résztvevői egybehangzóan vallották: a hosszú távú megoldást nem a különálló intézményi lépések, hanem a város, az egyetem és a vállalatok folyamatos, gyakorlati együttműködése jelenti.

„Nem elég munkaerőt találni – a feladat az, hogy a megfelelő tudású embereket neveljük ki. Ez csak együtt megy”

– összegezte Göndöcs Viktor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Messer kiadta 2025-ös fenntarthatósági jelentését

A világ legnagyobb magántulajdonban lévő ipari gázszakértője, a Messer közzétette 2025-ös fenntarthatósági jelentését, amely megerősíti hosszú távú elkötelezettségét a felelős működés, a biztonság és a munkavállalók iránt. A vállalat az elmúlt évben az energiahatékonyság növelésére, a működési teljesítmény javítására és a szervezeti ellenállóképesség erősítésére összpontosított, miközben továbbra is kiemelt figyelmet fordított az átláthatóságra és a felelős vállalatirányításra.

2025-ben a Messer több olyan kezdeményezést indított, amelyek hozzájárultak a működési hatékonyság növeléséhez és a piaci alapú üvegházhatású gázkibocsátás (GHG) 2%-os csökkentéséhez az előző évhez képest. Az intézkedések között szerepelt a megújuló villamosenergia beszerzése, napenergia-beruházások megvalósítása Ázsiában, Európában és Amerikában, valamint a levegőszétválasztó üzemek technológiai fejlesztése. Utóbbiak keretében a vállalat hulladékhő-visszanyerő rendszerekbe, valamint korszerű kompresszor- és vezérléstechnikai megoldásokba is beruházott.

„A Messer fenntarthatósági szemlélete a működési fegyelemre és a folyamatos fejlődésre épül”

– mondta Bernd Eulitz, a vállalat vezérigazgatója.

„Létesítményeink és erőforrásaink hatékonyabb működtetésével egyszerre erősítjük versenyképességünket és teljesítjük munkavállalóink, ügyfeleink, valamint a társadalom felé vállalt felelősségünket.”

A Messer ipari gázai és alkalmazástechnológiai megoldásai továbbra is támogatják az ügyfeleket környezetvédelmi és működési céljaik elérésében. A vállalat tiszta hidrogénmegoldásai hozzájárulnak az ipar és a közlekedés dekarbonizációjához, míg az autogén technológiák csökkentik az üzemanyag-felhasználást és a károsanyag-kibocsátást a magas hőmérsékletű ipari folyamatokban. Emellett az ipari gázok alkalmazása a szennyvízkezelésben is fontos szerepet játszik a technológiai víz tisztításában és újrahasznosításában. A Messer emellett ZeCarb márkanéven olyan szén-dioxid-kezelési szolgáltatási portfóliót is kialakított, amely az ipari kibocsátások leválasztását, hasznosítását és tárolását támogatja.

A biztonság és a munkavállalók továbbra is a Messer fenntarthatósági stratégiájának középpontjában állnak. A vállalat saját munkatársai számára a biztonsági kultúra erősítésére és a szakmai fejlődés támogatására helyezi a hangsúlyt különböző képzési és elkötelezettségi programokon keresztül, köztük az éves Messer Biztonsági Nap megszervezésével. Ügyfelei és partnerei számára pedig világos biztonsági előírásokat és testreszabott programokat biztosít a biztonságos együttműködés támogatására.

A Messer 2014 óta önkéntesen készít fenntarthatósági jelentéseket. A 2025-ös kiadvány bemutatja, hogyan épül be a fenntarthatóság a vállalat üzleti működésébe, összegzi az elért eredményeket, valamint ismerteti az Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Szabványoknak (ESRS) való megfelelés érdekében tett előkészületeket. Ennek részeként a vállalat független, korlátozott bizonyosságot nyújtó hitelesítést szerzett kettős lényegességi értékelésére és egyes nem kulcsfontosságú teljesítménymutatóira vonatkozóan.

A Messer fenntarthatósági törekvéseit erős vállalatirányítási rendszer támogatja, amely az etikus működésre, a szabályozási megfelelőségre és a kiberbiztonságra építve szolgálja a hosszú távú növekedést.

„A fenntarthatóság a Messernél nem különálló kezdeményezés, hanem működésünk, kockázatkezelésünk és hosszú távú értékteremtésünk szerves része”

– hangsúlyozta Patricia Hargil, a Messer fenntarthatósági vezetője.

„Jelentésünk bemutatja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén elért előrelépéseinket, biztonság- és emberközpontú vállalati kultúránkat, valamint a felelős üzleti működés iránti elkötelezettségünket teljes értékláncunkban. Emellett azt is tükrözi, hogy jelentéstételünket folyamatosan igazítjuk a változó szabályozói és érintetti elvárásokhoz.”

A 2025-ös fenntarthatósági jelentés az alábbi oldalon érhető el: https://www.messer.hu/fenntarthatosag – Messer Hungarogaz Kft

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!