Gazdaság

Megvannak 2024 legvonzóbb hazai munkaadói

Tizenegyedik alkalommal díjazták Randstad Awarddal hazánk legnépszerűbb munkáltatóit.

A magyar munkavállalók véleménye szerint idén a LEGO a legvonzóbb hazai munkáltató, a BT (British Telecommunications) lett a második, a harmadik helyen pedig a Mercedes-Benz végzett. A Randstad Employer Brand kutatásból többek között arra is fény derül, hogy milyen mértékben gondolkodnak munkahelyváltásban a dolgozók, milyen szempontok alapján választanak új munkahelyet, mely szektorok a legvonzóbbak számukra, hajlandóak-e a belföldi mobilitásra vagy inkább külföldön szeretnének-e munkát vállalni.

hol dolgoznának legszívesebben a magyarok?

2024. április 25-én a Várkert Bazárban rendezett gálaeseményen hirdették ki a Randstad Award hazai győzteseit. A LEGO lett a legvonzóbb munkaadó, a BT és a Mercedes-Benz pedig megvédte tavalyi második, valamint harmadik helyezését.

Saját szektorában különdíjat érdemelt ki a Libri, a Magyar Nemzeti Bank, a MOL, a Novartis, az Accent Hotels, a Coca-Cola, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Telekom, a Wizz Air, a Lufthansa Systems, valamint a KÉSZ csoport. A legismertebb munkaadó az Aldi lett.

mire vágynak leginkább a hazai munkavállalók?

A Randstad friss Employer Brand kutatása szerint a munkahelyválasztási preferenciák szempontjából a magyar munkavállalók számára 2024-ben is a vonzó munkabér és juttatási csomag az elsődleges szempont. Emellett rendkívül fontosnak tartják a kellemes munkahelyi légkört is, azt, hogy hogyan élik meg a mindennapokat a munkahelyi környezetben, milyen a viszonyunk a kollégáikkal, vezetőjükkel. Hangsúlyos szempont továbbá a munkaadó pénzügyi stabilitása, ahol az állás hosszú távra szól, nem kell tartani a leépítéstől, és ahol lehetőség van a munka-magánélet egyensúlyának megvalósítására – utóbbi fontossága nőtt a felmérés két évvel ezelőtti eredményéhez képest.

Tavalyhoz képest a magyar munkavállalók legfőbb preferenciái, sőt azok sorrendje is változatlan, ugyanakkor a felmérés arra is rávilágított, hogy ezen szempontok súlya szignifikánsan magasabb a magyar munkavállalók körében az európai átlaghoz képest. Különösen kirívó a különbség az elvárás mértékében a vonzó munkabért és juttatási csomagot, a kellemes munkahelyi légkört és a munkaadó pénzügyi stabilitását tekintve.

„Mindez sajnos arra enged következtetni, hogy ezek a motivátorok hazánkban továbbra sem maguktól értetődően adottak, az elvárásoknál újra és újra nyomatékosítaniuk kell a munkavállalóknak, hogy mit is szeretnének”

– nyilatkozta Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója.

A top 3 motivátor hajszolása közben jóval kevesebb figyelem irányul itthon magára a munkatartalomra, annak érdekességére, vagy éppen arra, hogy milyen a cég általános megítélése. Az európai átlag alapján ezek jóval fontosabb elvárások.

Eltérő igények nemek és iskolai végzettség szerint

A top 5 munkahelyválasztást befolyásoló tényező mindkét nem számára azonos, azonban – a társadalmi berendezkedésünkre visszavezető okok miatt – a nők és a férfiak elvárásai között néhány attribútum jelentős eltérést mutat. A munkahely kényelmes megközelíthetősége és a távmunka/home office lehetősége sokkal fontosabb a nőknek, mint a férfiaknak, ezek mellett pedig az egyenlő bánásmód is kiemelt jelentőséggel bír a hölgyek számára.

Bár az első 5 tényező az iskolai végzettség szempontjából is azonos eredményeket mutat, ugyanakkor a preferencia sorrendben látványos eltéréseket láthatunk, sőt további mozgatórugók kapcsán is különbségek mutatkoznak. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők számára a fizetésnél is jóval meghatározóbb szempont a kellemes munkahelyi légkör, és többre értékelik a munkahely kényelmes megközelítését vagy az egyenlő bánásmódot, mint a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők. Az adatokból az látszik, hogy a középfokú végzettséggel rendelkezők aggódnak leginkább a megélhetésük miatt: nekik a fizetés, a munka hosszú távú biztonsága sokkal fontosabb, mint másoknak. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára a top befolyásoló tényezők mellett a kényelmi és minőségi faktorok is fontosak. Számukra többet nyom a latba a távmunka/home office lehetőség, a munka érdekessége, a modern technológiák alkalmazása vagy az, hogy a leendő cégük minőségi terméket kínáljon.

Elvárások vs. valóság

Amikor arról kérdezték a válaszadókat, hogy hogyan jellemzik a számukra fontos értékek mentén a jelenlegi munkáltatójukat, szintén jelentős különbségek mutatkoztak a tapasztalat és az elvárások között, vagyis a munkavállalók nem azt kapják a mindennapokban, amit általánosan fontosnak tartanak vagy amire vágynak.

A válaszok alapján a munkavállalók azt értékelik leginkább a jelenlegi munkahelyeikben, hogy jól megközelíthető a lokáció és biztos állásuk van. A számukra legfontosabb szempontot, a fizetést csupán a kilencedik helyre teszik azon a listán, amelyben a cég jó tulajdonságait rangsorolják.

A kellemes munkahelyi légkör tekintetében is van hova fejlődniük a munkaadóknak, mert ez a munkavállalók által ideálisnak tartott munkahely második legfőbb ismérve, ugyanakkor a jelenlegi munkaadójuk által kínált értékek között csak a 4. helyen jelölték meg.

A munkáltatók számára mindezek mélyebb megértése, a vágyak és valóság közötti szakadék áthidalása egy tálcán kínált lehetőség ahhoz, hogy egy vonzóbb értékajánlat kialakításával egy megnyerőbb munkáltatói márkát építsenek.

Nem minden szektor egyformán vonzó

Az IT szektor – az elmúlt években végbement mélyrepülése ellenére – továbbra is a legattraktívabb szektor Magyarországon. Ezt egyre szorosabban követi a második helyen álló BSS (üzleti szolgáltató szektor), míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára az élettudományok és az autóipari vállalatok értek fel. A szektorok vonzereje között meglehetősen kicsi a különbség, a munkaadók így nem csak a saját szektorukon belül versenyeznek a tehetségekért, de más szektorokkal is kénytelenek harcba szállni.

Eltérő mértékben, de szinte majdnem minden szektor képes volt javítani a vonzerején a tavalyi évhez képest. Látványosan nőtt a BSS, az autóipar, a gyártó-termelő és a HORECA szektor képviselőinek vonzereje, a telekommunikációs szektoré azonban jelentősen csökkent, a pénzügyi szektor cégei pedig stagnálnak ebben a tekintetben. A vonzerő ugyanakkor nem minden: a legvonzóbbnak tartott szektorok általános ismertsége messze átlag alatti. Ebből a szempontból jóval kedvezőbb helyzetben vannak a szélesebb körben ismert fogyasztói márkával bíró munkáltatók, mint például a kiskereskedelmi, a telekommunikációs vagy a pénzügyi szektor szereplői.

Pénz, pénz, pénz

A fizetésemelések mértéke kulcsfontosságú, különösen az Európa-bajnok inflációs évek után.

A Randstad év elején publikált HR Trends kutatása szerint a felmérésben részt vevő cégek csaknem mindegyike arról számolt be, hogy fizetésemelést hajtott végre 2023-ban – ráadásul a vállalatok egy része az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben.

Ennek ellenére a Randstad Employer Brand Research válaszadóinak alig nyolcada (12%) érzi úgy, hogy munkáltatója teljes mértékben kompenzálni tudta őt az infláció hatásai miatt, harmaduk (34%) szerint a fizetésemelésük csak részben kompenzálta az infláció miatt megnövekedett költségeket. Közel harmaduk (29%) pedig semmilyen támogatást nem kapott a munkáltatójától. A kompenzációban nem részesülő munkavállalóknál közel kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy felmondanak (41%), mint azoknál, akik kaptak valamilyen támogatást (23%).

A Randstad Employer Brand kutatás arról is megkérdezte a munkavállalókat idén januárban, hogy milyen mértékű béremelésre számítanak 2024-ben. Majdnem minden negyedik munkavállaló annyira pesszimistán látta a helyzetet, hogy nem is számított béremelésre. A válaszadók több mint harmada 1-10%-os emelést várt, a többiek ennél többet prognosztizáltak. Az év elején publikált HR Trends kutatásból azonban kiderült, hogy a munkáltatók közel kétharmada 1-10% közötti béremeléssel tervez. Így aki többre számított, annak csalódnia kellett.

Stabilizálódó fluktuációs szint

A munkahelyváltási hajlandóság nem változott jelentősen tavalyhoz képest, és stabilizálódni látszik. 2024 elején a felmérésben részt vevők 15%-a mondta azt, hogy a kutatást megelőző 6 hónapban munkahelyet váltott, és 30%-uk tervez váltani a következő fél évben. Ezek a számok a tavalyi eredményekhez hasonlóak (akkor 14% váltott és 29% tervezett váltani). Ebből az látszik, hogy az elégedetlenkedőknek csak a fele váltott valójában munkahelyet.

A kutatásból kiderült, hogy 2023 második felében a munkahelyet váltók aránya hasonló volt a férfiak és nők tekintetében, viszont a szervezeten belül nagyobb arányban váltottak a férfiak, mint a nők (férfiak: 14,2%, nők: 8%).

„A férfiak nagyobb arányú szervezeten belüli pozíció váltása sok mindent jelenthet. Erősítheti azt az általános vélekedést, hogy a férfiak előrelépési lehetőségei jobbak hazánkban, de azt is, hogy nagyobb arányban találják meg a horizontális mozgás lehetőségét”

– mondja Baja Sándor.

Az is egyértelmű a kutatásból, hogy minél fiatalabb generációhoz tartozik a munkavállaló, annál nagyobb a valószínűsége, hogy munkáltatót vált: a 18-24 éveseknél közel 20%-a váltott 2023 második felében, míg az 55-64 éveseknek mindössze a 9%-a.

„A hazánkban megszokott munkaerőhiányos környezetben az idősebb korosztály lojalitása igazi érték, érdemes jobban kihasználni a szegmensben rejlő lehetőségeket, esélyt biztosítani náluk a fejlődésre és a továbbképzésre”

– nyilatkozta a szakember.

Iskolai végzettség alapján a legerősebb váltási szándék az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél figyelhető meg: a csoport válaszadóinak több, mint harmada szeretne új munkáltatót. A középfokú végzettséggel rendelkezőknek is közel harmada váltana, de csak nagyon kevesen (7%) tudják elképzelni a cégen belüli váltást, előrelépést.

Mobilitás: akár külföldre is nyitottan

A hazánkba érkező új beruházások zöme a kevésbé fejlett, munkalehetőségek szempontjából szűkösebb lehetőségeket kínáló vidéki lokációkat célozza meg. Az állások betöltése érdekében a harmadik országokból érkező munkaerő mellett gyakran szóba kerül az országon belüli mobilitás kérdése. A magyarokról az az általános vélekedés, hogy nehezebben költöznek, és a legtöbben a potenciális munkaerő létszámának felmérésekor irányonként 1 órányi ingázási távolságot szoktak figyelembe venni.

Az Employer Brand kutatásból kiderült azonban, hogy mégsem vagyunk annyira röghöz kötöttek, ha felcsillan egy jobb állás reménye. A felmérésben részt vevő felsőfokú végzettséggel rendelkezők több, mint fele hajlandó országon belül költözni egy jobb álláslehetőségért: 12% feltétel nélkül, 45% pedig abban az esetben, ha a munkáltató anyagilag támogatja a költözésben. Közel ugyanez igaz az alapfokú végzettséggel rendelkezőkre (12,5% és 37,7%). A középfokú végzettségűek azok, akik kicsivel kevésbé mobilisak.

Emellett az ingázási hajlandóság tekintetében is meglepő eredmények születtek: akár a napi 3 óra utazás is belefér a közép- és felsőfokú végzettségűek majdnem 18%-ának, de az alapfokú végzettségűek 15,3%-ának is.

A magyar munkavállalók nem csak az országon belül mobilisak: a 18-24-es korosztály túlnyomó többsége (59%) nyitott a külföldi munkavállalásra. Elsősorban a fizikailag közelebbi, autóval és tömegközlekedéssel is jól megközelíthető nyugati lokációkat, mint például Németországot, Ausztriát, Svájcot, Hollandiát vagy az Egyesült Királyságot részesítik előnyben. A 25-54-es korcsoport csaknem fele, és meglepő módon az 55-64-esek harmada is számításba veszi, hogy tőlünk nyugatabbra vállaljon munkát.

Az alapfokú végzettséggel rendelkezőket foglalkoztatja leginkább a külföldi munkavállalás, 53% fontolgatja, de a felsőfokú végzettségűek 48,6%-a és középfokú végzettségűek 42,4%-a is költözne egy jobb állás reményében.

Fontos a tovább- és átképzés

A foglalkoztathatóság megőrzése, a továbbképzés, a magasabb hozzáadott értékű munkavégzés lehetősége központi téma napjainkban.

Elsősorban a felsőfokú végzettségű dolgozókat támogatják leginkább a munkáltatók továbbképzési lehetőségekkel (60%). Elég nagy aránytalanság, hogy a középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók csupán 42%-a részére biztosított a fejlődés ezen formája. A különböző kérdésekre adott válaszaik alapján egyfajta megrekedtség rajzolható fel, az ő továbbképzésük tehát kulcsfontosságú lesz a jövőre nézve.

Azonban nem csak ennek a csoportnak fontos a fejlődés, minden végzettségi szinten és minden korcsoportban 50% feletti azok száma, akik a karrierjük fejlődésében elengedhetetlennek tartják a képzést

„Demográfiai csoportonként eltérő mértékben, de a fejlődési lehetőségek is meghatározzák a munkáltatókról kialakított képet. Szeretnénk hinni abban, hogy ennek biztosítása az itthon maradást is elősegítheti”

– nyilatkozta Baja Sándor.

A top 3 legvonzóbb munkáltató Magyarországon 2024-ben a Randstad Employer Brand Research toplistája szerint

LEGO
BT (British Telecommunications)
Mercedes-Benz

Különdíjak szektoronként

Legismertebb munkaadó: Aldi
Legvonzóbb munkaadó – Kiskereskedelem kategória: Libri
Legvonzóbb munkaadó – Pénzintézet kategória: Magyar Nemzeti Bank
Legvonzóbb munkaadó – Energetika és közműszolgáltatás kategória: MOL
Legvonzóbb munkaadó – Élettudományok kategória: Novartis
Legvonzóbb munkaadó – HORECA kategória: Accent Hotels
Legvonzóbb munkaadó – FMCG kategória: Coca-Cola
Legvonzóbb munkaadó – Szolgáltatások kategória: Szerencsejáték Zrt.
Legvonzóbb munkaadó – Telekommunikáció kategória: Magyar Telekom
Legvonzóbb munkaadó – Szállítmányozás és logisztika kategória: Wizz Air
Legvonzóbb munkaadó – IT kategória: Lufthansa Systems
Legvonzóbb munkaadó – Építőipar és ingatlan kategória: KÉSZ Csoport

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:hazai legvonzóbb munkaadók randstad vállalat

Up Next

A DACHSER felvásárolja a Brummer élelmiszer-logisztikai szolgáltatót

Don't Miss

Kiderült, mennyire produktívak a magyar cégek

Gazdaság

Kijöttek a legfrissebb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) héten megjelent tájékoztatása szerint 2026 júliusában bruttó 745 500 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó érték 523 300 forint volt.

A bruttó mediánérték ennél lényegesen alacsonyabb, 618 200 forint volt, míg a nettó keresetek mediánértéke 437 900 forint volt. A friss kereseti adatok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszegek felvételében gondolkodhatnak az átlag- és mediánösszegeket megkereső lakossági ügyfelek.

A KSH legutóbbi adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban álló magyarok átlagkeresete 745 500 forint volt 2026 júliusában, míg a nettó átlagkereset 523 300 forint volt ugyanezen időszakban. A hivatal számításai szerint a bruttó átlagkereset 7,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a nettó átlagkereset 9,1%-kal, a reálkereset pedig 7,8%-kal emelkedett. Ugyanakkor a bruttó mediánkereset továbbra is lényegesen elmarad az átlagkeresettől – előbbi 618 200 forint, míg a nettó mediánkereset 437 900 forint volt idén júliusban.

Mekkora jelzáloghitelre elég a júliusi átlagfizetés?

A friss adatok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora piaci jelzáloghitelt tud felvenni egy olyan lakossági ügyfél, akinek a keresete a júliusi átlag- illetve mediánbérrel egyezik meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által hozott szabályok értelmében jelenleg a nettó 800 ezer forintot el nem éri jövedelmek maximum az 50%-ig terhelhetők törlesztőrészletekkel, tehát az átlag- és a mediánkereset esetében is ezzel az aránnyal lehet számolni.

A fent leírtakból következik, hogy a nettó átlagkereset esetében maximum 261 650 forint, míg a nettó mediánkereset esetében maximum 218 950 forint lehet a havi törlesztőrészlet vállalható összege.

A Bank360 lakáshitel kalkulátora szerint egy 20 éves futamidejű, 33,5 millió forintos piaci jelzáloghitelnek 259 ezer és 262 ezer forint között a havi törlesztőrészlete, tehát a jelenlegi nettó átlagkeresettel megközelítőleg ez az a maximális hitelösszeg, ami felvehető (THM 7,22% – 7,43%). Hosszabb, 25 éves futamidő esetén ez az összeg ~36,5 millió forintig növelhető, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet 257 ezer és 261 ezer forint között alakul (THM 7,22% – 7,42%).

Azok esetében, akiknek a bére a júliusi nettó mediánbérrel egyezik meg, a felvehető maximális hitelösszeg 20 éves futamidő mellett megközelítőleg 27,5 millió forint, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet 213 ezer és 219 ezer forint között alakul (THM 7,22% – 7,75%). Hosszabb, 25 éves futamidő esetén a hitelösszeg maximuma 30 millió forint, aminek a havi törlesztőrészlete 211 ezer és 219 ezer forint között mozogna (THM 7,22% – 7,72%).

Lényegesen magasabb összegeket vehetnek fel azok, akik jogosultak az Otthon Start Program kamattámogatott lakáshitelére, hiszen nekik az állami támogatás révén lényegesen alacsonyabb, mindössze 3%-os kamattal kell számolniuk. A konstrukció keretein belüli legmagasabb, 50 millió forintos hitelösszegnek 25 éves futamidő esetén 237 ezer forint körül alakul a havi törlesztőrészlete (THM 3,03% – 3,06%), így az bőven belefér a júliusi nettó átlagkereset 50%-ába, vagyis a legalább ennyit kereső adósok akár a teljes hitelösszeg felvételére is képesek lehetnek.

A nettón mediánbért keresőkről ez már nem mondható el, így az ő esetükben alacsonyabb a felvehető hitelösszeg. Az ő esetükben, amennyiben a futamidő 25 év, úgy a felvehető maximális hitelösszeg 46 millió forint, aminek a havi törlesztőrészlete 217 – 219 ezer forint között mozog (THM 3,03% – 3,06%).

Amennyiben a futamidő csak 20 év, úgy a nettó mediánbért megkeresők esetében 39 millió forint a felvehető maximum (216 – 217 ezer forint havi törlesztőrészlet, THM 3,03% – 3,06%), de ekkora időtávon a nettó átlagkeresetet keresők esetében is alacsonyabb, 47 millió forintos összeg vehető fel (260 – 261 ezer forintos havi törlesztő, THM 3,03% – 3,06%).

Mekkora személyi hitelre elegendő a júliusi átlagkereset?

Ami a személy hitelek piacát illeti, ott továbbra is a nettó átlagkeresetet megkereső ügyfelek akár a jelenlegi legmagasabb, 15 millió forintos hitelösszeget is képesek felvenni, feltéve, hogy a hitelösszeg megfelelően hosszú futamidővel társul. 7 éves futamidővel számolva a jelenlegi személyihitel-ajánlatok alapján havi 245 ezer és 258 ezer forint között alakul a havi törlesztőrészlet (THM 9,90% – 12,00%), ami már belefér a jegybank által előírt keretbe.

A nettó mediánbért keresők esetében értelemszerűen még hosszabb, 9 éves futamidőre van szükség ahhoz, hogy a 211 ezer forintos (THM 10,68%) havi törlesztőrészlet beleférjen a jövedelem 50%-ába. Amennyiben valaki ennél rövidebb, 8 éves futamidő mellett szeretne személyi hitelt felvenni, úgy a hitelösszeget is csökkenteni kellene. Példának okáért, 14 millió forint személyi hitel esetében, amennyiben a futamidő 8 év, úgy a törlesztőrészlet 208 ezer és 223 ezer forint között alakul (THM 9,94% – 12,22%), így az ajánlatok többségét el tudná fogadni egy mediánbért megkereső ügyfél.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új szintre emeli az MI-t kiszolgáló adatközpontok áramellátását a Schneider Electric

Gyorsan telepíthető, skálázható és az ellenállóképességet jelentős mértékben növelő áramellátási megoldásokat mutatott be a Schneider Electric.

A világ egyik vezető energia-technológiai vállalatának új, előregyártott tápegység-moduljait kimondottan a hiperméretű, illetve a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok igényeinek figyelembevételével fejlesztették ki.

A mesterséges intelligencia gyors térhódításával az adatközpontok üzemeltetőin egyre nagyobb a nyomás, hogy minél gyorsabban és nagyobb léptékben kezdjenek el használni nagy sűrűségű infrastruktúrát. A hagyományos, egyedi igények alapján készült, előre gyártott áramellátási megoldások esetében azonban gyakran 12–14 hónap is eltelik a telepítésig, ami problémát jelent azok számára, akik szeretnék gyorsan bővíteni a kapacitásukat.

A Schneider Electric új, szabványosított megközelítése megoldást kínál erre a kihívásra azáltal, hogy egyszerűsíti a specifikációs, tervezési és árajánlat-készítési folyamatokat, lehetővé téve az előre gyártott áramellátási infrastruktúra akár hat hónap alatt történő legyártását. A Schneider Electric legújabb, Galaxy VXL (GVXL) UPS-technológiájára épülő új megoldások modulonként akár 2,5 megawatt (MW) teljesítményt nyújtanak, így a vállalat eddigi legnagyobb, egyetlen konténerből álló, előre gyártott tápellátási megoldásának számítanak.

Az új berendezéseket a Schneider Electric és az NVIDIA legújabb, a GB300 NVL72 platformhoz használható, integrált energiagazdálkodási és folyadékhűtés-vezérlőket tartalmazó referencia-tervei alapján, skálázható „tápegység-blokkoknak” tervezték meg. Ez a konstrukció lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy gyorsan telepítsenek MI-kompatibilis tápellátási infrastruktúrát a nagy teljesítményű számítástechnika (HPC), az MI-képzésben részt vevő rendszerek és a GPU-intenzív munkamenetek támogatására.

A szabványosított referencia-tervekben elérhető új portfólió – amely dedikált, 2 MW, 2,25 MW, illetve 2,5 MW konfigurációjú tápegység-modulokat és -kereteket tartalmaz – fokozott sebességet, kiszámíthatóságot és skálázhatóságot biztosít a mesterséges intelligencia alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontokban.

„A mai adatközpont-üzemeltetők hatalmas nyomás alatt állnak, hogy az MI-kompatibilis infrastruktúrát minél gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb léptékben állítsák üzembe. Előre gyártott áramellátó rendszereink szabványosításával és Galaxy VXL UPS-technológiánk beépítésével lehetővé tesszük a hiperméretű, neocloud és kolokációs szolgáltatók számára, hogy a skálázható, nagy sűrűségű áramellátási infrastruktúrát évek helyett mindössze hónapok alatt munkába állíthassák. Ez jelentős előrelépésnek számít ügyfeleink következő generációs mesterséges intelligencia-gyárak, mesterséges intelligencia-központok és nagyméretű digitális infrastruktúrák kiépítésére vonatkozó törekvéseinek támogatásában”

– mondta el Polóny Tibor, a Schneider Electric „Secure Power & Data Centers” üzletágának hazai vezetője.

Áramellátási infrastruktúra az MI-t kiszolgáló adatközpontok igényeire tervezve

Az új, előre gyártott tápegység-modulokat és -kereteket kifejezetten a mesterséges intelligencia és a következő generációs adatközpontok igényeit figyelembe véve alakították ki, hogy megfeleljenek a számítási kapacitás gyors növelésére vonatkozó igényekből és a nagyléptékű mesterséges intelligencia-bevezetésekből adódó, egyre növekvő teljesítménysűrűségi követelményeknek.

Az előre gyártott tápegység-keretek egy gyárilag tesztelt keretben integrálják a Schneider Electric technológiáit, köztük a Galaxy VXL UPS-t, a kapcsolóberendezéseket, a hűtőrendszereket, a lítium-ion akkumulátor-technológiát és az áramelosztó rendszereket. A szürke tér környezetekbe, beltéri telepítésre szánt tápegység-keretek ugyanezt az alapvető elektromos infrastruktúrát biztosítják nyitott formátumban.

Az új megoldások moduláris IT-podokkal is kombinálhatók, így teljes, az MI alkalmazásával kapcsolatos elvárásokra felkészített infrastruktúra-platformot biztosítanak, amely megfelel a Schneider Electric mesterséges intelligencia referencia-terveinek és az NVIDIA-alapú referencia-architektúráknak.

A skálázható telepítésre tervezett megoldás révén több modult egymás mellett, „tápegység-blokként” lehet használni, lehetővé téve az ügyfelek számára, hogy az infrastruktúra kapacitását akár több tíz megawattra bővítsék.

Gyártás és tesztelés Barcelonában

Az új, előre gyártott tápegység-modulokat és tápegység-kereteket a Schneider Electric barcelonai, Sant Boi de Llobregat telephelyén tervezik, gyártják és tesztelik. Az üzemet a közelmúltban bővítették a moduláris adatközponti infrastruktúra iránti növekvő globális kereslet kielégítése érdekében.

A gyár és a nagyméretű logisztikai központ – amely az egyik legfontosabb európai helyszín a Schneider Electric EcoStruxure Modular Data Center portfóliójának tervezése, gyártása és integrálása szempontjából – 5000 m²-es, kizárólag gyártásra szánt területtel rendelkezik, annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudja kiszolgálni a gyors piacra lépés, a kiszámíthatóság és a mesterséges intelligencia korszakának megfelelő, rugalmas adatközponti megoldások iránti, egyre növekvő ügyféligényeket.

A moduláris adatközpontok és az előre gyártott energiaellátási infrastruktúra területén szerzett több mint 15 éves szakértelmével a Schneider Electric tovább bővíti az MI-kompatibilis adatközponti portfólióját, amely kiterjed az energiaellátásra, a hűtésre, a rackekre, a szoftverekre, a moduláris infrastruktúrára és az integrált MI-referenciaarchitektúrákra.

Az új energiaellátási megoldások Európában már elérhetők, Észak-Amerikában még ebben az évben, később pedig további nemzetközi piacokon és az ázsiai-csendes-óceáni térségben is elérhetővé válnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A szabálykövető vállalkozás ne versenyhátrányból, hanem versenyelőnyből induljon

Az MVÜK közel 150 vállalatvezető tapasztalatai alapján készített white papert a magyar kkv szektor elvárásairól és vállalásairól, melynek megszületéséhez Kapitány István az MVÜK-ban tett júniusi látogatása adott fontos biztatást.

Az anyagból kiderül, hogy a magyar kis- és középvállalkozások nem több államot kérnek, hanem jobb államot: kiszámítható szabályokat, tiszta versenyt, működő közigazgatást, gyorsabb állami folyamatokat, hozzáférhető finanszírozást és érdemi szakmai párbeszédet. Cserébe stabil foglalkoztatást, tisztességes működést, beruházást, innovációt és Magyarországon maradó gazdasági értéket kínálnak. A white papert az MVÜK eljutatta a Gazdasági és Energetikai Minisztériumba.

A kiszámíthatóság a vállalkozások legfontosabb kérése

A vállalatvezetők szerint a bizonytalanságnak közvetlen gazdasági ára van: munkaerő felvételét, beruházásokat, hitelfelvételt és technológiai fejlesztéseket is visszafoghat. A finanszírozási, energetikai, szabályozási és munkaerőpiaci kockázatok ellenére a cselekvési készség megmaradt, a vállalkozások készek fejlődni, ha ehhez kiszámítható és tisztességes feltételeket kapnak.

A white paper legfontosabb javaslatai között szerepel a hosszabb távon értelmezhető gazdaságpolitikai irány, az érdemi szakmai egyeztetés a jelentős jogszabályváltozások előtt, az egyszerűbb adózás és kevesebb adminisztráció, a gyorsabb állami ügyintézés, valamint a tiszta és kiszámítható verseny. A vállalkozások szerint a szabálykövető működésnek nem versenyhátrányt, hanem versenyelőnyt kell jelentenie. A közbeszerzéseknél és pályázatoknál pedig a legalacsonyabb ár mellett a minőségnek, a megbízhatóságnak, a foglalkoztatásnak és a létrehozott hazai, vagy európai hozzáadott értéknek is nagyobb súlyt kell kapnia.

A kkv szektor nemcsak kér, hanem vállal is

A vállalkozói oldal természetesen a saját felelősségét is megfogalmazta abban, hogy egy harmonikus, kétoldalú kapcsolódás jöhessen létre az állam és a vállalatok között. A kkv-k vállalják a tisztességes adózást, a fehér foglalkoztatást, a szerződéses kötelezettségek teljesítését és a munkavállalók hosszú távú megtartását.

A kiszámíthatóbb környezetben felszabaduló forrásokat lehetőség szerint bérekbe, képzésbe, technológiai megújulásba, digitalizációba, innovációba, energiahatékonyságba és termelékenységnövelésbe forgatnák vissza. Továbbá erősítenék a hazai és európai beszállítói kapcsolatokat, fejlesztenék saját termékeiket és márkáikat, és nagyobb szerepet vállalnának a fiatalok képzésében, a tudásmegosztásban és a társadalmi felzárkózásban. Éppen ezért fontos kiemelni, hogy a központi üzenet ezért nem egyoldalú követelés, hanem partnerségi ajánlat. Az állam kiszámítható és tisztességes feltételeket teremt, ezzel egyidejűleg a vállalkozások pedig értéket hoznak létre, amellyel a magyar gazdaság és társadalom is jól jár.

“Azért kezdeményeztem ezt a közös munkát, mert az állam és a vállalkozások kapcsolatában a „kívánalom és a kínálat” csak együtt teremthet valódi egyensúlyt. Kennedy elnök örök érvényű gondolata nyomán az elvárásaink mellett meg kell tudnunk fogalmazni, mit adhatunk mi, a magyar KKV-k az országnak. Az MVÜK 150 tagja ennek fényében fogalmazta meg azt a gondolatsort, amely meggyőződésem szerint egybeesik a hazai KKV egészének véleményével. Az MVÜK White Papere tehát egyszerre javaslatcsomag és vállalás: ha úgy tetszik partnerségi ajánlat Magyarország sikeréért.”

– mondta Iglódi Csaba az OnlyCEO klub alapítója és vezetője, az MVÜK társtulajdonosa.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!