Gazdaság

Megvannak 2024 legvonzóbb hazai munkaadói

Tizenegyedik alkalommal díjazták Randstad Awarddal hazánk legnépszerűbb munkáltatóit.

A magyar munkavállalók véleménye szerint idén a LEGO a legvonzóbb hazai munkáltató, a BT (British Telecommunications) lett a második, a harmadik helyen pedig a Mercedes-Benz végzett. A Randstad Employer Brand kutatásból többek között arra is fény derül, hogy milyen mértékben gondolkodnak munkahelyváltásban a dolgozók, milyen szempontok alapján választanak új munkahelyet, mely szektorok a legvonzóbbak számukra, hajlandóak-e a belföldi mobilitásra vagy inkább külföldön szeretnének-e munkát vállalni.

hol dolgoznának legszívesebben a magyarok?

2024. április 25-én a Várkert Bazárban rendezett gálaeseményen hirdették ki a Randstad Award hazai győzteseit. A LEGO lett a legvonzóbb munkaadó, a BT és a Mercedes-Benz pedig megvédte tavalyi második, valamint harmadik helyezését.

Saját szektorában különdíjat érdemelt ki a Libri, a Magyar Nemzeti Bank, a MOL, a Novartis, az Accent Hotels, a Coca-Cola, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Telekom, a Wizz Air, a Lufthansa Systems, valamint a KÉSZ csoport. A legismertebb munkaadó az Aldi lett.

mire vágynak leginkább a hazai munkavállalók?

A Randstad friss Employer Brand kutatása szerint a munkahelyválasztási preferenciák szempontjából a magyar munkavállalók számára 2024-ben is a vonzó munkabér és juttatási csomag az elsődleges szempont. Emellett rendkívül fontosnak tartják a kellemes munkahelyi légkört is, azt, hogy hogyan élik meg a mindennapokat a munkahelyi környezetben, milyen a viszonyunk a kollégáikkal, vezetőjükkel. Hangsúlyos szempont továbbá a munkaadó pénzügyi stabilitása, ahol az állás hosszú távra szól, nem kell tartani a leépítéstől, és ahol lehetőség van a munka-magánélet egyensúlyának megvalósítására – utóbbi fontossága nőtt a felmérés két évvel ezelőtti eredményéhez képest.

Tavalyhoz képest a magyar munkavállalók legfőbb preferenciái, sőt azok sorrendje is változatlan, ugyanakkor a felmérés arra is rávilágított, hogy ezen szempontok súlya szignifikánsan magasabb a magyar munkavállalók körében az európai átlaghoz képest. Különösen kirívó a különbség az elvárás mértékében a vonzó munkabért és juttatási csomagot, a kellemes munkahelyi légkört és a munkaadó pénzügyi stabilitását tekintve.

„Mindez sajnos arra enged következtetni, hogy ezek a motivátorok hazánkban továbbra sem maguktól értetődően adottak, az elvárásoknál újra és újra nyomatékosítaniuk kell a munkavállalóknak, hogy mit is szeretnének”

– nyilatkozta Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója.

A top 3 motivátor hajszolása közben jóval kevesebb figyelem irányul itthon magára a munkatartalomra, annak érdekességére, vagy éppen arra, hogy milyen a cég általános megítélése. Az európai átlag alapján ezek jóval fontosabb elvárások.

Eltérő igények nemek és iskolai végzettség szerint

A top 5 munkahelyválasztást befolyásoló tényező mindkét nem számára azonos, azonban – a társadalmi berendezkedésünkre visszavezető okok miatt – a nők és a férfiak elvárásai között néhány attribútum jelentős eltérést mutat. A munkahely kényelmes megközelíthetősége és a távmunka/home office lehetősége sokkal fontosabb a nőknek, mint a férfiaknak, ezek mellett pedig az egyenlő bánásmód is kiemelt jelentőséggel bír a hölgyek számára.

Bár az első 5 tényező az iskolai végzettség szempontjából is azonos eredményeket mutat, ugyanakkor a preferencia sorrendben látványos eltéréseket láthatunk, sőt további mozgatórugók kapcsán is különbségek mutatkoznak. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők számára a fizetésnél is jóval meghatározóbb szempont a kellemes munkahelyi légkör, és többre értékelik a munkahely kényelmes megközelítését vagy az egyenlő bánásmódot, mint a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők. Az adatokból az látszik, hogy a középfokú végzettséggel rendelkezők aggódnak leginkább a megélhetésük miatt: nekik a fizetés, a munka hosszú távú biztonsága sokkal fontosabb, mint másoknak. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára a top befolyásoló tényezők mellett a kényelmi és minőségi faktorok is fontosak. Számukra többet nyom a latba a távmunka/home office lehetőség, a munka érdekessége, a modern technológiák alkalmazása vagy az, hogy a leendő cégük minőségi terméket kínáljon.

Elvárások vs. valóság

Amikor arról kérdezték a válaszadókat, hogy hogyan jellemzik a számukra fontos értékek mentén a jelenlegi munkáltatójukat, szintén jelentős különbségek mutatkoztak a tapasztalat és az elvárások között, vagyis a munkavállalók nem azt kapják a mindennapokban, amit általánosan fontosnak tartanak vagy amire vágynak.

A válaszok alapján a munkavállalók azt értékelik leginkább a jelenlegi munkahelyeikben, hogy jól megközelíthető a lokáció és biztos állásuk van. A számukra legfontosabb szempontot, a fizetést csupán a kilencedik helyre teszik azon a listán, amelyben a cég jó tulajdonságait rangsorolják.

A kellemes munkahelyi légkör tekintetében is van hova fejlődniük a munkaadóknak, mert ez a munkavállalók által ideálisnak tartott munkahely második legfőbb ismérve, ugyanakkor a jelenlegi munkaadójuk által kínált értékek között csak a 4. helyen jelölték meg.

A munkáltatók számára mindezek mélyebb megértése, a vágyak és valóság közötti szakadék áthidalása egy tálcán kínált lehetőség ahhoz, hogy egy vonzóbb értékajánlat kialakításával egy megnyerőbb munkáltatói márkát építsenek.

Nem minden szektor egyformán vonzó

Az IT szektor – az elmúlt években végbement mélyrepülése ellenére – továbbra is a legattraktívabb szektor Magyarországon. Ezt egyre szorosabban követi a második helyen álló BSS (üzleti szolgáltató szektor), míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára az élettudományok és az autóipari vállalatok értek fel. A szektorok vonzereje között meglehetősen kicsi a különbség, a munkaadók így nem csak a saját szektorukon belül versenyeznek a tehetségekért, de más szektorokkal is kénytelenek harcba szállni.

Eltérő mértékben, de szinte majdnem minden szektor képes volt javítani a vonzerején a tavalyi évhez képest. Látványosan nőtt a BSS, az autóipar, a gyártó-termelő és a HORECA szektor képviselőinek vonzereje, a telekommunikációs szektoré azonban jelentősen csökkent, a pénzügyi szektor cégei pedig stagnálnak ebben a tekintetben. A vonzerő ugyanakkor nem minden: a legvonzóbbnak tartott szektorok általános ismertsége messze átlag alatti. Ebből a szempontból jóval kedvezőbb helyzetben vannak a szélesebb körben ismert fogyasztói márkával bíró munkáltatók, mint például a kiskereskedelmi, a telekommunikációs vagy a pénzügyi szektor szereplői.

Pénz, pénz, pénz

A fizetésemelések mértéke kulcsfontosságú, különösen az Európa-bajnok inflációs évek után.

A Randstad év elején publikált HR Trends kutatása szerint a felmérésben részt vevő cégek csaknem mindegyike arról számolt be, hogy fizetésemelést hajtott végre 2023-ban – ráadásul a vállalatok egy része az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben.

Ennek ellenére a Randstad Employer Brand Research válaszadóinak alig nyolcada (12%) érzi úgy, hogy munkáltatója teljes mértékben kompenzálni tudta őt az infláció hatásai miatt, harmaduk (34%) szerint a fizetésemelésük csak részben kompenzálta az infláció miatt megnövekedett költségeket. Közel harmaduk (29%) pedig semmilyen támogatást nem kapott a munkáltatójától. A kompenzációban nem részesülő munkavállalóknál közel kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy felmondanak (41%), mint azoknál, akik kaptak valamilyen támogatást (23%).

A Randstad Employer Brand kutatás arról is megkérdezte a munkavállalókat idén januárban, hogy milyen mértékű béremelésre számítanak 2024-ben. Majdnem minden negyedik munkavállaló annyira pesszimistán látta a helyzetet, hogy nem is számított béremelésre. A válaszadók több mint harmada 1-10%-os emelést várt, a többiek ennél többet prognosztizáltak. Az év elején publikált HR Trends kutatásból azonban kiderült, hogy a munkáltatók közel kétharmada 1-10% közötti béremeléssel tervez. Így aki többre számított, annak csalódnia kellett.

Stabilizálódó fluktuációs szint

A munkahelyváltási hajlandóság nem változott jelentősen tavalyhoz képest, és stabilizálódni látszik. 2024 elején a felmérésben részt vevők 15%-a mondta azt, hogy a kutatást megelőző 6 hónapban munkahelyet váltott, és 30%-uk tervez váltani a következő fél évben. Ezek a számok a tavalyi eredményekhez hasonlóak (akkor 14% váltott és 29% tervezett váltani). Ebből az látszik, hogy az elégedetlenkedőknek csak a fele váltott valójában munkahelyet.

A kutatásból kiderült, hogy 2023 második felében a munkahelyet váltók aránya hasonló volt a férfiak és nők tekintetében, viszont a szervezeten belül nagyobb arányban váltottak a férfiak, mint a nők (férfiak: 14,2%, nők: 8%).

„A férfiak nagyobb arányú szervezeten belüli pozíció váltása sok mindent jelenthet. Erősítheti azt az általános vélekedést, hogy a férfiak előrelépési lehetőségei jobbak hazánkban, de azt is, hogy nagyobb arányban találják meg a horizontális mozgás lehetőségét”

– mondja Baja Sándor.

Az is egyértelmű a kutatásból, hogy minél fiatalabb generációhoz tartozik a munkavállaló, annál nagyobb a valószínűsége, hogy munkáltatót vált: a 18-24 éveseknél közel 20%-a váltott 2023 második felében, míg az 55-64 éveseknek mindössze a 9%-a.

„A hazánkban megszokott munkaerőhiányos környezetben az idősebb korosztály lojalitása igazi érték, érdemes jobban kihasználni a szegmensben rejlő lehetőségeket, esélyt biztosítani náluk a fejlődésre és a továbbképzésre”

– nyilatkozta a szakember.

Iskolai végzettség alapján a legerősebb váltási szándék az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél figyelhető meg: a csoport válaszadóinak több, mint harmada szeretne új munkáltatót. A középfokú végzettséggel rendelkezőknek is közel harmada váltana, de csak nagyon kevesen (7%) tudják elképzelni a cégen belüli váltást, előrelépést.

Mobilitás: akár külföldre is nyitottan

A hazánkba érkező új beruházások zöme a kevésbé fejlett, munkalehetőségek szempontjából szűkösebb lehetőségeket kínáló vidéki lokációkat célozza meg. Az állások betöltése érdekében a harmadik országokból érkező munkaerő mellett gyakran szóba kerül az országon belüli mobilitás kérdése. A magyarokról az az általános vélekedés, hogy nehezebben költöznek, és a legtöbben a potenciális munkaerő létszámának felmérésekor irányonként 1 órányi ingázási távolságot szoktak figyelembe venni.

Az Employer Brand kutatásból kiderült azonban, hogy mégsem vagyunk annyira röghöz kötöttek, ha felcsillan egy jobb állás reménye. A felmérésben részt vevő felsőfokú végzettséggel rendelkezők több, mint fele hajlandó országon belül költözni egy jobb álláslehetőségért: 12% feltétel nélkül, 45% pedig abban az esetben, ha a munkáltató anyagilag támogatja a költözésben. Közel ugyanez igaz az alapfokú végzettséggel rendelkezőkre (12,5% és 37,7%). A középfokú végzettségűek azok, akik kicsivel kevésbé mobilisak.

Emellett az ingázási hajlandóság tekintetében is meglepő eredmények születtek: akár a napi 3 óra utazás is belefér a közép- és felsőfokú végzettségűek majdnem 18%-ának, de az alapfokú végzettségűek 15,3%-ának is.

A magyar munkavállalók nem csak az országon belül mobilisak: a 18-24-es korosztály túlnyomó többsége (59%) nyitott a külföldi munkavállalásra. Elsősorban a fizikailag közelebbi, autóval és tömegközlekedéssel is jól megközelíthető nyugati lokációkat, mint például Németországot, Ausztriát, Svájcot, Hollandiát vagy az Egyesült Királyságot részesítik előnyben. A 25-54-es korcsoport csaknem fele, és meglepő módon az 55-64-esek harmada is számításba veszi, hogy tőlünk nyugatabbra vállaljon munkát.

Az alapfokú végzettséggel rendelkezőket foglalkoztatja leginkább a külföldi munkavállalás, 53% fontolgatja, de a felsőfokú végzettségűek 48,6%-a és középfokú végzettségűek 42,4%-a is költözne egy jobb állás reményében.

Fontos a tovább- és átképzés

A foglalkoztathatóság megőrzése, a továbbképzés, a magasabb hozzáadott értékű munkavégzés lehetősége központi téma napjainkban.

Elsősorban a felsőfokú végzettségű dolgozókat támogatják leginkább a munkáltatók továbbképzési lehetőségekkel (60%). Elég nagy aránytalanság, hogy a középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók csupán 42%-a részére biztosított a fejlődés ezen formája. A különböző kérdésekre adott válaszaik alapján egyfajta megrekedtség rajzolható fel, az ő továbbképzésük tehát kulcsfontosságú lesz a jövőre nézve.

Azonban nem csak ennek a csoportnak fontos a fejlődés, minden végzettségi szinten és minden korcsoportban 50% feletti azok száma, akik a karrierjük fejlődésében elengedhetetlennek tartják a képzést

„Demográfiai csoportonként eltérő mértékben, de a fejlődési lehetőségek is meghatározzák a munkáltatókról kialakított képet. Szeretnénk hinni abban, hogy ennek biztosítása az itthon maradást is elősegítheti”

– nyilatkozta Baja Sándor.

A top 3 legvonzóbb munkáltató Magyarországon 2024-ben a Randstad Employer Brand Research toplistája szerint

LEGO
BT (British Telecommunications)
Mercedes-Benz

Különdíjak szektoronként

Legismertebb munkaadó: Aldi
Legvonzóbb munkaadó – Kiskereskedelem kategória: Libri
Legvonzóbb munkaadó – Pénzintézet kategória: Magyar Nemzeti Bank
Legvonzóbb munkaadó – Energetika és közműszolgáltatás kategória: MOL
Legvonzóbb munkaadó – Élettudományok kategória: Novartis
Legvonzóbb munkaadó – HORECA kategória: Accent Hotels
Legvonzóbb munkaadó – FMCG kategória: Coca-Cola
Legvonzóbb munkaadó – Szolgáltatások kategória: Szerencsejáték Zrt.
Legvonzóbb munkaadó – Telekommunikáció kategória: Magyar Telekom
Legvonzóbb munkaadó – Szállítmányozás és logisztika kategória: Wizz Air
Legvonzóbb munkaadó – IT kategória: Lufthansa Systems
Legvonzóbb munkaadó – Építőipar és ingatlan kategória: KÉSZ Csoport

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:hazai legvonzóbb munkaadók randstad vállalat

Up Next

A DACHSER felvásárolja a Brummer élelmiszer-logisztikai szolgáltatót

Don't Miss

Kiderült, mennyire produktívak a magyar cégek

Gazdaság

A Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetemmel írt alá együttműködési megállapodást a Széchenyi István Egyetem

Az együttműködési megállapodást a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem részéről dr. Su Haijia elnökhelyettes, a Széchenyi István Egyetem részéről pedig dr. Lukács Eszter nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes írta alá. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Informatikai, villamosmérnöki és technológiai téren működhet együtt a Széchenyi István Egyetem és Kína egyik leginnovatívabb felsőoktatási intézménye, a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem.

Az ázsiai delegáció nemrég Győrbe látogatott, hogy az erről szóló dokumentum aláírása mellett mélyebben is megismerjék a győri oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységet.

A kínai együttműködések fejlesztése stratégiai jelentőségű a Széchenyi István Egyetem nemzetköziesítési törekvéseiben, hiszen amellett, hogy népszerű kulturális programokkal ápolja a két ország közti kapcsolatot, már számos felsőoktatási intézménnyel is partnerségre lépett. Legutóbb a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem delegációja látogatott a győri campusra, megerősítve a jövőbeni közös munka iránti elkötelezettséget. A küldöttség tagjai megismerték a Győri Innovációs Park tevékenységét, valamint a Széchenyi-egyetem képviselőivel is találkoztak.

Az együttműködési megállapodást megelőző megbeszélésen Telek Marcella, a Nemzetközi Kommunikáció és Alumni Központ vezetője bemutatta az intézmény nemzetköziesítési törekvéseit, kiemelve a felsőoktatási ranglistákon elfoglalt előkelő helyezéseket és a hallgatói közösség bővülését.

„2016-ban először Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal érkeztek hozzánk nemzetközi hallgatók, két évvel később pedig már önköltséges finanszírozású fiatalokat is fogadtunk. Az idei tanévben közel 17 ezer – köztük ezer nemzetközi – hallgató tanul a Széchenyi-egyetemen a világ csaknem kilencven országából, akiknek már 54 angol nyelvű képzési programot biztosítunk”

– részletezte. Kiemelte: az egyetem számára az oktatáson és a kutatás-fejlesztésen kívül a vállalatokkal kialakított kapcsolatok is ugyanolyan fontosak, amelynek egyik legjelentősebb helyszíne a Győri Innovációs Park.

A látogatás során elhangzott, hogy a győri intézmény öt kettős diplomát nyújtó képzéssel rendelkezik amerikai, olasz, kínai, portugál, indiai és olasz egyetemekkel, ezek mellett pedig mindig nyitott a hallgatók számára nyújtott, nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőségek bővítését célzó partnerségekre. Telek Marcella a sportolási lehetőségek és az egyetem égisze alatt működő szolgáltatások mellett a hallgatói versenycsapatokról és az intézmény innovációs ökoszisztémájáról is beszélt. A vendégek utóbbit még jobban megismerhették Vadász-Kalocsai Szilvia révén, aki az egyetem Digitális Fejlesztési Központját mutatta be. A Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem tevékenységéhez illeszkedő Informatikai és Villamosmérnöki Kar képzéseit és kutatási profilját dr. Lilik Ferenc kutatási és nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettes ismertette, a kettős képzések kialakításához szükséges lépésekről pedig Csiba Krisztina, a Nemzetközi Igazgatóság Hallgatói Toborzás Központjának vezetője számolt be.

A Széchenyi István Egyetem és a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem képviselői a győri központi campuson. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

A kínai delegáció részéről dr. Su Haijia elnökhelyettes kifejezte örömét a megállapodás aláírása miatt, és leszögezte, hogy intézményük elkötelezett az együttműködés mellett. Mint mondta: a megismert képzési, kutatási és innovációs tevékenységek kiváló alapot adnak a jövőbemutató partnerséghez. Dr. Zhang Fan, az Informatikai és Technológiai Kar dékánhelyettese részletesen is ismertette az ázsiai intézmény fókuszterületeit. A csaknem 29 ezer hallgatóval és három pekingi campussal rendelkező egyetem központjában a mérnöki tudományok állnak, amelyet bölcsészet-, gazdaság- és menedzsmenttudományi, valamint jogi képzések egészítenek ki. Az intézmény a Quacquarelli Symonds felsőoktatási világranglista 701–750. kategóriájában kapott helyet, míg a Times Higher Education globális rangsorának 401–500. helyén szerepel. Mindemellett nemzetközi kapcsolatrendszerére is nagy hangsúlyt fektet: 64 ország 170 intézményével működik együtt, például a brit Oxfordi és a Cambridge-i Egyetemmel, az egyesült államokbeli Kaliforniai Egyetemmel vagy épp a japán Tokiói Egyetemmel.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kulcsszerepet játszanak a szoftverek az újgenerációs adatközpontok létrehozásában

A mesterséges intelligencia-forradalom mélyreható változásokat indított el az adatközpontok területén is, minden eddiginél nagyobb számítási kapacitás mellett nagyobb energiahatékonyságot és folyamatos működést várnak el az üzemeltetők.

A tervezéstől a hűtés vezérlésén át a prediktív karbantartásig a különböző vezérlő és tervező szoftverek kulcsszerepet játszanak a jövőálló adatközpontok létrehozásában és működtetésében.

Az üzleti világban és a mindennapi életben is robbanásszerűen nő az igény a mesterséges intelligencia (MI) által támogatott fejlett automatizálás iránt, aminek hatására egyre nagyobb ütemben épülnek ki az új adatközponti kapacitások. Az ügynöki MI-alapú automatizálás megvalósításához ugyanis minden eddiginél nagyobb számítási kapacitásra, rendelkezésre állásra és rugalmasságra van szükség. Mivel ezek az autonóm MI-ügynökök az üzleti és a magánélet szerves részeivé válnak, az azokat támogató adatközpontok szerepe egyre kritikusabb fontosságú, ezért hiba nélkül és folyamatosan kell működniük.

Ezekre az elvárásokra reagálva az újgenerációs adatközpontok, az úgynevezett MI-gyárak tervezése, építése és üzemeltetése is mélyreható átalakuláson megy keresztül.

„A hagyományos, manuális „analóg” folyamatokat fokozatosan felváltják a fejlett, átfogó, szoftverekkel megvalósított folyamatok. Ez a változás pedig véget vet annak a korszaknak, amikor a mérnökök, kivitelezők, projektmenedzserek és üzemeltetők primitív és zárt eszközökkel, egymástól elszigetelten dolgoztak”

– mutatott rá Steven Carlini, a Schneider Electric „AI and Data Center” részlegének alelnöke.

Okosabb tervezés digitális ikrekkel

A számítógépes tervezőprogramok (CAD) már régóta alapvető eszközöknek számítanak az elektromos tervezés területén. Ma már a CAD-be integrált, csúcstechnológiás szoftverek segítségével részletes digitális ikermodellek hozhatók létre. Ezek a modellek lehetővé teszik az adatközpontok teljes elektromos infrastruktúrájának átfogó elemzését és szimulációját.

Server racks in modern server room data center. 3d illustration

Ezenkívül az eszköz- és tervezőszoftverek racionalizálják a kapacitástervezést, a belső terek elrendezését, valamint lehetővé teszik szimulációk futtatását a lehető leghatékonyabb IT infrastruktúra kialakítása érdekében. A hűtési tervek esetében a digitális iker szoftver elemzi a levegő- és vízáramlást, a nyomást és a hőmérsékletet, lehetővé téve az energiafogyasztás optimalizálását, kiegészítve az adatközponti infrastruktúra hibatűrését tesztelő meghibásodási szimulációkkal.

Szintet lép az építési folyamat

Az adatközpontok építése során a szoftveres támogatás fejlett pályázati és beszerzési lehetőségeket, valamint pontos ütemterv- és költségvetés-kezelést biztosít. Az építkezéshez használt anyagok és termékek kiválasztása során lehetőség nyílik arra, hogy a költségek és az elérhetőség mellett például a benne foglalt szén-dioxid-kibocsátás alapján döntsenek a megrendelők és a kivitelezők. A megfelelő szoftver alkalmazása révén pedig egyetlen felületen nyomon követhető a projekt alakulása, és a változások ellenőrzése.

Az üzemeltetés automatizálása

A kulcsfontosságú automatizációs megoldásokat kiszolgáló adatközpontok esetében elengedhetetlen a kritikus energiaellátó rendszerek valós idejű ellenőrzése és koordinálása.

„A napjainkban elérhető szoftverek fejlett elemzési és mesterséges intelligencia modelleket használnak az energiaellátás optimalizálására a felhasználók rendelkezésre állással, költségekkel vagy szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos preferenciái alapján. Ahogy az elsődleges és tartalék energiaellátó rendszerek egyre összetettebbé válnak, a szoftverek szerepe exponenciálisan növekszik”

– tette hozzá Steven Carlini.

A Schneider Electric a DCIM (Data Center Infrastructure Management – Adatközponti Infrastruktúra-menedzsment) szoftverek széles portfólióját kínálja a tervezés és modellezés, valamint a felügyelet és menedzsment támogatására. Ezek közé tartozik az EcoStruxure IT Expert, ami egy felhőalapú, gyártófüggetlen, biztonságos megoldás, amely bárhonnan elérhető felügyeletet és átláthatóságot biztosít a fizikai informatikai infrastruktúrához. Az EcoStruxure IT Data Center Expert révén az adatközpontok üzemeltetői átfogó képet alkothatnak a berendezések állapotáról, mivel a felügyeleti szoftver összegyűjti, rendszerezi és szétosztja a kritikus eszközinformációkat. A tervezést támogatja az EcoStruxe IT Advisor felhőalapú szoftver, ami lehetővé teszi az adatközpontok vezetői számára az üzemeltetési költségek csökkentését és az üzemidő tervezését, valamint elemzésekkel segíti a kapacitástervezési döntéseket.

Megbízható működés a prediktív karbantartás révén

Az energiaellátó rendszerek esetében a karbantartási fázis nagymértékben támaszkodik a valós idejű és korábbi adatokon alapuló prediktív elemzésekre, amelyek segítségével előre jelezhetőek a lehetséges meghibásodások, optimalizálhatók a karbantartási ütemtervek és csökkenthető a leállás kockázata. A szoftver például elemezheti egy transzformátor hőmérsékletének emelkedését, és ütemezheti a cseréjét, zökkenőmentesen koordinálva a szállítást, a leállást és a telepítést.

Egy adatközpontban talán a hűtés igényli a legnagyobb figyelmet a karbantartók részéről. Az MI-val támogatott szoftvert ma már a szűrőcsere és a tekercstisztítás ütemezésének meghatározására is használják, a hosszabb távú ventilátor- és motorcsere-ütemtervek mellett. A folyadékhűtéses rendszerek és a nagy sűrűségű hűtés terjedésével az intelligens szoftverek elengedhetetlenekké válnak a vízminőség értékeléséhez és a folyadékkezelések ajánlásához.

A szoftverek alkalmazásával a naptár alapú karbantartásról át lehet állni az állapot alapúra, ami csökkenti a költségeket és javítja a rendelkezésre állást.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megbízhatósági válságban a magyar munkaerőpiac– miért tűnnek el a kékgalléros munkavállalók?

A fizikai munkavállalók megbízhatósága ma a magyar munkaerőpiac egyik legégetőbb kérdése – derül ki a Jobtain kutatásából, amely több mint száz HR-szakember és vezető részvételével készült.

A válaszadók 88%-a a megbízhatóságot nevezte meg a legfontosabb kiválasztási szempontként, megelőzve a fizikai állóképességet (60%) és a szakmai tapasztalatot (54%).

Nem lehet megtartani azt, akiben nem hiszünk – és aki nem hisz bennünk

A felmérés szerint a vállalatok közel fele (48%) napi szinten küzd a jelöltek megbízhatatlanságával – sokan már az interjún sem jelennek meg, vagy rövid időn belül elhagyják a munkahelyet. Ez a jelenség nemcsak HR-probléma, hanem üzleti kockázat is, hiszen a toborzás és a fluktuáció is időt, energiát és komoly költségeket emészt fel. A bizalom nemcsak emberi, hanem gazdasági érték is: a megbízható munkavállalók ritkábban váltanak, hatékonyabban dolgoznak, és erősebb közösséget építenek. A fluktuáció csökkenésével pedig nemcsak a költségek mérséklődnek, hanem nő a teljesítmény és a munkamorál is.

„A megbízhatóság nem tanítható, de építhető, amelyben hatalmas szerep jut a vállalati kultúrának. Ahol valódi emberi kapcsolatokra, odafigyelésre és stabil vezetői jelenlétre épül a munkahelyi közeg, ott alacsonyabb a fluktuáció és erősebb az elköteleződés. A Jobtain-nél hiszünk abban, hogy a jó munkavállalói kapcsolat nem a szerződés aláírásával kezdődik, hanem azzal, hogy partnerként kezeljük az embereket”

– mondta Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Az emberi kapcsolat, mint üzleti stratégia

A kutatás rámutat, hogy a cégek egyre tudatosabban keresik a hosszú távra tervező, stabil munkavállalókat. Ugyanakkor 36%-uknál mégsincs rendszer a toborzás minőségének mérésére, és sok helyen hiányzik a dolgozók fejlődési potenciáljának feltérképezése is.

A megbízható munkaerő megtalálása mellett a kapcsolatok minősége is döntő fontosságú. A belső ajánlási rendszerek a leghatékonyabb toborzási csatornák (87%), ami azt mutatja, hogy a személyes kapcsolatok, a munkatársi bizalom és az ajánlások szerepe kulcsszerepet játszik a sikeres kiválasztásban.

„A jó munkahely nemcsak stabil fizetést, hanem stabil kapcsolatokat is kínál. Ha a dolgozó érzi, hogy számít, ha van kihez fordulnia, az biztonságot ad – és ez az igazi lojalitás alapja. A megbízhatóság tehát nemcsak elvárás, hanem kölcsönös viszony: a munkavállaló akkor lesz megbízható, ha a munkáltató is az”

– tette hozzá Mihályi Magdolna.

A bizalomépítés a legjobb befektetés

A Jobtain tapasztalatai szerint a megbízható, hosszú távon elkötelezett munkaerő a legnagyobb versenyelőny a mai gazdasági környezetben.

„A bizalomépítés nem egyszeri feladat, folyamatos jelenlétet, odafigyelést és következetességet igényel. A toborzás során ma már nemcsak munkaerőt kell keresni és közvetíteni, hanem kapcsolatokat kell építeni. Meg kell ismerni a munkavállalók élethelyzetét, igényeit és motivációit, és ezt figyelembe kell venni a kiválasztás és a beillesztés során is. A bizalom tettekben mérhető – abban, hogy a munkavállaló számíthat ránk, mi pedig számíthatunk rá. Ez az a partnerség, ami valóban megtartja az embereket, és ami hosszú távon az üzleti siker alapja”

– összegez Mihályi Magdolna.

Háttér a kutatásról

A Jobtain benchmark kutatása 116 vállalat HR-szakemberének bevonásával készült online kérdőív és 14 fős fókuszcsoportos interjúk segítségével. A felmérés célja az volt, hogy feltérképezze a fizikai munkavállalók toborzásának legnagyobb kihívásait és a bevált gyakorlatokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!