Gazdaság

Megvannak 2024 legvonzóbb hazai munkaadói

Tizenegyedik alkalommal díjazták Randstad Awarddal hazánk legnépszerűbb munkáltatóit.

A magyar munkavállalók véleménye szerint idén a LEGO a legvonzóbb hazai munkáltató, a BT (British Telecommunications) lett a második, a harmadik helyen pedig a Mercedes-Benz végzett. A Randstad Employer Brand kutatásból többek között arra is fény derül, hogy milyen mértékben gondolkodnak munkahelyváltásban a dolgozók, milyen szempontok alapján választanak új munkahelyet, mely szektorok a legvonzóbbak számukra, hajlandóak-e a belföldi mobilitásra vagy inkább külföldön szeretnének-e munkát vállalni.

hol dolgoznának legszívesebben a magyarok?

2024. április 25-én a Várkert Bazárban rendezett gálaeseményen hirdették ki a Randstad Award hazai győzteseit. A LEGO lett a legvonzóbb munkaadó, a BT és a Mercedes-Benz pedig megvédte tavalyi második, valamint harmadik helyezését.

Saját szektorában különdíjat érdemelt ki a Libri, a Magyar Nemzeti Bank, a MOL, a Novartis, az Accent Hotels, a Coca-Cola, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Telekom, a Wizz Air, a Lufthansa Systems, valamint a KÉSZ csoport. A legismertebb munkaadó az Aldi lett.

mire vágynak leginkább a hazai munkavállalók?

A Randstad friss Employer Brand kutatása szerint a munkahelyválasztási preferenciák szempontjából a magyar munkavállalók számára 2024-ben is a vonzó munkabér és juttatási csomag az elsődleges szempont. Emellett rendkívül fontosnak tartják a kellemes munkahelyi légkört is, azt, hogy hogyan élik meg a mindennapokat a munkahelyi környezetben, milyen a viszonyunk a kollégáikkal, vezetőjükkel. Hangsúlyos szempont továbbá a munkaadó pénzügyi stabilitása, ahol az állás hosszú távra szól, nem kell tartani a leépítéstől, és ahol lehetőség van a munka-magánélet egyensúlyának megvalósítására – utóbbi fontossága nőtt a felmérés két évvel ezelőtti eredményéhez képest.

Tavalyhoz képest a magyar munkavállalók legfőbb preferenciái, sőt azok sorrendje is változatlan, ugyanakkor a felmérés arra is rávilágított, hogy ezen szempontok súlya szignifikánsan magasabb a magyar munkavállalók körében az európai átlaghoz képest. Különösen kirívó a különbség az elvárás mértékében a vonzó munkabért és juttatási csomagot, a kellemes munkahelyi légkört és a munkaadó pénzügyi stabilitását tekintve.

„Mindez sajnos arra enged következtetni, hogy ezek a motivátorok hazánkban továbbra sem maguktól értetődően adottak, az elvárásoknál újra és újra nyomatékosítaniuk kell a munkavállalóknak, hogy mit is szeretnének”

– nyilatkozta Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója.

A top 3 motivátor hajszolása közben jóval kevesebb figyelem irányul itthon magára a munkatartalomra, annak érdekességére, vagy éppen arra, hogy milyen a cég általános megítélése. Az európai átlag alapján ezek jóval fontosabb elvárások.

Eltérő igények nemek és iskolai végzettség szerint

A top 5 munkahelyválasztást befolyásoló tényező mindkét nem számára azonos, azonban – a társadalmi berendezkedésünkre visszavezető okok miatt – a nők és a férfiak elvárásai között néhány attribútum jelentős eltérést mutat. A munkahely kényelmes megközelíthetősége és a távmunka/home office lehetősége sokkal fontosabb a nőknek, mint a férfiaknak, ezek mellett pedig az egyenlő bánásmód is kiemelt jelentőséggel bír a hölgyek számára.

Bár az első 5 tényező az iskolai végzettség szempontjából is azonos eredményeket mutat, ugyanakkor a preferencia sorrendben látványos eltéréseket láthatunk, sőt további mozgatórugók kapcsán is különbségek mutatkoznak. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők számára a fizetésnél is jóval meghatározóbb szempont a kellemes munkahelyi légkör, és többre értékelik a munkahely kényelmes megközelítését vagy az egyenlő bánásmódot, mint a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők. Az adatokból az látszik, hogy a középfokú végzettséggel rendelkezők aggódnak leginkább a megélhetésük miatt: nekik a fizetés, a munka hosszú távú biztonsága sokkal fontosabb, mint másoknak. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára a top befolyásoló tényezők mellett a kényelmi és minőségi faktorok is fontosak. Számukra többet nyom a latba a távmunka/home office lehetőség, a munka érdekessége, a modern technológiák alkalmazása vagy az, hogy a leendő cégük minőségi terméket kínáljon.

Elvárások vs. valóság

Amikor arról kérdezték a válaszadókat, hogy hogyan jellemzik a számukra fontos értékek mentén a jelenlegi munkáltatójukat, szintén jelentős különbségek mutatkoztak a tapasztalat és az elvárások között, vagyis a munkavállalók nem azt kapják a mindennapokban, amit általánosan fontosnak tartanak vagy amire vágynak.

A válaszok alapján a munkavállalók azt értékelik leginkább a jelenlegi munkahelyeikben, hogy jól megközelíthető a lokáció és biztos állásuk van. A számukra legfontosabb szempontot, a fizetést csupán a kilencedik helyre teszik azon a listán, amelyben a cég jó tulajdonságait rangsorolják.

A kellemes munkahelyi légkör tekintetében is van hova fejlődniük a munkaadóknak, mert ez a munkavállalók által ideálisnak tartott munkahely második legfőbb ismérve, ugyanakkor a jelenlegi munkaadójuk által kínált értékek között csak a 4. helyen jelölték meg.

A munkáltatók számára mindezek mélyebb megértése, a vágyak és valóság közötti szakadék áthidalása egy tálcán kínált lehetőség ahhoz, hogy egy vonzóbb értékajánlat kialakításával egy megnyerőbb munkáltatói márkát építsenek.

Nem minden szektor egyformán vonzó

Az IT szektor – az elmúlt években végbement mélyrepülése ellenére – továbbra is a legattraktívabb szektor Magyarországon. Ezt egyre szorosabban követi a második helyen álló BSS (üzleti szolgáltató szektor), míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára az élettudományok és az autóipari vállalatok értek fel. A szektorok vonzereje között meglehetősen kicsi a különbség, a munkaadók így nem csak a saját szektorukon belül versenyeznek a tehetségekért, de más szektorokkal is kénytelenek harcba szállni.

Eltérő mértékben, de szinte majdnem minden szektor képes volt javítani a vonzerején a tavalyi évhez képest. Látványosan nőtt a BSS, az autóipar, a gyártó-termelő és a HORECA szektor képviselőinek vonzereje, a telekommunikációs szektoré azonban jelentősen csökkent, a pénzügyi szektor cégei pedig stagnálnak ebben a tekintetben. A vonzerő ugyanakkor nem minden: a legvonzóbbnak tartott szektorok általános ismertsége messze átlag alatti. Ebből a szempontból jóval kedvezőbb helyzetben vannak a szélesebb körben ismert fogyasztói márkával bíró munkáltatók, mint például a kiskereskedelmi, a telekommunikációs vagy a pénzügyi szektor szereplői.

Pénz, pénz, pénz

A fizetésemelések mértéke kulcsfontosságú, különösen az Európa-bajnok inflációs évek után.

A Randstad év elején publikált HR Trends kutatása szerint a felmérésben részt vevő cégek csaknem mindegyike arról számolt be, hogy fizetésemelést hajtott végre 2023-ban – ráadásul a vállalatok egy része az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben.

Ennek ellenére a Randstad Employer Brand Research válaszadóinak alig nyolcada (12%) érzi úgy, hogy munkáltatója teljes mértékben kompenzálni tudta őt az infláció hatásai miatt, harmaduk (34%) szerint a fizetésemelésük csak részben kompenzálta az infláció miatt megnövekedett költségeket. Közel harmaduk (29%) pedig semmilyen támogatást nem kapott a munkáltatójától. A kompenzációban nem részesülő munkavállalóknál közel kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy felmondanak (41%), mint azoknál, akik kaptak valamilyen támogatást (23%).

A Randstad Employer Brand kutatás arról is megkérdezte a munkavállalókat idén januárban, hogy milyen mértékű béremelésre számítanak 2024-ben. Majdnem minden negyedik munkavállaló annyira pesszimistán látta a helyzetet, hogy nem is számított béremelésre. A válaszadók több mint harmada 1-10%-os emelést várt, a többiek ennél többet prognosztizáltak. Az év elején publikált HR Trends kutatásból azonban kiderült, hogy a munkáltatók közel kétharmada 1-10% közötti béremeléssel tervez. Így aki többre számított, annak csalódnia kellett.

Stabilizálódó fluktuációs szint

A munkahelyváltási hajlandóság nem változott jelentősen tavalyhoz képest, és stabilizálódni látszik. 2024 elején a felmérésben részt vevők 15%-a mondta azt, hogy a kutatást megelőző 6 hónapban munkahelyet váltott, és 30%-uk tervez váltani a következő fél évben. Ezek a számok a tavalyi eredményekhez hasonlóak (akkor 14% váltott és 29% tervezett váltani). Ebből az látszik, hogy az elégedetlenkedőknek csak a fele váltott valójában munkahelyet.

A kutatásból kiderült, hogy 2023 második felében a munkahelyet váltók aránya hasonló volt a férfiak és nők tekintetében, viszont a szervezeten belül nagyobb arányban váltottak a férfiak, mint a nők (férfiak: 14,2%, nők: 8%).

„A férfiak nagyobb arányú szervezeten belüli pozíció váltása sok mindent jelenthet. Erősítheti azt az általános vélekedést, hogy a férfiak előrelépési lehetőségei jobbak hazánkban, de azt is, hogy nagyobb arányban találják meg a horizontális mozgás lehetőségét”

– mondja Baja Sándor.

Az is egyértelmű a kutatásból, hogy minél fiatalabb generációhoz tartozik a munkavállaló, annál nagyobb a valószínűsége, hogy munkáltatót vált: a 18-24 éveseknél közel 20%-a váltott 2023 második felében, míg az 55-64 éveseknek mindössze a 9%-a.

„A hazánkban megszokott munkaerőhiányos környezetben az idősebb korosztály lojalitása igazi érték, érdemes jobban kihasználni a szegmensben rejlő lehetőségeket, esélyt biztosítani náluk a fejlődésre és a továbbképzésre”

– nyilatkozta a szakember.

Iskolai végzettség alapján a legerősebb váltási szándék az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél figyelhető meg: a csoport válaszadóinak több, mint harmada szeretne új munkáltatót. A középfokú végzettséggel rendelkezőknek is közel harmada váltana, de csak nagyon kevesen (7%) tudják elképzelni a cégen belüli váltást, előrelépést.

Mobilitás: akár külföldre is nyitottan

A hazánkba érkező új beruházások zöme a kevésbé fejlett, munkalehetőségek szempontjából szűkösebb lehetőségeket kínáló vidéki lokációkat célozza meg. Az állások betöltése érdekében a harmadik országokból érkező munkaerő mellett gyakran szóba kerül az országon belüli mobilitás kérdése. A magyarokról az az általános vélekedés, hogy nehezebben költöznek, és a legtöbben a potenciális munkaerő létszámának felmérésekor irányonként 1 órányi ingázási távolságot szoktak figyelembe venni.

Az Employer Brand kutatásból kiderült azonban, hogy mégsem vagyunk annyira röghöz kötöttek, ha felcsillan egy jobb állás reménye. A felmérésben részt vevő felsőfokú végzettséggel rendelkezők több, mint fele hajlandó országon belül költözni egy jobb álláslehetőségért: 12% feltétel nélkül, 45% pedig abban az esetben, ha a munkáltató anyagilag támogatja a költözésben. Közel ugyanez igaz az alapfokú végzettséggel rendelkezőkre (12,5% és 37,7%). A középfokú végzettségűek azok, akik kicsivel kevésbé mobilisak.

Emellett az ingázási hajlandóság tekintetében is meglepő eredmények születtek: akár a napi 3 óra utazás is belefér a közép- és felsőfokú végzettségűek majdnem 18%-ának, de az alapfokú végzettségűek 15,3%-ának is.

A magyar munkavállalók nem csak az országon belül mobilisak: a 18-24-es korosztály túlnyomó többsége (59%) nyitott a külföldi munkavállalásra. Elsősorban a fizikailag közelebbi, autóval és tömegközlekedéssel is jól megközelíthető nyugati lokációkat, mint például Németországot, Ausztriát, Svájcot, Hollandiát vagy az Egyesült Királyságot részesítik előnyben. A 25-54-es korcsoport csaknem fele, és meglepő módon az 55-64-esek harmada is számításba veszi, hogy tőlünk nyugatabbra vállaljon munkát.

Az alapfokú végzettséggel rendelkezőket foglalkoztatja leginkább a külföldi munkavállalás, 53% fontolgatja, de a felsőfokú végzettségűek 48,6%-a és középfokú végzettségűek 42,4%-a is költözne egy jobb állás reményében.

Fontos a tovább- és átképzés

A foglalkoztathatóság megőrzése, a továbbképzés, a magasabb hozzáadott értékű munkavégzés lehetősége központi téma napjainkban.

Elsősorban a felsőfokú végzettségű dolgozókat támogatják leginkább a munkáltatók továbbképzési lehetőségekkel (60%). Elég nagy aránytalanság, hogy a középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók csupán 42%-a részére biztosított a fejlődés ezen formája. A különböző kérdésekre adott válaszaik alapján egyfajta megrekedtség rajzolható fel, az ő továbbképzésük tehát kulcsfontosságú lesz a jövőre nézve.

Azonban nem csak ennek a csoportnak fontos a fejlődés, minden végzettségi szinten és minden korcsoportban 50% feletti azok száma, akik a karrierjük fejlődésében elengedhetetlennek tartják a képzést

„Demográfiai csoportonként eltérő mértékben, de a fejlődési lehetőségek is meghatározzák a munkáltatókról kialakított képet. Szeretnénk hinni abban, hogy ennek biztosítása az itthon maradást is elősegítheti”

– nyilatkozta Baja Sándor.

A top 3 legvonzóbb munkáltató Magyarországon 2024-ben a Randstad Employer Brand Research toplistája szerint

LEGO
BT (British Telecommunications)
Mercedes-Benz

Különdíjak szektoronként

Legismertebb munkaadó: Aldi
Legvonzóbb munkaadó – Kiskereskedelem kategória: Libri
Legvonzóbb munkaadó – Pénzintézet kategória: Magyar Nemzeti Bank
Legvonzóbb munkaadó – Energetika és közműszolgáltatás kategória: MOL
Legvonzóbb munkaadó – Élettudományok kategória: Novartis
Legvonzóbb munkaadó – HORECA kategória: Accent Hotels
Legvonzóbb munkaadó – FMCG kategória: Coca-Cola
Legvonzóbb munkaadó – Szolgáltatások kategória: Szerencsejáték Zrt.
Legvonzóbb munkaadó – Telekommunikáció kategória: Magyar Telekom
Legvonzóbb munkaadó – Szállítmányozás és logisztika kategória: Wizz Air
Legvonzóbb munkaadó – IT kategória: Lufthansa Systems
Legvonzóbb munkaadó – Építőipar és ingatlan kategória: KÉSZ Csoport

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:hazai legvonzóbb munkaadók randstad vállalat

Up Next

A DACHSER felvásárolja a Brummer élelmiszer-logisztikai szolgáltatót

Don't Miss

Kiderült, mennyire produktívak a magyar cégek

Gazdaság

Közel 220 millió forintot fordított a SPAR társadalmi célú kezdeményezésekre 2025-ben

Több mint három évtizede a vállalati kultúra szerves része a SPAR Magyarország számára a társadalmi felelősségvállalás, a jótékonysági kezdeményezések és a közösségek támogatása.

Az üzletlánc 2025-ben is sok ezer rászoruló családot segített tanszer- és tartósélelmiszer-gyűjtésekkel, miközben egészségügyi, állatvédelmi, kulturális és sportcélú programokat támogatott. A SPAR Magyarország 2025-ben összességében közel 220 millió forintot fordított társadalmi célú kezdeményezésekre.

Együttműködésben a nehéz sorsú családokért

A SPAR Magyarország és stratégiai partnere, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2025-ben is folytatta több pillérre épülő együttműködését, amely a vásárlók aktív részvételével nyújt kézzelfogható segítséget a rászorulóknak. Az Adni Öröm! tanszergyűjtő akció során a vásárlók több tízezer tanszerrel támogatták a nehéz sorsú családok iskolakezdését, emellett adománykártyák vásárlásával is hozzájárultak a kezdeményezés sikeréhez. Az adománykártyás felajánlásokból közel 2 millió forint gyűlt össze, amelyet a SPAR további 1 millió forinttal egészített ki. Az INTERSPAR hipermarketekben megvalósított négynapos tárgyi adománygyűjtés eredményeként közel 100 ezer tanszer és különböző iskolai eszköz jutott el a szeretetszolgálaton keresztül a rászoruló családokhoz, még a tanévkezdés előtt – ezáltal szeptemberben mintegy 1800 gyermek kezdhette felkészülten az új tanévet.

A karácsonyi Adni Öröm! tartósélelmiszer-gyűjtés 2025-ben is kiemelt szerepet kapott. A kezdeményezéshez összesen 148 SPAR és INTERSPAR áruház csatlakozott, ahol a vásárlók összesen 208 tonna tartós élelmiszert ajánlottak fel. Az adománykártyákból közel 5,5 millió forint gyűlt össze, amelyet az Adomanyozz.hu felületén további közel 7 millió forinttal egészítettek ki a támogatók. Az összegyűlt felajánlásokból a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mintegy 25 ezer élelmiszercsomagot állított össze, amelyek még az ünnepek előtt eljutottak a rászoruló családokhoz.

A stratégiai partnerség részeként 2025-ben is folytatódott az élelmiszermentési program. A SPAR áruházaiból több mint 1 millió kilogramm, az értékesítésből kivont, de fogyasztásra még alkalmas zöldség, gyümölcs és egyéb élelmiszer jutott el a rászorulókhoz a segélyszervezet közreműködésével. A program egyszerre nyújt segítséget a nélkülözőknek és járul hozzá az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez.

A SPAR emellett folyamatosan lehetőséget biztosít a vásárlóknak arra, hogy támogassák a nehéz helyzetben élőket. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat javára a pénztáraknál megvásárolható 200 és 500 forint értékű adománykártyákkal bárki egyszerűen támogathatja a rászorulókat. Az összefogás ereje így a mindennapi bevásárlások során is érezhetővé válik.

Komplex támogatás a leukémiával élők gyógyulásáért

A társadalmi felelősségvállalás részeként a SPAR Magyarország több mint egy évtizede támogatja a Tegyünk a Leukémiás Gyermekekért és Betegekért Közhasznú Alapítvány munkáját. A szervezet a támogatások, adományok és az adó 1%-os felajánlások révén nyújt segítséget a leukémiával és más vérképzőszervi betegségekkel élő gyermekek és felnőttek számára. A vállalat a közvetlen pénzügyi támogatás mellett azzal is segíti az alapítvány tevékenységét, hogy áruházaiban megjelenési és kommunikációs lehetőséget biztosít számukra, valamint teret ad a jótékonysági programokhoz kapcsolódó aktivitásoknak.

Sport és összefogás

A SPAR Magyarország hosszú évek óta elkötelezetten támogatja az aktív életmód és a mozgás népszerűsítését. Ennek egyik kiemelt eseménye a SPAR Budapest Maraton^® Fesztivál, amely az ország egyik legnagyobb szabadidősport-rendezvénye, és amelynek a vállalat névadó szponzorként immár évek óta partnere. A versenyen 2025-ben is több tízezer futó állt rajthoz, köztük számos SPAR-munkatárs, akik különböző távokon képviselték a vállalat közösségét. A munkatársak fizikai és mentális jóllétének támogatása érdekében a vállalat tavaly is ingyenes nevezési lehetőséget biztosított kollégái számára a verseny bármelyik távjára. A közös felkészülés és részvétel nemcsak az egészségtudatos szemléletet erősíti, hanem hozzájárult a vállalaton belüli közösségi élményhez és az összetartozás erősítéséhez is.

A sportesemény társadalmi üzenetet is hordozott: a SPAR minden rajthoz álló munkatárs után 2000 forinttal támogatta a Budapest Bike Maffia Egyesület munkáját, amely az elesettek és az utcára kényszerült emberek mindennapjainak segítését tűzte ki célul.

Vásárlói szemléletformálás és tudatos életmód

A SPAR Magyarország társadalmi szerepvállalásának fontos eleme a vásárlók szemléletformálása és a tudatos döntések támogatása. A vállalat 2025-ben is több olyan kezdeményezést indított, amelyek az egészségtudatos, fenntartható életmód kialakításában nyújtanak gyakorlati segítséget a mindennapokban. Az év eleji életmódváltási elhatározások hosszú távú megvalósítását segítette a SPAR és a Nestlé közös, egész éven át tartó edukációs kampánya. A digitális évtervező hónapról hónapra inspiráló történetekkel, praktikus tanácsokkal és könnyen megvalósítható tippekkel támogatta a fogyasztókat az egészségesebb és fenntarthatóbb életvitel kialakításában. A tartalmak minden hónapban kiegészültek egyszerűen beszerezhető, megfizethető alapanyagokra épülő receptekkel, bevásárlólistákkal és dietetikai információkkal is. Az online elérhető tervezőt a MySPAR applikáción, valamint a SPAR és a Nestlé digitális csatornáin keresztül népszerűsítették.

A szemléletformálás a legfiatalabb korosztályt is megszólítja: 2025-ben új epizódokkal tért vissza a nagy sikerű SPAR ÖKO KALAND animációs sorozat. A korábban bemutatott, óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló széria hét új résszel bővült, amelyek játékos és közérthető formában dolgozzák fel a környezettudatos mindennapok témáit. Az epizódok olyan kérdéseket járnak körül, mint a szelektív hulladékgyűjtés, az egészségtudatos életmód, az élelmiszerpazarlás csökkentése és az egyszer használatos műanyagok kerülése. A mesesorozat a SPAR Magyarország YouTube-csatornáján, valamint a sparafenntarthatojovoert.hu oldalon érhető el.

A kezdeményezések célja, hogy a vásárlók életkortól függetlenül olyan ismeretekhez és motivációhoz jussanak, amelyek segítik őket a tudatosabb, felelősebb mindennapi döntések meghozatalában.

A SPAR kiáll az állatvédelem mellett

A SPAR Magyarország több mint egy évtizede támogatja a hazai állatvédő szervezetek munkáját, és 2025-ben is számos kezdeményezéssel járult hozzá a menhelyeken élő állatok ellátásához. Az üzletlánc a kereskedelmi forgalomból kivont, de az állatok etetésére még alkalmas termékek rendszeres felajánlásával segítette a szervezeteket, így az élelmiszer-adományok az év során több száz állatvédő szervezethez jutottak el országszerte.

A vállalat emellett évek óta szoros szakmai együttműködésben dolgozik az Országos Állatvédőrség Alapítvánnyal. A partnerség egyik legfontosabb eleme a Mancs a bajban! országos állateledel-gyűjtési akció, amelyet 2025-ben immár ötödik alkalommal szerveztek meg az INTERSPAR áruházakban. A jótékonysági kezdeményezés keretében a vásárlók közvetlenül adhatták át felajánlásaikat a több mint harminc részt vevő menhely és állatvédő szervezet önkénteseinek. A tavalyi gyűjtés is kiemelkedő eredményeket hozott, a SPAR Magyarország pedig a programot további 1 millió forintos pénzügyi támogatással egészítette ki, megerősítve hosszú távú elkötelezettségét az állatvédelem és a felelős állattartás ügye mellett.

A SPAR emellett egész évben lehetőséget biztosít az állatvédő civil szervezetek számára, hogy áruházaiban adománygyűjtéseket szervezzenek. A vállalat nyitott együttműködési gyakorlata erősíti a civil szervezetek láthatóságát, és közvetlen kapcsolatot teremt a vásárlók és a támogatott ügyek között.

Tudatos környezeti szemlélet mentén szervezett rendezvények

A SPAR Magyarország folytatta azt a gyakorlatát, miszerint törekszik egyes kiemelt vállalati eseményeinek szervezése során a környezeti terhelés mérséklésére. Ennek részeként független szakértő bevonásával kerül kiszámításra és követésre a kapcsolódó becsült CO₂-kibocsátás. A vállalat az elmúlt években tudatosan építette be a korábbi évek szakértői javaslatait a rendezvényszervezési gyakorlatába, ami mérhető csökkenést eredményezett a számított karbonkibocsátásban. Emellett a vállalat őshonos faültetési projekt finanszírozásával is hozzájárul a hosszabb távú környezeti célok megvalósításához.

Kisvállalkozókat segít a SPAR Régiók Kincsei programja

A SPAR Magyarország Régiók Kincsei programja 2025-ben is tovább erősítette a hazai kistermelők és kisvállalkozások piaci jelenlétét. A négy éve elindított kezdeményezés keretében már 125 hazai beszállító összesen mintegy 550 terméke érhető el az üzlethálózatban, így a vásárlók egyre több helyi különlegesség közül választhatnak a mindennapi bevásárlás során. A kínálat jelenleg 23 termékkör árucikkeit tartalmazza: a tejtermékek, tészták, felvágottak, lekvárok és mézek mellett hidegen sajtolt olajok, kézműves sörök, borok, savanyúságok, befőttek és különféle édességek is megtalálhatók a választékban. A program célja, hogy a kisebb élelmiszer-előállítók számára stabil értékesítési lehetőséget biztosítson, miközben a vásárlók minőségi, hazai termékekhez juthatnak hozzá. A SPAR a termékek értékesítésén túl szakmai és digitális támogatással is segíti partnereit, hozzájárulva működésük fejlesztéséhez és piaci versenyképességük növeléséhez. A kezdeményezés a helyi gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez is hozzájárul: a programban részt vevő vállalkozások együttesen több mint 800 embernek biztosítanak megélhetést. A Régiók Kincsei így egyszerre jelent értéket a vásárlók, a hazai termelők és a helyi közösségek számára.

Közösségi ügyek támogatása

A SPAR Segítő Kezek pályázati rendszerén keresztül tavaly is számos civil szervezet részesült támogatásban. A program lehetőséget biztosít arra, hogy helyi és országos ügyek egyaránt forráshoz jussanak. A kezdeményezés ezáltal erősíti a közösségi összefogást és a civil szféra stabilitását.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

SIRHA Budapest: innovatív kutatásaival mutatkozott be a régió legnagyobb élelmiszeripari kiállításán a Széchenyi István Egyetem

Kutatás-fejlesztési tevékenységét mutatta be a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara Kelet-Közép-Európa legjelentősebb élelmiszeripari rendezvényén a napokban. A SIRHA 2026 Budapest nemzetközi szakkiállításon az intézmény a Cibus Hungaricus Alapítvánnyal és a LogBord Kft.-vel közös fejlesztéseit is bemutatta, köztük egy automata kisboltot, ami hamarosan az óvári campusra kerül.

Hetedik alkalommal rendezték meg a SIRHA Budapest nemzetközi élelmiszeripari szakkiállítást, amelynek a Hungexpo pavilonjai adtak otthont március 3. és 5. között. A program 30 ezer négyzetméternyi területen, több mint 400 kiállítóval várta az érdeklődőket, akik a Széchenyi István Egyetem, a Cibus Hungaricus Alapítvány és a LogBord Kft. közös standját is felkereshették. Az oda látogatók egy robotizált automata kisbolttal, hűtöttáru-átadásra szolgáló eszközzel és egy készétel-automata működésével ismerkedhettek meg szakemberek segítségével. Az egyetem az alapítvánnyal közösen, a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósítja meg azt a projektet, amelynek célja a használandó rendszerek valós körülmények közötti gyakorlati alkalmazása, valamint a pilot projektek keretein belül megvalósult jó megoldások továbbadása, oktatása az élelmiszerlánc minden résztvevője számára.

Az automata kisboltot hamarosan a Széchenyi-egyetem mosonmagyaróvári campusán helyezik üzembe, erről ünnepélyes keretek között állapodtak meg a felek. Az esemény résztvevői: Óvári Zsolt, a LogBord Kft. logisztikai és üzletfejlesztési vezetője, dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja, dr. Pőcze Péter László, az egyetem tulajdonában lévő Közért+ Zrt. vezérigazgatója, László Róbert, a LogBord Kft. ügyvezetője és dr. Ásványi Balázs, az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja elmondta: a szakkiállításra kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységük, illetve vállalati kapcsolataik bemutatásával készültek, a főszerepbe pedig élelmiszeripari fejlesztések kerültek.

„A standunkon megtekinthető legnagyobb innováció az a robotokkal működtetett automata konténerbolt, amely hamarosan Mosonmagyaróvárra kerül, újfajta vásárlási élményt kínálva a hallgatóknak, a város polgárainak és a környékbelieknek. Az újdonság a digitális rövid ellátási láncok hazai megerősítését is szolgálja, hiszen modern formában segít eljuttatni a fogyasztókhoz az olyan helyi termékeket, mint például az egyetemünk által készített óvári sajt. A megoldás a legkorszerűbb, automatizált módon teszi lehetővé a nyomonkövethetőséget és a minőségbiztosítást, miközben értékesítési lehetőséget kínál többek között a helyi – esetünkben a szigetközi – termelőknek”

– részletezte a dékán. Megjegyezte: a fejlesztésben nemcsak az óvári kar vett részt, hanem az egyetem Digitális Fejlesztési Központja is.

Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára hozzáfűzte: az egyetemmel közös projekt fő missziója a digitalizáció beillesztése a rövid ellátási láncokba, ami kiválóan ötvözi a felek kompetenciáit. Az innováció különlegessége, hogy a bolt belsejében található raktáregységekből robotkarok készítik össze az applikáción keresztül megrendelt csomagot, továbbá az utántöltést és a raktárkészlet nyilvántartását is számítógép végzi.

László Róbert, a LogBord Kft. ügyvezetője kifejtette, cégük már húsz éve foglalkozik kereskedelmi informatikával, és elkötelezett az innovációfejlesztések iránt. „Tapasztalatunkkal egy olyan kezdeményezést szerettünk volna támogatni, ami amellett, hogy jövőbemutató megoldást kínál a fogyasztói problémákra, a piac fejlődése szempontjából és a társadalom számára is hasznos” – fogalmazott. Hozzátette: az ötletet az egyetem és az alapítvány hozta, ami kiválóan illeszkedett a cég üzleti céljaihoz, így született meg a mindenki számára előnyös együttműködés.

Dr. Nagy István agrárminiszter (középen) is méltatta a fejlesztést, ami szerinte a jövőben a mindennapjaink részévé válik majd. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

A szakkiállítást dr. Nagy István agrárminiszter nyitotta meg, aki ellátogatott a Széchenyi István Egyetem standjára is.

„Büszke vagyok arra, hogy az egyetem ilyen fejlesztésekkel foglalkozik, és innovációjával megmutatja azt a jövőt, hogy miként tud éjjel-nappal, mindenki számára elérhető formában működni egy kisbolt – kiváló szolgáltatást nyújtva hallgatóknak, polgároknak”

– vélekedett. Hangsúlyozta:

„Ez a 21. század, ez a jövő, amit majd néhány év múlva teljesen hétköznapi módon élünk meg. Egy egyetemnek pedig ezt kell sugároznia magából, ezért hálás vagyok a Széchenyi-egyetemnek, hogy példát mutatnak”.

A Széchenyi-egyetem nem csupán innovatív termékeivel, hanem szakmai kerekasztal-beszélgetésekkel is hozzájárult a SIRHA programjának gazdagításához. Az intézmény standja három nap alatt nyolc fórumnak adott helyet a rövid ellátási láncokat érintő olyan témákban, mint a digitális élelmiszer-kereskedelmi ökoszisztéma, a termelők szerepe a közétkeztetésben, a funkcionális termékek, a fogyasztói igények változásai vagy épp az oktatási és szaktanácsadási igények. A beszélgetések résztvevői között a hazai felsőoktatási szféra kutatói mellett cégvezetők, állami és gazdasági szereplők, illetve neves élelmiszeripari szakértők is megtalálhatók voltak.

A „Polctól a platformig: automata boltok, rövid ellátási láncok és a digitális élelmiszeripar jövője” című fórum elején dr. Mayer Gábor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos arról beszélt, milyen fontos összekötni a termelőt és a fogyasztót egy olyan világban, ahol egyre népszerűbbek ugyan a helyi, egészséges és fenntartható termékek, de a piacok és vásárcsarnokok kevésbé elérhetőek a munka miatt elfoglalt, dolgozó emberek számára.

„Amikor olyan nagy szavakat használunk, mint szolgáltató vagy vállalkozó egyetem, akkor pont ilyen eszközökre gondolunk, és ilyenekre van szükségünk

– mutatott rá a Széchenyi-egyetem projektjének értékére.

– Ha az akadémia és a termékfejlesztés találkozik, és a kutatók kilépnek a laborokból, olyan termékek előállítására lesznek képesek, amik akár az üzleti környezet, akár a magánszemélyek számára új értéket teremthetnek.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Samsung Galaxy S26 Ultra nyerte a „Best in Show” díjat a 2026-os Mobile World Congress Global Mobile Awards gáláján

A Samsung Electronics ma bejelentette, hogy a Galaxy S26 Ultra nyerte el a „Best in Show” díjat a spanyolországi Barcelonában megrendezett 2026-os Mobile World Congress (MWC) Global Mobile Awards (GLOMO Awards) gáláján. A mobilkommunikációs iparágat összefogó GSMA évente, az MWC keretében adja át a GLOMO-díjakat, hogy elismerje a mobilipar kiemelkedő innovációit.

A „Best in Show” kategória azokat a termékeket díjazza, amelyek új technológiai mércét állítanak fel az iparág számára. A legrangosabb elismerést idén a Samsung Galaxy S26 Ultra kapta meghatározó mobiltechnológiai megoldásaiért.

A díjazott Samsung Galaxy S26 Ultra

A március 4-i díjátadó ünnepségen a Galaxy S26 Ultra a csúcskategóriás hardver és az intuitív, proaktív One UI 8.5 szoftver zökkenőmentes együttműködéséért érdemelte ki a „Best in Show” címet. A Galaxy AI adaptív, a felhasználók környezetéhez igazodó intelligenciát kínál, amely leegyszerűsíti a mindennapi feladatokat, miközben kiemelt figyelmet fordít a biztonságra és a magánélet védelmére. Ezek a fejlesztések együttesen keltik életre a Samsung valaha volt legintuitívabb mobil AI-élményét, amelyet a felhasználói igények előrejelzésére terveztek.

A Galaxy S26 Ultrában mutatkozott be a vállalat első beépített Betekintésgátló kijelzője is. Ez a kijelzőtechnológiai áttörés privátabb, mégis élettel teli vizuális élményt nyújt a felhasználók számára. A készülékben egy egyedi lapkakészlet hajtja a minden eddiginél gyorsabb Galaxy AI-t, ezzel új szintre emeli a könnyed és gördülékeny mobilélményt a Galaxy S26 Ultra okostelefonokon.

„Az idei mezőny kivételesen erős volt

– mondta Shaun Collins, az MWC 2026 Best in Show zsűrijének elnöke.

– Olyan technológiát kerestünk, amely nemcsak innovatív és lenyűgöző, hanem valóban előreviszi az iparágat. A Samsung Galaxy S26 Ultra azzal tűnt ki, hogy tovább tágította a mobiltechnológia határait, miközben érdemi, a mindennapokban is érezhető hatást gyakorol az életünkre. Különösen az adatvédelmi innovációja jelent előrelépést olyan területeken, amelyek a mai digitális életmód mellett egyre fontosabbak: a biztonság, a személyes tér és a bizalom terén.”

Az MWC Best in Show zsűrije kiemelte, hogy a több mint 3000 kiállító közül a Galaxy S26 Ultra azzal emelkedett ki, hogy a jövőbe mutató innovációkat már most elérhetővé tette. „Míg az MWC-n bemutatott számos technológia a jövőt vetíti előre, ez egy olyan termék, amelyet a felhasználók már ma kipróbálhatnak” – tette hozzá a testület.

„Megtiszteltetés számunkra, hogy a Galaxy S26 Ultra nyerte el a »Best in Show« címet az idei GLOMO Awards gáláján

– mondta Stephanie Choi, a Samsung Electronics alelnöke és mobilkommunikációs üzletágának marketingvezetője.

– A Galaxy S26 Ultra egy olyan, AI ügynökökre épülő rendszerrel felszerelt telefon, amely hűen tükrözi a Samsung folyamatos elkötelezettségét az iparág előremozdítása iránt. Ez az elismerés különösen sokat jelent számunkra, látva az MWC-n felvonultatott rendkívüli innovációkat.”

A Galaxy S26 Ultra készülékről további információ a samsung.com weboldalon érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!