Gazdaság
Megvannak 2024 legvonzóbb hazai munkaadói
Tizenegyedik alkalommal díjazták Randstad Awarddal hazánk legnépszerűbb munkáltatóit.
A magyar munkavállalók véleménye szerint idén a LEGO a legvonzóbb hazai munkáltató, a BT (British Telecommunications) lett a második, a harmadik helyen pedig a Mercedes-Benz végzett. A Randstad Employer Brand kutatásból többek között arra is fény derül, hogy milyen mértékben gondolkodnak munkahelyváltásban a dolgozók, milyen szempontok alapján választanak új munkahelyet, mely szektorok a legvonzóbbak számukra, hajlandóak-e a belföldi mobilitásra vagy inkább külföldön szeretnének-e munkát vállalni.
hol dolgoznának legszívesebben a magyarok?
2024. április 25-én a Várkert Bazárban rendezett gálaeseményen hirdették ki a Randstad Award hazai győzteseit. A LEGO lett a legvonzóbb munkaadó, a BT és a Mercedes-Benz pedig megvédte tavalyi második, valamint harmadik helyezését.
Saját szektorában különdíjat érdemelt ki a Libri, a Magyar Nemzeti Bank, a MOL, a Novartis, az Accent Hotels, a Coca-Cola, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Telekom, a Wizz Air, a Lufthansa Systems, valamint a KÉSZ csoport. A legismertebb munkaadó az Aldi lett.
mire vágynak leginkább a hazai munkavállalók?
A Randstad friss Employer Brand kutatása szerint a munkahelyválasztási preferenciák szempontjából a magyar munkavállalók számára 2024-ben is a vonzó munkabér és juttatási csomag az elsődleges szempont. Emellett rendkívül fontosnak tartják a kellemes munkahelyi légkört is, azt, hogy hogyan élik meg a mindennapokat a munkahelyi környezetben, milyen a viszonyunk a kollégáikkal, vezetőjükkel. Hangsúlyos szempont továbbá a munkaadó pénzügyi stabilitása, ahol az állás hosszú távra szól, nem kell tartani a leépítéstől, és ahol lehetőség van a munka-magánélet egyensúlyának megvalósítására – utóbbi fontossága nőtt a felmérés két évvel ezelőtti eredményéhez képest.
Tavalyhoz képest a magyar munkavállalók legfőbb preferenciái, sőt azok sorrendje is változatlan, ugyanakkor a felmérés arra is rávilágított, hogy ezen szempontok súlya szignifikánsan magasabb a magyar munkavállalók körében az európai átlaghoz képest. Különösen kirívó a különbség az elvárás mértékében a vonzó munkabért és juttatási csomagot, a kellemes munkahelyi légkört és a munkaadó pénzügyi stabilitását tekintve.
„Mindez sajnos arra enged következtetni, hogy ezek a motivátorok hazánkban továbbra sem maguktól értetődően adottak, az elvárásoknál újra és újra nyomatékosítaniuk kell a munkavállalóknak, hogy mit is szeretnének”
– nyilatkozta Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója.
A top 3 motivátor hajszolása közben jóval kevesebb figyelem irányul itthon magára a munkatartalomra, annak érdekességére, vagy éppen arra, hogy milyen a cég általános megítélése. Az európai átlag alapján ezek jóval fontosabb elvárások.
Eltérő igények nemek és iskolai végzettség szerint
A top 5 munkahelyválasztást befolyásoló tényező mindkét nem számára azonos, azonban – a társadalmi berendezkedésünkre visszavezető okok miatt – a nők és a férfiak elvárásai között néhány attribútum jelentős eltérést mutat. A munkahely kényelmes megközelíthetősége és a távmunka/home office lehetősége sokkal fontosabb a nőknek, mint a férfiaknak, ezek mellett pedig az egyenlő bánásmód is kiemelt jelentőséggel bír a hölgyek számára.
Bár az első 5 tényező az iskolai végzettség szempontjából is azonos eredményeket mutat, ugyanakkor a preferencia sorrendben látványos eltéréseket láthatunk, sőt további mozgatórugók kapcsán is különbségek mutatkoznak. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők számára a fizetésnél is jóval meghatározóbb szempont a kellemes munkahelyi légkör, és többre értékelik a munkahely kényelmes megközelítését vagy az egyenlő bánásmódot, mint a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők. Az adatokból az látszik, hogy a középfokú végzettséggel rendelkezők aggódnak leginkább a megélhetésük miatt: nekik a fizetés, a munka hosszú távú biztonsága sokkal fontosabb, mint másoknak. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára a top befolyásoló tényezők mellett a kényelmi és minőségi faktorok is fontosak. Számukra többet nyom a latba a távmunka/home office lehetőség, a munka érdekessége, a modern technológiák alkalmazása vagy az, hogy a leendő cégük minőségi terméket kínáljon.
Elvárások vs. valóság
Amikor arról kérdezték a válaszadókat, hogy hogyan jellemzik a számukra fontos értékek mentén a jelenlegi munkáltatójukat, szintén jelentős különbségek mutatkoztak a tapasztalat és az elvárások között, vagyis a munkavállalók nem azt kapják a mindennapokban, amit általánosan fontosnak tartanak vagy amire vágynak.
A válaszok alapján a munkavállalók azt értékelik leginkább a jelenlegi munkahelyeikben, hogy jól megközelíthető a lokáció és biztos állásuk van. A számukra legfontosabb szempontot, a fizetést csupán a kilencedik helyre teszik azon a listán, amelyben a cég jó tulajdonságait rangsorolják.
A kellemes munkahelyi légkör tekintetében is van hova fejlődniük a munkaadóknak, mert ez a munkavállalók által ideálisnak tartott munkahely második legfőbb ismérve, ugyanakkor a jelenlegi munkaadójuk által kínált értékek között csak a 4. helyen jelölték meg.
A munkáltatók számára mindezek mélyebb megértése, a vágyak és valóság közötti szakadék áthidalása egy tálcán kínált lehetőség ahhoz, hogy egy vonzóbb értékajánlat kialakításával egy megnyerőbb munkáltatói márkát építsenek.
Nem minden szektor egyformán vonzó
Az IT szektor – az elmúlt években végbement mélyrepülése ellenére – továbbra is a legattraktívabb szektor Magyarországon. Ezt egyre szorosabban követi a második helyen álló BSS (üzleti szolgáltató szektor), míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára az élettudományok és az autóipari vállalatok értek fel. A szektorok vonzereje között meglehetősen kicsi a különbség, a munkaadók így nem csak a saját szektorukon belül versenyeznek a tehetségekért, de más szektorokkal is kénytelenek harcba szállni.
Eltérő mértékben, de szinte majdnem minden szektor képes volt javítani a vonzerején a tavalyi évhez képest. Látványosan nőtt a BSS, az autóipar, a gyártó-termelő és a HORECA szektor képviselőinek vonzereje, a telekommunikációs szektoré azonban jelentősen csökkent, a pénzügyi szektor cégei pedig stagnálnak ebben a tekintetben. A vonzerő ugyanakkor nem minden: a legvonzóbbnak tartott szektorok általános ismertsége messze átlag alatti. Ebből a szempontból jóval kedvezőbb helyzetben vannak a szélesebb körben ismert fogyasztói márkával bíró munkáltatók, mint például a kiskereskedelmi, a telekommunikációs vagy a pénzügyi szektor szereplői.
Pénz, pénz, pénz
A fizetésemelések mértéke kulcsfontosságú, különösen az Európa-bajnok inflációs évek után.
A Randstad év elején publikált HR Trends kutatása szerint a felmérésben részt vevő cégek csaknem mindegyike arról számolt be, hogy fizetésemelést hajtott végre 2023-ban – ráadásul a vállalatok egy része az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben.
Ennek ellenére a Randstad Employer Brand Research válaszadóinak alig nyolcada (12%) érzi úgy, hogy munkáltatója teljes mértékben kompenzálni tudta őt az infláció hatásai miatt, harmaduk (34%) szerint a fizetésemelésük csak részben kompenzálta az infláció miatt megnövekedett költségeket. Közel harmaduk (29%) pedig semmilyen támogatást nem kapott a munkáltatójától. A kompenzációban nem részesülő munkavállalóknál közel kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy felmondanak (41%), mint azoknál, akik kaptak valamilyen támogatást (23%).
A Randstad Employer Brand kutatás arról is megkérdezte a munkavállalókat idén januárban, hogy milyen mértékű béremelésre számítanak 2024-ben. Majdnem minden negyedik munkavállaló annyira pesszimistán látta a helyzetet, hogy nem is számított béremelésre. A válaszadók több mint harmada 1-10%-os emelést várt, a többiek ennél többet prognosztizáltak. Az év elején publikált HR Trends kutatásból azonban kiderült, hogy a munkáltatók közel kétharmada 1-10% közötti béremeléssel tervez. Így aki többre számított, annak csalódnia kellett.
Stabilizálódó fluktuációs szint
A munkahelyváltási hajlandóság nem változott jelentősen tavalyhoz képest, és stabilizálódni látszik. 2024 elején a felmérésben részt vevők 15%-a mondta azt, hogy a kutatást megelőző 6 hónapban munkahelyet váltott, és 30%-uk tervez váltani a következő fél évben. Ezek a számok a tavalyi eredményekhez hasonlóak (akkor 14% váltott és 29% tervezett váltani). Ebből az látszik, hogy az elégedetlenkedőknek csak a fele váltott valójában munkahelyet.
A kutatásból kiderült, hogy 2023 második felében a munkahelyet váltók aránya hasonló volt a férfiak és nők tekintetében, viszont a szervezeten belül nagyobb arányban váltottak a férfiak, mint a nők (férfiak: 14,2%, nők: 8%).
„A férfiak nagyobb arányú szervezeten belüli pozíció váltása sok mindent jelenthet. Erősítheti azt az általános vélekedést, hogy a férfiak előrelépési lehetőségei jobbak hazánkban, de azt is, hogy nagyobb arányban találják meg a horizontális mozgás lehetőségét”
– mondja Baja Sándor.
Az is egyértelmű a kutatásból, hogy minél fiatalabb generációhoz tartozik a munkavállaló, annál nagyobb a valószínűsége, hogy munkáltatót vált: a 18-24 éveseknél közel 20%-a váltott 2023 második felében, míg az 55-64 éveseknek mindössze a 9%-a.
„A hazánkban megszokott munkaerőhiányos környezetben az idősebb korosztály lojalitása igazi érték, érdemes jobban kihasználni a szegmensben rejlő lehetőségeket, esélyt biztosítani náluk a fejlődésre és a továbbképzésre”
– nyilatkozta a szakember.
Iskolai végzettség alapján a legerősebb váltási szándék az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél figyelhető meg: a csoport válaszadóinak több, mint harmada szeretne új munkáltatót. A középfokú végzettséggel rendelkezőknek is közel harmada váltana, de csak nagyon kevesen (7%) tudják elképzelni a cégen belüli váltást, előrelépést.
Mobilitás: akár külföldre is nyitottan
A hazánkba érkező új beruházások zöme a kevésbé fejlett, munkalehetőségek szempontjából szűkösebb lehetőségeket kínáló vidéki lokációkat célozza meg. Az állások betöltése érdekében a harmadik országokból érkező munkaerő mellett gyakran szóba kerül az országon belüli mobilitás kérdése. A magyarokról az az általános vélekedés, hogy nehezebben költöznek, és a legtöbben a potenciális munkaerő létszámának felmérésekor irányonként 1 órányi ingázási távolságot szoktak figyelembe venni.
Az Employer Brand kutatásból kiderült azonban, hogy mégsem vagyunk annyira röghöz kötöttek, ha felcsillan egy jobb állás reménye. A felmérésben részt vevő felsőfokú végzettséggel rendelkezők több, mint fele hajlandó országon belül költözni egy jobb álláslehetőségért: 12% feltétel nélkül, 45% pedig abban az esetben, ha a munkáltató anyagilag támogatja a költözésben. Közel ugyanez igaz az alapfokú végzettséggel rendelkezőkre (12,5% és 37,7%). A középfokú végzettségűek azok, akik kicsivel kevésbé mobilisak.
Emellett az ingázási hajlandóság tekintetében is meglepő eredmények születtek: akár a napi 3 óra utazás is belefér a közép- és felsőfokú végzettségűek majdnem 18%-ának, de az alapfokú végzettségűek 15,3%-ának is.
A magyar munkavállalók nem csak az országon belül mobilisak: a 18-24-es korosztály túlnyomó többsége (59%) nyitott a külföldi munkavállalásra. Elsősorban a fizikailag közelebbi, autóval és tömegközlekedéssel is jól megközelíthető nyugati lokációkat, mint például Németországot, Ausztriát, Svájcot, Hollandiát vagy az Egyesült Királyságot részesítik előnyben. A 25-54-es korcsoport csaknem fele, és meglepő módon az 55-64-esek harmada is számításba veszi, hogy tőlünk nyugatabbra vállaljon munkát.
Az alapfokú végzettséggel rendelkezőket foglalkoztatja leginkább a külföldi munkavállalás, 53% fontolgatja, de a felsőfokú végzettségűek 48,6%-a és középfokú végzettségűek 42,4%-a is költözne egy jobb állás reményében.
Fontos a tovább- és átképzés
A foglalkoztathatóság megőrzése, a továbbképzés, a magasabb hozzáadott értékű munkavégzés lehetősége központi téma napjainkban.
Elsősorban a felsőfokú végzettségű dolgozókat támogatják leginkább a munkáltatók továbbképzési lehetőségekkel (60%). Elég nagy aránytalanság, hogy a középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók csupán 42%-a részére biztosított a fejlődés ezen formája. A különböző kérdésekre adott válaszaik alapján egyfajta megrekedtség rajzolható fel, az ő továbbképzésük tehát kulcsfontosságú lesz a jövőre nézve.
Azonban nem csak ennek a csoportnak fontos a fejlődés, minden végzettségi szinten és minden korcsoportban 50% feletti azok száma, akik a karrierjük fejlődésében elengedhetetlennek tartják a képzést
„Demográfiai csoportonként eltérő mértékben, de a fejlődési lehetőségek is meghatározzák a munkáltatókról kialakított képet. Szeretnénk hinni abban, hogy ennek biztosítása az itthon maradást is elősegítheti”
– nyilatkozta Baja Sándor.
A top 3 legvonzóbb munkáltató Magyarországon 2024-ben a Randstad Employer Brand Research toplistája szerint
- LEGO
- BT (British Telecommunications)
- Mercedes-Benz
Különdíjak szektoronként
- Legismertebb munkaadó: Aldi
- Legvonzóbb munkaadó – Kiskereskedelem kategória: Libri
- Legvonzóbb munkaadó – Pénzintézet kategória: Magyar Nemzeti Bank
- Legvonzóbb munkaadó – Energetika és közműszolgáltatás kategória: MOL
- Legvonzóbb munkaadó – Élettudományok kategória: Novartis
- Legvonzóbb munkaadó – HORECA kategória: Accent Hotels
- Legvonzóbb munkaadó – FMCG kategória: Coca-Cola
- Legvonzóbb munkaadó – Szolgáltatások kategória: Szerencsejáték Zrt.
- Legvonzóbb munkaadó – Telekommunikáció kategória: Magyar Telekom
- Legvonzóbb munkaadó – Szállítmányozás és logisztika kategória: Wizz Air
- Legvonzóbb munkaadó – IT kategória: Lufthansa Systems
- Legvonzóbb munkaadó – Építőipar és ingatlan kategória: KÉSZ Csoport
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A fogyasztók új értéket keresnek: átalakul az autóipar jövője
A globális autóipar történetének egyik legátfogóbb átalakulásán megy keresztül, amelyet a fogyasztói elvárások gyökeres változása vezérel.
A Deloitte legfrissebb, 2026-os globális gépjárműfogyasztói tanulmányában (Global Automotive Consumer Study) a szakértők rávilágítanak, hogy a vásárlók egyre inkább az értéket, a hozzáférést és az élményt helyezik előtérbe, miközben az elektromos járművek (EV) iránti kereslet és a márkahűség is új utakat tör.
A Deloitte több mint egy évtizede készíti el éves tanulmányát, amely objektíven mutatja be a gyorsan változó autóipari környezetet. A legfrissebb, 2026-os kiadás 27 kulcsfontosságú autópiac több mint 28 500 fogyasztójának véleményén alapul, és alapvető betekintést nyújt abba, hogy a járművásárlók mit tekintenek valóban értékesnek a mobilitásban, és milyen elvárásaik vannak a járműmárkákkal szemben.
„Az autóipari fogyasztók ma sokkal tudatosabbak az értékkel kapcsolatban. A minőség, valamint az innováció mellett megkövetelik az átláthatóságot és a bizalmat is. A magasabb járműárak és finanszírozási költségek miatt egyre inkább jellemző, hogy újragondolják, mit is jelent számukra a mobilitás valós értéke”
– mondta Gábor Zoltán, a Deloitte gyártó- és autóipari cégekkel foglalkozó iparági csoportjának vezetője.
Az elektromos járművek és a márkahűség új korszaka
A tanulmány egyik fő megállapítása szerint az elektromos járművek (BEV – Battery Electric Vehicle) iránti globális kereslet egyenetlen eloszlást mutat a különböző régiókban, miközben a hibridek iránti érdeklődés folyamatosan erősödik. A fogyasztók pragmatikusabbá váltak, és a megfizethetőség, a töltési lehetőség elérhetőségének és a mindennapi használhatóság egyensúlyát keresik.
A márkahűség folyamatosan változik: Japánban továbbra is erős a vásárlói elkötelezettség, míg az első alkalommal vásárlók körében nagyobb a szándék a későbbi márkaváltására, különösen azokon a piacokon, ahol számos új szereplő jelent meg. Ez a tendencia új lehetőségeket teremt a feltörekvő márkák számára, de egyben kihívások elé is állítja a hagyományos gyártókat.
„Az, hogy a hibridek iránti érdeklődés jelentősen nő, míg a tisztán elektromos autók piaca differenciáltabban fejlődik régiónként, azt mutatja, hogy a vásárlók nem egyetlen technológiai megoldásra fókuszálnak. Az autógyártóknak rugalmasabb stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyek figyelembe veszik a helyi infrastruktúra fejlettségét és a fogyasztói preferenciákat”
– fűzte hozzá Farkas Gergely, a Deloitte gyártó- és autóipari cégekkel foglalkozó iparági csoportjának szenior menedzsere.
A technológia és szolgáltatások szerepe
A kapcsolódási funkciók (connectivity features) terén a fogyasztók a biztonságot és a védelmet növelő megoldásokat értékelik a leginkább, ugyanakkor továbbra is magasak az adatmegosztással kapcsolatos aggodalmak. Ez rávilágít arra, hogy az adatvédelembe vetett bizalom kiépítése kulcsfontosságú az új technológiák széles körű elfogadásához.
A mesterséges intelligencia (AI) által vezérelt, személyre szabott megoldások, valamint az OTA (Over-The-Air, azaz vezeték nélküli szoftverfrissítések) alapú fejlesztések iránt – amelyek hosszú távon növelhetik a járművek hasznosságát – nyitottak a fogyasztók. Ez a trend arra ösztönzi a gyártókat, hogy a járművet ne csak termékként, hanem folyamatosan fejlődő szolgáltatási platformként kezeljék.
A szolgáltató kiválasztásakor a fogyasztók a szolgáltatás minőségét, a bizalmat és az átláthatóságot tartják elsődlegesnek. Ez azt jelenti, hogy az after-care szolgáltatások terén is elengedhetetlen a kiemelkedő ügyfélélmény, amely erősíti a márkahűséget és a hosszú távú elkötelezettséget.
Mint arra a Deloitte 2026-os tanulmányában rámutatnak, az autóiparnak proaktívan kell reagálnia a változó fogyasztói igényekre, és a jövőben még inkább az ügyfélközpontú, értéket teremtő megoldásokra kell fókuszálnia a siker érdekében.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új növekedési szakaszba lépett a TC2: többségi tulajdonrészt szerzett a szerb Kombinat IT Services vállalatban
Tizedik működési évét megkezdve többségi tulajdonrészt szerzett a szerb Kombinat IT Services vállalatban a TC2.
A döntést az elmúlt egy év sikeres szakmai együttműködése alapozta meg, amely során a két vállalat több felhő-natív rendszer megvalósítását igénylő projekten dolgozott együtt.
Az akvizíció célja, hogy a TC2 platformszintű mérnöki és felhőüzemeltetési szakértelmét alkalmazásmodernizációs és alkalmazásfejlesztési képességekkel egészítse ki, és ügyfelei számára a teljes életciklus mentén egységes, üzleti fókuszú szolgáltatást nyújtson. A lépés a vállalat tudatosan felépített fejlődési ívének következő állomása.
A TC2 az elmúlt tíz évben szakértői indulásból regionálisan is releváns, nagyvállalati fókuszú technológiai partnerré vált. Egyre erősebben jelent meg az az ügyféligény, hogy a stabil, skálázható felhőplatformokra épülő rendszerek mellett az alkalmazások modernizációja és fejlesztése is egységes szemléletben, egy kézben valósuljon meg.
A TC2 2024-ben kezdett szorosabban együttműködni a Kombinat IT Services-szel olyan projektekben, ahol a modern fejlesztési és DevOps technológiák magas szintű ismerete, valamint a nagyvállalati környezetben elvárt szállítási minőség egyaránt kulcsszerepet kapott. A Kombinat web-, mobil-, adat- és IoT-fejlesztési tapasztalata, valamint felhő-natív architektúrák és AI-alapú alkalmazásmodernizációs megoldások terén szerzett szakértelme egészíti ki a TC2 platformszintű mérnöki tudását.
„Az elmúlt egy év közös munkája egyértelművé tette számunkra, hogy a platformszintű gondolkodás és az alkalmazásfejlesztési szemlélet integrálása valódi ügyfélértéket teremt. Az alkalmazásokba integrált, üzleti célokra szabott innovatív megoldások és ezek teljeskörű fejlesztés- és üzemeltetés támogatása révén ügyfeleink számára mérhető versenyelőnyt biztosítunk”
– mondta Sepsy Károly, a TC2 üzletfejlesztési vezetője.
A többségi tulajdonszerzéssel a TC2 célja a már bizonyított közös képességek szervezeti szintű integrálása. Az egységes működés ügyféloldalon rövidebb fejlesztési ciklusokat, kisebb szállítási kockázatot és egyértelmű felelősségvállalást jelent, különösen komplex nagyvállalati és államigazgatási környezetben.
„Egy bizonyos érettségi szint felett nem csak az a kérdés, mit teszünk a szolgálatásfejlesztés során, hanem az is, hogyan tudjuk hosszú távon biztosítani ugyanazt a gondolkodásmódot, minőséget és felelősségvállalást a teljes értéklánc mentén. Ez a lépés erről szól”
– tette hozzá Révész Róbert, a TC2 társalapítója és CEO-ja.
A TC2 a közös képességek további mélyítésére, a felhő-natív fejlesztések és a komplex vállalati megoldások erősítésére, valamint regionális jelenlétének bővítésére fókuszál. A jubileumi év így egy új, integrált növekedési fejezet kezdetét jelenti.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Első lakás vásárlása A–Z-ig: hitel, önerő, támogatások, rejtett költségek
Első lakást venni ma Magyarországon egyben életcél és stresszforrás. Az ingatlanárak magasak, a szabályok folyamatosan változnak, közben mindenki mást mond: „most kell venni”, „most tilos venni”, „inkább bérelj”.
A bizonytalanság helyett érdemes számokban, konkrét szabályokban és átlátható lépésekben gondolkodni. Ebben segítünk: végigmegyünk azon, hogyan néz ki egy reális első lakás-projekt 2025-ben – hitellel, önerővel, támogatásokkal és azokkal a költségekkel, amelyekről kevesebbet beszélnek.
Mit jelent valójában az, hogy „első lakás”?
A hétköznapi értelemben „első lakás” az, amikor most vásárolod meg az első saját otthonodat – ezt megteheted egyedül és párként is.
A támogatásoknál és kedvezményes hiteleknél azonban külön fogalom az „első közös otthon” és az „első lakástulajdon”:
- CSOK Plusz esetén az „első közös otthon” azt jelenti, hogy a házaspárnak korábban nem volt olyan lakása, amelyben mindkét igénylőnek tulajdoni hányada volt.
- Otthon Start programnál az a fő szempont, hogy ez legyen az első saját lakástulajdonod, legfeljebb meghatározott kivételekkel (pl. kis mértékű örökölt résztulajdon).
A gyakorlatban ez annyit jelent: hiába bérelsz évek óta, a támogatott konstrukciók szemében akkor „első lakásos” ügyfél vagy, ha eddig nem volt érdemi lakástulajdonod, és most szeretnél végre saját otthont.
Mennyi önerőre kell készülnöd – papíron és a valóságban?
A nagy kijózanító pont általában itt jön el: a bank nem finanszírozza a teljes vételárat.
- A jegybanki adósságfék-szabályok miatt a legtöbb esetben legfeljebb 80%-ig mehet a hitel, azaz minimum 20% önerőt várnak el.
- CSOK Plusz és Otthon Start esetén – a jogszabályi könnyítéseknek köszönhetően – akár 10% önerővel is elérhető a támogatott hitel, ha a banki kockázatvállalás ezt lehetővé teszi.
Ez azonban csak a „papíron szükséges” önerő. A valódi önerő akkor derül ki, ha hozzászámolod:
- az ügyvédi díjat,
- a közjegyzőt, értékbecslést, földhivatali díjakat,
- a felújítás és bútorozás költségét,
- és legalább 3–6 hónapnyi vésztartalékot, amit nem költesz lakásra.
Egy 60 milliós lakás esetén a 20% önerő 12 millió forint. Ha ehhez hozzácsapsz mondjuk 2–4 milliót felújításra, bútorra, plusz a járulékos költségekre, valójában 14–16 millió forint körüli saját forrásra van szükséged egy biztonságos tranzakcióhoz.
Mit néz a bank, amikor lakáshitelt kérsz?
1. Jövedelem és terhelhetőség
A banknak nem az a kérdés, hogy „akar-e neked hitelt adni”, hanem hogy hosszú távon bírni fogod-e a törlesztést. Ezért részletesen átnézik:
- a munkaviszonyodat (határozatlan vs. határozott, próbaidő, vállalkozói múlt),
- a jövedelem nagyságát és stabilitását,
- a meglévő hiteleidet, hitelkereteidet, hitelkártyáidat,
- a háztartás teljes terheltségét (ha ketten igényeltek).
A Magyar Nemzeti Bank szabálya alapján meghatározott a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM), ami plafont szab annak, hogy a nettó jövedelmed hány százaléka mehet hiteltörlesztésre. A bank akár ennél szigorúbb belső limitet is használhat, ezért fordul elő, hogy a kalkulációkhoz képest kevesebb hitelt engednek.
2. Ingatlan értéke – nem a hirdetés dönt
Hiába hirdetik a lakást 60 millióért, a bank a saját értékbecslője által megállapított forgalmi értékből indul ki. Ha a szakértő szerint reálisan csak 54 milliót ér, akkor:
- a hitel maximuma erre a 54 millióra számolódik,
- a különbözetet neked kell kipótolni plusz önerőből.
Ez az a pont, ahol sokan kénytelenek újraírni a költségvetést, vagy olcsóbb lakást keresni.
3. Futamidő és kamat – miért fontos a 3%?
Első lakásnál a legtöbben hosszú futamidőt (20–25 év) választanak, hogy a havi törlesztő beleférjen a fizetésbe. Ez önmagában nem probléma, ha tudatosan kezeled.
A kulcskérdés inkább az, hogy:
- piaci lakáshitelt választasz (változó kamatkörnyezettel), vagy
- államilag támogatott, fix 3%-os konstrukciót tudsz igénybe venni.
A CSOK Plusz egy legfeljebb 3%-os fix kamatozású, akár 50 millió forintig felvehető lakáshitel gyermekvállaló házaspároknak. A második és harmadik gyermek után tőkeelengedés is jár, gyermekenként akár 10-10 millió forinttal.
Az Otthon Start program pedig egy fix 3%-os kamatozású, maximum 50 millió forintos, legfeljebb 25 éves futamidejű, kifejezetten első lakástulajdon szerzését célzó lakáshitel, amelyhez elég lehet akár 10% önerő is. Jelentős különbség, hogy ezt házasság és gyermekvállalás nélkül, egyedülállóként is igényelheted.
Piaci hitelekhez képest ez a két konstrukció a mostani kamatkörnyezetben több tízezer forinttal alacsonyabb havi törlesztőt jelenthet ugyanarra a hitelösszegre.
Milyen támogatásokra számíthatsz első lakásnál?
CSOK Plusz – családalapítás mellé 3%-os hitel és tőkeelengedés
A CSOK Plusz lényege:
- házaspárok vehetik igénybe,
- legalább egy vállalt vagy meglévő gyermek kell,
- a hitelösszeg a gyerekszámtól függ:
- 1 gyermek: max. 15 millió forint,
- 2 gyermek: max. 30 millió forint,
- 3 gyermek: max. 50 millió forint,
- a kamat legfeljebb 3%, 10–25 éves futamidővel.
A második és minden további újonnan született gyermek után a tőketartozásból 10–10 millió forintot elengedhetnek, így a futamidő végére akár érdemben csökkenhet a visszafizetendő összeg.
Otthon Start – 3%-os fix kamat azoknak is, akik nem CSOK-képesek
Az Otthon Start lakáshitel azok számára jelent nagy lehetőséget, akik:
- első saját lakásukat veszik,
- nem feltétlenül házasok, nem biztos, hogy vállalnak gyermeket,
- de szeretnének a magas piaci kamatok helyett fix, 3% körüli támogatott kamattal hitelt felvenni.
A főbb paraméterek:
- fix, legfeljebb 3%-os kamat,
- maximum 50 millió forintos hitelösszeg,
- legfeljebb 25 éves futamidő,
- alacsonyabb minimális önerő (akár 10%),
- a 2025. novemberi rendeletmódosítások után a jogosultsági feltételek több ponton enyhültek, például az elvárt önerő és az igénybe vehető adóstársak köre is rugalmasabb lett.
Babaváró hitel – extra segítség az önerőhöz
A Babaváró továbbra is szabad felhasználású, gyermekvállaláshoz kötött, kamattámogatott hitel, amelynek összegét sokan beforgatják önerőként lakásvásárlásba. Ha a bank elfogadja, ez gyakorlatilag:
- javítja az önerő arányát,
- kombinálható CSOK Plusszal vagy Otthon Starttal is.
Illetékmentesség – láthatatlan, de nagyon nagy tétel
CSOK Plusz esetén a program egyik fontos előnye, hogy az így vásárolt ingatlan után nem kell 4%-os vagyonszerzési illetéket fizetni. Egy 60 milliós lakásnál ez 2,4 millió forint megtakarítást jelent.
Otthon Startnál az illetékmentesség szabályai részben eltérhetnek, ezért mindig friss, banki vagy hivatalos forrásból érdemes tájékozódni a konkrét ügylet előtt.
A rejtett költségek, amik meg tudják borítani a költségvetést
Első lakásnál nagyon sokan kizárólag a vételár + hitel kombinációban gondolkodnak, majd meglepődnek, hogy elfogy a pénz, mire kulcsra kész az otthon.
A leggyakoribb, alábecsült tételek:
Ügyvédi díj
Az adásvételi szerződést ügyvédnek kell ellenjegyeznie, hitel esetén a dokumentáció bonyolultabb. A díj jellemzően:
- a vételár 0,5–1%-a, vagy
- fix, 150–300 ezer forint közötti összeg.
Értékbecslés, közjegyző, földhivatal
Az értékbecslés díja több tízezer forint, a közjegyzői okirat a hitelszerződésnél akár százezres nagyságrend, a földhivatali eljárások is külön tételek – együtt könnyen elérik a félmilliós nagyságrendet.
Felújítás és bútor
Egy 50–60 m²-es lakásnál egy „nem luxus”, de kulturált szintű:
- festés,
- kisebb műszaki javítások,
- konyha- és fürdőszoba-ráncfelvarrás,
- alap bútorozás
nagyon könnyen 3–5 millió forintba kerül. Ha ezt nem számolod bele induláskor, szinte biztos, hogy túlnyújtózol a takarón.
Biztosítások
Lakásbiztosítás nélkül nem kapsz jelzáloghitelt. Emellett a bank élet- vagy hitelfedezeti biztosítást is javasolhat. Ezek együtt:
- havi 5–20 ezer forint plusz,
- ami 20–25 év alatt több százezer–milliós tétellé nő.
Lépésről lépésre: így érdemes felépíteni az első lakás projektet
- Számolj, mielőtt beleszeretsz egy lakásba
Első lépésként ne a hirdetési oldalakra menj fel, hanem egy lakáshitel kalkulátor használatával nézd meg:
- mekkora hitelösszeg fér bele a jövedelmedbe,
- milyen törlesztőre számíthatsz 15, 20 vagy 25 éves futamidő mellett,
- mi történik, ha a CSOK Plusz vagy az Otthon Start 3%-os kamata helyett piaci hitelt kellene felvenned.
Ha a számok kijózanítóak, még mindig olcsóbb most módosítani a terveken, mint később eladósodva kapkodni.
- Előminősítés – ne a banknál derüljön ki, hogy kevés
Érdemes előzetes hitelbírálatot kérni. Így:
- nagyjából látod, mekkora hitelre számíthatsz,
- tudni fogod, hogy jogosult lehetsz-e CSOK Pluszra vagy Otthon Startra,
- az eladó felé komolyabb vevőként tudsz megjelenni.
- Lakáskeresés a valódi kereten belül
Ha a számítások szerint 60 milliós projekt fér bele, ne 65-70 milliós lakásokat nézegess, „majd csak megoldjuk” alapon. Számolj azzal is, hogy az értékbecslő lehet óvatosabb az árral.
- Szerződéskötés: ne csak az árra figyelj
A foglaló (tipikusan a vételár 10%-a) mellett az adásvételi szerződésben érdemes rögzíteni:
- milyen feltételekkel léphetsz vissza, ha a bank elutasít,
- meddig kell beadni a hitelkérelmet,
- mik a folyósítás határidői.
Ezek a mondatok sok milliós vitahelyzetet tudnak megelőzni.
- Hitel és támogatások igénylése profi háttérrel
CSOK Plusz, Otthon Start, Babaváró, piaci hitel – mindegyik más szabályrendszer, határidő és dokumentumcsomag. Érdemes olyan pénzügyi portált vagy tanácsadót választani, aki:
- nem egyetlen bank termékét „tolja”,
- hanem több bank lakáshitel-ajánlatát hasonlítja össze,
- és segít abban, hogy a támogatott 3%-os konstrukciókból hozd ki a maximumot.
- Folyósítás, birtokbaadás, átírás
Ha minden feltétel teljesült, a bank folyósít, az eladó átadja a lakást, a földhivatal bejegyzi a tulajdonjogodat és a jelzálogjogot. Itt már „csak” az a feladat, hogy:
- az órák állását jegyzőkönyvben rögzítsétek,
- elindítsd az átírásokat (víz, gáz, villany, távhő, közös költség),
- és elkezdődhessen a felújítás-bútorozás.
Miért érdemes független pénzügyi portálon keresztül kalkulálni?
Első lakásnál nem pár ezer forint különbségről beszélünk. Ha rosszul választasz hitelt, konstrukciót vagy futamidőt, az:
- havonta akár 20–40 ezer forinttal magasabb törlesztőt,
- teljes futamidőre vetítve pedig milliós többletet is jelenthet.
Egy független pénzügyi portál:
- lakáshitel kalkulátor segítségével megmutatja, mennyi hitelt kaphatsz,
- külön ki tudja számolni a CSOK Plusz és az Otthon Start 3%-os hiteleinek hatását,
- segít abban, hogyan kombináld a támogatott hiteleket a piaci megoldásokkal,
- és előre jelzi, ha valamilyen feltétel miatt egy-egy banknál biztosan elbuknál.
Az első lakásvásárlás életed egyik legnagyobb pénzügyi döntése. Nem kell fejből tudnod a jogszabályokat és a banki apróbetűs részt, de érdemes a számokkal tisztában lenni, mielőtt aláírod az adásvételit. Ebben egy jól felépített, naprakész pénzügyi portál és egy okosan használt lakáshitel kalkulátor adhat olyan biztonságot, amire egy ekkora döntésnél valóban szükség van.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Megjelent az új transzferár-rendelet
-
Mozgásban2 hét ago
Rekordhavazással indult az év: a Hankook a megfelelő téli abroncsok szerepét hangsúlyozza
-
Okoseszközök2 hét ago
Papírmentes társ munkához és tanuláshoz – elérhető a HUAWEI legújabb táblagépe
-
Egészség2 hét ago
Innováció a női egészségért: mesterséges intelligencia alapú ultrahang megoldás fejlesztése indul a meddőséget okozó elváltozások korai felismeréséért
-
Ipar2 hét ago
Bemutatkozik az AUMOVIO magyarországi menedzsmentje
-
Gazdaság2 hét ago
A meghirdetett autók közel 90%-a továbbra is 10 millió forint alatt
-
Szórakozás2 hét ago
Bemutatkozik a Samsung Art Store-ban a Lee Kun-Hee-gyűjtemény 20 darabja
-
Tippek2 hét ago
A füst a legnagyobb veszély – miért kritikus a HFR és a tűzjelző rendszer felülvizsgálata 2026 ban?











