Gazdaság

Megvannak 2024 legvonzóbb hazai munkaadói

Tizenegyedik alkalommal díjazták Randstad Awarddal hazánk legnépszerűbb munkáltatóit.

A magyar munkavállalók véleménye szerint idén a LEGO a legvonzóbb hazai munkáltató, a BT (British Telecommunications) lett a második, a harmadik helyen pedig a Mercedes-Benz végzett. A Randstad Employer Brand kutatásból többek között arra is fény derül, hogy milyen mértékben gondolkodnak munkahelyváltásban a dolgozók, milyen szempontok alapján választanak új munkahelyet, mely szektorok a legvonzóbbak számukra, hajlandóak-e a belföldi mobilitásra vagy inkább külföldön szeretnének-e munkát vállalni.

hol dolgoznának legszívesebben a magyarok?

2024. április 25-én a Várkert Bazárban rendezett gálaeseményen hirdették ki a Randstad Award hazai győzteseit. A LEGO lett a legvonzóbb munkaadó, a BT és a Mercedes-Benz pedig megvédte tavalyi második, valamint harmadik helyezését.

Saját szektorában különdíjat érdemelt ki a Libri, a Magyar Nemzeti Bank, a MOL, a Novartis, az Accent Hotels, a Coca-Cola, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Telekom, a Wizz Air, a Lufthansa Systems, valamint a KÉSZ csoport. A legismertebb munkaadó az Aldi lett.

mire vágynak leginkább a hazai munkavállalók?

A Randstad friss Employer Brand kutatása szerint a munkahelyválasztási preferenciák szempontjából a magyar munkavállalók számára 2024-ben is a vonzó munkabér és juttatási csomag az elsődleges szempont. Emellett rendkívül fontosnak tartják a kellemes munkahelyi légkört is, azt, hogy hogyan élik meg a mindennapokat a munkahelyi környezetben, milyen a viszonyunk a kollégáikkal, vezetőjükkel. Hangsúlyos szempont továbbá a munkaadó pénzügyi stabilitása, ahol az állás hosszú távra szól, nem kell tartani a leépítéstől, és ahol lehetőség van a munka-magánélet egyensúlyának megvalósítására – utóbbi fontossága nőtt a felmérés két évvel ezelőtti eredményéhez képest.

Tavalyhoz képest a magyar munkavállalók legfőbb preferenciái, sőt azok sorrendje is változatlan, ugyanakkor a felmérés arra is rávilágított, hogy ezen szempontok súlya szignifikánsan magasabb a magyar munkavállalók körében az európai átlaghoz képest. Különösen kirívó a különbség az elvárás mértékében a vonzó munkabért és juttatási csomagot, a kellemes munkahelyi légkört és a munkaadó pénzügyi stabilitását tekintve.

„Mindez sajnos arra enged következtetni, hogy ezek a motivátorok hazánkban továbbra sem maguktól értetődően adottak, az elvárásoknál újra és újra nyomatékosítaniuk kell a munkavállalóknak, hogy mit is szeretnének”

– nyilatkozta Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója.

A top 3 motivátor hajszolása közben jóval kevesebb figyelem irányul itthon magára a munkatartalomra, annak érdekességére, vagy éppen arra, hogy milyen a cég általános megítélése. Az európai átlag alapján ezek jóval fontosabb elvárások.

Eltérő igények nemek és iskolai végzettség szerint

A top 5 munkahelyválasztást befolyásoló tényező mindkét nem számára azonos, azonban – a társadalmi berendezkedésünkre visszavezető okok miatt – a nők és a férfiak elvárásai között néhány attribútum jelentős eltérést mutat. A munkahely kényelmes megközelíthetősége és a távmunka/home office lehetősége sokkal fontosabb a nőknek, mint a férfiaknak, ezek mellett pedig az egyenlő bánásmód is kiemelt jelentőséggel bír a hölgyek számára.

Bár az első 5 tényező az iskolai végzettség szempontjából is azonos eredményeket mutat, ugyanakkor a preferencia sorrendben látványos eltéréseket láthatunk, sőt további mozgatórugók kapcsán is különbségek mutatkoznak. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők számára a fizetésnél is jóval meghatározóbb szempont a kellemes munkahelyi légkör, és többre értékelik a munkahely kényelmes megközelítését vagy az egyenlő bánásmódot, mint a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők. Az adatokból az látszik, hogy a középfokú végzettséggel rendelkezők aggódnak leginkább a megélhetésük miatt: nekik a fizetés, a munka hosszú távú biztonsága sokkal fontosabb, mint másoknak. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára a top befolyásoló tényezők mellett a kényelmi és minőségi faktorok is fontosak. Számukra többet nyom a latba a távmunka/home office lehetőség, a munka érdekessége, a modern technológiák alkalmazása vagy az, hogy a leendő cégük minőségi terméket kínáljon.

Elvárások vs. valóság

Amikor arról kérdezték a válaszadókat, hogy hogyan jellemzik a számukra fontos értékek mentén a jelenlegi munkáltatójukat, szintén jelentős különbségek mutatkoztak a tapasztalat és az elvárások között, vagyis a munkavállalók nem azt kapják a mindennapokban, amit általánosan fontosnak tartanak vagy amire vágynak.

A válaszok alapján a munkavállalók azt értékelik leginkább a jelenlegi munkahelyeikben, hogy jól megközelíthető a lokáció és biztos állásuk van. A számukra legfontosabb szempontot, a fizetést csupán a kilencedik helyre teszik azon a listán, amelyben a cég jó tulajdonságait rangsorolják.

A kellemes munkahelyi légkör tekintetében is van hova fejlődniük a munkaadóknak, mert ez a munkavállalók által ideálisnak tartott munkahely második legfőbb ismérve, ugyanakkor a jelenlegi munkaadójuk által kínált értékek között csak a 4. helyen jelölték meg.

A munkáltatók számára mindezek mélyebb megértése, a vágyak és valóság közötti szakadék áthidalása egy tálcán kínált lehetőség ahhoz, hogy egy vonzóbb értékajánlat kialakításával egy megnyerőbb munkáltatói márkát építsenek.

Nem minden szektor egyformán vonzó

Az IT szektor – az elmúlt években végbement mélyrepülése ellenére – továbbra is a legattraktívabb szektor Magyarországon. Ezt egyre szorosabban követi a második helyen álló BSS (üzleti szolgáltató szektor), míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára az élettudományok és az autóipari vállalatok értek fel. A szektorok vonzereje között meglehetősen kicsi a különbség, a munkaadók így nem csak a saját szektorukon belül versenyeznek a tehetségekért, de más szektorokkal is kénytelenek harcba szállni.

Eltérő mértékben, de szinte majdnem minden szektor képes volt javítani a vonzerején a tavalyi évhez képest. Látványosan nőtt a BSS, az autóipar, a gyártó-termelő és a HORECA szektor képviselőinek vonzereje, a telekommunikációs szektoré azonban jelentősen csökkent, a pénzügyi szektor cégei pedig stagnálnak ebben a tekintetben. A vonzerő ugyanakkor nem minden: a legvonzóbbnak tartott szektorok általános ismertsége messze átlag alatti. Ebből a szempontból jóval kedvezőbb helyzetben vannak a szélesebb körben ismert fogyasztói márkával bíró munkáltatók, mint például a kiskereskedelmi, a telekommunikációs vagy a pénzügyi szektor szereplői.

Pénz, pénz, pénz

A fizetésemelések mértéke kulcsfontosságú, különösen az Európa-bajnok inflációs évek után.

A Randstad év elején publikált HR Trends kutatása szerint a felmérésben részt vevő cégek csaknem mindegyike arról számolt be, hogy fizetésemelést hajtott végre 2023-ban – ráadásul a vállalatok egy része az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben.

Ennek ellenére a Randstad Employer Brand Research válaszadóinak alig nyolcada (12%) érzi úgy, hogy munkáltatója teljes mértékben kompenzálni tudta őt az infláció hatásai miatt, harmaduk (34%) szerint a fizetésemelésük csak részben kompenzálta az infláció miatt megnövekedett költségeket. Közel harmaduk (29%) pedig semmilyen támogatást nem kapott a munkáltatójától. A kompenzációban nem részesülő munkavállalóknál közel kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy felmondanak (41%), mint azoknál, akik kaptak valamilyen támogatást (23%).

A Randstad Employer Brand kutatás arról is megkérdezte a munkavállalókat idén januárban, hogy milyen mértékű béremelésre számítanak 2024-ben. Majdnem minden negyedik munkavállaló annyira pesszimistán látta a helyzetet, hogy nem is számított béremelésre. A válaszadók több mint harmada 1-10%-os emelést várt, a többiek ennél többet prognosztizáltak. Az év elején publikált HR Trends kutatásból azonban kiderült, hogy a munkáltatók közel kétharmada 1-10% közötti béremeléssel tervez. Így aki többre számított, annak csalódnia kellett.

Stabilizálódó fluktuációs szint

A munkahelyváltási hajlandóság nem változott jelentősen tavalyhoz képest, és stabilizálódni látszik. 2024 elején a felmérésben részt vevők 15%-a mondta azt, hogy a kutatást megelőző 6 hónapban munkahelyet váltott, és 30%-uk tervez váltani a következő fél évben. Ezek a számok a tavalyi eredményekhez hasonlóak (akkor 14% váltott és 29% tervezett váltani). Ebből az látszik, hogy az elégedetlenkedőknek csak a fele váltott valójában munkahelyet.

A kutatásból kiderült, hogy 2023 második felében a munkahelyet váltók aránya hasonló volt a férfiak és nők tekintetében, viszont a szervezeten belül nagyobb arányban váltottak a férfiak, mint a nők (férfiak: 14,2%, nők: 8%).

„A férfiak nagyobb arányú szervezeten belüli pozíció váltása sok mindent jelenthet. Erősítheti azt az általános vélekedést, hogy a férfiak előrelépési lehetőségei jobbak hazánkban, de azt is, hogy nagyobb arányban találják meg a horizontális mozgás lehetőségét”

– mondja Baja Sándor.

Az is egyértelmű a kutatásból, hogy minél fiatalabb generációhoz tartozik a munkavállaló, annál nagyobb a valószínűsége, hogy munkáltatót vált: a 18-24 éveseknél közel 20%-a váltott 2023 második felében, míg az 55-64 éveseknek mindössze a 9%-a.

„A hazánkban megszokott munkaerőhiányos környezetben az idősebb korosztály lojalitása igazi érték, érdemes jobban kihasználni a szegmensben rejlő lehetőségeket, esélyt biztosítani náluk a fejlődésre és a továbbképzésre”

– nyilatkozta a szakember.

Iskolai végzettség alapján a legerősebb váltási szándék az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél figyelhető meg: a csoport válaszadóinak több, mint harmada szeretne új munkáltatót. A középfokú végzettséggel rendelkezőknek is közel harmada váltana, de csak nagyon kevesen (7%) tudják elképzelni a cégen belüli váltást, előrelépést.

Mobilitás: akár külföldre is nyitottan

A hazánkba érkező új beruházások zöme a kevésbé fejlett, munkalehetőségek szempontjából szűkösebb lehetőségeket kínáló vidéki lokációkat célozza meg. Az állások betöltése érdekében a harmadik országokból érkező munkaerő mellett gyakran szóba kerül az országon belüli mobilitás kérdése. A magyarokról az az általános vélekedés, hogy nehezebben költöznek, és a legtöbben a potenciális munkaerő létszámának felmérésekor irányonként 1 órányi ingázási távolságot szoktak figyelembe venni.

Az Employer Brand kutatásból kiderült azonban, hogy mégsem vagyunk annyira röghöz kötöttek, ha felcsillan egy jobb állás reménye. A felmérésben részt vevő felsőfokú végzettséggel rendelkezők több, mint fele hajlandó országon belül költözni egy jobb álláslehetőségért: 12% feltétel nélkül, 45% pedig abban az esetben, ha a munkáltató anyagilag támogatja a költözésben. Közel ugyanez igaz az alapfokú végzettséggel rendelkezőkre (12,5% és 37,7%). A középfokú végzettségűek azok, akik kicsivel kevésbé mobilisak.

Emellett az ingázási hajlandóság tekintetében is meglepő eredmények születtek: akár a napi 3 óra utazás is belefér a közép- és felsőfokú végzettségűek majdnem 18%-ának, de az alapfokú végzettségűek 15,3%-ának is.

A magyar munkavállalók nem csak az országon belül mobilisak: a 18-24-es korosztály túlnyomó többsége (59%) nyitott a külföldi munkavállalásra. Elsősorban a fizikailag közelebbi, autóval és tömegközlekedéssel is jól megközelíthető nyugati lokációkat, mint például Németországot, Ausztriát, Svájcot, Hollandiát vagy az Egyesült Királyságot részesítik előnyben. A 25-54-es korcsoport csaknem fele, és meglepő módon az 55-64-esek harmada is számításba veszi, hogy tőlünk nyugatabbra vállaljon munkát.

Az alapfokú végzettséggel rendelkezőket foglalkoztatja leginkább a külföldi munkavállalás, 53% fontolgatja, de a felsőfokú végzettségűek 48,6%-a és középfokú végzettségűek 42,4%-a is költözne egy jobb állás reményében.

Fontos a tovább- és átképzés

A foglalkoztathatóság megőrzése, a továbbképzés, a magasabb hozzáadott értékű munkavégzés lehetősége központi téma napjainkban.

Elsősorban a felsőfokú végzettségű dolgozókat támogatják leginkább a munkáltatók továbbképzési lehetőségekkel (60%). Elég nagy aránytalanság, hogy a középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók csupán 42%-a részére biztosított a fejlődés ezen formája. A különböző kérdésekre adott válaszaik alapján egyfajta megrekedtség rajzolható fel, az ő továbbképzésük tehát kulcsfontosságú lesz a jövőre nézve.

Azonban nem csak ennek a csoportnak fontos a fejlődés, minden végzettségi szinten és minden korcsoportban 50% feletti azok száma, akik a karrierjük fejlődésében elengedhetetlennek tartják a képzést

„Demográfiai csoportonként eltérő mértékben, de a fejlődési lehetőségek is meghatározzák a munkáltatókról kialakított képet. Szeretnénk hinni abban, hogy ennek biztosítása az itthon maradást is elősegítheti”

– nyilatkozta Baja Sándor.

A top 3 legvonzóbb munkáltató Magyarországon 2024-ben a Randstad Employer Brand Research toplistája szerint

LEGO
BT (British Telecommunications)
Mercedes-Benz

Különdíjak szektoronként

Legismertebb munkaadó: Aldi
Legvonzóbb munkaadó – Kiskereskedelem kategória: Libri
Legvonzóbb munkaadó – Pénzintézet kategória: Magyar Nemzeti Bank
Legvonzóbb munkaadó – Energetika és közműszolgáltatás kategória: MOL
Legvonzóbb munkaadó – Élettudományok kategória: Novartis
Legvonzóbb munkaadó – HORECA kategória: Accent Hotels
Legvonzóbb munkaadó – FMCG kategória: Coca-Cola
Legvonzóbb munkaadó – Szolgáltatások kategória: Szerencsejáték Zrt.
Legvonzóbb munkaadó – Telekommunikáció kategória: Magyar Telekom
Legvonzóbb munkaadó – Szállítmányozás és logisztika kategória: Wizz Air
Legvonzóbb munkaadó – IT kategória: Lufthansa Systems
Legvonzóbb munkaadó – Építőipar és ingatlan kategória: KÉSZ Csoport

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:hazai legvonzóbb munkaadók randstad vállalat

Up Next

A DACHSER felvásárolja a Brummer élelmiszer-logisztikai szolgáltatót

Don't Miss

Kiderült, mennyire produktívak a magyar cégek

Gazdaság

A járműtörténeti jelentések feltárják a használtautó-piac valóságát

Magyarországon egyes modellek futásteljesítményét több mint 310 000 kilométerrel manipulálták.Természetesen senki sem szeretne hamisított futásteljesítményű vagy ismeretlen hibákat rejtő autót venni, ám használtjármű-választáskor nem csupán ezekre a tényezőkre érdemes figyelni.

Egy olyan autó, amely gyakran váltott tulajdonost vagy több országban is forgalomban volt, szintén tartogathat kellemetlen meglepetéseket.

A járműadatokra specializálódott carVertical kutatása – amely Magyarország mellett több más európai országra is kiterjedt – a használt járművek piacán 2025-ben előforduló legszélsőségesebb eseteket vizsgálta. Több százezer kilométerrel „megfiatalított” futásteljesítmények, meghökkentően magas kárértékek és többször országot váltó járművek bizonyítják, hogy kellő körültekintés nélkül könnyen belefuthatunk súlyosan problémás előéletű autóba.

Akad olyan magyarországi autó, amely 5 országban is forgalomban volt

A járművek egy jelentős része nem ott fejezi be a pályafutását, ahol eredetileg forgalomba helyezték, hanem idővel külföldi piacra kerül. Így a régebbi autókat több országban és több tulajdonosnál is regisztrálhatták. A carVertical által Magyarországon ellenőrzött összes modell közül néhány messze kiemelkedett az átlagból: a BMW 3-as sorozat, Maserati GranTurismo, BMW M4, BMW M2, Ferrari California, Mercedes-Benz C-osztály, Audi RS5, Audi A4 és Audi A6 egyes modelljei egyaránt öt különböző országban voltak nyilvántartva.

A legtöbb tulajdonossal rendelkező autó Magyarországon egy Ford Mustang volt 15 tulajdonossal, ezt követte egy Seat Ibiza 12 tulajdonossal és egy Audi A5 szintén 12 tulajdonossal.

Matas Buzelis autópiaci szakértő szerint az ilyen gyakori tulajdonosváltás sokszor problémás műszaki állapotra utal:

„Ha egy autó folyamatosan gazdát cserél, az sok esetben komoly problémákra utal, amelyeknek a szakszerű javítása egyszerűen elmarad. Ehelyett újra és újra továbbértékesítik, ahelyett, hogy rendbe hoznák. Nem ritka, hogy még az aktuális tulajdonos sincs tisztában azzal, hogy a járművet korábban több országban is nyilvántartásba vették. Előzetes járműtörténeti ellenőrzés nélkül ezekhez az információkhoz gyakorlatilag lehetetlen hozzájutni.”

Németország, mely évente közel 2 millió autót exportál, nem teszi elérhetővé a járműadatait más országok számára. Vagyis amint egy autó külföldre kerül, a múltjára vonatkozó adatok többé nem hozzáférhetők, és kizárólag a német intézményi adatbázisokban szerepelnek. Nem Németország az egyetlen európai ország, ahol ilyen szigorúak az előírások. Mivel Európába sok jármű érkezik külföldről, ez a helyzet kedvező feltételeket teremt a tisztességtelen eladók számára, hogy eltitkolják a járművek előéletét és megtévesszék a jóhiszemű vásárlókat.

Magyarországon egy Ford és egy Honda vezeti a kárlistát 19 bejegyzéssel

A több kisebb balesetben szereplő autók nem számítanak ritkaságnak, de akadnak modellek, amelyeknek a múltjában közel két tucat kárbejegyzés is szerepel. A vizsgált adatok szerint a legtöbb sérülést egy Ford Kuga és egy Honda Civic szenvedte el – mindkettőnél 19 kárbejegyzést rögzítettek. A sorban egy Audi A6 következik 17 sérüléssel. Fontos megjegyezni, hogy a bejegyzések száma nem feltétlenül egyezik meg a balesetek számával, hiszen bizonyos esetekben ugyanahhoz a balesethez több kárfeljegyzés is kapcsolódhat. Ez az oka annak, hogy a sérülések súlyosságát sokszor pontosabban tükrözi a kár teljes értéke.

A biztosítók nyilvántartása szerint a legnagyobb kárértékeket a luxusautók baleseteinél állapítják meg. Magyarországon a legmagasabb kárt egy Ferrari California , egy Porsche Panamera (kb. 38 millió Ft) és egy Porsche Taycan 4 (kb. 30 millió Ft) modellnél állapították meg.

„Ha egy autó kárértéke a több millió vagy akár több tízmillió forintot is eléri, célszerű elállni a vásárlástól, vagy hivatalos szervizben részletes vizsgálatnak alávetni az autót. Mivel a járműtörténeti jelentések feltárják, mely részek sérültek, célzottan is felhívhatjuk a szakemberek figyelmét az érintett alkatrészek részletesebb ellenőrzésére. Ellenkező esetben egy ilyen autó idővel komoly kellemetlenségek forrásává válhat, főként amikor eladásra kerül sor”

— teszi hozzá Buzelis.

Több százezer kilométerrel módosított futásteljesítmény

A jármű futásteljesítménye az egyik fő kritérium, amelyet a sofőrök figyelembe vesznek, amikor használt járművet választanak. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb ez az érték, annál kevésbé vonzó az autó a használtautó-piacon. Ebből adódóan a kilométeróra-manipuláció továbbra is elterjedt gyakorlat, ami évente milliárdos veszteséget okoz az európai vásárlóknak.

A carVertical által 2025-ben Magyarországon ellenőrzött összes autó közül a Renault Master modellek futásteljesítményét módosították a legnagyobb mértékben – átlagosan 312 000 kilométerrel. Ezt követi a Mercedes-Benz Sprinter (309 000 km) és a Škoda Superb (299 000 km). A kilométeróra manipulálása különösen a drágább autók vásárlóit érinti, akik akár több millió forinttal is többet fizethetnek a kiszemelt modell valós értékénél.

„A manipulált futásteljesítmény leggyakrabban a külföldről behozott autóknál fordul elő. Tekintve, hogy az országok nem osztják meg egymással a járműadatokat, a korábbi bejegyzések továbbra sem érhetők el egy másik ország intézményei számára. A jelenlegi rendszer hiányosságait csak összehangolt európai szabályozással lehetne megszüntetni, hogy az autóvásárlók végre korlátozások nélkül megismerhessék egy jármű előéletét, és ne váljanak csalás áldozatává”

– hangsúlyozza a szakértő.

Módszertan

A carVertical kutatása a vállalat ügyfelei által 2025 januárja és decembere között, 18 európai országban lekért járműtörténeti jelentéseket elemezte, hogy feltárja a használtautó-piac legszélsőségesebb eseteit.

A jelenleg 37 országban működő carVertical több mint 1000 nemzetközi adatbázisból – rendvédelmi szervek, nemzeti és állami nyilvántartások, pénzügyi intézmények és apróhirdetési portálok információiból – gyűjt adatokat. A vállalat évente több millió járműtörténeti jelentést dolgoz fel, amelyek alapján beszámol a legújabb trendekről, átfogó előrejelzéseket készít és friss információkkal szolgál a használtautó-piacról.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Látványosan nőtt a lakások energiahatákonysága

Az elmúlt évek épületenergetikai fejlesztései egyértelműen megmutatkoznak, csökkent a lakóingatlanok CO₂-kibocsátása, miközben nőtt a megújuló energia aránya – emelte ki Tóth Csaba, az Otthon Centrum Magyarország Holding központi leányvállalatához tartozó OC Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója, aki elmondta: a javulás már nem az új építésű, hanem egyre inkább a felújított ingatlanoknak tudható be.

Az Otthon Centrum hálózatában 2025-ben készült hiteles energetikai tanúsítványokat összegző Energetikai Iránytű adatai alapján több fontos változás rajzolódott ki az ingatlanpiacon. A vizsgált lakóingatlanok átlagos fajlagos CO₂-kibocsátása jelentősen csökkent – 58,34 Kg/m2a értékről 29,83 Kg/m2a értékre –, valamint emelkedett a megújuló energia részaránya. A változás különösen figyelemre méltó, mert már nem kizárólag az új építésű ingatlanoknak köszönhető: a felújított, korszerűsített lakások egyre nagyobb arányban járulnak hozzá az energetikai mutatók javulásához – ismertette az OC Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója a trendfordulót.

„A rossz energetikájú ingatlan ma már egyre kevésbé alkualap, sokkal inkább probléma”

– összegezte a változást Tóth Csaba, aki megjegyezte: az energiahatékonyság a korábbinál sokkal meghatározóbb szempont az ingatlanok értékelésében.

A javuló trend hátterében több tényező együttes hatása áll. Az elmúlt években egyre több olyan ingatlan jelent meg a piacon, amelyet a 2022-es rezsiszabályok változása után korszerűsítettek. Ezeknél gyakori megoldás volt a hőszivattyúk vagy napelemes rendszerek utólagos telepítése. Bár ezek sok esetben kiegészítő funkciót töltenek be, az energetikai mutatókban már jelentős javulást idéztek elő. Másrészt az állami és támogatott épületenergetikai programok is érezhető hatást gyakoroltak a piacra. A kedvezőbb feltételekkel elérhető pályázatok ösztönzik a felújításokat, miközben a támogatások feltételeként hiteles energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni az energiamegtakarítás meglétét és mértékét.

A korszerűsítések hatása a hőszigeteltség javulásában is megmutatkozott: a vizsgált ingatlanok átlagos hővesztesége csökkent. Kiemelendő, hogy mindez nem az ingatlanállomány megújulásából, nem az új építésű ingatlanok számának növekedéséből fakad, hiszen az épületek átlagéletkora nem változott számottevően. A javulás elsősorban a meglévő lakások felújításának tudható be.

A piaci hatások is egyre egyértelműbbek. Az energetikailag korszerűbb ingatlanok növekvő aránya fokozatosan emeli a vásárlói elvárásokat. Ennek következtében azok az ingatlanok, amelyeket nem újítottak fel, egyre inkább versenyhátrányba kerülnek a kínálati piacon.

„Az energiahatékonyság a korábbinál meghatározóbb szempont, a lokáció és a négyzetméterár mellett ez a mutató is számottevően befolyásolja a vásárlót a döntésben”

– szögezte le a szakember.

Tóth Csaba kiemelte, az új építésű lakások piacán ugyancsak jelentős változást mért az OCS: a korábban domináns földgázalapú fűtési rendszereket fokozatosan felváltják a megújuló energiára épülő megoldások, elsősorban a hőszivattyúk. Ezt a folyamatot egy 2023-as jogszabályváltozás indította el, amely szigorította az energetikai követelményeket, és gyakorlatilag kiszorította a földgázt az elsődleges hőtermelésből az új építések esetében. A változás hatása a kivitelezési idők miatt az elmúlt időszakban vált jól láthatóvá.

A szabályozási környezet átalakulása egy másik trendet is erősít: a nagyobb (akár több száz lakásos) lakóparkok esetében – ahol a műszaki feltételek adottak – egyre nagyobb szerepet kapnak a helyi távhőrendszerek. Ennek egyik oka, hogy a nagyteljesítményű hőszivattyúk beruházási költsége továbbra is jelentős, így a fejlesztők számára sok esetben gazdaságosabb megoldást jelent a távhőhöz való csatlakozás, élvezve annak minden előnyét. Ez a folyamat ráadásul a távhőszolgáltatók számára is kedvező, hiszen új fogyasztók bevonásával, relatíve alacsony hálózatfejlesztési igény mellett javíthatják rendszereik kihasználtságát és gazdaságosságát.

Tóth Csaba kijelentette, az energiahatékonyság terén megtett első lépések dicséretesek, de van még hova fejlődni:

„Bár az elmúlt évek intézkedései és beruházásai már kézzelfogható eredményeket hoztak, az ingatlanállomány energetikai állapota még jelentős fejlesztési potenciált rejt. A folyamat ráadásul önmagát is erősíti: a javuló mutatók és a növekvő vásárlói elvárások együtt gyorsíthatják a lakásállomány további korszerűsítését.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az autópiac átrendeződik: elektromos hullám, kínai offenzíva és az olajár-sokk formálja 2026-ot

A Használtautó.hu friss piaci elemzése szerint a hazai használtautó-piac egy évtizedes átrendeződés küszöbén áll. Miközben 2025-ben kiegyensúlyozottan működött a piac, 2026 elejére három egymást erősítő trend erősödött meg: az elektromos autók tömeges megjelenése a használt kínálatban, a kínai gyártók gyors térnyerése, és a Hormuzi-szoros válságának hatása az üzemanyagárakra. A következő 2-3 évet várhatóan nem a volumenek növekedése, hanem a piac szerkezetének átalakulása fogja meghatározni.

Stabil alap, változó szerkezet

A használtautó-piac 2025-ben kiegyensúlyozott képet mutatott: közel 700 ezer tulajdonosváltás történt, ami 2,8%-os növekedést jelentett, miközben a Használtautó.hu-n mért érdeklődések* száma 4,95 millióra emelkedett (+2,7%), és a kínálat volumene gyakorlatilag változatlan maradt.

Az átlagos vételár 5,13 millió forintra nőtt (+7,4%), de ezzel párhuzamosan a kínálat minősége is javult: csökkent az átlagéletkor (12,93-ről 12,87 évre) és a futásteljesítmény is (179 300-ról 177 581 kilométerre). A piac lassan, de egyértelműen fiatalodik és magasabb értékű modellek irányába tolódik.

Az elektromos és hibrid modellek iránti érdeklődés együttesen több mint 123 ezerrel nőtt, gyakorlatilag lefedve a teljes piaci növekményt. Az elektromos modelleknél +44,5%, a hibrideknél +20,8% volt a bővülés, miközben a dízel iránti érdeklődés tovább csökkent (-2%) és a benzines modellek iránti kereslet változatlan maradt (+1,7%).

EV cunami: a céges autók megérkeznek a használt piacra

A globális trend egyre jobban érezhető a hazai piacon is. Az Egyesült Államokban 2026-ban több mint 300 ezer lízingből visszatérő elektromos autó jelenik meg a piacon ami egy év alatt 200%-os növekedést jelent. Európában a vállalati flották elektrifikációja termeli ki a 3-5 éves, alacsony futásteljesítményű ex-lease EV-ket, amelyek egyre nagyobb számban Kelet-Európa felé is áramlanak.

A Használtautó.hu adatai alapján ez a trend már Magyarországon is látható: 2026 februárjában az elektromos hirdetések száma 33,8%-kal nőtt éves alapon, az érdeklődés 20,9%-kal emelkedett.

Az elektromos és hibrid autók átlagára közben gyakorlatilag konvergált: az EV-k 10,6 millió, a hibridek 11 millió forint körül állnak – mindössze 412 ezer forint a különbség. Az alternatív hajtások ezzel árban is közvetlen versenytársai lettek egymásnak.

Kínai márkák: olcsó alternatíva helyett közvetlen versenytárs

A kínai gyártók térnyerése 2026 elején felgyorsult. A Használtautó.hu adatai szerint 8 kínai márka szerepel a legkeresettebb modellek top 20-as listáján. Az Omoda például 2024 végi piacra lépése után két hónap alatt a top 10-be került.

A kínai modellek pozicionálása egyértelműen változott: az árak 6,8 és 21,9 millió forint között szóródnak, közvetlenül versenyezve a Suzuki, Kia, Nissan és Toyota modelljeivel.

A hagyományos gyártók ennek megfelelően reagálnak: egyre gyakoribbak az importőri árakciók és kedvezményes finanszírozási kampányok, a Suzuki aktívan a céges vásárlók felé fordul, a Volkswagen Polo pedig a legolcsóbb új autóvá vált. A Toyota pozíciója továbbra is megingathatatlan, a BMW és Mercedes stabil prémium jelenléttel bír.

Az olajár-sokk közvetlen hatása a keresletre

A Hormuzi-szoros válsága új kockázati tényezőt hozott a piacra. A Brent olajár január óta mintegy 65%-ot emelkedett, a csúcson meghaladta a 112 dollárt hordónként. Magyarországon a bevezetett 595 Ft/l-es védett ár nélkül a piaci üzemanyagár 680 Ft/l felett járna.

A nemzetközi elemzések szerint elhúzódó konfliktus esetén 120–150 dolláros olajár sem kizárt, ami a kutatások alapján közvetlenül érinti az autóvásárlási döntéseket: ha a háztartások 15-20%-kal többet költenek üzemanyagra, az autóvásárlás az első kiadások közé tartozik, amit elhalasztanak. Ezzel párhuzamosan a forint gyengülése és az emelkedő szállítási költségek az importautók árát is emelik, miközben a jelenlegi 10-18%-os autóhitel-kamatok mellett a finanszírozási környezet sem javul.

“A számok azt mutatják, hogy a piac nem egyszerűen növekszik – hanem átrendeződik. Az elektromos autók árkonvergenciája, a kínai márkák gyors piacra lépése és a geopolitikai feszültségek együttesen olyan környezetet teremtenek, ahol a következő 2-3 év alapvetően más lesz, mint az elmúlt évtized. A Használtautó.hu adatai közel 5 millió éves érdeklődéssel lefedik a teljes magyar piacot – ami nálunk látszik, az nem minta, hanem gyakorlatilag maga a piac“

– mondta Koralewsky Márk, a használtautó.hu vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!