Gazdaság

Megvannak 2024 legvonzóbb hazai munkaadói

Tizenegyedik alkalommal díjazták Randstad Awarddal hazánk legnépszerűbb munkáltatóit.

A magyar munkavállalók véleménye szerint idén a LEGO a legvonzóbb hazai munkáltató, a BT (British Telecommunications) lett a második, a harmadik helyen pedig a Mercedes-Benz végzett. A Randstad Employer Brand kutatásból többek között arra is fény derül, hogy milyen mértékben gondolkodnak munkahelyváltásban a dolgozók, milyen szempontok alapján választanak új munkahelyet, mely szektorok a legvonzóbbak számukra, hajlandóak-e a belföldi mobilitásra vagy inkább külföldön szeretnének-e munkát vállalni.

hol dolgoznának legszívesebben a magyarok?

2024. április 25-én a Várkert Bazárban rendezett gálaeseményen hirdették ki a Randstad Award hazai győzteseit. A LEGO lett a legvonzóbb munkaadó, a BT és a Mercedes-Benz pedig megvédte tavalyi második, valamint harmadik helyezését.

Saját szektorában különdíjat érdemelt ki a Libri, a Magyar Nemzeti Bank, a MOL, a Novartis, az Accent Hotels, a Coca-Cola, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Telekom, a Wizz Air, a Lufthansa Systems, valamint a KÉSZ csoport. A legismertebb munkaadó az Aldi lett.

mire vágynak leginkább a hazai munkavállalók?

A Randstad friss Employer Brand kutatása szerint a munkahelyválasztási preferenciák szempontjából a magyar munkavállalók számára 2024-ben is a vonzó munkabér és juttatási csomag az elsődleges szempont. Emellett rendkívül fontosnak tartják a kellemes munkahelyi légkört is, azt, hogy hogyan élik meg a mindennapokat a munkahelyi környezetben, milyen a viszonyunk a kollégáikkal, vezetőjükkel. Hangsúlyos szempont továbbá a munkaadó pénzügyi stabilitása, ahol az állás hosszú távra szól, nem kell tartani a leépítéstől, és ahol lehetőség van a munka-magánélet egyensúlyának megvalósítására – utóbbi fontossága nőtt a felmérés két évvel ezelőtti eredményéhez képest.

Tavalyhoz képest a magyar munkavállalók legfőbb preferenciái, sőt azok sorrendje is változatlan, ugyanakkor a felmérés arra is rávilágított, hogy ezen szempontok súlya szignifikánsan magasabb a magyar munkavállalók körében az európai átlaghoz képest. Különösen kirívó a különbség az elvárás mértékében a vonzó munkabért és juttatási csomagot, a kellemes munkahelyi légkört és a munkaadó pénzügyi stabilitását tekintve.

„Mindez sajnos arra enged következtetni, hogy ezek a motivátorok hazánkban továbbra sem maguktól értetődően adottak, az elvárásoknál újra és újra nyomatékosítaniuk kell a munkavállalóknak, hogy mit is szeretnének”

– nyilatkozta Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója.

A top 3 motivátor hajszolása közben jóval kevesebb figyelem irányul itthon magára a munkatartalomra, annak érdekességére, vagy éppen arra, hogy milyen a cég általános megítélése. Az európai átlag alapján ezek jóval fontosabb elvárások.

Eltérő igények nemek és iskolai végzettség szerint

A top 5 munkahelyválasztást befolyásoló tényező mindkét nem számára azonos, azonban – a társadalmi berendezkedésünkre visszavezető okok miatt – a nők és a férfiak elvárásai között néhány attribútum jelentős eltérést mutat. A munkahely kényelmes megközelíthetősége és a távmunka/home office lehetősége sokkal fontosabb a nőknek, mint a férfiaknak, ezek mellett pedig az egyenlő bánásmód is kiemelt jelentőséggel bír a hölgyek számára.

Bár az első 5 tényező az iskolai végzettség szempontjából is azonos eredményeket mutat, ugyanakkor a preferencia sorrendben látványos eltéréseket láthatunk, sőt további mozgatórugók kapcsán is különbségek mutatkoznak. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők számára a fizetésnél is jóval meghatározóbb szempont a kellemes munkahelyi légkör, és többre értékelik a munkahely kényelmes megközelítését vagy az egyenlő bánásmódot, mint a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők. Az adatokból az látszik, hogy a középfokú végzettséggel rendelkezők aggódnak leginkább a megélhetésük miatt: nekik a fizetés, a munka hosszú távú biztonsága sokkal fontosabb, mint másoknak. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára a top befolyásoló tényezők mellett a kényelmi és minőségi faktorok is fontosak. Számukra többet nyom a latba a távmunka/home office lehetőség, a munka érdekessége, a modern technológiák alkalmazása vagy az, hogy a leendő cégük minőségi terméket kínáljon.

Elvárások vs. valóság

Amikor arról kérdezték a válaszadókat, hogy hogyan jellemzik a számukra fontos értékek mentén a jelenlegi munkáltatójukat, szintén jelentős különbségek mutatkoztak a tapasztalat és az elvárások között, vagyis a munkavállalók nem azt kapják a mindennapokban, amit általánosan fontosnak tartanak vagy amire vágynak.

A válaszok alapján a munkavállalók azt értékelik leginkább a jelenlegi munkahelyeikben, hogy jól megközelíthető a lokáció és biztos állásuk van. A számukra legfontosabb szempontot, a fizetést csupán a kilencedik helyre teszik azon a listán, amelyben a cég jó tulajdonságait rangsorolják.

A kellemes munkahelyi légkör tekintetében is van hova fejlődniük a munkaadóknak, mert ez a munkavállalók által ideálisnak tartott munkahely második legfőbb ismérve, ugyanakkor a jelenlegi munkaadójuk által kínált értékek között csak a 4. helyen jelölték meg.

A munkáltatók számára mindezek mélyebb megértése, a vágyak és valóság közötti szakadék áthidalása egy tálcán kínált lehetőség ahhoz, hogy egy vonzóbb értékajánlat kialakításával egy megnyerőbb munkáltatói márkát építsenek.

Nem minden szektor egyformán vonzó

Az IT szektor – az elmúlt években végbement mélyrepülése ellenére – továbbra is a legattraktívabb szektor Magyarországon. Ezt egyre szorosabban követi a második helyen álló BSS (üzleti szolgáltató szektor), míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára az élettudományok és az autóipari vállalatok értek fel. A szektorok vonzereje között meglehetősen kicsi a különbség, a munkaadók így nem csak a saját szektorukon belül versenyeznek a tehetségekért, de más szektorokkal is kénytelenek harcba szállni.

Eltérő mértékben, de szinte majdnem minden szektor képes volt javítani a vonzerején a tavalyi évhez képest. Látványosan nőtt a BSS, az autóipar, a gyártó-termelő és a HORECA szektor képviselőinek vonzereje, a telekommunikációs szektoré azonban jelentősen csökkent, a pénzügyi szektor cégei pedig stagnálnak ebben a tekintetben. A vonzerő ugyanakkor nem minden: a legvonzóbbnak tartott szektorok általános ismertsége messze átlag alatti. Ebből a szempontból jóval kedvezőbb helyzetben vannak a szélesebb körben ismert fogyasztói márkával bíró munkáltatók, mint például a kiskereskedelmi, a telekommunikációs vagy a pénzügyi szektor szereplői.

Pénz, pénz, pénz

A fizetésemelések mértéke kulcsfontosságú, különösen az Európa-bajnok inflációs évek után.

A Randstad év elején publikált HR Trends kutatása szerint a felmérésben részt vevő cégek csaknem mindegyike arról számolt be, hogy fizetésemelést hajtott végre 2023-ban – ráadásul a vállalatok egy része az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben.

Ennek ellenére a Randstad Employer Brand Research válaszadóinak alig nyolcada (12%) érzi úgy, hogy munkáltatója teljes mértékben kompenzálni tudta őt az infláció hatásai miatt, harmaduk (34%) szerint a fizetésemelésük csak részben kompenzálta az infláció miatt megnövekedett költségeket. Közel harmaduk (29%) pedig semmilyen támogatást nem kapott a munkáltatójától. A kompenzációban nem részesülő munkavállalóknál közel kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy felmondanak (41%), mint azoknál, akik kaptak valamilyen támogatást (23%).

A Randstad Employer Brand kutatás arról is megkérdezte a munkavállalókat idén januárban, hogy milyen mértékű béremelésre számítanak 2024-ben. Majdnem minden negyedik munkavállaló annyira pesszimistán látta a helyzetet, hogy nem is számított béremelésre. A válaszadók több mint harmada 1-10%-os emelést várt, a többiek ennél többet prognosztizáltak. Az év elején publikált HR Trends kutatásból azonban kiderült, hogy a munkáltatók közel kétharmada 1-10% közötti béremeléssel tervez. Így aki többre számított, annak csalódnia kellett.

Stabilizálódó fluktuációs szint

A munkahelyváltási hajlandóság nem változott jelentősen tavalyhoz képest, és stabilizálódni látszik. 2024 elején a felmérésben részt vevők 15%-a mondta azt, hogy a kutatást megelőző 6 hónapban munkahelyet váltott, és 30%-uk tervez váltani a következő fél évben. Ezek a számok a tavalyi eredményekhez hasonlóak (akkor 14% váltott és 29% tervezett váltani). Ebből az látszik, hogy az elégedetlenkedőknek csak a fele váltott valójában munkahelyet.

A kutatásból kiderült, hogy 2023 második felében a munkahelyet váltók aránya hasonló volt a férfiak és nők tekintetében, viszont a szervezeten belül nagyobb arányban váltottak a férfiak, mint a nők (férfiak: 14,2%, nők: 8%).

„A férfiak nagyobb arányú szervezeten belüli pozíció váltása sok mindent jelenthet. Erősítheti azt az általános vélekedést, hogy a férfiak előrelépési lehetőségei jobbak hazánkban, de azt is, hogy nagyobb arányban találják meg a horizontális mozgás lehetőségét”

– mondja Baja Sándor.

Az is egyértelmű a kutatásból, hogy minél fiatalabb generációhoz tartozik a munkavállaló, annál nagyobb a valószínűsége, hogy munkáltatót vált: a 18-24 éveseknél közel 20%-a váltott 2023 második felében, míg az 55-64 éveseknek mindössze a 9%-a.

„A hazánkban megszokott munkaerőhiányos környezetben az idősebb korosztály lojalitása igazi érték, érdemes jobban kihasználni a szegmensben rejlő lehetőségeket, esélyt biztosítani náluk a fejlődésre és a továbbképzésre”

– nyilatkozta a szakember.

Iskolai végzettség alapján a legerősebb váltási szándék az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél figyelhető meg: a csoport válaszadóinak több, mint harmada szeretne új munkáltatót. A középfokú végzettséggel rendelkezőknek is közel harmada váltana, de csak nagyon kevesen (7%) tudják elképzelni a cégen belüli váltást, előrelépést.

Mobilitás: akár külföldre is nyitottan

A hazánkba érkező új beruházások zöme a kevésbé fejlett, munkalehetőségek szempontjából szűkösebb lehetőségeket kínáló vidéki lokációkat célozza meg. Az állások betöltése érdekében a harmadik országokból érkező munkaerő mellett gyakran szóba kerül az országon belüli mobilitás kérdése. A magyarokról az az általános vélekedés, hogy nehezebben költöznek, és a legtöbben a potenciális munkaerő létszámának felmérésekor irányonként 1 órányi ingázási távolságot szoktak figyelembe venni.

Az Employer Brand kutatásból kiderült azonban, hogy mégsem vagyunk annyira röghöz kötöttek, ha felcsillan egy jobb állás reménye. A felmérésben részt vevő felsőfokú végzettséggel rendelkezők több, mint fele hajlandó országon belül költözni egy jobb álláslehetőségért: 12% feltétel nélkül, 45% pedig abban az esetben, ha a munkáltató anyagilag támogatja a költözésben. Közel ugyanez igaz az alapfokú végzettséggel rendelkezőkre (12,5% és 37,7%). A középfokú végzettségűek azok, akik kicsivel kevésbé mobilisak.

Emellett az ingázási hajlandóság tekintetében is meglepő eredmények születtek: akár a napi 3 óra utazás is belefér a közép- és felsőfokú végzettségűek majdnem 18%-ának, de az alapfokú végzettségűek 15,3%-ának is.

A magyar munkavállalók nem csak az országon belül mobilisak: a 18-24-es korosztály túlnyomó többsége (59%) nyitott a külföldi munkavállalásra. Elsősorban a fizikailag közelebbi, autóval és tömegközlekedéssel is jól megközelíthető nyugati lokációkat, mint például Németországot, Ausztriát, Svájcot, Hollandiát vagy az Egyesült Királyságot részesítik előnyben. A 25-54-es korcsoport csaknem fele, és meglepő módon az 55-64-esek harmada is számításba veszi, hogy tőlünk nyugatabbra vállaljon munkát.

Az alapfokú végzettséggel rendelkezőket foglalkoztatja leginkább a külföldi munkavállalás, 53% fontolgatja, de a felsőfokú végzettségűek 48,6%-a és középfokú végzettségűek 42,4%-a is költözne egy jobb állás reményében.

Fontos a tovább- és átképzés

A foglalkoztathatóság megőrzése, a továbbképzés, a magasabb hozzáadott értékű munkavégzés lehetősége központi téma napjainkban.

Elsősorban a felsőfokú végzettségű dolgozókat támogatják leginkább a munkáltatók továbbképzési lehetőségekkel (60%). Elég nagy aránytalanság, hogy a középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók csupán 42%-a részére biztosított a fejlődés ezen formája. A különböző kérdésekre adott válaszaik alapján egyfajta megrekedtség rajzolható fel, az ő továbbképzésük tehát kulcsfontosságú lesz a jövőre nézve.

Azonban nem csak ennek a csoportnak fontos a fejlődés, minden végzettségi szinten és minden korcsoportban 50% feletti azok száma, akik a karrierjük fejlődésében elengedhetetlennek tartják a képzést

„Demográfiai csoportonként eltérő mértékben, de a fejlődési lehetőségek is meghatározzák a munkáltatókról kialakított képet. Szeretnénk hinni abban, hogy ennek biztosítása az itthon maradást is elősegítheti”

– nyilatkozta Baja Sándor.

A top 3 legvonzóbb munkáltató Magyarországon 2024-ben a Randstad Employer Brand Research toplistája szerint

LEGO
BT (British Telecommunications)
Mercedes-Benz

Különdíjak szektoronként

Legismertebb munkaadó: Aldi
Legvonzóbb munkaadó – Kiskereskedelem kategória: Libri
Legvonzóbb munkaadó – Pénzintézet kategória: Magyar Nemzeti Bank
Legvonzóbb munkaadó – Energetika és közműszolgáltatás kategória: MOL
Legvonzóbb munkaadó – Élettudományok kategória: Novartis
Legvonzóbb munkaadó – HORECA kategória: Accent Hotels
Legvonzóbb munkaadó – FMCG kategória: Coca-Cola
Legvonzóbb munkaadó – Szolgáltatások kategória: Szerencsejáték Zrt.
Legvonzóbb munkaadó – Telekommunikáció kategória: Magyar Telekom
Legvonzóbb munkaadó – Szállítmányozás és logisztika kategória: Wizz Air
Legvonzóbb munkaadó – IT kategória: Lufthansa Systems
Legvonzóbb munkaadó – Építőipar és ingatlan kategória: KÉSZ Csoport

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:hazai legvonzóbb munkaadók randstad vállalat

Up Next

A DACHSER felvásárolja a Brummer élelmiszer-logisztikai szolgáltatót

Don't Miss

Kiderült, mennyire produktívak a magyar cégek

Gazdaság

SE Advisory Services néven új globális márkát indít a Schneider Electric

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata bejelentette, hogy SE Advisory Services néven új globális tanácsadói márkát indít.

Az SE Advisory Services széles körű, testreszabott megoldásokat kínál szervezeteknek és magánszemélyeknek egyaránt, hogy az elektrifikáció, az automatizálás és a digitalizáció révén kezelhessék az energiahatékonyság, a fenntarthatóság és a technológia területén felmerülő komplex kihívásokat.

Mivel globális szinten a villamosenergia iránti kereslet 2030-ig várhatóan évente több mint 3 százalékkal fog növekedni, a dekarbonizációs törekvések megvalósítása még összetettebbé teszi az üzleti tevékenységet. Ugyanakkor a globális kereskedelmi környezet és az egyre bonyolultabb ellátási láncok további nyomást gyakorolnak a szervezetekre. Ezek a kihívások átfogóbb, integráltabb megközelítést igényelnek mind a stratégia, mind a végrehajtás vonatkozásában. Ez a piaci igény vezetett az SE Advisory Services létrehozásához.

„A bizonytalan időkben mindenekelőtt arra van szükség, hogy tisztán lássunk és tudjuk, hogy mit vagyunk képesek irányítani. Ezért a Schneider Electric világszínvonalú tanácsadási képességeit összefogtuk, hogy ügyfeleink gyorsabban és magabiztosabban tudjanak haladni, és felszabadítsuk azokat a képességeket, amelyek révén megoldást találhatunk a sürgető energia-, fenntarthatósági és technológiai kihívásokra. A tanácsadási szolgáltatások nem új keletűek a Schneider Electricnél, és a múltban már bizonyították, hogy mennyire értékesek az ügyfeleink számára. Most továbbfejlesztjük ezt az ajánlatunkat, hogy ügyfeleinknek biztosítsuk a tisztánlátást és jól követhető utat vázoljunk számukra a nettó zéró kibocsátás eléréséhez”

– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Újragondolt tanácsadási élmény

Az SE Advisory Services elindítása a Schneider Electric tanácsadási képességeinek stratégiai fontosságú továbbfejlesztését jelenti, amely a hagyományos tanácsadáson túlmutatva magában foglalja a szoftvereket és a projektek megvalósítását is. Ez a teljes körű megközelítés a már bizonyított tanácsadási szolgáltatások egyre növekvő portfólióját egyesíti, segítve a szervezeteket a jövőbiztos működésben az energiaátmenetet és a technológiai átállást felgyorsító agilis, intelligens és integrált szolgáltatások révén.

Az SE Advisory Services négy alapvető területen támogatja mind a vállalatok egészét érintő kezdeményezéseket, mind a telephelyek szintjén zajló folyamatokat:

Fenntartható üzleti és ipari átalakulás: Az átmenet tervezésének támogatása a digitális átalakulás, a folyamatok elektrifikációja, a dekarbonizáció, a megújuló energia, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású infrastruktúrák, a körforgásos gazdaság, a természetalapú megoldások és a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezése révén, az energiafolyamatok és az alaptevékenységhez tartozó ipari műveletek átalakítása érdekében.
Kockázatkezelés és reziliencia: A szervezetek védelme az energiaárak ingadozása, a kiberbiztonsági fenyegetések, az éghajlati kockázatok és a rendszereikben fellépő zavarok ellen, a leállások csökkentése, a kapcsolódó rendszerek megerősítése és a működésük ellenállóképességének kialakítása érdekében.
Erőforrások és eszközök teljesítménye: Az erőforrások és rendszerek stratégiai értékelése a megbízhatóság javítása, a pazarlás csökkentése és a növekedést támogató erőforrások felszabadítása érdekében.
Intelligens szoftverek: Speciális, beépített mesterségesintelligencia-képességekkel rendelkező, átfogó tanácsadói szakértelemre épülő szoftverek biztosítása az elkülönült munkafolyamatok összekapcsolásához, valamint az adatalapú cselekvéshez.

Átfogó megközelítés az energetikai-technológiához

A Schneider Electric tanácsadási szolgáltatásai egymást támogatva biztosítják az elvárt teljesítményt egy adott szervezet egészében, olyan kulcsfontosságú tényezőkre fókuszálva, mint a dekarbonizáció és a körforgásos gazdaság, a kiberbiztonság, az eszközök, a rendszerek és folyamatok átalakítása, valamint az infrastruktúra modernizációja. Ez az átfogó megközelítés kulcsszerepet játszik abban, hogy a Schneider Electric ügyfelei eljuthassanak az ambíciótól a hatékony működésig.

„Az energia, a technológia és a szoftver ma már elválaszthatatlanul összekapcsolódnak az ipari fejlődés motorjaiként. A tanácsadással kapcsolatos koncepciónk segít ügyfeleinknek azonosítani az átalakulás kritikus tényezőit, felszabadítani az elektrifikáció teljes potenciálját, felgyorsítani az automatizálást, élni a digitalizáció kínálta lehetőségekkel és megerősíteni a kiberbiztonságot. A szoftverekre építve lehetővé tesszük, hogy rugalmasan, a jövőbeli kihívásokra felkészülten, a piaci változásokhoz alkalmazkodva működhessenek”

– jelentette ki Gwenaelle Avice Huet, a Schneider Electric „Industrial Automation” területért felelős ügyvezető alelnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megbillentette az ingatlanpiac forgási sebességét az Otthon Start Program

Az Otthon Centrum harmadik negyedéves elemzése szerint továbbra is a panellakások kelnek el a leggyorsabban.

A friss adatok érdemi különbséget jeleznek az értékesítési időkben az egyes lakástípusok között.

,,Mindhárom ingatlanpiaci szegmensben módosult az értékesítéshez szükséges idő”

– kommentálta a harmadik negyedév adatait Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

A szakember arról is beszámolt, hogy idén a korábbitól eltérő tendencia rajzolódik ki a forgási sebesség terén. Amíg az év első felében a lakások forgási sebessége gyorsult, addig a házak eladásához szükséges idő tovább nőtt. A harmadik negyedévben azonban mindegyik szegmensben elmozdulás tapasztalt az Otthon Centrum: a legszembetűnőbb fordulat a házak értékesítési idejének csökkenése volt, miközben a lakások esetében minimális növekedés volt megfigyelhető, vagyis mérséklődött a különbség a két ingatlantípus között.

Az év harmadik negyedévében a társasházi lakások átlagos értékesítési ideje 85 nap volt.

Leggyorsabban a budai kerületekben lehetett értékesíteni az ingatlanokat, itt a sikeres tranzakcióhoz elég volt 74 nap, míg a régióközpontokban 77 napra volt szükség egy ingatlan eladásához. Az átlaghoz közeli érték jellemző a főváros pesti oldalára, valamint a kisebb városokra és az agglomerációra is. Ezzel szemben a megyei jogú városokban 97 nap, a vízpartok közelében pedig 130 nap volt az átlagos értékesítési idő, ami már lényegesen hosszabb időszakot jelent.

A használt házak átlagos értékesítési ideje az év első felében mért 200 napról 162 napra csökkent a harmadik negyedévben, ami érdemi rövidülés.

A panellakások értékesítési ideje is változott, de még mindig ez az ingatlantípus tölti a legrövidebb időt a piacon: a második negyedévben irányadó 50 napról a harmadik negyedévben 69 napra nőtt a házgyári technológiával épült lakások értékesítési ideje.

„Mindez szoros összefüggésben van az Otthon Start Program révén igénybe vehető kedvezményes kamatozású hitel bevezetésével: az eladók a várható keresletbővülésre áremeléssel reagáltak, miközben a vevők – különösen az első lakást keresők – kivártak, hogy tisztában legyenek a program pontos részleteivel”

– magyarázta a folyamatokat Soóki-Tóth Gábor.

A szakember elmondta, hogy az említett időszakban a régió központokban találtak leggyorsabban új tulajdonosra a panellakások, átlagosan 59 nap alatt. A fővárosban és a kisebb megyei jogú városokban 70 nap körüli értékesítési idő az irányadó, míg Pest vármegyében 73 nap. A kisvárosok panelpiacán egyelőre kevésbé érződött a kedvezményes hitel hatása, hiszen a 80 napos átlag valamivel még több is, mint az előző negyedéves érték.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetemmel írt alá együttműködési megállapodást a Széchenyi István Egyetem

Az együttműködési megállapodást a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem részéről dr. Su Haijia elnökhelyettes, a Széchenyi István Egyetem részéről pedig dr. Lukács Eszter nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes írta alá. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Informatikai, villamosmérnöki és technológiai téren működhet együtt a Széchenyi István Egyetem és Kína egyik leginnovatívabb felsőoktatási intézménye, a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem.

Az ázsiai delegáció nemrég Győrbe látogatott, hogy az erről szóló dokumentum aláírása mellett mélyebben is megismerjék a győri oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységet.

A kínai együttműködések fejlesztése stratégiai jelentőségű a Széchenyi István Egyetem nemzetköziesítési törekvéseiben, hiszen amellett, hogy népszerű kulturális programokkal ápolja a két ország közti kapcsolatot, már számos felsőoktatási intézménnyel is partnerségre lépett. Legutóbb a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem delegációja látogatott a győri campusra, megerősítve a jövőbeni közös munka iránti elkötelezettséget. A küldöttség tagjai megismerték a Győri Innovációs Park tevékenységét, valamint a Széchenyi-egyetem képviselőivel is találkoztak.

Az együttműködési megállapodást megelőző megbeszélésen Telek Marcella, a Nemzetközi Kommunikáció és Alumni Központ vezetője bemutatta az intézmény nemzetköziesítési törekvéseit, kiemelve a felsőoktatási ranglistákon elfoglalt előkelő helyezéseket és a hallgatói közösség bővülését.

„2016-ban először Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal érkeztek hozzánk nemzetközi hallgatók, két évvel később pedig már önköltséges finanszírozású fiatalokat is fogadtunk. Az idei tanévben közel 17 ezer – köztük ezer nemzetközi – hallgató tanul a Széchenyi-egyetemen a világ csaknem kilencven országából, akiknek már 54 angol nyelvű képzési programot biztosítunk”

– részletezte. Kiemelte: az egyetem számára az oktatáson és a kutatás-fejlesztésen kívül a vállalatokkal kialakított kapcsolatok is ugyanolyan fontosak, amelynek egyik legjelentősebb helyszíne a Győri Innovációs Park.

A látogatás során elhangzott, hogy a győri intézmény öt kettős diplomát nyújtó képzéssel rendelkezik amerikai, olasz, kínai, portugál, indiai és olasz egyetemekkel, ezek mellett pedig mindig nyitott a hallgatók számára nyújtott, nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőségek bővítését célzó partnerségekre. Telek Marcella a sportolási lehetőségek és az egyetem égisze alatt működő szolgáltatások mellett a hallgatói versenycsapatokról és az intézmény innovációs ökoszisztémájáról is beszélt. A vendégek utóbbit még jobban megismerhették Vadász-Kalocsai Szilvia révén, aki az egyetem Digitális Fejlesztési Központját mutatta be. A Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem tevékenységéhez illeszkedő Informatikai és Villamosmérnöki Kar képzéseit és kutatási profilját dr. Lilik Ferenc kutatási és nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettes ismertette, a kettős képzések kialakításához szükséges lépésekről pedig Csiba Krisztina, a Nemzetközi Igazgatóság Hallgatói Toborzás Központjának vezetője számolt be.

A Széchenyi István Egyetem és a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem képviselői a győri központi campuson. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

A kínai delegáció részéről dr. Su Haijia elnökhelyettes kifejezte örömét a megállapodás aláírása miatt, és leszögezte, hogy intézményük elkötelezett az együttműködés mellett. Mint mondta: a megismert képzési, kutatási és innovációs tevékenységek kiváló alapot adnak a jövőbemutató partnerséghez. Dr. Zhang Fan, az Informatikai és Technológiai Kar dékánhelyettese részletesen is ismertette az ázsiai intézmény fókuszterületeit. A csaknem 29 ezer hallgatóval és három pekingi campussal rendelkező egyetem központjában a mérnöki tudományok állnak, amelyet bölcsészet-, gazdaság- és menedzsmenttudományi, valamint jogi képzések egészítenek ki. Az intézmény a Quacquarelli Symonds felsőoktatási világranglista 701–750. kategóriájában kapott helyet, míg a Times Higher Education globális rangsorának 401–500. helyén szerepel. Mindemellett nemzetközi kapcsolatrendszerére is nagy hangsúlyt fektet: 64 ország 170 intézményével működik együtt, például a brit Oxfordi és a Cambridge-i Egyetemmel, az egyesült államokbeli Kaliforniai Egyetemmel vagy épp a japán Tokiói Egyetemmel.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!