Gazdaság
A mesterséges intelligencia használata felvethet szerzői jogi aggályokat
Tízből négy fiatal használt már mesterséges intelligencián (MI) alapuló eszközt, derül ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) idei kutatásából.
Az SZTNH 2011 óta végez kutatást a 18 és 26 év közötti korosztály szerzői jogi védelem alatt álló digitális tartalmakkal kapcsolatos szokásainak és annak tendenciáinak megismerése céljából. Idén először vizsgálták külön a sporteseményeket érintő tartalomfogyasztást, valamint a fiatal felnőttek MI-hez fűződő viszonyát. A friss eredmények arra is rávilágítanak, hogy a fiatal felnőtteket egyre jobban foglalkoztatja, hogy legális vagy illegális forrásból jutnak-e hozzá az online tartalmakhoz, ugyanakkor a korcsoport fizetési hajlandósága továbbra sem túl magas.
Az idei felmérés elsőként szentelt jelentős figyelmet a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatának kutatására, amely szerint 10-ből 4 fiatal használta már, 3 pedig találkozott vele, de még nem használta. Ennek kapcsán az derült ki, hogy a férfiak, a legfiatalabb korosztály, a budapestiek és az oktatásban résztvevők próbálták ki az átlagnál nagyobb arányban a MI-képességeit. A használat legnépszerűbb célja a (Chat GPT-vel való) „beszélgetés”, de jellemző a dolgozatíratásnál és a munkavégzésnél is. A férfiak ráadásul – azon túl, hogy magasabb körükben a használók aránya – jellemzően sokoldalúbban is használják a MI-t. Bár a kipróbálók 2/3-a úgy gondolja, hogy a MI felvethet szerzői jogi aggályokat is, összességében mégis kevesebben vannak, akik fizetnének az ilyen módon előállított tartalmakért. A megkérdezettek 36 százaléka nem is hallott arról, hogy a MI használatának van szerzői jogi vetülete.
Bár idén már némileg csökkenő tendenciát mutat, a felmérés szerint mégis a zenehallgatás legelterjedtebb platformja már évek óta stabilan a YouTube, jelentősen nőtt ugyanakkor a regisztrációhoz kötött zenei streaming szolgáltatások használata a fiatal korosztály körében. 2020-ban még csak a megkérdezettek 34%-a, idén már 54%-kal a többen használnak ilyet. Ezen belül továbbra is dobogós helyen áll a Spotify, amelynek a célcsoport 46%-a volt regisztrált felhasználója. A streaming alapú zenei szolgáltatásokért a fiatalok több mint fele hajlandó fizetni is. A streaming szolgáltatások elterjedésével és fokozódó népszerűségével párhuzamosan már évek óta visszaszorulóban van a letöltések aránya: míg 2017-ben a fiatalok közel kétharmada döntött a zeneszámok letöltése mellett, ez az arány a 2020-as évre 43 százalékra csökkent, 2024-re pedig már csak minden negyedik fiatal szokott így zenét hallgatni – ez a szokás szinte független attól, hogy egyébként használnak-e Spotify-t. Érdekesség, hogy az internetes rádió streaming zenehallgatás nem jellemző a fiatal korosztályra, ugyanakkor az olyan nem zenei online tartalmak, mint a podcast fogyasztása a többségre jellemző, azaz tízből hatan hallgatják.
A fizetős streaming platformok használatának előretörése különösen a filmek esetében látványos: több mint duplájára, 34-ről 73%-ra emelkedett használóik aránya 2020-ról 2024-re, az ingyenes streaming használók aránya pedig erőteljes csökkenést mutat. Az is megfigyelhető, hogy a streaming előfizetéssel hozzáférhető tartalmakat a használók fele előre letöltve nézi, az előfizetéseket pedig tipikusan több ember között megosztva használják.
Az idei felmérés elsőként külön figyelmet szentelt a sportműsorokra vonatkozó fogyasztási szokásoknak: a sport relevanciája lényegesen magasabb a férfiak körében, 10-ből 7 férfit érdekel, míg a nők esetében 10-ből 4-et. Az ilyen tartalmak elsődleges fogyasztási módja a hagyományos TV-s közvetítések nézése, ugyanakkor sokan veszik igénybe a TV-csatornák internetes streamjeit is. A sport iránt érdeklődők – más lehetőség hiányában – jellemzően a keresők által felkínált, az interneten közzétett ingyenes stream-ek felé fordulnak. Ez a magatartás a fiatalok hatodára, ezen belül is a férfiak negyedére igaz.
Javult viszont a célcsoport attitűdje abban a tekintetben, hogy figyelnek-e az online elérhető tartalom legális eredetére. Az idei felmérés eredménye szerint már egyre kevesebben közömbösek a téma iránt. A tudásuk ugyanakkor nem javult érdemben. Nem mindenki tudja szabad-e élőben streamelni sporteseményt vagy koncertet, illetve Youtube-ról videót letölteni.
A letöltések kapcsán a fizetési hajlandóság 2024-ben a digitális játékok esetében volt a legmagasabb, 4 év alatt 9 százalékpontot javulva idén 23%-ot ért el. A fizetős-ingyenes letöltési arány a szoftverek terén a legkedvezőbb. A válaszadók közel kétharmada fizetett már életében legális forrásból származó online tartalmakért. 4 év alatt jelentősen, 19 százalékponttal nőtt ennek a csoportnak a mérete.
A leggyakrabban megosztott tartalmak továbbra is a fotók, képek, amelyek 67%-a saját készítésű. A fotókat megosztók aránya 48-ról 64 százalékra növekedett a 4 évvel ezelőtti szinthez képest, más digitális tartalmak esetén a megosztás csökkent vagy stagnál. A megosztás mindenekelőtt a közösségi média oldalakon történik, de jelentősen emelkedett a streaming oldalakon is (például a Youtube-on), illetve a fájlcserélőn (például torrent) keresztül megosztók aránya is.
A felmérés hamisítással kapcsolatos attitűdöket vizsgáló részének eredményei alapján megállapítható, hogy a fiatal felnőttek nagy része egyre többször találkozik hamis termékekkel. Ezen belül is a divattermékek mellé felzárkózóban vannak a hamis játékok, illetve az étrend kiegészítők is, valamint jelentősen emelkedett azok aránya, akik már hamis gyógyszerrel is találkoztak. A hamis termékek általános társadalmi negatív hatásait – 2024-ben – csaknem olyan erősnek érzékelik a fiatalok, mint az ilyen termékek silányabb minőségét. Továbbra is „vezető” percepció, hogy az ilyen termékek akár az egészséget is veszélyeztethetik. A Covid-járvány miatt megugrott online vásárlások miatt különösen fontos, hogy a hamis termékek elsődleges „beszerzési” helyeként továbbra is az online teret – a webáruházak és közösségi oldalak piactereit – jelöli meg a többség, és egyre nagyobb a külföldről, ellenőrizetlen országból, ill. a Távol-Keletről vásárlók aránya.
A teljes kutatás az alábbi linkre kattintva elérhető: https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/sztnh_fiatalok_kutatas_2024_pp.pdf
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A teljes nyomdai szektort veszélyezteti a brutális adóemelés
Egyik napról a másikra több mint duplájára, 114%-kal, kilogrammonként 94 Ft-ról 204 Ft-ra emelte a reklámhordozó papírok EPR-díját egy, a Magyar Közlöny 2025/106. számában szeptember 22-én kihirdetett minisztériumi rendelet.
A nyomdák, illetve nyomdai anyagokat megrendelő vállalkozások által közvetlenül a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek fizetendő összeg súlyos csapást mér a nyomdaágazatra, ezért az annak jelentős részét tömörítő Nyomda- és Papíripari Szövetség írásban tiltakozott a rendeletet hozó Energiaügyi Minisztériumnál, illetve Lantos Csaba Energiaügyi miniszternél, kérve a rendelet haladéktalan felülvizsgálatát és az ágazati egyeztetést.
Mint kifejtik, a döntés teljesen felkészületlenül éri az iparágat, és indokolatlanul rontja az üzleti bizalmat a nyomdatermékekkel szemben. Mindezt annak ellenére, hogy a papír az összes reklámhordozó közül az egyik legjobban újrahasznosítható anyag, melynek újrahasznosítási aránya itthon is meghaladja a 80%-ot, így a lépés környezetvédelmi szempontokkal sem indokolható. Emiatt az intézkedés teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a Kiterjesztett Gyártói Felelősség rendszerének alapelveit, különösen az „indokolt költség” elvét. Nem véletlen, hogy az EU-ban sehol máshol nem működik olyan EPR-rendszer, ami külön „büntetné” a reklámhordozó papírt ‒ hiszen újrahasznosítás szempontjából mindegy, mi áll a papíron. Ennek EPR-díjai eddig is a legmagasabbak között voltak Magyarországon, miközben más, európai országokban ez a 40-80 Ft közötti ársávban mozog.
A Nyomda- és Papíripari Szövetség tiltakozó levelet is jegyző elnöke, Orgován Katalin rámutatott: az október 1-től hatályos intézkedés azonnal 50-80%-kal emeli a nyomdai papírok árát, ami nemcsak közvetlen inflációs hatással jár, hiszen végül a költség a lakosságra hárul, de közel lehetetlen helyzetbe hozza azokat a nagy nyomdai vállalkozásokat, amelyek megbízóikkal éves megállapodások alapján dolgoznak, rögzített díjakon. Mindez többezer iparági munkahelyet veszélyeztet, és nemcsak a szegmenst, de az idősebb korosztályt és a nyugdíjasokat is sújtja, illetve azokat, akik elsősorban papíralapú kommunikációt használnak, innen tájékozódnak. A rendelet a gyakorlatban a szomszédos országok vállalkozásait, a szürke importot és a feketegazdaságot támogatja majd, további versenyhátrányba hozva az itthon adózó, tisztességes hazai vállalkozásokat.
A Szövetség indoklásában szerepel az is, hogy az intézkedés fiskális szempontból is kontraproduktív lehet. A döntés látszólag a MOHU bevételeit hivatott növelni, de szakmai tapasztalatok alapján minden ilyen, akár ennél enyhébb intézkedésnél is drasztikusan visszaesnek a nyomdai megrendelések. Egy ilyen mértékű emelés várhatóan 40-50%-os megrendelés-csökkenést hoz majd, így még a MOHU-nak sem jelent majd többletbevételt. Ha pedig emiatt a nagy megrendelők végleg a digitális csatornák felé fordulnak, az hamar a MOHU számára is kiesést jelent majd, miközben a hirdetésre fordított díjak nem a hazai nyomdáknál, hanem a jellemzően külföldi tulajdonú, nagy, nemzetközi digitális hirdetési hálózatoknál csapódnak majd le.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új, rugalmas üzleti tarifacsalád és digitális app KKV-knak
Azonnal, alkalmazásból menedzselhető szolgáltatások, aszerint, hogy éppen növekszik vagy csökken a vállalkozás telekommunikációs igénye.
A hazai vállalkozások számára a számos lehetőség mellett kihívást jelent a nehezen kiszámítható üzleti környezet; még a stabil cégek esetén is előfordul, hogy míg az egyik hónapban bővül, a másikban már visszafogja a költségeit. Rugalmasság, digitális ügyintézés, költséghatékonyság – ezt kínálja a Yettel új üzleti megoldása azoknak a KKV-knak, amelyek nemcsak alkalmazkodni, hanem fejlődni is szeretnének.
A magyar kis- és középvállalkozások (KKV-k) adják a hazai foglalkoztatottság 65%-át, és becslések szerint 50-55%-kal járulnak hozzá a hazai GDP termeléshez, miközben a cégek számára a folyamatosan változó gazdasági környezetben a költséghatékonyság és a rugalmasság kulcsfontosságú tényezőkké váltak. A vállalkozásoknak gyorsan kell alkalmazkodniuk: miközben a digitalizáció és a technológiai fejlődés új lehetőségeket teremt, egyúttal új elvárásokat is támaszt feléjük. A Yettel most bejelentett legújabb fejlesztései pontosan ezekre az igényekre adnak választ: elindul a Yettel Business ReFlex hűségnélküli, mégis kedvező feltételeket biztosító tarifacsalád, valamint a Yettel Business mobilalkalmazás, amely a mobilról menedzselhető üzleti funkciók révén teljesen új szintre emeli az üzleti ügyfélélményt.
Rugalmas tarifa, hűségidő nélkül, mégis kedvező feltételekkel
A Yettel Business ReFlex tarifák lényege, hogy a vállalkozások igényeire, kötelező hűségidő vállalása nélkül alakíthatóak: nincs kötelező 2 éves hűségidő, mégis kedvező árak és feltételek érhetők el, szabadon lehet váltani nagyobb vagy kisebb tartalmú tarifacsomagok között, akár havonta. Így a cégek gyorsan reagálhatnak a piaci változásokra, valamint bővülő vagy éppen csökkenő telekommunikációs igényeikre. A hűség nélküli ajánlatokhoz havi visszatérítés is jár, amelyet a vállalkozás akár készülékvásárlásra, tartozékokra vagy számlajóváírásra is felhasználhat – akár összevontan, egy nagyobb értékű telefonbeszerzéshez is.
Yettel Business app: digitális ügyfélélmény, egy helyen minden
Az új Yettel Business app kifejezetten a társaság kis- és középvállalati méretű üzleti ügyfelei számára készült, egyedülálló fejlesztés a hazai mobilkommunikációban. Az alkalmazás lényegében azt a digitális élményt kívánja biztosítani, amit a Yepp tarifa kínál a lakossági ügyfelek számára: egyetlen alkalmazáson keresztül elérhető kényelmes és rugalmas ügyintézés, költségkontroll és kedvezmény-érvényesítés. A Yettel Business appban az ügyfelek önállóan menedzselhetik előfizetéseiket, módosíthatják tarifáikat, rendelhetnek extra szolgáltatásokat attól függően, hogy növekszik vagy csökken a vállalkozás igénye a telekommunikációs szolgáltatásokra. A tranzakciók azonnal teljesülnek, nem szükséges Yettel üzletbe látogatni ezek elintézésére. A platform folyamatosan bővül, az ügyfelek visszajelzései alapján újabb hasznos funkciókkal és lehetőségekkel.
Technológiai háttér és ügyfélközpontúság
A Yettel az elmúlt években közel 100 milliárd forintos hálózatfejlesztést hajtott végre, így ma már országosan 99% feletti – lakosságra vetített, kültéri – lefedettségű 4G és több mint 1000 bázisállomáson elérhető szupergyors 5G hálózat áll az üzleti ügyfelek rendelkezésére. A vállalat 2028-ig további több tízmilliárd forintos fejlesztést tervez Magyarországon.
„A KKV-szektor a hazai foglalkoztatás kétharmadát biztosítja, és becslések szerint a GDP több mint felét állítja elő, így gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű. A Yettelnél az elmúlt évek hálózatfejlesztései mellett arra törekszünk, hogy olyan üzleti megoldásokat kínáljunk, amelyek valódi válaszokat adnak a vállalkozások működési, növekedési céljaihoz. A ReFlex tarifacsalád és a Yettel Business app bevezetésével a rugalmasságot, a digitális ügyintézést és az egyedi igényekre szabható költségstruktúrát helyezzük előtérbe – mindezt egy technológiailag élenjáró, országos lefedettségű mobilhálózatra építve.”
– mondta Fülöp Gábor, a Yettel üzleti értékesítési és marketing igazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új csúcson a Bitcoin árfolyama
Folytatódott a Bitcoin ETF-ek és cégek halmozása, ami szűkítette az elérhető készletet, így nem kellett sokat várni, hogy a kamatvágás után meglegyen az új árfolyam csúcs.
Új csúcsot ütött a Bitcoin árfolyama
Az elmúlt napokban lépcsőzetes emelkedéssel folyamatosan kapaszkodott felfele a BTC: a szeptember végi 108-109 ezer dolláros támaszról gyakorlatilag kilőtt felfelé és meg sem állt az új árfolyam csúcsig.
2025 augusztusában 124 600 dollárig emelkedett a Bitcoinnak az árfolyama, most ezt a csúcsot döntötte meg a vezető kriptovaluta. A cikk további részében megnézzük, hogy milyen fundamentumok okozták az új árfolyam csúcsot, és hogy mi várható ezután a vezető kriptovalutánál.
ETF-ek és cégek szűkitik a Bitcoin készletét
A kínálati oldal szűkülése továbbra is kézzelfogható: a spot Bitcoin ETF-ek folyamatosan szívják fel a készletet, a BlackRock iShares és a Fidelity Wise Origin mellett több nagy szereplő is tartós nettó beáramlást mutat, így az ETF-ek összesített BTC-állománya már bőven hét számjegyű, együttesen közel 1,2 millió BTC-t vásároltak már.
Ezzel párhuzamosan a vállalati trezorok sem pihennek: a MicroStrategy (Strategy) immár nagyjából 640 ezer bitcoint tart, miközben a bányász- és kriptoipari cégek – például a MARA – szintén növelik a mérlegükben tartott Bitcoin mennyiséget.
Ezek a szereplők hosszú távra is szívják el a kínálatot a piacról, csökkentve a forgalomban lévő készletet és emelve az árfolyamokat. Ez a 2023 eleje óta tartó felhalmozási trend továbbra is erős, és döntően hozzájárult ahhoz, hogy az árfolyam új csúcs közelébe érjen.
Rég nem látott szinteken a tőzsdei BTC kínálat
Az on-chain adatok szerint a tőzsdéken elérhető BTC-állomány évek óta csökkenő trendben van, és jelenleg rég nem látott szintekre süllyedt. A Glassnode grafikonja jól mutatja, hogy a spot ETF-ek indulása óta a beáramló intézményi keresletet nem követi kínálati oldal: egyre több BTC kerül ki a forgalomból letétkezelőkhöz és hosszú távú tárcákba.
Ez a mozgás mérsékli az azonnali eladói nyomást, és minden felpattanásnál gyorsabb, „száraz” emelkedést tesz lehetővé. A kínálati szűkösség mellé ráadásul a tőzsdéken tapasztalható order book mélység sem nőtt érdemben, így a nagyobb vételek könnyebben tolják feljebb az árat. Röviden: a tőzsdei készlet mélypont-közelben, a piaci likviditás pedig érzékeny a további felhalmozásokra.
A kereslet-kínálati oldal pedig direktben hat az árfolyamra és annak változásával áll be az egyensúly. Ez tolta gyakorlatilag 125 000 dollár közelébe a Bitcoin árfolyamát ezzel új csúcsot kialakítva.
Mi szóltunk, hogy long és hamarosan új csúcsok jönnek
A közösségünkben hetek óta következetesen a bull oldalra álltunk, és jeleztük a követőinknek, hogy a tapasztalt árfolyam csökkenés csak ajádnék. Szeptember 26-án azt írtuk, hogy emelkedő trenden belüli korrekció zajlik, érdemes támaszoknál longokat építeni.
Szeptember 29-én megerősítettük, hogy az arany ralija, a csökkenő BTC-kínálat és a kamatvágás kilátása miatt továbbra is a vételi oldal a favorit, október 2-án pedig külön kiemeltük a 112 000 dollár körüli támasz jelentőségét és a pozíciók tartását.
A stratégia lényege a trenddel való utazás volt, nem a csúcsok eltalálása. Aki követte az elemzéseinket, az a kulcsszinteknél építkezhetett, és végig tudta ülni a mostani kitörést. Ha hasonló, időben érkező piaci jelzéseket szeretnél, csatlakozz a Cryptofalka tagsághoz.
Kamatvágások, várhatóan emelkedő infláció segíti a Bitcoin árfolyam emelkedését
A friss kamatvágás és az, hogy a piac októberre és decemberre is további monetáris lazítást áraz, érezhetően javította a kockázati étvágyat. Alacsonyabb kamatkörnyezetben csökken a hozam alternatívaköltsége, így a befektetők szívesebben vállalnak kitettséget korlátozott kínálatú eszközökben.
Közben a kamatvágások után az infláció ismét magasabbra kúszhat, ami kifejezetten kedvez a fix kibocsátású, nagyjából 0,9%-os éves kínálati növekedésű bitcoinnak.
Nem véletlen, hogy az arany hetek óta sorra üti a csúcsokat: a menekülő- és értékőrző narratíva visszatért, a BTC pedig most ennek a “lemaradást ledolgozó” haszonélvezője. A likviditásbővülés és a magasabb inflációs pálya együtt olyan háttér, amely könnyen támaszt adhat az újabb bitcoin árfolyam csúcsoknak a következő hónapokban.
A fundamentumok alapján még messzebb lehet a Bitcoin végleges csúcsa
A mostani kitörés mögött nem egyetlen hír áll, hanem egymásra épülő fundamentumok sora: a spot ETF-ek tartós beáramlása, a vállalati trezorok – élükön a nagyjából 640 ezer BTC-t tartó MicroStrategy-vel – folyamatos bővülése és a tőzsdéken elérhető készlet történelmi mély-közeli szintje.
Ehhez jön a 0,9% körüli éves kibocsátás, a lazuló monetáris környezet és az arany új csúcsai, amelyek együtt erős „értékőrző” narratívát adnak. Rövid távon természetesek a visszatesztek, de amíg a kínálat szűk és a likviditás bővül, addig a trend maradhat felfelé.
Heti nézeten gyakorlatilag 2023 eleje óta magasabb csúcsok és magasabb mélypontok rajzolódnak ki a BTC grafikonján. Amíg ez a hosszútávú struktúra él, addig a bikatrend az alapforgatókönyv. Érdemi változást egy olyan heti zárás jelezne, amely az előző hetes mélypont és az indikátorok (pl. mozgóátlagok, Ichimoku felhő) alatt zár.
Ezzel a következő 6–12 hónapban reális, hogy a végleges bitcoin árfolyam csúcs nem most, hanem még magasabban alakul ki – a bikapiac mottója továbbra is érvényes: never short the bull.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Huawei-újdonságok Párizsból: számos új okoseszköz debütált a vállalat termékbemutatóján, köztük a WATCH GT 6 sorozat
-
Zöld2 hét ago
Önkéntes Vízadás: 400 000 liter vizet kaptak Budapest fái
-
Gazdaság2 hét ago
Mennyibe kerül egy átlagos használt autó és mennyit veszít egy év alatt az értékéből?
-
Ipar2 hét ago
Magyar víztisztító projekt Egyiptomban
-
Gazdaság2 hét ago
Minden ötödik igénylőnek kevés az Otthon Start 50 milliója
-
Ipar2 hét ago
Cooptech – Gyógyszeripari beruházás Costa Ricában
-
Mozgásban2 hét ago
Visszakapott dobogós helyezés adhat új lendületet Molnár Martin bajnoki reményeinek a brit F4-ben
-
Gazdaság2 hét ago
Stratégiai megállapodás a jövő gazdasági szakembereiért