Gazdaság
A mesterséges intelligencia használata felvethet szerzői jogi aggályokat
Tízből négy fiatal használt már mesterséges intelligencián (MI) alapuló eszközt, derül ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) idei kutatásából.
Az SZTNH 2011 óta végez kutatást a 18 és 26 év közötti korosztály szerzői jogi védelem alatt álló digitális tartalmakkal kapcsolatos szokásainak és annak tendenciáinak megismerése céljából. Idén először vizsgálták külön a sporteseményeket érintő tartalomfogyasztást, valamint a fiatal felnőttek MI-hez fűződő viszonyát. A friss eredmények arra is rávilágítanak, hogy a fiatal felnőtteket egyre jobban foglalkoztatja, hogy legális vagy illegális forrásból jutnak-e hozzá az online tartalmakhoz, ugyanakkor a korcsoport fizetési hajlandósága továbbra sem túl magas.
Az idei felmérés elsőként szentelt jelentős figyelmet a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatának kutatására, amely szerint 10-ből 4 fiatal használta már, 3 pedig találkozott vele, de még nem használta. Ennek kapcsán az derült ki, hogy a férfiak, a legfiatalabb korosztály, a budapestiek és az oktatásban résztvevők próbálták ki az átlagnál nagyobb arányban a MI-képességeit. A használat legnépszerűbb célja a (Chat GPT-vel való) „beszélgetés”, de jellemző a dolgozatíratásnál és a munkavégzésnél is. A férfiak ráadásul – azon túl, hogy magasabb körükben a használók aránya – jellemzően sokoldalúbban is használják a MI-t. Bár a kipróbálók 2/3-a úgy gondolja, hogy a MI felvethet szerzői jogi aggályokat is, összességében mégis kevesebben vannak, akik fizetnének az ilyen módon előállított tartalmakért. A megkérdezettek 36 százaléka nem is hallott arról, hogy a MI használatának van szerzői jogi vetülete.
Bár idén már némileg csökkenő tendenciát mutat, a felmérés szerint mégis a zenehallgatás legelterjedtebb platformja már évek óta stabilan a YouTube, jelentősen nőtt ugyanakkor a regisztrációhoz kötött zenei streaming szolgáltatások használata a fiatal korosztály körében. 2020-ban még csak a megkérdezettek 34%-a, idén már 54%-kal a többen használnak ilyet. Ezen belül továbbra is dobogós helyen áll a Spotify, amelynek a célcsoport 46%-a volt regisztrált felhasználója. A streaming alapú zenei szolgáltatásokért a fiatalok több mint fele hajlandó fizetni is. A streaming szolgáltatások elterjedésével és fokozódó népszerűségével párhuzamosan már évek óta visszaszorulóban van a letöltések aránya: míg 2017-ben a fiatalok közel kétharmada döntött a zeneszámok letöltése mellett, ez az arány a 2020-as évre 43 százalékra csökkent, 2024-re pedig már csak minden negyedik fiatal szokott így zenét hallgatni – ez a szokás szinte független attól, hogy egyébként használnak-e Spotify-t. Érdekesség, hogy az internetes rádió streaming zenehallgatás nem jellemző a fiatal korosztályra, ugyanakkor az olyan nem zenei online tartalmak, mint a podcast fogyasztása a többségre jellemző, azaz tízből hatan hallgatják.
A fizetős streaming platformok használatának előretörése különösen a filmek esetében látványos: több mint duplájára, 34-ről 73%-ra emelkedett használóik aránya 2020-ról 2024-re, az ingyenes streaming használók aránya pedig erőteljes csökkenést mutat. Az is megfigyelhető, hogy a streaming előfizetéssel hozzáférhető tartalmakat a használók fele előre letöltve nézi, az előfizetéseket pedig tipikusan több ember között megosztva használják.
Az idei felmérés elsőként külön figyelmet szentelt a sportműsorokra vonatkozó fogyasztási szokásoknak: a sport relevanciája lényegesen magasabb a férfiak körében, 10-ből 7 férfit érdekel, míg a nők esetében 10-ből 4-et. Az ilyen tartalmak elsődleges fogyasztási módja a hagyományos TV-s közvetítések nézése, ugyanakkor sokan veszik igénybe a TV-csatornák internetes streamjeit is. A sport iránt érdeklődők – más lehetőség hiányában – jellemzően a keresők által felkínált, az interneten közzétett ingyenes stream-ek felé fordulnak. Ez a magatartás a fiatalok hatodára, ezen belül is a férfiak negyedére igaz.
Javult viszont a célcsoport attitűdje abban a tekintetben, hogy figyelnek-e az online elérhető tartalom legális eredetére. Az idei felmérés eredménye szerint már egyre kevesebben közömbösek a téma iránt. A tudásuk ugyanakkor nem javult érdemben. Nem mindenki tudja szabad-e élőben streamelni sporteseményt vagy koncertet, illetve Youtube-ról videót letölteni.
A letöltések kapcsán a fizetési hajlandóság 2024-ben a digitális játékok esetében volt a legmagasabb, 4 év alatt 9 százalékpontot javulva idén 23%-ot ért el. A fizetős-ingyenes letöltési arány a szoftverek terén a legkedvezőbb. A válaszadók közel kétharmada fizetett már életében legális forrásból származó online tartalmakért. 4 év alatt jelentősen, 19 százalékponttal nőtt ennek a csoportnak a mérete.
A leggyakrabban megosztott tartalmak továbbra is a fotók, képek, amelyek 67%-a saját készítésű. A fotókat megosztók aránya 48-ról 64 százalékra növekedett a 4 évvel ezelőtti szinthez képest, más digitális tartalmak esetén a megosztás csökkent vagy stagnál. A megosztás mindenekelőtt a közösségi média oldalakon történik, de jelentősen emelkedett a streaming oldalakon is (például a Youtube-on), illetve a fájlcserélőn (például torrent) keresztül megosztók aránya is.
A felmérés hamisítással kapcsolatos attitűdöket vizsgáló részének eredményei alapján megállapítható, hogy a fiatal felnőttek nagy része egyre többször találkozik hamis termékekkel. Ezen belül is a divattermékek mellé felzárkózóban vannak a hamis játékok, illetve az étrend kiegészítők is, valamint jelentősen emelkedett azok aránya, akik már hamis gyógyszerrel is találkoztak. A hamis termékek általános társadalmi negatív hatásait – 2024-ben – csaknem olyan erősnek érzékelik a fiatalok, mint az ilyen termékek silányabb minőségét. Továbbra is „vezető” percepció, hogy az ilyen termékek akár az egészséget is veszélyeztethetik. A Covid-járvány miatt megugrott online vásárlások miatt különösen fontos, hogy a hamis termékek elsődleges „beszerzési” helyeként továbbra is az online teret – a webáruházak és közösségi oldalak piactereit – jelöli meg a többség, és egyre nagyobb a külföldről, ellenőrizetlen országból, ill. a Távol-Keletről vásárlók aránya.
A teljes kutatás az alábbi linkre kattintva elérhető: https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/sztnh_fiatalok_kutatas_2024_pp.pdf
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Schneider Electric az INTREN-t választotta digitális ügynökségi partnerének
Az INTREN nyerte a Schneider Electric digitális ügynökségi feladataira kiírt meghívásos tendert. A megbízás keretében az ügynökség a vállalat fizetett online hirdetéseinek kezeléséért, digitális kampányainak támogatásáért, valamint az ezekhez kapcsolódó kreatív, technológiai és mérési feladatokért felel.
A Schneider Electric a tender során olyan digitális ügynökségi partnert keresett, amely a médiatervezést és -vásárlást, a kreatív megvalósítást, valamint az adatalapú optimalizálást egységes szemléletben kezeli. Az INTREN által bemutatott megközelítésben ezek a területek egymásra épülve támogatják a kampányok hatékonyságát és a digitális kommunikáció folyamatos fejlesztését.
Az együttműködés ennek megfelelően túlmutat a kampányok operatív médiakezelésén. A közös munka fókuszában a digitális aktivitások összehangolása, az eredmények pontos értékelése, valamint a teljesítmény folyamatos optimalizálása áll. Az integrált működés lehetővé teszi, hogy a kampányokból származó adatok ne csupán az utólagos értékelést szolgálják, hanem már a tervezési és kreatív döntésekbe is visszacsatolhatók legyenek.
„Különösen örülünk a Schneider Electric bizalmának. Olyan vállalatról van szó, amelynek innovációs szemlélete, technológiai fókusza és törekvései a csapatunkhoz is közel állnak, ezért szakmailag és emberileg egyaránt izgalmas együttműködés elé nézünk”
– mondta Gandera Balázs, az INTREN ügyvezetője. Kiemelte: a közös cél egy olyan átlátható és rugalmas működési modell kialakítása, amely egyszerre segíti a Schneider Electric kommunikációs céljainak megvalósítását és a digitális marketingre fordított erőforrások hatékony felhasználását.
„B2B vállalatként számunkra kulcsfontosságú, hogy digitális kommunikációnkkal pontosan érjük el ügyfeleinket és partnereinket, miközben tevékenységünk eredményességét megbízható adatokkal tudjuk mérni és visszaigazolni. Energiatechnológiai megoldásaink összetettsége emellett megköveteli, hogy időről időre túllépjünk a megszokott kreatív megoldásokon, és közérthető módon mutassuk be innovációink értékét. Az INTREN-ben olyan partnert látunk, amely egyszerre képes támogatni ezeket a kommunikációs és üzleti célokat”
– hangsúlyozta Tengelits András, a Schneider Electric kommunikációs vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új funkciókkal bővült a KAPTÁR, a kamarai KAPacitás megosztó adatTÁR
Közvetlen üzenetküldési funkcióval, magyar és angol nyelvű felülettel, valamint mobilnézettel bővült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mesterséges intelligenciával támogatott országos üzleti platformja, a KAPTÁR KAPacitás megosztó adatTÁR.
A Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara fejlesztésére épülő, egyetlen digitális térben a cégek szabad kapacitásait és beszállítói igényeit összekapcsoló rendszer legújabb funkciói még egyszerűbbé, kényelmesebbé és közvetlenebbé teszik a lehetséges üzleti partnerek megtalálását és a kapcsolatfelvételt.
A KAPTÁR legújabb fejlesztései közvetlenül a gyakorlati használatot támogatják. A felületen elérhető új kommunikációs funkciónak köszönhetően a vállalkozások, a másik fél hozzájárulása esetén már közvetlen üzenetküldéssel is kezdeményezhetnek beszélgetést a kiszemelt partnerekkel, ami jelentősen felgyorsítja az első megkeresést és a közös munka elindítását. Az oldal már angol nyelven is elérhető, és a külföldi tulajdonú, külföldi székhelyű, de magyarországi telephellyel és külföldi adószámmal rendelkező cégek is csatlakozhatnak. A platform ráadásul mobilnézetben is akadálymentesen működik, így a felhasználók útközben, mobileszközről is áttekinthetik az üzleti ajánlatokat és kezelhetik a funkciókat, miközben a regisztrált cégek körüzenetek formájában a legfrissebb fejlesztésekről és tudnivalókról is folyamatos tájékoztatást kapnak
A KAPTÁR szorosan kapcsolódik a kamarai beszállítói fórumok többéves tapasztalataihoz. A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara által 2014 óta szervezett rendezvények tapasztalataira építve 2025-ben indult útjára az Országos Kamarai Beszállítói Program, amely nagy érdeklődést váltott ki a hazai kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok körében. A program a 2025-ös és 2026-os rendezvények kedvező tapasztalataira és eredményeire alapozva folytatódik. Az eddig megvalósult, összesen 16 helyszínen megrendezett eseményeken 194 nagyvállalat és 3087 potenciális beszállító vett részt, amelyek képviselői összesen több mint 5700 üzleti tárgyalást folytattak.
Az Országos Kamarai Beszállítói Program mintájára létrehozott KAPTÁR a személyes találkozókon bevált együttműködési modellt egészíti ki a digitális térben. A mesterséges intelligenciával támogatott rendszer egész évben elérhető, és lehetővé teszi a potenciális üzleti partnerek felkutatását, a cégprofilok egyszerű létrehozását, valamint az együttműködési ajánlatok célzott szűrését. A KAPTÁR adatbázisában csaknem 1800 cégprofil érhető el, a platform segítségével pedig eddig több mint 2400 partnerkeresés valósult meg. Az online platform célja, hogy a gyártási és szolgáltatási erőforrásokkal rendelkező cégek könnyebben egymásra találjanak és új partnerségek jöjjenek létre. A KAPTÁR küldetése, hogy minden ipari kapacitású vállalkozás megtalálja a hozzá illő KapaciTÁRSát.
Az Országos Kamarai Beszállítói Program őszi rendezvénysorozatának első állomásai Békéscsaba és Miskolc voltak, a következő fórumnak pedig október 20-án Debrecen ad otthont. Ezt követően október 21-én Szekszárdon, 28-án pedig Székesfehérváron folytatódik a programsorozat. A rendezvényeken a résztvevők a személyes üzleti egyeztetések mellett a KAPTÁR platform működéséről és az általa kínált lehetőségekről is tájékozódhatnak.
A KAPTÁR használata a vállalkozások számára díjmentes. A platform a kaptar.mkik.hu oldalon érhető el, ahol a regisztrációt követően a cégek bemutathatják tevékenységüket, ipari kapacitásaikat és üzleti igényeiket.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyarország továbbra is Európa kevésbé átlátható használtautó-piacai közé tartozik
A Magyarországon idén lekérdezett járműtörténeti jelentések több mint felében szerepelt korábbi káreseményre utaló információ. Bár az arány az elmúlt egy évben alig változott, Magyarország egy helyet előrelépett a carVertical legfrissebb átláthatósági indexében.
A carVertical autóipari adatszolgáltató közzétette éves tanulmányát, amely a használtautó-piacok átláthatósága és a vásárlókat fenyegető kockázatok alapján rangsorolja az európai országokat. A 23 vizsgált piac közül Magyarország idén a 17. helyen végzett, egy hellyel előrébb, mint tavaly. A szomszédos országok közül Szlovákia a 11., Horvátország a 10., Szerbia pedig a 18. helyen áll.
Használtautó-piaci trendek Magyarországon: alig javult a helyzet a visszaélések terén
Magyarországon a kilométeróra-visszatekerések átlagos mértéke 14,5%-kal, a tavalyi 82 724 kilométerről idén 70 708 kilométerre csökkent. A futásteljesítmény manipulálása ezzel szemben egyre több autónál mutatható ki: az érintett járművek aránya 5,3%-ról 5,6%-ra emelkedett.
A korábbi sérülések szintén komoly aggodalomra adnak okot. A Magyarországon idén ellenőrzött járművek 56,1%-ánál találtak korábbi káreseményre utaló adatokat, ami alig marad el a tavalyi 57,3%-tól. A károk átlagos értéke sem változott számottevően, idén 2991 euró volt.
„Az autósok sokszor nincsenek tisztában azzal, mekkora anyagi veszteséget okozhat számukra a futásteljesítmény meghamisítása. A visszatekert kilométeróra nemcsak megtéveszti a vásárlót, hanem az autó árát is indokolatlanul megemeli, így a vevő többet fizet egy olyan járműért, amely valójában kevesebbet ér a hirdetésben szereplő összegnél. Ugyanez igaz a korábbi sérülésekre is. A sérült járművek aránya és a károk mértéke sokat elárul arról, mennyire biztonságos egy autó. Ezek az információk tehát nemcsak anyagi szempontból fontosak, hanem a járművet nap mint nap használók biztonsága szempontjából is”
– mondja Ramūnas Pletkus, a carVertical adatszakértője.
A Magyarországon idén ellenőrzött járművek 50,3%-a külföldről származott, szemben a tavalyi 50,1%-kal. Az ellenőrzött autók átlagéletkora a tavalyi 11 évről 2026-ra 11,3 évre nőtt.
A legátláthatóbb használtautó-piacok: az Egyesült Királyság megőrizte vezető helyét
Az idei rangsorban ismét az Egyesült Királyság végzett az első helyen. Az országban ellenőrzött autóknak mindössze 2,4%-a származott külföldről, és csupán 4%-uknál volt kimutatható kilométeróra-manipuláció. A második helyen Németország, a harmadikon Svájc áll. Az első öt helyezett sorát negyedikként Finnország, ötödikként Franciaország zárja.
„A rangsor élén álló országokban több közös vonás is megfigyelhető: kevésbé támaszkodnak az importra, erősebb a gazdaságuk, és az intézményeik szélesebb körben teszik hozzáférhetővé a járművekkel kapcsolatos adatokat a vásárlók számára. Ezek a tényezők teszik lehetővé, hogy évről évre megőrizzék vezető helyüket”
– magyarázza R. Pletkus.
Változatlanul a kelet-európai használtautó-piacok a legkockázatosabbak
Az idei felmérésben Ukrajna, Bulgária és Lettország bizonyult a három legkevésbé átlátható piacnak. Ukrajna 2024 óta az utolsó helyen áll. Az országban ellenőrzött autók 76,3%-a külföldről származott, ami a vizsgált piacok között a legmagasabb arány. A nagyfokú importfüggőség megkönnyíti a csalók számára, hogy eltitkolják a járművek valós állapotát.
Az idei rangsorban Bulgária helyezése változott az egyik legjelentősebben. Ebben egyaránt szerepet játszott a manipulált kilométerórájú autók magas aránya (10,4%), valamint az, hogy a járművek jelentős részénél (42,8%) korábbi káresemény szerepelt a nyilvántartásokban. A három legkevésbé átlátható piac sorát Lettország zárja, ahol az ellenőrzött autók 69,8%-a külföldről származott, 58,5%-uknál pedig kárelőzményre utaló adatokat találtak.
„Továbbra is a határokon átnyúló adatmegosztás hiányosságai jelentik az egyik legnagyobb problémát ezeken a piacokon. A kelet-európai autósok gyakran még az alapvető információkhoz sem férnek hozzá egy Németországból, Belgiumból, Olaszországból vagy más nyugat-európai országból behozott autóról. Ennek oka, hogy az adatokat nemzeti vagy magánnyilvántartásokban tárolják, és azok nem válnak automatikusan hozzáférhetővé más országokban, amikor a jármű átlépi az országhatárt. A probléma leginkább azokat az országokat érinti, amelyek nagymértékben támaszkodnak a külföldről behozott autókra. Ezt az átláthatósági index adatai is egyértelműen alátámasztják”
– mutat rá R. Pletkus.
Hogyan számítják ki az átláthatósági indexet?
A carVertical tanulmánya a 2025 szeptembere és 2026 augusztusa között az ügyfelek által megvásárolt járműtörténeti jelentések adatait elemezte. Az átláthatósági index hat mutató alapján értékeli az egyes országok használtautó-piacait: a manipulált kilométerórájú autók aránya, a kilométeróra-visszatekerések átlagos mértéke kilométerben, a korábban sérült járművek aránya, a károk átlagos értéke, a külföldről behozott használt autók aránya, valamint az ellenőrzött járművek átlagéletkora.
Mivel az egyes tényezők eltérő mértékben befolyásolhatják a piac átláthatóságát, a carVertical adatszakértői ennek megfelelően súlyozták őket. A manipulált kilométerórájú autók aránya például nagyobb súllyal esik latba, mint az adott országban ellenőrzött járművek átlagéletkora.
A teljes tanulmány és a részletes módszertan itt érhető el: https://www.carvertical.com/hu/transparency-index
A carVertical egy informatikai adatszolgáltató vállalat, amely 37 országban több mint 1000 különböző forrásból – többek között bűnüldöző szervektől, országos és állami nyilvántartásokból, pénzintézetektől és apróhirdetési oldalakról – gyűjt és egységesít nagy mennyiségű autóipari adatot. A vállalat az összetett adatokból innovatív, vállalati és lakossági ügyfelek számára egyaránt könnyen hozzáférhető termékeket fejleszt, amelyek értékes piaci elemzéseket, előrejelzéseket és átfogó járműtörténeti jelentéseket kínálnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
Google X Codecool: több mint 3000 magyar juthat ingyenes AI-képzéshez és hivatalos Google-tanúsítványhoz
-
Zöld2 hét ago
Nem elég zöldnek látszani: kétséget kizáróan bizonyítaniuk kell a vállalatoknak a fenntarthatósági állításaikat
-
Egészség2 hét ago
Európai „mosoly-szakadék”: a kelet-európaiak kevesebb mosolyról és nevetésről számolnak be
-
Gazdaság2 hét ago
Rugalmas, digitalizált hálózattal profitálhatunk igazán a szélenergia-fejlesztésekből
-
Egészség2 hét ago
Tényleg látáskorrekcióra szorul a felnőttek többsége ma Magyarországon?
-
Gazdaság2 hét ago
Új kereskedelmi igazgató a CETIN Hungarynél
-
Szórakozás2 hét ago
Négy városban várja az érdeklődőket a kamarai Design Hét
-
Tippek2 hét ago
Őszi utakra hangolva: erre figyeljünk, amikor a hidegebb hónapokban autóba ülünk









