Gazdaság
A mesterséges intelligencia használata felvethet szerzői jogi aggályokat
Tízből négy fiatal használt már mesterséges intelligencián (MI) alapuló eszközt, derül ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) idei kutatásából.
Az SZTNH 2011 óta végez kutatást a 18 és 26 év közötti korosztály szerzői jogi védelem alatt álló digitális tartalmakkal kapcsolatos szokásainak és annak tendenciáinak megismerése céljából. Idén először vizsgálták külön a sporteseményeket érintő tartalomfogyasztást, valamint a fiatal felnőttek MI-hez fűződő viszonyát. A friss eredmények arra is rávilágítanak, hogy a fiatal felnőtteket egyre jobban foglalkoztatja, hogy legális vagy illegális forrásból jutnak-e hozzá az online tartalmakhoz, ugyanakkor a korcsoport fizetési hajlandósága továbbra sem túl magas.
Az idei felmérés elsőként szentelt jelentős figyelmet a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatának kutatására, amely szerint 10-ből 4 fiatal használta már, 3 pedig találkozott vele, de még nem használta. Ennek kapcsán az derült ki, hogy a férfiak, a legfiatalabb korosztály, a budapestiek és az oktatásban résztvevők próbálták ki az átlagnál nagyobb arányban a MI-képességeit. A használat legnépszerűbb célja a (Chat GPT-vel való) „beszélgetés”, de jellemző a dolgozatíratásnál és a munkavégzésnél is. A férfiak ráadásul – azon túl, hogy magasabb körükben a használók aránya – jellemzően sokoldalúbban is használják a MI-t. Bár a kipróbálók 2/3-a úgy gondolja, hogy a MI felvethet szerzői jogi aggályokat is, összességében mégis kevesebben vannak, akik fizetnének az ilyen módon előállított tartalmakért. A megkérdezettek 36 százaléka nem is hallott arról, hogy a MI használatának van szerzői jogi vetülete.
Bár idén már némileg csökkenő tendenciát mutat, a felmérés szerint mégis a zenehallgatás legelterjedtebb platformja már évek óta stabilan a YouTube, jelentősen nőtt ugyanakkor a regisztrációhoz kötött zenei streaming szolgáltatások használata a fiatal korosztály körében. 2020-ban még csak a megkérdezettek 34%-a, idén már 54%-kal a többen használnak ilyet. Ezen belül továbbra is dobogós helyen áll a Spotify, amelynek a célcsoport 46%-a volt regisztrált felhasználója. A streaming alapú zenei szolgáltatásokért a fiatalok több mint fele hajlandó fizetni is. A streaming szolgáltatások elterjedésével és fokozódó népszerűségével párhuzamosan már évek óta visszaszorulóban van a letöltések aránya: míg 2017-ben a fiatalok közel kétharmada döntött a zeneszámok letöltése mellett, ez az arány a 2020-as évre 43 százalékra csökkent, 2024-re pedig már csak minden negyedik fiatal szokott így zenét hallgatni – ez a szokás szinte független attól, hogy egyébként használnak-e Spotify-t. Érdekesség, hogy az internetes rádió streaming zenehallgatás nem jellemző a fiatal korosztályra, ugyanakkor az olyan nem zenei online tartalmak, mint a podcast fogyasztása a többségre jellemző, azaz tízből hatan hallgatják.
A fizetős streaming platformok használatának előretörése különösen a filmek esetében látványos: több mint duplájára, 34-ről 73%-ra emelkedett használóik aránya 2020-ról 2024-re, az ingyenes streaming használók aránya pedig erőteljes csökkenést mutat. Az is megfigyelhető, hogy a streaming előfizetéssel hozzáférhető tartalmakat a használók fele előre letöltve nézi, az előfizetéseket pedig tipikusan több ember között megosztva használják.
Az idei felmérés elsőként külön figyelmet szentelt a sportműsorokra vonatkozó fogyasztási szokásoknak: a sport relevanciája lényegesen magasabb a férfiak körében, 10-ből 7 férfit érdekel, míg a nők esetében 10-ből 4-et. Az ilyen tartalmak elsődleges fogyasztási módja a hagyományos TV-s közvetítések nézése, ugyanakkor sokan veszik igénybe a TV-csatornák internetes streamjeit is. A sport iránt érdeklődők – más lehetőség hiányában – jellemzően a keresők által felkínált, az interneten közzétett ingyenes stream-ek felé fordulnak. Ez a magatartás a fiatalok hatodára, ezen belül is a férfiak negyedére igaz.
Javult viszont a célcsoport attitűdje abban a tekintetben, hogy figyelnek-e az online elérhető tartalom legális eredetére. Az idei felmérés eredménye szerint már egyre kevesebben közömbösek a téma iránt. A tudásuk ugyanakkor nem javult érdemben. Nem mindenki tudja szabad-e élőben streamelni sporteseményt vagy koncertet, illetve Youtube-ról videót letölteni.
A letöltések kapcsán a fizetési hajlandóság 2024-ben a digitális játékok esetében volt a legmagasabb, 4 év alatt 9 százalékpontot javulva idén 23%-ot ért el. A fizetős-ingyenes letöltési arány a szoftverek terén a legkedvezőbb. A válaszadók közel kétharmada fizetett már életében legális forrásból származó online tartalmakért. 4 év alatt jelentősen, 19 százalékponttal nőtt ennek a csoportnak a mérete.
A leggyakrabban megosztott tartalmak továbbra is a fotók, képek, amelyek 67%-a saját készítésű. A fotókat megosztók aránya 48-ról 64 százalékra növekedett a 4 évvel ezelőtti szinthez képest, más digitális tartalmak esetén a megosztás csökkent vagy stagnál. A megosztás mindenekelőtt a közösségi média oldalakon történik, de jelentősen emelkedett a streaming oldalakon is (például a Youtube-on), illetve a fájlcserélőn (például torrent) keresztül megosztók aránya is.
A felmérés hamisítással kapcsolatos attitűdöket vizsgáló részének eredményei alapján megállapítható, hogy a fiatal felnőttek nagy része egyre többször találkozik hamis termékekkel. Ezen belül is a divattermékek mellé felzárkózóban vannak a hamis játékok, illetve az étrend kiegészítők is, valamint jelentősen emelkedett azok aránya, akik már hamis gyógyszerrel is találkoztak. A hamis termékek általános társadalmi negatív hatásait – 2024-ben – csaknem olyan erősnek érzékelik a fiatalok, mint az ilyen termékek silányabb minőségét. Továbbra is „vezető” percepció, hogy az ilyen termékek akár az egészséget is veszélyeztethetik. A Covid-járvány miatt megugrott online vásárlások miatt különösen fontos, hogy a hamis termékek elsődleges „beszerzési” helyeként továbbra is az online teret – a webáruházak és közösségi oldalak piactereit – jelöli meg a többség, és egyre nagyobb a külföldről, ellenőrizetlen országból, ill. a Távol-Keletről vásárlók aránya.
A teljes kutatás az alábbi linkre kattintva elérhető: https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/sztnh_fiatalok_kutatas_2024_pp.pdf
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Miért érezzük úgy, hogy egész nap dolgoztunk, mégsem haladtunk?
Ismerős az érzés, amikor estére tele van a fejünk, fáradtak vagyunk, mégsem tudjuk megmutatni, hogy mi lett a kézzelfogható eredménye a napnak? Sokszor nem a lustaság, hanem a fókuszvesztést okozó rejtett tényezők állnak a háttérben. A következőkben végignézzük, mi történik ilyenkor, és hogyan nyerhetjük vissza a fókuszt egy technológiai középpontú, gördülékeny szemlélettel.
A kontextusváltás rejtett ára
A napunk ritkán szól egyetlen feladatról. Inkább olyan, mint egy böngésző tucatnyi füllel: egy e-mail, egy gyors egyeztetés, közben beugrik egy sürgős ügy, aztán vissza a korábbihoz, de már nem ott tartunk. A kontextusváltás nemcsak időt visz el, hanem mentális energiát is. Amikor feladatot váltunk, az agyunknak újra fel kell építenie, mi a cél, hol tartottunk, mi a következő lépés. Ez pár percnek tűnik, de ha ezt naponta sokszor játsszuk el, a végén úgy érezzük, mintha dolgoztunk volna, miközben a haladás elveszik az átmenetekben.
Ráadásul a kontextusváltás ritkán látványos. Nem lesz tőle piros jelzés a naptárban, nem írjuk fel külön, mégis ott van minden apró megszakításban. Ha szeretnénk érdemben előrébb jutni, elsőként azt érdemes észrevennünk, hogy nem mindig a feladat a nehéz vagy időigényes, hanem az, hogy folyton újra kell kezdenünk.
Az adminisztráció csapdája
Sok munkanap azért tűnik telítettnek, mert rengeteg adminisztrációval van kikövezve. A klasszikus papírmunka mellett ide tartozik minden olyan tevékenység, ami a munka köré épül: státuszfrissítés, riport, visszaigazolás, átvezetés, egy gyors válasz egy üzenetre, majd még egy, és még egy. Ezek külön-külön szükségesek és indokoltnak, együtt viszont elviszik a kreatív, mélyebb gondolkodásra alkalmas idősávokat.
Mi gyakran belecsúszunk abba, hogy az adminisztrációt összekeverjük a produktivitással. Attól, hogy pörögnek a válaszok és készülnek a rövid összefoglalók, még nem biztos, hogy az a feladat halad, amitől valójában könnyebb lesz a holnapunk. Nem szabad hagynunk, hogy a rendszer életben tartása fontosabbá váljon magánál az alkotásnál; ehhez pedig szigorúan külön kell választanunk a rutinfeladatokat a valódi értékteremtéstől.
Miért tűnik el a hatékonyságunk a fájlok között?
A keresgélés az egyik legnagyobb, mégis leginkább alábecsült időrabló. Hol van az a dokumentum, melyik beszélgetésben írták, ki kérte, melyik verzió a friss, hol a korábbi döntés? Ilyenkor a hasznos percek mellett a ritmust is elveszítjük. Mire megtaláljuk az információt, addigra az agyunk már kétszer elkalandozott, és újra vissza kell hoznunk magunkat a feladathoz.
Itt válik kritikussá a jól strukturált környezet: minél kevesebb helyen kell kutatnunk, és minél következetesebb a tárolás, annál inkább kisimul a napunk. A modern digitális rendszerek – legyen az egy központi tudásbázis, egy integrált projektmenedzsment eszköz vagy egy ügyfélszolgálati szoftver – pontosan ezt a súrlódást küszöbölik ki azzal, hogy egyetlen felületen teszik elérhetővé az előzményeket és adatokat. Ha nem kell öt különböző alkalmazás között ugrálnunk a válaszokért, megőrizhetjük azt a mentális lendületet, ami a valódi haladáshoz szükséges.
Amikor a rutin felemészti a haladást
A rutin önmagában nem ellenség: biztonságot ad és stabil keretet biztosít a mindennapoknak. A probléma ott kezdődik, amikor a napunkat elárasztják az ismétlődések: azok a feladatok, amelyek naponta újra felmerülnek anélkül, hogy hosszú távú értéket teremtenének. Ugyanazok a manuális adatmásolások, ugyanazok a körök és mechanikus lépések. Az ilyen napok végére nem a jól végzett munka elégedettségét érezzük, hanem a helyben futás okozta szellemi kimerültséget.
A valódi áttörést az hozza meg, ha képesek vagyunk egy lépéssel hátrébb lépni, és külső szemlélőként vizsgálni a saját munkafolyamatainkat. Fel kell tennünk a kérdést: mi az, ami automatizálható, és mi az, amit egyetlen stratégiai döntéssel kiválthatnánk? Néha egy jól felépített sablon, egy okosan beállított automatizmus vagy a tökéletes hajszolása helyett választott standard is felszabadíthatja azt a mentális kapacitást, amire a valódi építkezéshez szükségünk van.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A 100 éves STIHL megmutatja, hogyan lehet a benzines és akkumulátoros eszközök terén is hatékonyan az élen járni
A STIHL 100. születésnapja nem csupán egy kerek évforduló, hanem lehetőség arra, hogy a vállalat visszanyúljon a gyökerekhez, egyben az innováció felé is nyisson.
Az 1926-ban alapított, waiblingeni központú cég ma a világ piacvezető márkája, amely a jubileumi évben a közösségre, a személyes történetekre és az innovációra helyezi a hangsúlyt. Magyarországon mindehhez egy további mérföldkő is társul, hiszen a STIHL 35 éve van jelen a hazai piacon.
A vállalat filozófiájának kulcsszava az egyensúly: a STIHL egyszerre fejleszti tovább a jól bevált benzinmotoros technológiákat és építi az akkumulátoros megoldások jövőjét. Ennek kézzelfogható eredménye, hogy ma már minden negyedik eladott STIHL gép akkumulátoros meghajtású. A jubileumi évben ezt a piaci jelenlétet még erősebbé szeretnék tenni. A fejlődést a gyártási háttér is követi: a STIHL nemrég avatta fel nyolcadik üzemét Nagyváradon, amely teljes egészében az európai piacra szánt akkumulátoros eszközök gyártására koncentrál.
„A STIHL név a minőségi termékeket jelenti, meghajtástól függetlenül”
– mondta Michael Traub, a STIHL igazgatótanácsának elnöke.
Mint elmondta, a benzin- és az akkumulátoros technológia közötti tudatos egyensúly határozza meg a vállalat fejlesztéseit. A kettős technológiai vezető szerepet az idei újdonságok is igazolják: az akkumulátoros termékek mellett továbbfejlesztett, innovatív benzinmotoros eszközök is érkeznek.
Egyensúlyban a természettel
A jubileumhoz egy igazi különlegesség is kapcsolódik. A STIHL MS 500i Centennial Edition limitált szériás láncfűrész elegáns, fekete megjelenésével tiszteleg a STIHL innovációs öröksége előtt. Egyúttal emléket állít annak a modellnek is, amellyel elsőként valósult meg az elektronikusan vezérelt üzemanyag-befecskendezés a sorozatgyártású benzinmotoros láncfűrészek világában. A jubileumi termékről és annak elérhetőségéről a közeljövőben árul el további részleteket a STIHL.
A 100 éves évforduló alkalmából elindított jubileumi weboldal személyes történeteken keresztül is kapcsolódik a vállalat céljaihoz. Nemcsak azt mutatják be, honnan indult a STIHL, hanem azt is, hogy a vállalatnál hogyan gondolkodnak a jövőről. Az oldal új nézőpontból enged bepillantást a gyártó technológiai irányaiba, értékeibe és innovációiba – megmutatva, hogy a STIHL-nél a fejlődés mindig a természet iránti felelősséggel jár együtt.
35 éve Magyarországon
A 35 éves magyarországi jelenlét nemcsak stabil alapokat, hanem új lehetőségeket is teremtett a célok megvalósításához. Ennek egyik eredménye, hogy 2027. január 1-jétől a magyarországi központú Andreas Stihl Kereskedelmi Kft., valamint Bakon Gábor ügyvezető felel majd a horvát és a szlovén piacokért is. Az ünnepi év így egyszerre szól a vissza- és az előretekintésről: új feladatokról, megnövekedett felelősségről és friss szakmai kihívásokról.
„Megtiszteltetés számunkra, hogy 2027-től a horvát és a szlovén piacért is felelősséget vállalhatunk. Kihívásokkal teli év előtt állunk, de egy felkészült, elkötelezett és összetartó csapat dolgozik a STIHL magyarországi sikerein – ez adja a legnagyobb erőt a folytatáshoz.”
– mondta Bakon Gábor, az Andreas Stihl Kereskedelmi Kft. Ügyvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Még nagyobb lendületet ad az e-autózásnak a Schneider Electric új töltője
Egyszerre akár 12 járművet is lehet tölteni a Schneider Electric új töltőberendezésével. A StarCharge Fast 720 egyaránt használható kereskedelmi és ipari ingatlanoknál, de flottakezelők számára is kiváló megoldást jelenthet.
Magyarországon a múlt év végére átlépte a százezret a forgalomba helyezett tisztán elektromos autók száma, a további fejlődés szempontjából különösen fontos a megfelelő töltési infrastruktúra kialakítása. Csak tavaly 31 ezerrel bővült az e-autók száma itthon. Jelentős hatással van az elektromos autók hazai forgalmára a 45 milliárd forintos keretösszeggel futó vállalati e-autó program is, amelyet február 5-én ismét meghosszabbítottak, így idén április 15-ig még pályázhatnak a cégek.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által bemutatott StarCharge Fast 720 kilencvenhét százalékos hatékonyságával új szintet hoz az e-autós infrastruktúrában mind az eredményességet, mind a fenntarthatóságot figyelembe véve. A dinamikus terhelésmenedzsmentnek köszönhetően biztosítja a különböző járműtípusok – az e-teherautóktól a buszokon át a személyautókig – optimális töltését, segítve a sofőröket abban, hogy gyorsan visszatérhessenek az útra.
A StarCharge Fast 720-at a kereskedelmi és ipari létesítmények, valamint a flottakezelők igényeinek figyelembevételével tervezték. A rendszer akár 720 kW teljesítményt is képes biztosítani, és egyszerre akár 12 járművet is tölthet.
A megoldás decentralizált architektúrája páratlan rugalmasságot kínál. Az üzemeltetők akár hat töltőoszlopot is elhelyezhetnek az energiaközpont 80 méteres körzetében, így bármely helyszínen megoldást jelenthet a töltési feladatokra. Kialakításának köszönhetően a Schneider Electric új töltője minimalizálja a hálózati csatlakozásokat, egyszerűsíti a telepítést és csökkenti a zajt, növelve ezzel a felhasználói élményt.
A Schneider StarCharge Fast 720-hoz átfogó életciklus-támogatás is jár, a telepítéstől egészen a testreszabott karbantartási programig, amit a Schneider Electric EcoStruxure Energy Asset Portal portálján keresztül elérhető 24 órás segítségnyújtás és távoli felügyelet támogat. Ezek a funkciók maximális üzemidőt és költséghatékonyságot biztosítanak az üzemeltetők számára.
Európában már az újonnan forgalomba helyezett járművek 16 százaléka tisztán elektromos meghajtású és Magyarországon is egyre népszerűbbek az ilyen autók. A múlt év végéig már több mint 101 ezer ilyen járművet helyeztek forgalomba hazánkban az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint.
„Egy korábbi felmérésünk alapján a hazai vállalati döntéshozók 75 százaléka választana e-autót a hagyományos, robbanómotoros járműve helyett, ha a munkavégzés helyén biztosított lenne a megfelelő töltési lehetőség. Ez is mutatja, hogy mennyire fontos szerepet játszik az infrastruktúra az elektromos autózás térhódításában. Az új StarCharge Fast 720 töltőberendezésünk jövőálló megoldást kínál a töltőállomás-üzemeltetők és a megbízható, nagy teljesítményű infrastruktúrát kereső vállalkozások számára egyaránt”
– hangsúlyozta Géczy Áron a Schneider Electric marketing igazgatója.
A StarCharge Fast 720 hamarosan elérhető lesz Magyarországon is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
Támogatás vagy túlsegítés?
-
Szórakozás2 hét ago
Eszközfüggetlen tévézés országszerte: rugalmas alternatívát kínál a TARR OnlieTV
-
Gazdaság2 hét ago
Új növekedési szakaszba lépett a TC2: többségi tulajdonrészt szerzett a szerb Kombinat IT Services vállalatban
-
Szórakozás2 hét ago
Hódított a Balaton a belföldi utazók körében 2025-ben
-
Gazdaság2 hét ago
Pest vármegyében is terjeszkedik az amerikai ingatlanlánc
-
Gazdaság2 hét ago
A fogyasztók új értéket keresnek: átalakul az autóipar jövője
-
Okoseszközök1 hét ago
A Samsung bemutatja első fitoplanktonból származó biogyantával készült digitális kijelzőjét
-
Gazdaság2 hét ago
A Hankook az FIA globális partnereként erősíti a fenntartható innovációt a motorsport és a mobilitás területén











