Gazdaság

Óriási összegeket bukhatnak a vállalkozók, ha nem így vesznek autót

Rengetegen tartanak a lízingtől, ennek oka a Next Auto szakértője szerint az, hogy keveset tudnak róla. Egy vagy több új autó beszerzésénél minden vállalkozásnak − és akár egyéni vállalkozónak − alaposan át kell gondolnia a lehetőségeit.

Az autóvásárláskor három lehetőség közül választhatunk: egyösszegű kifizetés, hitelfelvétel és lízing – tudatja a Next Auto szakértője. Az egyösszegű kifizetés esetén megúszhatjuk a kamatfizetést, viszont az autó teljes vételára egyszerre terheli a cég mérlegét, így csak akkor ajánlott, ha elegendő szabadon felhasználható, likvid tőke áll rendelkezésre, amit nem akarunk másra, például egy új beruházásra fordítani.

A hitelfelvétel szintén egy lehetőség, ami akkor jelent megoldást, ha az autót magáncélokra akarjuk használni, és nem egy vállalkozásban. Egyéni vállalkozóként vagy mikrovállalkozás tulajdonosaként előfordulhat, hogy cégként nem megfelelő a hitelképességünk, viszont magánszemélyként – akár a házastárs jövedelmének bevonásával – nehézségek nélkül kaphatunk autóhitelt.

Azonban a felvett hitelnek számos hátránya van, például a futamidő elején magas kamatteherrel jár. Emiatt a törlesztőrészletek nagy része kamatfizetésre megy el, míg a tőketartozás csak lassan csökken. Emellett magánszemélyként meg kell fizetnünk az áfát is, ami Magyarországon kiugróan magas, 27%-os. Ráadásul a hazai kamatszint sem éppen alacsony, így a vásárlók jelentős ellenszélben kénytelenek boldogulni.

Miért érdemesebb a lízing mellett dönteni? Elárulja a Next Auto szakértője

A lízing számos előnnyel bír a magánszemélyként történő hitelfelvétellel szemben.

Az operatív lízing esetén, ami tulajdonképpen egy tartós bérbeadási szolgáltatás, a lízingdíjak tőkerészére eső áfa-tartalma visszaigényelhető. Ez azt jelenti, hogy a 27%-os áfát, mint költségtételt, eleve nem kell figyelembe venni.
Magyarországon a jelenleg magas kamatszint sem jelent akadályt a lízing szempontjából, mivel a fizetett bérleti díjak teljes mértékben elszámolhatók költségként, beleértve a lízingdíj kamatrészét is – emeli ki a Next Auto szakértője.
Az operatív lízingnek köszönhetően rugalmasan alakítható a futamidő hossza. Lehetőség van rövidebb, például kétéves kifutásra, de akár öt évig is használhatjuk a kiválasztott járművet, anélkül, hogy elköteleznénk magunkat annak megvásárlása mellett.
A lízing konstrukcióval az autó vételára nem terheli meg a cég mérlegét. Csak a havi lízingdíjakkal és opcionálisan az induló bérleti díjjal kell számolni, így a cég rendelkezésre álló tőkéje szabadon felhasználható beruházásokra, fejlesztésekre vagy egyéb eszközbeszerzésekre.

Mit takar a lízingdíj?

A lízingdíj összetevőit alapvetően két csoportra bonthatjuk. Az egyikbe tartoznak a pénzügyi konstrukció költségei és az autó vételára, mely ez esetben a tőkeösszeg meghatározása miatt szükséges. Ide tartozik még a regisztrációs adó és az egyéb kisebb illetéktételek, ezek összessége határozza meg a finanszírozási díjat, mely gyakorlatilag egy törlesztőrészletnek felel meg.

A havi lízingdíj mértékére attól függ, hogy induló − például 20%-os befizetéssel − vagy 0%-os kezdéssel vesszük igénybe a lízinget. Egy jól felszerelt, középkategóriás kompakt finanszírozási díja 20%-os induló bérleti díj mellett már havi 50 ezer forint környékén megáll, amihez csak az adók és a választott szolgáltatások díja adódik hozzá − mindezek összege lesz a havi lízingdíj, azaz a havi bérleti díj.

Az adók és szolgáltatások havidíja látszólag nagy összeget emészthet fel a finanszírozási díjhoz képest, de ne feledjük el, hogy ezek egy része választható szolgáltatás, másik részük pedig minden autótulajdonosnál felmerül, gyakorlatilag az üzemeltetés költségei.

Ilyen például:

Az autópálya matrica
A Casco és a KGFB biztosítás
A gépjárműadó
A cégautóadó (típustól függően)
A gumiabroncsok cseréje (téli-nyári)
Az időszakos szervizek díja

Amint látható, ezeket a költségeket – a gépjárműadón kívül – akkor is meg kell fizetni, ha magánszemélyként saját autót tartunk fenn, a különbség mindössze annyi, hogy lízing konstrukció esetén ezeket a költségeket mind el is tudjuk számolni. A cégautóadóról érdemes tudni, hogy az adó mértéke a teljesítménnyel arányosan változik, tisztán elektromos autók esetén pedig nem kell cégautóadót fizetni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!