Gazdaság

Hogy is állunk a törékenységgel? Ma már az üveg a legextrémebb helyzetekben is megállja a helyét

Négy és fél ezer éve ismeri az emberiség. A régmúlt korokban az üveg státuszszimbólum volt, csak a fáraók, uralkodók, egyházi elöljárók juthattak hozzá. Ma már meg sem tudnánk lenni üveg nélkül. Ehhez azonban szükség volt arra, hogy az üveg újabb és újabb arcát ismerjük meg. A legújabb technológiai innovációk megmutatták, hogy az üveg nem feltétlenül törékeny, kedvünk szerint lehet hajlítani, akár még vissza is pattan. „Számomra az üveg az ötödik elem”, vallja Rákosy Eszter, a Rákosy Glass háromgenerációs, építészeti üvegmunkákkal foglalkozó üvegipari vállalkozás tulajdonosa és vezetője.

Az utóbbi évtizedekben látványos technológiai fejlődés játszódott le az üvegiparban, az üveg mint anyag teljesen újjászületett. Az üveggel szembeni hagyományos fenntartások (törékeny, veszélyes) már nem érvényesek az edzett üveg esetében. A gombamód elszaporodott innovációk forradalmasították azt, ahogyan ezt a sokoldalú anyagot érzékeljük és használjuk. Az üveg a szerény kezdetektől, amikor alapvetően tárolóedények, ékszerek alapanyagaként használták, eljutott a jelenlegi kiemelt státuszáig, és mint a legmodernebb építészet, elektronika és fenntartható innovációk alapvető alkotóeleme, valóban reneszánszát éli.

De hogyan is jutottunk el idáig?

Száz évvel ezelőtt még az üveghez elsősorban ablakokat, palackokat és egyszerű háztartási tárgyakat társítottak. A gyártási technikák fejlődése, például az úsztatott üvegtechnológia azonban lehetővé tette a nagyobb, vékonyabb és egyenletesebb üvegtáblák gyártását. Ez elősegítette az üveg széleskörű használatát az építészetben, ahol az egyre nagyobb méretű ablakokkal és üveghomlokzatokkal vizuálisan lenyűgöző szerkezeteket hoznak létre.

Az edzett és előfeszített üvegek kifejlesztése növelte az üveg biztonságát és tartósságát, így alkalmassá vált olyan alkalmazásokhoz, ahol a robusztusság a legfontosabb, mint például az autóipari szélvédők és a felhőkarcolók külső burkolatai. A hőkezelés hatására olyan fizikai változások jönnek létre az üvegben, melyek javítják az üveg hajlító-, és törőszilárdsági jellemzőit, valamint a külső hőmérséklettel szembeni ellenálló képességét.

Emellett a bevonatok és laminátumok terén elért innovációk tovább bővítették az üveg funkcionalitását, olyan tulajdonságokat kínálva, mint az UV-védelem, a hőszigetelés és a hangszigetelés, így növelve az üveg vonzerejét a különböző iparágakban. A Rákosy Glass által kifejlesztett, többszörösen díjazott HELIO Heating fűtő üveg a fűtőbevonatának köszönhetően elektromos áram hatására hőt termel, elsődleges, illetve kiegészítő, komfortérzetet javító fűtési megoldásként, valamint páramentesítésre és hóleolvasztásra is alkalmazható.

„A HELIO Heating fűtő üveget sík és hajlított változatban is gyártjuk, illetve különböző fűtőüveg-bútorok és design fűtőüvegek is készíthetők belőle. A legmagasabb felhasználói élmény érdekében fűtő üvegeinkhez kifejlesztettük egyedi okos vezérlőrendszerünket, melynek segítségével egyszerűen, az energia-, és költséghatékonyságot szem előtt tartva oldható meg az épületek fűtése”, avatott be Rákosy Eszter.

Sohasem bomlik le

Az üveg azért érdekes anyag, mert sosem bomlik le. Az újrahasznosítási technológiák egyre kifinomultabbá válnak, lehetővé téve az üveganyagok újrafelhasználását új termelési ciklusokban. Ez nemcsak az üveggyártás környezeti hatását csökkenti, hanem az erőforrásokat és az energiát is kíméli. Emellett az energiahatékony üvegtermékek, például az alacsony emissziós képességű bevonatok és a dupla, tripla üvegezésű ablakok kifejlesztése hozzájárul az épületek energiafogyasztásának csökkentéséhez, ezáltal mérsékelve a fűtéssel és hűtéssel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátást.

„Aki ma ingatlant szeretne venni, az egyik legfontosabb szempontként veszi figyelembe az energiahatékonyságot. Minél többféle fronton rendelkezik az épület az energiahatékonyságot elősegítő alkotóelemekkel, az ingatlan annál értékesebbé válik. De azt is megfigyelhetjük, hogy egyre többek számára lényeges a környezetvédelem is, mind többen törekednek arra, hogy mindennapjaikban lehetőségeikhez mérten minél inkább járuljanak hozzá. Az energiahatékony építési megoldások, mint a fűtő üveg, csökkenthetik az épületek káros környezeti hatásait, mivel kevesebb energiafelhasználást igényelnek”, emeli ki Rákosy Eszter.

Körülvesz minket

Az üveg mint választott anyag újbóli térhódítása a különböző iparágakban tükröződik a művészeti és esztétikai törekvések növekvő népszerűségében is. A kortárs művészek és tervezők feszegetik az üvegművesség határait, kísérleteznek a formákkal, textúrákkal és színekkel, hogy lenyűgöző szobrokat, installációkat és dekoratív darabokat hozzanak létre. A lakberendezés sem panaszkodhat, a járható üveg, az üveglépcső vagy az üvegfalak ma már a családi házakban is egyre népszerűbb megoldásnak számítanak.

„Az üveg, ahelyett hogy bezárná a világunkat, szélesre tárja a képzelőerőnk kapuit kreativitásunk és teremtésünk előtt”,

– mondja Rákosy Eszter, aki büszke arra, hogy a Rákosy Glass folyamatosan hozzá tud járulni a vizuális környezetünk minőségének növeléséhez.

Összefoglalva, az üvegipar technológiai fejlődése az elmúlt évtizedekben látványos volt, és ezt az ősi anyagot a modern innováció élvonalába emelte. Az építészeti csodáktól az okostelefonokig, a fenntarthatósági kezdeményezésektől a művészi kifejezésmódig az üveg teljesen újjászületett, és újra megerősítette státuszát, mint a végtelen lehetőségek anyagát. Ahogy továbbra is feszegetjük az üveggel elérhető határokat, a jövő még több úttörő felfedezést és alkalmazást ígér.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Kia bekerült a Fortune 2026-os „Európa 100 Legjobb Munkahelye” közé

A Kia Europe a Great Place To Work® minősítést követően bekerült a Fortune „100 Best of Companies to Work For™ Europe 2026” listájára, ahol a 88. helyen végzett.

Ez az elismerés a Kia folyamatos elkötelezettségét tükrözi amellett, hogy Európa-szerte vonzó, befogadó és innovatív munkáltatóként erősítse pozícióját. Az eredmény a Great Place To Work® saját fejlesztésű Trust Index™ felmérésén alapul, amely a részt vevő vállalatok HR-adatai mellett a munkavállalók bizalmas visszajelzéseit is értékeli. Az eredmények rámutatnak az európai Kia erős emberközpontú vállalati kultúrájára: az új munkatársak 91%-a szerint szívesen fogadták őket, a munkavállalók 80%-a úgy véli, hogy az emberek törődnek egymással, míg 78%-uk úgy érzi, hogy munkájával valódi hatást gyakorol.

A Fortune „Európa 100 Legjobb Munkahelye” listája azokat a szervezeteket ismeri el, amelyek kiemelkedő elkötelezettséget tanúsítanak a munkavállalói élmény és a munkahelyi kultúra iránt. A rangsor több mint egymillió munkavállaló megkérdezésén alapul. A listán szereplő vállalatokat az különbözteti meg, hogy munkatársaik következetesen pozitív visszajelzéseket adnak, függetlenül a betöltött pozíciótól, szervezeti egységtől vagy munkavállalói csoporttól. A listára azok a szervezetek kerülhetnek fel, amelyek legalább 500 munkavállalót foglalkoztatnak, és 2025 során vagy 2026 elején szerepeltek a Great Place To Work® által közzétett egy vagy több nemzeti Best Workplaces™ rangsorban.

„Munkatársaink jelentik legnagyobb erősségünket, és ez az elismerés azt a vállalati kultúrát tükrözi, amelyet a Kia európai munkavállalói közösen építettek fel”

– mondta Francesco Mereu, a Kia Europe vállalati funkciókért felelős alelnöke.

„Az, hogy Európa legjobb munkahelyei között ismertek el bennünket, jól mutatja folyamatos elkötelezettségünket egy olyan munkáltatói környezet kialakítása iránt, amely a bizalomra, a befogadásra, az együttműködésre és a folyamatos fejlődésre épül. Hálásak vagyunk munkavállalóinknak, akik elkötelezettségükkel és szenvedélyükkel nagyszerű munkahellyé teszik a Kiát Európában.”

A Kia továbbra is erős vállalati kultúrát épít európai szervezetén belül. A Great Place To Work® felmérés eredményei szerint a munkavállalók különösen nagyra értékelik az erős vezetést, az emberekről való gondoskodást és a bizalomra épülő vállalati kultúrát. Számos munkatárs számolt be arról, hogy szívesen fogadják, támogatják, valamint hogy önmagát adhatja a munkahelyén. A csapatmunkával, az összetartozás érzésével, a méltányossággal és a tisztelettel kapcsolatos pozitív visszajelzések tovább erősítik a Kia elkötelezettségét a befogadó és támogató munkavállalói élmény biztosítása iránt az egész régióban.

A Kia ezeket a tapasztalatokat felhasználva folyamatosan erősíti szervezeti kultúráját, és a munkavállalói visszajelzéseket gyakorlati fejlesztésekké alakítja. Ezt a szemléletet a vállalat alapértékei vezérlik: törődünk az emberekkel (Care for People), együtt messzebbre jutunk (Move Further Together), cselekvésre hatalmazzuk fel az embereket (Empower People to Act), bátran feszegetjük a határokat (Dare to Push Boundaries), valamint nap mint nap a kiválóságra törekszünk (Chase Excellence Every Day).

Európában a Kia és leányvállalatai a fenntarthatóságra, a mobilitásra, az elektrifikációra, a konnektivitásra és a könnyű haszongépjárművekre összpontosítanak, ami új munkaterületek létrejöttét, és új piacok megnyitását teszi lehetővé. Ez arra ösztönzi a vállalat munkavállalóit, hogy a teljesítmény és az innováció terén új szintre lépjenek, miközben az „Ellentétek harmóniája” (Opposites United) formatervezési szemlélet új jelöltek és új nézőpontok előtt nyitja meg a vállalatot.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Országos MI oktatási programot jelentett be a Bosch

Hogyan lehet jól kérdezni a mesterséges intelligenciától? Honnan tudhatjuk, hogy megbízható-e a válasza? Mire használható az MI a tanulásban és a hétköznapokban, és mikor kell kritikusan viszonyulnunk ahhoz, amit létrehoz? Ezeket, a fiatalok mindennapjait egyre közvetlenebbül érintő kérdéseket járja körül a Bosch középiskolásoknak szóló mesterséges intelligencia oktatási programja. A vállalat tervei szerint a 2026/2027-es tanévben országosan összesen 20 középiskolába jut el a program, így mintegy 800 középiskolás szerezhet gyakorlati tapasztalatot a mesterséges intelligencia megfelelő használatáról.

A diákok visszajelzései is alakítják a programot

A Bosch a kőbányai Szent László Gimnáziumban oktatással egybekötött sajtóeseményen jelentette be a kezdeményezést. Az eseményt két próbanap előzte meg: az év elején Aszódon 40, Szombathelyen 60 középiskolás vett részt a vállalat MI-oktatásában. A pilotok egyik fontos célja az volt, hogy a diákok tapasztalataira és visszajelzéseire építve alakítsák ki a programot.
A tananyag a technológia rendkívül gyors fejlődése miatt nem tekinthető lezártnak, a Bosch szakemberei folyamatosan aktualizálják az oktatás tartalmát és a bemutatott eszközöket. A gyakorlati feladatok során sem ragaszkodnak kizárólag előre kijelölt témákhoz. A diákok saját érdeklődési területükön kísérletezhetnek, így közvetlenül megtapasztalhatják, hogyan használható a mesterséges intelligencia különböző problémák és kreatív feladatok megoldására. A programban a prezentációkészítő alkalmazások mellett a képés videógenerálás is hangsúlyt kap.

A világ vezető technológiáit fejlesztő szakemberek mennek az osztályterembe

A program sajátossága, hogy az MI-ről nem csupán elméleti szinten tanulnak a középiskolások. Az oktatási programban többféle szakmai háttérrel rendelkező kolléga is részt vesz a Boschtól: AI-szakemberek, tapasztalt fejlesztőmérnökök és PhD-hallgatók mellett projektmenedzserek és kommunikációs szakemberek is együtt dolgoznak azon, hogy a technológiai tudás a középiskolásoknak is érthető
és a gyakorlatban is használható formában jusson el az osztálytermekbe. A foglalkozások célja ezért nem egy-egy aktuális MI-alkalmazás használatának a megtanítása, sokkal inkább olyan szemlélet átadása, amely akkor is használható marad, amikor a ma népszerű eszközök helyét új megoldások veszik át. A diákok többek között azt vizsgálják, hogyan érdemes promptolni, azaz utasításokat adni az MI-nek, hogyan változik az eredmény a kérdések pontosításával, milyen hibákat követhet el egy generatív modell, illetve miként lehet ellenőrizni és
továbbgondolni az általa létrehozott tartalmakat.

„A technológiai versenyképesség hosszútávon nem választható el attól, hogy milyen tudással rendelkezik a következő generáció. Magyarország számára is meghatározó kérdés, hogy a fiatalok ne csak felhasználói legyenek az új technológiáknak, hanem értsék azok működését és lehetőségeit. A Bosch ehhez olyan tudást tud hozzátenni, amely mögött valós fejlesztési és mérnöki tapasztalat áll. Számunkra
ez a program ezért egyszerre tudástranszfer és egyúttal befektetés is, hogy a jövő generációi felkészüljenek a technológiai kihívásokra és naprakész tudással rendelkezzenek” – emelte ki Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban.

Kutatás is igazolja a középiskolai MI oktatás fontosságát

A Bosch 2025 tavaszán közel 800, 16 és 20 év közötti középiskolában tanuló diák körében végzett felmérésének eredménye is igazolja, hogy a technológiai kompetenciák fejlesztésére a felsőfokú képzési intézmények mellett már a középiskolai oktatásban is nagy szükség van. Míg egy 2024 őszén végzett kutatásban a magyar felnőtt lakosság 53 százaléka, egy év múlva már 60 százalék gondolta úgy, hogy a mesterséges intelligencia lesz a következő évtized legmeghatározóbb technológiája, a megkérdezett középiskolások 65 százaléka értett egyet ezzel az állítással. A kutatás szerint a diákok körében 84 százalék azok aránya, akik már most tervezik, hogy a mesterséges intelligenciát valamilyen módon beépítik a tanulmányaikba és, hogy a jövő munkahelyein elengedhetetlenek lesznek az MI-készségek. A felmérés arra is rávilágított, hogy a választ adó iskolások 90 százaléka már ma is fontosnak tartja ezeket a készségeket a tanuláshoz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A sikeres AI-transzformáció három alappillére

A mesterséges intelligencia (AI) egyre több vezetői megbeszélés központi témájává válik.

A vállalatok túljutottak a kísérletezés fázisán, sok cégnél azonban még nem tudják hatékonyan beépíteni a technológiát és pontosan mérni az AI hozzáadott értékét. Az EY tapasztalatai szerint a hosszú távon sikeres transzformáció három alapvető pillérre épül: a munkatársak AI-készségeinek fejlesztésére, az adatok tudatos kezelésére és a kiberbiztonság megerősítésére.

A mesterséges intelligencia fejlődése jelentős üzleti lehetőségeket teremt, ugyanakkor a vállalatoknak nemcsak a technológiát kell bevezetniük, hanem az azt támogató szervezeti és működési alapokat is biztosítaniuk kell. Azok a cégek, amelyek kizárólag az új alkalmazások bevezetésére összpontosítanak, mint például egy chatbot indítása, e-mail-asszisztensek vagy dokumentumkészítő megoldások használata, gyakran nem tudják kiaknázni az AI-ban rejlő teljes potenciált.

„A legtöbb hazai cégnél még mindig IT-projektként tekintenek a mesterséges intelligenciára, pedig valójában legalább ennyire emberi és szervezeti kérdésről van szó. Az AI nem kizárólag az informatikai csapatok számára hasznos eszköz. Ahhoz, hogy valódi üzleti értéket teremtsen, a szervezet minden szintjén meg kell jelenniük azoknak a készségeknek, amelyek segítségével a munkatársak megértik a technológia lehetőségeit és korlátait”

– mondta Erik Slooten, az EY AI-szolgáltatásait vezető partnere.

Az EY szakértői szerint a sikeres AI-programok jelentős része valójában adatprojektként indul. Bár a figyelem gyakran az új modellekre és alkalmazásokra irányul, az AI-megoldások teljesítménye nagymértékben függ az adatok minőségétől és elérhetőségétől.

„A legtöbb vállalat óriási mennyiségű információval rendelkezik, de ezek sok esetben különböző rendszerekben, eltérő formátumban találhatók meg. Ha az adatok nincsenek megfelelően strukturálva és irányítva, a mesterséges intelligencia sem képes megbízható eredményeket előállítani. Éppen ezért ma az egyik legjobb beruházás sok esetben nem egy új AI-alkalmazás, hanem az adatok rendezése, konszolidálása és megfelelő kezelése”

– tette hozzá Erik Slooten.

A generatív AI-eszközök gyors terjedésével párhuzamosan a biztonsági szempontok jelentősége is növekszik. A vállalatoknak egyszerre kell innoválniuk és garantálni az érzékeny adatok és rendszerek védelmét.

„A mesterséges intelligencia új lehetőségeket teremt az üzleti működésben, de új kockázatokat is hoz magával. A generatív AI használatának szabályozása, az adatvédelem, a hozzáférések kezelése és a kiberbiztonság ma már nem különálló feladatok. A biztonság az AI-stratégia szerves részévé vált. A védelemre legalább akkor figyelmet kell fordítani, mint az innovációra”

– hangsúlyozta Erik Slooten.

Az EY tapasztalatai alapján a mesterséges intelligencia bevezetésében élen járó szervezetek közös jellemzője, hogy nem kizárólag technológiai beruházásként tekintenek az AI-ra. Az emberek fejlesztése, az adatok tudatos kezelése és a biztonság megerősítése együttesen adja meg azt az alapot, amely a sikeres AI-transzformációhoz szükséges.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!