Gazdaság

Hogy is állunk a törékenységgel? Ma már az üveg a legextrémebb helyzetekben is megállja a helyét

Négy és fél ezer éve ismeri az emberiség. A régmúlt korokban az üveg státuszszimbólum volt, csak a fáraók, uralkodók, egyházi elöljárók juthattak hozzá. Ma már meg sem tudnánk lenni üveg nélkül. Ehhez azonban szükség volt arra, hogy az üveg újabb és újabb arcát ismerjük meg. A legújabb technológiai innovációk megmutatták, hogy az üveg nem feltétlenül törékeny, kedvünk szerint lehet hajlítani, akár még vissza is pattan. „Számomra az üveg az ötödik elem”, vallja Rákosy Eszter, a Rákosy Glass háromgenerációs, építészeti üvegmunkákkal foglalkozó üvegipari vállalkozás tulajdonosa és vezetője.

Az utóbbi évtizedekben látványos technológiai fejlődés játszódott le az üvegiparban, az üveg mint anyag teljesen újjászületett. Az üveggel szembeni hagyományos fenntartások (törékeny, veszélyes) már nem érvényesek az edzett üveg esetében. A gombamód elszaporodott innovációk forradalmasították azt, ahogyan ezt a sokoldalú anyagot érzékeljük és használjuk. Az üveg a szerény kezdetektől, amikor alapvetően tárolóedények, ékszerek alapanyagaként használták, eljutott a jelenlegi kiemelt státuszáig, és mint a legmodernebb építészet, elektronika és fenntartható innovációk alapvető alkotóeleme, valóban reneszánszát éli.

De hogyan is jutottunk el idáig?

Száz évvel ezelőtt még az üveghez elsősorban ablakokat, palackokat és egyszerű háztartási tárgyakat társítottak. A gyártási technikák fejlődése, például az úsztatott üvegtechnológia azonban lehetővé tette a nagyobb, vékonyabb és egyenletesebb üvegtáblák gyártását. Ez elősegítette az üveg széleskörű használatát az építészetben, ahol az egyre nagyobb méretű ablakokkal és üveghomlokzatokkal vizuálisan lenyűgöző szerkezeteket hoznak létre.

Az edzett és előfeszített üvegek kifejlesztése növelte az üveg biztonságát és tartósságát, így alkalmassá vált olyan alkalmazásokhoz, ahol a robusztusság a legfontosabb, mint például az autóipari szélvédők és a felhőkarcolók külső burkolatai. A hőkezelés hatására olyan fizikai változások jönnek létre az üvegben, melyek javítják az üveg hajlító-, és törőszilárdsági jellemzőit, valamint a külső hőmérséklettel szembeni ellenálló képességét.

Emellett a bevonatok és laminátumok terén elért innovációk tovább bővítették az üveg funkcionalitását, olyan tulajdonságokat kínálva, mint az UV-védelem, a hőszigetelés és a hangszigetelés, így növelve az üveg vonzerejét a különböző iparágakban. A Rákosy Glass által kifejlesztett, többszörösen díjazott HELIO Heating fűtő üveg a fűtőbevonatának köszönhetően elektromos áram hatására hőt termel, elsődleges, illetve kiegészítő, komfortérzetet javító fűtési megoldásként, valamint páramentesítésre és hóleolvasztásra is alkalmazható.

„A HELIO Heating fűtő üveget sík és hajlított változatban is gyártjuk, illetve különböző fűtőüveg-bútorok és design fűtőüvegek is készíthetők belőle. A legmagasabb felhasználói élmény érdekében fűtő üvegeinkhez kifejlesztettük egyedi okos vezérlőrendszerünket, melynek segítségével egyszerűen, az energia-, és költséghatékonyságot szem előtt tartva oldható meg az épületek fűtése”, avatott be Rákosy Eszter.

Sohasem bomlik le

Az üveg azért érdekes anyag, mert sosem bomlik le. Az újrahasznosítási technológiák egyre kifinomultabbá válnak, lehetővé téve az üveganyagok újrafelhasználását új termelési ciklusokban. Ez nemcsak az üveggyártás környezeti hatását csökkenti, hanem az erőforrásokat és az energiát is kíméli. Emellett az energiahatékony üvegtermékek, például az alacsony emissziós képességű bevonatok és a dupla, tripla üvegezésű ablakok kifejlesztése hozzájárul az épületek energiafogyasztásának csökkentéséhez, ezáltal mérsékelve a fűtéssel és hűtéssel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátást.

„Aki ma ingatlant szeretne venni, az egyik legfontosabb szempontként veszi figyelembe az energiahatékonyságot. Minél többféle fronton rendelkezik az épület az energiahatékonyságot elősegítő alkotóelemekkel, az ingatlan annál értékesebbé válik. De azt is megfigyelhetjük, hogy egyre többek számára lényeges a környezetvédelem is, mind többen törekednek arra, hogy mindennapjaikban lehetőségeikhez mérten minél inkább járuljanak hozzá. Az energiahatékony építési megoldások, mint a fűtő üveg, csökkenthetik az épületek káros környezeti hatásait, mivel kevesebb energiafelhasználást igényelnek”, emeli ki Rákosy Eszter.

Körülvesz minket

Az üveg mint választott anyag újbóli térhódítása a különböző iparágakban tükröződik a művészeti és esztétikai törekvések növekvő népszerűségében is. A kortárs művészek és tervezők feszegetik az üvegművesség határait, kísérleteznek a formákkal, textúrákkal és színekkel, hogy lenyűgöző szobrokat, installációkat és dekoratív darabokat hozzanak létre. A lakberendezés sem panaszkodhat, a járható üveg, az üveglépcső vagy az üvegfalak ma már a családi házakban is egyre népszerűbb megoldásnak számítanak.

„Az üveg, ahelyett hogy bezárná a világunkat, szélesre tárja a képzelőerőnk kapuit kreativitásunk és teremtésünk előtt”,

– mondja Rákosy Eszter, aki büszke arra, hogy a Rákosy Glass folyamatosan hozzá tud járulni a vizuális környezetünk minőségének növeléséhez.

Összefoglalva, az üvegipar technológiai fejlődése az elmúlt évtizedekben látványos volt, és ezt az ősi anyagot a modern innováció élvonalába emelte. Az építészeti csodáktól az okostelefonokig, a fenntarthatósági kezdeményezésektől a művészi kifejezésmódig az üveg teljesen újjászületett, és újra megerősítette státuszát, mint a végtelen lehetőségek anyagát. Ahogy továbbra is feszegetjük az üveggel elérhető határokat, a jövő még több úttörő felfedezést és alkalmazást ígér.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban

Hazánk mezőgazdaságának egyik legnagyobb kockázati tényezője az aszály, amely egyaránt kihat a terméshozamra és a gazdálkodók életére.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) legújabb kötete, az Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban átfogóan tárgyalja a szárazság okozta kihívásokat, a termelési rendszerek sérülékenységét, valamint a szélsőséges időjárási feltételekhez való alkalmazkodás szükségességét.

A kiadvány szerkesztői – Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora és Dr. Zsembeli József, a MATE Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ igazgatója – részletesen mutatják be az aktuális helyzetet Magyarországon, különös tekintettel a 2022-es és 2024-es súlyos aszályokra, amelyek rávilágítottak a fenntartható és az aszály káros hatásait mérséklő mezőgazdasági stratégiák jelentőségére. A szakértők fontosnak tartják, hogy a gazdálkodók mellett a politikai döntéshozók is aktívan részt vegyenek a megfelelő szabályozások és támogatási rendszerek kialakításában, hiszen csak átfogó és összehangolt beavatkozásokkal lehet hatékonyan szembenézni az aszály okozta kihívásokkal.

Amint a könyv előszavában is olvasható, az éghajlatváltozás hatásai egyre kézzelfoghatóbbá válnak a mezőgazdaság mindennapjaiban, különösen a csapadékeloszlás kiszámíthatatlansága és a gyakrabban jelentkező aszályos időszakok révén. Magyarországon az aszály a mezőgazdasági termelés kockázatának egyik, ha nem a legmeghatározóbb tényezője. Bár az árvizek, a korai fagyok, a kártevők és egyéb kockázati tényezők komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat, a mezőgazdasági termelés és bevételkiesés szempontjából egyetlen más termelési kockázati forrás sem olyan jelentős országosan, mint az aszály. A nagy szárazság csökkentheti a terméshozamokat, a gazdálkodókat arra késztetheti, hogy szűkítsék a termesztett növények körét és területét, növeljék a termelési inputokat, például a növénytermesztésben az öntözésre vagy az állattenyésztésben a takarmányokra, állatjólétre fordított költségeket.

Az „Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban” című könyv célja, hogy gyakorlati és tudományosan megalapozott útmutatást nyújtson a gazdálkodóknak, agrárszakembereknek és döntéshozóknak arra, miként készülhetnek fel hatékonyan az aszályok következményeire. A könyv szerzői azonban nem csupán a kihívásokra kívánják felhívni a figyelmet, hanem azokra a lehetőségekre is, amik segítségével a mezőgazdaság alkalmazkodóbbá, ellenállóbbá és hosszú távon is életképessé válhat. Ennek érdekében a kötet átfogó képet ad az aszály élettani és gazdasági hatásairól, a korszerű vízgazdálkodási technikákról, valamint bemutatja a fenntartható, adaptív gazdálkodási módszereket, amelyek segíthetnek enyhíteni a vízhiány okozta károkat.

A gazdálkodók akár jelentős mértékben is alkalmazkodhatnak a szárazsághoz, a talaj nedvességmegtartó képességét növelő beruházások és intézkedések révén. A különféle talajvédő, nedvességtakarékos művelési módok és gyakorlatok, amelyek növelik a talaj szervesanyag-tartalmát, miközben csökkentik a talaj nedvességveszteségét – mint például a direktvetés vagy a redukált talajművelés, a takarónövények használata, a megfelelő vetésváltás stb. – segíthetnek a gazdaságoknak alkalmazkodni az aszály egyre növekvő kockázatához. Az öntözés hatékonyságának növelése is csökkentheti az aszály okozta károkat. A kötet számos további lehetőséget is felkínál a gazdálkodóknak.

A közelmúltban tapasztalt számos jelentős aszály arra ösztönzi a szakpolitikát, hogy a fókusz a rövidtávú aszályreagálásról a hosszútávú szárazságtűrő képesség kiépítése felé mozduljon el. Az aszályhoz való alkalmazkodás adekvát stratégiai megoldásokat igényel mind ágazatonként, mind régiónként. A kiadvány multidiszciplináris megközelítésben tárgyalja az aszály problémakörét, egyben bemutatja a legújabb kutatási eredményeket, gyakorlati alkalmazásokat, valamint hosszútávú megoldási stratégiákat a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a társadalmi rendszerek számára.

Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik elkötelezettek a mezőgazdasági termelés jövőjének megőrzése iránt, valamint azoknak, akik mélyebb ismeretekre vágynak az aszály okairól és következményeiről.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Vidéken is viszik a nagyot drágult paneleket

A megyei jogú városokban is hasonló mértékben drágultak az ingatlanok, mint Budapesten, de vidéken még így is jóval olcsóbban lehet lakást vásárolni, mint a fővárosban.

Az Otthon Centrum friss adatai szerint a vidéki nagyvárosokban is a panellakások drágultak a leginkább: az egy évvel ezelőttinél majdnem harmadával kerül többe egy négyzetméter. A vidéki városok közül Debrecen a legdrágább.

„Mindhárom használt szegmensben áremelkedést tapasztaltunk az előző év azonos időszakához képest, és ez a trend lényegében tavaly óta folyamatos”

– ismertette a megyei jogú városok átlagos négyzetméterárainak alakulását Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető arról is beszámolt, hogy a használt ház ára emelkedett a legkevésbé, 11,8 százalékkal, míg a téglalakások 25,5, a panellakások fajlagos ára 28,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

„A vidéki trendek nagyon hasonlítanak a budapesti folyamatokra: a fővárosban a családi ház 10 százalékot, a téglalakások 23 százalékot, a panellakások pedig 38 százalékot drágultak egy esztendő alatt”

– tette hozzá a szakember, kiemelve, hogy a fővárosi árszint továbbra is jelentősen meghaladja a vidéki városokét.

A téglalakások piacán Debrecen rekorder, amely a megyei jogú városok közül egyedüliként lépte át az egymillió forintos átlagos négyzetméterárat (1,07 millió forinttal). A második helyen Székesfehérvár áll 864 ezer forintos középértékkel, majd Győr következik 853 ezer forintos átlaggal. A legtöbb megyei jogú városban mérsékeltebb árak jellemzők 550-750 ezer forint közötti átlaggal. Csak a kisebb és a fővárostól távolabbi városokban fordult elő ennél alacsonyabb ár, például Nagykanizsán (450 ezer) vagy Baján (422 ezer forint).

Az Otthon Centrum közreműködésével értékesített téglalakások átlagos négyzetméterára egy év alatt 25,5 százalékkal emelkedett. A legtöbb megyei jogú városban 15-30 százalék közötti drágulás látható, Sopronban, Szegeden, Veszprémben, valamint Zalaegerszegen egyszámjegyű volt a növekedés, míg Szolnokon, Tatabányán és Székesfehérváron meghaladta a 30 százalékot.

A panellakások átlagos négyzetméterára 729 ezer forint, a rangsort ebben a szegmensben is Debrecen vezeti 950 ezer forinttal, majd Székesfehérvár 827 ezerrel a második, Győr pedig 812 ezer forinttal a harmadik legdrágább város. Az olcsóbb városok közé Dunaújváros (478 ezer), Szolnok és Miskolc (460 ezer), valamint Nagykanizsa (417 ezer forinttal) tartozik. A legtöbb megyei jogú várost azonban 500-700 ezer forintos átlagár jellemzi.

Az árak összességében 28,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát, amiben Soóki-Tóth Gábor szerint a kamattámogatott hiteleknek is nagy szerepe van, amelyek különösen az olcsóbb panelek iránt élénkítették a keresletet. Minden városban emelkedtek az árak, a legnagyobb 30 százalékot meghaladó drágulást Kecskeméten, Pécsen, Székesfehérváron és Debrecenben, míg a legkisebb növekedést Zalaegerszegen mindössze 4 százalék mérte az Otthon Centrum. Ezzel szemben a többi vidéki városban kétszámjegyű áremelkedés az irányadó.

A megyei jogú városokban az elmúlt egy évben a családi házak drágultak a legkevésbé: a négyzetméterár átlagértéke 551 ezer forint, ami éves távlatban 11,8 százalékos emelkedésnek felel meg. Ugyanakkor az összetételhatás miatt a 25 megyei jogú városban szélsőségesen, a tavalyi átlagár 90-140 százaléka között alakultak az idei átlagok.

Debrecen a harmadik szegmensben is rekorder 745 ezer forinttal, amelyet Sopron közelíti meg 702 ezerrel, míg Győr 623 ezer forintos átlagos négyzetméterárral a harmadik. Nem sokkal marad le Székesfehérvár (614 ezer) és Érd (600 ezer), miközben a legtöbb városban 400-600 ezer forint közötti átlagár a mértékadó. A kisebb és a fővárostól távolabb esővárosokban, ennél alacsonyabb átlagok is előfordulnak: Szekszárdon 319 ezer, Nagykanizsán 333 ezer, Zalaegerszegen 374 ezer forint a középérték.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Sikerrel zárult Shanghai magyarországi bemutatkozása

Október 30-31-én zajlott a Hungexpo területén a világ egyik legnagyobb, Kínai állami támogatással megvalósuló kiállítássorozata, a Shanghai Fair Trade Show budapesti állomása.

A többezer látogatót vonzó eseményen mintegy 130 kínai high-tech vállalkozás képviseltette magát a legkülönbözőbb szegmensekből. Az eseményen mások mellett előadást tartott Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, a HEPA vezérigazgatója, és Sun Jianping, a Shanghai Services Federation elnöke is.

Az eseményt elsősorban magyar vállalkozások képviselői látogatták, akiknek ez a koncentrált jelenlét kiváló alkalmat kínált, hogy akár több közvetlen kapcsolatot is kialakítsanak kínai gyártókkal és szolgáltatókkal. A minél intenzívebb kapcsolatfelvételt előre egyeztetett személyes találkozók is segítették a kínai és magyar cégek képviselői között ‒ mondta el Szabó Mónika, a rendezvény szervezését és kommunikációját magyar részről támogató a Gold Communications Kft. ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!