Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

200 ezer alatt költenénk rá, mégis számít a márka – magyarok és a mobilvásárlás

A magyarok többsége akkor vesz új telefont, ha az előző meghibásodik, 200 ezer forint körüli összeget szánnak vásárlásra, valamint fontos szempont a márka és a kamera.

A MediaMarkt és az Opinio reprezentatív online kutatása a hazai mobiltelefon beszerzési szokásokról kérdezte a lakosságot. A felmérésből kiderül az is, hogy a fiatalok egyre inkább műszaki áruházban szeretnek vásárolni, tokot szinte mindenki vesz, biztosítást azonban nagyon kevesen kötnek készülékükre.

Amíg működik, addig nem cseréljük le

A MediaMarkt egy korábbi kutatása szerint a magyarok közel 80 százaléka napi 3 óránál is több időt tölt el képernyő előtt, munkában pedig további sok-sok órát. Bár a munka- és a szabadidőnk egy jelentős részét is a képernyőt nézve töltjük el, a mobiltelefon vásárlásra mégsem helyezünk elég hangsúlyt. A műszaki áruház friss, 2024 júliusi reprezentatív kutatásából az látszik, hogy van hova fejlődnünk a tudatos vásárlás és mobilkészülékünk védelme terén: a mostani felmérés szerint a magyarok 60%-a akkor vásárol új mobiltelefont, ha a régi meghibásodik, vagy összetörik, ám viszonylag sokan (12%) a hűségidő lejárta után néznek új készülék után. Mindössze 9% mondta azt, hogy azért vesz újat, mert „megunta” az előzőt, a válaszadók 4%-a pedig azért vált, mert mindig a legmodernebb technológiát szeretné a zsebében tudni.

Érdekesség, hogy az alacsonyabb végzettségűek ragaszkodnak jobban ahhoz, hogy 1-2 évente új telefont vegyenek, akkor is, ha a korábbinak kutya baja. A nyolc általánost végzettek 27%-a, a szakmunkás végzettségűek 25%-a tesz így, míg a diplomásoknak csak a 11%-a.

Fontos az ár, a márka és a kamera. De leginkább az ár 

Mi számít a vásárlóknak, ha úgy döntenek, hogy mobiltelefont vesznek? Elsősorban az ár! A több választ is megengedő kérdésnél 73% úgy nyilatkozott, hogy a jó ár/érték arány jelenti a legfőbb vonzerőt, 28% pedig az alacsony árat jelölte meg. A pénz természetesen nem minden, a MediaMarkt felméréséből az is kiderül, hogy sokan vannak azok, akik a márkát (38%), valamint a kamera minőségét (38%) tekintik fontosnak. Az innovatív funkciók is lényegesek, ám a dizájn jelentősége kissé háttérbe szorult: 17% tartja lényegesnek a külcsínyt. Főleg a 16-19 éves korosztály ad a divatra, az idősebbek erre kevésbé figyelnek.

Százezer alatt megúsznánk a vásárlást

A magyarok több mint kétharmada maximum 200 ezer forintot szánna telefon vásárlásra, sőt, azok vannak a legtöbben (42%), akik százezer alatt megúsznák az egész kalandot. A nők és az idősek a leginkább spórolósak e tekintetben, a férfiak és a fiatalok többet hajlandók áldozni a kinézett készülékért. A csúcskategóriás készülékek kifizetésére csak kevesen vállalkoznak: 300-400 ezer forint körül csak 7% adna ki egy telefonra, a 400 ezer feletti összeget pedig 4% hajlandó fizetni.

A magyarok fele (48%) nem sokat variál, kifizeti teljes összeget, 45% pedig részletfizetést kér. A többiek vagy nem maguk vásárolták a telefonjukat, vagy beszámíttatták a régi készüléküket is.

Egyre több fiatal jár műszaki áruházba mobilért

A MediaMarkt felmérése szerint a lakosság fele (51%) közvetlenül a szolgáltatónál vásárol telefont, ezt követik népszerűségben a műszaki áruházak (17%) és az online shopok (16%). A 16-29 éves fiatal felnőttek körében már igen divatos, hogy műszaki áruházban vásárolnak, 33-24%-uk mondta azt, hogy ilyen helyet választanak a vételre, ezt a vásárlási szokást erősíti az a tény is, hogy közel egyharmada (23%) a kitöltőknek ugyanott, egy helyen szerzi be a készülékhez fontos kiegészítőket a mobillal együtt.

“Ezek a felmérések is sokat segítenek abban, hogy megismerjük vásárlóink igényeit. Azt már régóta tudjuk, hogy praktikusan mindenki szereti egy helyen intézni a dolgait, ezért áruházainkban a mobiltelefon készülékek mellett többek között mobil-előfizetést, garanciát, képernyővédő fóliát, tokot és egyéb tartozékokat is beszerezhetnek a vásárlók. Magyarország legszélesebb fizikai kínálatával rendelkezünk mobiltelefonból, kellékekből, mobilelőfizetéses és egyéb kényelmi és biztonsági szolgáltatásokból. Büszkék vagyunk rá, hogy a mobiltelefonok területén is teljeskörű szolgáltatást nyújtunk

– mondta el Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezetője.

Tokot veszünk, biztosításra nem gondolunk

A magyarok tok rajongók, a mobilt vásárlók 84%-a tokról is gondoskodik. A megkérdezettek 71%-a mondta azt, hogy vett védőfóliát a telefonjához (több lehetőséget is bejelölhettek a résztvevők.) Érdekesség, hogy a legfiatalabb, 16-19 éves korosztály jár a legszívesebben új kiegészítőket vásárolni, míg az idősebbek az online áruházak kínálatát figyelik. Biztosítást a magyar vásárlók 65%-a nem köt, a válaszadók 44%-a még csak nem is gondolt erre a lehetőségre. A rendszeresen biztosítást kötők aránya alig 9%.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss