Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

200 ezer alatt költenénk rá, mégis számít a márka – magyarok és a mobilvásárlás

A magyarok többsége akkor vesz új telefont, ha az előző meghibásodik, 200 ezer forint körüli összeget szánnak vásárlásra, valamint fontos szempont a márka és a kamera.

A MediaMarkt és az Opinio reprezentatív online kutatása a hazai mobiltelefon beszerzési szokásokról kérdezte a lakosságot. A felmérésből kiderül az is, hogy a fiatalok egyre inkább műszaki áruházban szeretnek vásárolni, tokot szinte mindenki vesz, biztosítást azonban nagyon kevesen kötnek készülékükre.

Amíg működik, addig nem cseréljük le

A MediaMarkt egy korábbi kutatása szerint a magyarok közel 80 százaléka napi 3 óránál is több időt tölt el képernyő előtt, munkában pedig további sok-sok órát. Bár a munka- és a szabadidőnk egy jelentős részét is a képernyőt nézve töltjük el, a mobiltelefon vásárlásra mégsem helyezünk elég hangsúlyt. A műszaki áruház friss, 2024 júliusi reprezentatív kutatásából az látszik, hogy van hova fejlődnünk a tudatos vásárlás és mobilkészülékünk védelme terén: a mostani felmérés szerint a magyarok 60%-a akkor vásárol új mobiltelefont, ha a régi meghibásodik, vagy összetörik, ám viszonylag sokan (12%) a hűségidő lejárta után néznek új készülék után. Mindössze 9% mondta azt, hogy azért vesz újat, mert „megunta” az előzőt, a válaszadók 4%-a pedig azért vált, mert mindig a legmodernebb technológiát szeretné a zsebében tudni.

Érdekesség, hogy az alacsonyabb végzettségűek ragaszkodnak jobban ahhoz, hogy 1-2 évente új telefont vegyenek, akkor is, ha a korábbinak kutya baja. A nyolc általánost végzettek 27%-a, a szakmunkás végzettségűek 25%-a tesz így, míg a diplomásoknak csak a 11%-a.

Fontos az ár, a márka és a kamera. De leginkább az ár 

Mi számít a vásárlóknak, ha úgy döntenek, hogy mobiltelefont vesznek? Elsősorban az ár! A több választ is megengedő kérdésnél 73% úgy nyilatkozott, hogy a jó ár/érték arány jelenti a legfőbb vonzerőt, 28% pedig az alacsony árat jelölte meg. A pénz természetesen nem minden, a MediaMarkt felméréséből az is kiderül, hogy sokan vannak azok, akik a márkát (38%), valamint a kamera minőségét (38%) tekintik fontosnak. Az innovatív funkciók is lényegesek, ám a dizájn jelentősége kissé háttérbe szorult: 17% tartja lényegesnek a külcsínyt. Főleg a 16-19 éves korosztály ad a divatra, az idősebbek erre kevésbé figyelnek.

Százezer alatt megúsznánk a vásárlást

A magyarok több mint kétharmada maximum 200 ezer forintot szánna telefon vásárlásra, sőt, azok vannak a legtöbben (42%), akik százezer alatt megúsznák az egész kalandot. A nők és az idősek a leginkább spórolósak e tekintetben, a férfiak és a fiatalok többet hajlandók áldozni a kinézett készülékért. A csúcskategóriás készülékek kifizetésére csak kevesen vállalkoznak: 300-400 ezer forint körül csak 7% adna ki egy telefonra, a 400 ezer feletti összeget pedig 4% hajlandó fizetni.

A magyarok fele (48%) nem sokat variál, kifizeti teljes összeget, 45% pedig részletfizetést kér. A többiek vagy nem maguk vásárolták a telefonjukat, vagy beszámíttatták a régi készüléküket is.

Egyre több fiatal jár műszaki áruházba mobilért

A MediaMarkt felmérése szerint a lakosság fele (51%) közvetlenül a szolgáltatónál vásárol telefont, ezt követik népszerűségben a műszaki áruházak (17%) és az online shopok (16%). A 16-29 éves fiatal felnőttek körében már igen divatos, hogy műszaki áruházban vásárolnak, 33-24%-uk mondta azt, hogy ilyen helyet választanak a vételre, ezt a vásárlási szokást erősíti az a tény is, hogy közel egyharmada (23%) a kitöltőknek ugyanott, egy helyen szerzi be a készülékhez fontos kiegészítőket a mobillal együtt.

“Ezek a felmérések is sokat segítenek abban, hogy megismerjük vásárlóink igényeit. Azt már régóta tudjuk, hogy praktikusan mindenki szereti egy helyen intézni a dolgait, ezért áruházainkban a mobiltelefon készülékek mellett többek között mobil-előfizetést, garanciát, képernyővédő fóliát, tokot és egyéb tartozékokat is beszerezhetnek a vásárlók. Magyarország legszélesebb fizikai kínálatával rendelkezünk mobiltelefonból, kellékekből, mobilelőfizetéses és egyéb kényelmi és biztonsági szolgáltatásokból. Büszkék vagyunk rá, hogy a mobiltelefonok területén is teljeskörű szolgáltatást nyújtunk

– mondta el Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezetője.

Tokot veszünk, biztosításra nem gondolunk

A magyarok tok rajongók, a mobilt vásárlók 84%-a tokról is gondoskodik. A megkérdezettek 71%-a mondta azt, hogy vett védőfóliát a telefonjához (több lehetőséget is bejelölhettek a résztvevők.) Érdekesség, hogy a legfiatalabb, 16-19 éves korosztály jár a legszívesebben új kiegészítőket vásárolni, míg az idősebbek az online áruházak kínálatát figyelik. Biztosítást a magyar vásárlók 65%-a nem köt, a válaszadók 44%-a még csak nem is gondolt erre a lehetőségre. A rendszeresen biztosítást kötők aránya alig 9%.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban

Új áruházzal erősíti fővárosi jelenlétét a MediaMarkt: a műszaki áruházlánc októberben az Allee bevásárlóközpont második emeletén nyitja meg legújabb egységét. A budai hálózatbővítés a vállalat többcsatornás (omnichannel) kereskedelmi modelljének tervezett lépése, amelyet a meglévő áruházak stabil teljesítménye és az online értékesítés növekedése alapoz meg.

A MediaMarkt stratégiájának középpontjában a digitális csatornák és a hagyományos bolthálózat teljes szinkronizációja áll. Miközben a vállalat az e-kereskedelemben a maximális gyorsaságra törekszik – Budapesten ma már akár néhány órán belüli házhoz szállítást biztosítva -, a frekventált csomópontokban található üzletek a személyes szaktanácsadás és a szolgáltatások bázisai. Az Allee kiváló elhelyezkedése és megközelíthetősége révén az új egység kulcsszerepet játszik majd a fogyasztók közvetlen kiszolgálásában.

 “Az Allee egy kiemelten fontos, stratégiai helyszín számunkra. Új üzletünkkel pontosan azt a magas szintű szakértelmet és interaktív áruházi élményt tudjuk biztosítani egy forgalmas budai központban, amelyet a piac és a vásárlóink elvárnak a MediaMarkt-tól.”

mondta el Szilágyi Gábor a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

“Erős digitális alapokkal rendelkezünk, azonban továbbra is hiszünk a személyes kapcsolat erejében. Azt látjuk, hogy a vásárlóknak ma is szükségük van a szaktanácsadásra, illetve arra is, hogy kezükbe vegyék, kipróbálhassák a termékeket. Ez az összehangolt működés, amivel az online vásárlás kényelmét ötvözzük a személyes szakértelemmel többcsatornás működésünk és a stratégiai egyensúlyunk tökéletes szimbóluma.”

Az Allee második emeletén nyíló egységben a teljes termékkínálat mellett a MediaMarkt összes kényelmi szolgáltatása is elérhető lesz. A vásárlók a kiterjesztett garanciától és a biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig mindent egy helyen intézhetnek.

A legmodernebb arculattal kialakított újbudai áruház 2026 októberében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Egy évtizede erősíti a nonprofitokat a PwC Civil Mentoring Programja

Tíz éve dolgozik a civilek fenntartható működéséért és társadalmi hatásuk növelése érdekében a PwC Magyarország. Ezidő alatt 129 civil szervezet vett részt a vállalat pro bono programjában, és összesen 135 mentor támogatta a fejlődésüket. Idén 17 szervezet kapott fejlesztést, hatan pedig féléves mentorálással folytatják.

2026-ban rekordszámú pályázat érkezett a PwC Civil Mentoring Programjára, a három hónapos képzésbe 17 szervezet jutott be. A PwC Magyarország 10 éve futó szakmai önkéntes programjának célja, hogy a résztvevő civil szervezetek fejleszthessék működésüket, stratégiai területeken erősödjenek, és hosszú távon fenntarthatóbban dolgozzanak fontos társadalmi ügyeken. A program egyedisége abban rejlik, hogy a résztvevők az üzleti szemléletű működéshez kapnak gyakorlati eszközöket, melyeket közvetlenül beépíthetnek a mindennapi működésükbe.

A PwC szakértői által nyújtott képzés a szervezetek aktuális nehézségeihez igazodva változatos témákat – többek között stratégiaalkotás, üzleti és pénzügyi tervezés, működésfejlesztés, illetve vállalati kapcsolatok és kommunikáció – fedett le.

A mentorprogramba kiválasztott hat szervezettel több hónapon át 2–3 fős PwC-s csapatok dolgoznak együtt, míg további két nonprofit egy-egy konkrét projekt megoldásához kap célzott szakértői segítséget.

A 2026-os program támogatott szervezetei

A záróalkalmon 12 szervezet képviselője állt „színpadra”, hogy bemutassa, milyen szakmai támogatással tudnának még nagyobb társadalmi hatást elérni a következő hónapokban.

A szakmai zsűrit egy korábbi nyertes szervezet vezetője (Illyés Tímea, Habitat for Humanity), egy független szakértő (Bakó Csaba, SIMPACT), valamint a programban oktatóként és mentorként is szerepet vállaló PwC-s munkatárs, Nádasy Bernadett alkotta. Az elbírálásnál kiemelt szempont volt a bemutatott projektek társadalmi hatása, valamint az, hogy mennyiben illeszkedik a PwC fenntarthatósági stratégiájához.

„Az elmúlt időszakban oktatóként, zsűritagként és mentorként is közelről láthattam, mekkora elhivatottság, szív és szakmai tudás van a programban részt vevő civil szervezetekben. Őszintén mondhatom, hogy én magam is rengeteget tanulok tőlük. Számomra a képzések legszebb pillanatai azok, amikor egy-egy résztvevő szemében felcsillan a felismerés, hogy egy üzleti eszköz, legyen az stratégiaalkotás, pénzügyi tervezés vagy kommunikáció, valóban a saját ügyük szolgálatába állítható. Hiszem, hogy a mentorálás igazi ereje a közösen átélt folyamatban rejlik: abban a bizalmi kapcsolatban, amely segít, hogy a szervezetek a közös munka után magabiztosabban, fenntarthatóbban és még nagyobb társadalmi hatással folytathassák a küldetésüket”

– mondta el Nádasy Bernadett, a PwC ESG-szakértője, a zsűri tagja.

Hat szervezet fél éves mentorprogramban vesz részt:

  • Közelebb Magamhoz Egyesület
  • Magyar Hospice Alapítvány
  • Garai Ház Alapítvány
  • Kortárs Építészeti Központ Alapítvány
  • Tunyogi Gyógyító Játszóháza Alapítvány
  • Kamasztér Alapítvány

Emellett 2 nonprofit szervezet konzultációs támogatásban részesül:

  • Tovább Élni Egyesület
  • Mozgássérültek Budapesti Egyesülete

Az egyik résztvevő így nyilatkozott:

„A program révén megismerkedtem más elkötelezett civilekkel, akiktől szintén sokat tanulhattam, képbe kerültem a fundraising, az üzleti tervezés alapjaival kapcsolatban, kipróbálhattam magamat pitch-elés közben is. Különösen hasznosak voltak a csoportos feladatok, amikor a csapattársakkal együtt gondolkodhattunk a feladványokon, visszajelzést adhattunk egymásnak. Remélem valamilyen formában lesz folytatás, mert nagyon jó, összetartó és egymást támogató csapat jött össze, mentorok és mentoráltak együttesen. Köszönet ezért a lehetőségért, ajánlom minden civilnek, aki szeretne egy kicsit professzionálisabban rálátni a saját működésére, miközben kölcsönösen tanulhat más, hasonló cipőben lévő civilektől is.”

– dr. Jánoskúti Boglárka, Gyermekjogi Civil Koalíció

A program idei képzési szakaszához 13 PwC-s munkatárs járult hozzá több mint 50 pro bono munkaórával. Emellett a szervezetek az ICF (International Coaching Federation) felajánlásának köszönhetően egyéni és team coaching folyamatban is részesülhettek.

10 év hatása

A program 10 éves történetében eddig 129 szervezet és 135 PwC-s mentor vett részt. A kezdeményezés szervesen illeszkedik a vállalat fenntarthatósági stratégiájába, amelynek egyik fókuszterülete a minőségi oktatás fejlesztése. Ennek jegyében a PwC megosztja tudását, illetve elérhetővé teszi azt széles rétegek, köztük nonprofitok számára. A CMP-n kívül számos mentorprogramban vesznek részt a vállalat munkatársai, valamint több szervezetnek nyújtanak pro bono szolgáltatásokat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója

A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.

Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.

A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.

Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.

„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”

– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.

„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”

– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss