Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Már nem nagyon terveznek babaváróval a fiatal családok

Hiába a 10-ről 11 millióra emelt felvehető összeg-plafon, júniusban már alulmúlta a babaváró kihelyezése a tavalyi számokat.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az életkori szigorítás miatt a potenciális igénylők száma a következő hónapokban tovább csökkenhet. 

Miközben az első, 2019-ben szerződők nyártól az eredeti 5 év után további 2 éves türelmi időt kaptak a gyermekvállalási feltételekben meghatározott első gyermek megszületésére, a babavárón szemmel láthatóan nem segített az igényelhető támogatás összegének 10-ről 11 millió forintra növelése sem. Hiába ugyanis az igényelt hitel összeg átlagának 10 százalékos növekedése, a bankok idén júniusban már csak kisebb összeget, 19,5 milliárd forintot tudtak folyósítani babaváróból, mint az egy évvel ezelőtti 22,9 milliárd forint – emlékeztetett Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. 

Noha az igényelhető összeg emelkedése miatt csak 15 százalékos visszaesést mutatnak a konkrét kihelyezési számok, azonos bázison számolva negyedével esett vissza a piac teljesítménye. Plasztikusabban mutatja meg a visszaesést a szakember szerint az, hogy idén júniusban mindössze 1 789 babaváró szerződés köttetett, ami közel 23 százalékos elmaradás a 2022 júniusi 2 317 kontraktustól. 

Egyhavi teljesítmény – fél év alatt

Az év első hat hónapjában megkötött szerződések száma nem érte el a 11 300-at, miközben a program indulását követően 2019 augusztusában egyetlen hónap alatt több szerződést írtak alá az ügyfelekkel a bankok. Két évvel ezelőtt, 2022-ben kétszer több, 22 700 szerződés köttetett június végéig, 2020 első félévében pedig a mostani féléves teljesítmény közel háromszorosa 32 500 szerződés volt a piac teljesítménye.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a babaváró idei tragikus tavasza, a 122,7 milliárdos féléves teljesítménnyel jó eséllyel csak annak köszönhetően tud éves bázison emelkedést mutatni még a megemelt keretösszeggel is, hogy  2022 decemberében a konstrukció esetleges megszüntetése körüli bizonytalanság egy negyedévnyi teljesítménynek megfelelő, 70 milliárd forintos előrehozott keresletet generált, aminek köszönhetően drámaian összecsúszott 2023 elejére a piac. 

A lakáshitelpiachoz képest helyben jár a babaváró

Gergely Péter szerint a babaváró szerény teljesítményét így jobban megmutatja, hogy miközben a folyósított hitelösszeg az önmagában 10 százalékos növekedést hozó keretemeléssel együtt is csak 28,8 százalékkal nőtt az év első hat hónapjában, addig a lakáshitel kihelyezés a 2023-as első félév két és félszeresére, 643 milliárd forintra tudott ugrani, ezen belül a támogatott lakáshitelek 172 milliárdos értéke 3,2-szeres növekedést takar. 

Csökkenő súly a háztartási hitelezésben

A babaváró, amely 2020 első félévében még a teljes lakossági hitelkihelyezés közel 30 százalékát adta, idén már csak 10 százalék alatti súlyt képvisel a háztartási finanszírozáson belül. Az ügyfelek által felvett babaváró összege a lakáshitel folyósítás 20 százalékát teszi ki, miközben a tavaly június végéig folyósított babaváró az ugyanezen időszak alatt felvett lakáshitelek 37,1 százalékát tették ki – de 2020-ban még 70 százalék felett jártunk.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a következő hónapokban sem látszik esély érdemi javulásra, hiszen tavaly hónapról-hónapra erősödött a babaváró kihasználtsága. Ráadásul az életkori szigorítás miatt (januártól igazolt várandósság nélkül már csak a 30 év alatti hölgyek jogosultak babaváró támogatás felvételére) tavaly év végén még egy újabb mini-boomot, és 2023 decemberében 40 milliárd forintos kihelyezést hozott, ami tovább erősíti majd a viszonyítási bázist. Ezzel szemben az életkori szigorítás tovább csökkenti a következő időszakban az igénylésben érintettek számát.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss