Gazdaság

Nem az Airbnb-k jelentik a komoly problémát a belső kerületek lakóinak

Medián-kutatás: a lakosság többsége szigorúbb feltételekkel, de engedné az Airbnb-k működését

Először készült Magyarországon átfogó, reprezentatív felmérés a rövid távú lakáskiadás megítéléséről, hatásairól és az esetleges szabályozások szükségességéről. A Medián által készített közvélemény kutatás kifejezetten azon belső kerületek (V., VI., VII., VIII. és IX.) lakosságát kérdezte, ahol airbnb lakások számottevő mértékben vannak jelen. Ezen belül a VI. kerület – ahol nemrég szavazás zajlott az airbnb betiltásáról –, önállóan is elemezhető almintával külön fókuszt kapott.

A belső kerületek lakosságának csak egy nagyon szűk, 12%-os kisebbsége támogatná az airbnb tiltását

A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy a belső kerületek lakosságának csak egy nagyon szűk 12%-os kisebbsége, azaz hozzávetőleg minden nyolcadik ember támogatná az airbnb-k tiltását. A többség (60%) ugyan szavazna arra, hogy szigorítsák a rövid távú lakáskiadás működését, de úgy, hogy ne tiltsák be azt. Azok száma is messze meghaladta a tiltáspártiakat, akik azt preferálnák egy szavazáson, hogy minden maradjon a régiben (21%).

A VI. kerület a legszigorúbb, még a VII. kerület is megengedőbb

Az egyes kerületek között azonban szignifikáns különbségek adódtak. Aligha meglepően a Terézvárosiak a legszigorúbbak, hiszen itt egy intenzív kampány folyt a szavazással egy időben mindkét oldalon, amiben a polgármester is a tiltás mellett foglalt állást. De még közülük is csak 21% szeretne tiltást, 57% valamilyen szigorítást, és egyedüliként a kerületek közül, a tiltáspártiaknál egy hajszállal kevesebben (19%) vannak azok, akik azt preferálnák Terézvárosban, hogy minden maradjon a régiben.

A VII. kerületben, ahol az airbnb a legelterjedtebb, már a kerületek átlagát meghaladó mértékben (62%) támogatnák azt a lakosok, hogy maradjon az airbnb, de azért szigorítsák a működésüket. Itt többen (17%) szavaznának arra is, hogy minden maradjon a régiben, mint akik tiltást szeretnének (13%).

A VIII. és IX. kerületieknek, csak egy nagyon kicsi, 10% alatti része szeretne tiltást. A többség itt is azt szeretné, hogy működhessenek az airbnb-k, de szigorúbb keretek között, de ezekben a kerületekben a tiltáspártiaknál jóval nagyobb arányban szavaznának az emberek arra is, hogy minden maradjon a régiben (VIII. kerület: 21%, IX. kerület: 25%).

Külön érdemes megvizsgálni az V. kerületi eredményeket: itt nagyobb az átlagnál a tiltás-pártiak aránya (17%), de még ennél is nagyobb azok aránya, akik azt szeretnék, hogy maradjon minden úgy, ahogy van (25%). Itt a szavazók 50%-a preferálná a szigorúbb keretek között való további Airbnb működést.

Lakmuszpapír a VI. kerületi szavazás kapcsán

Ebben a kerületben nemrég egy olyan szavazás zajlott, ami egy elég éles választás elé állította a kerületieket. Arról kérdezték őket, hogy egyetértenek e az airbnb teljes tiltásával. A másik opció itt az volt, hogy minden maradjon a régiben. A két héten át zajló szavazáson, amelyen a kerületiek kevesebb, mint negyede vett részt (az ügydöntőnek hirdetett szavazásnak nem volt érvényességi küszöbe) végül egy hajszállal a tiltáspártiak kerekedtek felül. A Medián kutatása során fel lett téve ilyen radikális, fekete-fehér formában is a kérdés, hogy megállapítható legyen, így reprezentatív felmérés milyen eredményt hozna. A VI. kerületben így is szoros volt az eredmény.

Az eredmény ezúttal is nagyon kiegyenlítettnek tekinthető. Ugyanakkor jelentősen magasabb (9%, 3% helyett) volt azok aránya is, akik nem tudtak vagy akartak dönteni, mint amikor még a szigorítás is lehetséges opció volt. Amely opciót – ahogy fentebb is láttuk- a VI. kerületiek nagy része is preferálna a tiltás helyett.

A Terézvárosiak összességében lényegesen szigorúbbak voltak a többi kerületnél. Minden más vizsgált kerületben ugyanis lényegesen többen voltak azok, akik azt preferálják, hogy maradjon az airbnb, akkor is, ha az opciók között szigorítás nem szerepel. Az V., VIII. és IX. kerületben 60% feletti volt az arányuk, míg a VII. kerületben 54%.

Az összes belső kerület átlagában pedig 58% szavazna arra, hogy maradjon az airbnb szigorítás nélkül is és 34% támogatná a tiltást, ebben az esetben.

Nem az Airbnb-k jelentenek komoly problémát a belső kerületek lakóinak

Emellett a Medián 16-féle lakókörnyezeti problémáról kérdezte meg a Budapest belső kerületeiben lakókat. A problémák egy része szorosan, egy része távolabbról, egy része pedig egyáltalán nem kapcsolódik a rövidtávú lakáskiadáshoz, és a problémák között szerepelt az is, hogy „túl sok lakást adnak ki rövidtávra, túl sok az Airbnb-s lakás”. Ez lehetőséget ad annak vizsgálatára, hogy az Airbnb-típusú lakások üzemelése mennyire jelent problémát a lakosok számára, más, tipikusan felmerülő lakókörnyezeti problémákhoz képest. A lehetséges problémákról alkotott véleményeket egy százfokú skálán elemezték, ahol a 100 azt jelenti, hogy mindenki szerint nagyon nagy probléma, a 0 pedig azt jelenti, hogy senki nem gondolja azt, hogy ezek bármilyen problémát jelentenének.

A VI. kerületiek véleménye valamivel széttartóbb volt, mint a belső kerületekben lakók összesített véleménye, de alapvetően ugyanazok a tendenciák figyelhetőek meg a két csoportban.

A 16 probléma közül azt, hogy túl sok lakást adnak ki rövidtávra, túl sok az Airbnb-s lakás, a VI. kerületi lakók átlagosan a 10., a belső kerületek lakói pedig a 11. legsúlyosabb problémaként értékelték, mindkét esetben kevesebb, mint 50 ponttal.

A legsúlyosabb probléma egy rövidtávú lakáskiadástól teljesen független ügy lett (átlagosan 77 ponttal mindkét csoportban), a város, az utcák és az épületek nyári felforrósodása, a lakók több mint fele szerint ez nagyon nagy problémát jelent.

A komoly problémák között nem szerepelnek az Airbnb-típusú lakáskiadáshoz igazán szorosan kapcsolódó, és érvként használt városi problémák. A sokszor az airbnb-k megjelenéséhez kötött kérédsek közül azt ítélték meg legsúlyosabbnak az emberek, hogy nehéz bérelhető lakást találni (az összes probléma rangsorában a 8.helyen szerepel), ennél a problémánál viszont nagyon nagy azoknak az aránya, akik nem tudták eldönteni, hogy ez mennyire jelent problémát, közel egyharmaduk nem válaszolt. Szembeötlő az is, hogy a lakosok – különösen az összes belső kerület átlagában- többségében nem tartják problémának, vagy nem így gondolják, hogy túl sok a turista vagy, hogy a közeli boltok drágábbak, netán, hogy túl nagy a vendéglétó teraszokról, bulikból származó zaj. A VI. kerületiek egy kicsit szigorúbbak voltak e tekintetben, de még itt is ezek sereghajtók voltak a problémák rangsorában. Pedig ezek gyakori érvként jelennek meg az airbnb-ket ellenzők körében, és így volt ez a VI. kerületi szavazást kísérő kampány során is.

Úgy tűnik a lakosok túlnyomó többségének – a már említett nyári felforrósodás mellett- inkább jelentenek komoly problémát az olyan jelenségek, amelyeket hagyományosan a belső kerületekhez szokás kötni: koszosak az utcák, sok a parkoló auto, rossz a levegő vagy, hogy rossz állapotban vannak a házak. Az pedig az összes belső kerület átlagában a 4., csak a VI. kerületet vizsgálva pedig a 7. legsúlyosabbnak ítélt probléma volt a lakók körében, hogy az önkormányzatnak nincs elég pénze.

Érvek az Airbnb-k mellet és ellen

Érdekes eredményeket hozott az is, amikor a rövidtávú lakáskiadás mellett és ellen szóló érvek megítéléséről kérdezte a lakosokat a Medián. 5-5 olyan érvről kérdezték meg a lakókat, amelyek a terézvárosi ügydöntő szavazás körüli kampány főbb érveinek felelnek meg. Az érvek megítélését egy százfokú skálán elemeztük, ahol a 100 azt jelenti, hogy mindenki teljesen egyetért az érvvel, a 0 pedig azt jelenti, hogy mindenki teljes mértékben elutasítja ezeket.

Az eredmények nagyon kiegyenlítettek – ami összhangban van a szoros szavazási eredményekkel –, az egyetértés átlagos értékét tükröző pontszámok 54 és 69 pont között szóródnak a VI. kerületiek körében, és 54 és 66 között a belső kerületekben, egy kivétellel: „A túl nagy turizmus problémát okoz a helyi lakosok számára és ezért a rövidtávú lakáskiadás a felelős” érv kicsit leszakad a mezőnytől, ezzel az érvvel egy kicsit kevésbé értenek egyet a lakosok. Ez összhangban van azokra kérdésekre adott válaszokkal, amely a lakókörnyezeti problémákat vizsgálta.

Vélemények a kutatásról

A Felelős Szálláskiadók Szövetségének elnökének Rege Mihálynak a véleménye a kutatás eredményeivel kapcsolatban:

A kutatás megerősítette azt, amit mi általánosan tapasztalunk: Magyarországon egyáltalán nincs társadalmi ígény az airbnb-k betiltására. Alig több, mint a belső kerületek lakosságának 10%-a gondolja azt, hogy az airbnb-t be kellene tiltani. Minden demográfiai és más szempontú (pl. hogy van e a házában airbnb vagy nincs) válaszadó alcsoportban túlnyomó többségben vannak azok, akik azt szeretnék, hogy szigorúbb feltételekkel, de maradjon az airbnb. Ez így volt a VI. kerületben is, a tiltáspártiak itt is egy szűk kisebbséget képviseltek, de itt azért szignifikánsan nagyobb volt az arányuk, mint az összes kerület általágában. Ez aligha független attól a néha már úszításba menő és valótlanságokra építő (ezek még az objektívnak mondott tájékoztató anyagokban is megjelentek) airbnb ellenes kampánytól, amiben sajnos még a polgármester is részt vett. Egyedül a VI. kerület volt az is, ahol ha kizárólag a tiltás és a status quo között dönthetnek az emberek, akkor csak picivel voltak többen azok, akik a maradásra szavaztak. Az összes kerület átlagában még akkor is lényegesen többen pártolták azt, hogy maradjanak az airbnb-k (akkor is, ha a szigorítás nem opció). Ez véleményem szerint azt is mutatja, hogy a lakók többsége nem az olyan az airbnb-k működését jelentősen ellehetetlenítő, akadályozó szabályozást szeretne, mint pl. a kiadható napok számának korlátozása vagy az olyan lehetetlenül alacsony kvóták meghatározása, mint, ami az 5. kerületben van. Feltehetőleg sokkal inkább az adózás szigorítását pártolják, vagy azt, hogy életszerű arányban, de keretek közé legyen az airbnb-k terjedése szorítva az egyes városrészékben.

Jól látszik az is, hogy a lakosok nagy részének kifejezetten cizellált, árnyalt véleménye van a kérdésben. Úgy tűnik, hogy szemben például Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter véleményével, ők az airbnb-t nem csak lakhatási kérdésnek tekintik, de legalább annyira turisztikainak és gazdaságinak is. Számomra kifejezetten szembeötlő, hogy míg sokan magukévá tettek olyan érveket, hogy az airbnb-k miatt drágábbak az albérletek (mi vitatjuk, hogy ezek döntő szerepet játszanának) vagy, hogy az ilyen lakások nagy részét nagybefektetők adják ki (ami egyértelműen nem igaz, itt valószínűleg sokan az üzemeltető cégeket keverik össze a tulajdonossal), de mégis nagyjából ugyanilyen fontosnak tartják az airbnb melletti érveket is. Összeségében pedig mindenképp jelentősebb fontosságunak, hiszen túlnyomó többségük támogatja a maradásukat (a kerületek átlagában még akkor is, ha a szigorítás nincs az opciók között). Ez egyrészt a szavazók bölcsességét, széles látókörűségét jelzi. De rámutat egy olyan jelenségre is, ami talán különösen magyarországi vagy kelet-európai sajátosság:

Nálunk az airbnb kiadás és az azokhoz köthető ágazatokban tevékenykedés nagyon sok embernek jelentett kitörési lehetőséget vagy erősítette meg a középosztálybeli, polgári státuszukat. Ez szinte biztosan nagyobb számú embert és/vagy nagyobb mértéket jelent, mint, amit például egy szigorú szabályozástól lehetne esetleg várni a bérleti díjak és ingatlanárak csökkenésében. Ez azt gondolom különösen a kormány számára egy intő jelenség. Hiszen a lakhatási válság fókuszba állításával nyilván ezekhez a középosztálybeli szavazókhoz szeretnének szólni. De ők azok, akik a kutatás eredményéből is jól láthatóan erre a problémára nem az airbnb tiltásával vagy jelentős visszaszorításával szeretnének megoldást találni. Feltehetőleg sokan közülük pedig kifejezetten pofonként élnének meg bármilyen ilyen típusú intézkedést.

A Magyar ApartmanKiadók elnökének Schumicky Balázsnak a véleménye a kutatás eredményeivel kapcsolatban:

Az elmúlt időszakban heves viták kereszttüzébe került a budapesti Airbnb-zés, anélkül, hogy az országos és kerületi döntéshozóknak, politikusoknak hiteles tudása lett volna arról, hogy mit akarnak Budapest belvárosának lakosai, hogy érzik, hogy érinti őket a társasházakban lévő magán-, és egyéb szálláshely szolgáltatás.

A kutatás számos toposszal leszámol: A budapestiek nem akarják az Airbnb-k bezárását, sem az ellehetlenítését, ami a kiadható napok számának korlátozását jelenti.

Azt szeretnék, hogy mégjobban szabályozott keretek között folyjon ez a tevékenység. A médiában sugallt hamis képekkel ellentétben a társasházakban folyó szálláskiadást sokkal kisebb gondot okoz a lakók döntő többségének, mint azt a legtöbben gondolták, vagy amit a közösségi médiában egy-egy törpe, de hangos csoport sugall.

Világossá vált, hogy a szálláshelyek kis hányada okozza a problémák (zaj, közösségi együttélés szabályainak be nem tartása) nagy részét. Ezeket a problémákat kezelni kell, de ennek nem lehet eszköze a betiltás, ellehetlenítés.

A belváros elnépelenedésében a turizmus terjedése jelentéktelen szerepet játszik, a zöld felületek hiánya, a mocskos utcák, a hajléktalankérdés megoldatlansága, annál nagyobbat.

Figyelemreméltó, hogy a lakók tudják, hogy a turizmusból élő vállalkozások jelentős mértékben hozzájárulnak a közteherviseléshez és aggódnak, hogy a szektor korlátozásával tovább szegényednének az önkormányzatok.

A lakók jelentős problémának látják a kevés parkolót, valamint a társasházak leromlott állapotát. Utóbbiak megújulásában az airbnb-zők fontos,és fizetőképes partnerei a társasházaknak, míg a parkolók kihasználtsága a turisták elüldözésével csak növekedni tud, tovább nehezítve a helyben élők életét!

Összefoglalva megállapítható, hogy a budapesti Airbnb piac annyi szállal kapcsolódik Budapest és a turizmus szövetéhez, akkora szeletet hasít ki a turizmusból, annyi embernek ad közvetlen és közvetve megélhetést, akkora adótömeget jelent, hogy az egyoldalú betiltása, a kiadható napok számának korlátozása -ahogy jópár kisebb piacú európai nagyvárosban történt- a lakosság akaratával szemben menne. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által az egyenlő versenyhelyzetre(?!) való hivatkozással propagált kiadható napok számának korlátozására társadalmi igény nincs. A fennálló problémákat nem oldja meg, viszont újabbakat generál. Ezért érdemes lenne egy egy éves moratorium alatt megvizsgálni a hazai és nemzetközi jógyakorlatokat a szálláshelyek számának optimális szinten tartására, valamint áttekinteni az adózásukat, a feketén kiadott lakásokat pedig évekre kitiltani a szálláshelyszolgáltatási piacról. Át kell tekinteni a büntetési tételeket a jogszabályokat be nem tartó szálláshelyek esetén, és meg kell fontolni hogy a nagyobb kapacitású szálláshelyek milyen esetleges többletintézkedésekkel tudják biztosítani a lakóknak a pihenéshez való jogát.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:airbnb budapest bulinegyed kerület lakás probléma

Up Next

Kényelmetlen és fájdalmas sok készülékkel ingázni

Don't Miss

A közösségi média az új pénzügyi tanácsadó?

Advertisement Booking.com

Gazdaság

A hazai üzleti szolgáltatók körében is gyorsul az ESG előretörése

Mennyire ESG-tudatosak a Magyarországon működő üzleti szolgáltató cégek?

Az ABSL Hungary és a Skanska közös kutatása szerint az ESG-témák mára egyértelműen bekerültek a szektor napi működésébe: a válaszadó vállalatok 91%-a kiemelten fontosnak tartja ezeket a szempontokat, és egyre többen építik be a környezeti és társadalmi megfontolásokat az operatív döntésekbe. A felmérés biztató tendenciát jelez: egyre több cég kezdi mérni saját ESG-teljesítményét, és dolgoz ki stratégiát arra, hogyan fordítsa az ESG-elveket versenyelőnnyé. A kutatás emellett azt is mutatja, hogy a vállalatok felkészültsége folyamatosan javul, konkrét lépések történnek például a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és az ESG-hez kapcsolódó teljesítménymutatók nyomon követése terén.

Az ESG – vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok – mára széles körben ismertté vált az üzleti szolgáltatói szektorban. Az ABSL Hungary a Skanskával közösen készítette el ESG Barometer kutatását 2024 végén, amelyben 35, Magyarországon működő vállalat vett részt. A megkérdezett cégek jellemzően több száz vagy több ezer főt foglalkoztató nemzetközi szereplők, amelyek pénzügyi, ügyfélszolgálati, HR- vagy IT-feladatokat látnak el regionális vagy globális szinten. A válaszadók 91%-a egyetértett abban, hogy az ESG kulcsfontosságú kérdés. A kutatás eredményei alapján egyre több vállalat dolgozik azon, hogy megerősítse ESG-keretrendszerét, hatékony eszközöket vezessen be, és stratégiai szemlélet mentén építse be az ESG-elveket a napi működésébe.

„Az ESG egyre fontosabb szerepet tölt be a nagyvállalatok életében, mivel lehetővé teszi számukra a kockázatok hatékony kezelését, a jó hírnév erősítését, valamint azt, hogy megfeleljenek a fenntarthatóságot és etikus üzleti gyakorlatokat előtérbe helyező befektetők, szabályozó hatóságok, ügyfelek és munkavállalók növekvő elvárásainak. Az ABSL és a Skanska közötti partnerség célja, hogy szakértői támogatást nyújtson a vállalatoknak az ESG valamennyi területén, ezzel is elősegítve a felelősségteljesebb és ellenállóbb működés kialakítását „

– mondta Lenk István, az ABSL Hungary elnöke.

A kutatás eredményei globális és helyi szinten is előrelépést mutatnak: a válaszadó vállalatok többsége már rendelkezik hivatalos ESG-irányelvekkel és hosszú távú tervekkel, ami erős stratégiai elköteleződést jelez a szektorban. A lokális szintű megvalósítás is egyre nagyobb lendületet kap: sok cég tűzött ki konkrét célokat, több mint felük például egyértelműen meghatározta saját karbonkibocsátás-csökkentési vállalásait. Emellett a válaszadók 83%-a úgy nyilatkozott, hogy szervezetük készen áll vagy jó úton halad afelé, hogy ESG-alapú működést valósítson meg, ami a stratégiai érettség erősödésére utal. A vállalatok fele már nyomon követi az ESG-hez kapcsolódó teljesítménymutatókat (KPI), és sokan jelenleg is fejlesztik vagy finomítják a mérési és jelentési rendszereiket, így az ESG-szempontok fokozatosan beépülnek a hosszú távú stratégiai tervezésbe.

A kutatás kiemelt figyelmet fordított az ESG társadalmi vetületére. A válaszadó vállalatok jelentős része indított olyan kezdeményezéseket, amelyek a munkavállalók fizikai és mentális jóllétét támogatják. Emellett egyre több munkáltató törekszik arra, hogy olyan munkakörnyezetet biztosítson, amely hosszú távon is fenntartható és egészséges működést tesz lehetővé. A Skanska tapasztalatai szerint az üzleti szolgáltatói szektor bérlői ma már nem pusztán A kategóriás irodaházakat keresnek, hanem olyan tereket szeretnének, amelyek aktív életmódot ösztönöznek, közösségi élményt teremtenek, valamint támogatják a munka és a magánélet egyensúlyát. Ez ma már nem csupán ESG-szempont, hanem versenyképességi előny is a tehetségekért folyó küzdelemben.

„A környezeti felelősségvállalás mellett egyre több vállalat ismeri fel, hogy az ESG a munkavállalói élményről is szól. A társadalmi dimenzió mára prioritássá vált. A dolgozók jólléte, a közösségi terek minősége és az irodaterek funkcionális kialakítása már nem csupán HR- vagy üzemeltetési kérdés, hanem a versenyképesség stratégiai tényezője. Fejlesztőként az a feladatunk, hogy olyan tereket hozzunk létre, amelyek valódi értéket nyújtanak azok számára, akik nap mint nap használják őket”

– mondta Hoffer Dávid, a Skanska Magyarország projektvezetője.

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy az üzleti szolgáltatói szektorban az ESG már nem csupán megfelelési követelményként jelenik meg, egyre inkább lehetőségként tekintenek rá. A válaszadók 77%-a szerint az ESG-alapú működés javíthatja a munkáltatói márka megítélését, erősítheti a reputációt és hozzájárulhat a hosszú távú versenyképességhez. Bár sok vállalatnál még hiányoznak az egységes mérési rendszerek és a gyakorlati útmutatók, egyre többen keresik tudatosan a fejlődés irányát. Ebben a folyamatban kulcsszerepe van azoknak a partnereknek, akik nemcsak elvárásokat, hanem konkrét, megvalósítható megoldásokat is kínálnak. Az ESG valódi előnyeit azok a cégek fogják kiaknázni, amelyek nemcsak alkalmazkodnak a változásokhoz, hanem aktívan alakítják is azokat.

A kutatás teljes anyaga ezen a linken elérhető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Miért nélkülözhetetlen egy profi rendszergazda a céged sikeréhez?

Kép: Unsplash

A mai világban szinte már nincs olyan vállalkozás, amely ne támaszkodna valamilyen informatikai rendszerre. Legyen szó egy egyszerű irodai hálózatról vagy egy összetett szerverinfrastruktúráról, ezek működtetése, karbantartása és védelme elengedhetetlen a hatékony üzletmenethez. Ez egyértelműnek mondható, de vajon mi van a felszín alatt, mitől tud jól működni egy cég, milyen puzzle daraboknak kell illeszkednie ahhoz, hogy a kívülről látható, flott céges működés megvalósuljon, mit takar a rendszerek működtetése, karbantartása és védelme? Nos, itt lép be a képbe a rendszergazda, hiszen ő az, aki biztosítja, hogy a céges működés mögött álló informatikai rendszerek megfelelőek legyenek, kiszolgálják a vállalkozások igényeit. Ebben a cikkben azt nézzük meg jobban, hogy hogyan működik ez a folyamat, a háttérben milyen feladatokat végeznek el a rendszergazdák.

Ki a rendszergazda és mivel foglalkozik, mi a rendszergazda szolgáltatás?

A rendszergazda olyan informatikai szakember, aki a rendszerek biztonságos üzemeltetéséért felel. A sysadmin, ahogyan angolul hívják teljes körű rendszergazdai szolgáltatást nyújt, legyen szó kis- és középvállalkozásokról vagy nagyobb cégekről. A rendszergazda célja, hogy ügyfeleinek stabil, biztonságos és jól működő IT-rendszert biztosítson, amely egyfelől megteremti a céges kereteket, alapot ad azoknak a működéséhez, másfelől segíti is az üzleti növekedést.

Mit csinál pontosan egy rendszergazda?

A rendszergazda elsődleges feladata tehát az informatikai infrastruktúra zavartalan működésének biztosítása. De mit takar ez valójában, milyen feladatokat vet fel?

Az informatikai infrastruktúra zavartalan működésének biztosítása magába foglalja:

A szerverek, hálózatok és munkaállomások felügyeletét;
A szoftverek telepítését, frissítését és karbantartását;
A felhasználói támogatást és problémamegoldást;
A biztonsági mentések készítését, helyreállítási tervek kidolgozását;
A kiberbiztonság megteremtését (tűzfalak, vírusvédelem, jogosultságkezelés)

A rendszergazda gyakran a háttérben dolgozik és csak akkor válik láthatóvá, amikor felmerül egy probléma. Sok esetben egyébként még ilyenkor sem, mert ha időben észrevesz és megelőz egy problémát,akkor az rögtön javításra kerül, így nem okoz károkat.

Miért ennyire fontos ez egy cég szempontjából?

Az IT-rendszerek leállása nem csak bosszúságot jelent: egy-egy kritikus hiba akár órákra, napokra is megbéníthatja a munkát, amiből közvetlen anyagi kár keletkezhet. Ennél is súlyosabb következménye lehet egy adatvesztésnek vagy egy kibertámadásnak – ezeknek a helyreállítása nemcsak költséges, de a cég hírnevét is komolyan veszélyeztetheti, sőt volt már olyan is, hogy egy vállalkozás végét jelentette.

Egy rendszergazda nemcsak a problémákat hárítja el, hanem segít is megelőzni azokat.

Ennek az érdekében:

Biztosítja a rendszeres mentéseket,
Felügyeli a jogosultságokat, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá érzékeny adatokhoz;
Frissen tartja a szoftvereket és javítócsomagokat telepít;
Folyamatosan monitorozza a hálózat működését, észreveszi az anomáliákat

Ki a külsős rendszergazda, miért éri meg vele dolgozni?

Sok cég számára nem indokolt vagy nem költséghatékony egy teljes állású IT-szakember alkalmazása. Itt jön a képbe a külsős rendszergazdai szolgáltatás.

Ennek az előnyei, hogy:

Ez egy költséghatékony megoldás, fix havidíjjal vagy eseti díjazással;
A külsős rendszergazda széles körű tapasztalattal rendelkezik, különböző iparágakból;
A szolgáltatások rugalmasak, igényre szabhatóak;

Mik a tipikus problémák, amiket egy rendszergazda megold? Hogyan teszi meg ezt?

A rendszergazdák kezelik, megoldják, pótolják a következőket:

Lassú, akadozó hálózatok;
Elavult, biztonsági résekkel rendelkező szoftverek;
Rendszertelen vagy hiányzó biztonsági mentések;
Jogosultságkezelési hibák (például egy volt kolléga hozzáférései aktívak maradnak);
Vírusok, zsarolóprogramok, adatszivárgások, védőháló kialakítása

Mindezek nemcsak kellemetlenséget okozhatnak, de hosszú távon veszélyeztethetik a cég működését. Kézenfekvő megoldás tehát a megelőzés, aminek a kialakításához számos feladat elvégzése szükséges.

Összefoglalás: miért van szüksége minden cégnek rendszergazdára?

A közhiedelemmel ellentétben egy megbízható rendszergazda nem azzal foglalkozik, hogy „javítgatja a számítógépeket”. Egy ilyen szakember stratégiai partnerré válhat a vállalkozás működésében, főként, ha a kezdetektől jelen van, ha vele együtt alakul a cég és már az indulástól biztos alapokat és korszerű, a cég igényeinek megfelelő megoldásokat alakít ki. A rendszergazda által biztosított stabil és biztonságos informatikai háttér ugyanis nélkülözhetetlen a hatékony és zökkenőmentes munkavégzéshez.

Ha fontos számodra, hogy céged informatikai rendszere mindig megbízhatóan működjön, érdemes rendszergazdát keresned.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Vámfegyverszünet: Európa még nem lélegezhet fel

Bár az Egyesült Államok és Kína közötti vámtarifák jelentős változtatásának átmeneti felfüggesztése enyhülést hozott, nem oszlatta el az e-kereskedelemmel kapcsolatos globális aggodalmakat.

A kis értékű kínai csomagokat terhelő amerikai vámteher és a piac bizonytalansága miatt a kínai kereskedők egyre nagyobb figyelmet fordítanak Európára, ami kihat a magyar piacra is. A FoxPost szerint bár az adatokban egyelőre nem látható szokatlan növekedés a Kínából érkező csomagforgalomban, fel kell készülni egy esetleges jelentős növekedésre.

Május 14-től ideiglenes vámcsökkentés lépett életbe az Egyesült Államok és Kína között, amely 90 napra enyhíti a két gazdasági nagyhatalom között húzódó kereskedelmi feszültségeket. Az Egyesült Államok a kínai árukra korábban kivetett 145 százalékos vámtarifát 30 százalékra mérsékelte, míg Kína 125-ről 10 százalékra csökkentette az amerikai termékekre vonatkozó vámszinteket.

Árnyalja a képet, hogy továbbra is érvényben maradt a 100 dolláros fix vámteher az Egyesült Államokban, ami különösen fájdalmas az olcsó, kis értékű kínai rendelések szempontjából, hiszen épp ezekből érkezett eddig naponta több millió. A megállapodás 30 százalékos vámszintje még mindig háromszor magasabb a kínai árukra, mint a 2023-as átlagos 10,3 százalékos szint (1). Ráadásul a kis csomagoknál a magas minimális vámtétel ellehetetleníti a korábban megszokott kereskedelmi modelleket.

A FoxPost elemzése szerint a vámfegyverszünet nyomán nem indult meg jelentős forgalomnövekedés a kínai csomagok terén Magyarországon. A vállalat adatai szerint áprilisban ugyan kismértékű növekedés volt megfigyelhető a Kínából érkező csomagok számában, ám ez szezonális hatásnak tudható be, és nem hozható közvetlen összefüggésbe az amerikai intézkedésekkel.

Kína Európa felé kacsingat

A kínai e-kereskedelmi cégek – köztük a Temu és a Shein – ugyanakkor továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak az európai piacra. Az Európába irányuló kínai kiscsomag-forgalom az idei első negyedévben 28 százalékkal nőtt a Guardian adatai szerint (2). Sokatmondó az is, hogy Kína kereskedelmi miniszterhelyettese május elején azt nyilatkozta, hogy Kína erősíti kereskedelmi jelenlétét Közép- és Kelet-Európa irányába (3).

A FoxPost szerint a jelenlegi vámtűzszünet lehetőséget ad a hazai szereplőknek, hogy felkészüljenek az esetleges forgalomnövekedésre. „A 90 napos vámenyhítés nem nyújt hosszú távú stratégiai biztonságot, ugyanakkor értékes időt biztosít az alkalmazkodásra, kapacitásbővítésre és szolgáltatásfejlesztésre” – mondta Radeczky Zoltán, a FoxPost vezérigazgatója.

Nem biztos, hogy fennmarad a nyugalom

A vámfegyverszünet augusztus közepéig tart, de nem biztos, hogy utána is fennmarad a nyugalom. Ha az Egyesült Államok a három hónapos időszak végén ismét a vámtarifák emelése mellett dönt, az újabb sokkot okozhat a globális e-kereskedelemben. Ebben az esetben a kínai eladók még intenzívebben fordulhatnak Európa felé, hogy kompenzálják az amerikai piac szigorúbb hozzáférését.

Ez különösen az olcsó, kis értékű termékek szegmensében hozhat gyors elmozdulást – ahol az árkülönbségekben néhány százaléknyi vám is komoly versenyhátrányt jelenthet. Radeczky szerint, ha a vámok valóban visszaemelkednek, az az idei karácsonyi szezonban ugrásszerű növekedést eredményezhet az Európába – és ezen belül Magyarországra – irányuló csomagforgalomban.

„A FoxPost felkészült a kínai csomagforgalom esetleges megugrására, technikailag és szervezetileg egyaránt. A Packeta-val zajló integrációnk a végéhez közeledik, ennek köszönhetően jelentősen bővült a kapacitásunk és nőtt a működési hatékonyságunk. Jelenleg Magyarország legnagyobb csomagautomata-hálózatát üzemeltetjük (4), és a fejlesztések folyamatosak: terveink szerint az év végére az automaták száma megközelítheti a négyezret”

– mondta Radeczky Zoltán, a FoxPost vezérigazgatója.

Hozzátette:

„Az elmúlt közel egy évben komoly tapasztalatot szereztünk a TEMU-platformról érkező küldemények kezelésében, amelyet még a tavalyi ünnepi csúcsidőszakban is fennakadás nélkül teljesítettünk. Ez a gyakorlat, a megerősített infrastruktúránk és a tudatos tervezés együtt lehetővé teszi, hogy egy újabb forgalmi hullám esetén is felkészülten reagáljunk.”

A kínai terjeszkedés piaci torzulást hozhat

A vámháború kettős hatást gyakorolhat a magyar e-kereskedelmi piacra. A fogyasztók egyelőre továbbra is élvezhetik a kínai online platformok kedvező árait és széles termékkínálatát, ami különösen vonzó az árérzékeny vásárlói rétegek számára. Ám ha kiesik az amerikai forgalom, nőnek az amerikai vámok, akkor ezeket a többletköltségeket az európai fogyasztókra is szét fogják teríteni a kínai kereskedők. Ez akár a jelenleg olcsón kínált termékek árának emelkedéséhez is vezethet – mondta Radeczky Zoltán.

Ugyanakkor a hazai webáruházak egyre nehezebb versenyhelyzetbe kerülnek. Mivel árban nem tudják felvenni a versenyt a globális szereplőkkel, kénytelenek például gyors szállítással, fejlettebb ügyfélszolgálattal, rugalmasabb garanciális feltételekkel ellensúlyozni a hátrányt. Mindez komoly alkalmazkodási kényszert ró rájuk.

Bár a jelenlegi helyzet rövid távon kedvező lehet a fogyasztók számára, hosszabb távon a hazai szereplők térvesztése a piaci verseny csökkenését eredményezheti, és a választék szűkülését is maga után vonhatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!