Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Stabilan magas a fővárosi új építésű lakások négyzetméterára

Az elmúlt negyedévek során érdemben nem változott az átlag négyzetméterár a fővárosi újlakás piacon.

Az első negyedévben 3%, a második negyedévben 2% volt a növekedés, míg a harmadik negyedévben 1%-nál kisebb megtorpanást mért az Otthon Centrum. Viszont egyre nagyobb – immár háromszoros – a különbség a legdrágább és a legolcsóbb kerületek átlagára között – ismertették a felmérés eredményét az Otthon Centrum elemzői.

„Az év első felében lassult az árnövekedés a harmadik negyedévben pedig már stagnált az új építésű budapesti ingatlanok átlagos négyzetméterára”

– ismertette az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője a szeptemberi adatokat. Soóki-Tóth Gábor elmondta, a fővárosi projektekben kínált lakások átlagos négyzetméterára 1,671 millió forint, ami az előző negyedéves felméréshez képest 0,9 százalékkal alacsonyabb érték. Éves viszonylatban összesen 4 százalékkal emelkedett az átlagos négyzetméter a fővárosban, ami a korábbi évekhez képest jelentősen mérsékeltebb drágulást jelent.

A legdrágább kerületek sorrendje nem változott, de a köztük lévő különbség nőtt, ahogy a szakember fogalmazott, „a kerületek között még soha nem volt ekkora az árkülönbség, már háromszoros a szorzó.” A II. kerület 3,38 millió forintos átlagos kínálati négyzetméterárral a legdrágább a fővárosban, a második a XII. kerület 3,23 millió forinttal, de a dobogóra felfért még az V. kerület 3,08 millió forinttal. Ugyanakkor az átlagnál jelentősen magasabb kínálati árak jellemzik még az I. és VI. kerületet is.

A budai és a belvárosi kerületek többségében másfél és kétmillió forint közötti ársávban ingadozik az átlagos négyzetméterár. A jelentős új építésű lakásállománnyal rendelkező XIII. kerületben 1,57 millió, a III. kerületben 1,64 millió, a IX. kerületben 1,81 millió, míg a XI. kerületben 1,94 millió forint a kínálati négyzetméterár átlaga. A budai oldalon a XXII. kerület, a belváros szélén pedig a VIII. kerület árazása másfél millió forint alatt maradt, csak úgy, mint a külső pesti kerületeké, ahol 1-1,5 millió forint közötti átlagár az irányadó. Legolcsóbb a XX. kerület 1,1 millió forinttal, a legdrágább pedig a XVIII. kerület 1,5 millió forinttal.

Budapesten jelenleg 327 új építésű lakásberuházás van folyamatban, ezekben mintegy 25,3 ezer lakás épül. A projektek és a lakások számát tekintve is emelkedést mutatott az OC mérése: az előző negyedévhez képest a projektek száma 2 százalékkal, a lakások száma 5 százalékkal bővült.

„Ugyanakkor a lakások átlagos kínálati négyzetméterára 0,9 százalékkal alacsonyabb a második negyedévinél”

– hívta fel a figyelmet Soóki-Tóth Gábor.

A folyamatban lévő beruházások 26 százalékának, mintegy 6,5 ezer lakásnak a hirdetése még nem kezdődött el, ami arányait tekintve kevesebb az előző negyedévinél.

A harmadik negyedévben 30 projekt közel 2200 lakásának beruházása kezdődött el, melyből 22 projekt 600 lakásának az értékesítése van folyamatban, ami mindkét mutató esetben magasabb a második negyedévben mértnél. Angyalföld lendülete megtörhetetlen, a legtöbb projekt és lakás továbbra is a XIII. kerületben épül: a 62 projektben 8,1 ezer épülő és tervezett lakás kiemelkedő szám a fővárosi kerületek között. A budai oldalon a XI. kerület hagyományosan a második, Kelenföldön 39 projektben 4,8 ezer lakás épül. Projektszámban a III. kerület a bronzérmes 35 projekttel, míg az épülő lakások számában a IX. kerület lett dobogós 3 ezer lakással.

A legkevesebb projekt az I., az V., a XVIII. és a XXI. kerületben ismert, összesen két darab, míg lakásszámban az V. kerület mellett a XVI. kerületben épül a legkevesebb lakás – kevesebb, mint 50 darab.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre

Soha nem látott roham indult a boltokban, miután a SZÉP kártyával hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. 2025. december 1-jétől idén április 30-ig 44 ezer K&H kártyabirtokos használta fel cafeteriáját bevásárlásra. A friss adatok szerint összesen 4,7 milliárd forintot költöttek el az élelmiszerüzletekben, ami a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest közel 1,5 milliárdos növekedést mutat.

A számok döbbenetesek: az öt hónapos időszak teljes SZÉP-kártyás forgalmának több mint 30 százaléka élelmiszer-vásárlásokból származott, igaz, ebbe beleesett a tavalyi karácsonyi időszak is. Kimondható, hogy amíg hideg élelemért is lehetett SZÉP kártyával fizetni, addig a cafeteria-rendszer legismertebb eleme már nemcsak a pihenést és kikapcsolódást szolgálta, hanem a mindennapi megélhetés egyik fontos pénzügyi lába lett.

A vásárlási szokásokból az is jól látszik, hogy a felhasználók tudatosan és nagyobb volumenben költöttek. Az átlagos kosárérték elérte a 9200 forintot, vagyis sokan nem csupán néhány terméket vásároltak, hanem a kártyabirtokosok többsége jelentősebb, tervezett nagybevásárlások finanszírozására használta a keretét.

„Kiemelkedő érdeklődés övezte a hideg élelmiszerek SZÉP kártyával történő fizetését. És nemcsak a költési adatokban jelentett látható szintlépés, hanem a fizetési technológiák terén is

hangsúlyozta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

– Az ügyfeleink 5 százaléka használta digitális SZÉP kártyáját a fizetésnél. A digitális fizetés növekvő népszerűsége is igazolja, hogy a könnyű és gyors felhasználói élmény, valamint a technológiai naprakészség ma már alapvető elvárássá kezd válni bevásárláskor. Nem kérdés tehát, hogy a kkv-szektor számára a SZÉP kártya valódi stratégiai eszköz, akár cafeteriaként adják munkavállaóiknak, akár úgy, hogy maguk válnak elfogadóhellyé.”

Bár a K&H SZÉP-kártyás forgalmi statisztikákban továbbra is a nagyvállalatok dominálnak, a kisvállalkozások szerepe is érezhetően megnőtt ebben az időszakban, ami egyben azt is eredményezte, hogy a forgalom egy része közvetlenül a helyi közösségekben maradhatott, hozzájárulva a gazdasági sokszínűség megőrzéséhez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Amikor a föld és az űr együtt segíti a gazdálkodókat – fiatal fejlesztő megoldása a vízpazarlásra

A digitális technológiák egyre fontosabb szerepet játszanak a mezőgazdaságban. Az új megoldások segítenek abban, hogy a gazdálkodás hatékonyabb és fenntarthatóbb legyen. A pontos talajnedvességi adatok és az adatvezérelt öntözés hozzájárulhatnak a vízfelhasználás csökkentéséhez, a terméshozamok növeléséhez, valamint a természeti erőforrások védelméhez. A K&H STEM pályázat szakmai különdíjas projektje szenzoros mérések és műholdas adatok kombinálásával támogatja ezt a törekvést.

 A fejlesztés hatása azonban nemcsak a mezőgazdaságban fontos. A víz tudatos használata a mindennapokban is érezhető lehet. Kevesebb pazarlás történik, így a természeti erőforrások is jobban megmaradnak. A pontos öntözési döntések pedig hozzájárulhatnak ahhoz, hogy stabilabb legyen az élelmiszer-ellátás. Az ilyen adatvezérelt megoldások segítenek abban, hogy a mezőgazdaság jobban alkalmazkodjon a szélsőséges időjáráshoz, és hosszútávon is fenntarthatóbbá váljon.

Simon Márton, az Óbudai Egyetem, Neumann János Informatikai Kar hallgatójának fejlesztése egy szenzoros és egy szoftveres rendszer kombinációja. Az eszköz rendszeres talajnedvesség-méréseket végez, az adatokat pedig egy online felületen jeleníti meg műholdas megfigyelésekkel – például növényállapot mutatókkal – kiegészítve. Így a gazdálkodók pontosabb képet kaphatnak a talaj állapotáról és megalapozottabb döntéseket hozhatnak az öntözésről.

A fejlesztés egyik különlegessége, hogy a szenzorok nem hagyományos mobilhálózati IoT-kapcsolatra épülnek. Egy speciális rádiós megoldásnak köszönhetően egyetlen központi egység akár 10–20 kilométeres területet is lefedhet, így a rendszer olyan mezőgazdasági területeken is használható, ahol a mobilhálózati lefedettség korlátozott. A projekt egy talajnedvesség-szenzor és adatplatform prototípusa, amely segíthet a gazdálkodóknak csökkenteni a vízfelhasználást és a költségeket, miközben fenntarthatóbbá teszi a mezőgazdasági gyakorlatokat.

„A K&H-nál kiemelten fontos számunkra a fiatal tehetségek támogatása, hiszen meggyőződésünk, hogy a jövő innovációi gyakran az egyetemi évek alatt születnek és ezek a gondolatok később a gyakorlati IT fejlesztésekben is értéket teremtenek. Egy fiatalos, dinamikus és energikus szervezetként működünk, ahol az IT-szakemberek valódi fejlődési lehetőségeket találnak, támogató szakmai közösség, széles képzési lehetőségek, valamint karrierutak és projektváltási lehetőségek segítik kollégáink szakmai kiteljesedését. A K&H STEM pályázat díjazott projektjei is jól mutatják, miért fontos számunkra ez a terület, a fiatal fejlesztők már egyetemi éveik alatt olyan technológiákon dolgoznak- például szenzorhálózatokon, beágyazott rendszereken és felhő alapú adatplatformokon-, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a modern IT megoldásokhoz, melyek hosszútávon a banki és üzleti digitalizációt is formálják.”

– mondta Ozorai Dénes a K&H IT vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Fél évre lefagyhat az ipari ingatlanpiac a kormányváltás után

A kormányváltást követő bizonytalanság rövid távon érezhetően visszafoghatja a magyar ipari és logisztikai ingatlanpiac aktivitását. A piaci szereplők szerint a következő hónapokban a befektetők és vállalatok jelentős része kivárásra rendezkedhet be, ami átmeneti lassulást hozhat a tranzakciók számában.

„A politikai mikrokörnyezet rövid távon kivárást eredményez, szinte paralízist okozva a piacon, ahol a nem sürgős döntéseket elhalasztják”

– mondta Weitzel Zsolt, a REMAX Hillside irodák partnere és vezető értékesítője.

A nagy beruházások lehetnek a legérzékenyebbek

A szakértő szerint a bizonytalanság különösen a nagyobb volumenű beruházásokat és fejlesztéseket érintheti, ahol a döntések időigénye eleve hosszabb, és a gazdaságpolitikai környezet kiszámíthatósága kulcsszerepet játszik. Az ipari és logisztikai ingatlanpiac működését alapvetően meghatározza a befektetői bizalom, amely egy politikai fordulatot követően átmenetileg meginoghat.

„A kormányváltást követően az átmeneti bizonytalanság miatt a befektetők még legalább fél, akár egy évig kivárnak, amíg az új gazdaságpolitikai irányok körvonalazódnak”

– tette hozzá.

A kivárás elsősorban a nem sürgős beruházásokat érinti, ugyanakkor a már előkészített vagy folyamatban lévő projektek esetében nem várható azonnali leállás. A piaci szereplők ugyanakkor óvatosabbá válhatnak, különösen a spekulatív fejlesztések esetében, ahol a bérlői elköteleződés hiánya nagyobb kockázatot jelent.

A kereslet nem tűnt el, de óvatosabb lett

A bérlői oldalon szintén érzékelhető a döntéshozatal lassulása, amely nem független az elmúlt évek gazdasági folyamataitól sem. Az infláció, a magasabb finanszírozási költségek és az energiaárak növekedése már korábban is óvatosabb működésre késztette a vállalatokat.

„Vagyis a kereslet nem tűnt el, de óvatosabb, lassabban döntő és sokkal inkább költségtudatos lett”

– fogalmazott a szakértő.

Magyarország az elmúlt években jelentős nemzetközi tőkét vonzott az ipari és logisztikai szektorba, különösen az autóipari és e-mobilitási beruházások területén. A külföldi befektetők reakciója ezért kulcsfontosságú lehet a következő időszakban. Egy új gazdaságpolitikai környezet rövid távon kivárásra késztetheti a nemzetközi szereplőket is. A szakértők szerint ugyanakkor a jelenlegi helyzet elsősorban átmeneti jellegű. Amint az új gazdaságpolitikai irányok és szabályozási keretek kiszámíthatóvá válnak, a beruházási aktivitás fokozatosan visszatérhet.

Hosszabb távon a magyar ipari és logisztikai ingatlanpiac fundamentumai továbbra is stabilak maradhatnak, ugyanakkor a következő hónapokban a kivárás és az óvatos döntéshozatal határozhatja meg a piaci működést.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss