Gazdaság
Mesterséges intelligencia egy kkv mindennapjaiban
A forgószélként érkező, de a jelek szerint tartósan köztünk maradó mesterséges intelligencia nemcsak a laikus közönséget, az MI vezérelte alkalmazások piacát és a startup ökoszisztémát, vagy a művészek világát bolygatta meg, hanem komoly hatással van a hazai kkv-kra is. Egy friss kutatás szerint 63%-uk rendkívül alacsony MI tudatossággal bír és csak 2% nevezhető kiemelkedően tudatosnak ezen a területen. * Azonban, akik már használnak generatív MI alkalmazásokat, ők sem biztos, hogy tisztában vannak olyan kérdésekkel, hogy az ilyen eszközök segítségével előállított, majd céges, akár piaci környezetben felhasználni kívánt tartalmaknak milyen szerzői jogi vonatkozásai vannak.
Annyira áthatja a generatív mesterséges intelligencia témája a hazai kis- és -középvállalkozások életét is, hogy egy-egy cégvezető előbb-utóbb szembesül a kérdéssel: az én cégem mire tudná használni? Erre már most rengeteg válasz adódik, az azonban még sok esetben kérdéses, hogy az MI „termékei” szerzői és egyéb jogi szempontból milyen megítélés alá esnek. A leggyakrabban használt, szöveget, képeket, videókat, akár zenei felvételeket generáló MI platformokat már nagyon kis befektetés mellett, minimális betanulással működésre lehet bírni, majd az eredményt akár céges kommunikációra, értékesítés támogatására, vagy akár PR célokra használni. Lássuk, hogy vannak-e ebben jelenleg buktatók és ha igen, mik azok!
A szerzői jog és az MI viszonya
Elsőként azt érdemes tisztázni, hogy pontosan mit és hogyan véd a szerzői jog: művészeti, kulturális vagy tudományos alkotások (például filmek, fotók, irodalmi művek, grafikai alkotások) akkor állhatnak szerzői jogi védelem alatt, ha többek puszta ötletnél, és bírnak úgynevezett „egyéni, eredeti jelleggel”. Ez azt jelenti, hogy az alkotás, például a fotó, akkor lesz szerzői jogilag védett, ha annak elkészítése során a fotós kreatív döntéseket hoz – például a téma, pozíció, perspektíva megválasztásával –, és olyan egyéni jelleggel ruházza fel, amely megjelenik a végső alkotásban. Az így készült alkotások a létrejöttüktől a „szerző”, vagyis az alkotó egész életében és a halála utáni 70. év végéig a jogilag védett.
Szorosan kapcsolódik ide a névfeltüntetés, ami a szerzőket illető egyik legfontosabb személyhez fűződő jog, mely révén a mű és a szerző kapcsolata tisztázható, és erről – vagyis arról, hogy feltüntessék-e a szerző nevét a művel összefüggésben, a szerző jogosult dönteni (főszabály szerint egyébként fel kell tüntetni). Ha ez elmarad az a szerzői jog megsértésének minősülhet – amivel szemben bíróságnál fel is léphet a szerző. Erre példaként: Gaál Sándor fodrász és feltaláló, a gépével hullámosított hajú modellről készült fotó publikálását a Színházi Élet című magazinban a Bíróság jogsértőnek találta, mert elmulasztották feltűntetni a fotográfus, Földes Izsó nevét a képpel összefüggésben 1931-ben.
Mindezt a jelenre, az MI korra vetítve egyelőre bonyolult kérdés, hogy mi a helyzet a MI segítségével átalakított/készített képekkel? A gépi tanuláson alapuló szoftvereket már elég régóta használják általános retusálási feladatokra, mégsem merült fel eddig komolyan annak a szükségessége, hogy például a szín filterezés során használt szoftvert meg kellene jelölni szerzőként. Ha azonban komolyabb átalakítást, például deepfake (valósághű, de hamis tartalom – pl. olyan mondatok híres emberektől, amelyek sosem hangzottak el) jellegű beavatkozást végeztetünk el az MI segítségével, akkor az EU AI Rendelete alapján fel kell tüntetnünk, hogy mesterséges Intelligencia manipulálta képet.
Kié akkor az MI által előállított kép?
Erre egyelőre csak nem egyértelmű válasz adható: attól függ. Attól, hogy mennyi emberi kreatív döntés, vagy egyéni jelleg jelenik meg a végső alkotásban. Ha például csak annyi promptot (szöveges utasítást, parancsot) kap a képgeneráló MI, hogy alkosson egy fotót egy tengerparti naplementéről, minden mást azonban a rendszerre bízunk, akkor csak egy ötletet, mint egy megrendelést adtunk át az eszköznek, miközben az érdemi, kivitelezési kreatív döntést a rendszerre bíztuk, rá delegáltuk.
Az AI azonban nem lehet szerző.
Mivel nem vett részt a kreatív kivitelezésben ember, aki a szerzői jogok alanya lehet, és a kreatív kivitelezést megvalósító MI nem lehet szerzői jogok alanya, az így létrejött kép nem is kap jogi védelmet. Más a helyzet azonban, ha a generált képet jelentősen átdolgozzuk, új elemekkel egészítjük ki saját alkotómunka révén, ugyanis ilyenkor az új elemek tekintetében – ha közben érdemi, új, kreatív döntések születnek – szerzői tevékenységet végzünk és ezekre a részekre szerzői jogunk lehet. És megint más a helyzet, ha az MI például csak a retusálásban, utómunkákban segít, hiszen ilyenkor elenyésző a gépi hozzájárulás a végső alkotásban, és aligha vitatott a szerzői státusz.
A zeneszámok esetén annyiban lehet más a helyzet, hogy ha a zenemű szerzője és a dalszöveg írója két külön személy – ilyen szempontból egyszerűbb az MI általi generálás értékelése is. Ha megírunk egy dalszöveget, és annak a megzenésítését az MI-re bízzuk, akkor szerzői jog csak a dalszövegen keletkezhet – ha az a feltételrendszernek megfelel – míg az MI által generált zene nem minősülhet műnek annak okán, hogy azt nem természetes személy alkotta
Itt azt is fontos tisztázni, hogy a szerzői jogi védelemhez nem szükséges a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejelentést tenni; ha az alkotás megfelel a törvényi feltételeknek, akkor az jogvédettnek tekinthető. Ha a feltételek megfelelő fennálltát vitatná valaki – például felmerül, hogy a sajátunknak vallott zeneszám zenei alapja az MI bevonása miatt nem is részesülne jogi védelemben – akkor az ilyen típusú jogvitát a felek bírósági úton tudják rendezni.
Belátható és beláthatatlan következmények
Még mindig friss élmény talán mindenkinek a generatív mesterséges intelligencia használata, aminek a lehetséges felhasználási módjait folyamatosan tárjuk fel, ezzel párhuzamosan nyaktörő tempóban zajlik a fejlesztése is, ezért jósolni rendkívül nehéz, de valamennyi tapasztalatot mégis összegezhetünk az elmúlt pár évből.
A kreatív iparágak fő szegmenseiben egyelőre nem csökkent a kereslet az emberi alkotók munkái iránt, szemben az MI generált tartalmakkal. Továbbra is emberi szerzők művei szólnak a rádióban, és streaming platformokon is ők dominálnak. Vannak olyan piaci szegmensek, ahol tere lehet a gyorsabb és egyszerűbb gépi generálásnak az emberi alkotókkal szemben – a háttérzene felhasználás, vagy a stock image-ek (illusztrációnak szánt, előre elkészített, megvásárolható fotók) piacán az MI generált tartalmak például kiválthatják az emberi kreativitás által táplált repertoárokat.
A szerzők, előadóművészek, illetve általában a szerzői jogi jogosultak oldaláról az ijedelem nagyobb részt abból ered, hogy a hozzájárulásuk nélkül, vagy legalábbis nem teljesen tisztázott körülmények között, használták fel a műveiket gyakran olyan MI rendszerek tanítására, amik a jogosultak piacán, a műveikkel, teljesítményeikkel akár versenyezni is tudó termékek tömeges előállítására alkalmasak.
Ezen a területen a jogalkotók, jogalkalmazók még felmérni és értékelni próbálják a jogosultak sérelmeit és keresik az élhető, arányos intézkedéseket, amelyek egyszerre védik a jogosultak érdekeit, és nem jelentenek túl nagy akadályt a technológiai innovációnak sem.
A szakértők általános tanácsa, hogy ha a céges célokra használunk bármilyen generatív MI-t, akkor érdemes feltüntetni a forrást, illetve az eszközt, betartani az alapvető, kézenfekvő etikai szempontokat (ismert műalkotások, karakterek, pl. Mona Lisa, felhasználása), illetve átolvasni a felhasználási feltételeket, és az alapján meggyőződni arról, hogy pontosan mire ad jogosultságot, vagy milyen felelősséget vállal az adott platform szolgáltatója.
*Forrás: a BellResearch és a System 32 IT Kft. közös kutatása
Illusztrációk: CoPilot AI
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új növekedési szakaszba lépett a TC2: többségi tulajdonrészt szerzett a szerb Kombinat IT Services vállalatban
Tizedik működési évét megkezdve többségi tulajdonrészt szerzett a szerb Kombinat IT Services vállalatban a TC2.
A döntést az elmúlt egy év sikeres szakmai együttműködése alapozta meg, amely során a két vállalat több felhő-natív rendszer megvalósítását igénylő projekten dolgozott együtt.
Az akvizíció célja, hogy a TC2 platformszintű mérnöki és felhőüzemeltetési szakértelmét alkalmazásmodernizációs és alkalmazásfejlesztési képességekkel egészítse ki, és ügyfelei számára a teljes életciklus mentén egységes, üzleti fókuszú szolgáltatást nyújtson. A lépés a vállalat tudatosan felépített fejlődési ívének következő állomása.
A TC2 az elmúlt tíz évben szakértői indulásból regionálisan is releváns, nagyvállalati fókuszú technológiai partnerré vált. Egyre erősebben jelent meg az az ügyféligény, hogy a stabil, skálázható felhőplatformokra épülő rendszerek mellett az alkalmazások modernizációja és fejlesztése is egységes szemléletben, egy kézben valósuljon meg.
A TC2 2024-ben kezdett szorosabban együttműködni a Kombinat IT Services-szel olyan projektekben, ahol a modern fejlesztési és DevOps technológiák magas szintű ismerete, valamint a nagyvállalati környezetben elvárt szállítási minőség egyaránt kulcsszerepet kapott. A Kombinat web-, mobil-, adat- és IoT-fejlesztési tapasztalata, valamint felhő-natív architektúrák és AI-alapú alkalmazásmodernizációs megoldások terén szerzett szakértelme egészíti ki a TC2 platformszintű mérnöki tudását.
„Az elmúlt egy év közös munkája egyértelművé tette számunkra, hogy a platformszintű gondolkodás és az alkalmazásfejlesztési szemlélet integrálása valódi ügyfélértéket teremt. Az alkalmazásokba integrált, üzleti célokra szabott innovatív megoldások és ezek teljeskörű fejlesztés- és üzemeltetés támogatása révén ügyfeleink számára mérhető versenyelőnyt biztosítunk”
– mondta Sepsy Károly, a TC2 üzletfejlesztési vezetője.
A többségi tulajdonszerzéssel a TC2 célja a már bizonyított közös képességek szervezeti szintű integrálása. Az egységes működés ügyféloldalon rövidebb fejlesztési ciklusokat, kisebb szállítási kockázatot és egyértelmű felelősségvállalást jelent, különösen komplex nagyvállalati és államigazgatási környezetben.
„Egy bizonyos érettségi szint felett nem csak az a kérdés, mit teszünk a szolgálatásfejlesztés során, hanem az is, hogyan tudjuk hosszú távon biztosítani ugyanazt a gondolkodásmódot, minőséget és felelősségvállalást a teljes értéklánc mentén. Ez a lépés erről szól”
– tette hozzá Révész Róbert, a TC2 társalapítója és CEO-ja.
A TC2 a közös képességek további mélyítésére, a felhő-natív fejlesztések és a komplex vállalati megoldások erősítésére, valamint regionális jelenlétének bővítésére fókuszál. A jubileumi év így egy új, integrált növekedési fejezet kezdetét jelenti.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Otthoni energiatároló program: a MANAP javaslatai a pályázóknak
A kormány közzétette az Otthoni Energiatároló Program részletes pályázati felhívását, amelynek célja, hogy lakossági napelemes rendszerekhez energiatároló berendezések telepítését támogassa vissza nem térítendő, legfeljebb 2,5 millió forint támogatással.
A támogatást olyan magánszemélyek igényelhetik, akiknél a beruházás helyszíne magyarországi lakóingatlan, és akik már rendelkeznek napelemes rendszerrel vagy annak telepítését vállalják. A pályázat fontos lehetőséget kínál a zöldenergia hatékonyabb felhasználására és a háztartások energia-önellátásának növelésére. Ugyanakkor a beruházás sikerét és hosszú távú megtérülését nagymértékben befolyásolják a technikai megoldások, a kivitelezési döntések és a választott gyártók, ezért a Manap javaslataival abban kíván segítséget nyújtani, hogy a pályázók megalapozott döntéseket hozhassanak, és csökkentsék az energiatároló rendszerekhez kapcsolódó kockázatokat.
A program jelentős lehetőség a háztartások energiafüggetlenségének növelésére és rezsiköltségeik csökkentésére, ugyanakkor a műszaki megvalósításban szakmai körültekintést igényel. Ezért a MANAP tudatos döntéshozatalra hívja fel a pályázók figyelmét, különösen a kivitelezőválasztás, a gyártói háttér értékelése, és az eszközök telepítési helyének műszaki és biztonsági szempontjai vonatkozásában. A pályázat 2026. február 2-án 10:00 órakor indul, és részletes feltételei elérhetők a kormany.hu/otthonienergiatarolo oldalán.
A 2026. február 2-án induló első pályázati szakaszban nem szükséges kivitelezőt választani.
A pályázati felhívás értelmében a támogatási kérelem benyújtásához nem szükséges előzetesen kivitelezőt kijelölni vagy szerződést kötni. A kiírás szerint a szerződéskötésre csak az igazolási szakaszban (2026. március 16-tól kezdődően) lesz szükség, így fontos időt szentelni arra, hogy a kivitelező listán szereplő vállalkozások ajánlatait alaposan megvizsgálják és értékeljék a műszaki tartalom, ár és megbízhatóság alapján.
Ajánlott:
- több kivitelezőtől ajánlatot kérni,
- alternatív műszaki megoldások (különböző gyártók, típusok) esetén is több variációt bekérni,
- a kivitelező hátterét, referenciáit, tapasztalatát és műszaki alkalmasságát szakmai szempontok mentén összehasonlítani.
- meggyőződni arról, hogy a meglévő rendszerhez illeszkedő műszaki megoldást tud-e ajánlani, mert egy meglévő rendszer átépítése/módosítása komolyabb szakértelmet kíván, mint egy teljesen új rendszer kiépítése.
Gyártói háttér és termék-összehasonlítás fontossága
A támogatott energiatároló rendszerek eszközkiválasztása hosszú távra szóló döntés,
- érdemes több gyártó termékét összehasonlítani garanciális feltételek, műszaki adatok és valós piaci jelenlét alapján,
- külön figyelmet érdemel, hogy a gyártó rendelkezik-e európai/hazai, magyar nyelvű támogatási háttérrel, technikai ügyféltámogatással, elérhető szervizzel,
- a jelentősen olcsóbb termékek esetén különösen alapos gyártói és megfelelőségi vizsgálat javasolt.
Telepítés és elhelyezés – műszaki és tűzvédelmi szempontok
A tárolók elhelyezésével kapcsolatban kiemelten fontos:
- megkülönböztetni a beltéri és kültéri telepítési szabályokat,
- betartani az Országos Tűzvédelmi Szabályzat és a kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek előírásait (pl. tűzeseti lekapcsolás, jelölések, áramköri kialakítás, tűzjelző telepítése beltérben),
- kiválasztani azt a helyet, ahol a berendezések biztonságosan, a hálózati és ingatlanállapotnak megfelelően telepíthetők, melyre a fenti szabályzat és irányelvek útmutatást adnak.
Tudatos döntés = hosszú távú megtérülés és biztonság
A lakossági energiatárolási pályázat kiemelkedő lehetőség a zöldenergia hatékonyabb hasznosítására és a háztartási önellátás növelésére. Azonban a technikai, szerződéses és gyártói döntések mind hozzájárulnak a beruházás hosszú távú sikeréhez és megtérüléséhez. A jelenlegi szabályozási és támogatási struktúra lehetővé teszi, hogy a pályázók lépésről lépésre, megfelelő információk birtokában hozzák meg döntéseiket — így maximálva a pályázatból és a beruházásból származó előnyöket és ami a tárolós rendszereknél még fontosabb, minimalizálva a kockázatokat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Ilyen környezetben készülnek az állatorvosi vakcinák
Ezek a technológiák segítik a Ceva-Phylaxia állatgyógyászati termékeinek hazai gyártását.
A legtöbb kutya- és macskatartó számára ismerősek lehetnek Magyarország legnagyobb állategészségügyi vállalatának, a több mint száztíz éves hazai múltra visszatekintő Ceva-Phylaxia állatgyógyászati termékei. A közel 1500 munkatársat alkalmazó, kutatással, vakcinagyártással és -kereskedelemmel egyaránt foglalkozó vállalat oltóanyagai világszerte segítik a baromfi-, a sertés és kérődzőállományok egészségének megőrzését is.
A cég budapesti és monori üzemeiben szigorú gyógyszeripari előírásoknak kell megfelelni a gyártás teljes folyamata során, hogy mindig egyformán magas minőségű termékek kerülhessenek a polcokra. Ezt az állandó és energiagazdálkodási szempontból is hatékony, illetve fenntartható környezetet biztosítják modern, digitalizált épületautomatizálási megoldások.
A két telephelyen az elmúlt években folyamatos fejlesztések történtek ezen a téren, amelyhez a Siemens Zrt. szállította – partnerein, az SBT Automatika Kft.-n és az ELSZÖV-Automatika Kft.-n keresztül – az épületgépészeti automatizálási feladatokat irányító szoftveres megoldásokat, valamint a pontos mérésekhez precízen kalibrálható, megfelelő tanúsítványokkal ellátott szenzorokat. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy az olyan paraméterek, mint például a hőmérséklet vagy a páratartalom a szigorú határértékeken belül maradjanak a gyártási folyamat során. Az átlátható és könnyen kezelhető riportolási funkcióknak köszönhetően pedig az adatok a hitelességét és biztonságát is garantálni tudja az alkalmazás.
A gyártás zökkenőmentességét emellett a Siemens ipari automatizálási megoldások is támogatják a Ceva-Phylaxia üzemeiben.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
A Schneider Electric és a Bloomberg létrehozta az Energia-Technológiai Koalíciót
-
Ipar2 hét ago
Megjelent az új transzferár-rendelet
-
Gazdaság2 hét ago
Középpontban a vállalkozó
-
Ipar2 hét ago
Tovább bővült a Schneider Electric SF6-mentes portfóliója, megérkezett a GM AirSeT
-
Okoseszközök2 hét ago
Papírmentes társ munkához és tanuláshoz – elérhető a HUAWEI legújabb táblagépe
-
Mozgásban2 hét ago
Rekordhavazással indult az év: a Hankook a megfelelő téli abroncsok szerepét hangsúlyozza
-
Egészség2 hét ago
Innováció a női egészségért: mesterséges intelligencia alapú ultrahang megoldás fejlesztése indul a meddőséget okozó elváltozások korai felismeréséért
-
Ipar1 hét ago
Bemutatkozik az AUMOVIO magyarországi menedzsmentje









