Gazdaság

Mesterséges intelligencia egy kkv mindennapjaiban

Képek forrása: CoPilot AI

A forgószélként érkező, de a jelek szerint tartósan köztünk maradó mesterséges intelligencia nemcsak a laikus közönséget, az MI vezérelte alkalmazások piacát és a startup ökoszisztémát, vagy a művészek világát bolygatta meg, hanem komoly hatással van a hazai kkv-kra is. Egy friss kutatás szerint 63%-uk rendkívül alacsony MI tudatossággal bír és csak 2% nevezhető kiemelkedően tudatosnak ezen a területen. * Azonban, akik már használnak generatív MI alkalmazásokat, ők sem biztos, hogy tisztában vannak olyan kérdésekkel, hogy az ilyen eszközök segítségével előállított, majd céges, akár piaci környezetben felhasználni kívánt tartalmaknak milyen szerzői jogi vonatkozásai vannak.

Annyira áthatja a generatív mesterséges intelligencia témája a hazai kis- és -középvállalkozások életét is, hogy egy-egy cégvezető előbb-utóbb szembesül a kérdéssel: az én cégem mire tudná használni? Erre már most rengeteg válasz adódik, az azonban még sok esetben kérdéses, hogy az MI „termékei” szerzői és egyéb jogi szempontból milyen megítélés alá esnek. A leggyakrabban használt, szöveget, képeket, videókat, akár zenei felvételeket generáló MI platformokat már nagyon kis befektetés mellett, minimális betanulással működésre lehet bírni, majd az eredményt akár céges kommunikációra, értékesítés támogatására, vagy akár PR célokra használni. Lássuk, hogy vannak-e ebben jelenleg buktatók és ha igen, mik azok!

A szerzői jog és az MI viszonya

Elsőként azt érdemes tisztázni, hogy pontosan mit és hogyan véd a szerzői jog: művészeti, kulturális vagy tudományos alkotások (például filmek, fotók, irodalmi művek, grafikai alkotások) akkor állhatnak szerzői jogi védelem alatt, ha többek puszta ötletnél, és bírnak úgynevezett „egyéni, eredeti jelleggel”. Ez azt jelenti, hogy az alkotás, például a fotó, akkor lesz szerzői jogilag védett, ha annak elkészítése során a fotós kreatív döntéseket hoz – például a téma, pozíció, perspektíva megválasztásával –, és olyan egyéni jelleggel ruházza fel, amely megjelenik a végső alkotásban. Az így készült alkotások a létrejöttüktől a „szerző”, vagyis az alkotó egész életében és a halála utáni 70. év végéig a jogilag védett.

Szorosan kapcsolódik ide a névfeltüntetés, ami a szerzőket illető egyik legfontosabb személyhez fűződő jog, mely révén a mű és a szerző kapcsolata tisztázható, és erről – vagyis arról, hogy feltüntessék-e a szerző nevét a művel összefüggésben, a szerző jogosult dönteni (főszabály szerint egyébként fel kell tüntetni). Ha ez elmarad az a szerzői jog megsértésének minősülhet – amivel szemben bíróságnál fel is léphet a szerző. Erre példaként: Gaál Sándor fodrász és feltaláló, a gépével hullámosított hajú modellről készült fotó publikálását a Színházi Élet című magazinban a Bíróság jogsértőnek találta, mert elmulasztották feltűntetni a fotográfus, Földes Izsó nevét a képpel összefüggésben 1931-ben.

Mindezt a jelenre, az MI korra vetítve egyelőre bonyolult kérdés, hogy mi a helyzet a MI segítségével átalakított/készített képekkel? A gépi tanuláson alapuló szoftvereket már elég régóta használják általános retusálási feladatokra, mégsem merült fel eddig komolyan annak a szükségessége, hogy például a szín filterezés során használt szoftvert meg kellene jelölni szerzőként. Ha azonban komolyabb átalakítást, például deepfake (valósághű, de hamis tartalom – pl. olyan mondatok híres emberektől, amelyek sosem hangzottak el) jellegű beavatkozást végeztetünk el az MI segítségével, akkor az EU AI Rendelete alapján fel kell tüntetnünk, hogy mesterséges Intelligencia manipulálta képet.

Kié akkor az MI által előállított kép?

Erre egyelőre csak nem egyértelmű válasz adható: attól függ. Attól, hogy mennyi emberi kreatív döntés, vagy egyéni jelleg jelenik meg a végső alkotásban. Ha például csak annyi promptot (szöveges utasítást, parancsot) kap a képgeneráló MI, hogy alkosson egy fotót egy tengerparti naplementéről, minden mást azonban a rendszerre bízunk, akkor csak egy ötletet, mint egy megrendelést adtunk át az eszköznek, miközben az érdemi, kivitelezési kreatív döntést a rendszerre bíztuk, rá delegáltuk.

Az AI azonban nem lehet szerző.

Mivel nem vett részt a kreatív kivitelezésben ember, aki a szerzői jogok alanya lehet, és a kreatív kivitelezést megvalósító MI nem lehet szerzői jogok alanya, az így létrejött kép nem is kap jogi védelmet. Más a helyzet azonban, ha a generált képet jelentősen átdolgozzuk, új elemekkel egészítjük ki saját alkotómunka révén, ugyanis ilyenkor az új elemek tekintetében – ha közben érdemi, új, kreatív döntések születnek – szerzői tevékenységet végzünk és ezekre a részekre szerzői jogunk lehet. És megint más a helyzet, ha az MI például csak a retusálásban, utómunkákban segít, hiszen ilyenkor elenyésző a gépi hozzájárulás a végső alkotásban, és aligha vitatott a szerzői státusz.

A zeneszámok esetén annyiban lehet más a helyzet, hogy ha a zenemű szerzője és a dalszöveg írója két külön személy – ilyen szempontból egyszerűbb az MI általi generálás értékelése is. Ha megírunk egy dalszöveget, és annak a megzenésítését az MI-re bízzuk, akkor szerzői jog csak a dalszövegen keletkezhet – ha az a feltételrendszernek megfelel – míg az MI által generált zene nem minősülhet műnek annak okán, hogy azt nem természetes személy alkotta

Itt azt is fontos tisztázni, hogy a szerzői jogi védelemhez nem szükséges a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejelentést tenni; ha az alkotás megfelel a törvényi feltételeknek, akkor az jogvédettnek tekinthető. Ha a feltételek megfelelő fennálltát vitatná valaki – például felmerül, hogy a sajátunknak vallott zeneszám zenei alapja az MI bevonása miatt nem is részesülne jogi védelemben – akkor az ilyen típusú jogvitát a felek bírósági úton tudják rendezni.

Belátható és beláthatatlan következmények

Még mindig friss élmény talán mindenkinek a generatív mesterséges intelligencia használata, aminek a lehetséges felhasználási módjait folyamatosan tárjuk fel, ezzel párhuzamosan nyaktörő tempóban zajlik a fejlesztése is, ezért jósolni rendkívül nehéz, de valamennyi tapasztalatot mégis összegezhetünk az elmúlt pár évből.

A kreatív iparágak fő szegmenseiben egyelőre nem csökkent a kereslet az emberi alkotók munkái iránt, szemben az MI generált tartalmakkal. Továbbra is emberi szerzők művei szólnak a rádióban, és streaming platformokon is ők dominálnak. Vannak olyan piaci szegmensek, ahol tere lehet a gyorsabb és egyszerűbb gépi generálásnak az emberi alkotókkal szemben – a háttérzene felhasználás, vagy a stock image-ek (illusztrációnak szánt, előre elkészített, megvásárolható fotók) piacán az MI generált tartalmak például kiválthatják az emberi kreativitás által táplált repertoárokat.

A szerzők, előadóművészek, illetve általában a szerzői jogi jogosultak oldaláról az ijedelem nagyobb részt abból ered, hogy a hozzájárulásuk nélkül, vagy legalábbis nem teljesen tisztázott körülmények között, használták fel a műveiket gyakran olyan MI rendszerek tanítására, amik a jogosultak piacán, a műveikkel, teljesítményeikkel akár versenyezni is tudó termékek tömeges előállítására alkalmasak.

Ezen a területen a jogalkotók, jogalkalmazók még felmérni és értékelni próbálják a jogosultak sérelmeit és keresik az élhető, arányos intézkedéseket, amelyek egyszerre védik a jogosultak érdekeit, és nem jelentenek túl nagy akadályt a technológiai innovációnak sem.

A szakértők általános tanácsa, hogy ha a céges célokra használunk bármilyen generatív MI-t, akkor érdemes feltüntetni a forrást, illetve az eszközt, betartani az alapvető, kézenfekvő etikai szempontokat (ismert műalkotások, karakterek, pl. Mona Lisa, felhasználása), illetve átolvasni a felhasználási feltételeket, és az alapján meggyőződni arról, hogy pontosan mire ad jogosultságot, vagy milyen felelősséget vállal az adott platform szolgáltatója.

*Forrás: a BellResearch és a System 32 IT Kft. közös kutatása

Illusztrációk: CoPilot AI

www.sztnh.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Up Next

Változások a Magyar Telekom felsővezetésében

Don't Miss

Az ESG elsősorban kommunikációs kérdés – de nem úgy, ahogy sokan gondolják

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Vámfegyverszünet: Európa még nem lélegezhet fel

Bár az Egyesült Államok és Kína közötti vámtarifák jelentős változtatásának átmeneti felfüggesztése enyhülést hozott, nem oszlatta el az e-kereskedelemmel kapcsolatos globális aggodalmakat.

A kis értékű kínai csomagokat terhelő amerikai vámteher és a piac bizonytalansága miatt a kínai kereskedők egyre nagyobb figyelmet fordítanak Európára, ami kihat a magyar piacra is. A FoxPost szerint bár az adatokban egyelőre nem látható szokatlan növekedés a Kínából érkező csomagforgalomban, fel kell készülni egy esetleges jelentős növekedésre.

Május 14-től ideiglenes vámcsökkentés lépett életbe az Egyesült Államok és Kína között, amely 90 napra enyhíti a két gazdasági nagyhatalom között húzódó kereskedelmi feszültségeket. Az Egyesült Államok a kínai árukra korábban kivetett 145 százalékos vámtarifát 30 százalékra mérsékelte, míg Kína 125-ről 10 százalékra csökkentette az amerikai termékekre vonatkozó vámszinteket.

Árnyalja a képet, hogy továbbra is érvényben maradt a 100 dolláros fix vámteher az Egyesült Államokban, ami különösen fájdalmas az olcsó, kis értékű kínai rendelések szempontjából, hiszen épp ezekből érkezett eddig naponta több millió. A megállapodás 30 százalékos vámszintje még mindig háromszor magasabb a kínai árukra, mint a 2023-as átlagos 10,3 százalékos szint (1). Ráadásul a kis csomagoknál a magas minimális vámtétel ellehetetleníti a korábban megszokott kereskedelmi modelleket.

A FoxPost elemzése szerint a vámfegyverszünet nyomán nem indult meg jelentős forgalomnövekedés a kínai csomagok terén Magyarországon. A vállalat adatai szerint áprilisban ugyan kismértékű növekedés volt megfigyelhető a Kínából érkező csomagok számában, ám ez szezonális hatásnak tudható be, és nem hozható közvetlen összefüggésbe az amerikai intézkedésekkel.

Kína Európa felé kacsingat

A kínai e-kereskedelmi cégek – köztük a Temu és a Shein – ugyanakkor továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak az európai piacra. Az Európába irányuló kínai kiscsomag-forgalom az idei első negyedévben 28 százalékkal nőtt a Guardian adatai szerint (2). Sokatmondó az is, hogy Kína kereskedelmi miniszterhelyettese május elején azt nyilatkozta, hogy Kína erősíti kereskedelmi jelenlétét Közép- és Kelet-Európa irányába (3).

A FoxPost szerint a jelenlegi vámtűzszünet lehetőséget ad a hazai szereplőknek, hogy felkészüljenek az esetleges forgalomnövekedésre. „A 90 napos vámenyhítés nem nyújt hosszú távú stratégiai biztonságot, ugyanakkor értékes időt biztosít az alkalmazkodásra, kapacitásbővítésre és szolgáltatásfejlesztésre” – mondta Radeczky Zoltán, a FoxPost vezérigazgatója.

Nem biztos, hogy fennmarad a nyugalom

A vámfegyverszünet augusztus közepéig tart, de nem biztos, hogy utána is fennmarad a nyugalom. Ha az Egyesült Államok a három hónapos időszak végén ismét a vámtarifák emelése mellett dönt, az újabb sokkot okozhat a globális e-kereskedelemben. Ebben az esetben a kínai eladók még intenzívebben fordulhatnak Európa felé, hogy kompenzálják az amerikai piac szigorúbb hozzáférését.

Ez különösen az olcsó, kis értékű termékek szegmensében hozhat gyors elmozdulást – ahol az árkülönbségekben néhány százaléknyi vám is komoly versenyhátrányt jelenthet. Radeczky szerint, ha a vámok valóban visszaemelkednek, az az idei karácsonyi szezonban ugrásszerű növekedést eredményezhet az Európába – és ezen belül Magyarországra – irányuló csomagforgalomban.

„A FoxPost felkészült a kínai csomagforgalom esetleges megugrására, technikailag és szervezetileg egyaránt. A Packeta-val zajló integrációnk a végéhez közeledik, ennek köszönhetően jelentősen bővült a kapacitásunk és nőtt a működési hatékonyságunk. Jelenleg Magyarország legnagyobb csomagautomata-hálózatát üzemeltetjük (4), és a fejlesztések folyamatosak: terveink szerint az év végére az automaták száma megközelítheti a négyezret”

– mondta Radeczky Zoltán, a FoxPost vezérigazgatója.

Hozzátette:

„Az elmúlt közel egy évben komoly tapasztalatot szereztünk a TEMU-platformról érkező küldemények kezelésében, amelyet még a tavalyi ünnepi csúcsidőszakban is fennakadás nélkül teljesítettünk. Ez a gyakorlat, a megerősített infrastruktúránk és a tudatos tervezés együtt lehetővé teszi, hogy egy újabb forgalmi hullám esetén is felkészülten reagáljunk.”

A kínai terjeszkedés piaci torzulást hozhat

A vámháború kettős hatást gyakorolhat a magyar e-kereskedelmi piacra. A fogyasztók egyelőre továbbra is élvezhetik a kínai online platformok kedvező árait és széles termékkínálatát, ami különösen vonzó az árérzékeny vásárlói rétegek számára. Ám ha kiesik az amerikai forgalom, nőnek az amerikai vámok, akkor ezeket a többletköltségeket az európai fogyasztókra is szét fogják teríteni a kínai kereskedők. Ez akár a jelenleg olcsón kínált termékek árának emelkedéséhez is vezethet – mondta Radeczky Zoltán.

Ugyanakkor a hazai webáruházak egyre nehezebb versenyhelyzetbe kerülnek. Mivel árban nem tudják felvenni a versenyt a globális szereplőkkel, kénytelenek például gyors szállítással, fejlettebb ügyfélszolgálattal, rugalmasabb garanciális feltételekkel ellensúlyozni a hátrányt. Mindez komoly alkalmazkodási kényszert ró rájuk.

Bár a jelenlegi helyzet rövid távon kedvező lehet a fogyasztók számára, hosszabb távon a hazai szereplők térvesztése a piaci verseny csökkenését eredményezheti, és a választék szűkülését is maga után vonhatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Okos rendszerek, okos bérbeadás – így egyszerűsödik a folyamat

képek: Canva

A digitalizáció már az ingatlanpiacon is jelen van, így ami korábban személyes jelenlétet, papírmunkát és sok utánajárást igényelt, ma már egy jól megválasztott alkalmazással vagy okoseszközzel is megoldható. Az ingatlan bérbeadás és ingatlankezelés területén különösen látványos az átalakulás. A tulajdonosok egyre inkább a hatékonyságot, az átláthatóságot és az automatizált működést keresik. De vajon mit jelent ez a gyakorlatban?

Hogyan segíti a digitalizáció az ingatlankezelést?

A digitális megoldások első számú előnye, hogy időt és energiát takarítanak meg ingatlan bérbeadás esetén is – mind a bérbeadó, mind a bérlő számára. Egy jól integrált ingatlankezelő rendszer képes nyomon követni a bérleti díjak beérkezését, emlékeztetőt küldeni késedelmes fizetés esetén és dokumentálni a bérleti szerződéseket. Emellett lehetőséget nyújt online kommunikációra is, például hibabejelentések vagy karbantartási kérések kapcsán.

Távoli hozzáféréssel pedig a bérbeadó akkor is naprakészen láthatja a lakás állapotát és pénzügyi helyzetét, ha épp külföldön tartózkodik. Ez a fajta rugalmas ingatlankezelés egyre vonzóbbá válik azoknak is, akik nem szeretnének napi szinten a kiadott lakás adminisztrációjával foglalkozni.

Milyen okos megoldásokat érdemes már ma bevetni?

Az okoszárak például forradalmasították a lakáskiadás első fázisát: nincs szükség személyes kulcsátadásra, a bérlő időalapú kódot vagy digitális hozzáférést kap. Ez különösen hasznos rövid távú bérbeadás esetén. Emellett egyre több lakásban jelennek meg okostermosztátok, amelyek lehetővé teszik a tulajdonos számára, hogy szabályozza a fűtést-hűtést akár távolról is, ezzel csökkentve a rezsiköltségeket. Ugyanígy hasznosak lehetnek a mozgásérzékelők, vízszivárgás-jelzők vagy energiamenedzsment-rendszerek, amelyek segítenek megóvni az ingatlan állapotát, és csökkenteni a fenntartási költségeket.

Miért éri meg digitalizálni a bérbeadást?

A digitális eszközök nemcsak kényelmet és rugalmasságot adnak, de biztonságot is. Az automatikus adminisztrációnak köszönhetően könnyebben visszakereshetők a szerződések, fizetések, javítási bejegyzések. Az átláthatóság nemcsak a bérbeadónak előnyös, de bizalmat is épít a bérlő felé, ami hosszú távon stabilabb lakáskiadást eredményezhet.

Emellett érdemes megfontolni az ingatlan bérbeadás kiszervezését is, ahol egy szakértő csapat vagy szolgáltató vállalja át a mindennapi ügyintézést, akár a technológiai háttér használatával együtt. Ez különösen hasznos lehet azoknak, akik távol élnek az ingatlantól, vagy egyszerűen nem szeretnének a kezeléssel foglalkozni.

Egy ingatlan bérbeadása ma már nemcsak arról szól, hogy kulcsot adunk és bérleti díjat kapunk. A technológia segítségével a folyamat automatizálható, követhető és biztonságosabbá tehető. Akár okoszárakról, akár online szerződéskezelésről vagy energiamenedzsmentről van szó, a digitális megoldások ma már alapvető szerepet játszanak a modern ingatlankezelés világában. És aki időben lép, az nemcsak versenyelőnyt, de nyugodtabb mindennapokat is nyerhet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Újra gondolt informatikai szerepkör és motiváció a digitális korszakban

Az informatika szerepe alapjaiban változott meg az elmúlt évek során: a hagyományos megvalósítói, kiszolgálói szerepkörön túl ma már aktívan hozzájárul az üzleti stratégia alakításához is.

A K&H Bank, Magyarország egyik vezető pénzintézeteként ezt a szemléletet követve, informatikai csapatát nem kiszolgáló egységként, hanem kreatív, üzletformáló partnerként pozícionálja.

A Future of Jobs 2025-ös jelentése szerint a vállalatvezetők 60 százaléka úgy véli, hogy a technológiai trendek átalakítják az üzleti modelleket. A K&H Bank nem csupán alkalmazkodik ezekhez a változásokhoz, hanem aktívan formálja is azokat. Nyitott, innovációs szemléletével és a folyamatos tanulás iránti elkötelezettségével a bank teljes csapata közösen dolgozik azon, hogy formálja és előre mozdítsa a banki működését.

Milyen készségek szükségesek ma a banki informatikában?

A banki informatika különösen összetett és felelőségteljes terület, a rendszerek működése milliók pénzügyeit érinti nap mint nap. A stabil programozási tudás, az architekturális szemlélet, a DevOps kultúra és a konténerizáció ma már elengedhetetlenek. Emellett kiemelt jelentőséggel bír a biztonságtudatosság, valamint az agilis módszertanok ismerete is. Azonban a technikai tudás egyre inkább kiegészül az úgynevezett soft skillekkel. Kulcstényezővé válik az IT-ban is a kommunikáció, a rugalmasság és a folyamatos megújulás képessége. Ezek nem csupán a hatékonyabb működést, de jobb munkavállalói élményt és ügyfélkiszolgálást is eredményeznek.

„A K&H IT részlege lényegében egy infotech vállalkozás egy nagyvállalaton belül. Egy kreatív műhely, ahol nem csak daráljuk a feladatokat, hanem értelmet adunk a munkának, a dolgozóink látják, milyen értéket teremtenek. Amikor egy kolléga részt vesz például a digitális SZÉP kártya bevezetésében, amellett, hogy kielégíti több millió ügyfél igényét, olyan projekten van lehetősége dolgozni, ami egyedülálló az IT világában és nagyban hozzájárul szakmai előmeneteléhez. A K&H IT részlege nemcsak technológiai, hanem stratégiai partnerként is támogatja a banki működést. Ezt bizonyítja például a hangvezérelt digitális pénzügyi asszisztensünk, Kate, aki már több mint 2,3 millió ügyfélinterakciót kezelt 320 funkciója segítségével. A jelenlegi munkaerőpiac az IT területén is átalakult. A K&H azonban a jövőbe tekint, és hisz abban, hogy minden kolléga értéket teremt. Strukturált toborzási és képzési programjainkkal támogatjuk a junior kollégák fejlődését is, lehetőséget biztosítva számukra, hogy hosszú távon aktív alkotói lehessenek a közös sikereinknek”

– mondta el Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.

Bár a banki IT környezetet sokszor szigorú szabályozás és örökölt rendszerek jellemzik, a K&H példája azt mutatja, hogy a stabilitás és az innováció nem zárja ki egymást. A folyamatos fejlesztéseket belső csapatok végzik, így a szakemberek valódi befolyással bírnak a technológiai döntésekre.

A motiváció egyik kulcsa az értékteremtés lehetősége, az, hogy az IT-s kolléga lássa, hogy munkája hozzájárul a bank modernizációjához. A K&H ezt belső képzésekkel, nemzetközi együttműködésekkel és kis zöldmezős projektekkel is támogatja. A csapatkohézió és a fejlődési lehetőség ezért mára ugyanolyan fontos lett, mint a technológiai háttér.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!