Gazdaság

Mesterséges intelligencia egy kkv mindennapjaiban

Képek forrása: CoPilot AI

A forgószélként érkező, de a jelek szerint tartósan köztünk maradó mesterséges intelligencia nemcsak a laikus közönséget, az MI vezérelte alkalmazások piacát és a startup ökoszisztémát, vagy a művészek világát bolygatta meg, hanem komoly hatással van a hazai kkv-kra is. Egy friss kutatás szerint 63%-uk rendkívül alacsony MI tudatossággal bír és csak 2% nevezhető kiemelkedően tudatosnak ezen a területen. * Azonban, akik már használnak generatív MI alkalmazásokat, ők sem biztos, hogy tisztában vannak olyan kérdésekkel, hogy az ilyen eszközök segítségével előállított, majd céges, akár piaci környezetben felhasználni kívánt tartalmaknak milyen szerzői jogi vonatkozásai vannak.

Annyira áthatja a generatív mesterséges intelligencia témája a hazai kis- és -középvállalkozások életét is, hogy egy-egy cégvezető előbb-utóbb szembesül a kérdéssel: az én cégem mire tudná használni? Erre már most rengeteg válasz adódik, az azonban még sok esetben kérdéses, hogy az MI „termékei” szerzői és egyéb jogi szempontból milyen megítélés alá esnek. A leggyakrabban használt, szöveget, képeket, videókat, akár zenei felvételeket generáló MI platformokat már nagyon kis befektetés mellett, minimális betanulással működésre lehet bírni, majd az eredményt akár céges kommunikációra, értékesítés támogatására, vagy akár PR célokra használni. Lássuk, hogy vannak-e ebben jelenleg buktatók és ha igen, mik azok!

A szerzői jog és az MI viszonya

Elsőként azt érdemes tisztázni, hogy pontosan mit és hogyan véd a szerzői jog: művészeti, kulturális vagy tudományos alkotások (például filmek, fotók, irodalmi művek, grafikai alkotások) akkor állhatnak szerzői jogi védelem alatt, ha többek puszta ötletnél, és bírnak úgynevezett „egyéni, eredeti jelleggel”. Ez azt jelenti, hogy az alkotás, például a fotó, akkor lesz szerzői jogilag védett, ha annak elkészítése során a fotós kreatív döntéseket hoz – például a téma, pozíció, perspektíva megválasztásával –, és olyan egyéni jelleggel ruházza fel, amely megjelenik a végső alkotásban. Az így készült alkotások a létrejöttüktől a „szerző”, vagyis az alkotó egész életében és a halála utáni 70. év végéig a jogilag védett.

Szorosan kapcsolódik ide a névfeltüntetés, ami a szerzőket illető egyik legfontosabb személyhez fűződő jog, mely révén a mű és a szerző kapcsolata tisztázható, és erről – vagyis arról, hogy feltüntessék-e a szerző nevét a művel összefüggésben, a szerző jogosult dönteni (főszabály szerint egyébként fel kell tüntetni). Ha ez elmarad az a szerzői jog megsértésének minősülhet – amivel szemben bíróságnál fel is léphet a szerző. Erre példaként: Gaál Sándor fodrász és feltaláló, a gépével hullámosított hajú modellről készült fotó publikálását a Színházi Élet című magazinban a Bíróság jogsértőnek találta, mert elmulasztották feltűntetni a fotográfus, Földes Izsó nevét a képpel összefüggésben 1931-ben.

Mindezt a jelenre, az MI korra vetítve egyelőre bonyolult kérdés, hogy mi a helyzet a MI segítségével átalakított/készített képekkel? A gépi tanuláson alapuló szoftvereket már elég régóta használják általános retusálási feladatokra, mégsem merült fel eddig komolyan annak a szükségessége, hogy például a szín filterezés során használt szoftvert meg kellene jelölni szerzőként. Ha azonban komolyabb átalakítást, például deepfake (valósághű, de hamis tartalom – pl. olyan mondatok híres emberektől, amelyek sosem hangzottak el) jellegű beavatkozást végeztetünk el az MI segítségével, akkor az EU AI Rendelete alapján fel kell tüntetnünk, hogy mesterséges Intelligencia manipulálta képet.

Kié akkor az MI által előállított kép?

Erre egyelőre csak nem egyértelmű válasz adható: attól függ. Attól, hogy mennyi emberi kreatív döntés, vagy egyéni jelleg jelenik meg a végső alkotásban. Ha például csak annyi promptot (szöveges utasítást, parancsot) kap a képgeneráló MI, hogy alkosson egy fotót egy tengerparti naplementéről, minden mást azonban a rendszerre bízunk, akkor csak egy ötletet, mint egy megrendelést adtunk át az eszköznek, miközben az érdemi, kivitelezési kreatív döntést a rendszerre bíztuk, rá delegáltuk.

Az AI azonban nem lehet szerző.

Mivel nem vett részt a kreatív kivitelezésben ember, aki a szerzői jogok alanya lehet, és a kreatív kivitelezést megvalósító MI nem lehet szerzői jogok alanya, az így létrejött kép nem is kap jogi védelmet. Más a helyzet azonban, ha a generált képet jelentősen átdolgozzuk, új elemekkel egészítjük ki saját alkotómunka révén, ugyanis ilyenkor az új elemek tekintetében – ha közben érdemi, új, kreatív döntések születnek – szerzői tevékenységet végzünk és ezekre a részekre szerzői jogunk lehet. És megint más a helyzet, ha az MI például csak a retusálásban, utómunkákban segít, hiszen ilyenkor elenyésző a gépi hozzájárulás a végső alkotásban, és aligha vitatott a szerzői státusz.

A zeneszámok esetén annyiban lehet más a helyzet, hogy ha a zenemű szerzője és a dalszöveg írója két külön személy – ilyen szempontból egyszerűbb az MI általi generálás értékelése is. Ha megírunk egy dalszöveget, és annak a megzenésítését az MI-re bízzuk, akkor szerzői jog csak a dalszövegen keletkezhet – ha az a feltételrendszernek megfelel – míg az MI által generált zene nem minősülhet műnek annak okán, hogy azt nem természetes személy alkotta

Itt azt is fontos tisztázni, hogy a szerzői jogi védelemhez nem szükséges a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejelentést tenni; ha az alkotás megfelel a törvényi feltételeknek, akkor az jogvédettnek tekinthető. Ha a feltételek megfelelő fennálltát vitatná valaki – például felmerül, hogy a sajátunknak vallott zeneszám zenei alapja az MI bevonása miatt nem is részesülne jogi védelemben – akkor az ilyen típusú jogvitát a felek bírósági úton tudják rendezni.

Belátható és beláthatatlan következmények

Még mindig friss élmény talán mindenkinek a generatív mesterséges intelligencia használata, aminek a lehetséges felhasználási módjait folyamatosan tárjuk fel, ezzel párhuzamosan nyaktörő tempóban zajlik a fejlesztése is, ezért jósolni rendkívül nehéz, de valamennyi tapasztalatot mégis összegezhetünk az elmúlt pár évből.

A kreatív iparágak fő szegmenseiben egyelőre nem csökkent a kereslet az emberi alkotók munkái iránt, szemben az MI generált tartalmakkal. Továbbra is emberi szerzők művei szólnak a rádióban, és streaming platformokon is ők dominálnak. Vannak olyan piaci szegmensek, ahol tere lehet a gyorsabb és egyszerűbb gépi generálásnak az emberi alkotókkal szemben – a háttérzene felhasználás, vagy a stock image-ek (illusztrációnak szánt, előre elkészített, megvásárolható fotók) piacán az MI generált tartalmak például kiválthatják az emberi kreativitás által táplált repertoárokat.

A szerzők, előadóművészek, illetve általában a szerzői jogi jogosultak oldaláról az ijedelem nagyobb részt abból ered, hogy a hozzájárulásuk nélkül, vagy legalábbis nem teljesen tisztázott körülmények között, használták fel a műveiket gyakran olyan MI rendszerek tanítására, amik a jogosultak piacán, a műveikkel, teljesítményeikkel akár versenyezni is tudó termékek tömeges előállítására alkalmasak.

Ezen a területen a jogalkotók, jogalkalmazók még felmérni és értékelni próbálják a jogosultak sérelmeit és keresik az élhető, arányos intézkedéseket, amelyek egyszerre védik a jogosultak érdekeit, és nem jelentenek túl nagy akadályt a technológiai innovációnak sem.

A szakértők általános tanácsa, hogy ha a céges célokra használunk bármilyen generatív MI-t, akkor érdemes feltüntetni a forrást, illetve az eszközt, betartani az alapvető, kézenfekvő etikai szempontokat (ismert műalkotások, karakterek, pl. Mona Lisa, felhasználása), illetve átolvasni a felhasználási feltételeket, és az alapján meggyőződni arról, hogy pontosan mire ad jogosultságot, vagy milyen felelősséget vállal az adott platform szolgáltatója.

*Forrás: a BellResearch és a System 32 IT Kft. közös kutatása

Illusztrációk: CoPilot AI

www.sztnh.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Up Next

Változások a Magyar Telekom felsővezetésében

Don't Miss

Az ESG elsősorban kommunikációs kérdés – de nem úgy, ahogy sokan gondolják

Gazdaság

Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban

Hazánk mezőgazdaságának egyik legnagyobb kockázati tényezője az aszály, amely egyaránt kihat a terméshozamra és a gazdálkodók életére.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) legújabb kötete, az Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban átfogóan tárgyalja a szárazság okozta kihívásokat, a termelési rendszerek sérülékenységét, valamint a szélsőséges időjárási feltételekhez való alkalmazkodás szükségességét.

A kiadvány szerkesztői – Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora és Dr. Zsembeli József, a MATE Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ igazgatója – részletesen mutatják be az aktuális helyzetet Magyarországon, különös tekintettel a 2022-es és 2024-es súlyos aszályokra, amelyek rávilágítottak a fenntartható és az aszály káros hatásait mérséklő mezőgazdasági stratégiák jelentőségére. A szakértők fontosnak tartják, hogy a gazdálkodók mellett a politikai döntéshozók is aktívan részt vegyenek a megfelelő szabályozások és támogatási rendszerek kialakításában, hiszen csak átfogó és összehangolt beavatkozásokkal lehet hatékonyan szembenézni az aszály okozta kihívásokkal.

Amint a könyv előszavában is olvasható, az éghajlatváltozás hatásai egyre kézzelfoghatóbbá válnak a mezőgazdaság mindennapjaiban, különösen a csapadékeloszlás kiszámíthatatlansága és a gyakrabban jelentkező aszályos időszakok révén. Magyarországon az aszály a mezőgazdasági termelés kockázatának egyik, ha nem a legmeghatározóbb tényezője. Bár az árvizek, a korai fagyok, a kártevők és egyéb kockázati tényezők komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat, a mezőgazdasági termelés és bevételkiesés szempontjából egyetlen más termelési kockázati forrás sem olyan jelentős országosan, mint az aszály. A nagy szárazság csökkentheti a terméshozamokat, a gazdálkodókat arra késztetheti, hogy szűkítsék a termesztett növények körét és területét, növeljék a termelési inputokat, például a növénytermesztésben az öntözésre vagy az állattenyésztésben a takarmányokra, állatjólétre fordított költségeket.

Az „Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban” című könyv célja, hogy gyakorlati és tudományosan megalapozott útmutatást nyújtson a gazdálkodóknak, agrárszakembereknek és döntéshozóknak arra, miként készülhetnek fel hatékonyan az aszályok következményeire. A könyv szerzői azonban nem csupán a kihívásokra kívánják felhívni a figyelmet, hanem azokra a lehetőségekre is, amik segítségével a mezőgazdaság alkalmazkodóbbá, ellenállóbbá és hosszú távon is életképessé válhat. Ennek érdekében a kötet átfogó képet ad az aszály élettani és gazdasági hatásairól, a korszerű vízgazdálkodási technikákról, valamint bemutatja a fenntartható, adaptív gazdálkodási módszereket, amelyek segíthetnek enyhíteni a vízhiány okozta károkat.

A gazdálkodók akár jelentős mértékben is alkalmazkodhatnak a szárazsághoz, a talaj nedvességmegtartó képességét növelő beruházások és intézkedések révén. A különféle talajvédő, nedvességtakarékos művelési módok és gyakorlatok, amelyek növelik a talaj szervesanyag-tartalmát, miközben csökkentik a talaj nedvességveszteségét – mint például a direktvetés vagy a redukált talajművelés, a takarónövények használata, a megfelelő vetésváltás stb. – segíthetnek a gazdaságoknak alkalmazkodni az aszály egyre növekvő kockázatához. Az öntözés hatékonyságának növelése is csökkentheti az aszály okozta károkat. A kötet számos további lehetőséget is felkínál a gazdálkodóknak.

A közelmúltban tapasztalt számos jelentős aszály arra ösztönzi a szakpolitikát, hogy a fókusz a rövidtávú aszályreagálásról a hosszútávú szárazságtűrő képesség kiépítése felé mozduljon el. Az aszályhoz való alkalmazkodás adekvát stratégiai megoldásokat igényel mind ágazatonként, mind régiónként. A kiadvány multidiszciplináris megközelítésben tárgyalja az aszály problémakörét, egyben bemutatja a legújabb kutatási eredményeket, gyakorlati alkalmazásokat, valamint hosszútávú megoldási stratégiákat a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a társadalmi rendszerek számára.

Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik elkötelezettek a mezőgazdasági termelés jövőjének megőrzése iránt, valamint azoknak, akik mélyebb ismeretekre vágynak az aszály okairól és következményeiről.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Vidéken is viszik a nagyot drágult paneleket

A megyei jogú városokban is hasonló mértékben drágultak az ingatlanok, mint Budapesten, de vidéken még így is jóval olcsóbban lehet lakást vásárolni, mint a fővárosban.

Az Otthon Centrum friss adatai szerint a vidéki nagyvárosokban is a panellakások drágultak a leginkább: az egy évvel ezelőttinél majdnem harmadával kerül többe egy négyzetméter. A vidéki városok közül Debrecen a legdrágább.

„Mindhárom használt szegmensben áremelkedést tapasztaltunk az előző év azonos időszakához képest, és ez a trend lényegében tavaly óta folyamatos”

– ismertette a megyei jogú városok átlagos négyzetméterárainak alakulását Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető arról is beszámolt, hogy a használt ház ára emelkedett a legkevésbé, 11,8 százalékkal, míg a téglalakások 25,5, a panellakások fajlagos ára 28,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

„A vidéki trendek nagyon hasonlítanak a budapesti folyamatokra: a fővárosban a családi ház 10 százalékot, a téglalakások 23 százalékot, a panellakások pedig 38 százalékot drágultak egy esztendő alatt”

– tette hozzá a szakember, kiemelve, hogy a fővárosi árszint továbbra is jelentősen meghaladja a vidéki városokét.

A téglalakások piacán Debrecen rekorder, amely a megyei jogú városok közül egyedüliként lépte át az egymillió forintos átlagos négyzetméterárat (1,07 millió forinttal). A második helyen Székesfehérvár áll 864 ezer forintos középértékkel, majd Győr következik 853 ezer forintos átlaggal. A legtöbb megyei jogú városban mérsékeltebb árak jellemzők 550-750 ezer forint közötti átlaggal. Csak a kisebb és a fővárostól távolabbi városokban fordult elő ennél alacsonyabb ár, például Nagykanizsán (450 ezer) vagy Baján (422 ezer forint).

Az Otthon Centrum közreműködésével értékesített téglalakások átlagos négyzetméterára egy év alatt 25,5 százalékkal emelkedett. A legtöbb megyei jogú városban 15-30 százalék közötti drágulás látható, Sopronban, Szegeden, Veszprémben, valamint Zalaegerszegen egyszámjegyű volt a növekedés, míg Szolnokon, Tatabányán és Székesfehérváron meghaladta a 30 százalékot.

A panellakások átlagos négyzetméterára 729 ezer forint, a rangsort ebben a szegmensben is Debrecen vezeti 950 ezer forinttal, majd Székesfehérvár 827 ezerrel a második, Győr pedig 812 ezer forinttal a harmadik legdrágább város. Az olcsóbb városok közé Dunaújváros (478 ezer), Szolnok és Miskolc (460 ezer), valamint Nagykanizsa (417 ezer forinttal) tartozik. A legtöbb megyei jogú várost azonban 500-700 ezer forintos átlagár jellemzi.

Az árak összességében 28,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát, amiben Soóki-Tóth Gábor szerint a kamattámogatott hiteleknek is nagy szerepe van, amelyek különösen az olcsóbb panelek iránt élénkítették a keresletet. Minden városban emelkedtek az árak, a legnagyobb 30 százalékot meghaladó drágulást Kecskeméten, Pécsen, Székesfehérváron és Debrecenben, míg a legkisebb növekedést Zalaegerszegen mindössze 4 százalék mérte az Otthon Centrum. Ezzel szemben a többi vidéki városban kétszámjegyű áremelkedés az irányadó.

A megyei jogú városokban az elmúlt egy évben a családi házak drágultak a legkevésbé: a négyzetméterár átlagértéke 551 ezer forint, ami éves távlatban 11,8 százalékos emelkedésnek felel meg. Ugyanakkor az összetételhatás miatt a 25 megyei jogú városban szélsőségesen, a tavalyi átlagár 90-140 százaléka között alakultak az idei átlagok.

Debrecen a harmadik szegmensben is rekorder 745 ezer forinttal, amelyet Sopron közelíti meg 702 ezerrel, míg Győr 623 ezer forintos átlagos négyzetméterárral a harmadik. Nem sokkal marad le Székesfehérvár (614 ezer) és Érd (600 ezer), miközben a legtöbb városban 400-600 ezer forint közötti átlagár a mértékadó. A kisebb és a fővárostól távolabb esővárosokban, ennél alacsonyabb átlagok is előfordulnak: Szekszárdon 319 ezer, Nagykanizsán 333 ezer, Zalaegerszegen 374 ezer forint a középérték.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Sikerrel zárult Shanghai magyarországi bemutatkozása

Október 30-31-én zajlott a Hungexpo területén a világ egyik legnagyobb, Kínai állami támogatással megvalósuló kiállítássorozata, a Shanghai Fair Trade Show budapesti állomása.

A többezer látogatót vonzó eseményen mintegy 130 kínai high-tech vállalkozás képviseltette magát a legkülönbözőbb szegmensekből. Az eseményen mások mellett előadást tartott Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, a HEPA vezérigazgatója, és Sun Jianping, a Shanghai Services Federation elnöke is.

Az eseményt elsősorban magyar vállalkozások képviselői látogatták, akiknek ez a koncentrált jelenlét kiváló alkalmat kínált, hogy akár több közvetlen kapcsolatot is kialakítsanak kínai gyártókkal és szolgáltatókkal. A minél intenzívebb kapcsolatfelvételt előre egyeztetett személyes találkozók is segítették a kínai és magyar cégek képviselői között ‒ mondta el Szabó Mónika, a rendezvény szervezését és kommunikációját magyar részről támogató a Gold Communications Kft. ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!