Gazdaság

Mesterséges intelligencia egy kkv mindennapjaiban

Képek forrása: CoPilot AI

A forgószélként érkező, de a jelek szerint tartósan köztünk maradó mesterséges intelligencia nemcsak a laikus közönséget, az MI vezérelte alkalmazások piacát és a startup ökoszisztémát, vagy a művészek világát bolygatta meg, hanem komoly hatással van a hazai kkv-kra is. Egy friss kutatás szerint 63%-uk rendkívül alacsony MI tudatossággal bír és csak 2% nevezhető kiemelkedően tudatosnak ezen a területen. * Azonban, akik már használnak generatív MI alkalmazásokat, ők sem biztos, hogy tisztában vannak olyan kérdésekkel, hogy az ilyen eszközök segítségével előállított, majd céges, akár piaci környezetben felhasználni kívánt tartalmaknak milyen szerzői jogi vonatkozásai vannak.

Annyira áthatja a generatív mesterséges intelligencia témája a hazai kis- és -középvállalkozások életét is, hogy egy-egy cégvezető előbb-utóbb szembesül a kérdéssel: az én cégem mire tudná használni? Erre már most rengeteg válasz adódik, az azonban még sok esetben kérdéses, hogy az MI „termékei” szerzői és egyéb jogi szempontból milyen megítélés alá esnek. A leggyakrabban használt, szöveget, képeket, videókat, akár zenei felvételeket generáló MI platformokat már nagyon kis befektetés mellett, minimális betanulással működésre lehet bírni, majd az eredményt akár céges kommunikációra, értékesítés támogatására, vagy akár PR célokra használni. Lássuk, hogy vannak-e ebben jelenleg buktatók és ha igen, mik azok!

A szerzői jog és az MI viszonya

Elsőként azt érdemes tisztázni, hogy pontosan mit és hogyan véd a szerzői jog: művészeti, kulturális vagy tudományos alkotások (például filmek, fotók, irodalmi művek, grafikai alkotások) akkor állhatnak szerzői jogi védelem alatt, ha többek puszta ötletnél, és bírnak úgynevezett „egyéni, eredeti jelleggel”. Ez azt jelenti, hogy az alkotás, például a fotó, akkor lesz szerzői jogilag védett, ha annak elkészítése során a fotós kreatív döntéseket hoz – például a téma, pozíció, perspektíva megválasztásával –, és olyan egyéni jelleggel ruházza fel, amely megjelenik a végső alkotásban. Az így készült alkotások a létrejöttüktől a „szerző”, vagyis az alkotó egész életében és a halála utáni 70. év végéig a jogilag védett.

Szorosan kapcsolódik ide a névfeltüntetés, ami a szerzőket illető egyik legfontosabb személyhez fűződő jog, mely révén a mű és a szerző kapcsolata tisztázható, és erről – vagyis arról, hogy feltüntessék-e a szerző nevét a művel összefüggésben, a szerző jogosult dönteni (főszabály szerint egyébként fel kell tüntetni). Ha ez elmarad az a szerzői jog megsértésének minősülhet – amivel szemben bíróságnál fel is léphet a szerző. Erre példaként: Gaál Sándor fodrász és feltaláló, a gépével hullámosított hajú modellről készült fotó publikálását a Színházi Élet című magazinban a Bíróság jogsértőnek találta, mert elmulasztották feltűntetni a fotográfus, Földes Izsó nevét a képpel összefüggésben 1931-ben.

Mindezt a jelenre, az MI korra vetítve egyelőre bonyolult kérdés, hogy mi a helyzet a MI segítségével átalakított/készített képekkel? A gépi tanuláson alapuló szoftvereket már elég régóta használják általános retusálási feladatokra, mégsem merült fel eddig komolyan annak a szükségessége, hogy például a szín filterezés során használt szoftvert meg kellene jelölni szerzőként. Ha azonban komolyabb átalakítást, például deepfake (valósághű, de hamis tartalom – pl. olyan mondatok híres emberektől, amelyek sosem hangzottak el) jellegű beavatkozást végeztetünk el az MI segítségével, akkor az EU AI Rendelete alapján fel kell tüntetnünk, hogy mesterséges Intelligencia manipulálta képet.

Kié akkor az MI által előállított kép?

Erre egyelőre csak nem egyértelmű válasz adható: attól függ. Attól, hogy mennyi emberi kreatív döntés, vagy egyéni jelleg jelenik meg a végső alkotásban. Ha például csak annyi promptot (szöveges utasítást, parancsot) kap a képgeneráló MI, hogy alkosson egy fotót egy tengerparti naplementéről, minden mást azonban a rendszerre bízunk, akkor csak egy ötletet, mint egy megrendelést adtunk át az eszköznek, miközben az érdemi, kivitelezési kreatív döntést a rendszerre bíztuk, rá delegáltuk.

Az AI azonban nem lehet szerző.

Mivel nem vett részt a kreatív kivitelezésben ember, aki a szerzői jogok alanya lehet, és a kreatív kivitelezést megvalósító MI nem lehet szerzői jogok alanya, az így létrejött kép nem is kap jogi védelmet. Más a helyzet azonban, ha a generált képet jelentősen átdolgozzuk, új elemekkel egészítjük ki saját alkotómunka révén, ugyanis ilyenkor az új elemek tekintetében – ha közben érdemi, új, kreatív döntések születnek – szerzői tevékenységet végzünk és ezekre a részekre szerzői jogunk lehet. És megint más a helyzet, ha az MI például csak a retusálásban, utómunkákban segít, hiszen ilyenkor elenyésző a gépi hozzájárulás a végső alkotásban, és aligha vitatott a szerzői státusz.

A zeneszámok esetén annyiban lehet más a helyzet, hogy ha a zenemű szerzője és a dalszöveg írója két külön személy – ilyen szempontból egyszerűbb az MI általi generálás értékelése is. Ha megírunk egy dalszöveget, és annak a megzenésítését az MI-re bízzuk, akkor szerzői jog csak a dalszövegen keletkezhet – ha az a feltételrendszernek megfelel – míg az MI által generált zene nem minősülhet műnek annak okán, hogy azt nem természetes személy alkotta

Itt azt is fontos tisztázni, hogy a szerzői jogi védelemhez nem szükséges a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejelentést tenni; ha az alkotás megfelel a törvényi feltételeknek, akkor az jogvédettnek tekinthető. Ha a feltételek megfelelő fennálltát vitatná valaki – például felmerül, hogy a sajátunknak vallott zeneszám zenei alapja az MI bevonása miatt nem is részesülne jogi védelemben – akkor az ilyen típusú jogvitát a felek bírósági úton tudják rendezni.

Belátható és beláthatatlan következmények

Még mindig friss élmény talán mindenkinek a generatív mesterséges intelligencia használata, aminek a lehetséges felhasználási módjait folyamatosan tárjuk fel, ezzel párhuzamosan nyaktörő tempóban zajlik a fejlesztése is, ezért jósolni rendkívül nehéz, de valamennyi tapasztalatot mégis összegezhetünk az elmúlt pár évből.

A kreatív iparágak fő szegmenseiben egyelőre nem csökkent a kereslet az emberi alkotók munkái iránt, szemben az MI generált tartalmakkal. Továbbra is emberi szerzők művei szólnak a rádióban, és streaming platformokon is ők dominálnak. Vannak olyan piaci szegmensek, ahol tere lehet a gyorsabb és egyszerűbb gépi generálásnak az emberi alkotókkal szemben – a háttérzene felhasználás, vagy a stock image-ek (illusztrációnak szánt, előre elkészített, megvásárolható fotók) piacán az MI generált tartalmak például kiválthatják az emberi kreativitás által táplált repertoárokat.

A szerzők, előadóművészek, illetve általában a szerzői jogi jogosultak oldaláról az ijedelem nagyobb részt abból ered, hogy a hozzájárulásuk nélkül, vagy legalábbis nem teljesen tisztázott körülmények között, használták fel a műveiket gyakran olyan MI rendszerek tanítására, amik a jogosultak piacán, a műveikkel, teljesítményeikkel akár versenyezni is tudó termékek tömeges előállítására alkalmasak.

Ezen a területen a jogalkotók, jogalkalmazók még felmérni és értékelni próbálják a jogosultak sérelmeit és keresik az élhető, arányos intézkedéseket, amelyek egyszerre védik a jogosultak érdekeit, és nem jelentenek túl nagy akadályt a technológiai innovációnak sem.

A szakértők általános tanácsa, hogy ha a céges célokra használunk bármilyen generatív MI-t, akkor érdemes feltüntetni a forrást, illetve az eszközt, betartani az alapvető, kézenfekvő etikai szempontokat (ismert műalkotások, karakterek, pl. Mona Lisa, felhasználása), illetve átolvasni a felhasználási feltételeket, és az alapján meggyőződni arról, hogy pontosan mire ad jogosultságot, vagy milyen felelősséget vállal az adott platform szolgáltatója.

*Forrás: a BellResearch és a System 32 IT Kft. közös kutatása

Illusztrációk: CoPilot AI

www.sztnh.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Up Next

Változások a Magyar Telekom felsővezetésében

Don't Miss

Az ESG elsősorban kommunikációs kérdés – de nem úgy, ahogy sokan gondolják

Gazdaság

Kamarai előadások segítik a felkészülést az új cégcsoportos árelszámolási szabályokra

Az idén hatályba lépett új transzferár-szabályok jelentősen megnövelték a kapcsolt vállalkozásokkal üzleti kapcsolatban álló cégek dokumentációs és adatszolgáltatási terheit.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a SALDO Zrt. szakmai közreműködésével öt területi kamara részvételével ingyenes országos szakmai előadássorozat indul, ahol a résztvevők gyakorlati útmutatást kapnak a legfrissebb jogszabályi változásokról. A program esettanulmányokon keresztül hívja fel a figyelmet a leggyakoribb buktatókra és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legújabb ellenőrzési fókuszpontjaira is.

Az új transzferár rendelet gyakorlati kihívásai 2026-tól című előadássorozat október 26. és november 10. között Kecskemétre, Budapestre, Miskolcra, Győrbe és Szegedre látogat el. Az új szabályok elsősorban azokat a vállalkozásokat érintik, amelyek kapcsolt ügyleteinek, illetve összevont ügyleteinek értéke meghaladja a 150 millió forintot. A Budapesti, a Csongrád-Csanádi, a Bács-Kiskun Vármegyei, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett előadások részletesen bemutatják a legfontosabb változásokat, amelyek közé tartozik a szokásos piaci ár megállapításáról szóló helyi dokumentum, a Local File bővülő tartalma, a módosuló értékhatárok, a csoporton belüli szolgáltatások szigorodó feltételei, valamint a társasági adóbevallás bővülő adattartalma. Az adóhatóság szemszögéből szó esik a menedzsmentdíj hasznossági tesztjéről, a részekre osztás buktatóiról és az adatbázis-kutatás új minimumsztenderdjeiről is, azaz arról az elvárt szakmai és tartalmi szintről, amellyel a vállalkozásnak igazolnia kell, hogy a kapcsolt cégeivel kötött ügyletei során alkalmazott árak megfelelnek a független piaci áraknak.

A transzferár, hétköznapibb néven szokásos piaci ár a kapcsolt vállalkozások, például anya- és leányvállalatok, vagy ugyanazon tulajdonosi körbe tartozó cégek közötti ügyletek árazását jelenti. A hatóságok ezt azért szabályozzák szigorúan, hogy a vállalkozások ne tudják mesterségesen átcsoportosítani a nyereséget alacsonyabb adókötelezettségű országokba vagy társaságokba, és ezzel elkerüljék a valós adófizetést. A transzferár-szabályozás lényege, hogy a kapcsolt felek közötti áraknak meg kell felelniük annak, amit független felek hasonló körülmények között használnának. A 2026. januárban érvénybe lépett minisztériumi rendelet szigorúbb előírásokat vezetett be és erre az adóévre kell először alkalmazni. A bevallásokat és magát a formális transzferár-nyilvántartást 2027 tavaszán kell benyújtani, de a felkészülést már most érdemes elkezdeni.

Az előadássorozat állomásai:

október 27. – Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara – regisztráció itt
november 2. – Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara– regisztráció itt
november 5. – Győr, Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara – regisztráció itt
november 10. – Szeged, Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara – regisztráció itt
november 17. – Kecskemét, Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara – regisztráció itt

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A résztvevők a helyszínen ingyenes, 30 perces személyes tanácsadásra is regisztrálhatnak a SALDO Zrt. szakértőinél.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

K&H: a dialógusalapú bankolásé a jövő – új korszak érkezik

Új korszak jön a digitális bankolásban: a menüpontok közötti keresgélést egyre inkább felváltja a természetes párbeszéd, amelyben az ügyfél egyszerűen elmondja, mit szeretne elintézni. A K&H innovációs sajtótájékoztatóján bemutatta Kate új generációját, amely a bank tervei szerint 2027 tavaszán indulhat el.

A fejlesztés célja, hogy az ügyfelek saját szavaikkal, könnyebben és gyorsabban intézhessék pénzügyeiket. A jövőkép mellett a jelenlegi fejlesztések eredményeiről is beszámoltak: a K&H mobilbanknak már 770 ezer aktív ügyfele van, Kate-tel pedig havonta több mint 250 ezren beszélgetnek.

Az emberek egyre természetesebbnek veszik, hogy egy alkalmazással saját szavaikkal kommunikálhatnak, a rendszer pedig képes értelmezni a kérésüket. A változás középpontjában Kate, a K&H digitális pénzügyi asszisztense áll, amely természetes párbeszéden keresztül támogatja az ügyintézést. A nagy nyelvi modellre épülő új generáció nem önálló fejlesztés, hanem a már működő digitális pénzügyi asszisztens fejlődésének következő állomása.

„A nagy nyelvi modellek alapjaiban változtatják meg, mit várnak az emberek a digitális szolgáltatásoktól. A bankok számára már nem az a kérdés, hogy alkalmazzák-e a mesterséges intelligenciát, hanem az, hogyan építik be az ügyfélkapcsolat egészébe. Mi egyetlen Kate-ben gondolkodunk, amely könnyen és gyorsan segíti az ügyfeleket. Számunkra ezt jelenti a dialógusalapú bankolás: nem az ügyfélnek kell eligazodnia a banki rendszerekben, hanem a banknak kell megértenie, mit szeretne elintézni”

– mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.

A bank tervei szerint az új generációs Kate első változata 2027 tavaszán indulhat. A cél, hogy Kate a hozzá érkező ügyek mintegy 80 százalékában önállóan el tudja vezetni az ügyfelet a megfelelő megoldásig. Kate ugyanakkor már ma is fontos szerepet tölt be a digitális ügyintézésben: havonta több mint 250 ezer ügyfél beszélget vele. Az asszisztens a banki műveletek mellett a személyes ügyintézést is segíti, például ügyfélponti időpont foglalásával, módosításával és lemondásával.

A digitális ügyfélkapcsolat kézzelfogható előnyöket is kínálhat. A KateCoin programba fél év alatt mintegy 90 000 felhasználó regisztrált. A program a személyre szabott ajánlatokat és kedvezményeket kapcsolja össze a mobilbanki használattal: az ügyfelek például meghatározott vásárlásokhoz kapcsolódóan juthatnak visszatérítéshez.

A K&H fejlesztései egyre több, a hagyományos bankoláson túlmutató élethelyzetet is lefednek. Az úton ökoszisztéma júniusi indulása óta több mint 70 ezer ügyfelet ért el, hamarosan pedig új funkcióval bővül, az elektromosautó-töltéssel. Az új szolgáltatás egy helyen egyesíti a különböző elektromosautó-töltőhálózatokat, és a felhasználók egyetlen regisztrációval, könnyen és gyorsan elérhetik majd a legtöbb kompatibilis töltőpontot, indíthatják a töltést és kezelhetik járműveiket. A rendszer ráadásul nem pusztán töltőket mutat egy térképen, hanem segít megtalálni az adott helyzetben optimális, a legolcsóbb, vagy akár a legközelebbi megoldást is.

Az április óta elérhető úton menüpont sikerességét mutatja, hogy szeptemberben több mint 40 ezer, az idei évben összesen 290 ezer ügyfél parkolt a mobilbankon keresztül, átlagosan három alkalommal, a legaktívabb felhasználó pedig 78 parkolást indított egyetlen hónap alatt. A helyi tömegközlekedési jegyvásárlást közel 5000 ügyfél használta, fejenként átlagosan négyszer, ami csaknem 20 ezer tranzakciót jelentett. Idén 43 700 ügyfél vásárolt autópálya-matricát a szolgáltatáson keresztül.

A mobilbanki fejlesztések a hagyományos pénzügyi ügyintézést is egyszerűbbé teszik. A K&H mobilbanknak 770 ezer aktív ügyfele van. Az alkalmazás ügyfél-elégedettségi mutatója 93 százalék, az alkalmazásbolti értékelése pedig 4,7 az 5-ből, 228 ezer értékelés alapján.

Ahogy egyre több szolgáltatás kerül digitális csatornákra, úgy válik egyre fontosabbá a csalásmegelőzés és a kibervédelem folyamatos fejlesztése is. A K&H a mesterséges intelligenciát a kockázatok felismerésében is alkalmazza, miközben folyamatosan fejleszti csalásmegelőzési és kibervédelmi megoldásait. A bemutatott hívásazonosítási fejlesztés célja, hogy az ügyfelek nagyobb biztonsággal ellenőrizhessék a banktól érkező telefonhívásokat. A bank rendszerei emellett már felkészültek a mesterségesintelligencia-asszisztensek által kezdeményezett fizetési tranzakciók azonosítására is, megteremtve az ilyen fizetések jövőbeli elterjedésének technológiai alapját.

A digitális fejlesztések a vállalati ügyfelek kiszolgálására is kiterjednek. A K&H új vállalati portálja átláthatóbbá és egyszerűbbé teszi a vállalatok pénzügyi információinak, feladatainak és banki ügyeinek kezelését. A cél, hogy a vállalati ügyintézés is egyre könnyebbé és gyorsabbá váljon, és a digitális megoldások illeszkedjenek a cégek mindennapi működéséhez.

A K&H szerint a dialógusalapú bankolás felé vezető út nem egyetlen technológiai fejlesztésből áll. Kate következő generációja a jövőképet jelenti, a már működő digitális asszisztens, az ökoszisztéma-szolgáltatások és a mobilbank folyamatos bővítése pedig azt mutatja meg, hogyan válhat a bankolás már ma is könnyebbé, gyorsabbá és az ügyfelek mindennapi igényeihez jobban igazodó szolgáltatássá.

A K&H digitális fejlesztései a vállalati ügyfelekre is kiterjednek. Az új vállalati portál egyetlen felületen teszi áttekinthetővé a cégek és cégcsoportok számlaegyenlegeit és legfontosabb pénzügyi információit, emellett adatexportot és online jogosultságkezelést is kínál. Az információk összevont megjelenítése gyorsabb döntéseket, egyszerűbb ügyintézést és kevesebb adminisztrációt tesz lehetővé.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

K&H: mobilon is elérhető lakáshitel- és támogatástervezővel jelentkezett a bank

Nem kell előre tudni, hogy melyik állami támogatás vagy hitelkonstrukció lehet megfelelő a terveinkhez: a K&H új digitális lakáshitel- és támogatástervezője az ügyfelek céljaiból és élethelyzetéből kiindulva segíti a szóba jöhető lehetőségek könnyű és gyors áttekintését.

Az augusztus óta elérhető megoldás a lakáscélú finanszírozás mellett más hitellehetőségek tervezését is támogatja, és mobilon is használható.

A lakásvásárlás, az építkezés vagy egy felújítás finanszírozásának megtervezésekor az ügyfeleknek többféle állami támogatást, kedvezményes konstrukciót és piaci hitelt kell mérlegelniük. A döntést nehezítheti, hogy az egyes lehetőségek eltérő feltételekhez kötődnek, és nem mindig egyértelmű, melyek jöhetnek szóba az adott élethelyzetben.

A K&H lakáshitel- és támogatástervezője ezért nem egy előre kiválasztott hiteltermékből indul ki. Elsőként azt kérdezi meg az ügyféltől, mit szeretne megvalósítani: ingatlant vásárolna vagy építene, meglévő otthonát újítaná fel, korszerűsítené vagy bővítené, esetleg nincs konkrét ingatlancélja. A további kérdések és kitöltendő adatok a válaszokhoz igazodnak. A hitelkiváltás iránt érdeklődők számára a felület időpontfoglalási és visszahíváskérési lehetőséget biztosít, hogy szakértő segítségével tájékozódhassanak a lehetőségeikről.

A megadott információk alapján a tervező személyre szabott áttekintést állít össze a lehetséges finanszírozási megoldásokról. A saját források mellett figyelembe veszi a szóba jöhető állami támogatásokat és kedvezményes konstrukciókat, valamint az adott célhoz illeszkedő piaci jelzálog- vagy személyi hiteleket. A tervezés során többek között a CSOK Plusz, a Babaváró Hitel, a Munkáshitel és az Otthon Start Program lehetőségei is megjelenhetnek, amennyiben azok relevánsak az ügyfél számára.

„A lakásvásárlás önmagában is nagy döntés, miközben az ügyfeleknek számos támogatási és finanszírozási lehetőség között kell eligazodniuk. A K&H lakáshitel- és támogatástervezővel ezt a tájékozódást szeretnénk könnyebbé és gyorsabbá tenni: az ügyfél a saját élethelyzetéből indulhat ki, és digitálisan kaphat áttekintést a számára szóba jöhető lehetőségekről. Ha pedig tovább lépne, szakértő kollégáink segítségét is egyszerűen igénybe veheti.”

– mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.

A digitális tervező a kh.hu weboldalon, valamint a K&H e-bankban és mobilbankban is elérhető. Az ügyfelek a tervezés eredményét e-mailben is megkaphatják, így később visszatérhetnek az áttekintett lehetőségekhez.

A folyamat a tájékozódás után is támogatja a továbblépést: az ügyfelek időpontot foglalhatnak, vagy visszahívást kérhetnek, ha szakértővel szeretnék átbeszélni a lehetőségeiket. A K&H célja, hogy a digitális tervezés és a személyes tanácsadás egymást kiegészítve segítse a pénzügyi döntések előkészítését.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!