Gazdaság
Mesterséges intelligencia egy kkv mindennapjaiban
A forgószélként érkező, de a jelek szerint tartósan köztünk maradó mesterséges intelligencia nemcsak a laikus közönséget, az MI vezérelte alkalmazások piacát és a startup ökoszisztémát, vagy a művészek világát bolygatta meg, hanem komoly hatással van a hazai kkv-kra is. Egy friss kutatás szerint 63%-uk rendkívül alacsony MI tudatossággal bír és csak 2% nevezhető kiemelkedően tudatosnak ezen a területen. * Azonban, akik már használnak generatív MI alkalmazásokat, ők sem biztos, hogy tisztában vannak olyan kérdésekkel, hogy az ilyen eszközök segítségével előállított, majd céges, akár piaci környezetben felhasználni kívánt tartalmaknak milyen szerzői jogi vonatkozásai vannak.
Annyira áthatja a generatív mesterséges intelligencia témája a hazai kis- és -középvállalkozások életét is, hogy egy-egy cégvezető előbb-utóbb szembesül a kérdéssel: az én cégem mire tudná használni? Erre már most rengeteg válasz adódik, az azonban még sok esetben kérdéses, hogy az MI „termékei” szerzői és egyéb jogi szempontból milyen megítélés alá esnek. A leggyakrabban használt, szöveget, képeket, videókat, akár zenei felvételeket generáló MI platformokat már nagyon kis befektetés mellett, minimális betanulással működésre lehet bírni, majd az eredményt akár céges kommunikációra, értékesítés támogatására, vagy akár PR célokra használni. Lássuk, hogy vannak-e ebben jelenleg buktatók és ha igen, mik azok!
A szerzői jog és az MI viszonya
Elsőként azt érdemes tisztázni, hogy pontosan mit és hogyan véd a szerzői jog: művészeti, kulturális vagy tudományos alkotások (például filmek, fotók, irodalmi művek, grafikai alkotások) akkor állhatnak szerzői jogi védelem alatt, ha többek puszta ötletnél, és bírnak úgynevezett „egyéni, eredeti jelleggel”. Ez azt jelenti, hogy az alkotás, például a fotó, akkor lesz szerzői jogilag védett, ha annak elkészítése során a fotós kreatív döntéseket hoz – például a téma, pozíció, perspektíva megválasztásával –, és olyan egyéni jelleggel ruházza fel, amely megjelenik a végső alkotásban. Az így készült alkotások a létrejöttüktől a „szerző”, vagyis az alkotó egész életében és a halála utáni 70. év végéig a jogilag védett.
Szorosan kapcsolódik ide a névfeltüntetés, ami a szerzőket illető egyik legfontosabb személyhez fűződő jog, mely révén a mű és a szerző kapcsolata tisztázható, és erről – vagyis arról, hogy feltüntessék-e a szerző nevét a művel összefüggésben, a szerző jogosult dönteni (főszabály szerint egyébként fel kell tüntetni). Ha ez elmarad az a szerzői jog megsértésének minősülhet – amivel szemben bíróságnál fel is léphet a szerző. Erre példaként: Gaál Sándor fodrász és feltaláló, a gépével hullámosított hajú modellről készült fotó publikálását a Színházi Élet című magazinban a Bíróság jogsértőnek találta, mert elmulasztották feltűntetni a fotográfus, Földes Izsó nevét a képpel összefüggésben 1931-ben.
Mindezt a jelenre, az MI korra vetítve egyelőre bonyolult kérdés, hogy mi a helyzet a MI segítségével átalakított/készített képekkel? A gépi tanuláson alapuló szoftvereket már elég régóta használják általános retusálási feladatokra, mégsem merült fel eddig komolyan annak a szükségessége, hogy például a szín filterezés során használt szoftvert meg kellene jelölni szerzőként. Ha azonban komolyabb átalakítást, például deepfake (valósághű, de hamis tartalom – pl. olyan mondatok híres emberektől, amelyek sosem hangzottak el) jellegű beavatkozást végeztetünk el az MI segítségével, akkor az EU AI Rendelete alapján fel kell tüntetnünk, hogy mesterséges Intelligencia manipulálta képet.
Kié akkor az MI által előállított kép?
Erre egyelőre csak nem egyértelmű válasz adható: attól függ. Attól, hogy mennyi emberi kreatív döntés, vagy egyéni jelleg jelenik meg a végső alkotásban. Ha például csak annyi promptot (szöveges utasítást, parancsot) kap a képgeneráló MI, hogy alkosson egy fotót egy tengerparti naplementéről, minden mást azonban a rendszerre bízunk, akkor csak egy ötletet, mint egy megrendelést adtunk át az eszköznek, miközben az érdemi, kivitelezési kreatív döntést a rendszerre bíztuk, rá delegáltuk.
Az AI azonban nem lehet szerző.
Mivel nem vett részt a kreatív kivitelezésben ember, aki a szerzői jogok alanya lehet, és a kreatív kivitelezést megvalósító MI nem lehet szerzői jogok alanya, az így létrejött kép nem is kap jogi védelmet. Más a helyzet azonban, ha a generált képet jelentősen átdolgozzuk, új elemekkel egészítjük ki saját alkotómunka révén, ugyanis ilyenkor az új elemek tekintetében – ha közben érdemi, új, kreatív döntések születnek – szerzői tevékenységet végzünk és ezekre a részekre szerzői jogunk lehet. És megint más a helyzet, ha az MI például csak a retusálásban, utómunkákban segít, hiszen ilyenkor elenyésző a gépi hozzájárulás a végső alkotásban, és aligha vitatott a szerzői státusz.
A zeneszámok esetén annyiban lehet más a helyzet, hogy ha a zenemű szerzője és a dalszöveg írója két külön személy – ilyen szempontból egyszerűbb az MI általi generálás értékelése is. Ha megírunk egy dalszöveget, és annak a megzenésítését az MI-re bízzuk, akkor szerzői jog csak a dalszövegen keletkezhet – ha az a feltételrendszernek megfelel – míg az MI által generált zene nem minősülhet műnek annak okán, hogy azt nem természetes személy alkotta
Itt azt is fontos tisztázni, hogy a szerzői jogi védelemhez nem szükséges a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejelentést tenni; ha az alkotás megfelel a törvényi feltételeknek, akkor az jogvédettnek tekinthető. Ha a feltételek megfelelő fennálltát vitatná valaki – például felmerül, hogy a sajátunknak vallott zeneszám zenei alapja az MI bevonása miatt nem is részesülne jogi védelemben – akkor az ilyen típusú jogvitát a felek bírósági úton tudják rendezni.
Belátható és beláthatatlan következmények
Még mindig friss élmény talán mindenkinek a generatív mesterséges intelligencia használata, aminek a lehetséges felhasználási módjait folyamatosan tárjuk fel, ezzel párhuzamosan nyaktörő tempóban zajlik a fejlesztése is, ezért jósolni rendkívül nehéz, de valamennyi tapasztalatot mégis összegezhetünk az elmúlt pár évből.
A kreatív iparágak fő szegmenseiben egyelőre nem csökkent a kereslet az emberi alkotók munkái iránt, szemben az MI generált tartalmakkal. Továbbra is emberi szerzők művei szólnak a rádióban, és streaming platformokon is ők dominálnak. Vannak olyan piaci szegmensek, ahol tere lehet a gyorsabb és egyszerűbb gépi generálásnak az emberi alkotókkal szemben – a háttérzene felhasználás, vagy a stock image-ek (illusztrációnak szánt, előre elkészített, megvásárolható fotók) piacán az MI generált tartalmak például kiválthatják az emberi kreativitás által táplált repertoárokat.
A szerzők, előadóművészek, illetve általában a szerzői jogi jogosultak oldaláról az ijedelem nagyobb részt abból ered, hogy a hozzájárulásuk nélkül, vagy legalábbis nem teljesen tisztázott körülmények között, használták fel a műveiket gyakran olyan MI rendszerek tanítására, amik a jogosultak piacán, a műveikkel, teljesítményeikkel akár versenyezni is tudó termékek tömeges előállítására alkalmasak.
Ezen a területen a jogalkotók, jogalkalmazók még felmérni és értékelni próbálják a jogosultak sérelmeit és keresik az élhető, arányos intézkedéseket, amelyek egyszerre védik a jogosultak érdekeit, és nem jelentenek túl nagy akadályt a technológiai innovációnak sem.
A szakértők általános tanácsa, hogy ha a céges célokra használunk bármilyen generatív MI-t, akkor érdemes feltüntetni a forrást, illetve az eszközt, betartani az alapvető, kézenfekvő etikai szempontokat (ismert műalkotások, karakterek, pl. Mona Lisa, felhasználása), illetve átolvasni a felhasználási feltételeket, és az alapján meggyőződni arról, hogy pontosan mire ad jogosultságot, vagy milyen felelősséget vállal az adott platform szolgáltatója.
*Forrás: a BellResearch és a System 32 IT Kft. közös kutatása
Illusztrációk: CoPilot AI
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Már nem luxus az okosrendszer az új ingatlanoknál
2026-ra a társasházaknál alapelvárássá válik a “belépő szintű” okosotthon-csomag.
Európában már minden harmadik otthon “okos”, a prognózisok szerint 2029-re 42 százalékos penetrációra számíthatunk[1] az újépítésű ingatlanoknak, illetve az ún. retrofit megoldásoknak, azaz a meglévő lakások utólagos okosításának köszönhetően. A mérnök-közgazdász szerint Magyarországon 2026-ra az új társasházaknál alapelvárássá válik egy “belépő szintű” okosotthon-csomag, az épületgépész pedig azt valószínűsíti, hogy a gépi szellőztetés és az esővízmenedzsment az okosrendszerek egyre fontosabb elemei lesznek. A szereplők 2026-ban érezhető piaci élénkülésre számítanak, a jövő pedig a prediktív, “előrelátó” funkciók bővülése felé mutat.
Az ingatlanberuházók is felismerték az okos rendszerekben rejlő potenciált
„A tapasztalat azt mutatja, hogy itthon már nem csak a kiemelt lokációkban, de akár a peremkerületekben is egyre gyakrabban legalább egy alap okosotthon csomaggal építik meg az ingatlanberuházók a lakásokat”
– árulja el Kovács Zoltán, az intelligens épületelektronikával foglalkozó iContrAll ügyvezetője.
A mérnök-közgazdász szerint a lakók 20-30 százaléka ráfizetéssel bővíti is a megkapott alaprendszert, mert méltányolja és hasznosnak ítéli a minőségi műszaki tartalmat. A jelenséget az ingatlan beruházók is felismerték, hiszen az okos megoldások egyben marketing eszközök is, értéknövelő tényezőként magasabb kategóriára pozícionálják az ingatlant – mindezt ráadásul már nem is jelentős többlet költség fejében.
Tegnap luxus – ma már alap – mi jön holnap?
Az okosotthonok terjedésével mára egyértelművé vált, hogy ami néhány éve még prémium kategóriát jelentett, 2026-ra az új építésű ingatlanok alapfelszereltségévé válik. De mit is takar pontosan ez az „alapcsomag”? Tatár Ádám, a Wavin beltéri klímamegoldásokkal foglalkozó épületgépész mérnöke szerint a hűtés-fűtés intelligens vezérlése, az okoskapcsolók, valamint a különböző szenzoros funkciók jelentik a belépőszintet. A rendszer azonban jóval tovább bővíthető: az épületgépészethez kapcsolódó megoldások – mint a vezérelt gépi szellőztetőrendszerek, a víz- és csőhálózati szenzorok, illetve az esővíz-menedzsment – mind integrálhatók a lakás digitális infrastruktúrájába.
„A trend ma már egyértelműen a prediktív, előrelátó funkciók bővülése felé mutat, ahol az otthon már a felhasználó előtt tudja, mire van szüksége. A vásárlók emellett az apró döntéseket és rutinfeladatokat csökkentő, automatikus folyamatokat – például szivárgásjelzést vagy távvezérlést – is egyre inkább elvárják”
– teszi hozzá az innovatív épületgépészeti megoldásairól ismert Wavin szakértője.
Nagy beruházás – minimális okosotthon-költség
Az olyan nagy beruházások esetében, mint a Kopaszi Gát Budapart projekt részeként a közelmúltban átadott 141 lakásos társasház, az okosrendszerek kialakításakor a feladatok összetettsége, egymásra hatása mellett a nagy lakásszám miatt is körültekintő tervezésre és precíz kivitelzésre van szükség. Ebben a projektben a Wavin intelligens felületfűtési és -hűtési rendszere, illetve az iContrAll okosotthon- és hőközponti vezérlőrendszerre is az alapfelszereltség részét képezték.
Az ilyen alapcsomagok költsége új építésű ingatlanok esetén jellemzően mindössze néhány százalékot tesz ki a teljes beruházási értékből, míg felújítás során – a meglévő rendszerek átalakítása miatt – némileg magasabb ráfordítással kell számolni. A rendszer üzemeltetéséhez egy komoly, hosszú távon is elérhető informatikai háttérre és ügyfélszolgálatra is szükség van, ennek költségét pedig már a vételárban érvényesíteni kell, hiszen a jelenlegi piaci elvárás az, hogy mindezt a vásárlók külön havidíj nélkül kapják meg.
A tapasztalatok szerint az okos megoldásokba való beruházás a fejlesztők számára mindenképpen megtérül, hiszen ezek már ma is mérhetően növelik az ingatlan értékét: a “smart” és “green premium” egyre meghatározóbb tényezővé válik a lakáspiacon.
[1] North America and European Smart Homes and Home Automation EUROPE ACCELERATES TOWARD SMART HOMES: 102.8 MILLION SMART HOMES BY 2029 – BBK – Construction Development
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Közel 45%-kal nőtt az elektromos autók iránti érdeklődés – stabil kínálat mellett élénkült a használtautó-piac 2025-ben
2025-ben kedvező számokat mutatott a hazai használtautó-piac: a Használtautó.hu adatai szerint a teljes éves érdeklődések száma több mint 130 ezerrel, közel 3%-kal nőtt az előző évhez képest, miközben a kínálat volumene stabil maradt.
Az átlagos vételár emelkedése mellett javult a kínálat minősége is: csökkent a meghirdetett autók átlagéletkora és futásteljesítménye. A keresleti növekedést döntően az elektromos és hibrid modellek, valamint a városi terepjárók iránti élénkülő érdeklődés hajtotta, ami a piac folyamatos modernizációját jelzi.
A teljes évet tekintve a Használtautó.hu felületén 4,95 millió érdeklődést regisztráltak, ami több mint 130 ezerrel, mintegy 2,7%-kal haladta meg a 2024-es értéket. A hirdetések száma eközben gyakorlatilag változatlan maradt: 2025-ben 733 ezer hirdetés szerepelt a portálon, ami nagyjából 2 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A kereslet növekedése így stabil kínálat mellett ment végbe, ami kiegyensúlyozottabb piacot eredményezett.
A kínálati árak emelkedtek: az átlagos vételár 4,78 millió forintról 5,13 millió forintra nőtt, ami 7,4%-os drágulást jelent éves szinten. Ezzel párhuzamosan azonban a kínálat minősége is javult. Az átlagos járműéletkor 12,93 évről 12,87 évre csökkent, az átlagos futásteljesítmény pedig 179 300 kilométerről 177 581 kilométerre mérséklődött, ami azt jelzi, hogy lassú, de folyamatos fiatalodás indult el a használtautó-piacon.
Az elektromos és hibrid modellek húzták növekedést
A kereslet növekedésének döntő része az alternatív hajtású járművekhez kötődött. Az elektromos autók iránti érdeklődés egyetlen év alatt 44,5%-kal nőtt, míg a hibrideknél 20,8%-os bővülés volt megfigyelhető. Együttesen több mint 123 ezerrel nőtt az elektromos és hibrid modellekhez kapcsolódó érdeklődések száma, ami önmagában szinte lefedi a teljes piac éves növekményét.
Mindeközben a benzines autók iránti kereslet enyhén, 1,7%-kal emelkedett, a dízelek esetében viszont 2%-os visszaesés történt. Ez nem hirtelen fordulatot, hanem a dízel szerepének lassú, fokozatos mérséklődését jelzi.
Árfronton is markáns különbségek rajzolódtak ki. A benzines és dízel modellek átlagára 4–7% közötti mértékben nőtt, míg az elektromos autók átlagára 3,6%-kal csökkent egy év alatt. A hibridek ára gyakorlatilag stagnált. Ennek eredményeként az elektromos és a hibrid modellek átlagára egyre közelebb kerül egymáshoz, ami azt eredményezi, hogy az elektromos autók fokozatosan elérhetőbb választássá válnak a használtautó-piacon.
A városi terepjárók előretörése
A karosszériatípusok szerinti bontásban 2025 egyértelmű nyertese a városi terepjáró (crossover) kategória volt. Az ilyen kivitelű autók iránti érdeklődés 16,5%-kal nőtt, több mint 126 ezer érdeklődéssel meghaladva az előző év szintjét.
A crossoverek átlagára mindössze 1,6%-kal emelkedett, miközben továbbra is ezek a modellek képviselik az egyik legfiatalabb kínálati szegmenst, alig több mint 7 éves átlagéletkorral. A kombi kivitelű autók szintén erős évet zártak: a kereslet 2,4%-kal nőtt, az átlagéletkor enyhén csökkent, miközben az árak emelkedtek. Ezzel szemben a ferdehátú és a sedan modellek iránti érdeklődés kis mértékben visszaesett, ami a hagyományos kivitelek fokozatos háttérbe szorulását jelzi.
A legnépszerűbb modellek sorrendje 2025-ben nem változott érdemben: továbbra is az Opel Astra, a Volkswagen Golf és a Suzuki Swift vezette a keresleti toplistát, ami a piac stabilizálódását tükrözi.
„2025-ben több kedvező változás is látható volt a hazai használtautó-piacon. A 2024-es évhez képest több mint 130 ezerrel nőtt az érdeklődések száma, és bár csak kisebb mértékben, de csökkent a személyautók átlagéletkora és átlagos futásteljesítménye is. A legnépszerűbb modellek sorrendje nem változott, hiszen továbbra is az Astra, a Golf és a Swift vezeti a toplistát. A következő évre bizakodva tekintünk előre: a tavaly elindult élénkülés, az új márkák és modellek megjelenése, valamint a használt piacra kerülő flottás autók növekvő száma alapján további erősödésre számítunk a piacon”
– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.
A 2025-ös adatok alapján a hazai használtautó-piac nem hirtelen átalakuláson, hanem folyamatos modernizáción megy keresztül: nő az érdeklődés, fiatalodik a kínálat, és egyre nagyobb szerepet kapnak az alternatív hajtású, korszerűbb járművek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Bosch érzékelőplatformja forradalmasítja a robotok mozgásérzékelését
Zökkenőmentes felhasználói élmény az új precíziós érzékelési szabványnak köszönhetően
- Három új termékváltozat a robotika, az XR fejhallgatók és szemüvegek, valamint a viselhető okoseszközök arzenáljában.
- A Bosch megőrzi vezető pozícióját a MEMS-érzékelők piacán, 4 százalékos éves növekedési ütemmel a bevétel akár a 19,2 milliárd dollárt is meghaladhatja 2030-ra.
- A mérési pontosság új szintje válik elérhetővé a prémium szórakoztatóelektronikai eszközök gyártói számára.
A robotika és a kiterjesztett valóság (Extended Reality, XR) gyors fejlődésének hátterében egy kevésbé látványos, ugyanakkor kulcsfontosságú technológia áll: a mikroelektromechanikai rendszerekre épülő szenzorok, azaz a MEMS-megoldások. Ezek az apró, mégis rendkívül kifinomult eszközök – az élő szervezetek érzékszerveihez hasonlóan – lehetővé teszik, hogy a gépek érzékeljék és értelmezzék saját mozgásukat és térbeli helyzetüket. Ez a tértudatosság az, amely a komplex algoritmusokat folyamatos mozgássá és magával ragadó digitális élménnyé formálja.
Három új csúcskategóriás érzékelő jelenik meg az egyre bővülő piacon
A CES 2026 szakkiállításon a Bosch Sensortec bemutatja a BMI5 platformot, az inerciális (gyorsulási és giroszkópos) érzékelők új generációját, amely rendkívül alacsony zajszint mellett nagy pontosságú teljesítményt nyújt a mozgás minden finom elemének rögzítésében, több eszközosztályon átívelve. A megosztott hardveres alapra épülő és intelligens szoftverrel ellátott platform három változatban kerül forgalomba: BMI560, BMI563 és BMI570. A BMI5 termékcsalád termékei a fogyasztói elektronikai eszközök gyártóinak prémium szegmensét célozza, megalapozva ezzel a MEMS-érzékelő piac további növekedését. A Yole Group piackutató és stratégiai tanácsadó cég szerint ez a piac – amelyben a Bosch őrzi vezető pozícióját – várhatóan több mint 19,2 milliárd dollár bevételű üzletággá bővülhet 2030-ra, 4 százalékos átlagos éves összetett növekedést produkálva (CAGR 2024-2030).* A nagy volumenű sorozatgyártási igények kielégítése érdekében a németországi reutlingeni Bosch félvezetőgyár (wafer fab) tisztatéri területe 35 000 négyzetméterről több mint 44 000 négyzetméterre bővült 2025 végére.
Célirányos megoldások, széleskörű felhasználhatóság
A BMI560 érzékelő élethűvé teszi a virtuális és a kiterjesztett valóság élményét. Szinte késedelem nélkül, pontosan követi a fej mozgását, lehetővé téve a 3D-s környezet interakcióit a felhasználók számára. A fejlett képstabilizátor segítségével az okostelefonok és akciókamerák éles, elmosódástól mentes fényképeket és videókat készítenek, még heves mozgás és rázkódás közben is.
A BMI563 képes kezelni a rezgéseket és az extrém mozgásokat, így ideális olyan robotokhoz, amelyeknek precízen kell navigálniuk, vagy az olyan virtuálisvalóság-vezérlőkhöz, amelyek a kéz apró mozdulatait hivatottak nyomon követni. A platform segítséget nyújt ezeknek az eszközöknek abban, hogy rendkívüli pontossággal megértsék saját környezetüket és mozgásukat. A Bosch új MEMS-érzékelője például még akkor is hatékonyan képes segíteni egy humanoid robot térbeli tájékozódását, ha kamerájának lencséje takarásba kerül.
A BMI570 javítja az okosórák és a vezeték nélküli fülhallgatók teljesítményét. Elődjéhez képest az új platform kétszeres mérési tartományt biztosít, amely lehetővé teszi a mozdulatok és gesztusok még szélesebb körének észlelését, különösen dinamikus mozdulatok esetében. Hanglejátszásra alkalmas eszközöknél pontos fejorientációs adatokat biztosít a 3D-hangélményhez, például aktívan reagál a felhasználó zenehallgatás vagy hívás közben végzett mozgására, így azt a hatást kelti, mintha a hang egy meghatározott irányból érkezne.
A műszaki mesterséges intelligencia magas színvonala felelősségteljes innovációval párosul
A peremhálózaton futó mesterséges intelligencia (Edge AI) segítségével a készülék mindig használatra kész állapotban marad (always-on). Ez annak köszönhető, hogy közvetlenül az érzékelőben ismeri fel a mozgásmintákat. Így csökken az energiafogyasztás, gyorsabbak lesznek a válaszreakciók, és további intelligens funkciók válnak elérhetővé. Ilyen például az automatikus tevékenységfelismerés egy okosórán, amelyhez nem szükséges a felhasználó külön interakciója az eszközzel. A BMI5 platform minden változata megfelel a Bosch Sensortec eddigi legmagasabb ökológiai szabványainak, ötvözve a műszaki teljesítményt a felelős innovációval. Ez az egységes architektúra lehetővé teszi az eszközgyártók számára, hogy a legmodernebb fejlesztési folyamatok is mindvégig fenntarthatóak maradjanak a termékcsaládok teljes életciklusán át.
„A BMI5 platformmal megszilárdítjuk a mozgásérzékelő eszközök következő generációjának alapját”
– mondta Stefan Finkbeiner, a Bosch Sensortec igazgatója.
„Ügyfeleink minden változat esetében élvezhetik a kiegyensúlyozott pontosság, a stabilitás és a kivételes teljesítmény előnyét, amelynek az érzékeny XR-rendszerek, a megbízható robotika és az intuitív viselhető eszközök is köszönhetők. A platform ötvözi a Bosch technikai színvonalát a felelősségteljes innovációval. Egyben tükrözi a vállalat minőségre és fenntarthatóságra vonatkozó alapértékeit, és alkalmazások széles sorát támogatja egyetlen, szabályozható architektúrával. A BMI5 család tovább növekszik, hiszen a platform legújabb variációi már a gyártósoron vannak.”
*Forrás: Status of the MEMS Industry 2025 report, Yole Group.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Egy magyar fejlesztésű okoseszköz segít már több mint ezer háztartásnak csökkenteni az áramfogyasztását
-
Ipar2 hét ago
A 4iG stratégiai befektetőként belép az amerikai Axiom Space-be
-
Zöld2 hét ago
A Samsung mosógépei karbonlábnyom-csökkentési minősítést kaptak a DUCD előírása alapján
-
Tippek2 hét ago
Így készüljünk az ünnepekre négylábú kedvencünkkel
-
Szórakozás1 hét ago
Tűzijáték szilveszterkor: a szakértők szerint a szigorítások a feketekereskedelmet erősíthetik
-
Gazdaság1 hét ago
A cégkultúra ugyanonnan indul, mint a társadalmi felelősségvállalás: az emberi kapcsolatokból
-
Zöld7 nap ago
A jövő elvárásait is túlszárnyalja a Schneider Electric új üzeme
-
Okoseszközök1 hét ago
Az LG AI technológiával definiálja újra a prémium háztartási készülékeket a 2026-os CES-en







