Gazdaság

Mesterséges intelligencia egy kkv mindennapjaiban

Képek forrása: CoPilot AI

A forgószélként érkező, de a jelek szerint tartósan köztünk maradó mesterséges intelligencia nemcsak a laikus közönséget, az MI vezérelte alkalmazások piacát és a startup ökoszisztémát, vagy a művészek világát bolygatta meg, hanem komoly hatással van a hazai kkv-kra is. Egy friss kutatás szerint 63%-uk rendkívül alacsony MI tudatossággal bír és csak 2% nevezhető kiemelkedően tudatosnak ezen a területen. * Azonban, akik már használnak generatív MI alkalmazásokat, ők sem biztos, hogy tisztában vannak olyan kérdésekkel, hogy az ilyen eszközök segítségével előállított, majd céges, akár piaci környezetben felhasználni kívánt tartalmaknak milyen szerzői jogi vonatkozásai vannak.

Annyira áthatja a generatív mesterséges intelligencia témája a hazai kis- és -középvállalkozások életét is, hogy egy-egy cégvezető előbb-utóbb szembesül a kérdéssel: az én cégem mire tudná használni? Erre már most rengeteg válasz adódik, az azonban még sok esetben kérdéses, hogy az MI „termékei” szerzői és egyéb jogi szempontból milyen megítélés alá esnek. A leggyakrabban használt, szöveget, képeket, videókat, akár zenei felvételeket generáló MI platformokat már nagyon kis befektetés mellett, minimális betanulással működésre lehet bírni, majd az eredményt akár céges kommunikációra, értékesítés támogatására, vagy akár PR célokra használni. Lássuk, hogy vannak-e ebben jelenleg buktatók és ha igen, mik azok!

A szerzői jog és az MI viszonya

Elsőként azt érdemes tisztázni, hogy pontosan mit és hogyan véd a szerzői jog: művészeti, kulturális vagy tudományos alkotások (például filmek, fotók, irodalmi művek, grafikai alkotások) akkor állhatnak szerzői jogi védelem alatt, ha többek puszta ötletnél, és bírnak úgynevezett „egyéni, eredeti jelleggel”. Ez azt jelenti, hogy az alkotás, például a fotó, akkor lesz szerzői jogilag védett, ha annak elkészítése során a fotós kreatív döntéseket hoz – például a téma, pozíció, perspektíva megválasztásával –, és olyan egyéni jelleggel ruházza fel, amely megjelenik a végső alkotásban. Az így készült alkotások a létrejöttüktől a „szerző”, vagyis az alkotó egész életében és a halála utáni 70. év végéig a jogilag védett.

Szorosan kapcsolódik ide a névfeltüntetés, ami a szerzőket illető egyik legfontosabb személyhez fűződő jog, mely révén a mű és a szerző kapcsolata tisztázható, és erről – vagyis arról, hogy feltüntessék-e a szerző nevét a művel összefüggésben, a szerző jogosult dönteni (főszabály szerint egyébként fel kell tüntetni). Ha ez elmarad az a szerzői jog megsértésének minősülhet – amivel szemben bíróságnál fel is léphet a szerző. Erre példaként: Gaál Sándor fodrász és feltaláló, a gépével hullámosított hajú modellről készült fotó publikálását a Színházi Élet című magazinban a Bíróság jogsértőnek találta, mert elmulasztották feltűntetni a fotográfus, Földes Izsó nevét a képpel összefüggésben 1931-ben.

Mindezt a jelenre, az MI korra vetítve egyelőre bonyolult kérdés, hogy mi a helyzet a MI segítségével átalakított/készített képekkel? A gépi tanuláson alapuló szoftvereket már elég régóta használják általános retusálási feladatokra, mégsem merült fel eddig komolyan annak a szükségessége, hogy például a szín filterezés során használt szoftvert meg kellene jelölni szerzőként. Ha azonban komolyabb átalakítást, például deepfake (valósághű, de hamis tartalom – pl. olyan mondatok híres emberektől, amelyek sosem hangzottak el) jellegű beavatkozást végeztetünk el az MI segítségével, akkor az EU AI Rendelete alapján fel kell tüntetnünk, hogy mesterséges Intelligencia manipulálta képet.

Kié akkor az MI által előállított kép?

Erre egyelőre csak nem egyértelmű válasz adható: attól függ. Attól, hogy mennyi emberi kreatív döntés, vagy egyéni jelleg jelenik meg a végső alkotásban. Ha például csak annyi promptot (szöveges utasítást, parancsot) kap a képgeneráló MI, hogy alkosson egy fotót egy tengerparti naplementéről, minden mást azonban a rendszerre bízunk, akkor csak egy ötletet, mint egy megrendelést adtunk át az eszköznek, miközben az érdemi, kivitelezési kreatív döntést a rendszerre bíztuk, rá delegáltuk.

Az AI azonban nem lehet szerző.

Mivel nem vett részt a kreatív kivitelezésben ember, aki a szerzői jogok alanya lehet, és a kreatív kivitelezést megvalósító MI nem lehet szerzői jogok alanya, az így létrejött kép nem is kap jogi védelmet. Más a helyzet azonban, ha a generált képet jelentősen átdolgozzuk, új elemekkel egészítjük ki saját alkotómunka révén, ugyanis ilyenkor az új elemek tekintetében – ha közben érdemi, új, kreatív döntések születnek – szerzői tevékenységet végzünk és ezekre a részekre szerzői jogunk lehet. És megint más a helyzet, ha az MI például csak a retusálásban, utómunkákban segít, hiszen ilyenkor elenyésző a gépi hozzájárulás a végső alkotásban, és aligha vitatott a szerzői státusz.

A zeneszámok esetén annyiban lehet más a helyzet, hogy ha a zenemű szerzője és a dalszöveg írója két külön személy – ilyen szempontból egyszerűbb az MI általi generálás értékelése is. Ha megírunk egy dalszöveget, és annak a megzenésítését az MI-re bízzuk, akkor szerzői jog csak a dalszövegen keletkezhet – ha az a feltételrendszernek megfelel – míg az MI által generált zene nem minősülhet műnek annak okán, hogy azt nem természetes személy alkotta

Itt azt is fontos tisztázni, hogy a szerzői jogi védelemhez nem szükséges a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejelentést tenni; ha az alkotás megfelel a törvényi feltételeknek, akkor az jogvédettnek tekinthető. Ha a feltételek megfelelő fennálltát vitatná valaki – például felmerül, hogy a sajátunknak vallott zeneszám zenei alapja az MI bevonása miatt nem is részesülne jogi védelemben – akkor az ilyen típusú jogvitát a felek bírósági úton tudják rendezni.

Belátható és beláthatatlan következmények

Még mindig friss élmény talán mindenkinek a generatív mesterséges intelligencia használata, aminek a lehetséges felhasználási módjait folyamatosan tárjuk fel, ezzel párhuzamosan nyaktörő tempóban zajlik a fejlesztése is, ezért jósolni rendkívül nehéz, de valamennyi tapasztalatot mégis összegezhetünk az elmúlt pár évből.

A kreatív iparágak fő szegmenseiben egyelőre nem csökkent a kereslet az emberi alkotók munkái iránt, szemben az MI generált tartalmakkal. Továbbra is emberi szerzők művei szólnak a rádióban, és streaming platformokon is ők dominálnak. Vannak olyan piaci szegmensek, ahol tere lehet a gyorsabb és egyszerűbb gépi generálásnak az emberi alkotókkal szemben – a háttérzene felhasználás, vagy a stock image-ek (illusztrációnak szánt, előre elkészített, megvásárolható fotók) piacán az MI generált tartalmak például kiválthatják az emberi kreativitás által táplált repertoárokat.

A szerzők, előadóművészek, illetve általában a szerzői jogi jogosultak oldaláról az ijedelem nagyobb részt abból ered, hogy a hozzájárulásuk nélkül, vagy legalábbis nem teljesen tisztázott körülmények között, használták fel a műveiket gyakran olyan MI rendszerek tanítására, amik a jogosultak piacán, a műveikkel, teljesítményeikkel akár versenyezni is tudó termékek tömeges előállítására alkalmasak.

Ezen a területen a jogalkotók, jogalkalmazók még felmérni és értékelni próbálják a jogosultak sérelmeit és keresik az élhető, arányos intézkedéseket, amelyek egyszerre védik a jogosultak érdekeit, és nem jelentenek túl nagy akadályt a technológiai innovációnak sem.

A szakértők általános tanácsa, hogy ha a céges célokra használunk bármilyen generatív MI-t, akkor érdemes feltüntetni a forrást, illetve az eszközt, betartani az alapvető, kézenfekvő etikai szempontokat (ismert műalkotások, karakterek, pl. Mona Lisa, felhasználása), illetve átolvasni a felhasználási feltételeket, és az alapján meggyőződni arról, hogy pontosan mire ad jogosultságot, vagy milyen felelősséget vállal az adott platform szolgáltatója.

*Forrás: a BellResearch és a System 32 IT Kft. közös kutatása

Illusztrációk: CoPilot AI

www.sztnh.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Up Next

Változások a Magyar Telekom felsővezetésében

Don't Miss

Az ESG elsősorban kommunikációs kérdés – de nem úgy, ahogy sokan gondolják

Gazdaság

A járműtörténeti jelentések feltárják a használtautó-piac valóságát

Magyarországon egyes modellek futásteljesítményét több mint 310 000 kilométerrel manipulálták.Természetesen senki sem szeretne hamisított futásteljesítményű vagy ismeretlen hibákat rejtő autót venni, ám használtjármű-választáskor nem csupán ezekre a tényezőkre érdemes figyelni.

Egy olyan autó, amely gyakran váltott tulajdonost vagy több országban is forgalomban volt, szintén tartogathat kellemetlen meglepetéseket.

A járműadatokra specializálódott carVertical kutatása – amely Magyarország mellett több más európai országra is kiterjedt – a használt járművek piacán 2025-ben előforduló legszélsőségesebb eseteket vizsgálta. Több százezer kilométerrel „megfiatalított” futásteljesítmények, meghökkentően magas kárértékek és többször országot váltó járművek bizonyítják, hogy kellő körültekintés nélkül könnyen belefuthatunk súlyosan problémás előéletű autóba.

Akad olyan magyarországi autó, amely 5 országban is forgalomban volt

A járművek egy jelentős része nem ott fejezi be a pályafutását, ahol eredetileg forgalomba helyezték, hanem idővel külföldi piacra kerül. Így a régebbi autókat több országban és több tulajdonosnál is regisztrálhatták. A carVertical által Magyarországon ellenőrzött összes modell közül néhány messze kiemelkedett az átlagból: a BMW 3-as sorozat, Maserati GranTurismo, BMW M4, BMW M2, Ferrari California, Mercedes-Benz C-osztály, Audi RS5, Audi A4 és Audi A6 egyes modelljei egyaránt öt különböző országban voltak nyilvántartva.

A legtöbb tulajdonossal rendelkező autó Magyarországon egy Ford Mustang volt 15 tulajdonossal, ezt követte egy Seat Ibiza 12 tulajdonossal és egy Audi A5 szintén 12 tulajdonossal.

Matas Buzelis autópiaci szakértő szerint az ilyen gyakori tulajdonosváltás sokszor problémás műszaki állapotra utal:

„Ha egy autó folyamatosan gazdát cserél, az sok esetben komoly problémákra utal, amelyeknek a szakszerű javítása egyszerűen elmarad. Ehelyett újra és újra továbbértékesítik, ahelyett, hogy rendbe hoznák. Nem ritka, hogy még az aktuális tulajdonos sincs tisztában azzal, hogy a járművet korábban több országban is nyilvántartásba vették. Előzetes járműtörténeti ellenőrzés nélkül ezekhez az információkhoz gyakorlatilag lehetetlen hozzájutni.”

Németország, mely évente közel 2 millió autót exportál, nem teszi elérhetővé a járműadatait más országok számára. Vagyis amint egy autó külföldre kerül, a múltjára vonatkozó adatok többé nem hozzáférhetők, és kizárólag a német intézményi adatbázisokban szerepelnek. Nem Németország az egyetlen európai ország, ahol ilyen szigorúak az előírások. Mivel Európába sok jármű érkezik külföldről, ez a helyzet kedvező feltételeket teremt a tisztességtelen eladók számára, hogy eltitkolják a járművek előéletét és megtévesszék a jóhiszemű vásárlókat.

Magyarországon egy Ford és egy Honda vezeti a kárlistát 19 bejegyzéssel

A több kisebb balesetben szereplő autók nem számítanak ritkaságnak, de akadnak modellek, amelyeknek a múltjában közel két tucat kárbejegyzés is szerepel. A vizsgált adatok szerint a legtöbb sérülést egy Ford Kuga és egy Honda Civic szenvedte el – mindkettőnél 19 kárbejegyzést rögzítettek. A sorban egy Audi A6 következik 17 sérüléssel. Fontos megjegyezni, hogy a bejegyzések száma nem feltétlenül egyezik meg a balesetek számával, hiszen bizonyos esetekben ugyanahhoz a balesethez több kárfeljegyzés is kapcsolódhat. Ez az oka annak, hogy a sérülések súlyosságát sokszor pontosabban tükrözi a kár teljes értéke.

A biztosítók nyilvántartása szerint a legnagyobb kárértékeket a luxusautók baleseteinél állapítják meg. Magyarországon a legmagasabb kárt egy Ferrari California , egy Porsche Panamera (kb. 38 millió Ft) és egy Porsche Taycan 4 (kb. 30 millió Ft) modellnél állapították meg.

„Ha egy autó kárértéke a több millió vagy akár több tízmillió forintot is eléri, célszerű elállni a vásárlástól, vagy hivatalos szervizben részletes vizsgálatnak alávetni az autót. Mivel a járműtörténeti jelentések feltárják, mely részek sérültek, célzottan is felhívhatjuk a szakemberek figyelmét az érintett alkatrészek részletesebb ellenőrzésére. Ellenkező esetben egy ilyen autó idővel komoly kellemetlenségek forrásává válhat, főként amikor eladásra kerül sor”

— teszi hozzá Buzelis.

Több százezer kilométerrel módosított futásteljesítmény

A jármű futásteljesítménye az egyik fő kritérium, amelyet a sofőrök figyelembe vesznek, amikor használt járművet választanak. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb ez az érték, annál kevésbé vonzó az autó a használtautó-piacon. Ebből adódóan a kilométeróra-manipuláció továbbra is elterjedt gyakorlat, ami évente milliárdos veszteséget okoz az európai vásárlóknak.

A carVertical által 2025-ben Magyarországon ellenőrzött összes autó közül a Renault Master modellek futásteljesítményét módosították a legnagyobb mértékben – átlagosan 312 000 kilométerrel. Ezt követi a Mercedes-Benz Sprinter (309 000 km) és a Škoda Superb (299 000 km). A kilométeróra manipulálása különösen a drágább autók vásárlóit érinti, akik akár több millió forinttal is többet fizethetnek a kiszemelt modell valós értékénél.

„A manipulált futásteljesítmény leggyakrabban a külföldről behozott autóknál fordul elő. Tekintve, hogy az országok nem osztják meg egymással a járműadatokat, a korábbi bejegyzések továbbra sem érhetők el egy másik ország intézményei számára. A jelenlegi rendszer hiányosságait csak összehangolt európai szabályozással lehetne megszüntetni, hogy az autóvásárlók végre korlátozások nélkül megismerhessék egy jármű előéletét, és ne váljanak csalás áldozatává”

– hangsúlyozza a szakértő.

Módszertan

A carVertical kutatása a vállalat ügyfelei által 2025 januárja és decembere között, 18 európai országban lekért járműtörténeti jelentéseket elemezte, hogy feltárja a használtautó-piac legszélsőségesebb eseteit.

A jelenleg 37 országban működő carVertical több mint 1000 nemzetközi adatbázisból – rendvédelmi szervek, nemzeti és állami nyilvántartások, pénzügyi intézmények és apróhirdetési portálok információiból – gyűjt adatokat. A vállalat évente több millió járműtörténeti jelentést dolgoz fel, amelyek alapján beszámol a legújabb trendekről, átfogó előrejelzéseket készít és friss információkkal szolgál a használtautó-piacról.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Látványosan nőtt a lakások energiahatákonysága

Az elmúlt évek épületenergetikai fejlesztései egyértelműen megmutatkoznak, csökkent a lakóingatlanok CO₂-kibocsátása, miközben nőtt a megújuló energia aránya – emelte ki Tóth Csaba, az Otthon Centrum Magyarország Holding központi leányvállalatához tartozó OC Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója, aki elmondta: a javulás már nem az új építésű, hanem egyre inkább a felújított ingatlanoknak tudható be.

Az Otthon Centrum hálózatában 2025-ben készült hiteles energetikai tanúsítványokat összegző Energetikai Iránytű adatai alapján több fontos változás rajzolódott ki az ingatlanpiacon. A vizsgált lakóingatlanok átlagos fajlagos CO₂-kibocsátása jelentősen csökkent – 58,34 Kg/m2a értékről 29,83 Kg/m2a értékre –, valamint emelkedett a megújuló energia részaránya. A változás különösen figyelemre méltó, mert már nem kizárólag az új építésű ingatlanoknak köszönhető: a felújított, korszerűsített lakások egyre nagyobb arányban járulnak hozzá az energetikai mutatók javulásához – ismertette az OC Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója a trendfordulót.

„A rossz energetikájú ingatlan ma már egyre kevésbé alkualap, sokkal inkább probléma”

– összegezte a változást Tóth Csaba, aki megjegyezte: az energiahatékonyság a korábbinál sokkal meghatározóbb szempont az ingatlanok értékelésében.

A javuló trend hátterében több tényező együttes hatása áll. Az elmúlt években egyre több olyan ingatlan jelent meg a piacon, amelyet a 2022-es rezsiszabályok változása után korszerűsítettek. Ezeknél gyakori megoldás volt a hőszivattyúk vagy napelemes rendszerek utólagos telepítése. Bár ezek sok esetben kiegészítő funkciót töltenek be, az energetikai mutatókban már jelentős javulást idéztek elő. Másrészt az állami és támogatott épületenergetikai programok is érezhető hatást gyakoroltak a piacra. A kedvezőbb feltételekkel elérhető pályázatok ösztönzik a felújításokat, miközben a támogatások feltételeként hiteles energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni az energiamegtakarítás meglétét és mértékét.

A korszerűsítések hatása a hőszigeteltség javulásában is megmutatkozott: a vizsgált ingatlanok átlagos hővesztesége csökkent. Kiemelendő, hogy mindez nem az ingatlanállomány megújulásából, nem az új építésű ingatlanok számának növekedéséből fakad, hiszen az épületek átlagéletkora nem változott számottevően. A javulás elsősorban a meglévő lakások felújításának tudható be.

A piaci hatások is egyre egyértelműbbek. Az energetikailag korszerűbb ingatlanok növekvő aránya fokozatosan emeli a vásárlói elvárásokat. Ennek következtében azok az ingatlanok, amelyeket nem újítottak fel, egyre inkább versenyhátrányba kerülnek a kínálati piacon.

„Az energiahatékonyság a korábbinál meghatározóbb szempont, a lokáció és a négyzetméterár mellett ez a mutató is számottevően befolyásolja a vásárlót a döntésben”

– szögezte le a szakember.

Tóth Csaba kiemelte, az új építésű lakások piacán ugyancsak jelentős változást mért az OCS: a korábban domináns földgázalapú fűtési rendszereket fokozatosan felváltják a megújuló energiára épülő megoldások, elsősorban a hőszivattyúk. Ezt a folyamatot egy 2023-as jogszabályváltozás indította el, amely szigorította az energetikai követelményeket, és gyakorlatilag kiszorította a földgázt az elsődleges hőtermelésből az új építések esetében. A változás hatása a kivitelezési idők miatt az elmúlt időszakban vált jól láthatóvá.

A szabályozási környezet átalakulása egy másik trendet is erősít: a nagyobb (akár több száz lakásos) lakóparkok esetében – ahol a műszaki feltételek adottak – egyre nagyobb szerepet kapnak a helyi távhőrendszerek. Ennek egyik oka, hogy a nagyteljesítményű hőszivattyúk beruházási költsége továbbra is jelentős, így a fejlesztők számára sok esetben gazdaságosabb megoldást jelent a távhőhöz való csatlakozás, élvezve annak minden előnyét. Ez a folyamat ráadásul a távhőszolgáltatók számára is kedvező, hiszen új fogyasztók bevonásával, relatíve alacsony hálózatfejlesztési igény mellett javíthatják rendszereik kihasználtságát és gazdaságosságát.

Tóth Csaba kijelentette, az energiahatékonyság terén megtett első lépések dicséretesek, de van még hova fejlődni:

„Bár az elmúlt évek intézkedései és beruházásai már kézzelfogható eredményeket hoztak, az ingatlanállomány energetikai állapota még jelentős fejlesztési potenciált rejt. A folyamat ráadásul önmagát is erősíti: a javuló mutatók és a növekvő vásárlói elvárások együtt gyorsíthatják a lakásállomány további korszerűsítését.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az autópiac átrendeződik: elektromos hullám, kínai offenzíva és az olajár-sokk formálja 2026-ot

A Használtautó.hu friss piaci elemzése szerint a hazai használtautó-piac egy évtizedes átrendeződés küszöbén áll. Miközben 2025-ben kiegyensúlyozottan működött a piac, 2026 elejére három egymást erősítő trend erősödött meg: az elektromos autók tömeges megjelenése a használt kínálatban, a kínai gyártók gyors térnyerése, és a Hormuzi-szoros válságának hatása az üzemanyagárakra. A következő 2-3 évet várhatóan nem a volumenek növekedése, hanem a piac szerkezetének átalakulása fogja meghatározni.

Stabil alap, változó szerkezet

A használtautó-piac 2025-ben kiegyensúlyozott képet mutatott: közel 700 ezer tulajdonosváltás történt, ami 2,8%-os növekedést jelentett, miközben a Használtautó.hu-n mért érdeklődések* száma 4,95 millióra emelkedett (+2,7%), és a kínálat volumene gyakorlatilag változatlan maradt.

Az átlagos vételár 5,13 millió forintra nőtt (+7,4%), de ezzel párhuzamosan a kínálat minősége is javult: csökkent az átlagéletkor (12,93-ről 12,87 évre) és a futásteljesítmény is (179 300-ról 177 581 kilométerre). A piac lassan, de egyértelműen fiatalodik és magasabb értékű modellek irányába tolódik.

Az elektromos és hibrid modellek iránti érdeklődés együttesen több mint 123 ezerrel nőtt, gyakorlatilag lefedve a teljes piaci növekményt. Az elektromos modelleknél +44,5%, a hibrideknél +20,8% volt a bővülés, miközben a dízel iránti érdeklődés tovább csökkent (-2%) és a benzines modellek iránti kereslet változatlan maradt (+1,7%).

EV cunami: a céges autók megérkeznek a használt piacra

A globális trend egyre jobban érezhető a hazai piacon is. Az Egyesült Államokban 2026-ban több mint 300 ezer lízingből visszatérő elektromos autó jelenik meg a piacon ami egy év alatt 200%-os növekedést jelent. Európában a vállalati flották elektrifikációja termeli ki a 3-5 éves, alacsony futásteljesítményű ex-lease EV-ket, amelyek egyre nagyobb számban Kelet-Európa felé is áramlanak.

A Használtautó.hu adatai alapján ez a trend már Magyarországon is látható: 2026 februárjában az elektromos hirdetések száma 33,8%-kal nőtt éves alapon, az érdeklődés 20,9%-kal emelkedett.

Az elektromos és hibrid autók átlagára közben gyakorlatilag konvergált: az EV-k 10,6 millió, a hibridek 11 millió forint körül állnak – mindössze 412 ezer forint a különbség. Az alternatív hajtások ezzel árban is közvetlen versenytársai lettek egymásnak.

Kínai márkák: olcsó alternatíva helyett közvetlen versenytárs

A kínai gyártók térnyerése 2026 elején felgyorsult. A Használtautó.hu adatai szerint 8 kínai márka szerepel a legkeresettebb modellek top 20-as listáján. Az Omoda például 2024 végi piacra lépése után két hónap alatt a top 10-be került.

A kínai modellek pozicionálása egyértelműen változott: az árak 6,8 és 21,9 millió forint között szóródnak, közvetlenül versenyezve a Suzuki, Kia, Nissan és Toyota modelljeivel.

A hagyományos gyártók ennek megfelelően reagálnak: egyre gyakoribbak az importőri árakciók és kedvezményes finanszírozási kampányok, a Suzuki aktívan a céges vásárlók felé fordul, a Volkswagen Polo pedig a legolcsóbb új autóvá vált. A Toyota pozíciója továbbra is megingathatatlan, a BMW és Mercedes stabil prémium jelenléttel bír.

Az olajár-sokk közvetlen hatása a keresletre

A Hormuzi-szoros válsága új kockázati tényezőt hozott a piacra. A Brent olajár január óta mintegy 65%-ot emelkedett, a csúcson meghaladta a 112 dollárt hordónként. Magyarországon a bevezetett 595 Ft/l-es védett ár nélkül a piaci üzemanyagár 680 Ft/l felett járna.

A nemzetközi elemzések szerint elhúzódó konfliktus esetén 120–150 dolláros olajár sem kizárt, ami a kutatások alapján közvetlenül érinti az autóvásárlási döntéseket: ha a háztartások 15-20%-kal többet költenek üzemanyagra, az autóvásárlás az első kiadások közé tartozik, amit elhalasztanak. Ezzel párhuzamosan a forint gyengülése és az emelkedő szállítási költségek az importautók árát is emelik, miközben a jelenlegi 10-18%-os autóhitel-kamatok mellett a finanszírozási környezet sem javul.

“A számok azt mutatják, hogy a piac nem egyszerűen növekszik – hanem átrendeződik. Az elektromos autók árkonvergenciája, a kínai márkák gyors piacra lépése és a geopolitikai feszültségek együttesen olyan környezetet teremtenek, ahol a következő 2-3 év alapvetően más lesz, mint az elmúlt évtized. A Használtautó.hu adatai közel 5 millió éves érdeklődéssel lefedik a teljes magyar piacot – ami nálunk látszik, az nem minta, hanem gyakorlatilag maga a piac“

– mondta Koralewsky Márk, a használtautó.hu vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!