Gazdaság

Mesterséges intelligencia egy kkv mindennapjaiban

Képek forrása: CoPilot AI

A forgószélként érkező, de a jelek szerint tartósan köztünk maradó mesterséges intelligencia nemcsak a laikus közönséget, az MI vezérelte alkalmazások piacát és a startup ökoszisztémát, vagy a művészek világát bolygatta meg, hanem komoly hatással van a hazai kkv-kra is. Egy friss kutatás szerint 63%-uk rendkívül alacsony MI tudatossággal bír és csak 2% nevezhető kiemelkedően tudatosnak ezen a területen. * Azonban, akik már használnak generatív MI alkalmazásokat, ők sem biztos, hogy tisztában vannak olyan kérdésekkel, hogy az ilyen eszközök segítségével előállított, majd céges, akár piaci környezetben felhasználni kívánt tartalmaknak milyen szerzői jogi vonatkozásai vannak.

Annyira áthatja a generatív mesterséges intelligencia témája a hazai kis- és -középvállalkozások életét is, hogy egy-egy cégvezető előbb-utóbb szembesül a kérdéssel: az én cégem mire tudná használni? Erre már most rengeteg válasz adódik, az azonban még sok esetben kérdéses, hogy az MI „termékei” szerzői és egyéb jogi szempontból milyen megítélés alá esnek. A leggyakrabban használt, szöveget, képeket, videókat, akár zenei felvételeket generáló MI platformokat már nagyon kis befektetés mellett, minimális betanulással működésre lehet bírni, majd az eredményt akár céges kommunikációra, értékesítés támogatására, vagy akár PR célokra használni. Lássuk, hogy vannak-e ebben jelenleg buktatók és ha igen, mik azok!

A szerzői jog és az MI viszonya

Elsőként azt érdemes tisztázni, hogy pontosan mit és hogyan véd a szerzői jog: művészeti, kulturális vagy tudományos alkotások (például filmek, fotók, irodalmi művek, grafikai alkotások) akkor állhatnak szerzői jogi védelem alatt, ha többek puszta ötletnél, és bírnak úgynevezett „egyéni, eredeti jelleggel”. Ez azt jelenti, hogy az alkotás, például a fotó, akkor lesz szerzői jogilag védett, ha annak elkészítése során a fotós kreatív döntéseket hoz – például a téma, pozíció, perspektíva megválasztásával –, és olyan egyéni jelleggel ruházza fel, amely megjelenik a végső alkotásban. Az így készült alkotások a létrejöttüktől a „szerző”, vagyis az alkotó egész életében és a halála utáni 70. év végéig a jogilag védett.

Szorosan kapcsolódik ide a névfeltüntetés, ami a szerzőket illető egyik legfontosabb személyhez fűződő jog, mely révén a mű és a szerző kapcsolata tisztázható, és erről – vagyis arról, hogy feltüntessék-e a szerző nevét a művel összefüggésben, a szerző jogosult dönteni (főszabály szerint egyébként fel kell tüntetni). Ha ez elmarad az a szerzői jog megsértésének minősülhet – amivel szemben bíróságnál fel is léphet a szerző. Erre példaként: Gaál Sándor fodrász és feltaláló, a gépével hullámosított hajú modellről készült fotó publikálását a Színházi Élet című magazinban a Bíróság jogsértőnek találta, mert elmulasztották feltűntetni a fotográfus, Földes Izsó nevét a képpel összefüggésben 1931-ben.

Mindezt a jelenre, az MI korra vetítve egyelőre bonyolult kérdés, hogy mi a helyzet a MI segítségével átalakított/készített képekkel? A gépi tanuláson alapuló szoftvereket már elég régóta használják általános retusálási feladatokra, mégsem merült fel eddig komolyan annak a szükségessége, hogy például a szín filterezés során használt szoftvert meg kellene jelölni szerzőként. Ha azonban komolyabb átalakítást, például deepfake (valósághű, de hamis tartalom – pl. olyan mondatok híres emberektől, amelyek sosem hangzottak el) jellegű beavatkozást végeztetünk el az MI segítségével, akkor az EU AI Rendelete alapján fel kell tüntetnünk, hogy mesterséges Intelligencia manipulálta képet.

Kié akkor az MI által előállított kép?

Erre egyelőre csak nem egyértelmű válasz adható: attól függ. Attól, hogy mennyi emberi kreatív döntés, vagy egyéni jelleg jelenik meg a végső alkotásban. Ha például csak annyi promptot (szöveges utasítást, parancsot) kap a képgeneráló MI, hogy alkosson egy fotót egy tengerparti naplementéről, minden mást azonban a rendszerre bízunk, akkor csak egy ötletet, mint egy megrendelést adtunk át az eszköznek, miközben az érdemi, kivitelezési kreatív döntést a rendszerre bíztuk, rá delegáltuk.

Az AI azonban nem lehet szerző.

Mivel nem vett részt a kreatív kivitelezésben ember, aki a szerzői jogok alanya lehet, és a kreatív kivitelezést megvalósító MI nem lehet szerzői jogok alanya, az így létrejött kép nem is kap jogi védelmet. Más a helyzet azonban, ha a generált képet jelentősen átdolgozzuk, új elemekkel egészítjük ki saját alkotómunka révén, ugyanis ilyenkor az új elemek tekintetében – ha közben érdemi, új, kreatív döntések születnek – szerzői tevékenységet végzünk és ezekre a részekre szerzői jogunk lehet. És megint más a helyzet, ha az MI például csak a retusálásban, utómunkákban segít, hiszen ilyenkor elenyésző a gépi hozzájárulás a végső alkotásban, és aligha vitatott a szerzői státusz.

A zeneszámok esetén annyiban lehet más a helyzet, hogy ha a zenemű szerzője és a dalszöveg írója két külön személy – ilyen szempontból egyszerűbb az MI általi generálás értékelése is. Ha megírunk egy dalszöveget, és annak a megzenésítését az MI-re bízzuk, akkor szerzői jog csak a dalszövegen keletkezhet – ha az a feltételrendszernek megfelel – míg az MI által generált zene nem minősülhet műnek annak okán, hogy azt nem természetes személy alkotta

Itt azt is fontos tisztázni, hogy a szerzői jogi védelemhez nem szükséges a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejelentést tenni; ha az alkotás megfelel a törvényi feltételeknek, akkor az jogvédettnek tekinthető. Ha a feltételek megfelelő fennálltát vitatná valaki – például felmerül, hogy a sajátunknak vallott zeneszám zenei alapja az MI bevonása miatt nem is részesülne jogi védelemben – akkor az ilyen típusú jogvitát a felek bírósági úton tudják rendezni.

Belátható és beláthatatlan következmények

Még mindig friss élmény talán mindenkinek a generatív mesterséges intelligencia használata, aminek a lehetséges felhasználási módjait folyamatosan tárjuk fel, ezzel párhuzamosan nyaktörő tempóban zajlik a fejlesztése is, ezért jósolni rendkívül nehéz, de valamennyi tapasztalatot mégis összegezhetünk az elmúlt pár évből.

A kreatív iparágak fő szegmenseiben egyelőre nem csökkent a kereslet az emberi alkotók munkái iránt, szemben az MI generált tartalmakkal. Továbbra is emberi szerzők művei szólnak a rádióban, és streaming platformokon is ők dominálnak. Vannak olyan piaci szegmensek, ahol tere lehet a gyorsabb és egyszerűbb gépi generálásnak az emberi alkotókkal szemben – a háttérzene felhasználás, vagy a stock image-ek (illusztrációnak szánt, előre elkészített, megvásárolható fotók) piacán az MI generált tartalmak például kiválthatják az emberi kreativitás által táplált repertoárokat.

A szerzők, előadóművészek, illetve általában a szerzői jogi jogosultak oldaláról az ijedelem nagyobb részt abból ered, hogy a hozzájárulásuk nélkül, vagy legalábbis nem teljesen tisztázott körülmények között, használták fel a műveiket gyakran olyan MI rendszerek tanítására, amik a jogosultak piacán, a műveikkel, teljesítményeikkel akár versenyezni is tudó termékek tömeges előállítására alkalmasak.

Ezen a területen a jogalkotók, jogalkalmazók még felmérni és értékelni próbálják a jogosultak sérelmeit és keresik az élhető, arányos intézkedéseket, amelyek egyszerre védik a jogosultak érdekeit, és nem jelentenek túl nagy akadályt a technológiai innovációnak sem.

A szakértők általános tanácsa, hogy ha a céges célokra használunk bármilyen generatív MI-t, akkor érdemes feltüntetni a forrást, illetve az eszközt, betartani az alapvető, kézenfekvő etikai szempontokat (ismert műalkotások, karakterek, pl. Mona Lisa, felhasználása), illetve átolvasni a felhasználási feltételeket, és az alapján meggyőződni arról, hogy pontosan mire ad jogosultságot, vagy milyen felelősséget vállal az adott platform szolgáltatója.

*Forrás: a BellResearch és a System 32 IT Kft. közös kutatása

Illusztrációk: CoPilot AI

www.sztnh.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Up Next

Változások a Magyar Telekom felsővezetésében

Don't Miss

Az ESG elsősorban kommunikációs kérdés – de nem úgy, ahogy sokan gondolják

Gazdaság

„Cápát fogtak” a Széchenyi István Egyetem hallgatói

A győri Széchenyi István Egyetem két jelenlegi és egy már végzett hallgatója szerepelt a napokban az RTL Cápák között című televíziós műsorában, ahol Holostep nevű startupjukat mutatták be.

A fiatalok olyan szolgáltatásokat hoztak létre, amelyek az online vásárlást emelik magasabb szintre a saját fejlesztésű szoftverük és 3D alapú technológiák segítségével. A cápák közül Balogh Péter – közismert nevén Petya – gyorsan lecsapott a lehetőségre, és betársult a vállalkozásba.

A Széchenyi István Egyetem két jelenlegi hallgatóját, a mérnök-informatikusnak tanuló Litvai Gábort és az építőmérnök szakos Malachowsky Kornélt, valamint az intézményben korábban mérnök-informatikusként végzett Gróf Eriket a közelmúltban az egész ország megismerhette, hiszen a Cápák Között című műsorban mutatták be vállalkozásukat, a Holostepet. Látványosan prezentálták fejlesztéseiket, amelyek a webshopokban vásárlók számára kínálnak jobb felhasználói élményt, az üzemeltetőknek pedig magasabb vásárlási, alacsonyabb visszaküldési arányt.

A Széchenyi István Egyetem hallgatói a Cápák között című műsorban. (Fotó: RTL/Cápák között)

Megoldásaik lehetővé teszik, hogy az érdeklődők valósághű képet kapjanak, virtuálisan ki-, illetve felpróbálhassák az adott webshopban elérhető árucikket. 3D-s megjelenítőjükkel például egy bútort tekinthetünk meg saját szobánkban, 3D konfigurátorukkal pedig egyedileg állíthatunk össze egy terméket, többek közt megtervezhetjük új autónk megjelenését. A harmadik fejlesztésük a „virtual try on”, amivel fel is próbálhatjuk az árucikket. A műsorban ezt egy Balogh Petyára virtuálisan ráhelyezett napszemüveggel illusztrálták. A számítástechnikai vonalon mozgó cápát hamar meggyőzték a látottak, hiszen alkudozás nélkül megadta a fiatalok által kért 15 millió forintot a cég 10 százalékáért. Sokat nyomott a latban, hogy vállalkozásuk mindössze egy év alatt közel 100 millió forintos árbevételt ért el.

„Kornél és Erik Szombathelyről, én a Zala vármegyei Batykról érkeztem a Széchenyi István Egyetemre, ahol barátság szövődött közöttünk”

– kezdte történetüket Litvai Gábor, a Holostep ügyvezetője. A cégnél programozással foglalkozó Gróf Erik hozzátette, a győri egyetem Állásbörzéjén ismerte meg első munkahelyét, ahol később Gábor mentora lett, aki gyakornoki pozíciót kapott ugyanannál a vállalatnál. A három fiatalt egy közös cél motiválta, hogy saját vállalkozást alapítsanak, és valami igazán innovatívat alkossanak.

„A koncepció már három-négy éve megszületett, körülbelül két éve lett belőle demózható termék, ez alapozta meg, hogy már az első üzleti évünkben profitot tudtunk termelni”

– árulta el Gábor.

„Korábban egy észt cégnél dolgoztam, amely hasonló szolgáltatásokat fejlesztett, de elsősorban a divatipar területére. A mi szerepvállalásunkat viszont a piac alakította, így a klímás cégtől a bútorgyártó vállalkozásokig széles az ügyfélpalettánk”

– emelte ki Malachowsky Kornél, akinek a vizuális, 3D-s megjelenítés a fő feladata. Hozzáfűzte, legelső ügyfelüket a hazai e-kereskedelem fórumán, a budapesti Ecommerce Expón szerezték, ahol akkor még csak látogatóként voltak jelen.

„A következő évben már kiállítóként mentünk, és borzasztóan elfáradtunk a nap végére. Az ötödik kávé után jött az ötlet, hogy egy kicsit hagyjuk el a standunkat, és nézzük meg a Cápák között kitelepülését. A beszélgetés olyan jól sikerült, hogy behívtak minket, az eredményes casting után pedig a műsorban is megmutathattuk magunkat”

– mesélte.

Visszaidézték azt a pillanatot, amikor kiderült, hogy a cápák között ülő Bojinka Miklós cégével akkor már kapcsolatban álltak, hogy webshopját „feltuningolják”. Ez a momentum hitelesítette szolgáltatásukat, egyben olyan pozitív hangulatot teremtett, amely sokat segített nekik prezentációjuk során. Az adás óta folyamatos az érdeklődés a Holostep iránt, naponta akár öt-hat új ügyféllel is tárgyalnak, így számuk már eléri a hetvenet, ami jóval száz feletti webshopot jelent.

„Balogh Petyával és cégével már meg is kezdődött a közös munka, folyamatosan egyeztetünk, és tervezzük közös útunkat. Érezzük a bizalmat, ami nagyon fontos számunkra”

– egészítette ki Gábor.

Balogh Petya Litvai Gáborral, Malachowsky Kornéllal és Gróf Erikkel. (Fotó: RTL/Cápák között

A fiatalok elmondták, sokat köszönhetnek a Széchenyi-egyetemnek, hiszen innen indult a barátságuk, ahogy közös vállalkozásuk ötlete is. Litvai Gáborra nagy hatást gyakoroltak azok a vállalkozásépítést ösztönző spinoffrendezvények, amelyeken tapasztalt vezetők, köztük éppen Balogh Petya is megosztotta életútját a hallgatókkal. Gróf Erik a programozás szeretetét hozta magával az egyetemről, itt vált világossá számára, hogy ebben szeretne dolgozni. Malachowsky Kornél szemléletét, vizualitását és a kreatív alkotói attitűdjét említi, amely építőmérnöki tanulmányai során fejlődött ki benne. Kapcsolódási pontnak nevezték kutatásukat is, amelyben azt vizsgálják, hogy fejlesztéseiket miként lehet alkalmazni az edukációban, interaktívabbá téve az építőmérnöki képzést.

Mindhárman úgy látják, ha valaki eltökélt, szereti azt, amit csinál, valamint hajlandó rá időt és energiát áldozni, az előbb-utóbb eredményre vezet.

„A győri egyetem kitűnő helye a kapcsolatépítésnek és a jövőbe mutató beszélgetéseknek is, amelyek során meg lehet találni azokat a társakat, akikkel érdemes nagy dolgokba belevágni”

– adták útravalóul hallgatótársaiknak a Holostep ifjú tulajdonosai.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Miért érezzük úgy, hogy egész nap dolgoztunk, mégsem haladtunk?

képek: Freepik

Ismerős az érzés, amikor estére tele van a fejünk, fáradtak vagyunk, mégsem tudjuk megmutatni, hogy mi lett a kézzelfogható eredménye a napnak? Sokszor nem a lustaság, hanem a fókuszvesztést okozó rejtett tényezők állnak a háttérben. A következőkben végignézzük, mi történik ilyenkor, és hogyan nyerhetjük vissza a fókuszt egy technológiai középpontú, gördülékeny szemlélettel.

A kontextusváltás rejtett ára

A napunk ritkán szól egyetlen feladatról. Inkább olyan, mint egy böngésző tucatnyi füllel: egy e-mail, egy gyors egyeztetés, közben beugrik egy sürgős ügy, aztán vissza a korábbihoz, de már nem ott tartunk. A kontextusváltás nemcsak időt visz el, hanem mentális energiát is. Amikor feladatot váltunk, az agyunknak újra fel kell építenie, mi a cél, hol tartottunk, mi a következő lépés. Ez pár percnek tűnik, de ha ezt naponta sokszor játsszuk el, a végén úgy érezzük, mintha dolgoztunk volna, miközben a haladás elveszik az átmenetekben.

Ráadásul a kontextusváltás ritkán látványos. Nem lesz tőle piros jelzés a naptárban, nem írjuk fel külön, mégis ott van minden apró megszakításban. Ha szeretnénk érdemben előrébb jutni, elsőként azt érdemes észrevennünk, hogy nem mindig a feladat a nehéz vagy időigényes, hanem az, hogy folyton újra kell kezdenünk.

Az adminisztráció csapdája

Sok munkanap azért tűnik telítettnek, mert rengeteg adminisztrációval van kikövezve. A klasszikus papírmunka mellett ide tartozik minden olyan tevékenység, ami a munka köré épül: státuszfrissítés, riport, visszaigazolás, átvezetés, egy gyors válasz egy üzenetre, majd még egy, és még egy. Ezek külön-külön szükségesek és indokoltnak, együtt viszont elviszik a kreatív, mélyebb gondolkodásra alkalmas idősávokat.

Mi gyakran belecsúszunk abba, hogy az adminisztrációt összekeverjük a produktivitással. Attól, hogy pörögnek a válaszok és készülnek a rövid összefoglalók, még nem biztos, hogy az a feladat halad, amitől valójában könnyebb lesz a holnapunk. Nem szabad hagynunk, hogy a rendszer életben tartása fontosabbá váljon magánál az alkotásnál; ehhez pedig szigorúan külön kell választanunk a rutinfeladatokat a valódi értékteremtéstől.

Miért tűnik el a hatékonyságunk a fájlok között?

A keresgélés az egyik legnagyobb, mégis leginkább alábecsült időrabló. Hol van az a dokumentum, melyik beszélgetésben írták, ki kérte, melyik verzió a friss, hol a korábbi döntés? Ilyenkor a hasznos percek mellett a ritmust is elveszítjük. Mire megtaláljuk az információt, addigra az agyunk már kétszer elkalandozott, és újra vissza kell hoznunk magunkat a feladathoz.

Itt válik kritikussá a jól strukturált környezet: minél kevesebb helyen kell kutatnunk, és minél következetesebb a tárolás, annál inkább kisimul a napunk. A modern digitális rendszerek – legyen az egy központi tudásbázis, egy integrált projektmenedzsment eszköz vagy egy ügyfélszolgálati szoftver – pontosan ezt a súrlódást küszöbölik ki azzal, hogy egyetlen felületen teszik elérhetővé az előzményeket és adatokat. Ha nem kell öt különböző alkalmazás között ugrálnunk a válaszokért, megőrizhetjük azt a mentális lendületet, ami a valódi haladáshoz szükséges.

Amikor a rutin felemészti a haladást

A rutin önmagában nem ellenség: biztonságot ad és stabil keretet biztosít a mindennapoknak. A probléma ott kezdődik, amikor a napunkat elárasztják az ismétlődések: azok a feladatok, amelyek naponta újra felmerülnek anélkül, hogy hosszú távú értéket teremtenének. Ugyanazok a manuális adatmásolások, ugyanazok a körök és mechanikus lépések. Az ilyen napok végére nem a jól végzett munka elégedettségét érezzük, hanem a helyben futás okozta szellemi kimerültséget.

A valódi áttörést az hozza meg, ha képesek vagyunk egy lépéssel hátrébb lépni, és külső szemlélőként vizsgálni a saját munkafolyamatainkat. Fel kell tennünk a kérdést: mi az, ami automatizálható, és mi az, amit egyetlen stratégiai döntéssel kiválthatnánk? Néha egy jól felépített sablon, egy okosan beállított automatizmus vagy a tökéletes hajszolása helyett választott standard is felszabadíthatja azt a mentális kapacitást, amire a valódi építkezéshez szükségünk van.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A 100 éves STIHL megmutatja, hogyan lehet a benzines és akkumulátoros eszközök terén is hatékonyan az élen járni

A STIHL 100. születésnapja nem csupán egy kerek évforduló, hanem lehetőség arra, hogy a vállalat visszanyúljon a gyökerekhez, egyben az innováció felé is nyisson.

Az 1926-ban alapított, waiblingeni központú cég ma a világ piacvezető márkája, amely a jubileumi évben a közösségre, a személyes történetekre és az innovációra helyezi a hangsúlyt. Magyarországon mindehhez egy további mérföldkő is társul, hiszen a STIHL 35 éve van jelen a hazai piacon.

A vállalat filozófiájának kulcsszava az egyensúly: a STIHL egyszerre fejleszti tovább a jól bevált benzinmotoros technológiákat és építi az akkumulátoros megoldások jövőjét. Ennek kézzelfogható eredménye, hogy ma már minden negyedik eladott STIHL gép akkumulátoros meghajtású. A jubileumi évben ezt a piaci jelenlétet még erősebbé szeretnék tenni. A fejlődést a gyártási háttér is követi: a STIHL nemrég avatta fel nyolcadik üzemét Nagyváradon, amely teljes egészében az európai piacra szánt akkumulátoros eszközök gyártására koncentrál.

„A STIHL név a minőségi termékeket jelenti, meghajtástól függetlenül”

– mondta Michael Traub, a STIHL igazgatótanácsának elnöke.

Mint elmondta, a benzin- és az akkumulátoros technológia közötti tudatos egyensúly határozza meg a vállalat fejlesztéseit. A kettős technológiai vezető szerepet az idei újdonságok is igazolják: az akkumulátoros termékek mellett továbbfejlesztett, innovatív benzinmotoros eszközök is érkeznek.

Egyensúlyban a természettel

A jubileumhoz egy igazi különlegesség is kapcsolódik. A STIHL MS 500i Centennial Edition limitált szériás láncfűrész elegáns, fekete megjelenésével tiszteleg a STIHL innovációs öröksége előtt. Egyúttal emléket állít annak a modellnek is, amellyel elsőként valósult meg az elektronikusan vezérelt üzemanyag-befecskendezés a sorozatgyártású benzinmotoros láncfűrészek világában. A jubileumi termékről és annak elérhetőségéről a közeljövőben árul el további részleteket a STIHL.

A 100 éves évforduló alkalmából elindított jubileumi weboldal személyes történeteken keresztül is kapcsolódik a vállalat céljaihoz. Nemcsak azt mutatják be, honnan indult a STIHL, hanem azt is, hogy a vállalatnál hogyan gondolkodnak a jövőről. Az oldal új nézőpontból enged bepillantást a gyártó technológiai irányaiba, értékeibe és innovációiba – megmutatva, hogy a STIHL-nél a fejlődés mindig a természet iránti felelősséggel jár együtt.

35 éve Magyarországon

A 35 éves magyarországi jelenlét nemcsak stabil alapokat, hanem új lehetőségeket is teremtett a célok megvalósításához. Ennek egyik eredménye, hogy 2027. január 1-jétől a magyarországi központú Andreas Stihl Kereskedelmi Kft., valamint Bakon Gábor ügyvezető felel majd a horvát és a szlovén piacokért is. Az ünnepi év így egyszerre szól a vissza- és az előretekintésről: új feladatokról, megnövekedett felelősségről és friss szakmai kihívásokról.

„Megtiszteltetés számunkra, hogy 2027-től a horvát és a szlovén piacért is felelősséget vállalhatunk. Kihívásokkal teli év előtt állunk, de egy felkészült, elkötelezett és összetartó csapat dolgozik a STIHL magyarországi sikerein – ez adja a legnagyobb erőt a folytatáshoz.”

– mondta Bakon Gábor, az Andreas Stihl Kereskedelmi Kft. Ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!