Gazdaság

Mesterséges intelligencia egy kkv mindennapjaiban

Képek forrása: CoPilot AI

A forgószélként érkező, de a jelek szerint tartósan köztünk maradó mesterséges intelligencia nemcsak a laikus közönséget, az MI vezérelte alkalmazások piacát és a startup ökoszisztémát, vagy a művészek világát bolygatta meg, hanem komoly hatással van a hazai kkv-kra is. Egy friss kutatás szerint 63%-uk rendkívül alacsony MI tudatossággal bír és csak 2% nevezhető kiemelkedően tudatosnak ezen a területen. * Azonban, akik már használnak generatív MI alkalmazásokat, ők sem biztos, hogy tisztában vannak olyan kérdésekkel, hogy az ilyen eszközök segítségével előállított, majd céges, akár piaci környezetben felhasználni kívánt tartalmaknak milyen szerzői jogi vonatkozásai vannak.

Annyira áthatja a generatív mesterséges intelligencia témája a hazai kis- és -középvállalkozások életét is, hogy egy-egy cégvezető előbb-utóbb szembesül a kérdéssel: az én cégem mire tudná használni? Erre már most rengeteg válasz adódik, az azonban még sok esetben kérdéses, hogy az MI „termékei” szerzői és egyéb jogi szempontból milyen megítélés alá esnek. A leggyakrabban használt, szöveget, képeket, videókat, akár zenei felvételeket generáló MI platformokat már nagyon kis befektetés mellett, minimális betanulással működésre lehet bírni, majd az eredményt akár céges kommunikációra, értékesítés támogatására, vagy akár PR célokra használni. Lássuk, hogy vannak-e ebben jelenleg buktatók és ha igen, mik azok!

A szerzői jog és az MI viszonya

Elsőként azt érdemes tisztázni, hogy pontosan mit és hogyan véd a szerzői jog: művészeti, kulturális vagy tudományos alkotások (például filmek, fotók, irodalmi művek, grafikai alkotások) akkor állhatnak szerzői jogi védelem alatt, ha többek puszta ötletnél, és bírnak úgynevezett „egyéni, eredeti jelleggel”. Ez azt jelenti, hogy az alkotás, például a fotó, akkor lesz szerzői jogilag védett, ha annak elkészítése során a fotós kreatív döntéseket hoz – például a téma, pozíció, perspektíva megválasztásával –, és olyan egyéni jelleggel ruházza fel, amely megjelenik a végső alkotásban. Az így készült alkotások a létrejöttüktől a „szerző”, vagyis az alkotó egész életében és a halála utáni 70. év végéig a jogilag védett.

Szorosan kapcsolódik ide a névfeltüntetés, ami a szerzőket illető egyik legfontosabb személyhez fűződő jog, mely révén a mű és a szerző kapcsolata tisztázható, és erről – vagyis arról, hogy feltüntessék-e a szerző nevét a művel összefüggésben, a szerző jogosult dönteni (főszabály szerint egyébként fel kell tüntetni). Ha ez elmarad az a szerzői jog megsértésének minősülhet – amivel szemben bíróságnál fel is léphet a szerző. Erre példaként: Gaál Sándor fodrász és feltaláló, a gépével hullámosított hajú modellről készült fotó publikálását a Színházi Élet című magazinban a Bíróság jogsértőnek találta, mert elmulasztották feltűntetni a fotográfus, Földes Izsó nevét a képpel összefüggésben 1931-ben.

Mindezt a jelenre, az MI korra vetítve egyelőre bonyolult kérdés, hogy mi a helyzet a MI segítségével átalakított/készített képekkel? A gépi tanuláson alapuló szoftvereket már elég régóta használják általános retusálási feladatokra, mégsem merült fel eddig komolyan annak a szükségessége, hogy például a szín filterezés során használt szoftvert meg kellene jelölni szerzőként. Ha azonban komolyabb átalakítást, például deepfake (valósághű, de hamis tartalom – pl. olyan mondatok híres emberektől, amelyek sosem hangzottak el) jellegű beavatkozást végeztetünk el az MI segítségével, akkor az EU AI Rendelete alapján fel kell tüntetnünk, hogy mesterséges Intelligencia manipulálta képet.

Kié akkor az MI által előállított kép?

Erre egyelőre csak nem egyértelmű válasz adható: attól függ. Attól, hogy mennyi emberi kreatív döntés, vagy egyéni jelleg jelenik meg a végső alkotásban. Ha például csak annyi promptot (szöveges utasítást, parancsot) kap a képgeneráló MI, hogy alkosson egy fotót egy tengerparti naplementéről, minden mást azonban a rendszerre bízunk, akkor csak egy ötletet, mint egy megrendelést adtunk át az eszköznek, miközben az érdemi, kivitelezési kreatív döntést a rendszerre bíztuk, rá delegáltuk.

Az AI azonban nem lehet szerző.

Mivel nem vett részt a kreatív kivitelezésben ember, aki a szerzői jogok alanya lehet, és a kreatív kivitelezést megvalósító MI nem lehet szerzői jogok alanya, az így létrejött kép nem is kap jogi védelmet. Más a helyzet azonban, ha a generált képet jelentősen átdolgozzuk, új elemekkel egészítjük ki saját alkotómunka révén, ugyanis ilyenkor az új elemek tekintetében – ha közben érdemi, új, kreatív döntések születnek – szerzői tevékenységet végzünk és ezekre a részekre szerzői jogunk lehet. És megint más a helyzet, ha az MI például csak a retusálásban, utómunkákban segít, hiszen ilyenkor elenyésző a gépi hozzájárulás a végső alkotásban, és aligha vitatott a szerzői státusz.

A zeneszámok esetén annyiban lehet más a helyzet, hogy ha a zenemű szerzője és a dalszöveg írója két külön személy – ilyen szempontból egyszerűbb az MI általi generálás értékelése is. Ha megírunk egy dalszöveget, és annak a megzenésítését az MI-re bízzuk, akkor szerzői jog csak a dalszövegen keletkezhet – ha az a feltételrendszernek megfelel – míg az MI által generált zene nem minősülhet műnek annak okán, hogy azt nem természetes személy alkotta

Itt azt is fontos tisztázni, hogy a szerzői jogi védelemhez nem szükséges a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejelentést tenni; ha az alkotás megfelel a törvényi feltételeknek, akkor az jogvédettnek tekinthető. Ha a feltételek megfelelő fennálltát vitatná valaki – például felmerül, hogy a sajátunknak vallott zeneszám zenei alapja az MI bevonása miatt nem is részesülne jogi védelemben – akkor az ilyen típusú jogvitát a felek bírósági úton tudják rendezni.

Belátható és beláthatatlan következmények

Még mindig friss élmény talán mindenkinek a generatív mesterséges intelligencia használata, aminek a lehetséges felhasználási módjait folyamatosan tárjuk fel, ezzel párhuzamosan nyaktörő tempóban zajlik a fejlesztése is, ezért jósolni rendkívül nehéz, de valamennyi tapasztalatot mégis összegezhetünk az elmúlt pár évből.

A kreatív iparágak fő szegmenseiben egyelőre nem csökkent a kereslet az emberi alkotók munkái iránt, szemben az MI generált tartalmakkal. Továbbra is emberi szerzők művei szólnak a rádióban, és streaming platformokon is ők dominálnak. Vannak olyan piaci szegmensek, ahol tere lehet a gyorsabb és egyszerűbb gépi generálásnak az emberi alkotókkal szemben – a háttérzene felhasználás, vagy a stock image-ek (illusztrációnak szánt, előre elkészített, megvásárolható fotók) piacán az MI generált tartalmak például kiválthatják az emberi kreativitás által táplált repertoárokat.

A szerzők, előadóművészek, illetve általában a szerzői jogi jogosultak oldaláról az ijedelem nagyobb részt abból ered, hogy a hozzájárulásuk nélkül, vagy legalábbis nem teljesen tisztázott körülmények között, használták fel a műveiket gyakran olyan MI rendszerek tanítására, amik a jogosultak piacán, a műveikkel, teljesítményeikkel akár versenyezni is tudó termékek tömeges előállítására alkalmasak.

Ezen a területen a jogalkotók, jogalkalmazók még felmérni és értékelni próbálják a jogosultak sérelmeit és keresik az élhető, arányos intézkedéseket, amelyek egyszerre védik a jogosultak érdekeit, és nem jelentenek túl nagy akadályt a technológiai innovációnak sem.

A szakértők általános tanácsa, hogy ha a céges célokra használunk bármilyen generatív MI-t, akkor érdemes feltüntetni a forrást, illetve az eszközt, betartani az alapvető, kézenfekvő etikai szempontokat (ismert műalkotások, karakterek, pl. Mona Lisa, felhasználása), illetve átolvasni a felhasználási feltételeket, és az alapján meggyőződni arról, hogy pontosan mire ad jogosultságot, vagy milyen felelősséget vállal az adott platform szolgáltatója.

*Forrás: a BellResearch és a System 32 IT Kft. közös kutatása

Illusztrációk: CoPilot AI

www.sztnh.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Up Next

Változások a Magyar Telekom felsővezetésében

Don't Miss

Az ESG elsősorban kommunikációs kérdés – de nem úgy, ahogy sokan gondolják

Gazdaság

A 4iG Csoport és az Elisa Polystar kibővítette együttműködését

A 4iG Csoport kiterjesztette stratégiai együttműködését az Elisa Polystarral, amelynek keretében új, mesterséges intelligencia használatának lehetőségét megteremtő, hálózati szolgáltatásfelügyeleti rendszert vezetnek be a One Magyarországnál.

Az együttműködés célja, hogy a vállalat ügyfelei még megbízhatóbb, gyorsabb és magasabb minőségű szolgáltatásokat élvezhessenek, miközben a hálózat működése hatékonyabbá válik.

Az új projekt a 4iG Csoport és az Elisa Polystar korábbi együttműködéseire épül. A vállalatcsoport a finn céggel együttműködésben vezetett be automatizált hálózatfelügyeleti rendszert a korábbi Vodafone Magyarországnál (most V-Hálózat Távközlési Zrt., emellett Albániában és Montenegróban is az Elisa Polystar hálózati szolgáltatásélmény menedzselő megoldásait használják. A One Magyarország hálózati szolgáltatásfelügyeleti rendszer kiépítésére kiírt tenderén a cég több pályázó közül választotta ki a rendszer leszállítására az Elisa Polystart, többek között a korábbi sikeres együttműködések tapasztalatai alapján.

Az új generációs megoldás bevezetése nem csupán technológiai újítás, hanem stratégiai jelentőségű lépés is, amely illeszkedik a 4iG Csoport digitális transzformációs irányvonalához. A rendszer a One Magyarország hálózatának teljes infrastruktúráját lefedi, a központi elemektől egészen a mobil hozzáférési hálózat elemekig biztosítva a valós idejű átláthatóságot. Ez lehetővé teszi a hibák és teljesítményproblémák gyors felismerését, így sokszor még azelőtt történhet beavatkozás, hogy az ügyfelek bármilyen fennakadást tapasztalnának.

„A 4iG Csoport számára kiemelten fontos, hogy Magyarországon és a nyugat-balkáni régióban működő távközlési vállalatai a legmodernebb technológiára építve a lehető legjobb szolgáltatási élményt biztosítsák ügyfeleiknek – legyen szó lakossági vagy üzleti felhasználókról. Az Elisa Polystarral való együttműködés olyan mérföldkő, amely nemcsak hálózataink minőségét emeli magasabb szintre, hanem ügyfélközpontú működésünket is tovább erősíti. Meggyőződésünk, hogy az új rendszer bevezetése hosszú távon stabilabb, átláthatóbb és jövőbiztos hálózatot teremt hazai leányvállalatunknál, a One Magyarországnál is”

– mondta Fekete Péter, a 4iG Csoport vezérigazgatója.

A megoldás alapot teremt a mesterséges intelligenciát és gépi tanulást is alkalmazó további fejlesztésekre, amelyek automatikusan észlelik a hálózati anomáliákat, teljesítményproblémákat vagy akár a biztonsági fenyegetéseket. Ennek köszönhetően nemcsak a hibák elhárítása válik gyorsabbá, hanem a fennakadások is megelőzhetővé válnak, ami stabilabb szolgáltatást és magasabb szintű ügyfélélményt biztosít.

„A 4iG-vel való együttműködésünk újabb fontos mérföldkő küldetésünkben, melynek célja, hogy segítsük a szolgáltatókat a komplex hálózati adatok értelmezhető, hasznosítható információvá alakításában. Büszkék vagyunk arra, hogy a 4iG ismét bennünket választott partnerének, építve a korábbi magyarországi, albániai és montenegrói sikereinkre. Az új, mesterséges intelligenciával támogatott felügyeleti rendszer révén a One Magyarország valós idejű rálátást nyer teljes hálózatára, így lehetővé válik a proaktív döntéshozatal, miközben az ügyfelek gyorsabb és megbízhatóbb szolgáltatásokat vehetnek igénybe. Mindez kiváló alapot teremt a jövőbeli innovációkhoz.”

– mondta Stephen Preston, az Elisa Polystar vezérigazgatója.

Az Elisa Polystarral közösen bevezetett rendszer jövőálló és rugalmas platform, amely támogatja a 2G, 4G és 5G szolgáltatásokat, és hosszú távon is képes lépést tartani a növekvő adatforgalommal. A One Magyarország meglévő rendszereivel szorosan integrálódva támogatja az adatvezérelt döntéshozatalt, a proaktív szolgáltatásmenedzsmentet és a magasabb szintű ügyfélközpontúságot.

A rendszer kiépítése azonnal megkezdődik, a cél pedig, hogy a jövő nyári fesztivál- és roaming szezonban még megbízhatóbb hálózati élményt és teljesítményt nyújthassanak a One Magyarország ügyfelei számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

ViVeTech Nyrt.: 20-25 százalékos árbevétel-növekedést tervez 2025-ben

542,2 millió forintos nettó árbevételt ért el a 2025-ös év első hat hónapjában a Budapesti Értéktőzsde Xtend piacán jegyzett kibervédelmi cég, a ViVeTech Nyrt.

A társaság a 2025-ös pénzügyi év egészét tekintve 20-25 százalékos árbevétel-növekedésre számít a tavalyi évben elért rekordszintű, közel 1,4 milliárd forintos szint után – derül ki a társaság mai napon publikált 2025. első féléves jelentéséből.

Az idei üzleti évre jellemző szezonális hatások miatt – a tavalyi év első felében elért 742,4 millió forintos nettó árbevételhez képest – 27 százalékkal kevesebb, 542,2 millió forintos árbevételt ért el a ViVeTech a 2025. június 30-án lezárult első félévben.

„Az intenzív kereskedelmi tevékenységnek köszönhetően 2025-ben tovább bővült a ViVeTech ügyfélköre, és idén már olyan projektekre is sikerült leszerződnünk, amelyek éven túlnyúló, 2-3 évre szóló megbízást jelentenek a társaságnak, így stabilizálják a cash-flow helyzetünket, és fedezetet biztosítanak a fejlesztési terveink és a nemzetközi terjeszkedésünk finanszírozásához. Az év első hat hónapjában a projektek előkészítése és a szerződések megkötése zajlott, így az idénre tervezett bevételek nagyobb részét a második félévben realizáljuk majd” – mondta el Márton Miklós, a ViVeTech Nyrt. vezérigazgatója. „Rendelésállományunk már az első félév végére meghaladta az 1,5 milliárd forintot, ami alapján a 2025-ös pénzügyi év egészére – a tavalyi rekordszintű, közel 1,4 milliárd forintos árbevétel után – 20-25 százalékos árbevétel-növekedést várunk az előző évhez képest”

– emelte ki.

Sikeres volt a zártkörű alaptőke-emelés az első félévben

„Idén tavasszal jelentettük be, hogy a nemzetközi piaci jelenlétünk erősítésének, illetve a disztribúciós hálózatunk kiépítésének támogatása céljából tőkeemelést tervezünk. A zártkörű tőkeemelés június végén lezárult, és ennek keretében mintegy 60 millió forint tőke bevonására került sor, ami – különösen a jelenlegi tőkepiaci körülmények között – kiemelkedő sikernek tekinthető. Ez egyértelműen igazolja, hogy a stratégiánk és a hosszú távú jövőképünk egyaránt meggyőző a befektetők számára”

– tette hozzá Márton Miklós.

A napokban érkezik a 2024. évi osztalék

Az idei évtől a ViVeTech belépett az osztalékpapírok körébe, amelybe a BÉT-en szereplő cégek csupán ötöde tartozik; a társaság tavalyi nyeresége közel 20 százalékát a következő napokban fizeti ki a részvényesek számára. Az osztalékfizetés mellett a ViVeTech hosszú távon is elkötelezett.

Egy év alatt 37 százalékkal emelkedett a ViVeTech árfolyama

A 2011-ben alapított, magyar tulajdonú ViVeTech Nyrt. IT-biztonsági megoldásaival többek között hazai és nemzetközi kritikus infrastruktúra-szolgáltatók – így például az egészségügy, a közlekedés, a közszolgáltatások és a közigazgatás területén működő ügyfelei – kibertámadások elleni védekezését segíti.

A ViVeTech részvénye 2022. május 31-én került bevezetésre a Budapesti Értéktőzsde középvállalatokra specializált Xtend piacára, a Társaság nyilvános tulajdonban lévő részvényeinek aránya jelenleg 20,17 százalék. A ViVeTech árfolyama az elmúlt egy évben – a korábbi időszakhoz képest jelentős forgalomnövekedés mellett – 37 százalékkal emelkedett, a papír záró ára 2025. szeptember 9-én 316 forint volt.

A ViVeTech szeptember 23-án online befektetői webináriumot tart, ahol a cég vezérigazgatója, Márton Miklós és a társaság gazdasági vezetője, Lendvai Beáta bemutatja az idei első féléves pénzügyi eredményeket, a ViVeTech idei terveit és várható eredményeit, továbbá a folyamatban lévő nemzetközi terjeszkedés legfrissebb fejleményeit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A digitális fejlődés és a kollaboráció találkozása, a Zeus-rendszer

Megújult a ZEUS banki információs rendszer, amely gördülékenyebb ügyfélélményt és egyszerűbb mindennapokat biztosít a K&H 198 ügyfélpontján dolgozó banki munkatársaknak.

A K&H és a Capsys Informatikai Kft. példaértékű együttműködésének eredménye egy modern, felhasználóbarát megoldás, amely intuitív navigációval, színkódokkal, grafikonokkal és az AI-integráció lehetőségével támogatja a hatékony munkát.

A fejlesztés során a K&H Bank és a Capsys Informatikai Kft. nem klasszikus beszállító- megrendelő kapcsolatban dolgozott. Nyílt kommunikáció, kölcsönös bizalom és folyamatos közös gondolkozás jellemezte a projektet. Ez a hozzáállás tette lehetővé, hogy a banki információs rendszer egyszerre legyen robosztus és rugalmas, modern és könnyen használható. A projekt szakmai kihívása abban rejlett, hogy a Zeus digitalizációs program egyik látványos elemét egy meglévő, régi technológián alapuló saját fejlesztés modernizálására használták. A cél a bővebb funkcionalitás, korszerűbb felhős struktúra és a végfelhasználó szempontjából optimalizált használhatóság volt. A rendszer fejlesztésének kulcsa, hogy a banki ügyintézők és az ügyfelek mindennapjaiban is kézzelfogható értéket teremtsen. Az új megoldás bevezetése egy hosszú távú, többlépcsős digitális transzformációs stratégia része.

„A Zeus rendszer modernizációja mérföldkőnek számít mind az IT, mind az üzleti oldalon. A funkciókat teljes egészében a végfelhasználó igényeihez igazítottuk, a felhős technológiák alkalmazásával pedig a kollégák az ügyfelek kiszolgálására koncentrálhatnak, nem a rendszer használatára. Ez a projekt nemcsak technológiai áttörés, hanem a munkavállalói fejlődés szempontjából is kiemelkedő, hisz olyan munkahelyet építünk, ahol a fejlődés alapérték, a kollégák folyamatosan kipróbálhatnak új technológiákat, több területen kibontakozhatnak, és bővíthetik tudásukat. A projekt során megszerzett tapasztalatok és az együttműködési módszerek a jövőbeni fejlesztések alapját képezik, biztosítva, hogy a technológiai innováció mindig a kollégák és az ügyfelek valódi igényeit szolgálja”

– hangsúlyozta Ozorai Dénes a K&H IT vezetője.

A K&H példája mutatja, a valódi innováció nemcsak kifelé, hanem befelé is hat – a technológiai megújulás akkor teljes, ha a kollégák munkáját is egyszerűbbé, gyorsabbá és inspirálóbbá teszi.

„Az igények definiálása és megvalósítása során folyamatos, támogató kommunikáció zajlott, a problémák őszinte feltárásával és közös megoldáskereséssel. Rendkívül inspiráló volt látni, hogy a K&H csapata nyitott minden ötletre, gyorsan reagált a visszajelzésekre, és minden esetben a közös cél – a végfelhasználók és a banki kollégák számára értéket teremtő rendszer állt az első helyen. Szállítói oldalról nagyon megnyugtató volt egy ilyen nyílt, őszinte és megoldáscentrikus munkában részt venni, ahol a felek kölcsönösen támogatták egymást, és minden apró részletet közösen gondoltunk végig. Ez az együttműködési modell nemcsak gördülékeny és hatékony volt, hanem valóban innovatív is, és példaértékű minden jövőbeni projekthez”

– tette hozzá Domonkos Tamás a Capsys Informatikai Kft. üzletág igazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!