Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Mesterséges intelligencia egy kkv mindennapjaiban

mesterséges intelligencia szerzői jog
Képek forrása: CoPilot AI

A forgószélként érkező, de a jelek szerint tartósan köztünk maradó mesterséges intelligencia nemcsak a laikus közönséget, az MI vezérelte alkalmazások piacát és a startup ökoszisztémát, vagy a művészek világát bolygatta meg, hanem komoly hatással van a hazai kkv-kra is. Egy friss kutatás szerint 63%-uk rendkívül alacsony MI tudatossággal bír és csak 2% nevezhető kiemelkedően tudatosnak ezen a területen. * Azonban, akik már használnak generatív MI alkalmazásokat, ők sem biztos, hogy tisztában vannak olyan kérdésekkel, hogy az ilyen eszközök segítségével előállított, majd céges, akár piaci környezetben felhasználni kívánt tartalmaknak milyen szerzői jogi vonatkozásai vannak.

Annyira áthatja a generatív mesterséges intelligencia témája a hazai kis- és -középvállalkozások életét is, hogy egy-egy cégvezető előbb-utóbb szembesül a kérdéssel: az én cégem mire tudná használni? Erre már most rengeteg válasz adódik, az azonban még sok esetben kérdéses, hogy az MI „termékei” szerzői és egyéb jogi szempontból milyen megítélés alá esnek. A leggyakrabban használt, szöveget, képeket, videókat, akár zenei felvételeket generáló MI platformokat már nagyon kis befektetés mellett, minimális betanulással működésre lehet bírni, majd az eredményt akár céges kommunikációra, értékesítés támogatására, vagy akár PR célokra használni. Lássuk, hogy vannak-e ebben jelenleg buktatók és ha igen, mik azok!

A szerzői jog és az MI viszonya

Elsőként azt érdemes tisztázni, hogy pontosan mit és hogyan véd a szerzői jog: művészeti, kulturális vagy tudományos alkotások (például filmek, fotók, irodalmi művek, grafikai alkotások) akkor állhatnak szerzői jogi védelem alatt, ha többek puszta ötletnél, és bírnak úgynevezett „egyéni, eredeti jelleggel”. Ez azt jelenti, hogy az alkotás, például a fotó, akkor lesz szerzői jogilag védett, ha annak elkészítése során a fotós kreatív döntéseket hoz – például a téma, pozíció, perspektíva megválasztásával –, és olyan egyéni jelleggel ruházza fel, amely megjelenik a végső alkotásban. Az így készült alkotások a létrejöttüktől a „szerző”, vagyis az alkotó egész életében és a halála utáni 70. év végéig a jogilag védett.

Szorosan kapcsolódik ide a névfeltüntetés, ami a szerzőket illető egyik legfontosabb személyhez fűződő jog, mely révén a mű és a szerző kapcsolata tisztázható, és erről – vagyis arról, hogy feltüntessék-e a szerző nevét a művel összefüggésben, a szerző jogosult dönteni (főszabály szerint egyébként fel kell tüntetni). Ha ez elmarad az a szerzői jog megsértésének minősülhet – amivel szemben bíróságnál fel is léphet a szerző. Erre példaként: Gaál Sándor fodrász és feltaláló, a gépével hullámosított hajú modellről készült fotó publikálását a Színházi Élet című magazinban a Bíróság jogsértőnek találta, mert elmulasztották feltűntetni a fotográfus, Földes Izsó nevét a képpel összefüggésben 1931-ben.

Mindezt a jelenre, az MI korra vetítve egyelőre bonyolult kérdés, hogy mi a helyzet a MI segítségével átalakított/készített képekkel? A gépi tanuláson alapuló szoftvereket már elég régóta használják általános retusálási feladatokra, mégsem merült fel eddig komolyan annak a szükségessége, hogy például a szín filterezés során használt szoftvert meg kellene jelölni szerzőként. Ha azonban komolyabb átalakítást, például deepfake (valósághű, de hamis tartalom – pl. olyan mondatok híres emberektől, amelyek sosem hangzottak el) jellegű beavatkozást végeztetünk el az MI segítségével, akkor az EU AI Rendelete alapján fel kell tüntetnünk, hogy mesterséges Intelligencia manipulálta képet.

Kié akkor az MI által előállított kép?

Erre egyelőre csak nem egyértelmű válasz adható: attól függ. Attól, hogy mennyi emberi kreatív döntés, vagy egyéni jelleg jelenik meg a végső alkotásban. Ha például csak annyi promptot (szöveges utasítást, parancsot) kap a képgeneráló MI, hogy alkosson egy fotót egy tengerparti naplementéről, minden mást azonban a rendszerre bízunk, akkor csak egy ötletet, mint egy megrendelést adtunk át az eszköznek, miközben az érdemi, kivitelezési kreatív döntést a rendszerre bíztuk, rá delegáltuk.

Az AI azonban nem lehet szerző.

Mivel nem vett részt a kreatív kivitelezésben ember, aki a szerzői jogok alanya lehet, és a kreatív kivitelezést megvalósító MI nem lehet szerzői jogok alanya, az így létrejött kép nem is kap jogi védelmet. Más a helyzet azonban, ha a generált képet jelentősen átdolgozzuk, új elemekkel egészítjük ki saját alkotómunka révén, ugyanis ilyenkor az új elemek tekintetében – ha közben érdemi, új, kreatív döntések születnek – szerzői tevékenységet végzünk és ezekre a részekre szerzői jogunk lehet. És megint más a helyzet, ha az MI például csak a retusálásban, utómunkákban segít, hiszen ilyenkor elenyésző a gépi hozzájárulás a végső alkotásban, és aligha vitatott a szerzői státusz.

A zeneszámok esetén annyiban lehet más a helyzet, hogy ha a zenemű szerzője és a dalszöveg írója két külön személy – ilyen szempontból egyszerűbb az MI általi generálás értékelése is. Ha megírunk egy dalszöveget, és annak a megzenésítését az MI-re bízzuk, akkor szerzői jog csak a dalszövegen keletkezhet – ha az a feltételrendszernek megfelel – míg az MI által generált zene nem minősülhet műnek annak okán, hogy azt nem természetes személy alkotta

Itt azt is fontos tisztázni, hogy a szerzői jogi védelemhez nem szükséges a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejelentést tenni; ha az alkotás megfelel a törvényi feltételeknek, akkor az jogvédettnek tekinthető. Ha a feltételek megfelelő fennálltát vitatná valaki – például felmerül, hogy a sajátunknak vallott zeneszám zenei alapja az MI bevonása miatt nem is részesülne jogi védelemben – akkor az ilyen típusú jogvitát a felek bírósági úton tudják rendezni.

Belátható és beláthatatlan következmények

Még mindig friss élmény talán mindenkinek a generatív mesterséges intelligencia használata, aminek a lehetséges felhasználási módjait folyamatosan tárjuk fel, ezzel párhuzamosan nyaktörő tempóban zajlik a fejlesztése is, ezért jósolni rendkívül nehéz, de valamennyi tapasztalatot mégis összegezhetünk az elmúlt pár évből.

A kreatív iparágak fő szegmenseiben egyelőre nem csökkent a kereslet az emberi alkotók munkái iránt, szemben az MI generált tartalmakkal. Továbbra is emberi szerzők művei szólnak a rádióban, és streaming platformokon is ők dominálnak. Vannak olyan piaci szegmensek, ahol tere lehet a gyorsabb és egyszerűbb gépi generálásnak az emberi alkotókkal szemben – a háttérzene felhasználás, vagy a stock image-ek (illusztrációnak szánt, előre elkészített, megvásárolható fotók) piacán az MI generált tartalmak például kiválthatják az emberi kreativitás által táplált repertoárokat.

A szerzők, előadóművészek, illetve általában a szerzői jogi jogosultak oldaláról az ijedelem nagyobb részt abból ered, hogy a hozzájárulásuk nélkül, vagy legalábbis nem teljesen tisztázott körülmények között, használták fel a műveiket gyakran olyan MI rendszerek tanítására, amik a jogosultak piacán, a műveikkel, teljesítményeikkel akár versenyezni is tudó termékek tömeges előállítására alkalmasak.

Ezen a területen a jogalkotók, jogalkalmazók még felmérni és értékelni próbálják a jogosultak sérelmeit és keresik az élhető, arányos intézkedéseket, amelyek egyszerre védik a jogosultak érdekeit, és nem jelentenek túl nagy akadályt a technológiai innovációnak sem.

A szakértők általános tanácsa, hogy ha a céges célokra használunk bármilyen generatív MI-t, akkor érdemes feltüntetni a forrást, illetve az eszközt, betartani az alapvető, kézenfekvő etikai szempontokat (ismert műalkotások, karakterek, pl. Mona Lisa, felhasználása), illetve átolvasni a felhasználási feltételeket, és az alapján meggyőződni arról, hogy pontosan mire ad jogosultságot, vagy milyen felelősséget vállal az adott platform szolgáltatója.

*Forrás: a BellResearch és a System 32 IT Kft. közös kutatása

Illusztrációk: CoPilot AI

www.sztnh.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Ilyen sem volt még: már naponta kétezer személyi kölcsönt szórnak ki a bankok

Több mint 42 ezer személyi kölcsönt vettek fel a magyarokjúniusban, amihez még csak hasonlóra sem volt példa korábban – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből.

A rekordszámú szerződéshez eddig soha nem látott szerződéses összeg is társult, egy átlagos hitel összege már 3,6 millió forint fölé emelkedett. Az óriási kereslethez az egyre alacsonyabb, sok esetben már 10 százalék alatti kamatok mellett hozzájárul az online értékesítés térnyerése is.

A rekordösszegű, összesen 156,5 milliárd forintnyi új szerződés mellett az ügyletek számánál is nagy ugrást hozott június a személyi kölcsönöknél. A jegybank adatai szerint csak ebben a hónapban 42 483 szerződést kötöttek a pénzügyi szolgáltatók, ami hatalmas rekordnak számít. A 2026 júniusa előtt a legtöbb személyi kölcsönt 2025 júliusában vették fel az ügyfelek. Ám még az akkori 36 570 szerződés is jócskán elmarad a mostani csúcstól. A nyár első hónapjában már minden egyes munkanapra közel kétezer új hitel jutott átlagosan – szemlélteti a személyi kölcsönök iránti keresletet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Közeledünk a négymilliós átlaghoz

Az év első felében összesen 705,5 milliárd forint  személyi kölcsönt vettek fel az igénylők, ami több mint harmadával nagyobb az egy évvel korábbi összegnél. Az első hat hónap adatait látva gyökeres negatív fordulat kellene a keresletben ahhoz, hogy ne dőljön meg a tavalyi egész évi, 1120 milliárd forintos szerződéskötési rekord. 

A bankok hitelezésének kiugró növekedéséhez az is hozzájárult, hogy az egy szerződésre jutó átlagos összeg is megugrott. Az év első felének adatait figyelembe véve 3,63 millió forintot ért el, miközben egy évvel korábban még csak 3,17 millió forint volt.

Már ennyiért is hiteleznek a bankok

Gergely Péter szerint a személyi kölcsönök egyre erősödő keresletében kulcsszerepe lehet annak, hogy folyamatosan csökkennek a kamatok. A Magyar Nemzeti Bank által kimutatott, a szerződéses összeggel súlyozott átlagos, éves kamat 14,11 százalékra csökkent júniusban, amelynél alacsonyabbra legutóbb bő négy évvel korábban akadt példa, 2022 áprilisában. A Biztosdöntés.hu személyi kölcsön kalkulátorának adatai szerint a klasszikus személyi kölcsönöket kínáló pénzintézetek mindegyikénél elérhető már 10 százalék alatti, éves kamat. Több pénzintézet már 9,5 százalék alá is lement a legjobb ajánlatával.

Utóbbiak közé tartozik a Trive Bank, amelynél az eHitel Expressz nevű konstrukció 9,4 százalékos éves kamat mellett érhető el. A futamidő ennél 6 hónap, a hitel összege pedig 500 000 forint lehet. A kizárólag online csatornán értékesítő banknál eHitel Max néven elérhető 5 millió forintos összegű hitel is, itt a futamidő 60 hónap, az éves kamat pedig 14,9 százalék.

Az MBH Bank teljesen online igényelhető, 5 millió és 10 millió forint közötti összegű személyi kölcsönénél 9,39 százalék is lehet az éves kamat, ha az igénylőnek a banknál vezetett számlájára érkező, havi jövedelme eléri a 400 000 forintot.

Az Erste személyi kölcsönénél 9,39 százalék is lehet az éves kamat abban az esetben, ha a banknál vezetett számlára havi legalább 500 000 forint jóváírás érkezik, a kölcsön összege eléri a 10 millió forintot, és hitelfedezeti biztosítást is köt az ügyfél.

Az UniCredit Banknál akár 9,18 százalék is lehet a személyi kölcsön éves kamata: ehhez azonban az szükséges, hogy a hitel összege a 7 millió és 15 millió forint közötti sávba essen, az ügyfél jövedelme pedig érje el a havi 450 000 forintot. A megfelelő hitelfedezeti biztosítás megkötése szintén feltétel.

A MagNet Bank a zöld célokra fordítható személyi kölcsönénél kínálja a legkedvezőbb, akár évi 9,50 százalékos kamatot. Itt ugyanakkor az egyik feltétel az, hogy a hitel összege haladja meg a 8 millió forintot.

A CIB Banknál most 9,59 százalék az elérhető legalacsonyabb, éves kamat a személyi kölcsönnél. Itt feltétel a legalább 7 millió forintos kölcsönösszeg, a legkedvezőbb kategóriájú ügyfélminősítés, illetve a fióki vagy telefonos igénylés is.

Az OTP Bank az Otthon Személyi kölcsönnél kínál 9,99 százalékos, éves kamatot. Itt feltétel a legalább 400 000 forint havi jövedelem, és a 14 millió forint feletti hitelösszeg is. A konstrukció hitelkiváltásra nem használható fel, ám ettől eltekintve szabad felhasználású.

A Magyar Cofidis Bank akár 9,9 százalékos kamattal kínál személyi kölcsönt: itt 450 ezer forintot meghaladó, elsődleges havi nettó jövedelem és 60 hónapos futamidő a feltétel, illetve az, hogy az igényelt személyi kölcsön összege 3 millió és 4,99 millió forint közötti sávban legyen.

A K&H kiemelt személyi kölcsönénél 9,99 százalék az éves kamat abban az esetben, ha a hitel összege eléri a 3 millió forintot, az ügyfél pedig legalább havi 400 000 forintos havi jövedelemmel rendelkezik.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Autót a tévék mellől: új korszak jöhet a magyar autókereskedelemben

Mostantól akár egy műszaki áruházban is rátalálhatunk a következő új autónkra. A Geely modelljei a Pólus Center MediaMarkt áruházában kialakított shop-in-shop terében válnak elérhetővé a mai naptól.

A Schiller Autó Család, a Geely Magyarország és a MediaMarkt közös projektje siker esetén további magyarországi, illetve regionális helyszíneken is megjelenhet.

Új értékesítési csatornákon folyik a verseny az autópiacon

Az autóvásárlás első lépése egyre kevésbé kötődik kizárólag a hagyományos márkakereskedésekhez. A vásárlók jellemzően már az online térben megkezdik a tájékozódást, majd több fizikai és digitális érintkezési ponton keresztül jutnak el a döntésig. Az autókereskedelemben ezért is erősödik az omnichannel, vagyis többcsatornás szemlélet: a márkáknak nemcsak szalont, hanem egymásra épülő online és offline vásárlási utat kell kialakítaniuk.

A versenyt tovább fokozza a hazai piacon új, elsősorban kínai autómárkák európai és magyarországi terjeszkedése. Az új belépők számára ezért az egyik legfontosabb kérdés, hogyan tudnak rövid idő alatt ismertséget, bizalmat és könnyen hozzáférhető értékesítési hálózatot építeni egy egyre zsúfoltabb piacon.

Erre a helyzetre ad választ a Geely, a Schiller Autó Család és a MediaMarkt együttműködése. Az idén Magyarországra érkezett márka modelljei már jelenleg is elérhetők a Schiller Autó Család IV. kerületi központi telephelyén, a Pólus Center MediaMarkt áruházában kialakított shop-in-shop pont pedig ezt a jelenlétet egészíti ki egy új, nagy vásárlói forgalmat elérő csatornával. Az érdeklődők a helyszínen megismerhetik a modelleket, szakértői tájékoztatást kérhetnek, ajánlatot igényelhetnek és elindíthatják a vásárlási folyamatot.

„A jövő kiskereskedelme egyre kevésbé különálló értékesítési csatornákról szól, sokkal inkább arról, hogyan tudjuk a kettőt megfelelően összekapcsolni és a vásárlót a döntési folyamat minden pontján segíteni. Egyre többen kezdik meg a tájékozódást, és ezáltal a vásárlási folyamatot online, ugyanakkor továbbra is fontos a személyes, szakértői tanácsadás, illetve az élmény, hogy a vásárló meg tudja fogni, ki tudja próbálni a termékeket. Erre a változásra nekünk is reagálnunk kell, így áruházaink szerepét is tovább építjük: a termékek mellett szolgáltatásoknak és új partneri megoldásoknak is helyet adunk. A Pólusban elindított elektromos autóértékesítési pilot ennek az iránynak az első kézzelfogható hazai példája. A célunk, hogy valós piaci környezetben lássuk, hogyan működik ez az új modell, és a tapasztalatokra építve döntsünk arról, hogyan tudjuk tovább bővíteni a MediaMarkt szolgáltatási és üzleti lehetőségeit.”

– emelte ki Szilágyi Gábor, a MediaMarkt ügyvezető igazgatója.

Közelebb viszik az autót a vásárlók mindennapjaihoz

A mostani shop-in-shop koncepcióban megvalósuló mini autószalon egyik fő kérdése ezért az lesz, hogy ezek a csatornák hogyan egészítik ki egymást, és képesek-e a hagyományos autószalonok közönségén túl új vásárlói csoportokat is megszólítani. A kezdeményezés illeszkedik a Schiller Autó Család azon törekvéséhez, hogy az autópiaci változások követése mellett maga is új értékesítési és ügyfélkiszolgálási megoldásokat próbáljon ki.

„Az autóvásárlási szokások folyamatosan változnak, ezért autókereskedőként nekünk is új helyszíneken és új formában kell találkoznunk a vásárlókkal. Nemcsak arra szeretnénk várni, hogy az érdeklődők belépjenek egy hagyományos autószalonba, hanem közelebb szeretnénk vinni hozzájuk az autókat. A MediaMarkt-tal közösen kialakított értékesítési pont ennek a gondolkodásnak egy új állomása”

– mondta Schiller Márk, a Schiller Autó Család schtratégiai és marketing igazgatója.

Kényelmesebb és digitálisabb az út az autóvásárlásig

A modern autók kiválasztásában egyre nagyobb szerepet játszanak a digitális szolgáltatások, a vezetéstámogató rendszerek, a kapcsolódási lehetőségek és az elektrifikált hajtásláncokhoz kapcsolódó technológiák. Ez az egyik oka annak, hogy a partnerek egy műszaki áruházban alakították ki az új értékesítési pontot.

A kezdeményezés olyan vásárlókat is elérhet, akik nem kifejezetten autóvásárlási céllal érkeznek az áruházba, ugyanakkor érdeklődnek az új technológiai megoldások iránt. A projekt egyik fontos kérdése éppen az lesz, hogy egy ilyen környezet mennyiben képes új érdeklődőket bevonni az autóvásárlási folyamatba.

Az együttműködés az áruház fizikai terén túl az online értékesítésre is kiterjed: a Geely modelljei a MediaMarkt webshopjában is megjelennek, ahol az érdeklődők az autóvásárlási folyamatot digitálisan is elindíthatják. A műszaki kiskereskedelmi webshopon keresztül történő autóértékesítés szintén egyedülálló kezdeményezésnek számít, és újabb példája annak, hogyan közeledik egymáshoz az autókereskedelem, az e-kereskedelem és a technológiai kiskereskedelem. Fontos leszögezni, hogy a vásárlás helyszíne és módja a fogyasztói jogokat nem befolyásolja: a magánszemélyként megvásárolt új autókra hároméves kötelező jótállás vonatkozik. Ezt a Geely a magyar piacon kommunikált, 8 évre vagy 200 000 kilométerre szóló garanciális vállalással egészíti ki, annak részletes feltételei szerint.

Több Geely modell lesz elérhető a helyszínen

A Pólus Center MediaMarkt áruházában a konkrét modelleket tekintve a Geely Starray, a Geely E5 és az újonnan a piacra érkező Geely E2 lesz elérhető. A Geely 2026-ban lépett be saját márkájával a magyar piacra, és a vállalat közlése szerint már több mint száz autót értékesített Magyarországon.

“A Geely a világ hetedik legnagyobb autógyártója és a részben vagy teljesen elektromos meghajtások, valamint a biztonsági architektúrák, a mesterséges intelligencia és a robotika autóipari alkalmazásának vezető fejlesztője. A modelljeinkben bemutatkozó Flyme Auto infotainment rendszereket pedig, amelyeket az iparág legfejlettebbjei között tartanak számon és amelyekről magyarországi vásárlóink is elismeréssel nyilatkoznak, a Geely csoporthoz tartozó Meizu okostelefongyártó fejleszti. A hazai újautópiacon idén tavasszal debütáló márkaként fontos számunkra, hogy minél több potenciális ügyfél ismerhesse meg testközelből a modelljeinket, az  új shop-in-shop értékesítési ponttal pedig olyan közönséghez is eljuthatunk, amely egy klasszikus autószalonban talán még nem találkozott volna a márkával. A kezdeményezés számunkra is érdekes pilot, amelynek tapasztalatait a későbbi hálózatfejlesztésünk során is felhasználjuk”

– mondta  Berkes Zoltán a Geely kereskedelmi és hálózatfejlesztési igazgatója.

A Schiller korábbi hasonló tapasztalataira is építenek

A Pólus Centerben induló értékesítési pont nem az első olyan Schiller-projekt, amely a hagyományos autószalonokon kívül teremti meg az autóvásárlás lehetőségét. A vállalat korábban az Etele Plazában nyitotta meg BYD-szalonját, ahol bevásárlóközponti környezetben tette elérhetővé a márka modelljeit.

A mostani projekt ezt a megközelítést viszi tovább, ugyanakkor eltérő formában: ezúttal nem önálló butik, hanem egy műszaki áruházon belül működő shop-in-shop értékesítési pont jön létre.  A Pólus Centerben induló próba projekt egyik tágabb szakmai kérdése az, hogy a jövő autókereskedelmében milyen szerepet tölthetnek be a hagyományos szalonok mellett az alternatív értékesítési pontok. A partnerek azt is vizsgálják majd, hogy egy műszaki áruház környezete képes-e csökkenteni az autóvásárlás belépési küszöbét, új célcsoportokat megszólítani, és egyszerűbbé tenni a márkával való első találkozást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Elindult a SMARTTABLE ENERGY energetikai platform

Elindult a SMARTTABLE ENERGY oldala, amely a magyar villamosenergia-rendszer adatait, a Pulzus-indexet és üzleti döntéstámogató eszközöket mutatja be közérthetően, látványosan.

Adatok egy közös felületen

Elindult a SMARTTABLE ENERGY nevű magyar energetikai adat- és döntéstámogató platform. – számolt be az új oldalról Bökönyi Zsolt, a cég ügyvezetője. A célunk az volt, hogy egy felületen jelenítsük meg a magyar villamosenergia-rendszer aktuális adatait, és azok értelmezéséhez is segítséget adjunk. A fejlesztés alapját az a megközelítés adja, hogy az önmagukban bemutatott számok nem feltétlenül adnak világos képet az energiarendszer állapotáról. A fogyasztás, a hazai termelés, az import, a napenergia-termelés, a piaci árak és más rendszeradatok együtt már olyan összefüggéseket mutathatnak, amelyek a vállalati és ipari döntések szempontjából is relevánsak lehetnek. – tájékoztatott az ügyvezető.

A SMARTTABLE ENERGY-n többek között követhető, hogy adott időpontban mekkora a magyar villamosenergia-rendszer terhelése, mennyi villamos energia származik hazai termelésből, milyen mértékű az import, illetve hogyan alakul a napenergia-termelés. A felület a villamosenergia-piaci árak változását és a rendszer további fontos mutatóit is megjeleníti. A rendszer nem kizárólag adatokat gyűjt és ábrázol. A fejlesztés egyik célja az adatok közötti kapcsolatok bemutatása, valamint annak érzékeltetése, hogy az egyes értékek mit jelenthetnek a rendszer egészének működése szempontjából.

Saját rendszerállapot-index

A platform egyik központi eleme a Pulzus nevű rendszerállapot-index. Ez több energetikai mutató alapján igyekszik egyetlen, könnyebben értelmezhető képpé összefoglalni a villamosenergia-rendszer aktuális helyzetét. A Pulzus nem egyetlen adatot emel ki, hanem különböző rendszerjellemzőket kapcsol össze. Ide tartozik többek között a fogyasztás, a termelés, az import, a napenergia-termelés és a piaci környezet. Az index célja, hogy gyors áttekintést adjon az aktuális rendszerállapotról azoknak is, akik nem energetikai szakértők.

A módszertan és az index összetevői nyilvánosan megtekinthetők. Ez lehetőséget ad arra, hogy a felhasználók ne csak az eredményt lássák, hanem azt is megértsék, milyen adatok és számítási szempontok alapján áll elő a Pulzus értéke. A megközelítés egy olyan gyakorlati kérdésre keresi a választ, hogy miként lehet egy összetett energiarendszer állapotát szakmailag értelmezhető, ugyanakkor közérthető formában bemutatni. A platform ezért az adatok vizualizációját és az azokhoz kapcsolódó értelmezést együtt kezeli.

Vállalati döntések támogatása

A vállalatok energiafelhasználásával kapcsolatban nem kizárólag az a kérdés, hogy egy adott szervezet mennyi villamos energiát fogyaszt. Fontos lehet az is, hogy a fogyasztás mikor jelentkezik, milyen piaci ár mellett történik, illetve milyen rendszerállapot kíséri. Ezek a szempontok különösen olyan területeken kerülhetnek előtérbe, ahol a fogyasztási profil, az energiatárolás vagy a töltési infrastruktúra kialakítása üzleti döntéseket befolyásol. Az országos és piaci adatok önmagukban nem helyettesítik a konkrét vállalati elemzést, de kiindulópontot adhatnak a további vizsgálatokhoz.

A SMARTTABLE ENERGY fejlesztése ezért saját energetikai kalkulátorokkal és interaktív döntéstámogató eszközökkel is bővül. A tervezett és készülő megoldások között szerepelnek az elektromosautó-töltéshez kapcsolódó számítások, az energiatárolók megtérülésének vizsgálatai, valamint a napelemes, energiatárolós és elektromosautó-töltési rendszerek együttes modellezését segítő eszközök.

Az ilyen modellek feladata, hogy az országos szintű információkat közelebb hozzák a vállalati, ipari és telephelyi döntésekhez. A hangsúly nem egyetlen technológia vagy beruházási irány népszerűsítésén, hanem az adatok alapján elvégezhető összehasonlításokon és számításokon van. A fejlesztők a felületet folyamatosan bővítik. A későbbi eszközök a tervek szerint további energetikai és üzleti kérdések vizsgálatát tehetik lehetővé, miközben a platform alapját továbbra is a nyilvánosan elérhető villamosenergia-rendszeradatok bemutatása és értelmezése adja.

Adatvizualizáció és üzleti digitalizáció

A SMARTTABLE ENERGY technológiai szempontból az adatvizualizáció és az energetikai döntéstámogatás metszetében helyezkedik el. A fejlesztés nem egy statikus adatbázisként, hanem olyan szakmai felületként mutatkozik be, amely a különálló értékekből igyekszik áttekinthető rendszerképet kialakítani. A felhasználó így nemcsak azt láthatja, hogy mennyi a fogyasztás vagy a termelés, hanem ezeket az adatokat az importtal, a napenergia-termeléssel és a piaci árakkal együtt is vizsgálhatja. Az egyes mutatók egymás mellé rendezése segíthet a változások és összefüggések felismerésében, különösen akkor, ha a rendszerállapot rövid idő alatt módosul.

A platform üzleti digitalizációs jelentősége abban állhat, hogy az energetikai adatok felhasználását nem kizárólag szakpolitikai vagy rendszerirányítási kérdésként kezeli. A vállalati fogyasztók, ipari szereplők és telephely-üzemeltetők számára ugyanis az energia költsége, időzítése és rendelkezésre állása egyaránt hatással lehet a működésre. A SMARTTABLE ENERGY jelenlegi formájában elsősorban tájékozódást és értelmezést támogató felület. A hozzá kapcsolódó kalkulátorok és modellezőeszközök fejlesztésével ugyanakkor a rendszer a konkrétabb vállalati vizsgálatok irányába is tovább épülhet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss