Gazdaság

Mesterséges intelligencia egy kkv mindennapjaiban

Képek forrása: CoPilot AI

A forgószélként érkező, de a jelek szerint tartósan köztünk maradó mesterséges intelligencia nemcsak a laikus közönséget, az MI vezérelte alkalmazások piacát és a startup ökoszisztémát, vagy a művészek világát bolygatta meg, hanem komoly hatással van a hazai kkv-kra is. Egy friss kutatás szerint 63%-uk rendkívül alacsony MI tudatossággal bír és csak 2% nevezhető kiemelkedően tudatosnak ezen a területen. * Azonban, akik már használnak generatív MI alkalmazásokat, ők sem biztos, hogy tisztában vannak olyan kérdésekkel, hogy az ilyen eszközök segítségével előállított, majd céges, akár piaci környezetben felhasználni kívánt tartalmaknak milyen szerzői jogi vonatkozásai vannak.

Annyira áthatja a generatív mesterséges intelligencia témája a hazai kis- és -középvállalkozások életét is, hogy egy-egy cégvezető előbb-utóbb szembesül a kérdéssel: az én cégem mire tudná használni? Erre már most rengeteg válasz adódik, az azonban még sok esetben kérdéses, hogy az MI „termékei” szerzői és egyéb jogi szempontból milyen megítélés alá esnek. A leggyakrabban használt, szöveget, képeket, videókat, akár zenei felvételeket generáló MI platformokat már nagyon kis befektetés mellett, minimális betanulással működésre lehet bírni, majd az eredményt akár céges kommunikációra, értékesítés támogatására, vagy akár PR célokra használni. Lássuk, hogy vannak-e ebben jelenleg buktatók és ha igen, mik azok!

A szerzői jog és az MI viszonya

Elsőként azt érdemes tisztázni, hogy pontosan mit és hogyan véd a szerzői jog: művészeti, kulturális vagy tudományos alkotások (például filmek, fotók, irodalmi művek, grafikai alkotások) akkor állhatnak szerzői jogi védelem alatt, ha többek puszta ötletnél, és bírnak úgynevezett „egyéni, eredeti jelleggel”. Ez azt jelenti, hogy az alkotás, például a fotó, akkor lesz szerzői jogilag védett, ha annak elkészítése során a fotós kreatív döntéseket hoz – például a téma, pozíció, perspektíva megválasztásával –, és olyan egyéni jelleggel ruházza fel, amely megjelenik a végső alkotásban. Az így készült alkotások a létrejöttüktől a „szerző”, vagyis az alkotó egész életében és a halála utáni 70. év végéig a jogilag védett.

Szorosan kapcsolódik ide a névfeltüntetés, ami a szerzőket illető egyik legfontosabb személyhez fűződő jog, mely révén a mű és a szerző kapcsolata tisztázható, és erről – vagyis arról, hogy feltüntessék-e a szerző nevét a művel összefüggésben, a szerző jogosult dönteni (főszabály szerint egyébként fel kell tüntetni). Ha ez elmarad az a szerzői jog megsértésének minősülhet – amivel szemben bíróságnál fel is léphet a szerző. Erre példaként: Gaál Sándor fodrász és feltaláló, a gépével hullámosított hajú modellről készült fotó publikálását a Színházi Élet című magazinban a Bíróság jogsértőnek találta, mert elmulasztották feltűntetni a fotográfus, Földes Izsó nevét a képpel összefüggésben 1931-ben.

Mindezt a jelenre, az MI korra vetítve egyelőre bonyolult kérdés, hogy mi a helyzet a MI segítségével átalakított/készített képekkel? A gépi tanuláson alapuló szoftvereket már elég régóta használják általános retusálási feladatokra, mégsem merült fel eddig komolyan annak a szükségessége, hogy például a szín filterezés során használt szoftvert meg kellene jelölni szerzőként. Ha azonban komolyabb átalakítást, például deepfake (valósághű, de hamis tartalom – pl. olyan mondatok híres emberektől, amelyek sosem hangzottak el) jellegű beavatkozást végeztetünk el az MI segítségével, akkor az EU AI Rendelete alapján fel kell tüntetnünk, hogy mesterséges Intelligencia manipulálta képet.

Kié akkor az MI által előállított kép?

Erre egyelőre csak nem egyértelmű válasz adható: attól függ. Attól, hogy mennyi emberi kreatív döntés, vagy egyéni jelleg jelenik meg a végső alkotásban. Ha például csak annyi promptot (szöveges utasítást, parancsot) kap a képgeneráló MI, hogy alkosson egy fotót egy tengerparti naplementéről, minden mást azonban a rendszerre bízunk, akkor csak egy ötletet, mint egy megrendelést adtunk át az eszköznek, miközben az érdemi, kivitelezési kreatív döntést a rendszerre bíztuk, rá delegáltuk.

Az AI azonban nem lehet szerző.

Mivel nem vett részt a kreatív kivitelezésben ember, aki a szerzői jogok alanya lehet, és a kreatív kivitelezést megvalósító MI nem lehet szerzői jogok alanya, az így létrejött kép nem is kap jogi védelmet. Más a helyzet azonban, ha a generált képet jelentősen átdolgozzuk, új elemekkel egészítjük ki saját alkotómunka révén, ugyanis ilyenkor az új elemek tekintetében – ha közben érdemi, új, kreatív döntések születnek – szerzői tevékenységet végzünk és ezekre a részekre szerzői jogunk lehet. És megint más a helyzet, ha az MI például csak a retusálásban, utómunkákban segít, hiszen ilyenkor elenyésző a gépi hozzájárulás a végső alkotásban, és aligha vitatott a szerzői státusz.

A zeneszámok esetén annyiban lehet más a helyzet, hogy ha a zenemű szerzője és a dalszöveg írója két külön személy – ilyen szempontból egyszerűbb az MI általi generálás értékelése is. Ha megírunk egy dalszöveget, és annak a megzenésítését az MI-re bízzuk, akkor szerzői jog csak a dalszövegen keletkezhet – ha az a feltételrendszernek megfelel – míg az MI által generált zene nem minősülhet műnek annak okán, hogy azt nem természetes személy alkotta

Itt azt is fontos tisztázni, hogy a szerzői jogi védelemhez nem szükséges a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejelentést tenni; ha az alkotás megfelel a törvényi feltételeknek, akkor az jogvédettnek tekinthető. Ha a feltételek megfelelő fennálltát vitatná valaki – például felmerül, hogy a sajátunknak vallott zeneszám zenei alapja az MI bevonása miatt nem is részesülne jogi védelemben – akkor az ilyen típusú jogvitát a felek bírósági úton tudják rendezni.

Belátható és beláthatatlan következmények

Még mindig friss élmény talán mindenkinek a generatív mesterséges intelligencia használata, aminek a lehetséges felhasználási módjait folyamatosan tárjuk fel, ezzel párhuzamosan nyaktörő tempóban zajlik a fejlesztése is, ezért jósolni rendkívül nehéz, de valamennyi tapasztalatot mégis összegezhetünk az elmúlt pár évből.

A kreatív iparágak fő szegmenseiben egyelőre nem csökkent a kereslet az emberi alkotók munkái iránt, szemben az MI generált tartalmakkal. Továbbra is emberi szerzők művei szólnak a rádióban, és streaming platformokon is ők dominálnak. Vannak olyan piaci szegmensek, ahol tere lehet a gyorsabb és egyszerűbb gépi generálásnak az emberi alkotókkal szemben – a háttérzene felhasználás, vagy a stock image-ek (illusztrációnak szánt, előre elkészített, megvásárolható fotók) piacán az MI generált tartalmak például kiválthatják az emberi kreativitás által táplált repertoárokat.

A szerzők, előadóművészek, illetve általában a szerzői jogi jogosultak oldaláról az ijedelem nagyobb részt abból ered, hogy a hozzájárulásuk nélkül, vagy legalábbis nem teljesen tisztázott körülmények között, használták fel a műveiket gyakran olyan MI rendszerek tanítására, amik a jogosultak piacán, a műveikkel, teljesítményeikkel akár versenyezni is tudó termékek tömeges előállítására alkalmasak.

Ezen a területen a jogalkotók, jogalkalmazók még felmérni és értékelni próbálják a jogosultak sérelmeit és keresik az élhető, arányos intézkedéseket, amelyek egyszerre védik a jogosultak érdekeit, és nem jelentenek túl nagy akadályt a technológiai innovációnak sem.

A szakértők általános tanácsa, hogy ha a céges célokra használunk bármilyen generatív MI-t, akkor érdemes feltüntetni a forrást, illetve az eszközt, betartani az alapvető, kézenfekvő etikai szempontokat (ismert műalkotások, karakterek, pl. Mona Lisa, felhasználása), illetve átolvasni a felhasználási feltételeket, és az alapján meggyőződni arról, hogy pontosan mire ad jogosultságot, vagy milyen felelősséget vállal az adott platform szolgáltatója.

*Forrás: a BellResearch és a System 32 IT Kft. közös kutatása

Illusztrációk: CoPilot AI

www.sztnh.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Up Next

Változások a Magyar Telekom felsővezetésében

Don't Miss

Az ESG elsősorban kommunikációs kérdés – de nem úgy, ahogy sokan gondolják

Gazdaság

TECHXPO 2025: Az AI gyorsabban terjed, mint ahogy a szervezetek alkalmazkodni tudnak

Az AI ma gyorsabban változtatja meg a munkát, a döntéshozatalt és az egyes iparágakat, mint ahogy arra a vállalatok többsége reagálni tudna

– ez volt a TECHXPO 2025 nyitónapjának egyik legfontosabb üzenete.

A Budapesten megrendezett, négynapos technológiai és innovációs csúcstalálkozón olyan globálisan vezető nagyvállalatok hazai és nemzetközi szakértői osztották meg a gondolataikat a legfrissebb technológiai trendek kapcsán, mint a BlackRock, a Huawei, a Magyar Telekom, a Siemens vagy a Schneider Electric.

Mély szakadék nyílt a vezetők és a dolgozók között az AI megítélésében

A BlackRock engineering vezetője, Vértessy Koller Annamária előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatokon belül szakadék alakult ki az AI megítélése kapcsán. Miközben a felsővezetők háromnegyede (73%-a) úgy gondolja, hogy stratégiai szemlélettel alkalmazzák az AI-t, a munkavállalók esetében ez az arány mindössze 47%. Szinte pontosan ugyanez a megoszlás jellemzi az elmúlt egy évben bevezetett AI projektek sikerességének megítélését is (75%/45%).

A vezetők 89%-a szerint cégük rendelkezik generatív AI-stratégiával, miközben a dolgozók harmada erről nem is tud. A fejlesztők és a vezetők percepciója közti különbség olyan mértékű, hogy a szakemberek 63%-a úgy érzi: a menedzsmentnek fogalma sincs azokról az akadályokról, amelyek a napi AI-munkát valójában lassítják.

Globális sebességváltás: az AI teljes iparágakat ír át

A Huawei Cloud Europe alelnöke, Janice Peng a digitalizáció robbanásszerű gyorsulásáról beszélt: a többfelhős működés elterjedése, az okosjárművek számának meredek növekedése és a számítási kapacitás iránti étvágy új sztenderdeket tesz szükségessé minden iparágban.

A Siemens hazai vezérigazgatója, Jeránek Tamás szerint az ipari AI még az út elején jár, hatalmas fejlődési potenciállal. A vállalat 1400 AI-szakértővel és több ezer szabadalommal dolgozik azon, hogy a gyártási és energetikai rendszerek stabilan működjenek egy AI-vezérelt világban.

A Schneider Electric elnöke, Veres Zsolt az energetikai háttérfolyamatokra hívta fel a figyelmet: az AI-rendszerek energiaigénye olyan gyorsan nő, hogy az adatközpontok terhelése teljesen új energiamenedzsment-modellt követel. Mint mondta, a következő évek egyik kulcsszava a hatékonyság lesz.

Mobilitás 2035 felé: Európa óvatos, Kína száguld

A TECHXPO 2025 keretében rendezett mobilitási panel markánsan mutatta be a globális autóipari különbségeket. Kína néhány évtized alatt szinte teljesen átállt az elektromos autózásra, míg Európa hosszabb fejlesztési ciklusokkal és szigorú szabályozási környezetben próbál lépést tartani.

A szakértők szerint Európában 2035-re nem várható teljes elektromos átállás, de hajtáslánc tekintetében az elektromos és a hibrid arányában is növekedés lesz a belső égésű motorok kárára. Nagy kérdés továbbá, hogy az európai márkák a lassabb fejlesztési ciklussal, de igényesebb minőséggel versenyképesek tudnak-e maradni gyorsabban innováló kínai gyártókkal szemben.

A banki világnak az AI-t láthatatlanná kell tennie

A K&H Bank innovációs vezetője, Lóska Gergely arról beszélt, hogy az ügyfelek ma már természetesnek veszik a gyors és zökkenőmentes digitális ügyintézést. Az AI akkor működik jól, ha a felhasználó észre sem veszi — a háttérben automatizált, biztonságos és hatékony folyamatok támogatják a bankolást.

A kvantumkorszak küszöbén

A Boros Robin, a Magyar Telekom Presales Security Expert-je szerint a kvantumszámítástechnika már nem fejlesztési fázisban, hanem a béta teszt korszakában van: az IBM ma már 150 qubit feletti chipekkel végez valós számításokat, és a kvantumgépek akár egy millió számítási műveletet hajtanak végre egyetlen időpillanatban. 2026-ban életbe lép az első EU-s Kvantum Act, amely a szervezetek számára kötelezővé teszi a titkosítási rendszerek kvantumbiztossá tételét — mely egy folyamatos újratanúsítást igénylő folyamat.

Új korszak a földmegfigyelésben

Dr. Sik András a 4iG Space & Defence Chief Geodata Officere szerint a világűr mára a békés együttműködés terepéből civil és védelmi célokat egyszerre kiszolgáló, úgynevezett dual-use környezetté vált, ahol a földmegfigyelés jelentősége robbanásszerűen nő: ma 14 000 műhold kering a Föld körül, ezek 90%-a alacsony pályán, és egyre nagyobb részük téradat-előállításra szolgál. A 4iG ezért saját, 8 műholdból álló HULEO-konstellációt épít 2028-tól, és AI-alapú földmegfigyelési rendszereket fejleszt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Rekordszámú automatával és megerősített háttérrel készül a szezonra a FOXPOST

A FOXPOST felkészült a Black Friday-jel induló csomagküldési szezonra: bővített csomagautomata-hálózattal, fejlesztett logisztikai kapacitásokkal és megerősített működéssel készül az év legforgalmasabb időszakára.

A szezon végéig minden erőforrását a zavartalan ügyfélkiszolgálásra összpontosítja, csak az új automaták telepítése folytatódik.

Magyarország legnagyobb csomagautomata szolgáltatójaként a FOXPOST és Packeta már több mint 3600 csomagautomatával és 1000 feletti csomagponttal áll az ügyfelek rendelkezésére.

Az év végéig további új automaták telepítése, valamint meglévő egységek bővítése is tervben van. A hálózat rekeszkapacitása így várhatóan eléri a 280 ezret, tovább növelve a szolgáltatás kényelmét és elérhetőségét.

A FOXPOST és a Packeta az egyesülés részeként az elmúlt hónapokban több régiós csomagelosztó központot integrált, depóhálózatát pedig egységes, hatékony logisztikai rendszerbe szervezte. Az új, közös elosztóbázisok már Szegeden, Székesfehérváron, Miskolcon, Zalaegerszegen, Fóton és Maglódon működnek. A legutóbbi fejlesztés Debrecenben valósult meg, ahol a FOXPOST a Trans-Sped logisztikai parkjában alakította ki új központját.

A beruházással kapcsolatban Fülöp Zsolt, a Trans-Sped alapítója és ingatlangazdálkodási igazgatója hangsúlyozta:

„Magyarország egyik legszélesebb logisztikai portfóliójával teljes körű működési hátteret biztosítunk partnereinknek. Modern raktáraink és szolgáltatásaink megbízható, hatékony kiszolgálást tesznek lehetővé megbízóink részére. Bízunk benne, hogy a Trans-Sped debreceni logisztikai parkjában a FOXPOST – Packeta Grouppal együtt tovább erősítjük a régió logisztikai ökoszisztémáját”.

A hálózat egységesítése 2026-ban Győr és Pécs térségében zárul le, ahol jelenleg még különálló depók szolgálják ki az ügyfeleket, de a raktárkapacitások kiépítése ott is folyamatban van. Ezzel a vállalat fontos mérföldkőhöz érkezett, logisztikai rendszerének országos átszervezése új szakaszba lépett.

„Háttérfolyamataink optimalizálása gyakorlatilag lezárult. Az integrációs és fejlesztési csapataink azon dolgoznak, hogy az ünnepi időszakban már semmilyen új folyamat vagy bevezetés ne terhelje működésünket. Teljes figyelmünket az ügyfélkiszolgálásra és a stabil működés biztosítására fordítjuk”

– mondta Radeczky Zoltán, a FOXPOST ügyvezetője.

Az elmúlt hónapokban a FOXPOST több jelentős fejlesztést hajtott végre a Packetával való integráció keretében. Nyáron lezárult a szervezeti összeolvadás, ezt követően optimalizálták az automata- és csomagpont-hálózatot, szeptemberben pedig megkezdődött a Z-BOX automaták integrációja is. A legutóbbi fejlesztési ütemben a vállalat racionalizálta vidéki depóhálózatát, amely kulcsszerepet játszik a logisztikai hatékonyság növelésében.

A vállalat a háttérben már előkészíti a 2026-os fejlesztéseket, azonban az ünnepi időszak alatt nem indít újabb átszervezést, hogy a szolgáltatás zavartalan maradjon mind a partnerek, mind a vásárlók számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lehetőségek hajnala a Magreb-régióban: A növekvő piacok összekapcsolása Európával

Az ipar és a kiskereskedelem stratégiai átrendeződés előtt áll: az ellátási láncoknak rövidebbé, robusztusabbá és könnyebben tervezhetővé kell válniuk.

A Magreb feltörekvő gazdaságai, különösen Marokkó, nagy lehetőségeket tartogató helyszínekként kerülnek a figyelem középpontjába. A DACHSER lehetővé teszi, hogy ezek a piacok, térségek zökkenőmentesen csatlakozzanak az európai logisztikai hálózathoz.

A megingott gazdasági lendület és az időközben nagyon hevessé vált nemzetközi vámvita ismét egyértelművé tett egy dolgot: a globális ellátási láncokkal szembeni igények növekednek. A beszerzéseknek nemcsak költséghatékonynak, hanem geopolitikailag stabilnak, gyorsan elérhetőnek és logisztikailag jól kezelhetőnek is kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy az európai piac szomszédságában található Magreb-régió egyre inkább kulcsfontosságú régióvá válik az ipari vállalatok számára. Versenyképes termelési feltételeikkel és növekvő ipari szektorukkal Észak-Afrika feltörekvő gazdaságai már most is keresett gyártási helyszínekké és értékesítési piacokká váltak.

A logisztika itt központi szerepet játszik, és az ügyfelek elvárásai magasak. A vállalatok megbízhatóságot, meghatározott tranzitidőket, átlátható folyamatokat, vámbiztonságot és átfogó rendszerintegrációt akarnak.

„Pontosan itt jön képbe a DACHSER: a napi kapcsolatok biztosításával, az európai hálózatba való teljes integrációval, a digitális folyamatokkal és a modern átrakó infrastruktúrával hatékony munkafolyamatokat és megbízható vámkezelést teszünk lehetővé a Magrebben”

– magyarázza Alexander Tonn, a DACHSER Road Logistics operatív igazgatója.

„Marokkó, Tunézia és – a Földközi-tenger keleti részén – Törökország piacai ígéretes kilátásokat kínálnak a jövőbeli erős növekedésre. Ahol Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet találkozik, ott a logisztika kulcsfontosságú hajtóerő. A szolgáltatás minősége, az átláthatóság és a megbízhatóság az áruk áramlási sebességének optimalizálása érdekében – pontosan ezt várják el az ügyfelek a növekvő piacokon.”

Nyugat felé tekintve a Tanger Med központi kapcsolódási pont a Magreb feltörekvő gazdaságai és a világ többi része között. A 2007-ben megnyílt és azóta folyamatosan bővített tengeri kikötő és szabadkereskedelmi övezete ma globális logisztikai központ a Gibraltári-szorosban.

Világszerte 186 másik kikötőhöz kapcsolódik, és több mint kilencmillió konténer feldolgozására, hétmillió utas és 700 000 teherautó tranzitjára, valamint egymillió jármű exportjára képes. Ezért választotta ipari helyszínévé számos ágazatból – beleértve az autóipart, a repülőgépipart, a logisztikát, a textilipart és a kiskereskedelmet – származó több mint 900 vállalat Tanger Medet.

„Az elmúlt három évben a Tanger Med tovább erősítette pozícióját, és várhatóan még fontosabbá válik”

– mondja M’hamed Chraibi, a DACHSER Magreb és Törökország regionális ügyvezető igazgatója.

„Kezdetben a kikötő számunkra Európa kapuja és a fogyasztáshoz közeli országokba történő kiszervezés, a nearshoring pillére volt – most pedig Afrika kapujává is fejlődik.” Az új piacok keresése során az európai és globális vállalatok egyre inkább Afrika felé tekintenek. „Ezeknek a vállalatoknak a Tanger Med ideális kiindulópontot jelent a kontinens eléréséhez.”

A potenciál korai felismerése

A DACHSER 1984 óta van jelen Marokkóban, és már korán felismerte a Tanger régióban rejlő lehetőségeket: a logisztikai szolgáltató 2003-ban nyitotta meg első telephelyét a kikötő közelében, majd 2021-ben saját raktárát a Tanger Med Hubban. Az 5500 m² alapterületű és több mint 7000 raklaphelyes, korszerű raktár a casablancai létesítmény utódjaként szolgál, amely elérte kapacitásának határait. Különösen az ipari ügyfelek értékelik a kikötő közelségét. „Tanger Medben az az előnyünk, hogy az európai piacok megrendeléseinek előkészítését és címkézését helyi körülmények között tudjuk elvégezni” – magyarázza Chraibi. Ennek eredményeként a feldolgozási költségek jóval alacsonyabbak, mint Európában – ez egy olyan költség- és sebességbeli előny, amelyet a DACHSER tovább tud adni ügyfeleinek.

„Stabil hidat építettünk a kontinensek között”

– folytatja Chraibi.

A hangsúly itt az autóipar, a textilipar, a repülőgépipar, valamint a kiskereskedelem beszerzési és elosztási szállításain van.

„Megbízhatóan szállítjuk ügyfeleink áruit Marokkóba és Tunéziába, illetve Marokkóból és Tunéziából, akár teljes rakományként (FTL), akár részrakományként (LTL), gyűjtőszállítmányozási szolgáltatásokkal kombinálva. Az évek során tökéletesen működő infrastruktúrát hoztunk létre a zökkenőmentes beszerzési és disztribúciós logisztika biztosítása érdekében a Magreb-térségben.”

Előny a digitalizáció révén

„A Tanger Mednél folyamataink száz százalékban digitalizáltak, biztosítva a gyorsaságot és az átláthatóságot”

– mondja Chraibi.

A digitalizálás a marokkói vámkezelési folyamatokat is egyre inkább támogatja és egyszerűsíti. A DACHSER Morocco vámhatóság által jóváhagyott gazdasági szereplőként (Authorized Economic Operator, AEO) történő tanúsítása fontos mérföldkövet jelentett ebben a folyamatban.

Ahogy Chraibi mondja:

„Ez lehetővé teszi számunkra, hogy ügyfeleink számára zökkenőmentes és gyors árutovábbítást biztosítsunk.”

A szabványos folyamatok és a DACHSER saját rendszerei, mint például a Domino és az Othello, alkotják a DACHSER működésének gerincét világszerte a szárazföldi szállítmányozásban, valamint a légi és tengeri áruszállításban is, amelyből Marokkó sem kivétel.

„Minden folyamat, interfész és a szállítmánykövetés is zökkenőmentesen kapcsolódik, vagy hamarosan csatlakozik az európai hálózathoz. A rendszer bevezetése Tunéziában is hamarosan élesben indul. A DACHSER ügyfelei az EU-n kívül is egységes minőségi és szolgáltatási szabványokra támaszkodhatnak”

– mondja Chraibi.

A DACHSER az általa létrehozott „kapukra” (gateway) támaszkodik, hogy az ellátási láncokat és az áruáramlást még hatékonyabbá tegye, és még szorosabban beilleszthesse azokat a hálózatba. 2023 elején Strasbourgban hozott létre egy ilyen kaput a vállalat. A teherautók minden nap rendszeres menetrend szerinti járatokként közlekednek onnan Marokkóba.

„Rendszerünk lehetővé teszi, hogy az Európa-szerte összegyűjtött árumennyiséggel és meghatározott tranzitidőkkel megszervezzük teherautóink menetrend szerinti indulásait”

– mondja Tonn.

Az észak-afrikai piacokon tapasztalt csapat, képzett vámosztály és az európai hálózathoz történő szoros kapcsolódás biztosítják a zökkenőmentes folyamatokat és az átlátható tranzitidőket. Tunéziában a DACHSER közel 40 éves piaci tapasztalattal és saját szervezettel rendelkezik az országban. Az ország 2024 eleje óta közvetlen járatokon keresztül is elérhető: a strasbourgi és ungerhauseni (a dél-németországi Memmingen közelében) központokból a DACHSER hetente többször is indít gyűjtő- és charterszállítmányokat a Tunisz közelében található Radès kikötővárosába, valamint monastiri régióban elhelyezkedő Bennane-ba.

Befektetés a jövőbe

A régió folyamatosan növekvő fontossága a DACHSER hosszú távú beruházási terveiben is tükröződik. Az ügyfelek növekvő igényeinek kielégítése érdekében a vállalat egy újabb vámraktárat létesít a marrakeshi régióban a Mohammediában és a Tangerben már meglévő kettő mellett, ami leegyszerűsíti és felgyorsítja az import- és exportfolyamatokat. A kikötőtől nem messze fekvő Tanger Automotive City ipari és logisztikai parkban a DACHSER modern logisztikai központot épít egy 75 000 m²-es területen, amelynek befejezése 2026 júniusára várható. Az új tranzitterminál – az iroda- és raktárterületekkel együtt – összevonja a multimodális szolgáltatásokat, és ezáltal összekapcsolja az összes üzletágat: a közúti, a légi és a tengeri szállítást, valamint a raktározást. A létesítmény egy 20 000 m²-es raktárral is rendelkezik majd, benne saját vámraktárral. Az épület lesz Marokkó első olyan, magántulajdonban lévő logisztikai épülete, amely nemzetközi fenntarthatósági szabvány szerint tanúsított. A tanúsítás kiterjed az építészeti tervezésre, a felhasznált anyagokra és a berendezésekre, például a napelemek tetőre történő telepítésére, valamint a szennyvíz visszanyerésére és újrafelhasználására szolgáló rendszerre.

A DACHSER Morocco az ipari ügyfelekre összpontosít a textil-, autóipar-, repülés-, fogyasztási cikk- és elektronikai szektorokban, amelyek mindegyike erős jelenléttel rendelkezik Észak-Afrikában.

„Új létesítményünk a szállítási és logisztikai lánc mentén a szolgáltatások széles skáláját fogja lefedni”

– jelentette be Burkhard Eling, a DACHSER vezérigazgatója az alapkőletételi ünnepségen.

A kikötőhöz való közelségnek köszönhetően az ügyfelek gyors átfutási időket és optimális szállítási kapcsolatokat élvezhetnek.

Chraibi hozzáteszi:

„A Road Logistics és az Air & Sea Logistics üzletágak egy helyen történő egyesítése hatékony, teljes körű megoldásokat hoz létre, amelyek lehetővé teszik a DACHSER számára, hogy még jobb támogatást nyújtson ügyfelei nearshoring-tevékenységeihez.”

Chraibi csapata nagy tervekkel rendelkezik a következő évekre. Magreb és Törökország regionális ügyvezető igazgatójaként ő határozza meg az irányt:

„További rendszeres járatok és kapacitásbővítés, hálózati jelenlétünk erősítése új telephelyekkel, további folyamatinnovációk, valamint a felelősségteljes munkaerő-tervezés révén biztosítjuk, hogy mindig egy lépéssel a régió növekedése előtt járjunk és a jövőben is első osztályú logisztikai megoldásokat kínálhassunk ügyfeleinknek.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!