Gazdaság

Mesterséges intelligencia egy kkv mindennapjaiban

Képek forrása: CoPilot AI

A forgószélként érkező, de a jelek szerint tartósan köztünk maradó mesterséges intelligencia nemcsak a laikus közönséget, az MI vezérelte alkalmazások piacát és a startup ökoszisztémát, vagy a művészek világát bolygatta meg, hanem komoly hatással van a hazai kkv-kra is. Egy friss kutatás szerint 63%-uk rendkívül alacsony MI tudatossággal bír és csak 2% nevezhető kiemelkedően tudatosnak ezen a területen. * Azonban, akik már használnak generatív MI alkalmazásokat, ők sem biztos, hogy tisztában vannak olyan kérdésekkel, hogy az ilyen eszközök segítségével előállított, majd céges, akár piaci környezetben felhasználni kívánt tartalmaknak milyen szerzői jogi vonatkozásai vannak.

Annyira áthatja a generatív mesterséges intelligencia témája a hazai kis- és -középvállalkozások életét is, hogy egy-egy cégvezető előbb-utóbb szembesül a kérdéssel: az én cégem mire tudná használni? Erre már most rengeteg válasz adódik, az azonban még sok esetben kérdéses, hogy az MI „termékei” szerzői és egyéb jogi szempontból milyen megítélés alá esnek. A leggyakrabban használt, szöveget, képeket, videókat, akár zenei felvételeket generáló MI platformokat már nagyon kis befektetés mellett, minimális betanulással működésre lehet bírni, majd az eredményt akár céges kommunikációra, értékesítés támogatására, vagy akár PR célokra használni. Lássuk, hogy vannak-e ebben jelenleg buktatók és ha igen, mik azok!

A szerzői jog és az MI viszonya

Elsőként azt érdemes tisztázni, hogy pontosan mit és hogyan véd a szerzői jog: művészeti, kulturális vagy tudományos alkotások (például filmek, fotók, irodalmi művek, grafikai alkotások) akkor állhatnak szerzői jogi védelem alatt, ha többek puszta ötletnél, és bírnak úgynevezett „egyéni, eredeti jelleggel”. Ez azt jelenti, hogy az alkotás, például a fotó, akkor lesz szerzői jogilag védett, ha annak elkészítése során a fotós kreatív döntéseket hoz – például a téma, pozíció, perspektíva megválasztásával –, és olyan egyéni jelleggel ruházza fel, amely megjelenik a végső alkotásban. Az így készült alkotások a létrejöttüktől a „szerző”, vagyis az alkotó egész életében és a halála utáni 70. év végéig a jogilag védett.

Szorosan kapcsolódik ide a névfeltüntetés, ami a szerzőket illető egyik legfontosabb személyhez fűződő jog, mely révén a mű és a szerző kapcsolata tisztázható, és erről – vagyis arról, hogy feltüntessék-e a szerző nevét a művel összefüggésben, a szerző jogosult dönteni (főszabály szerint egyébként fel kell tüntetni). Ha ez elmarad az a szerzői jog megsértésének minősülhet – amivel szemben bíróságnál fel is léphet a szerző. Erre példaként: Gaál Sándor fodrász és feltaláló, a gépével hullámosított hajú modellről készült fotó publikálását a Színházi Élet című magazinban a Bíróság jogsértőnek találta, mert elmulasztották feltűntetni a fotográfus, Földes Izsó nevét a képpel összefüggésben 1931-ben.

Mindezt a jelenre, az MI korra vetítve egyelőre bonyolult kérdés, hogy mi a helyzet a MI segítségével átalakított/készített képekkel? A gépi tanuláson alapuló szoftvereket már elég régóta használják általános retusálási feladatokra, mégsem merült fel eddig komolyan annak a szükségessége, hogy például a szín filterezés során használt szoftvert meg kellene jelölni szerzőként. Ha azonban komolyabb átalakítást, például deepfake (valósághű, de hamis tartalom – pl. olyan mondatok híres emberektől, amelyek sosem hangzottak el) jellegű beavatkozást végeztetünk el az MI segítségével, akkor az EU AI Rendelete alapján fel kell tüntetnünk, hogy mesterséges Intelligencia manipulálta képet.

Kié akkor az MI által előállított kép?

Erre egyelőre csak nem egyértelmű válasz adható: attól függ. Attól, hogy mennyi emberi kreatív döntés, vagy egyéni jelleg jelenik meg a végső alkotásban. Ha például csak annyi promptot (szöveges utasítást, parancsot) kap a képgeneráló MI, hogy alkosson egy fotót egy tengerparti naplementéről, minden mást azonban a rendszerre bízunk, akkor csak egy ötletet, mint egy megrendelést adtunk át az eszköznek, miközben az érdemi, kivitelezési kreatív döntést a rendszerre bíztuk, rá delegáltuk.

Az AI azonban nem lehet szerző.

Mivel nem vett részt a kreatív kivitelezésben ember, aki a szerzői jogok alanya lehet, és a kreatív kivitelezést megvalósító MI nem lehet szerzői jogok alanya, az így létrejött kép nem is kap jogi védelmet. Más a helyzet azonban, ha a generált képet jelentősen átdolgozzuk, új elemekkel egészítjük ki saját alkotómunka révén, ugyanis ilyenkor az új elemek tekintetében – ha közben érdemi, új, kreatív döntések születnek – szerzői tevékenységet végzünk és ezekre a részekre szerzői jogunk lehet. És megint más a helyzet, ha az MI például csak a retusálásban, utómunkákban segít, hiszen ilyenkor elenyésző a gépi hozzájárulás a végső alkotásban, és aligha vitatott a szerzői státusz.

A zeneszámok esetén annyiban lehet más a helyzet, hogy ha a zenemű szerzője és a dalszöveg írója két külön személy – ilyen szempontból egyszerűbb az MI általi generálás értékelése is. Ha megírunk egy dalszöveget, és annak a megzenésítését az MI-re bízzuk, akkor szerzői jog csak a dalszövegen keletkezhet – ha az a feltételrendszernek megfelel – míg az MI által generált zene nem minősülhet műnek annak okán, hogy azt nem természetes személy alkotta

Itt azt is fontos tisztázni, hogy a szerzői jogi védelemhez nem szükséges a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejelentést tenni; ha az alkotás megfelel a törvényi feltételeknek, akkor az jogvédettnek tekinthető. Ha a feltételek megfelelő fennálltát vitatná valaki – például felmerül, hogy a sajátunknak vallott zeneszám zenei alapja az MI bevonása miatt nem is részesülne jogi védelemben – akkor az ilyen típusú jogvitát a felek bírósági úton tudják rendezni.

Belátható és beláthatatlan következmények

Még mindig friss élmény talán mindenkinek a generatív mesterséges intelligencia használata, aminek a lehetséges felhasználási módjait folyamatosan tárjuk fel, ezzel párhuzamosan nyaktörő tempóban zajlik a fejlesztése is, ezért jósolni rendkívül nehéz, de valamennyi tapasztalatot mégis összegezhetünk az elmúlt pár évből.

A kreatív iparágak fő szegmenseiben egyelőre nem csökkent a kereslet az emberi alkotók munkái iránt, szemben az MI generált tartalmakkal. Továbbra is emberi szerzők művei szólnak a rádióban, és streaming platformokon is ők dominálnak. Vannak olyan piaci szegmensek, ahol tere lehet a gyorsabb és egyszerűbb gépi generálásnak az emberi alkotókkal szemben – a háttérzene felhasználás, vagy a stock image-ek (illusztrációnak szánt, előre elkészített, megvásárolható fotók) piacán az MI generált tartalmak például kiválthatják az emberi kreativitás által táplált repertoárokat.

A szerzők, előadóművészek, illetve általában a szerzői jogi jogosultak oldaláról az ijedelem nagyobb részt abból ered, hogy a hozzájárulásuk nélkül, vagy legalábbis nem teljesen tisztázott körülmények között, használták fel a műveiket gyakran olyan MI rendszerek tanítására, amik a jogosultak piacán, a műveikkel, teljesítményeikkel akár versenyezni is tudó termékek tömeges előállítására alkalmasak.

Ezen a területen a jogalkotók, jogalkalmazók még felmérni és értékelni próbálják a jogosultak sérelmeit és keresik az élhető, arányos intézkedéseket, amelyek egyszerre védik a jogosultak érdekeit, és nem jelentenek túl nagy akadályt a technológiai innovációnak sem.

A szakértők általános tanácsa, hogy ha a céges célokra használunk bármilyen generatív MI-t, akkor érdemes feltüntetni a forrást, illetve az eszközt, betartani az alapvető, kézenfekvő etikai szempontokat (ismert műalkotások, karakterek, pl. Mona Lisa, felhasználása), illetve átolvasni a felhasználási feltételeket, és az alapján meggyőződni arról, hogy pontosan mire ad jogosultságot, vagy milyen felelősséget vállal az adott platform szolgáltatója.

*Forrás: a BellResearch és a System 32 IT Kft. közös kutatása

Illusztrációk: CoPilot AI

www.sztnh.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Up Next

Változások a Magyar Telekom felsővezetésében

Don't Miss

Az ESG elsősorban kommunikációs kérdés – de nem úgy, ahogy sokan gondolják

Gazdaság

A 100 éves STIHL megmutatja, hogyan lehet a benzines és akkumulátoros eszközök terén is hatékonyan az élen járni

A STIHL 100. születésnapja nem csupán egy kerek évforduló, hanem lehetőség arra, hogy a vállalat visszanyúljon a gyökerekhez, egyben az innováció felé is nyisson.

Az 1926-ban alapított, waiblingeni központú cég ma a világ piacvezető márkája, amely a jubileumi évben a közösségre, a személyes történetekre és az innovációra helyezi a hangsúlyt. Magyarországon mindehhez egy további mérföldkő is társul, hiszen a STIHL 35 éve van jelen a hazai piacon.

A vállalat filozófiájának kulcsszava az egyensúly: a STIHL egyszerre fejleszti tovább a jól bevált benzinmotoros technológiákat és építi az akkumulátoros megoldások jövőjét. Ennek kézzelfogható eredménye, hogy ma már minden negyedik eladott STIHL gép akkumulátoros meghajtású. A jubileumi évben ezt a piaci jelenlétet még erősebbé szeretnék tenni. A fejlődést a gyártási háttér is követi: a STIHL nemrég avatta fel nyolcadik üzemét Nagyváradon, amely teljes egészében az európai piacra szánt akkumulátoros eszközök gyártására koncentrál.

„A STIHL név a minőségi termékeket jelenti, meghajtástól függetlenül”

– mondta Michael Traub, a STIHL igazgatótanácsának elnöke.

Mint elmondta, a benzin- és az akkumulátoros technológia közötti tudatos egyensúly határozza meg a vállalat fejlesztéseit. A kettős technológiai vezető szerepet az idei újdonságok is igazolják: az akkumulátoros termékek mellett továbbfejlesztett, innovatív benzinmotoros eszközök is érkeznek.

Egyensúlyban a természettel

A jubileumhoz egy igazi különlegesség is kapcsolódik. A STIHL MS 500i Centennial Edition limitált szériás láncfűrész elegáns, fekete megjelenésével tiszteleg a STIHL innovációs öröksége előtt. Egyúttal emléket állít annak a modellnek is, amellyel elsőként valósult meg az elektronikusan vezérelt üzemanyag-befecskendezés a sorozatgyártású benzinmotoros láncfűrészek világában. A jubileumi termékről és annak elérhetőségéről a közeljövőben árul el további részleteket a STIHL.

A 100 éves évforduló alkalmából elindított jubileumi weboldal személyes történeteken keresztül is kapcsolódik a vállalat céljaihoz. Nemcsak azt mutatják be, honnan indult a STIHL, hanem azt is, hogy a vállalatnál hogyan gondolkodnak a jövőről. Az oldal új nézőpontból enged bepillantást a gyártó technológiai irányaiba, értékeibe és innovációiba – megmutatva, hogy a STIHL-nél a fejlődés mindig a természet iránti felelősséggel jár együtt.

35 éve Magyarországon

A 35 éves magyarországi jelenlét nemcsak stabil alapokat, hanem új lehetőségeket is teremtett a célok megvalósításához. Ennek egyik eredménye, hogy 2027. január 1-jétől a magyarországi központú Andreas Stihl Kereskedelmi Kft., valamint Bakon Gábor ügyvezető felel majd a horvát és a szlovén piacokért is. Az ünnepi év így egyszerre szól a vissza- és az előretekintésről: új feladatokról, megnövekedett felelősségről és friss szakmai kihívásokról.

„Megtiszteltetés számunkra, hogy 2027-től a horvát és a szlovén piacért is felelősséget vállalhatunk. Kihívásokkal teli év előtt állunk, de egy felkészült, elkötelezett és összetartó csapat dolgozik a STIHL magyarországi sikerein – ez adja a legnagyobb erőt a folytatáshoz.”

– mondta Bakon Gábor, az Andreas Stihl Kereskedelmi Kft. Ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Még nagyobb lendületet ad az e-autózásnak a Schneider Electric új töltője

Egyszerre akár 12 járművet is lehet tölteni a Schneider Electric új töltőberendezésével. A StarCharge Fast 720 egyaránt használható kereskedelmi és ipari ingatlanoknál, de flottakezelők számára is kiváló megoldást jelenthet.

Magyarországon a múlt év végére átlépte a százezret a forgalomba helyezett tisztán elektromos autók száma, a további fejlődés szempontjából különösen fontos a megfelelő töltési infrastruktúra kialakítása. Csak tavaly 31 ezerrel bővült az e-autók száma itthon. Jelentős hatással van az elektromos autók hazai forgalmára a 45 milliárd forintos keretösszeggel futó vállalati e-autó program is, amelyet február 5-én ismét meghosszabbítottak, így idén április 15-ig még pályázhatnak a cégek.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által bemutatott StarCharge Fast 720 kilencvenhét százalékos hatékonyságával új szintet hoz az e-autós infrastruktúrában mind az eredményességet, mind a fenntarthatóságot figyelembe véve. A dinamikus terhelésmenedzsmentnek köszönhetően biztosítja a különböző járműtípusok – az e-teherautóktól a buszokon át a személyautókig – optimális töltését, segítve a sofőröket abban, hogy gyorsan visszatérhessenek az útra.

Elektromos jármű töltőállomás a mélygarázsban

A StarCharge Fast 720-at a kereskedelmi és ipari létesítmények, valamint a flottakezelők igényeinek figyelembevételével tervezték. A rendszer akár 720 kW teljesítményt is képes biztosítani, és egyszerre akár 12 járművet is tölthet.

A megoldás decentralizált architektúrája páratlan rugalmasságot kínál. Az üzemeltetők akár hat töltőoszlopot is elhelyezhetnek az energiaközpont 80 méteres körzetében, így bármely helyszínen megoldást jelenthet a töltési feladatokra. Kialakításának köszönhetően a Schneider Electric új töltője minimalizálja a hálózati csatlakozásokat, egyszerűsíti a telepítést és csökkenti a zajt, növelve ezzel a felhasználói élményt.

A Schneider StarCharge Fast 720-hoz átfogó életciklus-támogatás is jár, a telepítéstől egészen a testreszabott karbantartási programig, amit a Schneider Electric EcoStruxure Energy Asset Portal portálján keresztül elérhető 24 órás segítségnyújtás és távoli felügyelet támogat. Ezek a funkciók maximális üzemidőt és költséghatékonyságot biztosítanak az üzemeltetők számára.

Egy környezetbarát elektromos autó képe a töltőállomáson

Európában már az újonnan forgalomba helyezett járművek 16 százaléka tisztán elektromos meghajtású és Magyarországon is egyre népszerűbbek az ilyen autók. A múlt év végéig már több mint 101 ezer ilyen járművet helyeztek forgalomba hazánkban az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint.

„Egy korábbi felmérésünk alapján a hazai vállalati döntéshozók 75 százaléka választana e-autót a hagyományos, robbanómotoros járműve helyett, ha a munkavégzés helyén biztosított lenne a megfelelő töltési lehetőség. Ez is mutatja, hogy mennyire fontos szerepet játszik az infrastruktúra az elektromos autózás térhódításában. Az új StarCharge Fast 720 töltőberendezésünk jövőálló megoldást kínál a töltőállomás-üzemeltetők és a megbízható, nagy teljesítményű infrastruktúrát kereső vállalkozások számára egyaránt”

– hangsúlyozta Géczy Áron a Schneider Electric marketing igazgatója.

A StarCharge Fast 720 hamarosan elérhető lesz Magyarországon is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Több mint hétszázzal több ügyet zártak le a békéltető testületek

Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, ez 704 üggyel több, mint az előző évben.

A hat százalékos növekedés jól mutatja a fogyasztói jogvitákban eljáró alternatív vitarendezési fórum iránti növekvő bizalmat és igényt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.

A legnagyobb mértékű, 563 darabos növekedést a Budapesti Békéltető Testület (5287 ügy), a Fejér Vármegyei Békéltető Testület (+128 ügy, összesen 913 ügy) és a Hajdú-Bihar Vármegyei Békéltető Testület (+49 ügy, összesen 986 ügy) érte el. A budapesti után a második legtöbb, 1185 ügyet a Csongrád-Csanád Vármegyei Békéltető Testület, a harmadik legtöbbet a 1115-öt a Pest Vármegyei Békéltető Testület zárt le. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Békéltető Testület 789, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Békéltető Testület 660, a Baranya Vármegyei Békéltető Testület pedig 639 ügyet fejezett be.

A békéltető testület egy ingyenes, független, alternatív vitarendezési fórum, amely segíti a fogyasztók és a vállalkozások, cégek, kereskedők, szolgáltatók közti jogviták bíróságon kívüli rendezését. A testületek elsődleges célja a felek közötti egyezség létrehozása, amely a leghatékonyabb és legköltségkímélőbb módja a fogyasztói jogviták rendezésének. A 2024. évi 3723-ról tavaly 3949-re emelkedett az olyan ügyek száma, amelyekben egyezség született. Ez azért is kiemelkedő eredmény, mert a békéltető eljárás legfontosabb célja éppen a felek közötti kölcsönös megegyezés elérése. Amennyiben ez nem sikerül, akkor döntést hoznak az ügyben a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

A fogyasztóvédelmi törvény módosításának értelmében 2026. január 1-jétől egyébként egy termékvásárlás, vagy szolgáltatás igénybevétele estén a mikro-, kis- és középvállalkozások végső felhasználóként kvázi fogyasztói minőségben fordulhatnak a békéltető testületekhez. Így a jogviták a bírósági útnál egyszerűbb, gyorsabb, költségkímélő módon rendezhetők a kkv-k számára is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!