Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Mesterséges intelligencia egy kkv mindennapjaiban

mesterséges intelligencia szerzői jog
Képek forrása: CoPilot AI

A forgószélként érkező, de a jelek szerint tartósan köztünk maradó mesterséges intelligencia nemcsak a laikus közönséget, az MI vezérelte alkalmazások piacát és a startup ökoszisztémát, vagy a művészek világát bolygatta meg, hanem komoly hatással van a hazai kkv-kra is. Egy friss kutatás szerint 63%-uk rendkívül alacsony MI tudatossággal bír és csak 2% nevezhető kiemelkedően tudatosnak ezen a területen. * Azonban, akik már használnak generatív MI alkalmazásokat, ők sem biztos, hogy tisztában vannak olyan kérdésekkel, hogy az ilyen eszközök segítségével előállított, majd céges, akár piaci környezetben felhasználni kívánt tartalmaknak milyen szerzői jogi vonatkozásai vannak.

Annyira áthatja a generatív mesterséges intelligencia témája a hazai kis- és -középvállalkozások életét is, hogy egy-egy cégvezető előbb-utóbb szembesül a kérdéssel: az én cégem mire tudná használni? Erre már most rengeteg válasz adódik, az azonban még sok esetben kérdéses, hogy az MI „termékei” szerzői és egyéb jogi szempontból milyen megítélés alá esnek. A leggyakrabban használt, szöveget, képeket, videókat, akár zenei felvételeket generáló MI platformokat már nagyon kis befektetés mellett, minimális betanulással működésre lehet bírni, majd az eredményt akár céges kommunikációra, értékesítés támogatására, vagy akár PR célokra használni. Lássuk, hogy vannak-e ebben jelenleg buktatók és ha igen, mik azok!

A szerzői jog és az MI viszonya

Elsőként azt érdemes tisztázni, hogy pontosan mit és hogyan véd a szerzői jog: művészeti, kulturális vagy tudományos alkotások (például filmek, fotók, irodalmi művek, grafikai alkotások) akkor állhatnak szerzői jogi védelem alatt, ha többek puszta ötletnél, és bírnak úgynevezett „egyéni, eredeti jelleggel”. Ez azt jelenti, hogy az alkotás, például a fotó, akkor lesz szerzői jogilag védett, ha annak elkészítése során a fotós kreatív döntéseket hoz – például a téma, pozíció, perspektíva megválasztásával –, és olyan egyéni jelleggel ruházza fel, amely megjelenik a végső alkotásban. Az így készült alkotások a létrejöttüktől a „szerző”, vagyis az alkotó egész életében és a halála utáni 70. év végéig a jogilag védett.

Szorosan kapcsolódik ide a névfeltüntetés, ami a szerzőket illető egyik legfontosabb személyhez fűződő jog, mely révén a mű és a szerző kapcsolata tisztázható, és erről – vagyis arról, hogy feltüntessék-e a szerző nevét a művel összefüggésben, a szerző jogosult dönteni (főszabály szerint egyébként fel kell tüntetni). Ha ez elmarad az a szerzői jog megsértésének minősülhet – amivel szemben bíróságnál fel is léphet a szerző. Erre példaként: Gaál Sándor fodrász és feltaláló, a gépével hullámosított hajú modellről készült fotó publikálását a Színházi Élet című magazinban a Bíróság jogsértőnek találta, mert elmulasztották feltűntetni a fotográfus, Földes Izsó nevét a képpel összefüggésben 1931-ben.

Mindezt a jelenre, az MI korra vetítve egyelőre bonyolult kérdés, hogy mi a helyzet a MI segítségével átalakított/készített képekkel? A gépi tanuláson alapuló szoftvereket már elég régóta használják általános retusálási feladatokra, mégsem merült fel eddig komolyan annak a szükségessége, hogy például a szín filterezés során használt szoftvert meg kellene jelölni szerzőként. Ha azonban komolyabb átalakítást, például deepfake (valósághű, de hamis tartalom – pl. olyan mondatok híres emberektől, amelyek sosem hangzottak el) jellegű beavatkozást végeztetünk el az MI segítségével, akkor az EU AI Rendelete alapján fel kell tüntetnünk, hogy mesterséges Intelligencia manipulálta képet.

Kié akkor az MI által előállított kép?

Erre egyelőre csak nem egyértelmű válasz adható: attól függ. Attól, hogy mennyi emberi kreatív döntés, vagy egyéni jelleg jelenik meg a végső alkotásban. Ha például csak annyi promptot (szöveges utasítást, parancsot) kap a képgeneráló MI, hogy alkosson egy fotót egy tengerparti naplementéről, minden mást azonban a rendszerre bízunk, akkor csak egy ötletet, mint egy megrendelést adtunk át az eszköznek, miközben az érdemi, kivitelezési kreatív döntést a rendszerre bíztuk, rá delegáltuk.

Az AI azonban nem lehet szerző.

Mivel nem vett részt a kreatív kivitelezésben ember, aki a szerzői jogok alanya lehet, és a kreatív kivitelezést megvalósító MI nem lehet szerzői jogok alanya, az így létrejött kép nem is kap jogi védelmet. Más a helyzet azonban, ha a generált képet jelentősen átdolgozzuk, új elemekkel egészítjük ki saját alkotómunka révén, ugyanis ilyenkor az új elemek tekintetében – ha közben érdemi, új, kreatív döntések születnek – szerzői tevékenységet végzünk és ezekre a részekre szerzői jogunk lehet. És megint más a helyzet, ha az MI például csak a retusálásban, utómunkákban segít, hiszen ilyenkor elenyésző a gépi hozzájárulás a végső alkotásban, és aligha vitatott a szerzői státusz.

A zeneszámok esetén annyiban lehet más a helyzet, hogy ha a zenemű szerzője és a dalszöveg írója két külön személy – ilyen szempontból egyszerűbb az MI általi generálás értékelése is. Ha megírunk egy dalszöveget, és annak a megzenésítését az MI-re bízzuk, akkor szerzői jog csak a dalszövegen keletkezhet – ha az a feltételrendszernek megfelel – míg az MI által generált zene nem minősülhet műnek annak okán, hogy azt nem természetes személy alkotta

Itt azt is fontos tisztázni, hogy a szerzői jogi védelemhez nem szükséges a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejelentést tenni; ha az alkotás megfelel a törvényi feltételeknek, akkor az jogvédettnek tekinthető. Ha a feltételek megfelelő fennálltát vitatná valaki – például felmerül, hogy a sajátunknak vallott zeneszám zenei alapja az MI bevonása miatt nem is részesülne jogi védelemben – akkor az ilyen típusú jogvitát a felek bírósági úton tudják rendezni.

Belátható és beláthatatlan következmények

Még mindig friss élmény talán mindenkinek a generatív mesterséges intelligencia használata, aminek a lehetséges felhasználási módjait folyamatosan tárjuk fel, ezzel párhuzamosan nyaktörő tempóban zajlik a fejlesztése is, ezért jósolni rendkívül nehéz, de valamennyi tapasztalatot mégis összegezhetünk az elmúlt pár évből.

A kreatív iparágak fő szegmenseiben egyelőre nem csökkent a kereslet az emberi alkotók munkái iránt, szemben az MI generált tartalmakkal. Továbbra is emberi szerzők művei szólnak a rádióban, és streaming platformokon is ők dominálnak. Vannak olyan piaci szegmensek, ahol tere lehet a gyorsabb és egyszerűbb gépi generálásnak az emberi alkotókkal szemben – a háttérzene felhasználás, vagy a stock image-ek (illusztrációnak szánt, előre elkészített, megvásárolható fotók) piacán az MI generált tartalmak például kiválthatják az emberi kreativitás által táplált repertoárokat.

A szerzők, előadóművészek, illetve általában a szerzői jogi jogosultak oldaláról az ijedelem nagyobb részt abból ered, hogy a hozzájárulásuk nélkül, vagy legalábbis nem teljesen tisztázott körülmények között, használták fel a műveiket gyakran olyan MI rendszerek tanítására, amik a jogosultak piacán, a műveikkel, teljesítményeikkel akár versenyezni is tudó termékek tömeges előállítására alkalmasak.

Ezen a területen a jogalkotók, jogalkalmazók még felmérni és értékelni próbálják a jogosultak sérelmeit és keresik az élhető, arányos intézkedéseket, amelyek egyszerre védik a jogosultak érdekeit, és nem jelentenek túl nagy akadályt a technológiai innovációnak sem.

A szakértők általános tanácsa, hogy ha a céges célokra használunk bármilyen generatív MI-t, akkor érdemes feltüntetni a forrást, illetve az eszközt, betartani az alapvető, kézenfekvő etikai szempontokat (ismert műalkotások, karakterek, pl. Mona Lisa, felhasználása), illetve átolvasni a felhasználási feltételeket, és az alapján meggyőződni arról, hogy pontosan mire ad jogosultságot, vagy milyen felelősséget vállal az adott platform szolgáltatója.

*Forrás: a BellResearch és a System 32 IT Kft. közös kutatása

Illusztrációk: CoPilot AI

www.sztnh.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Elindult a SMARTTABLE ENERGY energetikai platform

Elindult a SMARTTABLE ENERGY oldala, amely a magyar villamosenergia-rendszer adatait, a Pulzus-indexet és üzleti döntéstámogató eszközöket mutatja be közérthetően, látványosan.

Adatok egy közös felületen

Elindult a SMARTTABLE ENERGY nevű magyar energetikai adat- és döntéstámogató platform. – számolt be az új oldalról Bökönyi Zsolt, a cég ügyvezetője. A célunk az volt, hogy egy felületen jelenítsük meg a magyar villamosenergia-rendszer aktuális adatait, és azok értelmezéséhez is segítséget adjunk. A fejlesztés alapját az a megközelítés adja, hogy az önmagukban bemutatott számok nem feltétlenül adnak világos képet az energiarendszer állapotáról. A fogyasztás, a hazai termelés, az import, a napenergia-termelés, a piaci árak és más rendszeradatok együtt már olyan összefüggéseket mutathatnak, amelyek a vállalati és ipari döntések szempontjából is relevánsak lehetnek. – tájékoztatott az ügyvezető.

A SMARTTABLE ENERGY-n többek között követhető, hogy adott időpontban mekkora a magyar villamosenergia-rendszer terhelése, mennyi villamos energia származik hazai termelésből, milyen mértékű az import, illetve hogyan alakul a napenergia-termelés. A felület a villamosenergia-piaci árak változását és a rendszer további fontos mutatóit is megjeleníti. A rendszer nem kizárólag adatokat gyűjt és ábrázol. A fejlesztés egyik célja az adatok közötti kapcsolatok bemutatása, valamint annak érzékeltetése, hogy az egyes értékek mit jelenthetnek a rendszer egészének működése szempontjából.

Saját rendszerállapot-index

A platform egyik központi eleme a Pulzus nevű rendszerállapot-index. Ez több energetikai mutató alapján igyekszik egyetlen, könnyebben értelmezhető képpé összefoglalni a villamosenergia-rendszer aktuális helyzetét. A Pulzus nem egyetlen adatot emel ki, hanem különböző rendszerjellemzőket kapcsol össze. Ide tartozik többek között a fogyasztás, a termelés, az import, a napenergia-termelés és a piaci környezet. Az index célja, hogy gyors áttekintést adjon az aktuális rendszerállapotról azoknak is, akik nem energetikai szakértők.

A módszertan és az index összetevői nyilvánosan megtekinthetők. Ez lehetőséget ad arra, hogy a felhasználók ne csak az eredményt lássák, hanem azt is megértsék, milyen adatok és számítási szempontok alapján áll elő a Pulzus értéke. A megközelítés egy olyan gyakorlati kérdésre keresi a választ, hogy miként lehet egy összetett energiarendszer állapotát szakmailag értelmezhető, ugyanakkor közérthető formában bemutatni. A platform ezért az adatok vizualizációját és az azokhoz kapcsolódó értelmezést együtt kezeli.

Vállalati döntések támogatása

A vállalatok energiafelhasználásával kapcsolatban nem kizárólag az a kérdés, hogy egy adott szervezet mennyi villamos energiát fogyaszt. Fontos lehet az is, hogy a fogyasztás mikor jelentkezik, milyen piaci ár mellett történik, illetve milyen rendszerállapot kíséri. Ezek a szempontok különösen olyan területeken kerülhetnek előtérbe, ahol a fogyasztási profil, az energiatárolás vagy a töltési infrastruktúra kialakítása üzleti döntéseket befolyásol. Az országos és piaci adatok önmagukban nem helyettesítik a konkrét vállalati elemzést, de kiindulópontot adhatnak a további vizsgálatokhoz.

A SMARTTABLE ENERGY fejlesztése ezért saját energetikai kalkulátorokkal és interaktív döntéstámogató eszközökkel is bővül. A tervezett és készülő megoldások között szerepelnek az elektromosautó-töltéshez kapcsolódó számítások, az energiatárolók megtérülésének vizsgálatai, valamint a napelemes, energiatárolós és elektromosautó-töltési rendszerek együttes modellezését segítő eszközök.

Az ilyen modellek feladata, hogy az országos szintű információkat közelebb hozzák a vállalati, ipari és telephelyi döntésekhez. A hangsúly nem egyetlen technológia vagy beruházási irány népszerűsítésén, hanem az adatok alapján elvégezhető összehasonlításokon és számításokon van. A fejlesztők a felületet folyamatosan bővítik. A későbbi eszközök a tervek szerint további energetikai és üzleti kérdések vizsgálatát tehetik lehetővé, miközben a platform alapját továbbra is a nyilvánosan elérhető villamosenergia-rendszeradatok bemutatása és értelmezése adja.

Adatvizualizáció és üzleti digitalizáció

A SMARTTABLE ENERGY technológiai szempontból az adatvizualizáció és az energetikai döntéstámogatás metszetében helyezkedik el. A fejlesztés nem egy statikus adatbázisként, hanem olyan szakmai felületként mutatkozik be, amely a különálló értékekből igyekszik áttekinthető rendszerképet kialakítani. A felhasználó így nemcsak azt láthatja, hogy mennyi a fogyasztás vagy a termelés, hanem ezeket az adatokat az importtal, a napenergia-termeléssel és a piaci árakkal együtt is vizsgálhatja. Az egyes mutatók egymás mellé rendezése segíthet a változások és összefüggések felismerésében, különösen akkor, ha a rendszerállapot rövid idő alatt módosul.

A platform üzleti digitalizációs jelentősége abban állhat, hogy az energetikai adatok felhasználását nem kizárólag szakpolitikai vagy rendszerirányítási kérdésként kezeli. A vállalati fogyasztók, ipari szereplők és telephely-üzemeltetők számára ugyanis az energia költsége, időzítése és rendelkezésre állása egyaránt hatással lehet a működésre. A SMARTTABLE ENERGY jelenlegi formájában elsősorban tájékozódást és értelmezést támogató felület. A hozzá kapcsolódó kalkulátorok és modellezőeszközök fejlesztésével ugyanakkor a rendszer a konkrétabb vállalati vizsgálatok irányába is tovább épülhet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Még mindig vannak 8%-os betéti kamatok a piacon

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén megkezdte az alapkamat mérséklését, így joggal feltételezhetnénk, hogy ezzel párhuzamosan a betéti kamatok is csökkenésnek indultak.

A piacon azonban továbbra is elérhetők kifejezetten magas, akár 8%-os kamatot biztosító megtakarítási konstrukciók. Ezek igénybevételéhez különböző feltételeket kell teljesíteni, ezért a megtakarítás lekötése előtt célszerű részletesen áttekinteni az ajánlatokat. A Bank360 összegyűjtötte, milyen betéti lehetőségek állnak rendelkezésre 2026 augusztusában azok számára, akik biztonságos megtakarítási formában helyeznék el a pénzüket.

Az MNB idén február végén közel másfél év után először csökkentette a jegybanki alapkamatot, 6,50%-ról 6,25%-ra. Azóta további két kamatvágásra került sor, június és július végén is 25-25 bázisponttal, így mostanra 5,75%-ra csökkent az alapkamat. A lazítás kedvező hatással lehet a hitelpiacra, hiszen hosszabb távon olcsóbbá teheti a finanszírozást, ezzel együtt azonban a megtakarítási termékek kamatai is igazodhatnak a megváltozott kamatkörnyezethez.

Bár a kereskedelmi bankok nem követik automatikusan a jegybank kamatdöntéseit, az alacsonyabb kamatszint idővel a betéti konstrukciók hozamát is lefelé terelheti. Éppen ezért a bankbetétben megtakarítók számára különösen fontos, hogy folyamatosan figyeljék az aktuálisan elérhető ajánlatokat.

Milyen betéti kamatok érhetők el 2026 augusztusában?

A CIB Bank Tandem megtakarításánál a befektetett teljes összeg maximum egyharmada kerülhet betétbe, a fennmaradó legalább kétharmadot pedig más befektetési termékekben kell elhelyezni. A betéti rész minimum 100 ezer, maximum 5 millió forint lehet, a futamidő pedig 6 hónap. Az első kamatperiódus során a betét évi 7,00%-os kamatot biztosít (EBKM: 7,00%), ezt követően viszont a kamatszint 0,01%-ra mérséklődik (EBKM: 0,01%).

A Cofidis Bank Takarékszámláján 3 éves lekötés esetén évi 6,25%-os kamatot lehet elérni, 5,90%-os EBKM mellett. Kétéves futamidő választásakor az éves kamat 6,15%, az EBKM pedig 5,97%. Egy évre lekötve a megtakarítást 6,00%-os kamat és ugyanilyen mértékű EBKM érhető el. Hathavi futamidőnél az éves kamat 5,00% (EBKM: 5,06%), míg lekötés nélkül, látra szóló megtakarításként 4,00%-os kamat (EBKM: 4,07%) jár.

A Gránit Bank több, magas kamatot biztosító lekötött betétet is kínál. A KamatMax betéttel 6 hónapos futamidő esetén évi 5,75%-os kamat érhető el (EBKM: 5,75%), ehhez azonban legalább 50 ezer forintot kell lekötni, és a kapcsolódó bankszámlához tartozó bankkártyával havonta legalább 20 ezer, összesen legalább 120 ezer forint értékben kell vásárolni. A KamatMax Plusz betét 1 éves futamidővel évi 4,00%-os kamatot fizet (EBKM: 4,00%). A konstrukció feltétele, hogy az ügyfél a futamidő egészében aktivált betéti bankkártyával rendelkezzen a kapcsolódó Gránit bankszámlához.

A Gránit eBank betét 3 hónapos lekötés mellett évi 7,00%-os kamatot kínál (EBKM: 7,00%). A betét kizárólag új forrásból köthető le, emellett az ügyfélnek a lekötés teljes időtartama alatt teljeskörűen aktivált eBank szolgáltatással kell rendelkeznie. Ennél is magasabb, évi 8,00%-os kamatot (EBKM: 8,00%) biztosít a szintén 3 hónapos Hozampáros betét, amelynél azonban előírás, hogy az ügyfél a lekötött összeggel megegyező értékben befektetési jegyet is vásároljon. Valamennyi felsorolt Gránit-betét esetében legalább 50 ezer forint helyezhető el.

A K&H Bank K&H mix megtakarítása 180 napos futamidőre évi 8,00%-os kamatot kínál (EBKM: 8,00%). Az ajánlat kizárólag új forrásból, legalább 250 ezer forintos összeggel vehető igénybe, és további követelmény, hogy az ügyfél a lekötött összeggel megegyező értékben befektetési terméket is vásároljon. A teljes befektetendő összeg így legalább 500 ezer forint. A K&H rajt betéttel ennél alacsonyabb, 7,00%-os kamat (EBKM: 7,00%) érhető el. Ehhez szintén új forrás szükséges, legalább 500 ezer forint értékben, a futamidő pedig mindössze 90 nap.

A MagNet Bank Prizma forint betét 3 hónapos futamidő esetén évi 6,07%-os kamatot biztosít, 6,00%-os EBKM mellett. Hat hónapos lekötés választásakor 5,03%-os éves kamat és 5,00%-os EBKM érhető el. Egyéves futamidőnél a kamat 4,81%, az EBKM pedig 4,80%. A MagNet Hello betét 6 hónapos lekötésre 3,62%-os kamatot fizet (EBKM: 3,60%), amelyhez a futamidő lejártakor egyszeri bónusz is társulhat. A bónusz nagysága a lekötött tőke összegétől függ, és akár 100 ezer forintot is elérhet.

Azok számára, akik hosszabb időtávra kötnék le megtakarításukat, lehetőség lehet a 2 éves MagNet Hűség betét, amely a kamatfizetési periódustól függően 3,05–5,06% közötti kamatot biztosít, a futamidő végén pedig további 0,20%-os kamatprémiumot fizet. A 3 éves Mentor Plusz betétnél online lekötés esetén jelenleg évi 3,25%-os kamat érhető el (EBKM: 3,21%), míg bankfióki ügyintézés esetén 2,25%-os kamatot (EBKM: 2,23%) kínál a bank.

Az Oberbanknál minimum 8 millió forint lekötése esetén 3,70% (EBKM 3,70%), az ennél kisebb, ám legalább 100 ezer forintot elérő összeg lekötése esetén pedig 3,20% (EBKM 3,18-3,20%) kamat érhető el 1, 2, 3, 6, 9, 12 és 18 havi futamidők mellett. A 100 ezer és 8 millió forint közötti összegekre ajánlott Top Betétnél a 3 havi és a 6 havi futamidők mellett 1,60%, illetve 1,30% kamatbónusz érhetők el, így a végső kamat 4,80%, illetve 4,50% is lehet. A legalább 8 millió forintot elérő lekötések esetén pedig 1,10% és 0,80% kamatbónuszok érhetők el a 3 havi és a 6 havi futamidők mellett, így az elérhető legmagasabb kamatok itt is 4,80% illetve 4,50%. Mindkét konstrukció esetében a bónuszkamat feltétele új forrás lekötése.

Az OTP Bank Prémium forint betétével 6 hónapos futamidőre évi 5,25%-os kamat érhető el (EBKM: 5,25%). A kamat igénybevételéhez ugyanakkor több feltételnek is teljesülnie kell: az ügyfélnek új forrást kell lekötnie, legalább 100 ezer forintos összegben, továbbá rendelkeznie kell a Prémium Next szolgáltatással.

A Revolut magyarországi ügyfelei számára is elérhető megtakarítási számla, amelyen forintban és amerikai dollárban egyaránt tartható pénz. A kamat nagyságát az ügyfél által választott előfizetési csomag határozza meg, a kamat jóváírására pedig naponta kerül sor. A Standard és Plus csomagot használók forint megtakarításaira évi 1,25%-os kamat vonatkozik. Premium előfizetésnél a kamat 3,25%, Metal csomag mellett 4,25%, az Ultra ügyfelek esetében pedig 4,75% évente. Az EBKM valamennyi csomagnál azonos a kamat mértékével.

Az állampapírok is versenyképes alternatívát kínálnak

A lakossági állampapírok kínálatában is akadnak olyan termékek, amelyek 5% feletti hozamot nyújtanak. Az 5 éves futamidejű, sávosan kamatozó Magyar Állampapír Plusz jelenleg 5,00–6,00%-os kamatot biztosít. A 3 éves Fix Magyar Állampapír kamata fix 5,50%. A 6 éves futamidejű Bónusz Magyar Állampapír változó kamatozású, jelenleg 5,87%-os kamattal vásárolható meg. A 10 éves Prémium Magyar Állampapír ugyancsak változó kamatozású konstrukció, amelynek aktuális kamata 4,50%. A rövidebb futamidejű lehetőségek közül az 1 éves Kincstári Takarékjegy 4,50%-os, a 2 éves változat pedig 5,00%-os kamatot kínál.

Összességében továbbra is vannak olyan hagyományos bankbetétek és lakossági állampapírok, amelyek kamatszintje számottevően meghaladja az infláció mértékét. A bankbetéteknél ugyanakkor kiemelten fontos az egyes konstrukciók feltételeinek részletes áttekintése, mivel a legkedvezőbb, legmagasabb kamatokhoz jellemzően csak meghatározott követelmények teljesítésével lehet hozzájutni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Akár 100 ezer forint fölé is nőhet az iskolakezdés költsége

Az iskolakezdés közeledtével a magyar családok a tavalyinál magasabb tanszerárakkal számolhatnak – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ezek árai idén júliusban 3,1%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.

A Bank360 számításai szerint ez a gyakorlatban 76 ezer és 107 ezer forint közötti beiskolázási összegeket jelenthet attól függően, hogy milyen szempontok alapján állítjuk össze az iskolakezdéshez szükséges eszközök csomagját. Ezek az összegek azonban csak a legszükségesebb kellékeket takarják, így ha elektronikai eszköz, például laptop vásárlására is szükség van, úgy a végösszeg még magasabb lehet.

A KSH legutóbbi adatai szerint 2026 júliusában a tan- és írószerek árai 3,1%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Annak érdekében, hogy megtudjuk, ez az áremelkedést mekkora összeget jelent a gyakorlatban, a Bank360 megvizsgálta az egyik legismertebb magyarországi papír-írószer kínálatát, hogy pontosabb képet kaphassunk arról, mennyibe kerülne az összes szükséges iskolai tanszer megvásárlása. A kosárba az alábbi termékeket gyűjtötték össze:

  • körző,
  • színesceruza készlet,
  • filctoll készlet,
  • tűfilc készlet,
  • grafitceruza (3 db),
  • hegyező,
  • szögmérő,
  • radír (2 db),
  • golyóstoll (2 db),
  • szövegkiemelő,
  • olló,
  • vonalzó,
  • zsírkréta készlet,
  • mappa,
  • füzet (10 db),
  • papírragasztó,
  • ecsetkészlet,
  • paletta,
  • rajzlap (20 db),
  • kartonpapír (20 lap),
  • színes papírblokk (20 ív),
  • tempera,
  • címke,
  • vízfesték,
  • tankönyvborító (öntapadós, 10 db),
  • iskolatáska,
  • tolltartó,
  • uzsonnás doboz,
  • kulacs,
  • tornazsák.

A fenti tételek között értelemszerűen találhatók olyanok, amelyeket elegendő egyszer, esetleg néhány évente megvásárolni, illetve az is előfordulhat, hogy valami fontos kimaradt a listából.

A fenti listát kétféleképpen állították össze – először a vizsgált papír-írószer által legnépszerűbbnek titulált termékekből, másodszor pedig az üzlet drágább termékeiből válogattak.

Mindenesetre a „legnépszerűbb” termékekből álló lista 2026-ban 75 620 forintba került, míg a drágább lista összköltsége 107 350 forintra jött ki.

Ezek az összegek akár lényegesen magasabbak lehetnek, ha laptopot is vásárolni kell a gyerek számára, akár több százezer forinttal is megdobhatja a költségeket, attól függően, hogy milyen célokra fogja használni a diák a gépet. Értelemszerűen az is jelentősen megdobhatja az iskolakezdési költségeket, ha egyszerre több gyereket kell beiskolázni.

Egy ilyen mértékű kiadás sok család számára komoly anyagi terhet jelenthet, de szerencsére több módja is van annak, hogy ezt a terhet legalábbis csökkentsük. Egyrészt az idei évtől érkezik a gyerekenként maximum 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás, ami jelentős segítség lehet az arra rászorulóknak. A pusztán állami támogatáson túl persze a szülők maguk is tehetnek azért, hogy könnyebb legyen az iskolakezdés, amennyiben a szükséges iskolai eszközöket egészségpénztári tagként vásárolják meg.

Megoldás lehet az áruhitel is, amit ilyenkor sok kereskedő kínál kedvező THM mellett. Illetve végszükség esetén személyi kölcsönből is fedezhetők az iskolakezdési kiadások. A Bank360 kalkulátora szerint jelenleg egy 300 ezer forintos, szabad felhasználású személyi hitelnek 14 ezer forint alatt marad a havi törlesztőrészlete, amennyiben a futamidő kettő év (THM 11,29%). Igaz, ehhez a megoldáshoz érdemes csak a végső esetben nyúlni, amennyiben most olyan kiadásokat is fedeznünk kell, melyek egyszerinek tekinthetők. Hosszú távon ugyanis nem tűnik pénzügyileg fenntarthatónak, ha még a jövő évi beiskolázáskor is az idei költségeit kénytelenek törleszteni a szülők.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss