Connect with us

Gazdaság

Mekkora lesz jövőre a béremelés? Három tényező, ami meghatározza a magyar munkaerőpiac alakulását

tóth ágnes hr

A munkanélküliség további csökkenése és a kínai beruházási boom hatásai mellett a reálbérek növekedésének visszaesése határozza majd meg 2025-ben a magyar munkaerőpiacot, de a nehézségek ellenére továbbra is béremelésben gondolkodik a legtöbb vállalat – véli Dr. Tóth Ágnes, Prohuman Zrt. vezérigazgatója.

Bár a magyar gazdaság éppen dekonjunktúra-hullámban van, pozitív jeleket is lát, és továbbra arra számít, hogy a munkaerőpiac feszes marad.

Bár még javában tart 2024 „hajrája”, a cégvezetők gondolatban már ráfordultak a jövő év tervezésre. A munkavállalók első kérdése érthető módon az, hogy mekkora béremelésre számíthatnak – ám pont ezen a területen tapasztalja a legnagyobb bizonytalanságot a Prohuman Zrt., amely Magyarország piacvezető HR-szolgáltatójaként több száz vállalkozásnak segít munkaerőigénye kielégítésében.

„A munkáltatók a béremelésekről szóló döntéseiket jellemzően az infláció mértékéhez igazítják. Idén nagyobb árszínvonal-emelkedést vártak, mint amekkora végül bekövetkezett, és magasabb béremeléseket terveztek be, ami azt eredményezte, hogy a reálbérek jobban növekedtek a vártnál – magyarázza Dr. Tóth Ágnes, a Prohuman vezérigazgatója. – Azt látjuk, hogy 2024-ben a versenyszférában várhatóan átlagosan 7,9%-kal emelkednek a reálbérek, ami örömteli fejlemény a munkavállalóknak és jó hír a gazdaság számára – a cégeknek azonban még ennek ellenére sem lesz könnyebb a munkavállalók megtartása és megszerzése, ezt a béren kívül egyéb tényezők is befolyásolják. A mi prognózisunk szerint 2025-ben is számíthatunk további nominális bérnövekedésre, de már az óvatosabb tervezés jeleit látjuk: a legtöbb vállalat egyrészt próbálja minél későbbre kitolni a döntést, és átlagosan 7% körüli béremelésben gondolkozik januártól, de talán reálisabb várakozás lehet az 5%-os bérkorrekció.”

A béremelés mértékében ugyanakkor jelentős eltérések is kialakulhatnak az állami- és a versenyszféra, az egyes iparágak és régiók között.

A béremelések mindig az aktuális a piaci helyzethez igazodnak. Ha a cégek azt tapasztalják, hogy sok munkavállalójuk távozik, kénytelenek emelni a béreket. Például a versenyképes szakterületeken, mint a mérnöki pozíciókban vagy a magas szintű programozásban, nagyobb bérnövekedés figyelhető meg. Az orvosok és nővérek béremelésére pedig kormányzati döntések miatt került sor”

– fejtette ki a szakember.

A bérek alakulása nem csupán a munkáltatók döntésein múlik, hanem azon is, hogy a vállalatok mennyire képesek alkalmazkodni a változó munkaerőpiaci környezethez. Ebben a folyamatban a HR-szolgáltatók kulcsszerepet játszanak.

„A bérek mellett a munkahelyi környezet, a képzési lehetőségek és a munkavállalók elkötelezettségének növelése mind kritikus tényezővé váltak a munkaerő megtartásában és megszerzésében, sőt azt látjuk, hogy ezen tényezők egyre inkább motiválóbbak a munkavállalók számára – mondja Dr. Tóth Ágnes. – A HR-szolgáltatók rugalmasságot biztosítanak a munkáltatóknak, hogy hatékonyan reagálhassanak a bérek és a munkaerőigények változásaira. Segítünk ügyfeleinknek, hogy reális és fenntartható bérstratégiát alakítsanak ki, miközben támogatják a hosszú távú munkaerőtervezést. Ez különösen fontos olyan szektorokban, ahol a munkaerőhiány nyomást gyakorol a bérekre, vagy ahol az új beruházások jelentős létszámigényt generálnak.”

Már látszanak pozitív jelek a gazdaságban

A munkaerő-keresletet elsősorban a makrogazdasági környezet határozza meg, és bár jelenleg a magyar gazdaság többek között az exportnehézségek és a beruházási ráta visszaesése miatt éppen dekonjunktúra-hullámban van, a Prohumannál pozitív jeleket is látnak, és továbbra arra számítanak, hogy a munkaerőpiac feszes marad.

„Az előrejelzések alapján 2025-ben is folytatódik a munkanélküliség csökkenése, az idei 4,3%-ról 3,9%-ra, és ez a prognózis összhangban van a piaci tapasztalatainkkal – fogalmazott Dr. Tóth Ágnes. – Minden nehézség ellenére ugyanis vannak az országnak olyan régiói, elsősorban Kelet-Magyarországon, illetve a járműipar egyes szegmenseiben, ahol a beruházások továbbra is növelik a munkaerő iránti igényt. Itt elsősorban a kínai tőkéről van szó, különösen az elektromos járművek szektorában. Az Európába érkező kínai közvetlen külföldi beruházások 44%-a Magyarországra érkezett, amivel az első helyen állunk a kontinensen. Ez ugyan mérséklődik a következő időszakban, de a már folyamatban lévő beruházások által generált munkaerőigény így is nőni fog még a jövőben.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Mesterséges intelligencia-kutatással növeli a képzési hatékonyságot a Kamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) munkájában a mesterséges intelligencia és ahhoz kapcsolódóan az oktatás is hangsúlyos szerepet kap.

A hatékonyság növelése érdekében a Nagy Elek vezetésével megújuló Kamara kérdőívvel térképezi fel a kis- és középvállalkozások tudását, hozzáállást és tapasztalatait a mesterséges intelligenciáról.

Az oktatás és a digitalizáció kiemelten fontos a vállalkozások működése során, mert a képzettebb, valamint a modern megoldásokat hatékonyan használó munkavállalók nagyobb hozzáadott érték előállítására képesek, illetve magasabb nyereség érhető el ott, ahol modern, innovatív megoldásokat alkalmaznak. A digitális fejlődést a kamara számos programja gyorsítja. Az intézkedések egyszerre kínálnak választ a rövid távú kihívásokra és alapozzák meg a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességét, biztosítva, hogy a hazai vállalkozások tudásra, innovációra és együttműködésre építve aktív alakítói legyenek a jövő gazdaságának, miközben megőrzik hagyományos értékeinket.

A mesterséges intelligencia (MI) gyors fejlődése alapjaiban formálja át a vállalkozások működését és versenyképességét. Az MKIK ebben kiemelt szerepet vállal, hiszen megbízható információt és gyakorlati támogatást nyújt tagjai számára az új technológiák alkalmazásában. Ennek részeként tavasszal elindította a „Digitális Ébresztő!” című szemináriumsorozatot, amely kifejezetten a kis- és középvállalkozások számára kínál üzleti folyamatokban is hasznosítható megoldásokat Kerek István AI-szakértő irányításával. A program ősszel kibővítve, sorozatként folytatódik azzal a céllal, hogy tízezer vállalkozáshoz jusson el. Ezeken az eseményeken a szakértők akár egy nap alatt is kínálhatnak megoldásokat az egyes vállalkozások digitális kihívásaira.

A kis- és középvállalkozások tudását feltérképező felmérés eredményeinek feldolgozása után még relevánsabb és gyakorlatiasabb oktatást tud majd nyújtani a kkv-knak, amely után a vállalatok folyamatai gyorsabbá, pontosabbá és egyszerűbbé válhatnak az adatalapú döntési folyamatok révén. A kutatást ezen a linken (https://app.cooltool.com/psrv3dpztvn) lehet kitölteni.

Az MKIK a stratégiai együttműködés keretében már javasolta a kormánynak az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelését, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését is javasolt a Kamara, amely újabb konkrét ajánlások részletein dolgozik.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Fontos változások a FOXPOST működésében: megkezdődik a Z-BOX-ok integrációja

Ősszel megkezdődik a Packeta Z-BOX automaták integrálása a FOXPOST hálózatába.

Az első szakasz szeptember 8-án indul: ettől a naptól a FOXPOST hálózatában kétféle automata lesz elérhető. A már ismert érintőképernyős készülékek FOXPOST A-BOX néven működnek tovább, emellett megjelennek a Packeta rendszeréből ismert, gombos kezelőpanelű automaták, FOXPOST Z-BOX néven.

A két automatatípus egy hálózatban, egységes megjelenéssel működik, az eligazodást az automatákon elhelyezett A-BOX és Z-BOX logók segítik. A csomagátvétel mindkét automatánál ugyanúgy működik, de néhány dologban különböznek.

Az A-BOX automaták a FOXPOST-nál megszokott érintőképernyős felülettel működnek, csomagfeladáshoz nem szükséges előzetes regisztráció, a fizetés pedig POS-terminálon történik. A Z-BOX nyomógombos kezelőpanelt használ, csomagfeladáshoz online regisztráció kell, a fizetés pedig fizetési linken keresztül zajlik. A webshopokban külön jelölések mutatják, melyik típus milyen lehetőségeket kínál.

Az első lépésben 18 automata kerül telepítésre. Ezt követően néhány hetes tesztüzem indul, amely során a cég figyeli és értékeli a működési tapasztalatokat. A tesztidőszak után az idén összesen 139 FOXPOST Z-BOX automata kerül kihelyezésre új helyszínekre. A teljes Packeta-hálózat integrálása 2026-ban folytatódik.

A változásokkal együtt megújul az automata-kereső modul és az adatkapcsolati rendszer (widget/JSON). Az új rendszer pontosabb, valós idejű telítettségi adatokat mutat, így a felhasználók könnyebben választhatják ki a legszabadabb automatát.

A FOXPOST pontos, részletes tájékoztatással segíti a felhasználókat, a webshopokat és a webáruházmotor-fejlesztőket az átállásban. Az elérhető információk között szerepelnek az automaták használatát bemutató leírások, a különböző típusok funkcióit összehasonlító anyagok, valamint az integrációhoz szükséges technikai útmutatók is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Soha még nem vettünk fel ennyi személyi kölcsönt egy hónap alatt

Miközben mindenki az Otthon Start lakáshitelről beszélt júliusban, a személyi kölcsönök piacán történelmi csúcs született: a havi folyósítás átlépte a 100 milliárdos lélektani határt. A bankok között is óriási a verseny az ügyfelekért: már több pénzintézet kínál 10 százalék alatti kamatot átlagos jövedelemre is – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.   

Miközben már a július is jórészt az Otthon Start lakáshitelről szólt, a személyi kölcsönök folyósítása újabb történelmi csúcsok döntött. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője emlékeztetett rá: már korábban jelezte, hogy júliusban a személyi kölcsönök havi folyósítása átlépheti a bűvös 100 milliárd forintos értéket, ami meg is történt.

Megdőlt a lélektani határ

A hónapban a családok által felvett 107,2 milliárd forint harmadával magasabb összeg, mint egy évvel ezelőtt. Ennél is beszédesebb azonban, hogy a júliusban kihelyezett személyi kölcsönök összege mindössze 10 milliárd forinttal maradt el attól, amennyit a teljes 2014-es évben igényeltek a lakosok a pénzintézetektől.

Gergely Péter emlékeztet: a lakáshitelpiacon is 2021 tavaszán sikerült átlépni a havi 100 milliárdos álomhatárt, és idén júliusban is „csak” 142 milliárdos volt az adott hónapban aláírt lakáshitel-szerződések értéke.  

További csúcsot jelent az, hogy július végére átlépte a 200 ezret a folyósított személyi kölcsönök száma: hét hónap alatt 202 904 esetben folyósítottak a bankok személyi kölcsönt. Tavaly még októberig kellett várni ahhoz, hogy a szerződések száma átlépje a 200 ezres határt, míg a 2019-es sikerévben is augusztus végére sikerült csak elérni ezt. 

Az infláció húzza felfelé az átlagos hitelösszeget

A BiztosDöntés.hu szakértője ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a növekedésnek inflációs oka is van: az év első hét hónapjában a folyósított 634,5 milliárd forint ugyan összegében 40 százalékkal haladja meg a 2024-es év hasonló időszakának kihelyezéseit, ám a szerződések számában – hiába léptük át már hét hónap alatt a kétszázezres határt – az éves növekedés mindössze 15 százalékos. 

Ez azt okozza, hogy az átlagos személyi kölcsön összege egyetlen év alatt 20 százalékot meghaladó mértékben emelkedett. Az ügyfelek által idén aláírt szerződések átlagosan 3,13 millió forintról szóltak, szemben az egy évvel ezelőtti 2,6 millió forinttal.  

Ennek az emelkedésnek egészen biztos az az oka, hogy a hitelből megvalósítani akart vásárlások, beruházások megdrágultak. Gergely Péter szerint persze lehet ezt optimistán is interpretálni és azzal érvelni, hogy annak köszönhető a magasabb hitelösszeg, hogy a személyi kölcsönök kamata komoly mértékben csökkent az elmúlt időszakban. Tavaly júliusban a személyi kölcsönök átlagos THM-e (teljes hiteldíj-mutatója) az MNB statisztikái szerint 17,56 százalék volt, ami idén júliusra másfél százalékponttal, 16,07 százalékra csökkent. 

Mindez a szakértő szerint azt jelenti, hogy egy átlagosnak számító, 3 millió forint összegű, 5 évre felvett hitel havi törlesztője mintegy 1 500 forinttal alacsonyabb, mint egy éve, a teljes futamidő alatt közel százezer forint pénzügyi előnyt jelent. 

Már 10 százalék alatt a kamatok

A személyi kölcsönök iránt várhatóan a jövőben is erős marad a kereslet, amiben közrejátszhat, hogy már kisebb hitelösszeg esetében is elérhető 10 százalék alatti kamat. 

A BiztosDöntés.hu személyi kölcsön kalkulátor alapján 3 millió forint hitelösszeg, 5 éves futamidő és 400 ezer forint nettó igazolt jövedelem esetén jelenleg már három bank (CIB, Erste, K&H) is 10 százalék alatti kamattal ad kölcsönt, ami 64 ezer forint alatti havi törlesztőket jelent. Amennyiben a bankok közötti verseny tovább erősödik, akkor Gergely Péter szerint a 10 százalék alatti kamat után a 10 százalék alatti THM elérése lesz a következő lépés.

A kamaton felül a bankok az online igénylést és a gyors hitelbírálatot illetően is versenyeznek egymással. A CIB Előrelépő Személyi Kölcsönnél és az Erste Most Extra Személyi Kölcsönnél például a teljes hiteligénylési folyamat online, az utóbbinál pedig a folyósítás akár 3 napon belül megtörténhet, míg az MBH Bank a Hajrá Személyi Kölcsönnél 48 órán belüli hitelbírálatot ígér. 

Gergely Péter szerint ráadásul a következő hónapokban, főleg az Otthon Start miatt még inkább elterelődik majd a figyelem a személyi hitelekről, emiatt a bankok akár újabb akciókkal hívhatják fel magukra a figyelmet.  


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss