Gazdaság
AI Act megfelelőség – A vélt versenyelőnyből súlyos bírság lehet, ha nem tartjuk be a szabályokat
Az AI-technológiák jelentős előnyöket kínálnak a vállalatok számára, ugyanakkor helytelen használatuk súlyos következményekkel is járhat.
Az Európai Unió mesterséges intelligencia rendelete alapján 2025. február 2-tól akár 35 millió eurós vagy az éves globális árbevételük 7 százalékának megfelelő bírságot jelenthet a tiltott AI-tevékenységet végző vállalatok számára. A szabályozásnak való megfelelés védelmet nyújt a bírságokkal és reputációs károkkal szemben.
A mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásának globális szabályozásában zászlóshajónak számító jogszabály, az Európai Unió mesterséges intelligencia rendelete (AI Act) 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba. A rendelet célja az AI-rendszerek etikus és biztonságos használatának elősegítése, miközben technológia-semleges, kockázatalapú megközelítést alkalmaz.
Az AI Act alkalmazási köre széles. Nemcsak az Európai Unióban működő gyártókat, importőröket, forgalmazókat és szolgáltatókat érinti, hanem az EU-n kívüli vállalatokat is, ha azok termékei vagy szolgáltatásai elérhetők az uniós piacon, vagy hatással vannak uniós állampolgárokra. A jogszabály értelmében 2025. február 2-tól akár 35 millió eurós vagy az éves globális árbevételük 7 százalékát kitevő pénzbüntetést is jelenthet azoknak a vállalkozásoknak, amelyek tiltott AI-tevékenységeket folytatnak. Az AI Act olyan gyakorlatokat sorol a tiltott kategóriába, amelyek súlyosan sérthetik az alapvető emberi jogokat, jelentős fizikai vagy pszichológiai kárt okozhatnak, vagy hátrányos megkülönböztetést eredményezhetnek.
„Az AI Act-nek való megfelelőség biztosítása nem csupán jogi kötelezettség a vállalatok számára, hanem reputációjuk, megbízhatóságuk megőrzése szempontjából is kritikus. Mivel a szabályozás rendkívül összetett és a hatálya az Európai Unió határain túlra is kiterjed, a cégeknek proaktívan kell fellépniük. Ez azt jelenti, hogy a megfelelőség biztosításának érdekében át kell vizsgálniuk a teljes értékláncukat, egészen a fogyasztókig”
– mondta dr. Barta Gergő, a Deloitte Vezető AI Menedzsere és Szakértője.
Szervezeti Roadmap és AI kockázatkezelési keretrendszer kialakítása
A rendeletben, illetve harmonizált jogszabályokban lefektetett követelmények maradéktalan betartásának egyik kulcstényezője a szervezeti és technológiai megfontolások sikeres felmérése és menedzselése. Fontos, hogy a vállalatok egy átfogó AI-stratégia részeként vizsgálják az AI Act-ben megfogalmazott követelményeket.
„Iparági tapasztalataink alapján számos vállalat megfelelőségi tervéből hiányzik az AI-stratégia kialakítása, aminek következtében a szabályozási megfelelőség nehézségekbe ütközik. Ennek legfőbb oka, hogy a meglévő vállalatirányítási struktúrák és kockázatkezelési keretrendszerek jellemzően nem tartalmazzák az AI-technológiák által jelentett kockázatok hatékony kezeléséhez szükséges speciális elemeket és mechanizmusokat”
– mondta Prisznyák Alexandra, a Deloitte Vezető AI és Robotika Szakértője.
Komplex AI-rendszerek és tiltott AI-gyakorlatok
A tiltott AI-gyakorlatok megfelelő azonosítása érdekében a piaci szereplőknek alaposan meg kell vizsgálniuk az alkalmazott AI megoldásaikat.
Attól függően, hogy milyen célt szolgálnak, az AI-megoldások gyakran egyetlen rendszer különböző részegységeit alkotják. Ez megnehezítheti az adott részegységek, illetve az egész AI-rendszer megfelelő kockázati besorolását is.
„Az eseti értékelés elengedhetetlen a megfelelő kategorizáláshoz, különösen a komplex AI-rendszerek esetében, amelyek eltérő kockázati profilokkal rendelkezhetnek iparágtól és alkalmazási kontextustól függően”
– mondta dr. Nagy Dániel Attila, a Deloitte Legal Vezető Adatvédelmi és Technológiai Jogi Szakértője.
Például egy hitelbírálati rendszerben a hitelminősítő modell központi elem, míg egy munkavállalókat támogató chatbot a hitelbírálatot végző munkavállaló kapcsolódó dokumentumkezelését, jelentéstételi feladatait támogatja. Ennek megfelelően az egyes alkomponensek eltérő kockázati kezelést és megfelelőségi lépéseket igényelnek.
A vállalatok sikeres felkészülését az AI Act-nek megfelelő működésre a szervezet átfogó strukturális és folyamatátalakítási igényének felmérése mellett az is elősegítheti, ha a munkavállalókat a szervezet minden szintjén támogatják az AI-kompetenciák elsajátításában.
A Deloitte tiltott AI-gyakorlatok felismeréséről és azok megfelelő kezeléséről szóló tanulmánya itt érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
ViVeTech Nyrt.: 20-25 százalékos árbevétel-növekedést tervez 2025-ben
542,2 millió forintos nettó árbevételt ért el a 2025-ös év első hat hónapjában a Budapesti Értéktőzsde Xtend piacán jegyzett kibervédelmi cég, a ViVeTech Nyrt.
A társaság a 2025-ös pénzügyi év egészét tekintve 20-25 százalékos árbevétel-növekedésre számít a tavalyi évben elért rekordszintű, közel 1,4 milliárd forintos szint után – derül ki a társaság mai napon publikált 2025. első féléves jelentéséből.
Az idei üzleti évre jellemző szezonális hatások miatt – a tavalyi év első felében elért 742,4 millió forintos nettó árbevételhez képest – 27 százalékkal kevesebb, 542,2 millió forintos árbevételt ért el a ViVeTech a 2025. június 30-án lezárult első félévben.
„Az intenzív kereskedelmi tevékenységnek köszönhetően 2025-ben tovább bővült a ViVeTech ügyfélköre, és idén már olyan projektekre is sikerült leszerződnünk, amelyek éven túlnyúló, 2-3 évre szóló megbízást jelentenek a társaságnak, így stabilizálják a cash-flow helyzetünket, és fedezetet biztosítanak a fejlesztési terveink és a nemzetközi terjeszkedésünk finanszírozásához. Az év első hat hónapjában a projektek előkészítése és a szerződések megkötése zajlott, így az idénre tervezett bevételek nagyobb részét a második félévben realizáljuk majd” – mondta el Márton Miklós, a ViVeTech Nyrt. vezérigazgatója. „Rendelésállományunk már az első félév végére meghaladta az 1,5 milliárd forintot, ami alapján a 2025-ös pénzügyi év egészére – a tavalyi rekordszintű, közel 1,4 milliárd forintos árbevétel után – 20-25 százalékos árbevétel-növekedést várunk az előző évhez képest”
– emelte ki.
Sikeres volt a zártkörű alaptőke-emelés az első félévben
„Idén tavasszal jelentettük be, hogy a nemzetközi piaci jelenlétünk erősítésének, illetve a disztribúciós hálózatunk kiépítésének támogatása céljából tőkeemelést tervezünk. A zártkörű tőkeemelés június végén lezárult, és ennek keretében mintegy 60 millió forint tőke bevonására került sor, ami – különösen a jelenlegi tőkepiaci körülmények között – kiemelkedő sikernek tekinthető. Ez egyértelműen igazolja, hogy a stratégiánk és a hosszú távú jövőképünk egyaránt meggyőző a befektetők számára”
– tette hozzá Márton Miklós.
A napokban érkezik a 2024. évi osztalék
Az idei évtől a ViVeTech belépett az osztalékpapírok körébe, amelybe a BÉT-en szereplő cégek csupán ötöde tartozik; a társaság tavalyi nyeresége közel 20 százalékát a következő napokban fizeti ki a részvényesek számára. Az osztalékfizetés mellett a ViVeTech hosszú távon is elkötelezett.
Egy év alatt 37 százalékkal emelkedett a ViVeTech árfolyama
A 2011-ben alapított, magyar tulajdonú ViVeTech Nyrt. IT-biztonsági megoldásaival többek között hazai és nemzetközi kritikus infrastruktúra-szolgáltatók – így például az egészségügy, a közlekedés, a közszolgáltatások és a közigazgatás területén működő ügyfelei – kibertámadások elleni védekezését segíti.
A ViVeTech részvénye 2022. május 31-én került bevezetésre a Budapesti Értéktőzsde középvállalatokra specializált Xtend piacára, a Társaság nyilvános tulajdonban lévő részvényeinek aránya jelenleg 20,17 százalék. A ViVeTech árfolyama az elmúlt egy évben – a korábbi időszakhoz képest jelentős forgalomnövekedés mellett – 37 százalékkal emelkedett, a papír záró ára 2025. szeptember 9-én 316 forint volt.
A ViVeTech szeptember 23-án online befektetői webináriumot tart, ahol a cég vezérigazgatója, Márton Miklós és a társaság gazdasági vezetője, Lendvai Beáta bemutatja az idei első féléves pénzügyi eredményeket, a ViVeTech idei terveit és várható eredményeit, továbbá a folyamatban lévő nemzetközi terjeszkedés legfrissebb fejleményeit.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A digitális fejlődés és a kollaboráció találkozása, a Zeus-rendszer
Megújult a ZEUS banki információs rendszer, amely gördülékenyebb ügyfélélményt és egyszerűbb mindennapokat biztosít a K&H 198 ügyfélpontján dolgozó banki munkatársaknak.
A K&H és a Capsys Informatikai Kft. példaértékű együttműködésének eredménye egy modern, felhasználóbarát megoldás, amely intuitív navigációval, színkódokkal, grafikonokkal és az AI-integráció lehetőségével támogatja a hatékony munkát.
A fejlesztés során a K&H Bank és a Capsys Informatikai Kft. nem klasszikus beszállító- megrendelő kapcsolatban dolgozott. Nyílt kommunikáció, kölcsönös bizalom és folyamatos közös gondolkozás jellemezte a projektet. Ez a hozzáállás tette lehetővé, hogy a banki információs rendszer egyszerre legyen robosztus és rugalmas, modern és könnyen használható. A projekt szakmai kihívása abban rejlett, hogy a Zeus digitalizációs program egyik látványos elemét egy meglévő, régi technológián alapuló saját fejlesztés modernizálására használták. A cél a bővebb funkcionalitás, korszerűbb felhős struktúra és a végfelhasználó szempontjából optimalizált használhatóság volt. A rendszer fejlesztésének kulcsa, hogy a banki ügyintézők és az ügyfelek mindennapjaiban is kézzelfogható értéket teremtsen. Az új megoldás bevezetése egy hosszú távú, többlépcsős digitális transzformációs stratégia része.
„A Zeus rendszer modernizációja mérföldkőnek számít mind az IT, mind az üzleti oldalon. A funkciókat teljes egészében a végfelhasználó igényeihez igazítottuk, a felhős technológiák alkalmazásával pedig a kollégák az ügyfelek kiszolgálására koncentrálhatnak, nem a rendszer használatára. Ez a projekt nemcsak technológiai áttörés, hanem a munkavállalói fejlődés szempontjából is kiemelkedő, hisz olyan munkahelyet építünk, ahol a fejlődés alapérték, a kollégák folyamatosan kipróbálhatnak új technológiákat, több területen kibontakozhatnak, és bővíthetik tudásukat. A projekt során megszerzett tapasztalatok és az együttműködési módszerek a jövőbeni fejlesztések alapját képezik, biztosítva, hogy a technológiai innováció mindig a kollégák és az ügyfelek valódi igényeit szolgálja”
– hangsúlyozta Ozorai Dénes a K&H IT vezetője.
A K&H példája mutatja, a valódi innováció nemcsak kifelé, hanem befelé is hat – a technológiai megújulás akkor teljes, ha a kollégák munkáját is egyszerűbbé, gyorsabbá és inspirálóbbá teszi.
„Az igények definiálása és megvalósítása során folyamatos, támogató kommunikáció zajlott, a problémák őszinte feltárásával és közös megoldáskereséssel. Rendkívül inspiráló volt látni, hogy a K&H csapata nyitott minden ötletre, gyorsan reagált a visszajelzésekre, és minden esetben a közös cél – a végfelhasználók és a banki kollégák számára értéket teremtő rendszer állt az első helyen. Szállítói oldalról nagyon megnyugtató volt egy ilyen nyílt, őszinte és megoldáscentrikus munkában részt venni, ahol a felek kölcsönösen támogatták egymást, és minden apró részletet közösen gondoltunk végig. Ez az együttműködési modell nemcsak gördülékeny és hatékony volt, hanem valóban innovatív is, és példaértékű minden jövőbeni projekthez”
– tette hozzá Domonkos Tamás a Capsys Informatikai Kft. üzletág igazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Kyndryl felmérése szerint a mainframe modernizációs projektek 2–3 szoros befektetés arányos megtérülést biztosítanak
A Kyndryl (NYSE: KD), a küldetéskritikus vállalati technológiai szolgáltatások vezető globális szereplője, ma közzétette immár harmadik alkalommal publikált State of Mainframe Modernization felmérésének eredményeit.
A kutatás bemutatja, miként alakítják át a vállalatok a mainframe-rendszerek szerepét a gyorsan változó digitális környezetben. Az eredmények szerint a szervezetek egyre inkább rugalmas modernizációs stratégiákat alkalmaznak, nagyléptékben építik be a mesterséges intelligenciát, és megduplázzák a mainframe használatát a hibrid IT‑környezetekben – mindezt a szakemberhiány és a szigorodó szabályozói elvárások közepette.
A felmérésben részt vevő 500 üzleti és IT‑vezető válaszai alapján a modernizációs projektek költségei csökkentek, miközben a befektetés‑arányos megtérülés (ROI) növekedett. A válaszadók jelenleg 288% és 362% közötti ROI‑t érnek el kezdeményezéseikkel, attól függően, hogy a modernizációt közvetlenül a mainframe‑en valósítják meg, felhőintegrációt hajtanak végre, vagy a munkaterheléseket más platformokra helyezik át. Emellett a szervezetek 80%-a az elmúlt évben módosította mainframe‑modernizációs stratégiáját, hogy alkalmazkodjon a változó piaci körülményekhez, a geopolitikai fejleményekhez, az új szabályozásokhoz és a feltörekvő technológiákhoz.
A felmérésből az is kiderült, hogy a mesterséges intelligencia mára a jövőbeli lehetőségből a jelen egyik legfontosabb üzleti hajtóerejévé vált: a szervezetek közel 90%-a már bevezette, vagy tervezi bevezetni a generatív MI‑t a mainframe‑rendszereken. A válaszadók jelentős eredményeket várnak a mesterséges intelligencia és a generatív MI alkalmazásától – összesen 13 milliárd dollár költségmegtakarítást és 20 milliárd dollár új bevételt prognosztizálva a következő három évre. Az MI emellett hozzájárul a munkaerőpiaci tudás hiány mérsékléséhez is. A szervezetek több mint fele (56%) számolt be a platform használatának növekedéséről az elmúlt évben, mivel a hibrid környezet részeként új, magas hozzáadott értékű szerepeket azonosítanak számára.
„A mainframe az MI‑alapú hibrid vállalati stratégiák egyik katalizátorává vált, amely milliárd dolláros megtérülést biztosít, miközben új innovációs lehetőségeket teremt az ügyfelek számára” – mondta Hassan Zamat, a Kyndryl Core Enterprise üzletágának globális szakmai vezetője. „A szervezetek ma sokkal pragmatikusabban közelítik meg a modernizációt, hogy jobb üzleti eredményeket érjenek el és beépítsék az új technológiákat. A megfelelő partnerekkel való együttműködés kulcsfontoságú egy rugalmas, biztonságos és jövőálló platform kialakításában.”
A válaszadók azt is megerősítették, hogy a modernizáció sikerének kulcsa egyre inkább a mainframe‑ és a feltörekvő technológiákban egyaránt jártas munkaerő. A vállalatok 70%-a küzd azzal, hogy megtalálja a megfelelő, több területen is kompetens szakembereket, miközben 74% továbbra is külső szolgáltatókra támaszkodik modernizációs kezdeményezései támogatásában. A megkérdezettek 94%-a szerint modernizációs terveiket jelentős mértékben befolyásolja a szabályozói megfelelés, és a biztonság továbbra is alapvető szempont marad a döntéshozatal során.
A felmérés rámutat, hogy miközben a vállalatok igyekeznek alkalmazkodni a kihívásokhoz, a mainframe-platform továbbra is a legkritikusabb technológiai képességeik alapját képezi. A mainframe‑modernizációról alkotott vállalati véleményekről, valamint a kapcsolódó kihívásokról, kockázatokról és előnyökről további részletek a Kyndryl 2025‑ös State of Mainframe Modernization Survey jelentésében olvashatók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Használat alapú rugalmasságot biztosít az MSP-k és a KKV-k számára a Zyxel
-
Okoseszközök2 hét ago
A Samsung digitális háztartási készülékei megkapták az első TÜV Nord IoT biztonsági tanúsítványt
-
Mozgásban2 hét ago
Elektromos gokarthoz fejlesztett intelligens hajtásláncot a Széchenyi István Egyetem kutatói által alapított cég
-
Okoseszközök2 hét ago
Művészeti inspiráció a Samsung QLED televíziók valódi kvantumpont-technológiájával
-
Tippek2 hét ago
Hogyan térjünk vissza a munkába nyaralás után? – a munkahelyi etikett segít.
-
Gazdaság2 hét ago
Földkerülésnyi energia 16 akkuszekrényben: új energiatárolót adott át az E.ON Soroksáron
-
Gazdaság2 hét ago
A pénz pszichológiája – Hogyan gondolkodjunk helyesen a pénzről?
-
Okoseszközök2 hét ago
Papírhatású kijelzővel és 2.5K felbontással érkezik a HUAWEI MatePad 11.5