Gazdaság
AI Act megfelelőség – A vélt versenyelőnyből súlyos bírság lehet, ha nem tartjuk be a szabályokat
Az AI-technológiák jelentős előnyöket kínálnak a vállalatok számára, ugyanakkor helytelen használatuk súlyos következményekkel is járhat.
Az Európai Unió mesterséges intelligencia rendelete alapján 2025. február 2-tól akár 35 millió eurós vagy az éves globális árbevételük 7 százalékának megfelelő bírságot jelenthet a tiltott AI-tevékenységet végző vállalatok számára. A szabályozásnak való megfelelés védelmet nyújt a bírságokkal és reputációs károkkal szemben.
A mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásának globális szabályozásában zászlóshajónak számító jogszabály, az Európai Unió mesterséges intelligencia rendelete (AI Act) 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba. A rendelet célja az AI-rendszerek etikus és biztonságos használatának elősegítése, miközben technológia-semleges, kockázatalapú megközelítést alkalmaz.
Az AI Act alkalmazási köre széles. Nemcsak az Európai Unióban működő gyártókat, importőröket, forgalmazókat és szolgáltatókat érinti, hanem az EU-n kívüli vállalatokat is, ha azok termékei vagy szolgáltatásai elérhetők az uniós piacon, vagy hatással vannak uniós állampolgárokra. A jogszabály értelmében 2025. február 2-tól akár 35 millió eurós vagy az éves globális árbevételük 7 százalékát kitevő pénzbüntetést is jelenthet azoknak a vállalkozásoknak, amelyek tiltott AI-tevékenységeket folytatnak. Az AI Act olyan gyakorlatokat sorol a tiltott kategóriába, amelyek súlyosan sérthetik az alapvető emberi jogokat, jelentős fizikai vagy pszichológiai kárt okozhatnak, vagy hátrányos megkülönböztetést eredményezhetnek.
„Az AI Act-nek való megfelelőség biztosítása nem csupán jogi kötelezettség a vállalatok számára, hanem reputációjuk, megbízhatóságuk megőrzése szempontjából is kritikus. Mivel a szabályozás rendkívül összetett és a hatálya az Európai Unió határain túlra is kiterjed, a cégeknek proaktívan kell fellépniük. Ez azt jelenti, hogy a megfelelőség biztosításának érdekében át kell vizsgálniuk a teljes értékláncukat, egészen a fogyasztókig”
– mondta dr. Barta Gergő, a Deloitte Vezető AI Menedzsere és Szakértője.
Szervezeti Roadmap és AI kockázatkezelési keretrendszer kialakítása
A rendeletben, illetve harmonizált jogszabályokban lefektetett követelmények maradéktalan betartásának egyik kulcstényezője a szervezeti és technológiai megfontolások sikeres felmérése és menedzselése. Fontos, hogy a vállalatok egy átfogó AI-stratégia részeként vizsgálják az AI Act-ben megfogalmazott követelményeket.
„Iparági tapasztalataink alapján számos vállalat megfelelőségi tervéből hiányzik az AI-stratégia kialakítása, aminek következtében a szabályozási megfelelőség nehézségekbe ütközik. Ennek legfőbb oka, hogy a meglévő vállalatirányítási struktúrák és kockázatkezelési keretrendszerek jellemzően nem tartalmazzák az AI-technológiák által jelentett kockázatok hatékony kezeléséhez szükséges speciális elemeket és mechanizmusokat”
– mondta Prisznyák Alexandra, a Deloitte Vezető AI és Robotika Szakértője.
Komplex AI-rendszerek és tiltott AI-gyakorlatok
A tiltott AI-gyakorlatok megfelelő azonosítása érdekében a piaci szereplőknek alaposan meg kell vizsgálniuk az alkalmazott AI megoldásaikat.
Attól függően, hogy milyen célt szolgálnak, az AI-megoldások gyakran egyetlen rendszer különböző részegységeit alkotják. Ez megnehezítheti az adott részegységek, illetve az egész AI-rendszer megfelelő kockázati besorolását is.
„Az eseti értékelés elengedhetetlen a megfelelő kategorizáláshoz, különösen a komplex AI-rendszerek esetében, amelyek eltérő kockázati profilokkal rendelkezhetnek iparágtól és alkalmazási kontextustól függően”
– mondta dr. Nagy Dániel Attila, a Deloitte Legal Vezető Adatvédelmi és Technológiai Jogi Szakértője.
Például egy hitelbírálati rendszerben a hitelminősítő modell központi elem, míg egy munkavállalókat támogató chatbot a hitelbírálatot végző munkavállaló kapcsolódó dokumentumkezelését, jelentéstételi feladatait támogatja. Ennek megfelelően az egyes alkomponensek eltérő kockázati kezelést és megfelelőségi lépéseket igényelnek.
A vállalatok sikeres felkészülését az AI Act-nek megfelelő működésre a szervezet átfogó strukturális és folyamatátalakítási igényének felmérése mellett az is elősegítheti, ha a munkavállalókat a szervezet minden szintjén támogatják az AI-kompetenciák elsajátításában.
A Deloitte tiltott AI-gyakorlatok felismeréséről és azok megfelelő kezeléséről szóló tanulmánya itt érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A magyar befektetők több mint fele hatalmas lehetőséget hagy ki
Annak ellenére, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a tartós befektetési számlák (TBSZ) iránt, a befektetők többsége még mindig nem használja ki ennek az adóhatékony befektetési módnak az előnyeit.
Az MNB nemrégiben közzétett statisztikáiból látszik, hogy az elmúlt másfél évben ugrásszerűen nőtt az újonnan nyitott TBSZ-ek száma, és jelentős bővülés figyelhető meg az olyan befektetési platformokon, amilyen a Lightyear is. Csak az elmúlt három hónapban a Lightyear nagyjából 150%-os növekedést könyvelt el a TBSZ-ek állományában, miközben egyre több befektető keresi az alternatív lehetőségeket az állampapírok kamatainak befektetésére.
A Lightyear „Magyarországi befektetői környezet” című tanulmánya szerint a magyar befektetők mindössze 41%-ának van TBSZ-e, vagyis a többség továbbra sem részesül a potenciális hosszú távú előnyökből. A TBSZ-szel 25 év alatt akár 40-szeresére növelhető a befizetett pénz, és ehhez elég kihasználni az adózási kedvezményeket és fenntartani a befektetést.
Noha a magyar állampapírok az akár 19%-os hozammal korábban nagy favoritnak számítottak, a befektetők a változó gazdasági körülmények hatására elkezdték keresni az alternatívákat is. A Lightyear kutatása rávilágított, hogy a magyar befektetők 68%-a tart kötvényeket, ami jóval a 17%-os európai átlag felett van. A csökkenő kamatok és a forint folyamatos gyengülése mellett azonban sokan átgondolják a stratégiájukat.
Úgy tűnhet, hogy a forintban jegyzett állampapírok – az akár 19%-kal – versenyképes hozamot kínálnak, nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a forint 2024-ben 7,6%-ot gyengült. Ez pedig jelentősen lefaragja a reálhozamokat, vagyis a vásárlóerő kisebb lesz, mint egy ugyanilyen mértékű EUR- vagy USD-hozam esetében.
A nemzetközi részvénypiacok hosszú távon komolyabb reálhozamot biztosítottak – az S&P 500 például 15,3%-os átlagos növekedést produkált az elmúlt 5 évben. A TBSZ-szel a befektetők hozzáférhetnek a nemzetközi piacokhoz, miközben jelentős adókedvezményben részesülhetnek.
Magyarországon a befektetésből származó hozamra általános esetben 28%-os adóteher rakódik. A TBSZ-szel ez három év után 18%-ra, öt év után pedig 0%-ra csökken, így a teljes megtakarított adó visszaforgatható a befektetésbe. A Lightyearnél extra költségek nélkül lehet maximalizálni a hozamot, hiszen ezeket a számlákat ingyenesen lehet megnyitni.
„A díjmentes, adóhatékony TBSZ-ünkkel lebontjuk azokat a korlátokat, amelyek eddig megakadályozták a magyar befektetőket abban, hogy elérjék a nemzetközi piacokat”
– fogalmaz Martin Sokk, a Lightyear társalapítója és vezérigazgatója.
„A Lightyearnél fontos törekvésünk a befektetések demokratizálása. Hiszünk benne, hogy az alacsony költségű, átlátható befektetési megoldásokkal még a kicsi, de rendszeres befizetések is hatalmas növekedést mutathatnak az évek során. Szeretnénk segíteni a befektetőket abban, hogy pénzügyileg megalapozzák a jövőjüket a hosszú távú, kamatos kamatra építő növekedés révén.”
A magyarok nettó átlagkeresete havi 478 000 forint3 (azaz évi 5 736 000 forint). Amennyiben valaki a nettó éves keresetének 20%-át kedvezményes adózású TBSZ-en fekteti be, az jelentős pénzügyi növekedésre számíthat az évek során, ahogy az a Lightyear új TBSZ-kalkulátorából is látszik4:
- év: 1 147 200 Ft
- év: 2 655 063 Ft
- év: 5 410 301 Ft
- év: 11 024 730 Ft
- év: 22 465 420 Ft
- év: 45 778 449 Ft
Egy kezdeti 1 147 200 forintos befektetés 25 év alatt közel 40-szeresére, 45 778 449 forintra duzzadhat, és ehhez nem kell más, csak fenntartani a befektetést, és újra befektetni a hozamokat az adóhatékony TBSZ-en.
A visszatekintő adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a hosszú távú befektetés jövedelmezőbb, mint a rövid távú spekuláció. Hosszú távú megközelítéssel tehát – például TBSZ-en keresztül befektetve a nemzetközi piacokon – az átlagos befektető jelentős vagyont halmozhat fel az évek során. Ahogy egyre növekszik a TBSZ-ek iránti érdeklődés, a számlatípust kihasználók jelentős pénzügyi előnyre tehetnek szert az elkövetkező években.
Balogh Petya, a STRT vezérigazgatója és a Cápák között egyik cápája hozzátette:
„Amikor az emberek meglátják az állampapírok magas hozamát, sok esetben úgy gondolják, hogy megtalálták a legjobb befektetést. Azzal viszont nem számolnak, hogy a 15%-os hozam forintban nem ugyanaz, mint a 15%-os hozam euróban vagy dollárban. Mivel a forint folyamatosan veszít az értékéből, a forintban jegyzett kötvények reálhozama jóval kisebb, mint amilyennek tűnik. Ha a nemzetközi piacokon fektetünk be, akár valami olyan egyszerű megoldással, mint az S&P 500 ETF egy adómentes TBSZ-en, akkor sokkal hatékonyabban tudunk hosszú távon vagyont gyarapítani – ráadásul attól sem kell tartanunk, hogy a pénz leértékelődése felemészti a hozamot.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
100 millió forintos támogatással segíti a Richter Gedeon Nyrt. Centenáriumi Alapítvány a közoktatási intézmények természettudományos fejlesztését
Második alkalommal ír ki felhívást infrastruktúrafejlesztési támogatásra a Richter Gedeon Nyrt. Centenáriumi Alapítványa, amelynek célja a természettudományos oktatás feltételeinek javítása a közoktatási intézményekben.
A tavalyi sikeres kiírás után idén is 100 millió forintos keretösszeg áll rendelkezésre az általános és középfokú iskolák számára.
A program lehetőséget biztosít az intézményeknek laboratóriumi felszerelések, demonstrációs eszközök, szaktantermi berendezések és egyéb, a természettudományos oktatást segítő infrastruktúra beszerzésére. A kérelmezhető támogatás összege 500 ezer és 10 millió forint között mozog, a jelentkezési határidő pedig április 28., 9:00.
A támogatás felhasználható többek között kísérleti eszközök, tudományos műszerek, szertárak fejlesztésére, valamint speciális bútorok és tárolóeszközök beszerzésére. Nem vonatkozik azonban építészeti beruházásokra vagy fogyóeszközök, például vegyszerek vásárlására.
„Ez a támogatási rendszer nemcsak esélyt ad arra, hogy a kérelmező iskola bővíthesse természettudományos oktatásának eszközrendszerét, hanem a Richter részéről felajánlást is jelent arra nézve, hogy az iskola tanárai és diákjai tanulmányi látogatások és egyéb fórumok révén izgalmas és tanulságos betekintést kapjanak a modern gyógyszerkutatások mágikus világába”
– mondta el a program kapcsán Prof. Dr. Szántay Csaba, a Richter tudományos főtanácsadója, egészségügy- és oktatástámogatási vezetője.
A tavalyi évben 35 intézmény kérelmét támogatta az alapítvány, ami jelentős fejlesztéseket tett lehetővé az oktatás területén. Az iskolák laboratóriumi berendezésekkel, szemléltető eszközökkel és korszerű kísérleti felszerelésekkel gazdagodtak, amelyek hozzájárultak a természettudományos tárgyak színvonalának növeléséhez. A program célja, hogy a következő években még több intézmény számára nyújtson támogatást, tovább erősítve ezzel a magyar természettudományos oktatást.
„A kezdeményezés révén évről évre egyre több középiskolába jutunk el, ahol kiváló pedagógusokat ismerünk meg, akik a legnagyobb szeretettel és odaadással dolgoznak a diákok képzésén, ismereteik fejlesztésén. A mi feladatunk az, hogy segítsük őket ebben a munkában úgy, hogy minél több lehetőségük legyen az órákon korszerű eszközök segítségével illusztrálni a biológia, kémia, fizika törvényszerűségeit, gyakorlati példákkal demonstrálva feltárni a tanulók számára a természettudomány világát”
– tette hozzá Dr. Bódis Attila, a Centenáriumi Alapítvány kuratóriumának elnöke.
A Richter évtizedek óta elkötelezett támogatója a magyar természettudományos oktatásnak, hiszen a jövő gyógyszerkutatóinak és szakembereinek képzése már az alap- és középfokú oktatásban megkezdődik. A felhívás részletei és a jelentkezési űrlap elérhetők a Centenáriumi Alapítvány weboldalán. Az érdeklődő intézmények számára érdemes mielőbb benyújtani támogatási kérelmüket, hogy élhessenek ezzel a kivételes lehetőséggel a természettudományos oktatás fejlesztésére.
A felhívás részletei ezen a linken találhatók: Richter Gedeon Nyrt. Centenáriumi Alapítvány
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Világszerte megnőtt az érdeklődés a biológiai megoldások iránt a mezőgazdaságba
A biológiai kezeléseknek a jövőben egyre nagyobb szerepe lesz a növénytermesztésben, áll a Syngenta elemzésében.
A vállalat szerint a biológiai készítmények olyan, a sikeres termesztést érintő fontos mozzanatokban tudnak hatékony segítséget adni a növényeknek, mint az időjárási stresszhelyzetek – hőség, aszály, hideg – kezelése, hatásainak enyhítése.
Világviszonylatban a biológiai alapokon nyugvó készítmények felhasználása 4,5%-kal dinamikusabban növekszik a hagyományos növényvédelmi termékekhez képest. Főként a biostimulátorok és a tápanyag-hasznosulást segítő anyagok iránt nő a kereslet. Magyarországon az ilyen készítmények felhasználási aránya a szántóföldi körülmények között egyelőre kisebb, míg a zöldség- és gyümölcskultúrákban a felhasználásuk már jóval általánosabb, áll a Syngenta elemzésében.
„A biológiai megoldások használata terén azon országok vannak élen, ahol a zöldség- és gyümölcstermesztés dominál, illetve ahol már szükség van a vízkímélő technológiák alkalmazására a klimatikus tényezők miatt. Szántóföldi körülmények közt a biostimulátorok alkalmazása főleg a mediterrán térségben – például Olaszországban és Görögországban - már Európán belül is technológiai elemnek tekinthető, hiszen a klímaváltozás hatásait ezen régiók már előbb és intenzívebben érzékelték. A biológiai növényvédelemre számos régióban láthatunk működő és terjedő technológiákat, erre talán legjobb példa az afrikai országok kukoricatermesztésében még nagyobb gondot okozó aflatoxin termelő gombafajok elleni küzdelem”
– ismertette Dr. Nagy Viktor, a Syngenta biológiai termékmenedzsere.
A biológiai megoldások iránt a jövőben nagyobb kereslet várható Európában. Az Európai Unió agrárpolitikája a fenntartható módon történő gazdálkodás felé próbálja orientálni a termelőket. Kitűzött cél, hogy 2050-re 50%-kal több fenntartható módon előállított élelmiszer-alapanyagot kell előállítani. A fogyasztói igények változásai is ebbe az irányba mutatnak: a vásárlók keresik a zöldebb, fenntarthatóbb gazdálkodásból származó élelmiszereket, ennek a szerepe a jövőben várhatóan még inkább felértékelődik. Termelői oldalról is egyre többen figyelnek oda a talajaik védelmére, egészségére, és a növényeik igényeinek a pontos és tudatos kiszolgálására. Emellett kihasználják az Agrár Ökológiai Programban a mikrobiológiai és növénykondicionáló készítmények alkalmazásával elérhető extra támogatási lehetőséget is.
Dr. Nagy Viktor szerint a legnagyobb problémát a fokozódó időjárási anomáliák okozzák, amelyek kezdenek megszokottá válni hazánk területén is. A növények nem képesek kitérni a környezet okozta stresszorok elől, így nekik minden védekező funkciójukat élettani, biokémiai alapon kell megoldani. A növények természetes alkalmazkodóképessége azonban nem tud lépést tartani a környezeti változás gyorsaságával, ezért segítségre szorulnak. A biológiai lehetőségek alkalmazásával a növényekben eleve meglévő védekezőmechanizmusokat tudják erősíteni és ellenállóbbá tenni a környezeti stresszel szemben. Ahhoz azonban, hogy a biológiai készítményekkel valós eredményt lehessen elérni, a saját alkalmazkodóképességünkre is szükség van. Meg kell ismerni magát a növényeket, a növények igényeit és ezek speciális igényeire adható egyedi megoldásokat. Kétségtelenül ez egy rögös út, amit a gazdáknak és a gyártó cégeknek közösen kell sok-sok tanulás mentén bejárniuk. Viszont ha helyes időpontban és megfelelő készítménnyel végzik el a kijuttatást, az megtérülő befektetés.
Vezető agrárpiaci szereplőként a Syngenta eltökélt abban, hogy a fogyasztók számára olyan élelmiszert tudjanak a gazdálkodók előállítani, amely biztonságos és valamennyi fogyasztói elvárásnak eleget tesz. A vállalat nem titkolt szándéka, hogy a világ és hazánk vezető szereplőjévé váljon a biológiai termékek szegmensében, és tudással, tapasztalattal, a termelők edukációjával hozzájáruljon egy fenntarthatóbb gazdálkodáshoz.
A vállalat portfóliójában jelenleg 30 termék elérhető. A fejlesztések a biostimuláció és környezeti stressz okozta károk mérséklése, a talajegészség megóvása és javítása, a tápanyag- és vízhasznosítás hatékonyságának növelése és a biológiai növényvédelem hatékonyságának javítása érdekében zajlanak. A készítmények kutatása terén nagy hangsúly helyeződik az úgynevezett alapkutatási szakaszra. A növények bonyolult biokémiai szabályozásának sok szegmense máig ismeretlen a tudomány számára. Ezen növényélettani folyamatok kutatása, megismerése elsődleges prioritás.
A Syngenta Biológiai Megoldások olyan termékeket foglal magába, amelyek a növények speciális igényeire egyedi megoldást tudnak kínálni. Megtalálhatók köztük biológia növényvédőszerek (Taegro), tápanyag-hasznosulást segítő biostimulátorok (Vixeran), klasszikus, kipermetezhető biostimulátorok (Megafol, Quantis, Isabion, YieldOn, Viva stb.), biostimulátor csávázószer (Epivio Energy) és vannak termésnövelő anyagok (Boroplus, MicroNP) is.
A Syngenta Biológiai Megoldások közül a biostimulátor készítmények elsősorban a környezeti stressz okozta károk mérséklésére alkalmazhatóak. Egészen a csírázáskori erősebb fejlődés támogatásától, a vegetáció során jelentkező szárazság és hőstressz, hideg- és fagyhatás esetén, esetlegesen egy bekövetkező mechanikai sérülés (jég-, szél-, vagy homokverés) utáni gyors regenerálódás elősegítésére, a főbb termésképződési időszakokban a mennyiségi és minőségjavítási célzattal.
A termésnövelő készítmények növénykultúrától függően lehetnek starter-, öntöző- és lombtrágyák. Összetételük az adott növény fejlődési szakaszához és akkori igényeihez megfelelő arányban igazodik. Vannak olyan készítmények, amelyek kifejezetten szántóföldi kultúrákban jelenthetnek megoldást, míg vannak olyan termékek, amelyek többkultúrás felhasználást tesznek lehetővé és valamennyi termesztett kultúrában alkalmazható a szántóföldektől kezdve az ültetvényeken át, egészen a zöldségkultúrákig. Sőt, akár még dísznövényeink is kaphatnak segítséget a Syngenta Biológiai Megoldások segítségével. A legfontosabb viszont az, hogy mindig az adott kultúrában és az adott probléma kezelésére ajánlott terméket válasszák, valamint, hogy a kijuttatás időzítését a szakértői ajánlat alapján végezzék el.
Fotó kredit: Syngenta
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Minden jel arra mutat, hogy emelkedniük kellene a lakáshitel kamatoknak, de…
-
Okoseszközök2 hét ago
Hangalapú bankolás – ahol az IT és a nyelvtudomány találkozik
-
Gazdaság2 hét ago
Nálunk is népszerűek a kínai autómárkák
-
Gazdaság2 hét ago
Kihaló fajok, elsivatagosodó Európa: innovációval és közös lépésekkel még megmenthető a jövő
-
Gazdaság2 hét ago
A külföldi akvizíciók után hazai felvásárlásokkal erősít a Prohuman Group
-
Okoseszközök2 hét ago
Egészségpénztári számlára is elszámolható a vérnyomásmérő funkcióval rendelkező okosóra
-
Gazdaság1 hét ago
Folytatódik a növekedés, megtalálta a vásárlók szívéhez vezető utat a MediaMarkt
-
Ipar1 hét ago
Magas digitalizáltságú logisztikai és disztribúciós központot adott át Miskolcon a Bosch