Gazdaság

Megváltoztatja a játékszabályokat a mesterséges intelligencia a pénzügyekben

Egyre nagyobb teret nyer a pénzügyi területen a mesterséges intelligencia – a vállalatok több, mint hetven százaléka használja valamilyen szinten pénzügyi folyamatai során.

Az arány ráadásul a következő három évben várhatóan 80 százalék fölé emelkedik majd – állapította meg a KPMG. A szervezet a pénzügyi beszámolók előkészítésének szezonjában tette közzé 2024 folyamán készült globális kutatásainak eredményeit.

A KPMG International már jóideje figyelemmel kíséri a mesterséges intelligencia szerepét a különböző szektorokban. Tavaly áprilisban a vállalatok körében végzett felméréskor megállapította, hogy a vizsgált cégek csaknem háromnegyede valamilyen mértékben már használja az AI-t a pénzügyi tevékenységeik során. Legutóbb 2024 szeptemberben újra górcső alá vette a témát, és jelentősen bővítette a kutatási mintát: a vizsgált régiók számát 23 fejlett és feltörekvő piacra, a megkérdezett vállalatok számát pedig 2900-ra növelte.

„Az világosan látszik, hogy a mesterséges intelligencia használatában ez alatt a fél év alatt is jelentős előrelépés történt. Az AI-t egyre több vállalat alkalmazza nemcsak a pénzügyi riporting folyamatban, hanem a pénzügyek szélesebb területein is, beleértve a számvitelt, a pénzügyi tervezést, a kockázatkezelést vagy az adókezelést, illetve treasury menedzsmentet” – magyarázza Rakó Ágnes, a KPMG tanácsadási üzletágának társvezetője.

A kutatás során a cégek érettségét is vizsgálták. A kérdésekre adott válaszok alapján a vállalatokat három kategóriába sorolták a kutatók. 18 százalékuk kezdő AI-használónak számít, 58 százalék a haladó fázisban van, 24 százalék pedig vezetőnek tekinthető.

Megtérül a befektetés az AI-ba

A pénzügyi csapatok a legkülönfélébb AI-technológiákba fektetnek be, de a területen vezetőnek számító vállalatok a legnagyobb értéket a gépi tanulásban, a mélytanulásban és a generatív mesterséges intelligenciában látják. A GenAI-t például dinamikus jelentés- és beszámolókészítésre, előrejelzési modellek és forgatókönyvek készítésére, dokumentumkezelésre, vagy a megfelelések nyomon követésére használják. A KPMG felmérése szerint a pénzügyi területeken a vállalatok 71 százaléka már alkalmaz valamilyen szinten mesterséges intelligenciát, 41 százalékuk pedig ezt közepes vagy kifejezetten nagy mértékben teszi. Ezen belül a számviteli és pénzügyi tervezési feladatok élenjárnak etéren, mivel számos azonnali előnyt kovácsolhatnak a mesterséges intelligenciával támogatott megoldások használatával; a mélyebb adatfeldolgozástól és pénzügyi jelentéskészítéstől a valós idejű információszerzésen át a prediktív elemzésig. A példát a pénzügy más területei is követik, a treasury menedzsmentben és kockázatkezelésben például minden második cég alkalmaz kísérleti jelleggel AI-t, ami segíthet a jobb adósságkezelésben, a pénzforgalmi előrejelzések készítésében, csalások felderítésében, hitelkockázat-értékelésekben, valamint a treasury- és kockázatkezelési szcenárió elemzési feladatokban.

A vizsgálat alapján elmondható, hogy a cégek 85 százaléka megtalálta számítását a mesterséges intelligenciába történő beruházással, ráadásul jelentős részük (37 százalék) a várakozásnál is jobb eredményekkel dicsekedhet. „A pénzügyi funkciók AI-val való felvértezésével elért eredmények bizonyára tovagyűrűznek, és ez a jövőben az AI használatát más szakterületeken is ösztönözni fogja” – vélekedett Rakó Ágnes.

További előnyöket jelenthet a megnövekedett hatékonyság és pontosság, a kevesebb emberi hiba, a trendek pontosabb előrejelzésének képessége, a gyorsabb és jobb adatalapú döntéshozatal, az alacsonyabb költségek vagy a jobb szabályozási megfelelés.

A KPMG felmérése szerint a trend nem áll meg, sőt, a cégek a következő három évben tovább tervezik növelni a mesterséges intelligencia alapú megoldásokra szánt kiadásaikat, ami az érettség legmagasabb fokán álló vállalatoknál az informatikai büdzsé 16 százalékát is meghaladhatja.

A Gen AI a jövő egyértelmű fókuszpontja

A KPMG adatai szerint a pénzügyi beszámolókészítéshez a vizsgált vállalatok mintegy 30 százaléka alkalmaz szelektíven vagy széles körben mesterséges intelligenciát, és ez az arány a következő három évben elképesztő mértékben, 83 százalékra emelkedhet. A Gen AI esetében ezek az arányok 13, illetve 56 százalékon állnak. Áprilisban még a cégek 6 százaléka jelezte, hogy nem tervezi bevonni a generatív mesterséges intelligenciát a pénzügyi beszámolók készítésébe. Szeptemberre ez az arány 1 százalékra esett vissza. Eközben a Gen AI használata az összes vizsgált vállalat körében 13 százalékról 17-re emelkedett.

Az AI használatban élenjáró vállalatok több mint nyolcszoros mértékben alkalmaznak Gen AI-t a haladókhoz vagy kezdőkhöz képest. Ezen túlmenően a vezetők 54 százaléka a következő egy évben prioritásként kezeli ezt a technológiát, szemben azzal a 36 százalékkal, amely inkább a hagyományos mesterséges intelligenciára összpontosít.

Adatbiztonság, átláthatóság, költségek – aggodalmak az AI bevezetése kapcsán

Tekintettel a pénzügyi adatok érzékenységére, a mesterséges intelligencia alkalmazásának legfőbb akadályai a potenciális adatbiztonsági és adatvédelmi sebezhetőségek – ezt említette a válaszadók 57 százaléka. További jelentős aggodalomra ad okot a megfelelő belső kompetencia hiánya, a limitált hozzáértés és AI-tudás (53 százalék), a következetes és releváns adatgyűjtés nehézségei (48 százalék), a magas kezdeti implementációs költségek (45 százalék) és az átláthatóság hiánya (40 százalék).

A KPMG felmérése szerint a mesterséges intelligencia használata kapcsán a vállalatok a pénzügyi területeken hasonló akadályokkal és aggodalmakkal szembesülnek, a vezetőnek számító cégek azonban többet tesznek ezek leküzdéséért. Csaknem háromnegyedük dolgozott már ki keretrendszereket, iránymutatásokat az AI felelős és biztonságos felhasználására vonatkozóan, így támogatva a biztonságos innovációs folyamatokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:intelligencia játékszabály kpmg mesterséges változás

Up Next

Idén végre Magyarországon is duplázódhat az ingatlanbefektetések értéke

Don't Miss

Egyre többet várnak el a nyugdíj-megtakarítóktól a pénztárak

Gazdaság

Mínuszban az e-kereskedelmi mérleg: ezek a cégek javíthatják az egyensúlyt

Erősen negatív Magyarország digitális külkereskedelmi mérlege: a hazai vásárlók egyre nagyobb arányban költenek külföldi webáruházakban, miközben a magyar e-kereskedők exportja csak lassan bővül.

A HungarEcomm Stars díj azokat a legvilágpiacképesebb e-kereskedelmi vállalatokat ismeri el, amelyek teljesítményükkel képesek enyhíteni a digitális kereskedelmi egyensúlyhiányt.

Az e-kereskedelem jelentősége messze túlmutat önmagán: a 2025-ben díjazott 40 vállalat a hazai webáruházak alig egy ezrelékét képviseli, mégis 2024-ben 258 milliárd forintos online forgalmat értek el, ami a teljes magyar e-kereskedelmi piac 20 százalékát adja. A több országba exportáló cégek négyszer gyorsabban növekedtek, mint a kizárólag belföldön működő szereplők, a PwC mezőnyelemzése szerint.

„Az e-kereskedelem a digitális gazdaság egyik legfontosabb innovációs inkubátora. Technológiai újító erejével, adatvezérelt működésével, gyors alkalmazkodóképességével és folyamatos fejlesztésre épülő kultúrájával közvetlenül erősíti a hazai digitális ökoszisztémát”

– hívta fel a figyelmet Szabó László, a díjat alapító Growww Digital alapító partnere.

Magyar világmárka 100 országban

Három kategóriában összesen 15 vállalat kapott elismerést, idén először a Magyarországon leányvállalattal rendelkező nemzetközi omnichannel cégek is nevezhettek.

Digital Star kategória: 1. Pepita Group Zrt. (pepita.hu); 2. Suller-Táp Kft. (kutyakajás.hu); 3. Webshop Global Kft. (pelenka.hu); 4. Leziter Kft. (homelux.hu); 5. iPon Computer Kft. (ipon.hu)
Local Omnistar kategória: 1. Euronics, 2. Praktiker, 3. Zákány Szerszámház, 4. Dockyard, 5. Reflexshop
Global Omnistar kategória: 1. IKEA, 2. MediaMarkt, 3. Rossmann, 4. dm, 5. iStyle
Exportkülöndíj: BioTechUSA

„A BioTechUSA sztori jól példázza, hogyan válhat egy magyar alapokra épülő vállalat globális sikertörténetté az e-kereskedelemben. A cég a hazai gyártásra, tudásra és szakemberbázisra építve tudott olyan nemzetközi növekedést elérni, amely ma több mint 100 országban biztosít jelenlétet. Fejlődése azt mutatja, hogy a magyar vállalatok is képesek világpiaci szinten versenyezni, ha tudatosan építenek exportpiacokra. Sikere inspiráló példa minden hazai e-kereskedő számára”

– indokolta a döntést Szabó László.

Már a 40-es listára kerülés is komoly nemzetközi mérce szerint mérhető eredmény: a vállalatoknak szigorú szakmai és pénzügyi feltételeknek kellett megfelelniük, és át kellett esniük a PwC, az Oander és a Growww Digital többszempontúértékelésén.

A legvilágpiacképesebb magyarországi omnichannel és e-kereskedők – 2025 (ABC sorrendben)

Alinda; Auchan; BestByte; BHP Gumi; BioTechUSA; Bortársaság; Brendon; Cosori; dm; Dockyard; Euronics; Forex; Fressnapf; Gammo; Heavy Tools; Homelux; IKEA; iPon; iSTYLE; JátékNet; Kutyakajás.hu; Kütyübazár; Libri; Libri-Bookline; Lumenet; MediaMarkt; Nutriversum; online Márkaboltok; Pelenka.hu; Pepita.hu; Petissimo; Praktiker; Reflexshop; REGIO JÁTÉK; Rossmann; SportSarok; Újház Bodrogi; Vágyaim.hu; Warnex; Zákány Szerszámház

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

PMP minősítés: a tanúsítvány, ami új szintre emeli a projektmenedzsmentet

PMP minősítés tanusítvány projektmenedzsment

képek: Freepik

A projektmenedzsment napjainkban kulcsszerepet játszik a szervezetek sikerében – legyen szó technológiai fejlesztésekről, építési projektekről vagy üzleti innovációról. A hatékony vezetés, a tudatos tervezés és a változásokhoz való gyors alkalmazkodás nélkül egyetlen projekt sem lehet igazán eredményes.

Ebben a folyamatosan változó, komplex környezetben különösen felértékelődik a szakmai hitelesség és a bizonyított kompetencia. A PMP (Project Management Professional) minősítés éppen ezt a tudást és tapasztalatot ismeri el: nemcsak a projektvezetés legmagasabb szintű szakmai tanúsítványa, hanem egy olyan nemzetközi mérce is, amely karrierelőnyt jelent a projektek világában.

Mit takar a PMP minősítés?

A Project Management Institute (PMI) által kidolgozott PMP minősítés a projektmenedzsment nemzetközi szabványait képviseli, és célja, hogy egységes, világszinten elismert keretrendszert biztosítson a projektek irányításához.

A minősítés lefedi a hagyományos, hibrid és agilis megközelítéseket is, így a vizsga a modern projektmenedzsment teljes spektrumát átfogja. Ez biztosítja, hogy birtokosa képes legyen összetett, több szereplős projekteket átlátni, koordinálni és sikeresen lezárni, miközben fenntartja az egyensúlyt az idő, a költség és az erőforrások között.

A PMP külön értéke, hogy minden szektorban alkalmazható – az informatikától és építőipartól kezdve az egészségügyön át egészen a pénzügyi és üzleti szolgáltatásokig.

Kinek ajánlott, és miért éri meg megszerezni?

A PMP minősítés valódi értéket jelent azok számára, akik napi szinten felelnek projektek megvalósításáért, csapatokat irányítanak, és hosszú távon szeretnék fejleszteni vezetői képességeiket.

A tanúsítvány megszerzése valódi befektetés a szakmai jövőbe: strukturált gondolkodást, hatékonyabb munkaszervezést és nemzetközi szinten elismert hitelességet biztosít. Emellett megerősíti a szakmai tekintélyt, új karrier lehetőségeket nyit, és a tapasztalatok szerint magasabb jövedelmet is eredményezhet.

A Project Management Institute kutatása szerint a PMP minősítéssel rendelkező szakemberek átlagosan 16%-kal magasabb fizetést kapnak, mint azok, akik nem nem szerezték meg ezt a képesítést.

A vizsgára jelentkezés feltételei

A PMP vizsgára meghatározott szakmai tapasztalat és képzettség birtokában lehet jelentkezni.

Felsőfokú végzettség esetén legalább 36 hónap projektvezetési gyakorlat szükséges.
Középfokú végzettség esetén 60 hónap igazolt tapasztalat szükséges.
Emellett 35 óra strukturált projektmenedzsment-képzés vagy érvényes CAPM tanúsítvány megléte kötelező.

Ezek a feltételek biztosítják, hogy a vizsgán valóban tapasztalt szakemberek vehessenek részt, akik gyakorlati tudásukat már valós projektekben is bizonyították.

A PMP vizsga felépítése

A vizsga 180 kérdésből áll, amelyek megválaszolására 230 perc áll rendelkezésre. A kérdések valós projekthelyzeteket mutatnak be, ezért a sikerhez nem elegendő az elméleti tudás – szükség van tapasztalati gondolkodásra és problémamegoldó készségre is.

A vizsgát projektmenedzserek fejlesztették projektmenedzserek számára, így minden feladat a szakma gyakorlati oldalára épül. A vizsga angol nyelvű, de több nyelvi segédlet is elérhető, például német, francia, spanyol, portugál, japán vagy kínai nyelven.

A PMP vizsga online formában is teljesíthető, így a vizsgázók saját időbeosztásukhoz igazíthatják a felkészülést és a vizsgaidőpontot.

Felkészülés a sikeres vizsgára

A PMP minősítés megszerzéséhez nemcsak tapasztalatra, hanem jól felépített, célzott felkészülésre is szükség van. A ProMan Consulting, a Project Management Institute hivatalos tréningpartnere, nemzetközileg elismert PMP felkészítő programot kínál, amely három nap oktatásból és egy nap vizsgaszimulációból áll.

A szimuláció az éles megmérettetés kérdéstípusait követi, és akár otthonról is kitölthető. A program végén személyes konzultáció ad lehetőséget az értékelésre és a további fejlődésre.

A megfelelő tréning nemcsak a sikeres teljesítést segíti elő, hanem hosszú távon is hozzájárul a szakmai fejlődéshez, a hatékonyabb projektvezetéshez és a nemzetközi karrierlehetőségek bővítéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már most keresik a diákokat a karácsonyi szezonra

Bár a diákmunka legforgalmasabb szezonja hagyományosan a nyár, már korántsem csak a vakáció alatt van kiemelkedő kereslet a fiatal munkavállalók iránt.

A Prodiák tapasztalatai szerint a cégek egyre korábban, már október elején megkezdik a felkészülést a karácsonyi időszakra, hogy biztosítsák a megfelelő munkaerőt a megnövekedett forgalom idejére. Az igények legnagyobb része a kereskedelemhez és a logisztikához kötődik, ahol 2000-2300 forint számít jó órabérnek.

Nem meglepő módon a nyári szezon a legintenzívebb időszak a diákmunkában, de ma már közel sem igaz, hogy kizárólag erre az időszakra koncentrálódik a tanulás melletti munkavállalás. Sok diák egész évben vállal munkát, de az év vége felé is van egy kisebb szezonális csúcs.

„A kereskedelemben már most érzékelhető a felkészülés a kiemelt ünnepi szezonra. A szeptember alapvetően az iskolakezdésről szól, ilyenkor kevesebb diák tud munkát vállalni, vagy csak korlátozott óraszámban. Októbertől viszont ismét felélénkül a piac. A diákok felveszik a tanév ritmusát, és újra szóba jöhet számukra a munkavállalás, keresleti oldalról pedig megjelennek a karácsonyi időszakra vonatkozó igények”

– mondta el Tóth Rozália, a Prodiák Iskolaszövetkezet vezetője.

Hozzátette: innentől nincs megállás az év végéig. Az októberi élénkülés után novemberben és decemberben tovább erősödik a kereslet, és a forgalom alakulása, az árubeérkezések, illetve a felnőtt munkavállalók szabadságolásai miatt akár rövid határidővel is megjelenhetnek új igények a piacon.

Fókuszban a kiskereskedelem, de azért máshol is lehet dolgozni

A legnagyobb kereslet értelemszerűen a kiskereskedelmi szektorban tapasztalható, úgy az üzleteknél, mint a raktárakban.

„Különösen sok diákot keresnek ilyenkor az árufeltöltési, csomagolási és logisztikai pozíciókba, de az online rendelések feldolgozásával kapcsolatos munkakörökbe is nagy számban várjuk a fiatalokat. A jelentkezés folyamatos, de folyamatosan jelennek meg új pozíciók a honlapunkon”

– fejtette ki Tóth Rozália.

A nyáron legnépszerűbb iparágak – a vendéglátás és a turizmus, illetve az ipari, termelő szektorok – ilyenkor kissé a háttérbe szorulnak, de azért nem tűnnek el a piacról. És ahogy az év egészében, ilyenkor is nagy számban érhetők el a gyakornoki pozíciók számos iparágban az SSC-szektortól az informatikáig, ahol a jövedelmen túl a diákok szakmai tapasztalatot is szerezhetnek.

Bruttó 2000-től jó az órabér, de ne mindig a fizetés a legfontosabb

Az elérhető keresetekkel kapcsolatban Tóth Rozália aláhúzta: a hatályos szabályozás szerint a diákok minimál órabére bruttó 1672 forint, ám a karácsonyi szezonban ennél többet is lehet keresni.

„A növekvő munkaerőigény következtében az órabérek is emelkedő tendenciát mutatnak – fogalmazott. – A változás már szeptembertől érzékelhető, majd az órabérek november–december folyamán tovább növekednek, mivel a versenyképes jövedelem fontos motivációs tényező az új jelentkezők számára ebben a kiemelt időszakban. Jelenleg Budapesten a kiskereskedelmi szektorban jellemzően bruttó 2 000–2 300 Ft/óra közötti bérezés tekinthető vonzónak. Egy szorgos diák akár havi 250-300 forintot is megkereshet.”

A fizetés azonban nem minden, sőt – nem is mindig a legfontosabb tényező.

„Sokan kifejezetten a karácsony előtti időszakban szeretnének extra jövedelemhez jutni, de a rugalmas beosztás is fontos szempont a diákoknak a munkavállaláskor. Ezért is népszerű körükben a retail szektor – fejtette ki a Prodiák vezetője. – Emellett tapasztalataink szerint számos diák egész évben aktív a munkaerőpiacon, a karácsonyi szezon számukra elsősorban abban jelent előnyt, hogy többféle munkalehetőség közül választhatnak – különösen Budapesten és vonzáskörzetében.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!