Gazdaság
Megváltoztatja a játékszabályokat a mesterséges intelligencia a pénzügyekben
Egyre nagyobb teret nyer a pénzügyi területen a mesterséges intelligencia – a vállalatok több, mint hetven százaléka használja valamilyen szinten pénzügyi folyamatai során.
Az arány ráadásul a következő három évben várhatóan 80 százalék fölé emelkedik majd – állapította meg a KPMG. A szervezet a pénzügyi beszámolók előkészítésének szezonjában tette közzé 2024 folyamán készült globális kutatásainak eredményeit.
A KPMG International már jóideje figyelemmel kíséri a mesterséges intelligencia szerepét a különböző szektorokban. Tavaly áprilisban a vállalatok körében végzett felméréskor megállapította, hogy a vizsgált cégek csaknem háromnegyede valamilyen mértékben már használja az AI-t a pénzügyi tevékenységeik során. Legutóbb 2024 szeptemberben újra górcső alá vette a témát, és jelentősen bővítette a kutatási mintát: a vizsgált régiók számát 23 fejlett és feltörekvő piacra, a megkérdezett vállalatok számát pedig 2900-ra növelte.
„Az világosan látszik, hogy a mesterséges intelligencia használatában ez alatt a fél év alatt is jelentős előrelépés történt. Az AI-t egyre több vállalat alkalmazza nemcsak a pénzügyi riporting folyamatban, hanem a pénzügyek szélesebb területein is, beleértve a számvitelt, a pénzügyi tervezést, a kockázatkezelést vagy az adókezelést, illetve treasury menedzsmentet” – magyarázza Rakó Ágnes, a KPMG tanácsadási üzletágának társvezetője.
A kutatás során a cégek érettségét is vizsgálták. A kérdésekre adott válaszok alapján a vállalatokat három kategóriába sorolták a kutatók. 18 százalékuk kezdő AI-használónak számít, 58 százalék a haladó fázisban van, 24 százalék pedig vezetőnek tekinthető.
Megtérül a befektetés az AI-ba
A pénzügyi csapatok a legkülönfélébb AI-technológiákba fektetnek be, de a területen vezetőnek számító vállalatok a legnagyobb értéket a gépi tanulásban, a mélytanulásban és a generatív mesterséges intelligenciában látják. A GenAI-t például dinamikus jelentés- és beszámolókészítésre, előrejelzési modellek és forgatókönyvek készítésére, dokumentumkezelésre, vagy a megfelelések nyomon követésére használják. A KPMG felmérése szerint a pénzügyi területeken a vállalatok 71 százaléka már alkalmaz valamilyen szinten mesterséges intelligenciát, 41 százalékuk pedig ezt közepes vagy kifejezetten nagy mértékben teszi. Ezen belül a számviteli és pénzügyi tervezési feladatok élenjárnak etéren, mivel számos azonnali előnyt kovácsolhatnak a mesterséges intelligenciával támogatott megoldások használatával; a mélyebb adatfeldolgozástól és pénzügyi jelentéskészítéstől a valós idejű információszerzésen át a prediktív elemzésig. A példát a pénzügy más területei is követik, a treasury menedzsmentben és kockázatkezelésben például minden második cég alkalmaz kísérleti jelleggel AI-t, ami segíthet a jobb adósságkezelésben, a pénzforgalmi előrejelzések készítésében, csalások felderítésében, hitelkockázat-értékelésekben, valamint a treasury- és kockázatkezelési szcenárió elemzési feladatokban.
A vizsgálat alapján elmondható, hogy a cégek 85 százaléka megtalálta számítását a mesterséges intelligenciába történő beruházással, ráadásul jelentős részük (37 százalék) a várakozásnál is jobb eredményekkel dicsekedhet. „A pénzügyi funkciók AI-val való felvértezésével elért eredmények bizonyára tovagyűrűznek, és ez a jövőben az AI használatát más szakterületeken is ösztönözni fogja” – vélekedett Rakó Ágnes.
További előnyöket jelenthet a megnövekedett hatékonyság és pontosság, a kevesebb emberi hiba, a trendek pontosabb előrejelzésének képessége, a gyorsabb és jobb adatalapú döntéshozatal, az alacsonyabb költségek vagy a jobb szabályozási megfelelés.
A KPMG felmérése szerint a trend nem áll meg, sőt, a cégek a következő három évben tovább tervezik növelni a mesterséges intelligencia alapú megoldásokra szánt kiadásaikat, ami az érettség legmagasabb fokán álló vállalatoknál az informatikai büdzsé 16 százalékát is meghaladhatja.
A Gen AI a jövő egyértelmű fókuszpontja
A KPMG adatai szerint a pénzügyi beszámolókészítéshez a vizsgált vállalatok mintegy 30 százaléka alkalmaz szelektíven vagy széles körben mesterséges intelligenciát, és ez az arány a következő három évben elképesztő mértékben, 83 százalékra emelkedhet. A Gen AI esetében ezek az arányok 13, illetve 56 százalékon állnak. Áprilisban még a cégek 6 százaléka jelezte, hogy nem tervezi bevonni a generatív mesterséges intelligenciát a pénzügyi beszámolók készítésébe. Szeptemberre ez az arány 1 százalékra esett vissza. Eközben a Gen AI használata az összes vizsgált vállalat körében 13 százalékról 17-re emelkedett.
Az AI használatban élenjáró vállalatok több mint nyolcszoros mértékben alkalmaznak Gen AI-t a haladókhoz vagy kezdőkhöz képest. Ezen túlmenően a vezetők 54 százaléka a következő egy évben prioritásként kezeli ezt a technológiát, szemben azzal a 36 százalékkal, amely inkább a hagyományos mesterséges intelligenciára összpontosít.
Adatbiztonság, átláthatóság, költségek – aggodalmak az AI bevezetése kapcsán
Tekintettel a pénzügyi adatok érzékenységére, a mesterséges intelligencia alkalmazásának legfőbb akadályai a potenciális adatbiztonsági és adatvédelmi sebezhetőségek – ezt említette a válaszadók 57 százaléka. További jelentős aggodalomra ad okot a megfelelő belső kompetencia hiánya, a limitált hozzáértés és AI-tudás (53 százalék), a következetes és releváns adatgyűjtés nehézségei (48 százalék), a magas kezdeti implementációs költségek (45 százalék) és az átláthatóság hiánya (40 százalék).
A KPMG felmérése szerint a mesterséges intelligencia használata kapcsán a vállalatok a pénzügyi területeken hasonló akadályokkal és aggodalmakkal szembesülnek, a vezetőnek számító cégek azonban többet tesznek ezek leküzdéséért. Csaknem háromnegyedük dolgozott már ki keretrendszereket, iránymutatásokat az AI felelős és biztonságos felhasználására vonatkozóan, így támogatva a biztonságos innovációs folyamatokat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban
Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében
Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc
A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.
Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.
Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee
A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.
„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége
Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.
A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.
„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.
„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”
– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.
Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.
„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”
– húzta alá.
Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.
Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.
A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Budapest adott otthont a Schneider Electric Europe Supplier Day 2026 nemzetközi stratégiai beszállítói eseményének
Budapest adott otthont a Schneider Electric Europe Supplier Day 2026 nemzetközi eseménynek, amely Európa meghatározó beszállítóit, a Schneider Electric vezetőit és iparági szakértőit hozta össze annak érdekében, hogy közösen határozzák meg az energiaipar és az ipari értéklánc jövőbeni prioritásait.
A Powering the Future mottó jegyében megrendezett esemény célja a stratégiai partnerségek további erősítése, a közös növekedési lehetőségek feltárása, valamint azoknak a kihívásoknak és lehetőségeknek a megvitatása volt, amelyeket az elektrifikáció, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és az új energiaigényes infrastruktúrák, többek között az adatközpontok fejlődése teremtenek.
A budapesti találkozón mintegy 250 fő vett részt, köztük a Schneider Electric vezetői és több mint 200 stratégiai partner képviselője. A rendezvény egyedülálló lehetőséget biztosított arra, hogy a vállalat és beszállítói ökoszisztémája közösen gondolkodjon a jövő kihívásairól, és olyan együttműködési irányokat határozzon meg, amelyek támogatják a gyorsabb, rugalmasabb és fenntarthatóbb működést.
A rendezvény délelőtti eseményeinek központi témája a Schneider Electric globális ellátási láncának átalakulása, valamint a stratégiai beszállítói partnerségek jelentősége volt. A program olyan témákat járt körül, mint a növekedés támogatása, a működési rugalmasság növelése és a közös végrehajtási képességek fejlesztése.
A Schneider Electric szerint a jövő energiaipari és ipari kihívásaira csak szoros együttműködéssel lehet hatékony válaszokat adni. A stratégiai partnerektől a vállalat nem pusztán stabil beszállítói kapcsolatot vár, hanem olyan együttműködést, amely hozzájárul a versenyképesség, a fenntarthatóság, a minőség és az innováció folyamatos fejlesztéséhez.
„A következő energiaipari korszakban az együttműködés lesz a siker kulcsa. Az elektrifikáció, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia által formált világban olyan partneri ökoszisztémákra van szükség, amelyek képesek együtt gyorsabban reagálni, innoválni és értéket teremteni ügyfeleink és a társadalom számára”
– mondta Siliga Tünde a Schneider Electric GSC Budapest HUB vezetője.
A délutáni program fókuszában azok a technológiai trendek álltnak, amelyek alapvetően formálják az energiafelhasználás jövőjét. Kiemelt téma volt az adatközpontok gyors fejlődése, a mesterséges intelligencia térnyerése és a digitális megoldások szerepe az energiahatékonyabb működés kialakításában.
A Schneider Electric szerint a digitalizáció és a mesterséges intelligencia nem csupán új technológiai lehetőségeket jelentenek, hanem hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy a Schneider Electric és beszállítói ökoszisztémája ezeket a fejleményeket a fenntartható növekedés lehetőségeivé alakítsa. A rendezvény részeként beszállítói fórumok, workshopok és vezetői egyeztetések is helyet kaptak, amelyek célja a tapasztalatcsere és az innovációs lehetőségek feltárása. A résztvevők olyan témákban osztották meg tapasztalataikat, mint az ellátási láncok ellenállóképessége, az ipari innováció, a digitalizáció, a fenntartható működés és a jövő gyártási megoldásai.
A Schneider Electric Europe Supplier Day 2026 üzenete, hogy a jövő energiaipari rendszereinek kialakítása közös feladat. A vállalat és stratégiai partnerei együtt dolgoznak azon, hogy az új technológiákban rejlő lehetőségeket hosszú távú értékteremtéssé alakítsák.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Új kutatás: a befektetés Magyarországon már nem csak a vagyonosok műfaja
-
Gazdaság2 hét ago
Olvadnak a betéti kamatok – most érdemes lépni
-
Ipar2 hét ago
Elérhetőbbé válik a fém 3D nyomtatás
-
Gazdaság2 hét ago
A bértranszparencia láthatóbbá teheti az anyasági bérhátrányt
-
Gazdaság2 hét ago
A Kamara nyitott egy új típusú feladatkör megfogalmazására
-
Gazdaság2 hét ago
A szőlő szereti a meleget, de a magyar borvidékeknek már túl sok jut belőle
-
Gazdaság2 hét ago
A szabálykövető vállalkozás ne versenyhátrányból, hanem versenyelőnyből induljon
-
Gazdaság2 hét ago
A Fenntarthatóbb mikrochipek, zöld gyógyszergyártás és személyre szabott rákterápiák





