Negyven százalékkal ugrott meg tavaly, és új csúcsot ért el 2024-ben a lakáshitel törlesztésére fordított egészségpénztári megtakarítások összege.

A lehetőséggel élő egészségpénztári tagok akár több millió forintot is lefaraghatnak hitelük költségeiből a teljes futamidő alatt.

Óriási emelkedést, egyben új rekordot is hozott 2024. a lakáshitel törlesztésére fordított egészségpénztári megtakarításoknál: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az egészség- és önsegélyező pénztárak szolgáltatási kiadásaiból már 3,03 milliárd forintot tett ki a lakáshitel-törlesztés támogatása, ami 39,2 százalékkal volt több az egy évvel korábbi 2,17 milliárdnál. 

Milliókat is spórolhatnak a lakáshitelesek

„Az elmúlt évek adataiból jól látszik, hogy egyre több egészségpénztári tag él az önsegélyező szolgáltatásként igénybe vehető lakáshitel-törlesztés lehetőségével, hiszen az ezen a címen kifizetett összeg 2022 és 2024 között több mint a duplájára emelkedett” – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Hozzátette: a gyors növekedés egyáltalán nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy viszonylag könnyen igénybe vehető és kihasználható, és pénzügyi szempontból is kifizetődő lehetőségről van szó. A jelenleg hatályos szabályozás szerint – emlékeztetett a szakértő – lakáshitel törlesztésére az egészségpénztári megtakarításból az aktuális bruttó minimálbér 15 százalékát lehet fordítani: ez 2025-ben havi 43 620 forintot, éves szinten pedig 523 440 forintot jelent.

„Miután a lakáshitel törlesztésére fordított összegnél is érvényesíthető az egészségpénztári megtakarítások utáni, 20 százalékos adó-visszatérítés, a törlesztési támogatás teljes kihasználást figyelembe véve évi 104 668 forint is megspórolható, ami 20 éves futamidőt – és a jelenlegi minimálbér összegét – figyelembe véve több mint 2 millió forint megtakarítást jelenthet a hitel teljes időtartama alatt”

– emelte ki a szakértő.

Egyes egészségpénztáraknál pedig – hívta fel a figyelmet Gergely Péter – azok a házastársak, akik egy lakáshitelben adóstársak, duplázhatják ezt az összeget, ha mindketten nyitnak egészségpénztári számlát, és – szintén mind a ketten – a saját számlájukon keresztül törlesztik a kölcsönt. Az OTP Egészségpénztárnál például mindkét házastárs törleszthet, de adott ez a lehetőség a Patika és az Új Pillér tagjainak is.

Az egészségpénztári számláról általában kétféle módon lehet lakáshitelt törleszteni: az egyik megoldás, ha a pénztár minden hónapban a törlesztésre szolgáló bankszámlára utalja a kért összeget, és onnan történik a fizetés. Ebben az esetben a bankszámlakivonattal minden hónapban igazolni kell, hogy valóban megtörtént a törlesztés. A másik – egyszerűbb – megoldás, ha az egészségpénztári tag a törlesztőrészlet utalását közvetlenül a bankhoz kéri.

Ez a megoldás például az OTP Egészségpénztárnál is elérhető, de ugyanúgy biztosítja ezt a lehetőséget az IZYS is. Utóbbinál egyébként, ha a pénztártag úgy dönt, hogy a bankszámlájáról törleszt, akkor a pénztárhoz tömbösítve, négyhavonta is benyújthatók a törlesztési igazolások. A Patika és Új Pillér Egészségpénztáraknál szintén van arra mód, hogy ha a tagok maguk törlesztenének, akkor tömbösítve kérjék vissza a pénztári számlájukról kifizetett összeget.

Gergely Péter ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az egészségpénztári megtakarításból történő lakáshitel-törlesztésnél is meg kell felelni több feltételnek. Így például a pénztártagnak a törlesztett lakáshitelben adósnak vagy adóstársnak kell lennie, és csak olyan kölcsönnél él ez a lehetőség, amelyet folyamatosan törlesztenek. Nem igényelhető emellett a szolgáltatás akkor, ha a pénztártag fizetési késedelemben van a lakáshitelével, vagy hátralékot halmozott fel.

Nagyon jól megy az egészségpénztáraknak

A jegybank adatai szerint az egészségpénztári szektor eddigi története legsikeresebb évét zárta 2024-ben: a szolgáltatási célú befizetések teljes összege például több mint az egyötödével, 104,8 milliárd forint közelébe emelkedett tavaly, de – hasonló mértékű bővülés után – új csúcsra, 84,6 milliárd forintra emelkedett a tagdíjbevételek összege is. A szolgáltatási kiadások összege pedig tavaly már meghaladta a 98 milliárd forintot, ami szintén 20 százalék körüli emelkedést tükröz az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A be- és kifizetésekkel párhuzamosan szépen nő a taglétszám is a hazai egészség- és önsegélyező pénztáraknál: az év végén már megközelítette az 1,19 milliót, ami azt jelenti, hogy egyetlen év alatt 5,6 százalékkal – közel 63 ezerrel – emelkedett a nyilvántartott tagok száma.

A taglétszám emelkedését a maguk eszközeivel a kasszák is igyekeznek ösztönözni. Az OTP Egészségpénztár most futó kampányában több értékes ajándékot is kisorsolnak az április végéig belépő új tagok között: a fődíj egy egymillió forint értékű OTP Travel utalvány, de kisorsolnak öt darab százezer forint értékű, és 50 darab tízezer forint értékű vásárlási utalványt is. A sorsoláson azok az új pénztártagok vehetnek részt, akik március 17. és június 6. között legalább 30 ezer forintot befizetnek egészségpénztári számlájukra – egyéni úton, azonosítható módon, akár részletekben is –, és április végéig a nyereményjátékba is regisztrálnak.

Az Allianz Hungária Egészség- és Önsegélyező Pénztár április végéig futó akciójában a szolgáltató az első két havi tagdíjbefizetésből nem érvényesíti a négyezer forinttal nagyobb összegű működési költség levonást az új belépőknél. A pénztár mellett ajánlóprogramot is működtet: ennek lényege, hogy ha a már aktív tag által ajánlott belépő pénztártag egyéni számlájára legalább 10 ezer forint összegű tagdíjbefizetés érkezik, az ajánló tagot megajándékozzák egy négyezer forint értékű vásárlási utalvánnyal, amennyiben teljesülnek a meghatározott feltételek. Emellett a pénztár prémium biztosítási csomagot is kínál a befizetéseiket növelő, és a promóciós feltételeket teljesítő – akár új vagy már meglévő – pénztártagoknak.

További növekedés jöhet a lakáshitel-törlesztésre fordított pénztári megtakarításoknál

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az idén tovább nőhet a lakáshitel törlesztésére fordított egészségpénztári megtakarítások összege, hiszen mind az újonnan megkötött lakáshitel-szerződések összege, mind a lakáshitelek állománya gyors ütemben emelkedik: utóbbi február végén már megközelítette az 5800 milliárd forintot.

Ezzel együtt – tette hozzá Gergely Péter – a lakáshitelek törlesztésére fordított összeg viszonylag kis részt képvisel az egészségpénztárak szolgáltatási célú kifizetésein belül: tavaly valamivel több mint 3 százalékot tett ki. Az egészségpénztári kifizetések legnagyobb részét egyébként – nem meglepő módon – változatlanul a magánegészségügyi ellátásra és a gyógyszerekre fordított kiadások adják: előbbiek részesedése 37,4, utóbbiaké pedig 39 százalékot tett ki 2024-ben a szolgáltatásokon belül.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Országos szinten egy év alatt ötven százalékos áremelkedést mért az Otthon Centrum (OC) a telekpiacon – derült ki a hálózat legfrissebb összesítéséből. Továbbra is Budapesten a legmagasabb az építési telkek átlagos négyzetméterára.

Az Otthon Centrum országos összegzése szerint tavaly 21,5 ezer forintra nőtt az építési telkek átlagos négyzetméterára, ami az előző évi átlagértékhez képest 50 százalékos áremelkedésnek felel meg. Abszolút áron átlagosan 40 millió forintért találtak gazdára az építési telkek, ami 31 százalékkal haladja meg az előző évi átlagértéket. A keresletben nem történt változás, az OC kínálatában tavaly ugyanannyi telek cserélt tulajdonost, mint az ezt megelőző évben – közölte Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető azt is elmondta, hogy továbbra is a fővárosban a legdrágább telket vásárolni, ami kiváltképp érvényes a budai övezetre, ahol a családi ház építésére alkalmas telkek négyzetméteréért több mint 100 ezer forintot kellett fizetni. A II. kerületben 102 ezer forint, a XI. kerületben 141 ezer forint az átlag, míg a külső pesti kerületekben ennél mérsékeltebb négyzetméterárak az irányadóak, például a XVIII. és XX. kerületben 75 ezer, a XVII. kerületben 40 ezer forint volt a fajlagos telekár átlagértéke.

A Budapesthez közeli településeket is több tízezer forintos négyzetméterár jellemzi: az agglomeráció tavalyi csúcstartója Nagykovácsi, átlag 62 ezer forinttal, míg Érden és Törökbálinton átlagosan 40 ezer forintba került egy négyzetméternyi telek. A fővárosi agglomeráció pesti része ennél valamivel barátibb árakkal kecsegtet: Kerepesen 30 ezer, Erdőkertesen 25 ezer forint a négyzetméter átlagára. A fővárostól távolabb viszont ennek a töredékéért is telekhez lehet jutni, például Cegléden 8 ezer forint volt a telek négyzetméter átlagértéke az OC közvetítésével létrejött tranzakciók alapján.

A megyei jogú városokban komoly különbségek alakultak ki a telekpiacon: a legdrágább város Debrecen, négyzetméterenkénti 38 ezer forintos átlagárral, míg Győrben vagy Székesfehérváron az átlagérték 9 ezer forint volt. „A hatalmas szórás csak részben magyarázható a városok közti árkülönbséggel, sokkal inkább a kínált telkek városon belüli elhelyezkedése és a beépíthetőség mértéke a döntő. A városperemi elhelyezkedés, a kedvezőtlenebb infrastrukturális ellátottság vagy a szabályozás, például az építhető lakásszám korlátozása az árazást is erősen befolyásolja” – árnyalta a vidéki folyamatokat Soóki-Tóth Gábor. A szakember megjegyezte, a kisebb települések relatíve még mindig olcsók és négyzetméterenként néhány ezer forintért is lehet telket venni.

„Az országos összesítés szerint tavaly 50 százalékos drágulás után 21,5 ezer forintra emelkedett a családi- és ikerházak építésére alkalmas telkek átlagos négyzetméterára, ám nagyon szétnyílt az árolló. A kedvelt övezetekben lévő, kiépített infrastruktúrájú telkek a nagyobb kereslet miatt jobban drágultak, ezért a telekpiacon is hatalmas a szórás”

– jegyezte meg az elemzési vezető, aki megerősítette: nagyon sokat számít a lokáció, például nem mindegy, hogy vízparti vagy attól távolabbi teleket kívánnak értékesíteni. Szintén hatással van a fajlagos árra a telek mérete: a kisebb méretű telkek négyzetméterre vetítve drágábbak, a nagyobbak (amelyek jellemzően vidéken és a kisebb településeken fordulnak elő) fajlagosan olcsóbbak, de abszolút értékben kisebb a kettő közti különbség. Nem utolsó sorban pedig a beépíthetőség, valamint a közművek megléte is jelentősen befolyásolja az árat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Használtautó.hu legfrissebb adatai alapján márciusban a portálon 23,8%-kal nőtt az érdeklődők száma az előző évi adatokhoz viszonyítva.

A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő oldal szakértője a kimagasló adatok lehetséges okait és részleteit vizsgálta.

2025 márciusa kiugró keresleti adatokat hozott. Az idei évben az átlagárak 6,6%-os emelkedése mellett a használt autók iránti kereslet kivétel nélkül minden hajtáslánc esetében növekedett, összesítve 23,8%-kal. Tovább erősítette a piac bővülését a meghirdetett autók számának szintén 6,6%-os növekedése is, hiszen így még több lehetőség közül választhatnak az érdeklődők.

Hajtásláncokra bontva az érdeklődés növekedése az alábbiak szerint alakult:

• Benzines autók esetében az érdeklődők száma 312 ezer volt, ez 20,4%-os növekedés.
• A dízelautók iránti kereslet 22,1%-kal nőtt, összesen 232 megkeresés érkezett márciusban
• Az elektromos hajtásláncú járművek iránti kereslet kilőtt, itt 67,2%-kal többen érdeklődtek, mint tavaly, ez összesen 31 ezer megkeresést jelentett
• Hibrid autók esetében 25 ezer megkeresést regisztráltak, ami 46,7%-os növekedést jelent

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!