Connect with us

Gazdaság

Fordulat az építőiparban: csökkenő munkadíjak, stagnáló szakemberhiány

Csökkentek az építőipari munkadíjak: az átlagos négyzetméterár 7 százalékkal esett vissza, ezzel újra a tízezer forintos lélektani határ alá került.

A szakemberhiány gyakorlatilag változatlan: az átlagos várakozási idő februárban 53 nap volt – derül ki a Mapei Kft. friss országos kutatásából.

A szakemberhiány érdemben nem változott: míg 2024-ben átlagosan 52 napot kellett várni egy szakemberre, idén ez az idő 53 nap.

„Ez a várakozási idő már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára optimális, tervezhető”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. A szakember szerint a probléma ma már nem is a vállalási idők hosszában keresendő, hanem a visszaeső keresletben és a piaci bizonytalanságban.

A munkaerőhiány keletről nyugatra nő

A szakemberhiány területi eloszlása 2025-ben is markáns eltéréseket mutat: a legrövidebb várakozási idő Nógrád megyében jellemző, ahol átlagosan 40 nap alatt kezdődhet meg a munka, míg a leghosszabb átfutási időt Somogy megyében találjuk, 54 nappal. A fővárosban 47 napos az átlagos vállalási idő, ami bár közel van az országos átlaghoz, mégis valamivel alatta marad. Ennek Markovich Béla szerint az a magyarázata, hogy a folyamatosan magas kereslet mellett a fővárosban a szakemberkínálat is nagyobb. Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben szintén magas, 50–51 napos várakozással kell számolni.

A régiós adatok ugyanakkor pontosabb képet rajzolnak az országos helyzetről, mivel a megyei átlagokat könnyen torzíthatják egy-egy kiugró válaszok, ezzel szemben a nagyobb területi mintán alapuló regionális bontás kiegyensúlyozottabb és megbízhatóbb.

A számokból világosan kirajzolódik a tendencia: keletről nyugatra haladva egyre hosszabb a várakozási idő. Míg Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon átlagosan 42 napot kell várni a munkakezdésre, addig Nyugat-Dunántúlon ez már eléri az 54 napot. A Dél-Alföldön 48 nap az átlagos várakozási idő, ami ugyan elmarad a nyugati régiókban mért értékektől, de jelentősen meghaladja az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon tapasztalt 42 napos átlagot. Markovich szerint a viszonylag magas érték oka, hogy a térségben zajló nagyberuházások – köztük a szegedi BYD-gyár és a kecskeméti Mercedes-bővítés – erőteljesen szívják el a munkaerőt.

A szakemberhiány alakulása jelentős eltéréseket mutat az egyes szakmacsoportok és a vállalt munkák nagysága szerint. Minél nagyobb a beruházás, annál hosszabb a várakozási idő: apróbb javítások esetén átlagosan 49 nap, kisebb felújításoknál 51 nap, közepes beruházásoknál 58 nap, míg nagyobb projekteknél 59 nap a jellemző. Az adatok alapján a nagyobb beruházások vállalási ideje csökkent a legnagyobb mértékben az előző évhez képest, ami a lakáspiac visszaesésével, valamint az állami és önkormányzati beruházások alacsony szintjével magyarázható.

A leghosszabb vállalási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. Szorosan követik őket a bádogosok (62 nap), az épületszigetelők (60 nap) és a kőművesek (57 nap). Ezzel szemben 2025-ben az épületgépészek a leggyorsabbak, ők átlagosan 42 napos vállalási idővel dolgoznak. Az országos átlag (53 nap) alatti értékeket produkálnak még az ácsok (48 nap), a villanyszerelők és a víz- és gázszerelők (egyaránt 50 nap), valamint a festők (51 nap).

Árcsökkenés Budapesten, felzárkózás vidéken

Az építőipari szakipari munkák átlagos négyzetméterára 2025 februárjában 9 495 forint volt, ami 7 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Az adatok alapján az országos átlagár csökkenését elsősorban Budapest és Közép-Magyarország jelentős súlya és áresése okozta, ugyanakkor a vidéki régiókban egyértelmű felzárkózás figyelhető meg az árakban.

A legmagasabb átlagár Észak-Magyarországon tapasztalható, ahol 10 321 forint/m² a jellemző munkadíj. Ezt követi Közép-Magyarország (10 260 Ft) és Budapest (10 166 Ft). Az országos átlag alatti árakkal Észak-Alföld (9 495 Ft) és Dél-Alföld (9 307 Ft) rendelkezik. A dunántúli térségek közül Dél-Dunántúlon 9 835 Ft, Nyugat-Dunántúlon 9 802 Ft, míg Közép-Dunántúlon 9 728 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.

A megkérdezett szakemberek 64 százaléka tervez áremelést 2025-ben, az emelés átlagos mértéke 14 százalék.

„Az építőipari árak változása mögött elsősorban gazdasági kényszer húzódik meg, nem pedig árrésnövelés a cél”

– mondta Markovich Béla.

Az áremelési szándék hátterében leginkább a tartós infláció (65%), az üzemanyagárak (22%), az anyagköltségek (17%), valamint a vállalkozások működési kiadásainak (16%) növekedése áll. A munkabérek emelkedése (12%) szintén hozzájárul a költségnyomáshoz. Ezzel szemben a piaci árakhoz való igazodás (4%) és az elmaradt korábbi áremelések pótlása (3%) csupán kisebb mértékben befolyásolják az árképzést.

A szakemberek 36 százaléka ugyanakkor nem tervez áremelést idén, 80 százalékuk ezt a fizetőképes kereslet hiányával és az ügyfelek árérzékenységével indokolja. A válaszadók 58 százaléka érzékeli úgy, hogy nőtt a verseny, illetve kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, ami ugyancsak jelentősen befolyásolja az árazási döntéseiket is.

A visszafogott kereslet és a piaci bizonytalanság miatt sok vállalkozás inkább az árstabilitást tartja elsődleges szempontnak, és elkerüli az áremelés kockázatát, mivel attól tartanak, hogy a jelenlegi, rendkívül árérzékeny piacon a drágulással elveszíthetik megrendeléseiket.

„Kevesebb a munka, nagyobb a verseny. A stabilitás fontosabb lett, mint az áremelés”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Fordulóponton az építőipari hangulat

Bár továbbra is sokan borúlátóan tekintenek az építőipari ágazatra, a szakemberek megítélése javuló tendenciát mutat. A felmérés szerint az építőipari szakemberek 47 százaléka úgy érzi, hogy az ágazat rossz irányba halad – ez ugyan még mindig magas arány, de 11 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan 24 százalék már javulást érzékel, ami 8 százalékpontos növekedést jelent. A válaszadók 29 százaléka szerint pedig nem változott a helyzet, ami 3 százalékkal magasabb az előző évhez képest.

„Bár továbbra is nehézségekkel küzd az ágazat, már pislákol a fény az alagút végén. Az, hogy egyre többen érzékelnek javulást, azt mutatja, hogy a piaci szereplők alkalmazkodtak a körülményekhez, és kezd visszatérni az óvatos optimizmus”

– vélekedik Markovich Béla. A cégvezető szerint a stabilizálódó alapanyagárak, az állami ösztönzők és a kereslet lassú élénkülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakemberek megítélése pozitívabb irányba mozdult.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement

Gazdaság

120 ezer diák dolgozik a nyáron: itt vannak a legjellemzőbb órabérek

Nem meglepő módon a nyári szezon a legintenzívebb időszak a diákmunkások számára, de ma már közel sem igaz, hogy kizárólag erre az időszakra koncentrálódik a diákmunka.

A szezonalitás nyáron elsősorban a Balaton környékén jellemző, illetve a szabadságok miatt az ipari szektorban, ugyanakkor számos területen – kiemeleten a kiskereskedelemben és a szolgáltatási ágazatokban – év közben is több tízezer diák dolgozik rendszeresen. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a diákok minimál órabére bruttó 1.672 forint. Országos átlagban a bruttó órabérek jellemzően 1.672 – 2.000 forint körül alakulnak, míg Budapesten 2.000-2.300 forint között mozognak, de egyes kiemeltebb területeken– különösen mérnöki vagy informatikai területen – az órabérek elérhetik akár a bruttó 3.000–3.500 forint közötti szintet is.

„Becslések szerint a teljes nyári diákmunkás kereslet nagyjából 35-40%-át teszi ki a turizmus és a vendéglátás. Kiemeleten sokan dolgoznak a balatoni régióban a júniustól augusztusig tartó főszezonban vendéglátóhelyeken, strandokon, fesztiválokon és a különböző szálláshelyeken. A legtipikusabb diákmunkák a pultozás, a felszolgálás, a fagylaltárusítás, a konyhai kisegítés, a jegyértékesítés, valamint a takarítás. Adataink szerint ilyenkor van olyan település a Balatonnál, ahol a diákok adják a szezonális munkaerő akár 60-70%-át is. Az átlagos órabérek ebben a szektorban bruttó 2300 forint körül alakulnak”

mondta el Tóth Rozália a Prodiák vezetője.

A szakember kifejtette, hogy bár a nyár a legintenzívebb időszak az évek óta tapasztalható munkaerőhiány miatt, év közben is nagyon sok diák dolgozik. Csak a Prodiák iskolaszövetkezeten keresztül 10-12 ezer diák vállal munkát, ez a teljes diákmunkások 10-12%-át teszi ki.

A turizmus mellett az ipari szektorban dolgozik a legtöbb diák a nyáron

A turizmus mellett a nyári hónapokban a gyárakban és termelőüzemekben is megugrik a diákmunkások száma, ahol a szabadságok alatt diákokkal pótolják a kieső munkaerőt a termelésben. A Prodiák adatai szerint az ipari- termelő szektor a nyáron elérhető diákmunkák nagyságrendileg 25-30%-át fedi le, a legjellemzőbbek az összeszerelési-, a csomagolási- és raktári- valamint az adminisztrációs feladatok. A multinacionális gyáraknál – főként Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön – jól fizető, akár 3 műszakos diákpozíciók is megjelennek ebben az időszakban.

A bér a legfontosabb, de nem az egyetlen szempont

A diákok munkahelyválasztás előtt több szempontot mérlegelnek. Az egyik legmeghatározóbb természetesen a bérezés, de nem csupán a magasabb órabér, hanem az időben történő kifizetés is kiemelten fontos a fiatal munkavállalók számára. Ez utóbbi kapcsán sokan a diákszövetkezeteknek is utánanéznek, és igyekeznek jól bevált, megbízható diákszövetkezethez menni. Ezt követi a munkaidő és a beosztás rugalmassága, év közben különösen az iskolai órarendhez való igazodás miatt. A munkavégzés helyszíne szintén releváns szempont, a hosszabb távú gyakornoki pozíciók esetében továbbra is sokan keresik azokat a munkákat, ahol lehetőség van otthonról, „home office”-ban dolgozni

– összegezte Tóth Rozália.

Ezek a legkeresettebb diákmunkák

Az időszakos nyári munkák esetében a strandokon, vendéglátóhelyeken, fesztiválokon elérhető pozíciók, valamint a hostess munkák a legkeresettebbek. A hosszabb távú, szellemi munkakörökben, gyakornoki pozíciók esetében változó trendek figyelhetők meg. Az informatikai és mérnöki tudással rendelkezők iránti kereslet továbbra is erős és jelentősen nőtt a verseny a tehetséges jelöltekért. Emellett egyre több olyan gyakornoki lehetőség jelenik meg, amely az angol mellett más nyelvtudást is igényel, különösen a francia és német nyelv ismerete iránt mutatkozik fokozottabb igény. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan, akik diákmunkásként kezdik, a gyakornoki időszakot követően főállásban is ott maradnak a munkáltatónál. Az iparban, kereskedelemben, kiskereskedelemben folyamatosan keresettek a diákmunkások az év minden hónapjában, ezen belül is a ruházati boltokban kínált pozíciók a legnépszerűbbek a diákok körében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A magyarok szerint az influenszer a legkevesebbre tartott szakma

Hiába a milliós követőtábor, a magyar lakosság nem kér a tartalomgyártásból. A No Fluff Jobs megbízásából készült országos kutatásból az is kiderül, hogy a magyarok mennyire szeretik a rendőröket, értékelik a HR-eseket, és kinek a fizetését tartják túl magasnak. A felmérés megmutatta, hogy az orvosokat, tanárokat és ápolókat övezi a legnagyobb társadalmi tisztelet, a TikTok-sztárokat viszont a kérdezettek alig 2%-a tartja hasznosnak.

Gyógyítás, gondoskodás, nevelés – ezek a legnagyobb társadalmi megbecsülésnek örvendő hivatások, derült ki a No Fluff Jobs nemzetközi állásportál megbízásából végzett friss, reprezentatív kutatásból, amely a magyar lakosság szakmákkal kapcsolatos véleményét vizsgálta. A felmérés nemcsak a szakmák fontosságának megítélésére tért ki, hanem az azokhoz kapcsolódó érzelmekre, valamint a bérezés társadalmi megítélésére is, illetve arra is rákérdezett, hogy az egyes szakmákat a válaszadók mennyire tekintik férfiasnak vagy épp nőiesnek.

A legmegbecsültebb szakmák: orvos, ápoló, tanár

A magyar társadalom egyértelműen értékeli azokat a hivatásokat, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a testi-lelki jólléthez és a szellemi fejlődéshez. Az orvosokat a megkérdezettek 87%-a tartja „nagyon fontosnak”, az ápolókat 85%, a tanárokat pedig 80%. Ezek a szakmák a pozitív érzelmi megítélésben is élen járnak: az ápolókhoz 81%, az orvosokhoz 77%, a tanárokhoz 73% kapcsol pozitív érzéseket.

A középkategória: rendőrök, gazdálkodók, háttérszakmák

A rendőröket és gazdálkodókat szintén sokan tartják fontosnak, de kevésbé nélkülözhetetlennek érzik, mint az egészségügyi és oktatási szakmákban tevékenykedőket. A könyvelőt, a programozót vagy az ügyvédet a többség inkább hasznosnak, mintsem kiemelten fontosnak tartja.

A legmegosztóbbak: újságírók, marketingesek, influenszerek

Az egyik legérdekesebb tanulság, hogy egyes modern vagy éppenséggel a kommunikációhoz kötődő szakmák erősen megosztják a közvéleményt. Az újságírói munkát például csak minden negyedik ember érzi igazán fontosnak, míg 32% bizonytalan, 9% pedig kifejezetten negatívan vélekedik róla. Hasonló a helyzet a marketingesekkel, HR-esekkel vagy kereskedelmi képviselőkkel kapcsolatban is. A legelutasítottabb foglalkozás az influenszer. A válaszadók 44%-a szerint egyáltalán nem fontos, és csak 2% tekint rá „nagyon fontos”-ként. A negatív érzelmek aránya (63%) itt kiugróan magas, sokan nem érzik ennek a tevékenységnek a társadalmi értékét.

Férfias? Nőies? Semleges?

A kutatás kitért a szakmák nemi megítélésére is. A rendőri, gazdálkodói és programozói munkát a többség még mindig inkább férfiasnak tartja, míg az ápolói és könyvelői szakmák inkább nőiesnek számítanak. Jó hír ugyanakkor, hogy számos területen – például az orvos, tanár, újságíró vagy sportoló hivatások esetében – a válaszadók nagy többsége nem társít nemi szerepet a foglalkozáshoz, ami előremutató változást jelez a társadalmi gondolkodásban.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a társadalmi hasznosság érzete, az érzelmi kötődés és a sztereotípiák egyaránt szerepet játszanak abban, ki hogyan viszonyul egy-egy szakmához. A tradicionális, emberközeli hivatások továbbra is a legnagyobb megbecsülésnek örvendenek, míg az újabb vagy kevésbé kézzelfogható munkák elfogadottsága még várat magára.

A CAWI módszerrel végzett online kérdőíves kutatást a 21 Kutatóközpont bonyolította le 2025. április 1–14. között. A reprezentatív, 1000 fős mintán végzett kutatás a 18–64 éves, gazdaságilag aktív magyar lakosság véleményét vizsgálta.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A nyári diákmunka miatt sok fiatal nyit bankszámlát a következő hetekben

Elkezdődött a nyári tanítási szünet, ami sok diák számára nem csupán a vakációt jelenti, hanem nyári munkát is a szünet alatt.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint vannak, akik először lépnek a munkaerőpiacra és először lesz önálló keresetük. Sok család számára aktuális kérdést vet fel: hol érdemes számlát nyitni a gyereknek a megkeresett pénz kezelésére? 

A diákok alapvetően szülői engedéllyel 16 éves kortól dolgozhatnak, de a nyári szünet alatt a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát. A diákmunka adózása roppant kedvező: vonatkozik rá a 25 éves kor alattiak személyi jövedelemadó-mentessége, és a legtöbb esetben egyéb járulékok sem terhelik a bérüket. 

„A nyári diákmunka-szezon elindulásával a fiatalok ezrei tapasztalják meg először, milyen érzés a saját munkájukért fizetést kapni. Amikor a diák már nem csak zsebpénzt kap, hanem munkabért, a bankszámla szerepe is gyökeresen megváltozik. Nem csupán egy digitális persely, hanem a gazdálkodás elsődleges eszközévé válik.” – emelte ki a bankszámla fontosságát Gergely Péter a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.  

A bankok is felismerték ennek a korosztálynak a speciális igényeit 

A diákszámlák jellemzően díjmentes számlavezetést és díjmentes bankkártyát kínálnak, de ennél többet is nyújthatnak: nyitási bónuszokkal, jóváírásokkal és hosszútávú díjmentességgel igyekeznek megnyerni a diákokat, a jövő ügyfeleit, valamint a szüleiket. 

Fontos szempont a bankválasztásnál, hogy a diák megkeresett pénze könnyen hozzáférhető legyen, és a számlahasználat ne járjon extra költségekkel. 

A számlavezetés ezeknél a speciális számláknál jellemzően feltétel nélkül díjmentes, bizonyos életkorig.  

Az OTP Junior számlája 24 éves korig feltétel nélkül díjmentes és 0 forint a számlához kapcsolódó bankkártya éves és kibocsátási díja. Továbbá a 14 év feletti ügyfelek havi 100 ezer forintig díjmentesen utalhatnak elektronikusan, ha a számlához beállításra kerül ez a kedvezményelem. Ezen kívül a fiatalok akár 5-30 százalék pénzvisszatérítést is kaphatnak az OTP Junior Kedvezményprogram partnereinél történő vásárlásaik után, így például a Budapest Parkban, a KFC-ben, vagy a Starbucks-ban. A külföldi nyaralás során pedig a devizaváltás lehet kedvezőbb az Árfolyam+ kedvezménnyel. 

A Gránit Bank Family Junior számlacsomag a 18. életév betöltéséig díjmentes, ugyancsak díjmentes bankkártyával. Az Erstének is kedvező diákszámla ajánlata van: az EgySzámla díjcsomag diák kedvezmény 26 éves korig biztosít díjmentes számlavezetéssel és kedvezményes használatot, a hozzá kapcsolódó diákkártya éves díja is kedvező (jelenleg 2 692 forint).  

A CIB, az UniCredit, a Raiffeisen és a K&H bankoknál is díjmentes a számlavezetés, az első évben a bankkártya éves díját is elengedik. Az MBH Bank pedig a számlanyitástól számított 2 éven keresztül tartja a díjmentességet a Diákszámlájára.

Nyitási bónuszok

Több bank kínál 20-60 ezer forint értékben bónuszokat, pénzvisszatérítéseket az új ügyfeleknek a számlanyitás mellé. A feltételeket is a diákokhoz illesztették és könnyebben teljesíthetők: nincs elvárt beérkező utalás, jellemzően kártyás vásárlást kell teljesíteni (5-10 darab havonta), valamint aktiválni kell a mobilbanki alkalmazást és a bankkártyát. Ezeket a vonzó összegű jóváírásokat akár még nyár vége előtt megkaphatja a számlatulajdonos és a diákmunkával megkeresett pénz kiegészíthető vele. 

Előfordul, hogy a számlanyitási bónusz összege függ a fiatal aktuális életkorától. Az OTP Junior számlánál például egy kiskorú (12 éves kortól) 20 ezer forint jóváírást kaphat, míg 18 éves kortól 30 ezer forint szerezhető.  

A további felmerülő költségek tekintetében bankonként eltérő kondíciókkal találkozhatunk. A bankkártyás vásárlások természetesen díjmentesek, azonban az egyéb tranzakciók, mint az átutalás, készpénzfelvétel már nem. Egy diákszámla esetén ritkábban fordulnak elő az ilyen pénzmozgások, de ezek díjait is fontos átnézni.  

A készpénzfelvétel pénzbe kerül

A kedvezményes, akár a felnőtt számlákénál alacsonyabb díjak jellemzők, de például a jogszabályi ingyenes készpénzfelvételi nyilatkozat csak 16 éves kortól tehető. Emiatt az ATM-es készpénzfelvételnek van díja a diákok számláin, még ha nem is magas összeg.  

A BiztosDöntés.hu diákszámla kalkulátora alapján ezek a díjak 270-1 864 forint között mozognak 30 ezer forintnyi készpénz ATM-ből történő felvétele esetén – tette hozzá a szakértő. A MagNet Banknál van azonban kivétel: a Csillag számlacsomag, amely szintén nulla forintos havi díjú, 14 éves kortól igényelhető, és a bank ettől az életkortól saját ingyenes készpénzfelvételt biztosít. 

„A számla kiválasztásánál célszerű elsődleges szempontként a bankszámla fenntartását vizsgálni, és olyat választani, amivel hosszabb távon is jól jár a gyermek, és még jóváírást is szerezhet.„ – hangsúlyozta a BiztosDöntés.hu szakértője.

Megmarad a szülői kontroll

A gyermekek nagykorúvá válásáig csak szülő jelenlétében és beleegyezésével nyitható bankszámla. A 14. életévüket betöltve már korlátozottan cselekvőképesek jogi értelemben is, és a számlájuk felett ekkor már sokkal nagyobb szabadságot kapnak, több funkciót is érnek el.  

A szülői felügyelet azonban megmarad és 18 éves korukig a bankszámla kezelésében, használatában is vannak korlátozások. Mint például a költési limitek, illetve a szülő rálátása a számlára.  

Gergely Péter kiemelte: „Családonként eltérő, és egyéni döntés, hogy mennyire kontrolláljuk a gyerek bankszámla használatát, de szülőként az megnyugtató szempont, hogy nagyobb biztonságban lehet a gyerek pénze a bankban, mint a zsebében tartva. Vész esetén könnyen küldhetünk pénzt a számlára, letilthatjuk, zárolhatjuk a kártyáját és figyelemmel tudjuk kísérni a költéseit is.” 

A nyári diákmunka nemcsak a pénzkeresetről és a zsebpénz kiegészítéséről szól, hanem kiváló alkalom a pénzügyi tudatosság alapjainak elsajátítására is. Az adómentesség óriási könnyebbség, de emellett fontos, hogy a megkeresett összeget a diák ne csak elkölteni tudja, hanem megtanulja beosztani, félretenni és biztonságosan kezelni. Ehhez pedig egy speciálisan fiataloknak szóló bankszámla jelentheti az ideális megoldást. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement
 

Friss