Gazdaság
Már a kis összegű személyi kölcsönökért is lehajolnak a bankok
Bár a személyi kölcsönöknél változatlanul többmilliós hitelösszegnél érhetők el a legalacsonyabb kamatok, egyre több szolgáltató árul kedvező feltételekkel kisebb – pár százezer forintos – összegű konstrukciókat is. Utóbbi azt jelenti, hogy egyes esetekben akár 11-13 százalékos éves kamatok is elérhetők.
A kisebb összegű személyi hitelekben – illetve gyorskölcsönökben – gondolkodó ügyfelekre is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a pénzügyi szolgáltatók, hiszen sorban jelennek meg a piacon a kedvező kondíciókkal futó ajánlatok – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Hozzátette: mind az eleve rövid futamidejű, és néhány százezer forintos összegben limitált gyorskölcsönöknél, mind a klasszikus személyi hiteleknél felfedezhetők versenyképes ajánlatok a pénzügyi szolgáltatók kínálatában.
„Mindez arra utal, hogy a pénzügyi szolgáltatók számára egyre fontosabb az az ügyfélréteg is, amely nem feltétlenül autó vásárlására, vagy egy nagyobb lélegzetű lakásfelújításra fordítaná a hitelt, hanem néhány százezer forintra van szüksége valamilyen célja – például tartós fogyasztási cikk vásárlása – megvalósításához”
– hívta fel a figyelmet a szakértő.
Minden szerződés kell a piac növekedéséhez a személyi kölcsönöknél
Gergely Péter szerint az kétségtelen, hogy a pénzügyi szolgáltatók szempontjából a jó jövedelemmel rendelkező, és jelentős összeget igénylő ügyfelek tekinthetők a leginkább kívánatos célcsoportnak, a piaci verseny az alacsonyabb hitelösszegeknél is egyre lejjebb szorítja a kamatokat.
„Persze a kis összegű személyi kölcsönöknél nem kizárólag az ár az egyetlen, az ügyfél számára fontos tényező: a gyors kiszolgálás éppúgy számít, mint az egyszerű és átlátható igénylési feltételek”
– emlékeztetett a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Az mindenesetre jól látható, hogy a személyi kölcsönök piacán is egyre erősebb a verseny a pénzintézetek között: miközben néhány hónapja – a kellően magas jövedelem mellett – még 7-8 millió forintos hitelösszeg kellett a legjobb, évi tíz százalék alatti, vagy ahhoz közeli kamatok eléréséhez, ma már több szolgáltatónál is 3 millió forintnál húzódik ez a határ.
Az erősödő versenyt az is indokolhatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a személyi kölcsönök piaca igen meggyőző teljesítményt nyújtott az elmúlt időszakban: a tavalyi kihelyezési rekord után az év első két hónapjában megkötött szerződések összege meghaladta a 153 milliárd forintot, ami több mint 45 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi volument.
„Persze a szerződéses összegnél mért újabb rekordhoz az is hozzájárult, hogy egyelőre tovább emelkedik az egy szerződésre jutó átlagos összeg is a személyi kölcsönöknél: 2025 első két hónapjában már elérte a 3,2 millió forintot”
– emlékeztetett Gergely Péter.
Kevéssel tíz százalék felett is lehet a kamat
A pénzügyi szolgáltatók honlapjain szereplő tájékoztatók szerint akár kevéssel tíz százalék feletti éves kamattal is elérhetők kis összegű személyi kölcsönök a piacon. A feltételeknél nincsenek nagy eltérések az egyes szereplők között, bár a helyben történő számlavezetés és a jövedelem oda érkeztetése több banknál is feltétel. A legalább három hónapos munkaviszony szintén általános elvárásnak tekinthető a kisebb összegű hiteleknél is. (Azoknál a szolgáltatóknál, ahol sztenderd személyi kölcsön konstrukció szerepel a kínálatban, 500 ezer forintos hitelösszeg felvételét vizsgáltuk, 6 éves futamidő mellett.)
A CIB Bank előrelépő személyi kölcsönénél félmillió forintos hitelösszeg akár 10,99 százalékos éves kamat mellett is elérhető, 11,73 százalékos teljes hiteldíjmutató (THM) mellett. Ehhez az ügyfélnek 250 ezer forintos havi jövedelmet kell igazolnia: fontos, hogy a CIB Banknál a helyben vezetett számla sem feltétel, viszont az igénylőnek legalább 20 évesnek kell lennie.
A Cofidis 350 ezer forint feletti jövedelem esetén 18,70 százalékos kamat mellett ad 500 ezer forintos kölcsönt 6 éves futamidőre, 20,88 százalékos THM mellett.
Az Erste Bank Most Személyi Kölcsönénél 15,79 százalékos az éves kamat 500 ezer forintos hitelösszeg esetén 6 éves futamidőnél. Feltétel ugyanakkor, hogy az igénylő legalább 23 éves legyen, a havi jövedelme pedig elérje a 300 ezer forintot.
A MagNet Bank 18,5 százalékos éves kamat mellett kínál 500 ezer forintos személyi kölcsönt: a pénzintézetnél feltétel a helyben vezetett számla és az arra érkező jövedelem, amelynek összege el kell érje a 250 ezer forintot. Szintén feltétel, hogy havi legalább 4 bankkártyás vásárlást végezzen az ügyfél, vagy legalább két csoportos beszedési megbízást adjon.
Az MBH Bank Hajrá Személyi Kölcsönének Extra Plus nevű változatánál 12,99 százalék lehet egy félmillió forintos személyi kölcsön kamata, ha az ügyfél jövedelme helyben vezetett folyószámlára érkezik, és eléri a havi 400 ezer forintot.
Az OTP Banknál már 177 ezer forintos havi jövedelemtől is igényelhető személyi kölcsön: félmillió forintos hitelösszeget, 6 éves futamidőt és online igénylést feltételezve 24,99 százalékos az éves kamat. A pénzintézetnél 21 éves kortól lehet személyi kölcsönt igényelni.
A Provident Start kölcsönénél 300 ezer forintos hitel érhető el 19 heti futamidőre, nagyon kedvező, 12,43 százalékos éves kamat és maximum 13,2 százalékos THM mellett. Ez azt jelenti, hogy az ügyfélnek összesen 307 200 forintot kell visszafizetnie. Az igényléshez elegendő 100 ezer forintos jövedelmet igazolni az utolsó 3 hónapra.
A Trive Bank kizárólag online igényelhető, számlanyitáshoz nem kötött gyorskölcsönénél a legfontosabb előny, hogy akár 15 perc alatt is hitelhez juthat az ügyfél: feltétel ugyanakkor, hogy az igénylőnek valamelyik partnerbanknál legyen élő netbanki szerződése, és igazolni tudja, hogy legalább három hónapja rendszeres jövedelem is érkezik az adott számlára. Az eHitel nevű kölcsön összege 450 ezer forint, a futamideje pedig 6 vagy 12 hónap lehet. Az éves kamat 26 százalék.
Az UniCredit Banknál szintén nem szerepel kifejezetten gyorskölcsön jellegű termék a kínálatban, ám félmillió forintos személyi kölcsön 18 százalékos éves kamattal igényelhető. A jövedelmi elvárás minimum a minimálbér nettó összege – 193 382 forint – a pénzintézetnél.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés
A munkavállalók számára gyakori juttatási forma a céges autó, de az ezzel kapcsolatos áfakezelés számos kihívást és buktatót rejt a vállalkozások számára.
A három leggyakoribb probléma a magáncélú használatot, a károkozás megtérítését és az üzemanyagelszámolást érinti. Az elektromos hajtású autók esetében ezekhez még további kérdések is hozzáadódnak.
„A vállalkozások általában nem is tudnak arról, hogy szabálytalanul számolnak el költségeket, aminek következtében jelentős adókockázatba is belefuthatnak”
– hangsúlyozza Nyári Zsolt, a K-X Consulting ügyvezetője.
A magánhasználat nem megfelelő kezelése számos bizonytalanság forrása
A cég tulajdonában lévő személyautó magáncélú használata Magyarországon jelenleg jövedelemadó-mentes juttatás. A magáncélú használatnak része az üzemanyag, valamint az autópálya matrica költsége is. Így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adókötelezettsége, ha a kolléga úgy dönt, hogy szabadnapján a céges személyautóval leviszi családját a Balatonra. A magánhasználattal kapcsolatban felmerült költség pedig teljes egészében elismert tétel a társasági adóban. Gyakori azonban, hogy a cégek csak egy bizonyos mértékű ingyenes magánhasználatot fogadnak el (például havi 500 km), és a limit feletti kilométerek költségét már megtéríttetik a munkavállalóval.
„Amikor a cégek a magánhasználatért kérnek pénzt a munkavállalóktól, sokszor költségtérítésként szedik be és nem foglalkoznak azzal, hogy valójában az áfa tekintetében adóköteles szolgáltatás nyújtására kerül sor. Ilyenkor a magánszemély részére a magánhasználatról számlát kell kiállítani és arra áfát kell felszámolni, megfizetni. A rossz gyakorlat adóhiányt eredményez, a bizonylat kibocsátásának elmaradása miatt pedig még mulasztási bírságot is kivethet az adóhatóság”
– figyelmeztet Nyári Zsolt.
A károkozás és az üzemanyag-megtérítés terén rengeteg a tisztázandó kérdés
Sok a bizonytalanság akkor is, ha a magánszemély kárt okoz a céges autóban. Amikor a cég a biztosítónak fizetendő önrészt részben vagy egészben ráterheli a magánszemélyre, szintén felmerül az áfafizetési kötelezettség kérdése. Sok esetben a vállalkozások ezt kártérítésként kezelik és nem számolnak fel áfát. Az Európai Bíróság esetjoga alapján azonban ezek a tételek is – amilyen például a szolgáltatásnyújtás – áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettséget eredményezhetnek. Ráadásul a kockázat hatványozottan jelentkezhet, ha a személyautót a társaság más vállalkozástól veszi bérbe, amelynek ő is köteles megfizetni az önrészt.
Az üzemanyag-elszámolásokkal kapcsolatban szintén sok a kérdés és a téves gyakorlat.
„Mivel az üzemanyag-kereskedés alapvetően jövedéki engedélyes tevékenység, ezért ha magánszemélynek üzemanyagot számláz a cég, akkor felmerül a kérdés, hogy rendelkeznie kell-e jövedéki engedéllyel. Kérdéses az is, hogy ebben az esetben az üzemanyag beszerzése után megfizetett áfa levonható-e. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a cég üzemanyagkártyát használ”
– sorolja a mindennapi kockázatokat Nyári Zsolt.
A zöld céges autók terjedése még több kérdést vet fel
Egyre gyakoribb, hogy elektromos autót ad a cég a munkavállalónak és hozzá töltőállomást is kiépít a dolgozó lakhelyén. Ez a gyakorlat újabb áfa-kérdéseket vet fel.
„Az adókövetkezmények szempontjából nagyon lényeges, hogy mi a céges szabály a dolgozó lakhelyén kiépített töltőre vonatkozóan – például abban az esetben, ha a dolgozó elhagyja a céget. Leszerelik a töltőt, kerül az bármennyibe, vagy eladják a dolgozónak, esetleg ingyenesen átengedik és leadózzák? Ha a cég nem számol a potenciális adózási következményekkel, akkor kellemetlen meglepetés érheti”
– hangsúlyozza a szakértő.
Az elektromos céges autók adózásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő, ha a magánszemély az otthoni töltés után az áramszámlát szeretné elszámolni. Mennyit és milyen áron tud a munkaadó kifizetni a dolgozójának? Vehetünk esetleg egy átlagot alapul? Ha napeleme van a dolgozónak, akkor mit tud elszámolni költségként? És ami adó szempontból szintén érdekes: mi a megfelelő adózási eljárás, ha a céges töltőállomáson töltik az ügyfelek vagy dolgozók a saját tulajdonukban lévő autókat? Ha ugyanis ingyenesen töltik a partnerek vagy a kollégák a saját autóikat, akkor azzal jövedelmet juttatunk nekik. De milyen formában kell azt leadózni, egyáltalán mit kell tenni áfa szempontból, és milyen áron kell kiszámlázni a töltés költségét? Alapul vehetőek-e a céges költségek, amelyek a töltéssel kapcsolatban felmerülnek, vagy pedig más piaci árat szükséges keresni annak érdekében, hogy a céges töltést ki lehessen számlázni? Rengeteg kérdés merül fel, a válasz pedig a körülményektől függően változhat.
Szakértő bevonása nélkül szinte elkerülhetetlen a szabálytalan gyakorlat
Mint az a fentiek alapján nyilvánvaló, a céges autók áfakezelése nagyon összetett és kockázatokkal teli terület, különösen a vegyes használat és a magáncélú juttatások miatt. Nemcsak azok a cégek hibáznak gyakran, amelyek a munkavállalóiknak autót adnak, de sokszor még azok a vállalkozások is, amelyek bérbeadással foglalkoznak. A cégek gyakran nem rendelkeznek megfelelő belső szabályzattal vagy dokumentációval a céges autók használatáról, ami tovább növeli az adókockázatot. A nem megfelelő gyakorlat pedig veszélyezteti az áfalevonási jogosultságot.
„Mindenképpen érdemes tehát felülvizsgálni a jelenlegi gyakorlatot, azonosítani a bizonytalan pontokat és azokat minél hamarabb tisztázni, hogy az autók elszámolásával kapcsolatban ne maradjon kockázat”
– összegez a K-X Consulting ügyvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Csökken a kereskedelem jövedelmezősége
Érdemi forrásokat nyit meg a kormány
Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.
dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.
Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyar nyertes a nemzetközi médiaversenyen
Kilenc ország pályázói közül Kis Judit, a Forbes újságírója kapta a Siemens Media Award regionális fődíját.
Igazán különleges helyszínen, a bécsi repülőtér irányítótornyában adták át május 23-án a Siemens Media Award regionális díjait. A nemzetközi szakmai zsűri kilenc ország pályázói és pályaműi közül a legjobbnak az idén a hazai fődíjat másodjára is elnyerő Kis Judit, a Forbes újságírójának Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkét választotta.
A riport a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatja be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.
Kis Judit ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.
A médiaverseny további két díját a cseh Hospodářské noviny lap újságírója, Jan Brož és a Spider’s Web lengyel technológiai portál újságírója, Rafał Pikuła vehette át. Brož a villamosenergia-piacok működését és az algoritmikus villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó cseh Second Foundation céget bemutató cikkéért kapott elismerést, míg Pikuła a mesterséges intelligencia keresőmotorokra gyakorolt hatását elemezte díjnyertes cikkében.
A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia a mindennapi életben betöltött szerepét. Magyarországon 17 nevező 42 pályaművét értékelte a független zsűri, és öt pályázatot díjaztak, akik egyúttal tovább is jutottak a nemzetközi versenybe.
Itt a nemzetközi zsűri, – amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is, – kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) több mint 100 pályamű közül választotta ki a legjobbakat. A shortlistre került pályázók az átadó után a nagymúltú bécsi újságíró rendezvényen, a Concordia Ball-on részt véve ünnepelhettek.
A korábbi években is volt már példa hazai sikerre a Siemens régiós versenyén: 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” c. cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” c. cikkével.
Kis Judit 2008 és 2019 között az MTI Gazdasági Szerkesztőségének újságírója volt, ahol elsősorban a munka világával, illetve környezetvédelmi témákkal foglalkozott. 2010-ben elnyerte a Junior Prima díjat. MTI-s pályafutása után szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság Kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök1 hét ago
A HONOR 6 éves Android-támogatást vállal a napokban megjelent HONOR 400 szériához
-
Okoseszközök5 nap ago
HONOR 400 vagy 400 Pro? Összehasonlítottuk
-
Ipar5 nap ago
Energiaköltség-csökkentés pályázatok nélkül? – PPA, tárolók és innovatív finanszírozási megoldások cégek számára
-
Ipar2 hét ago
30 éves hazánk legkomplexebb építőipari szolgáltatásokat nyújtó cégcsoportja, a DVM group
-
Gazdaság2 hét ago
A mesterséges intelligencia agráralkalmazásairól egyeztetett Palkovics László és Gyuricza Csaba
-
Egészség2 hét ago
A Huawei bemutatta legújabb innovációit Berlinben: fókuszban az egészség, a stílus és a hatékonyság
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkezett a Samsung Vision AI a vállalat legújabb tévéivel és hangprojektoraival
-
Gazdaság1 hét ago
Rekord összegben tart devizát a magyar lakosság