Gazdaság

E-kereskedelmi logisztika és telephelyválasztás 2025-ben Stratégiai megoldások a versenyképesség növeléséért

A 2025. június 4-5-én Esztergomban megrendezett XXI. e-kereskedelmi konferencián kiemelt iparági szereplők stratégiai témaként tárgyalták többek között az e-kereskedők számára kulcsfontosságú logisztikai háttér és telephelyválasztás kérdését.

Az eseményen olyan gigavállalatok, mint például az Allegro, az eMag Magyarország, a Foxpost, az Alza.hu, a Kifli.hu, valamint az Euronics-Vöröskő Kft. képviselői mellett Lőrincz-Hadnagy Tibor, a HAD Group Partnere és üzletfejlesztési vezetője is megosztotta tapasztalatait és a cégcsoport innovatív, KKVk-ra szabható, értékálló, jövőbe mutató megoldásait. Az e-kereskedelmi szektor gyors növekedése új szintre emelte a logisztikai infrastruktúra szerepét. A megfelelő telephely kiválasztása mára nem pusztán működési, hanem versenyképességi kérdéssé vált. A telephelyek kialakításánál kulcsfontosságú, hogy bármilyen technológia biztonságosan telepíthető legyen, különös figyelmet fordítva az üzembiztonságra, a villám- és tűzvédelemre, valamint a minőségre – hiszen a minőség háttérbe szorulása, különösen az e-kereskedelemben, hosszú távon garanciális problémákhoz és elégedetlen ügyfelekhez vezethet. Egyre több, a foglalkoztatottság 65%-át adó hazai kis- és középvállalkozás ismeri fel, hogy a saját raktározási és kiszállítási háttér kialakítása – különösen jól megválasztott lokáció esetén – hosszú távon jelentős üzleti előnyöket biztosít.

A működési helyszín kijelölése az egyik legfontosabb stratégiai döntés az e-kereskedelemben. Az elhelyezkedés meghatározza a kiszállítási idők rövidségét, a logisztikai költségek optimalizálhatóságát, valamint a szolgáltatás megbízhatóságát is. A budapesti agglomerációban Vecsésen, Alsónémedin az elmúlt években sorra jelentek meg a HAD Group-hoz tartozó RaktárAD fejlesztésében olyan új típusú ipari társasházak, amelyek célzottan az e-kereskedelmi szereplők igényeire is szabott tereket kínálnak. A cég pedig a közel jövőben stratégiai nyitást kezdeményez Budapest északi és nyugati agglomerációja – különösen Dunakeszi és Budaörs – irányába, modern és versenyképes raktármegoldásokat kínálva az online térben mozgó vállalkozások számára is.

Saját infrastruktúra vagy kiszervezés?

Magyarországon is megfigyelhető piaci mozgások és fejlesztési irányok azt jelzik, hogy az e-kereskedelem háttérfolyamatai – mint a raktározás és kiszállítás – egyre fontosabb stratégiai területté válnak.

Egy saját tulajdonú, korszerű logisztikai központ nem csupán működési helyszín, hanem versenyelőnyt jelentő eszköz is. Javítja a hatékonyságot, erősíti a márkát, és hosszú távú stabilitást nyújt. Teljes kontrollt biztosít az ellátási lánc felett, lehetővé teszi a folyamatok testre szabását, és kiküszöböli a külső partnerekhez való alkalmazkodás kényszerét. Az így felszabaduló erőforrások pedig célzottan átcsoportosíthatók növekedést támogató területekre – mint a marketing, a digitális fejlesztések vagy az ügyfélszerzés –, ezzel közvetlenül erősítve a vállalkozás versenyképességét és a piaci minőséget.

Innovatív raktármegoldások az e-kereskedelem szolgálatában

A RaktárAD megközelítése a saját tulajdonú raktármegoldásokban rejlik, amelyek lehetővé teszik a teljesen testreszabott logisztikai folyamatok kialakítását. Ez különösen fontos azoknak a cégeknek, amelyek számára a gyors reakcióidő, az egyedi kiszolgálás vagy a rugalmas készletkezelés versenyelőnyt jelenthet.

„Az e-kereskedelem folyamatos és gyors ütemű növekedése új típusú logisztikai megoldásokat tesz szükségessé. A RaktárAD felismerte, hogy a raktár több mint puszta tárolási helyszín. A megfelelő infrastruktúra stratégiai eszközzé válhat a vállalkozások növekedési pályáján. Az ipari társasházak egyúttal lehetőséget teremtenek logisztikai cégek közös felvevőpontjainak kialakítására, valamint több – akár 20–40 – vállalkozás termékeinek összehangolt kiszállítására és egységes árajánlat kidolgozására. Ez a működési forma különösen a versenyképességüket növelni kívánó kis- és középvállalkozások számára jelent hatékony megoldást.”

– emelte ki Lőrincz-Hadnagy Tibor, a HAD Group partnere és üzemeltetési vezetője.

A RaktárAD csarnokaiban az induló e-kereskedelmi cégek alacsony belépési küszöbbel, kis területen kezdhetik meg működésüket, majd – a forgalom növekedésével párhuzamosan – fokozatosan, akár helyszínváltás nélkül bővíthetik jelenlétüket. Ennek szellemében olyan ipari társasházakat alakított ki a cég, amelyek moduláris térstruktúrájukkal képesek alkalmazkodni a vállalkozások eltérő érettségi szintjeihez. A nagyobb, 2000–3000 m²-es csarnokok lehetőséget biztosítanak 200, 500 vagy 600 m²-es egységek kialakítására, ami a kis- és középvállalkozások számára méretgazdaságossági szempontból is előnyös. Ez a rugalmas modell nemcsak költséghatékony, hanem operatív szempontból is stabilitást biztosít.

Az ipari társasházak, mint üzleti ökoszisztéma

Az új generációs ipari társasházak célja nem pusztán az ingatlanhasználat biztosítása, hanem üzleti ökoszisztéma létrehozása, amelyben a vállalkozások saját ritmusukban, kompromisszumok nélkül fejlődhetnek. A hangsúly a tulajdonosi szemléleten, a bővíthetőségen és a hosszú távú gondolkodáson van, nem csupán négyzetméterekről, hanem vállalkozásfejlesztési lehetőségről van szó.

Az ipari társasházak inkubátorház jellegű működésük révén közvetlen kapcsolódási pontot találnak olyan meghatározó szakmai szervezetek felé is, mint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) vagy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), miközben tanácsadási és finanszírozási szolgáltatások is elérhetővé válnak számukra.

Ez az alternatív megközelítés különösen releváns a gyorsan növekvő KKV-k és az e-kereskedelmi szereplők számára, akik professzionális, de önállóan működtethető háttérinfrastruktúrára vágynak. A RaktárAD által kínált modell lehetőséget teremt számukra, hogy megtartsák az irányítást logisztikai folyamataik felett – mindezt egy támogató üzleti közösség részeként, jövőálló környezetben.

Kiemelt lokációk a gyors és költséghatékony kiszállításért

A telephely elhelyezkedése alapvetően meghatározza egy e-kereskedő versenyképességét, hiszen lerövidíti a kiszállítási időt, hatással van a munkaerő-ellátottságra, optimalizálja a készletezést, csökkenti az üzemeltetési költségeket, és javítja a vásárlói élményt. A RaktárAD által kínált ipari társasházak stratégiai logisztikai csomópontokban, a fő közlekedési útvonalak és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelében találhatók, így akár napi vagy aznapi kiszállítás is könnyen megvalósítható. Ezek a kiemelt lokációk nem csupán operatív előnyöket biztosítanak, hanem jelentős befektetési értéket is képviselnek.

Az ipari ingatlanok stabil hozamot biztosítanak, miközben amortizációs költségeik alacsonyabbak, és egyre többen tekintenek rájuk megbízható, értékálló befektetésként. A stratégiai elhelyezkedésű, új építésű ipari ingatlanok még az 5% alatti bruttó hozamkörnyezetben is kiemelkedő megtérülési lehetőséget kínálnak. Ezen ingatlanok amortizációs szintje alacsonyabb, mint a lakóingatlanoké, amelyek rendszeres esztétikai felújítást igényelnek. Az elmúlt tíz év piaci adatai alapján a lakóingatlanok árai 300%-kal, míg az ipari ingatlanok értéke 200%-kal emelkedett, miközben a bérleti díjak mindkét szegmensben megduplázódtak a 50–250 millió forint közötti értékkategóriában.

A digitális kiskereskedelem és a magyar vállalkozások jövője

Az online tér egyre nagyobb szerepet játszik a termékértékesítésben. Világszerte, így Európában is folyamatosan nő az online vásárlások aránya. Különösen az Egyesült Államokban és Kínában válik dominánssá az e-kiskereskedelem, amely alapvetően átalakítja a piacokat. Magyarországon jelenleg az eladott termékek 9,8%-át bonyolítják online, míg az Európai Unióban ez az arány megközelíti a 15%-ot, Kína egyes tartományaiban pedig az 50%-ot is meghaladja, ami jól mutatja, hogy hazánk is követi a nemzetközi növekedési trendet. A piaci verseny szempontjából kulcsfontosságú, hogy a hazai vállalatok vagy inkább a nagy nemzetközi technológiai cégek lesznek-e a meghatározó szereplők. Ebben a kontextusban kiemelkedő jelentőségű a HAD Grouphoz tartozó Daniella Kereskedelmi Kft. és a Lumenet Kft. romániai együttműködése, amely erősíti a magyar vállalkozások digitális jelenlétét és fejlődését a régióban.

„A digitalizációra minden vállalatnak fel kell készülnie, és el kell indítania az ehhez szükséges folyamatokat. A bevezetés időszakában előforduló nehézségek és hibák természetesek, ezért elengedhetetlen a szakmai támogatás, amelyet az e-kereskedelmi szövetség biztosít. Az e-kereskedelem jelenleg egyre inkább a centralizált és globális működés irányába fejlődik. A magyar e-kereskedők hosszú távú versenyképessége azon múlik, hogy rendelkeznek-e egy adott területen speciális, mélyreható szakértelemmel – legyen az az e-kereskedelmi folyamatok vagy a termékismeret –, miközben széles termékválasztékkal képesek megjelenni a piacon. A cégek közötti összefogás nemcsak a technológiai innovációt, hanem a közösségi szemléletet is előtérbe helyezi, ami elengedhetetlen a magyar KKV-k számára a piaci kihívások kezelésében. Az ipari társasházakban az erőforrások és a tapasztalatok megosztása, valamint a közös energetikai és logisztikai megoldások alkalmazása hozzájárulnak a KKV-k versenyképességének növeléséhez, továbbá támogatják őket abban, hogy ne egyedül kelljen szembenézniük a változó piaci környezettel. Így a magyar e-kereskedelmi vállalkozások aktívan alakíthatják a jövő digitális kiskereskedelmi piacát.”

– hangsúlyozta Zabari István, a Lumenet Kft. ügyvezetője, az Ecommerce Hungary elnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:logisztika megoldás stratégiai telephely választás

Up Next

Az Arsenal és a TCL többéves megállapodással globális szintre emeli együttműködését

Don't Miss

Fenntartható sörfőzést fejleszt a Danube Cup győztes startup-ja

Gazdaság

Az ESG rangsorok élmezőnyében a Schneider Electric

Kiemelkedő eredményeket ért el a World Benchmarking Alliance (WBA) legutóbbi ESG értékelésén a Schneider Electric. A vállalat az EcoVadis értékelésen ismét Platina érmet kapott, ezzel már sorban hatodik éve van a legjobban teljesítő 1 százalékban a vizsgált cégek között.

Újabb jelentős elismerést kapott a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) teljesítményéért. A vállalat kiváló eredményeket ért el a legutóbbi World Benchmarking Alliance (WBA) értékelésen, amelynek keretében globálisan mintegy 2000 céget értékelnek. A Schneider Electric a „Social Benchmark” szegmensben az első, míg a „Gender Benchmark” kategóriában a harmadik helyet szerezte meg, ami mutatja, hogy a társaság élen jár a tisztességes munkavégzés, az etika, az egyenlő javadalmazás és juttatások, valamint az erőszak és zaklatás megelőzése terén.

A Schneider Electric egyike volt annak a mindössze kilenc vállalatnak világszerte, amely „A” minősítést kapott a WBA „ACT Core” módszertana alapján, ami újabb elismerése annak, hogy hatékony a karbonátmenet megvalósításában.

A cég a lehetséges 100-ból 87 pontot ért el az EcoVadis értékelésen, ezzel Platina érmet szerzett, és sorban hatodik éve bekerült az értékelésbe világszerte bevont vállalatok között a legjobban teljesítő 1 százalékba.

„Schneider Sustainability Impact” programunk utolsó évében ezek az elismerések jelzik következetességünket és az eddig elért eredményeinket. Egyben bizonyítékai annak is, hogy abban az esetben, ha a fenntarthatóságot stratégiánk és működésünk középpontjába állítjuk, mérhető eredményeket hoz. Miközben felkészülünk utunk következő szakaszára, továbbra is arra koncentrálunk, hogy még magasabbra tegyük a lécet, és mindenkit, aki velünk kapcsolatban áll bevonjunk a fenntarthatósághoz vezető átalakulásba”

– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

A WBA értékelésen elért eredmények mellett más jelentős ESG-rangsorokban és indexekben is a legjobbak között szerepelt a Schneider Electric. A vállalat bekerült a Corporate Knights „Global 100 Most Sustainable Corporations” indexébe, megerősítve pozícióját a környezetvédelmi gyakorlatukról világszerte elismert cégek között.

Emellett a társaság elnyerte az IR Society Awards legjobb fenntarthatósági kommunikációért járó díját. A közelmúltban a vállalatot a Fortune magazin „World’s Most Admired Companies 2026” listáján is elismerték, ami mutatja, hogy milyen hírnévnek örvend a Schneider Electric a cégvezetők és elemzők körében a stratégia megvalósításának, a vezetői képességeknek és a hosszú távú jövőképnek köszönhetően.

Az elmúlt öt évben a Schneider Electric fenntarthatósági stratégiáját a Schneider Sustainability Impact (SSI) program irányította, amely jól mérhető célok elérését tűzte ki a klímavédelem, az erőforrások, a bizalom és az esélyegyenlőség területén, támogatva a vállalat 2021 és 2025 közötti törekvéseit. Ennek eredményeként a céget egyaránt kétszer választotta a világ legfenntarthatóbb vállalatának a Corporate Knights, illetve a Time Magazine és a Statista is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új EU-tanulmány vizsgálja a nemek közötti különbségeket a deep tech befektetésekben

Egy új, EU által támogatott tanulmány rávilágít a befektetések nemek közötti különbségeire Európában, különös tekintettel a deep tech szektorra, arra az innovációs területre, amely kulcsszerepet játszik Európa hosszú távú versenyképességében, biztonságában és gazdasági ellenálló képességében.

A deep tech olyan vállalatokat jelent, amelyek tudományos áttörésekre és fejlett mérnöki megoldásokra épülnek, és gyakran kutatólaboratóriumokból vagy egyetemekről indulnak. Ide tartoznak többek között a mesterséges intelligencia, a fejlett anyagok, a félvezetők, a robotika, a kvantumtechnológiák, az éghajlati és energiarendszerek, az egészségügy és a biotechnológia, valamint az ipari technológiák területén működő cégek. A fogyasztói piacra fókuszáló digitális startupokkal szemben a deep tech vállalatok jellemzően hosszabb fejlesztési ciklusokat, speciális szaktudást és jelentős kezdeti tőkét igényelnek, mielőtt piacra lépnek.

Az Európai Unió számára a deep tech stratégiai jelentőségű. Megalapozza a zöld és a digitális átállást, erősíti az ipari vezető szerepet, és csökkenti a külső technológiáktól való függést olyan kritikus területeken, mint az energia, az egészségügy és a biztonság. Ezért a tehetségek tőkéhez jutásának biztosítása ezekben az ágazatokban nem csupán méltányossági kérdés, hanem Európa globális versenyképességének kulcsa.

Két cél: a különbség mérése és annak csökkentése

A projekt két egymást kiegészítő cél köré épült. Egyrészt olyan adatok azonosítására és egységesítésére törekedett, amelyek segítségével a nemek közötti befektetési különbség Európa-szerte következetes és átlátható módon mérhető. Másrészt közvetlen párbeszédet folytatott alapítókkal, befektetőkkel és szakpolitikai döntéshozókkal annak érdekében, hogy feltárja, miért marad fenn ez a különbség, és mi segíthet annak csökkentésében, különösen a deep tech területén.

Bár léteznek nemek szerint bontott adatok, ezek gyakran széttagoltak, eltérő definíciókon alapulnak, vagy nem hasonlíthatók össze nyilvánosan. Ez megnehezíti a döntéshozók, befektetők és az ökoszisztéma szereplői számára a haladás értékelését és a célzott beavatkozások megtervezését.

Prototípus dashboard: interaktív adatfelület a befektetési nemi különbségek feltérképezésére

A projekt egyik központi eredménye a Dealroom által kifejlesztett Gender Gap in Investments Dashboard, egy interaktív adatfelület, amely már most is átfogó képet ad a befektetésekben tapasztalható nemi különbségek jelenlegi helyzetéről. A felület egyetlen, könnyen hozzáférhető rendszeren belül gyűjti össze az európai vállalatok alapítócsapataira és kockázatitőke-befektetéseire vonatkozó adatokat.

A dashboard nem végleges megoldás, hanem egy továbbfejleszthető alap: idővel további adatforrások bevonásával bővíthető, javíthatja a lefedettséget, és árnyaltabb képet adhat arról, hogyan hatnak egymásra a nemek, az ágazatok, a finanszírozási szakaszok és a földrajzi tényezők. A hosszú távú cél egy hiteles, közös európai adatplatform kialakítása a nemek és a befektetések területén.

Mit mutatnak az adatok: a deep tech szektorban továbbra is jelentős az egyenlőtlenség

Már ebben a korai szakaszban is tartós egyenlőtlenségek rajzolódnak ki. Európa-szerte azok a startupok, amelyeknek legalább egy női alapítójuk van, az összes kockázatitőke-finanszírozási kör mindössze 14,4%-át, valamint a teljes kockázatitőke-volumen 12%-át vonzzák.

A deep tech területén az aránytalanság még markánsabb: a vállalatok mintegy 80%-át kizárólag férfiakból álló csapatok alapítják, és ők részesülnek a kockázati tőke közel 90%-ában.

Mivel a deep tech kifejezetten tőkeigényes ágazat, ezek az eltérések különösen nagy jelentőséggel bírnak. Az, hogy ma kik jutnak korai és további finanszírozáshoz, meghatározza, hogy a jövőben mely technológiák tudnak széles körben elterjedni Európában.

Az ökoszisztéma tapasztalatai: a számokon túli bizonyítékok

Az adatelemzés kiegészítéseként a projekt kiemelt hangsúlyt fektetett a kvalitatív kutatásra és az ökoszisztéma szereplőivel folytatott aktív párbeszédre.

A kutatócsapat 11 hónap alatt:
• 81 mélyinterjút készített alapítókkal, befektetőkkel, alapkezelőkkel, állami bankok képviselőivel és uniós döntéshozókkal
• 12 ökoszisztéma-eseményt szervezett Európa-szerte, több mint 1000 résztvevő bevonásával

Országoktól és ágazatoktól függetlenül a résztvevők rendszeresen strukturális akadályokra hívták fel a figyelmet, köztük a korai és növekedési tőkéhez való hozzáférés nehézségeire, a forrásbevonás során tapasztalható hitelességi hiányosságokra – különösen a deep tech területén –, a támogatási rendszerek széttagoltságára, valamint a befektetési döntéshozatalban megfigyelhető korlátozott diverzitásra.

A felismeréstől a cselekvésig: Európa prioritásai

Az adatok és az ökoszisztéma visszajelzései alapján a jelentés több cselekvési területet jelöl ki:

Egy állandó európai adatközpont létrehozása a nemek és a befektetések területén, a Dealroom dashboardra építve, majd további nyilvános és magánadatforrások bevonásával.
A beruházási adatok összehasonlíthatóságának és érthetőségének javítása közös definíciók és jelentési szabványok alkalmazásával az uniós és nemzeti finanszírozási programokban.
A korai támogatás és a növekedési finanszírozás közötti szakadék csökkentése, hogy a startupok – különösen a hosszabb fejlesztési ciklusú deep tech vállalatok – ne essenek ki a finanszírozási pályáról, mielőtt növekedési szakaszba léphetnének.
A közberuházások tudatos felhasználása a piac alakítására, az EU jelentős befektetői szerepére – köztük az Európai Innovációs Tanácsra (EIC) és befektetési ágára, az EIC Alapra – építve, a magántőke bevonzása és megfelelő ösztönzők kialakítása érdekében.
Az ökoszisztéma szereplői közötti kapcsolatok erősítése, hogy az alapítók könnyebben megtalálják a megfelelő finanszírozási útvonalakat és elérjék a kulcsfontosságú döntéshozókat.

A hosszú távú változás alapja

A tanulmány központi következtetése egyértelmű: Európában nincs hiány női innovátorokból, hiányoznak azonban azok a rendszerek, amelyek következetesen mérik, finanszírozzák és növekedési pályára állítják őket.

A közös adatbázis és az ökoszisztémán belüli együttműködések ötvözésével a projekt alapot teremt a tájékozottabb szakpolitikai irányok kidolgozásához, az előnyösebb befektetési döntésekhez, és segít megteremteni egy erősebb, inkluzívabb európai mélytechnológiai ökoszisztémát.

A tanulmány ezen a linken megtekinthető: https://gendergap-investments.eu/uploads/documents/Gender-Investment-Gap-Report-Executive-Summary.pdf

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

„Cápát fogtak” a Széchenyi István Egyetem hallgatói

A győri Széchenyi István Egyetem két jelenlegi és egy már végzett hallgatója szerepelt a napokban az RTL Cápák között című televíziós műsorában, ahol Holostep nevű startupjukat mutatták be.

A fiatalok olyan szolgáltatásokat hoztak létre, amelyek az online vásárlást emelik magasabb szintre a saját fejlesztésű szoftverük és 3D alapú technológiák segítségével. A cápák közül Balogh Péter – közismert nevén Petya – gyorsan lecsapott a lehetőségre, és betársult a vállalkozásba.

A Széchenyi István Egyetem két jelenlegi hallgatóját, a mérnök-informatikusnak tanuló Litvai Gábort és az építőmérnök szakos Malachowsky Kornélt, valamint az intézményben korábban mérnök-informatikusként végzett Gróf Eriket a közelmúltban az egész ország megismerhette, hiszen a Cápák Között című műsorban mutatták be vállalkozásukat, a Holostepet. Látványosan prezentálták fejlesztéseiket, amelyek a webshopokban vásárlók számára kínálnak jobb felhasználói élményt, az üzemeltetőknek pedig magasabb vásárlási, alacsonyabb visszaküldési arányt.

A Széchenyi István Egyetem hallgatói a Cápák között című műsorban. (Fotó: RTL/Cápák között)

Megoldásaik lehetővé teszik, hogy az érdeklődők valósághű képet kapjanak, virtuálisan ki-, illetve felpróbálhassák az adott webshopban elérhető árucikket. 3D-s megjelenítőjükkel például egy bútort tekinthetünk meg saját szobánkban, 3D konfigurátorukkal pedig egyedileg állíthatunk össze egy terméket, többek közt megtervezhetjük új autónk megjelenését. A harmadik fejlesztésük a „virtual try on”, amivel fel is próbálhatjuk az árucikket. A műsorban ezt egy Balogh Petyára virtuálisan ráhelyezett napszemüveggel illusztrálták. A számítástechnikai vonalon mozgó cápát hamar meggyőzték a látottak, hiszen alkudozás nélkül megadta a fiatalok által kért 15 millió forintot a cég 10 százalékáért. Sokat nyomott a latban, hogy vállalkozásuk mindössze egy év alatt közel 100 millió forintos árbevételt ért el.

„Kornél és Erik Szombathelyről, én a Zala vármegyei Batykról érkeztem a Széchenyi István Egyetemre, ahol barátság szövődött közöttünk”

– kezdte történetüket Litvai Gábor, a Holostep ügyvezetője. A cégnél programozással foglalkozó Gróf Erik hozzátette, a győri egyetem Állásbörzéjén ismerte meg első munkahelyét, ahol később Gábor mentora lett, aki gyakornoki pozíciót kapott ugyanannál a vállalatnál. A három fiatalt egy közös cél motiválta, hogy saját vállalkozást alapítsanak, és valami igazán innovatívat alkossanak.

„A koncepció már három-négy éve megszületett, körülbelül két éve lett belőle demózható termék, ez alapozta meg, hogy már az első üzleti évünkben profitot tudtunk termelni”

– árulta el Gábor.

„Korábban egy észt cégnél dolgoztam, amely hasonló szolgáltatásokat fejlesztett, de elsősorban a divatipar területére. A mi szerepvállalásunkat viszont a piac alakította, így a klímás cégtől a bútorgyártó vállalkozásokig széles az ügyfélpalettánk”

– emelte ki Malachowsky Kornél, akinek a vizuális, 3D-s megjelenítés a fő feladata. Hozzáfűzte, legelső ügyfelüket a hazai e-kereskedelem fórumán, a budapesti Ecommerce Expón szerezték, ahol akkor még csak látogatóként voltak jelen.

„A következő évben már kiállítóként mentünk, és borzasztóan elfáradtunk a nap végére. Az ötödik kávé után jött az ötlet, hogy egy kicsit hagyjuk el a standunkat, és nézzük meg a Cápák között kitelepülését. A beszélgetés olyan jól sikerült, hogy behívtak minket, az eredményes casting után pedig a műsorban is megmutathattuk magunkat”

– mesélte.

Visszaidézték azt a pillanatot, amikor kiderült, hogy a cápák között ülő Bojinka Miklós cégével akkor már kapcsolatban álltak, hogy webshopját „feltuningolják”. Ez a momentum hitelesítette szolgáltatásukat, egyben olyan pozitív hangulatot teremtett, amely sokat segített nekik prezentációjuk során. Az adás óta folyamatos az érdeklődés a Holostep iránt, naponta akár öt-hat új ügyféllel is tárgyalnak, így számuk már eléri a hetvenet, ami jóval száz feletti webshopot jelent.

„Balogh Petyával és cégével már meg is kezdődött a közös munka, folyamatosan egyeztetünk, és tervezzük közös útunkat. Érezzük a bizalmat, ami nagyon fontos számunkra”

– egészítette ki Gábor.

Balogh Petya Litvai Gáborral, Malachowsky Kornéllal és Gróf Erikkel. (Fotó: RTL/Cápák között

A fiatalok elmondták, sokat köszönhetnek a Széchenyi-egyetemnek, hiszen innen indult a barátságuk, ahogy közös vállalkozásuk ötlete is. Litvai Gáborra nagy hatást gyakoroltak azok a vállalkozásépítést ösztönző spinoffrendezvények, amelyeken tapasztalt vezetők, köztük éppen Balogh Petya is megosztotta életútját a hallgatókkal. Gróf Erik a programozás szeretetét hozta magával az egyetemről, itt vált világossá számára, hogy ebben szeretne dolgozni. Malachowsky Kornél szemléletét, vizualitását és a kreatív alkotói attitűdjét említi, amely építőmérnöki tanulmányai során fejlődött ki benne. Kapcsolódási pontnak nevezték kutatásukat is, amelyben azt vizsgálják, hogy fejlesztéseiket miként lehet alkalmazni az edukációban, interaktívabbá téve az építőmérnöki képzést.

Mindhárman úgy látják, ha valaki eltökélt, szereti azt, amit csinál, valamint hajlandó rá időt és energiát áldozni, az előbb-utóbb eredményre vezet.

„A győri egyetem kitűnő helye a kapcsolatépítésnek és a jövőbe mutató beszélgetéseknek is, amelyek során meg lehet találni azokat a társakat, akikkel érdemes nagy dolgokba belevágni”

– adták útravalóul hallgatótársaiknak a Holostep ifjú tulajdonosai.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!