Gazdaság

E-kereskedelmi logisztika és telephelyválasztás 2025-ben Stratégiai megoldások a versenyképesség növeléséért

A 2025. június 4-5-én Esztergomban megrendezett XXI. e-kereskedelmi konferencián kiemelt iparági szereplők stratégiai témaként tárgyalták többek között az e-kereskedők számára kulcsfontosságú logisztikai háttér és telephelyválasztás kérdését.

Az eseményen olyan gigavállalatok, mint például az Allegro, az eMag Magyarország, a Foxpost, az Alza.hu, a Kifli.hu, valamint az Euronics-Vöröskő Kft. képviselői mellett Lőrincz-Hadnagy Tibor, a HAD Group Partnere és üzletfejlesztési vezetője is megosztotta tapasztalatait és a cégcsoport innovatív, KKVk-ra szabható, értékálló, jövőbe mutató megoldásait. Az e-kereskedelmi szektor gyors növekedése új szintre emelte a logisztikai infrastruktúra szerepét. A megfelelő telephely kiválasztása mára nem pusztán működési, hanem versenyképességi kérdéssé vált. A telephelyek kialakításánál kulcsfontosságú, hogy bármilyen technológia biztonságosan telepíthető legyen, különös figyelmet fordítva az üzembiztonságra, a villám- és tűzvédelemre, valamint a minőségre – hiszen a minőség háttérbe szorulása, különösen az e-kereskedelemben, hosszú távon garanciális problémákhoz és elégedetlen ügyfelekhez vezethet. Egyre több, a foglalkoztatottság 65%-át adó hazai kis- és középvállalkozás ismeri fel, hogy a saját raktározási és kiszállítási háttér kialakítása – különösen jól megválasztott lokáció esetén – hosszú távon jelentős üzleti előnyöket biztosít.

A működési helyszín kijelölése az egyik legfontosabb stratégiai döntés az e-kereskedelemben. Az elhelyezkedés meghatározza a kiszállítási idők rövidségét, a logisztikai költségek optimalizálhatóságát, valamint a szolgáltatás megbízhatóságát is. A budapesti agglomerációban Vecsésen, Alsónémedin az elmúlt években sorra jelentek meg a HAD Group-hoz tartozó RaktárAD fejlesztésében olyan új típusú ipari társasházak, amelyek célzottan az e-kereskedelmi szereplők igényeire is szabott tereket kínálnak. A cég pedig a közel jövőben stratégiai nyitást kezdeményez Budapest északi és nyugati agglomerációja – különösen Dunakeszi és Budaörs – irányába, modern és versenyképes raktármegoldásokat kínálva az online térben mozgó vállalkozások számára is.

Saját infrastruktúra vagy kiszervezés?

Magyarországon is megfigyelhető piaci mozgások és fejlesztési irányok azt jelzik, hogy az e-kereskedelem háttérfolyamatai – mint a raktározás és kiszállítás – egyre fontosabb stratégiai területté válnak.

Egy saját tulajdonú, korszerű logisztikai központ nem csupán működési helyszín, hanem versenyelőnyt jelentő eszköz is. Javítja a hatékonyságot, erősíti a márkát, és hosszú távú stabilitást nyújt. Teljes kontrollt biztosít az ellátási lánc felett, lehetővé teszi a folyamatok testre szabását, és kiküszöböli a külső partnerekhez való alkalmazkodás kényszerét. Az így felszabaduló erőforrások pedig célzottan átcsoportosíthatók növekedést támogató területekre – mint a marketing, a digitális fejlesztések vagy az ügyfélszerzés –, ezzel közvetlenül erősítve a vállalkozás versenyképességét és a piaci minőséget.

Innovatív raktármegoldások az e-kereskedelem szolgálatában

A RaktárAD megközelítése a saját tulajdonú raktármegoldásokban rejlik, amelyek lehetővé teszik a teljesen testreszabott logisztikai folyamatok kialakítását. Ez különösen fontos azoknak a cégeknek, amelyek számára a gyors reakcióidő, az egyedi kiszolgálás vagy a rugalmas készletkezelés versenyelőnyt jelenthet.

„Az e-kereskedelem folyamatos és gyors ütemű növekedése új típusú logisztikai megoldásokat tesz szükségessé. A RaktárAD felismerte, hogy a raktár több mint puszta tárolási helyszín. A megfelelő infrastruktúra stratégiai eszközzé válhat a vállalkozások növekedési pályáján. Az ipari társasházak egyúttal lehetőséget teremtenek logisztikai cégek közös felvevőpontjainak kialakítására, valamint több – akár 20–40 – vállalkozás termékeinek összehangolt kiszállítására és egységes árajánlat kidolgozására. Ez a működési forma különösen a versenyképességüket növelni kívánó kis- és középvállalkozások számára jelent hatékony megoldást.”

– emelte ki Lőrincz-Hadnagy Tibor, a HAD Group partnere és üzemeltetési vezetője.

A RaktárAD csarnokaiban az induló e-kereskedelmi cégek alacsony belépési küszöbbel, kis területen kezdhetik meg működésüket, majd – a forgalom növekedésével párhuzamosan – fokozatosan, akár helyszínváltás nélkül bővíthetik jelenlétüket. Ennek szellemében olyan ipari társasházakat alakított ki a cég, amelyek moduláris térstruktúrájukkal képesek alkalmazkodni a vállalkozások eltérő érettségi szintjeihez. A nagyobb, 2000–3000 m²-es csarnokok lehetőséget biztosítanak 200, 500 vagy 600 m²-es egységek kialakítására, ami a kis- és középvállalkozások számára méretgazdaságossági szempontból is előnyös. Ez a rugalmas modell nemcsak költséghatékony, hanem operatív szempontból is stabilitást biztosít.

Az ipari társasházak, mint üzleti ökoszisztéma

Az új generációs ipari társasházak célja nem pusztán az ingatlanhasználat biztosítása, hanem üzleti ökoszisztéma létrehozása, amelyben a vállalkozások saját ritmusukban, kompromisszumok nélkül fejlődhetnek. A hangsúly a tulajdonosi szemléleten, a bővíthetőségen és a hosszú távú gondolkodáson van, nem csupán négyzetméterekről, hanem vállalkozásfejlesztési lehetőségről van szó.

Az ipari társasházak inkubátorház jellegű működésük révén közvetlen kapcsolódási pontot találnak olyan meghatározó szakmai szervezetek felé is, mint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) vagy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), miközben tanácsadási és finanszírozási szolgáltatások is elérhetővé válnak számukra.

Ez az alternatív megközelítés különösen releváns a gyorsan növekvő KKV-k és az e-kereskedelmi szereplők számára, akik professzionális, de önállóan működtethető háttérinfrastruktúrára vágynak. A RaktárAD által kínált modell lehetőséget teremt számukra, hogy megtartsák az irányítást logisztikai folyamataik felett – mindezt egy támogató üzleti közösség részeként, jövőálló környezetben.

Kiemelt lokációk a gyors és költséghatékony kiszállításért

A telephely elhelyezkedése alapvetően meghatározza egy e-kereskedő versenyképességét, hiszen lerövidíti a kiszállítási időt, hatással van a munkaerő-ellátottságra, optimalizálja a készletezést, csökkenti az üzemeltetési költségeket, és javítja a vásárlói élményt. A RaktárAD által kínált ipari társasházak stratégiai logisztikai csomópontokban, a fő közlekedési útvonalak és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelében találhatók, így akár napi vagy aznapi kiszállítás is könnyen megvalósítható. Ezek a kiemelt lokációk nem csupán operatív előnyöket biztosítanak, hanem jelentős befektetési értéket is képviselnek.

Az ipari ingatlanok stabil hozamot biztosítanak, miközben amortizációs költségeik alacsonyabbak, és egyre többen tekintenek rájuk megbízható, értékálló befektetésként. A stratégiai elhelyezkedésű, új építésű ipari ingatlanok még az 5% alatti bruttó hozamkörnyezetben is kiemelkedő megtérülési lehetőséget kínálnak. Ezen ingatlanok amortizációs szintje alacsonyabb, mint a lakóingatlanoké, amelyek rendszeres esztétikai felújítást igényelnek. Az elmúlt tíz év piaci adatai alapján a lakóingatlanok árai 300%-kal, míg az ipari ingatlanok értéke 200%-kal emelkedett, miközben a bérleti díjak mindkét szegmensben megduplázódtak a 50–250 millió forint közötti értékkategóriában.

A digitális kiskereskedelem és a magyar vállalkozások jövője

Az online tér egyre nagyobb szerepet játszik a termékértékesítésben. Világszerte, így Európában is folyamatosan nő az online vásárlások aránya. Különösen az Egyesült Államokban és Kínában válik dominánssá az e-kiskereskedelem, amely alapvetően átalakítja a piacokat. Magyarországon jelenleg az eladott termékek 9,8%-át bonyolítják online, míg az Európai Unióban ez az arány megközelíti a 15%-ot, Kína egyes tartományaiban pedig az 50%-ot is meghaladja, ami jól mutatja, hogy hazánk is követi a nemzetközi növekedési trendet. A piaci verseny szempontjából kulcsfontosságú, hogy a hazai vállalatok vagy inkább a nagy nemzetközi technológiai cégek lesznek-e a meghatározó szereplők. Ebben a kontextusban kiemelkedő jelentőségű a HAD Grouphoz tartozó Daniella Kereskedelmi Kft. és a Lumenet Kft. romániai együttműködése, amely erősíti a magyar vállalkozások digitális jelenlétét és fejlődését a régióban.

„A digitalizációra minden vállalatnak fel kell készülnie, és el kell indítania az ehhez szükséges folyamatokat. A bevezetés időszakában előforduló nehézségek és hibák természetesek, ezért elengedhetetlen a szakmai támogatás, amelyet az e-kereskedelmi szövetség biztosít. Az e-kereskedelem jelenleg egyre inkább a centralizált és globális működés irányába fejlődik. A magyar e-kereskedők hosszú távú versenyképessége azon múlik, hogy rendelkeznek-e egy adott területen speciális, mélyreható szakértelemmel – legyen az az e-kereskedelmi folyamatok vagy a termékismeret –, miközben széles termékválasztékkal képesek megjelenni a piacon. A cégek közötti összefogás nemcsak a technológiai innovációt, hanem a közösségi szemléletet is előtérbe helyezi, ami elengedhetetlen a magyar KKV-k számára a piaci kihívások kezelésében. Az ipari társasházakban az erőforrások és a tapasztalatok megosztása, valamint a közös energetikai és logisztikai megoldások alkalmazása hozzájárulnak a KKV-k versenyképességének növeléséhez, továbbá támogatják őket abban, hogy ne egyedül kelljen szembenézniük a változó piaci környezettel. Így a magyar e-kereskedelmi vállalkozások aktívan alakíthatják a jövő digitális kiskereskedelmi piacát.”

– hangsúlyozta Zabari István, a Lumenet Kft. ügyvezetője, az Ecommerce Hungary elnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:logisztika megoldás stratégiai telephely választás

Up Next

Az Arsenal és a TCL többéves megállapodással globális szintre emeli együttműködését

Don't Miss

Fenntartható sörfőzést fejleszt a Danube Cup győztes startup-ja

Gazdaság

Az autópiac átrendeződik: elektromos hullám, kínai offenzíva és az olajár-sokk formálja 2026-ot

A Használtautó.hu friss piaci elemzése szerint a hazai használtautó-piac egy évtizedes átrendeződés küszöbén áll. Miközben 2025-ben kiegyensúlyozottan működött a piac, 2026 elejére három egymást erősítő trend erősödött meg: az elektromos autók tömeges megjelenése a használt kínálatban, a kínai gyártók gyors térnyerése, és a Hormuzi-szoros válságának hatása az üzemanyagárakra. A következő 2-3 évet várhatóan nem a volumenek növekedése, hanem a piac szerkezetének átalakulása fogja meghatározni.

Stabil alap, változó szerkezet

A használtautó-piac 2025-ben kiegyensúlyozott képet mutatott: közel 700 ezer tulajdonosváltás történt, ami 2,8%-os növekedést jelentett, miközben a Használtautó.hu-n mért érdeklődések* száma 4,95 millióra emelkedett (+2,7%), és a kínálat volumene gyakorlatilag változatlan maradt.

Az átlagos vételár 5,13 millió forintra nőtt (+7,4%), de ezzel párhuzamosan a kínálat minősége is javult: csökkent az átlagéletkor (12,93-ről 12,87 évre) és a futásteljesítmény is (179 300-ról 177 581 kilométerre). A piac lassan, de egyértelműen fiatalodik és magasabb értékű modellek irányába tolódik.

Az elektromos és hibrid modellek iránti érdeklődés együttesen több mint 123 ezerrel nőtt, gyakorlatilag lefedve a teljes piaci növekményt. Az elektromos modelleknél +44,5%, a hibrideknél +20,8% volt a bővülés, miközben a dízel iránti érdeklődés tovább csökkent (-2%) és a benzines modellek iránti kereslet változatlan maradt (+1,7%).

EV cunami: a céges autók megérkeznek a használt piacra

A globális trend egyre jobban érezhető a hazai piacon is. Az Egyesült Államokban 2026-ban több mint 300 ezer lízingből visszatérő elektromos autó jelenik meg a piacon ami egy év alatt 200%-os növekedést jelent. Európában a vállalati flották elektrifikációja termeli ki a 3-5 éves, alacsony futásteljesítményű ex-lease EV-ket, amelyek egyre nagyobb számban Kelet-Európa felé is áramlanak.

A Használtautó.hu adatai alapján ez a trend már Magyarországon is látható: 2026 februárjában az elektromos hirdetések száma 33,8%-kal nőtt éves alapon, az érdeklődés 20,9%-kal emelkedett.

Az elektromos és hibrid autók átlagára közben gyakorlatilag konvergált: az EV-k 10,6 millió, a hibridek 11 millió forint körül állnak – mindössze 412 ezer forint a különbség. Az alternatív hajtások ezzel árban is közvetlen versenytársai lettek egymásnak.

Kínai márkák: olcsó alternatíva helyett közvetlen versenytárs

A kínai gyártók térnyerése 2026 elején felgyorsult. A Használtautó.hu adatai szerint 8 kínai márka szerepel a legkeresettebb modellek top 20-as listáján. Az Omoda például 2024 végi piacra lépése után két hónap alatt a top 10-be került.

A kínai modellek pozicionálása egyértelműen változott: az árak 6,8 és 21,9 millió forint között szóródnak, közvetlenül versenyezve a Suzuki, Kia, Nissan és Toyota modelljeivel.

A hagyományos gyártók ennek megfelelően reagálnak: egyre gyakoribbak az importőri árakciók és kedvezményes finanszírozási kampányok, a Suzuki aktívan a céges vásárlók felé fordul, a Volkswagen Polo pedig a legolcsóbb új autóvá vált. A Toyota pozíciója továbbra is megingathatatlan, a BMW és Mercedes stabil prémium jelenléttel bír.

Az olajár-sokk közvetlen hatása a keresletre

A Hormuzi-szoros válsága új kockázati tényezőt hozott a piacra. A Brent olajár január óta mintegy 65%-ot emelkedett, a csúcson meghaladta a 112 dollárt hordónként. Magyarországon a bevezetett 595 Ft/l-es védett ár nélkül a piaci üzemanyagár 680 Ft/l felett járna.

A nemzetközi elemzések szerint elhúzódó konfliktus esetén 120–150 dolláros olajár sem kizárt, ami a kutatások alapján közvetlenül érinti az autóvásárlási döntéseket: ha a háztartások 15-20%-kal többet költenek üzemanyagra, az autóvásárlás az első kiadások közé tartozik, amit elhalasztanak. Ezzel párhuzamosan a forint gyengülése és az emelkedő szállítási költségek az importautók árát is emelik, miközben a jelenlegi 10-18%-os autóhitel-kamatok mellett a finanszírozási környezet sem javul.

“A számok azt mutatják, hogy a piac nem egyszerűen növekszik – hanem átrendeződik. Az elektromos autók árkonvergenciája, a kínai márkák gyors piacra lépése és a geopolitikai feszültségek együttesen olyan környezetet teremtenek, ahol a következő 2-3 év alapvetően más lesz, mint az elmúlt évtized. A Használtautó.hu adatai közel 5 millió éves érdeklődéssel lefedik a teljes magyar piacot – ami nálunk látszik, az nem minta, hanem gyakorlatilag maga a piac“

– mondta Koralewsky Márk, a használtautó.hu vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kutatás: Túlterheltek és időhiányban szenvednek a magyar női vállalkozók és vezetők

Túlterheltség, folyamatos jelenlét és krónikus időhiány – röviden így jellemezhetőek a hazai nő vállalkozók, valamint vezető beosztásban dolgozó nők mindennapjai – derül ki a Számlázz.hu legújabb felméréséből.

Leginkább a 30-39 évesek érzik magukat hajszoltnak, de a többi korosztály sincs jobb helyzetben: az összes válaszadó 76%-a érzi úgy, hogy időnyomásban él. Ellenben a jövedelmével a többség nagyjából elégedett.

Reprezentatív felmérést készített a Számlázz.hu. Az egyik legjelentősebb hazai fintech cég arra volt kíváncsi, hogyan érzik magukat a magyar vállalkozónők, valamint a felső- és középvezetőként dolgozó nők.

Elégedettek a bevételükkel

A megkérdezettek 62%-a elégedett a keresetével, ugyanakkor 28%-uk alacsonynak érzi a bevételét, minden tizedik válaszadó (10%) pedig nagyon elégedetlen. Leginkább a fővárosban dolgozó nők vannak kibékülve az anyagi helyzetükkel: ők az országos átlagnál magasabban (73%) elégedettek a keresetükkel. A megyeszékhelyen élők 64%-a, a községben élők 55%-a elégedett a bevételével.

A kutatás egyik érdekes megállapítása, hogy a saját vállalkozásukat irányítók sokkal inkább keveslik a bevételüket, mint azok, akik vezető beosztásban ugyan, de alkalmazottként dolgoznak.

Munkaidő: napi 8-10 órát, vagy többet dolgoznak

A női vezetők többsége, 57%-a napi minimum 8-10 órát (minimum heti 40-50 órát) foglalkozik munkával. 37% heti 40-50 órát, 14% heti 50-60 órát, 6% pedig ennél is többet dolgozik. A megkérdezett nők negyede (26%) kevesebbet, hozzávetőlegesen 30-40 órát tölt munkával, 12% 20-30 órát, 6%-uk pedig kevesebb mint 20 órát dolgozik egy héten.

A Számlázz.hu kíváncsi volt arra is, hogy a vezető beosztású alkalmazottak, vagy a saját vállalkozásukat irányító hölgyek dolgoznak-e többet. Kiderült, hogy az alkalmazottak jóval több időt töltenek munkavégzéssel: 67%-uk minimum heti 40-50 órát. A vállalkozók körében 43%-uk dolgozik ugyanennyit.

Állandó terhelés alatt él a többség

A felmérésben a bevételen és munkaidőn túl a mindennapokat befolyásoló tényezőkről is kérdezték a nőket. Mint kiderült, az állandó túlterheltség jelentős probléma a körükben – azt is mondhatjuk, hogy a női vezetők számára az idő jelenti a legnagyobb luxuscikket. A vezető pozícióban dolgozó, vagy vállalkozó nők háromnegyede, 76%-a érzi magát legalább gyakran hajszoltnak.

A kutatás eredményeinek további vizsgálata még sötétebb képet fest. A megkérdezettek közel fele (42%) nagyon gyakran – heti többször, vagy akár minden nap – leterheltnek érzi magát és folyamatos időnyomásban szenved. A megkérdezettek 5%-a nyilatkozott úgy, hogy szinte soha nem szenved ettől a jelenségtől.

A 30-39 évesek körében a legkritikusabb a helyzet: 44%-uk folyamatosan vagy nagyon gyakran, 34%-uk pedig gyakran érzi magát túlterheltnek, ami vélhetően a karrierépítés és a kisgyermekes időszak egybeeséséből fakad.

Mi segítene abban, hogy a mindennapi munka kevésbé legyen megterhelő? – tette fel a kérdést a kutatásban a Számlázz.hu. A válaszadók közel fele (47%) a stabilabb, kiszámíthatóbb gazdasági és szabályozási környezetet jelölte meg. Érdekes generációs különbség rajzolódik ki: 29 éves kor alatt csak 22% tartja elsődlegesnek a gazdasági stabilitást, az 50–59 évesek körében viszont ez az arány már 60%.

A több szabadidőt 30% – leginkább a fiatalabb korosztály – óhajtja, 8% pedig a hatékonyabb adminisztrációt jelölte meg.

„Az ügyfeleink között több százezer nő van, tiszteljük őket és törődünk velük. Érdekelt bennünket, hogy hogyan élik az életüket, mik a főbb kihívások a mindennapjaikban, legyenek akár cégtulajdonosok, akár vezetői beosztásban dolgozó alkalmazottak”

– mondta el Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője.

„A számok azt mutatják: a siker mögött folyamatos jelenlét és mentális terhelés áll. Az idő egyre nagyobb érték. Azt folyamatosan látjuk, hogy a pénzügyi adminisztráció komoly időterhet ró mindenkire. Mi a Számlázz.hu-nál 20 éve azért dolgozunk, hogy a világon a legértékesebb dolgot, és a kutatás alapján láthatóan egyre inkább luxuscikket, IDŐT adhassunk a vállalkozóknak. Időt, amelyet a szeretteikkel, hobbijukkal tölthetnek, miközben az adminisztrációt mi elvégezzük”

– tette hozzá Ángyán Balázs.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A diploma nem minden: ezek a készségek kellenek ma igazán a sikerhez a munkahelyeken

A munkaerőpiac gyors átalakulása új értékrendet hozott a vállalatok életébe. A szakmai tudás továbbra is fontos, de egyre több cég állítja, hogy a siker kulcsa ma már az emberi készségekben rejlik. A kommunikáció, az alkalmazkodóképesség vagy éppen az empátia egyre nagyobb szerepet kap a kiválasztási folyamatokban – ezt több nemzetközi kutatás is alátámasztja.

A TestGorilla tavalyi jelentése szerint a munkáltatók 60 százaléka úgy látja, hogy a soft skillek ma fontosabbak, mint öt évvel ezelőtt. A felmérésből az is kiderül, hogy a cégek több mint 70 százaléka szerint a jelöltek teljes személyiségének – készségeinek, személyiségjegyeinek és kulturális illeszkedésének – vizsgálata vezet a legjobb felvételi döntésekhez. Nem véletlenül. A válaszadók 78 százaléka számolt be arról, hogy vett már fel kiváló technikai tudással rendelkező jelöltet, aki végül a soft skillek vagy a kulturális illeszkedés hiánya miatt nem teljesített jól a munkájában.

Bár a diploma továbbra is fontos belépőt jelent a munkaerőpiacra, önmagában ma már ritkán elegendő a sikerhez. A felsőoktatás elsősorban szakmai tudást és elméleti alapot ad, miközben a munkahelyi érvényesüléshez szükséges készségek – például a hatékony kommunikáció, az együttműködés vagy az alkalmazkodóképesség – gyakran a gyakorlatban, valós munkakörnyezetben fejlődnek igazán. A munkáltatók ezért egyre inkább a komplex kompetenciákat keresik, ahol a szakmai tudás és az emberi készségek egymást kiegészítve jelennek meg.

A technológiai fejlődés tovább erősíti ezt a trendet. Ahogy az automatizáció és a mesterséges intelligencia egyre több rutinfeladatot vesz át, úgy nő azoknak a készségeknek az értéke, amelyeket nem lehet gépekkel helyettesíteni. Miközben az elmúlt években az AI-hoz kapcsolódó kompetenciák iránti kereslet gyorsan nőtt, a kutatások szerint 2026-re ez a trend árnyaltabb képet mutat.

A LinkedIn kutatásai szintén megerősítik ezt a változást, azok a munkavállalók, akik erős problémamegoldó, döntéshozatali vagy kommunikációs készségekkel rendelkeznek, gyorsabban jutnak előléptetéshez, mint azok, akik kizárólag szakmai tudásban erősek.

A munkavállalók elvárásai is jelentősen átalakulnak. A Randstad Workmonitor 2025-ös kutatása szerint a magyarok fele inkább visszautasít egy állásajánlatot, ha a munkahelyen nincs lehetőség tanulásra és fejlődésre. A karrier ma már nem csupán fizetésről szól, egyre fontosabbá válik a fejlődési lehetőség, az inspiráló munkakörnyezet és az a vállalati kultúra, amely támogatja a folyamatos tanulást.

„A munkaerőpiac egyértelműen abba az irányba halad, ahol az emberi készségek felértékelődnek. A szakmai tudás továbbra is alap, de a sikerhez ma már elengedhetetlen az empátia, az alkalmazkodóképesség vagy a jó kommunikáció és kiemelten fontos képesség lesz a kritikus gondolkodás és a változáskezelés is, hiszen ahogyan a mesterséges intelligencia teret nyer egyre inkább felerősödik a szükséges kontrollja és biztonságos működésének biztosítása. Éppen ezért nálunk nemcsak a szakmai fejlődést támogatjuk, hanem a soft skillek tudatos fejlesztését is. A Tudásmorzsák program például rövid, a mindennapi munkában is hasznos e-learning anyagokkal segíti a stresszkezelést, az érzelmi intelligencia és reziliencia, a mentális állóképesség fejlesztését, valamint a vezetői készségek erősítését. Hisszük, hogy egy inspiráló, modern munkakörnyezet – ahol a digitalizáció és a mesterséges intelligencia a mindennapi fejlődés természetes része – lehetőséget teremt arra, hogy a munkatársak ne csak szakmailag, hanem emberileg is folyamatosan fejlődjenek, ezáltal erősítve a szervezeti kultúrát”

– mondta Medvey Leila, a K&H HR vezetője.

A szakértők szerint a következő években különösen azok a készségek lesznek meghatározók a munkaerőpiacon, amelyek segítik a gyors alkalmazkodást és az együttműködést. Ilyen például az alkalmazkodóképesség, a tanulási hajlandóság, a problémamegoldó gondolkodás, az érzelmi intelligencia, a hatékony kommunikáció vagy éppen a proaktivitás.

A digitális korszak tehát nemcsak technológiai, hanem kulturális változást is hoz a munka világában. Miközben az automatizáció egyre több feladatot vesz át, az emberi készségek értéke folyamatosan nő – és úgy tűnik, a jövő munkaerőpiaca egyre inkább a „soft skill economy” logikája szerint működik majd.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!