Connect with us

Gazdaság

E-kereskedelmi logisztika és telephelyválasztás 2025-ben Stratégiai megoldások a versenyképesség növeléséért

A 2025. június 4-5-én Esztergomban megrendezett XXI. e-kereskedelmi konferencián kiemelt iparági szereplők stratégiai témaként tárgyalták többek között az e-kereskedők számára kulcsfontosságú logisztikai háttér és telephelyválasztás kérdését.

Az eseményen olyan gigavállalatok, mint például az Allegro, az eMag Magyarország, a Foxpost, az Alza.hu, a Kifli.hu, valamint az Euronics-Vöröskő Kft. képviselői mellett Lőrincz-Hadnagy Tibor, a HAD Group Partnere és üzletfejlesztési vezetője is megosztotta tapasztalatait és a cégcsoport innovatív, KKVk-ra szabható, értékálló, jövőbe mutató megoldásait. Az e-kereskedelmi szektor gyors növekedése új szintre emelte a logisztikai infrastruktúra szerepét. A megfelelő telephely kiválasztása mára nem pusztán működési, hanem versenyképességi kérdéssé vált. A telephelyek kialakításánál kulcsfontosságú, hogy bármilyen technológia biztonságosan telepíthető legyen, különös figyelmet fordítva az üzembiztonságra, a villám- és tűzvédelemre, valamint a minőségre – hiszen a minőség háttérbe szorulása, különösen az e-kereskedelemben, hosszú távon garanciális problémákhoz és elégedetlen ügyfelekhez vezethet. Egyre több, a foglalkoztatottság 65%-át adó hazai kis- és középvállalkozás ismeri fel, hogy a saját raktározási és kiszállítási háttér kialakítása – különösen jól megválasztott lokáció esetén – hosszú távon jelentős üzleti előnyöket biztosít.

A működési helyszín kijelölése az egyik legfontosabb stratégiai döntés az e-kereskedelemben. Az elhelyezkedés meghatározza a kiszállítási idők rövidségét, a logisztikai költségek optimalizálhatóságát, valamint a szolgáltatás megbízhatóságát is. A budapesti agglomerációban Vecsésen, Alsónémedin az elmúlt években sorra jelentek meg a HAD Group-hoz tartozó RaktárAD fejlesztésében olyan új típusú ipari társasházak, amelyek célzottan az e-kereskedelmi szereplők igényeire is szabott tereket kínálnak. A cég pedig a közel jövőben stratégiai nyitást kezdeményez Budapest északi és nyugati agglomerációja – különösen Dunakeszi és Budaörs – irányába, modern és versenyképes raktármegoldásokat kínálva az online térben mozgó vállalkozások számára is.

Saját infrastruktúra vagy kiszervezés?

Magyarországon is megfigyelhető piaci mozgások és fejlesztési irányok azt jelzik, hogy az e-kereskedelem háttérfolyamatai – mint a raktározás és kiszállítás – egyre fontosabb stratégiai területté válnak.

Egy saját tulajdonú, korszerű logisztikai központ nem csupán működési helyszín, hanem versenyelőnyt jelentő eszköz is. Javítja a hatékonyságot, erősíti a márkát, és hosszú távú stabilitást nyújt. Teljes kontrollt biztosít az ellátási lánc felett, lehetővé teszi a folyamatok testre szabását, és kiküszöböli a külső partnerekhez való alkalmazkodás kényszerét. Az így felszabaduló erőforrások pedig célzottan átcsoportosíthatók növekedést támogató területekre – mint a marketing, a digitális fejlesztések vagy az ügyfélszerzés –, ezzel közvetlenül erősítve a vállalkozás versenyképességét és a piaci minőséget.

Innovatív raktármegoldások az e-kereskedelem szolgálatában

A RaktárAD megközelítése a saját tulajdonú raktármegoldásokban rejlik, amelyek lehetővé teszik a teljesen testreszabott logisztikai folyamatok kialakítását. Ez különösen fontos azoknak a cégeknek, amelyek számára a gyors reakcióidő, az egyedi kiszolgálás vagy a rugalmas készletkezelés versenyelőnyt jelenthet.

„Az e-kereskedelem folyamatos és gyors ütemű növekedése új típusú logisztikai megoldásokat tesz szükségessé. A RaktárAD felismerte, hogy a raktár több mint puszta tárolási helyszín. A megfelelő infrastruktúra stratégiai eszközzé válhat a vállalkozások növekedési pályáján. Az ipari társasházak egyúttal lehetőséget teremtenek logisztikai cégek közös felvevőpontjainak kialakítására, valamint több – akár 20–40 – vállalkozás termékeinek összehangolt kiszállítására és egységes árajánlat kidolgozására. Ez a működési forma különösen a versenyképességüket növelni kívánó kis- és középvállalkozások számára jelent hatékony megoldást.”

emelte ki Lőrincz-Hadnagy Tibor, a HAD Group partnere és üzemeltetési vezetője.

A RaktárAD csarnokaiban az induló e-kereskedelmi cégek alacsony belépési küszöbbel, kis területen kezdhetik meg működésüket, majd – a forgalom növekedésével párhuzamosan – fokozatosan, akár helyszínváltás nélkül bővíthetik jelenlétüket. Ennek szellemében olyan ipari társasházakat alakított ki a cég, amelyek moduláris térstruktúrájukkal képesek alkalmazkodni a vállalkozások eltérő érettségi szintjeihez. A nagyobb, 2000–3000 m²-es csarnokok lehetőséget biztosítanak 200, 500 vagy 600 m²-es egységek kialakítására, ami a kis- és középvállalkozások számára méretgazdaságossági szempontból is előnyös. Ez a rugalmas modell nemcsak költséghatékony, hanem operatív szempontból is stabilitást biztosít.

Az ipari társasházak, mint üzleti ökoszisztéma

Az új generációs ipari társasházak célja nem pusztán az ingatlanhasználat biztosítása, hanem üzleti ökoszisztéma létrehozása, amelyben a vállalkozások saját ritmusukban, kompromisszumok nélkül fejlődhetnek. A hangsúly a tulajdonosi szemléleten, a bővíthetőségen és a hosszú távú gondolkodáson van, nem csupán négyzetméterekről, hanem vállalkozásfejlesztési lehetőségről van szó.

Az ipari társasházak inkubátorház jellegű működésük révén közvetlen kapcsolódási pontot találnak olyan meghatározó szakmai szervezetek felé is, mint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) vagy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), miközben tanácsadási és finanszírozási szolgáltatások is elérhetővé válnak számukra.

Ez az alternatív megközelítés különösen releváns a gyorsan növekvő KKV-k és az e-kereskedelmi szereplők számára, akik professzionális, de önállóan működtethető háttérinfrastruktúrára vágynak. A RaktárAD által kínált modell lehetőséget teremt számukra, hogy megtartsák az irányítást logisztikai folyamataik felett – mindezt egy támogató üzleti közösség részeként, jövőálló környezetben.

Kiemelt lokációk a gyors és költséghatékony kiszállításért

A telephely elhelyezkedése alapvetően meghatározza egy e-kereskedő versenyképességét, hiszen lerövidíti a kiszállítási időt, hatással van a munkaerő-ellátottságra, optimalizálja a készletezést, csökkenti az üzemeltetési költségeket, és javítja a vásárlói élményt. A RaktárAD által kínált ipari társasházak stratégiai logisztikai csomópontokban, a fő közlekedési útvonalak és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelében találhatók, így akár napi vagy aznapi kiszállítás is könnyen megvalósítható. Ezek a kiemelt lokációk nem csupán operatív előnyöket biztosítanak, hanem jelentős befektetési értéket is képviselnek.

Az ipari ingatlanok stabil hozamot biztosítanak, miközben amortizációs költségeik alacsonyabbak, és egyre többen tekintenek rájuk megbízható, értékálló befektetésként. A stratégiai elhelyezkedésű, új építésű ipari ingatlanok még az 5% alatti bruttó hozamkörnyezetben is kiemelkedő megtérülési lehetőséget kínálnak. Ezen ingatlanok amortizációs szintje alacsonyabb, mint a lakóingatlanoké, amelyek rendszeres esztétikai felújítást igényelnek. Az elmúlt tíz év piaci adatai alapján a lakóingatlanok árai 300%-kal, míg az ipari ingatlanok értéke 200%-kal emelkedett, miközben a bérleti díjak mindkét szegmensben megduplázódtak a 50–250 millió forint közötti értékkategóriában.

A digitális kiskereskedelem és a magyar vállalkozások jövője

Az online tér egyre nagyobb szerepet játszik a termékértékesítésben. Világszerte, így Európában is folyamatosan nő az online vásárlások aránya. Különösen az Egyesült Államokban és Kínában válik dominánssá az e-kiskereskedelem, amely alapvetően átalakítja a piacokat. Magyarországon jelenleg az eladott termékek 9,8%-át bonyolítják online, míg az Európai Unióban ez az arány megközelíti a 15%-ot, Kína egyes tartományaiban pedig az 50%-ot is meghaladja, ami jól mutatja, hogy hazánk is követi a nemzetközi növekedési trendet. A piaci verseny szempontjából kulcsfontosságú, hogy a hazai vállalatok vagy inkább a nagy nemzetközi technológiai cégek lesznek-e a meghatározó szereplők. Ebben a kontextusban kiemelkedő jelentőségű a HAD Grouphoz tartozó Daniella Kereskedelmi Kft. és a Lumenet Kft. romániai együttműködése, amely erősíti a magyar vállalkozások digitális jelenlétét és fejlődését a régióban.

„A digitalizációra minden vállalatnak fel kell készülnie, és el kell indítania az ehhez szükséges folyamatokat. A bevezetés időszakában előforduló nehézségek és hibák természetesek, ezért elengedhetetlen a szakmai támogatás, amelyet az e-kereskedelmi szövetség biztosít. Az e-kereskedelem jelenleg egyre inkább a centralizált és globális működés irányába fejlődik. A magyar e-kereskedők hosszú távú versenyképessége azon múlik, hogy rendelkeznek-e egy adott területen speciális, mélyreható szakértelemmel – legyen az az e-kereskedelmi folyamatok vagy a termékismeret –, miközben széles termékválasztékkal képesek megjelenni a piacon. A cégek közötti összefogás nemcsak a technológiai innovációt, hanem a közösségi szemléletet is előtérbe helyezi, ami elengedhetetlen a magyar KKV-k számára a piaci kihívások kezelésében. Az ipari társasházakban az erőforrások és a tapasztalatok megosztása, valamint a közös energetikai és logisztikai megoldások alkalmazása hozzájárulnak a KKV-k versenyképességének növeléséhez, továbbá támogatják őket abban, hogy ne egyedül kelljen szembenézniük a változó piaci környezettel. Így a magyar e-kereskedelmi vállalkozások aktívan alakíthatják a jövő digitális kiskereskedelmi piacát.”

– hangsúlyozta Zabari István, a Lumenet Kft. ügyvezetője, az Ecommerce Hungary elnöke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban

Hazánk mezőgazdaságának egyik legnagyobb kockázati tényezője az aszály, amely egyaránt kihat a terméshozamra és a gazdálkodók életére.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) legújabb kötete, az Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban átfogóan tárgyalja a szárazság okozta kihívásokat, a termelési rendszerek sérülékenységét, valamint a szélsőséges időjárási feltételekhez való alkalmazkodás szükségességét.

A kiadvány szerkesztői – Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora és Dr. Zsembeli József, a MATE Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ igazgatója – részletesen mutatják be az aktuális helyzetet Magyarországon, különös tekintettel a 2022-es és 2024-es súlyos aszályokra, amelyek rávilágítottak a fenntartható és az aszály káros hatásait mérséklő mezőgazdasági stratégiák jelentőségére. A szakértők fontosnak tartják, hogy a gazdálkodók mellett a politikai döntéshozók is aktívan részt vegyenek a megfelelő szabályozások és támogatási rendszerek kialakításában, hiszen csak átfogó és összehangolt beavatkozásokkal lehet hatékonyan szembenézni az aszály okozta kihívásokkal.

Amint a könyv előszavában is olvasható, az éghajlatváltozás hatásai egyre kézzelfoghatóbbá válnak a mezőgazdaság mindennapjaiban, különösen a csapadékeloszlás kiszámíthatatlansága és a gyakrabban jelentkező aszályos időszakok révén. Magyarországon az aszály a mezőgazdasági termelés kockázatának egyik, ha nem a legmeghatározóbb tényezője. Bár az árvizek, a korai fagyok, a kártevők és egyéb kockázati tényezők komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat, a mezőgazdasági termelés és bevételkiesés szempontjából egyetlen más termelési kockázati forrás sem olyan jelentős országosan, mint az aszály. A nagy szárazság csökkentheti a terméshozamokat, a gazdálkodókat arra késztetheti, hogy szűkítsék a termesztett növények körét és területét, növeljék a termelési inputokat, például a növénytermesztésben az öntözésre vagy az állattenyésztésben a takarmányokra, állatjólétre fordított költségeket.

Az „Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban” című könyv célja, hogy gyakorlati és tudományosan megalapozott útmutatást nyújtson a gazdálkodóknak, agrárszakembereknek és döntéshozóknak arra, miként készülhetnek fel hatékonyan az aszályok következményeire. A könyv szerzői azonban nem csupán a kihívásokra kívánják felhívni a figyelmet, hanem azokra a lehetőségekre is, amik segítségével a mezőgazdaság alkalmazkodóbbá, ellenállóbbá és hosszú távon is életképessé válhat. Ennek érdekében a kötet átfogó képet ad az aszály élettani és gazdasági hatásairól, a korszerű vízgazdálkodási technikákról, valamint bemutatja a fenntartható, adaptív gazdálkodási módszereket, amelyek segíthetnek enyhíteni a vízhiány okozta károkat.

A gazdálkodók akár jelentős mértékben is alkalmazkodhatnak a szárazsághoz, a talaj nedvességmegtartó képességét növelő beruházások és intézkedések révén. A különféle talajvédő, nedvességtakarékos művelési módok és gyakorlatok, amelyek növelik a talaj szervesanyag-tartalmát, miközben csökkentik a talaj nedvességveszteségét – mint például a direktvetés vagy a redukált talajművelés, a takarónövények használata, a megfelelő vetésváltás stb. – segíthetnek a gazdaságoknak alkalmazkodni az aszály egyre növekvő kockázatához. Az öntözés hatékonyságának növelése is csökkentheti az aszály okozta károkat. A kötet számos további lehetőséget is felkínál a gazdálkodóknak.

A közelmúltban tapasztalt számos jelentős aszály arra ösztönzi a szakpolitikát, hogy a fókusz a rövidtávú aszályreagálásról a hosszútávú szárazságtűrő képesség kiépítése felé mozduljon el. Az aszályhoz való alkalmazkodás adekvát stratégiai megoldásokat igényel mind ágazatonként, mind régiónként. A kiadvány multidiszciplináris megközelítésben tárgyalja az aszály problémakörét, egyben bemutatja a legújabb kutatási eredményeket, gyakorlati alkalmazásokat, valamint hosszútávú megoldási stratégiákat a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a társadalmi rendszerek számára.

Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik elkötelezettek a mezőgazdasági termelés jövőjének megőrzése iránt, valamint azoknak, akik mélyebb ismeretekre vágynak az aszály okairól és következményeiről.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Vidéken is viszik a nagyot drágult paneleket

A megyei jogú városokban is hasonló mértékben drágultak az ingatlanok, mint Budapesten, de vidéken még így is jóval olcsóbban lehet lakást vásárolni, mint a fővárosban.

Az Otthon Centrum friss adatai szerint a vidéki nagyvárosokban is a panellakások drágultak a leginkább: az egy évvel ezelőttinél majdnem harmadával kerül többe egy négyzetméter. A vidéki városok közül Debrecen a legdrágább.

„Mindhárom használt szegmensben áremelkedést tapasztaltunk az előző év azonos időszakához képest, és ez a trend lényegében tavaly óta folyamatos”

– ismertette a megyei jogú városok átlagos négyzetméterárainak alakulását Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető arról is beszámolt, hogy a használt ház ára emelkedett a legkevésbé, 11,8 százalékkal, míg a téglalakások 25,5, a panellakások fajlagos ára 28,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

„A vidéki trendek nagyon hasonlítanak a budapesti folyamatokra: a fővárosban a családi ház 10 százalékot, a téglalakások 23 százalékot, a panellakások pedig 38 százalékot drágultak egy esztendő alatt”

– tette hozzá a szakember, kiemelve, hogy a fővárosi árszint továbbra is jelentősen meghaladja a vidéki városokét.

A téglalakások piacán Debrecen rekorder, amely a megyei jogú városok közül egyedüliként lépte át az egymillió forintos átlagos négyzetméterárat (1,07 millió forinttal). A második helyen Székesfehérvár áll 864 ezer forintos középértékkel, majd Győr következik 853 ezer forintos átlaggal. A legtöbb megyei jogú városban mérsékeltebb árak jellemzők 550-750 ezer forint közötti átlaggal. Csak a kisebb és a fővárostól távolabbi városokban fordult elő ennél alacsonyabb ár, például Nagykanizsán (450 ezer) vagy Baján (422 ezer forint).

Az Otthon Centrum közreműködésével értékesített téglalakások átlagos négyzetméterára egy év alatt 25,5 százalékkal emelkedett. A legtöbb megyei jogú városban 15-30 százalék közötti drágulás látható, Sopronban, Szegeden, Veszprémben, valamint Zalaegerszegen egyszámjegyű volt a növekedés, míg Szolnokon, Tatabányán és Székesfehérváron meghaladta a 30 százalékot.

A panellakások átlagos négyzetméterára 729 ezer forint, a rangsort ebben a szegmensben is Debrecen vezeti 950 ezer forinttal, majd Székesfehérvár 827 ezerrel a második, Győr pedig 812 ezer forinttal a harmadik legdrágább város. Az olcsóbb városok közé Dunaújváros (478 ezer), Szolnok és Miskolc (460 ezer), valamint Nagykanizsa (417 ezer forinttal) tartozik. A legtöbb megyei jogú várost azonban 500-700 ezer forintos átlagár jellemzi.

Az árak összességében 28,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát, amiben Soóki-Tóth Gábor szerint a kamattámogatott hiteleknek is nagy szerepe van, amelyek különösen az olcsóbb panelek iránt élénkítették a keresletet. Minden városban emelkedtek az árak, a legnagyobb 30 százalékot meghaladó drágulást Kecskeméten, Pécsen, Székesfehérváron és Debrecenben, míg a legkisebb növekedést Zalaegerszegen mindössze 4 százalék mérte az Otthon Centrum. Ezzel szemben a többi vidéki városban kétszámjegyű áremelkedés az irányadó.

A megyei jogú városokban az elmúlt egy évben a családi házak drágultak a legkevésbé: a négyzetméterár átlagértéke 551 ezer forint, ami éves távlatban 11,8 százalékos emelkedésnek felel meg. Ugyanakkor az összetételhatás miatt a 25 megyei jogú városban szélsőségesen, a tavalyi átlagár 90-140 százaléka között alakultak az idei átlagok.

Debrecen a harmadik szegmensben is rekorder 745 ezer forinttal, amelyet Sopron közelíti meg 702 ezerrel, míg Győr 623 ezer forintos átlagos négyzetméterárral a harmadik. Nem sokkal marad le Székesfehérvár (614 ezer) és Érd (600 ezer), miközben a legtöbb városban 400-600 ezer forint közötti átlagár a mértékadó. A kisebb és a fővárostól távolabb esővárosokban, ennél alacsonyabb átlagok is előfordulnak: Szekszárdon 319 ezer, Nagykanizsán 333 ezer, Zalaegerszegen 374 ezer forint a középérték.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Sikerrel zárult Shanghai magyarországi bemutatkozása

Október 30-31-én zajlott a Hungexpo területén a világ egyik legnagyobb, Kínai állami támogatással megvalósuló kiállítássorozata, a Shanghai Fair Trade Show budapesti állomása.

A többezer látogatót vonzó eseményen mintegy 130 kínai high-tech vállalkozás képviseltette magát a legkülönbözőbb szegmensekből. Az eseményen mások mellett előadást tartott Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, a HEPA vezérigazgatója, és Sun Jianping, a Shanghai Services Federation elnöke is.

Az eseményt elsősorban magyar vállalkozások képviselői látogatták, akiknek ez a koncentrált jelenlét kiváló alkalmat kínált, hogy akár több közvetlen kapcsolatot is kialakítsanak kínai gyártókkal és szolgáltatókkal. A minél intenzívebb kapcsolatfelvételt előre egyeztetett személyes találkozók is segítették a kínai és magyar cégek képviselői között ‒ mondta el Szabó Mónika, a rendezvény szervezését és kommunikációját magyar részről támogató a Gold Communications Kft. ügyvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss