Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

E-kereskedelmi logisztika és telephelyválasztás 2025-ben Stratégiai megoldások a versenyképesség növeléséért

A 2025. június 4-5-én Esztergomban megrendezett XXI. e-kereskedelmi konferencián kiemelt iparági szereplők stratégiai témaként tárgyalták többek között az e-kereskedők számára kulcsfontosságú logisztikai háttér és telephelyválasztás kérdését.

Az eseményen olyan gigavállalatok, mint például az Allegro, az eMag Magyarország, a Foxpost, az Alza.hu, a Kifli.hu, valamint az Euronics-Vöröskő Kft. képviselői mellett Lőrincz-Hadnagy Tibor, a HAD Group Partnere és üzletfejlesztési vezetője is megosztotta tapasztalatait és a cégcsoport innovatív, KKVk-ra szabható, értékálló, jövőbe mutató megoldásait. Az e-kereskedelmi szektor gyors növekedése új szintre emelte a logisztikai infrastruktúra szerepét. A megfelelő telephely kiválasztása mára nem pusztán működési, hanem versenyképességi kérdéssé vált. A telephelyek kialakításánál kulcsfontosságú, hogy bármilyen technológia biztonságosan telepíthető legyen, különös figyelmet fordítva az üzembiztonságra, a villám- és tűzvédelemre, valamint a minőségre – hiszen a minőség háttérbe szorulása, különösen az e-kereskedelemben, hosszú távon garanciális problémákhoz és elégedetlen ügyfelekhez vezethet. Egyre több, a foglalkoztatottság 65%-át adó hazai kis- és középvállalkozás ismeri fel, hogy a saját raktározási és kiszállítási háttér kialakítása – különösen jól megválasztott lokáció esetén – hosszú távon jelentős üzleti előnyöket biztosít.

A működési helyszín kijelölése az egyik legfontosabb stratégiai döntés az e-kereskedelemben. Az elhelyezkedés meghatározza a kiszállítási idők rövidségét, a logisztikai költségek optimalizálhatóságát, valamint a szolgáltatás megbízhatóságát is. A budapesti agglomerációban Vecsésen, Alsónémedin az elmúlt években sorra jelentek meg a HAD Group-hoz tartozó RaktárAD fejlesztésében olyan új típusú ipari társasházak, amelyek célzottan az e-kereskedelmi szereplők igényeire is szabott tereket kínálnak. A cég pedig a közel jövőben stratégiai nyitást kezdeményez Budapest északi és nyugati agglomerációja – különösen Dunakeszi és Budaörs – irányába, modern és versenyképes raktármegoldásokat kínálva az online térben mozgó vállalkozások számára is.

Saját infrastruktúra vagy kiszervezés?

Magyarországon is megfigyelhető piaci mozgások és fejlesztési irányok azt jelzik, hogy az e-kereskedelem háttérfolyamatai – mint a raktározás és kiszállítás – egyre fontosabb stratégiai területté válnak.

Egy saját tulajdonú, korszerű logisztikai központ nem csupán működési helyszín, hanem versenyelőnyt jelentő eszköz is. Javítja a hatékonyságot, erősíti a márkát, és hosszú távú stabilitást nyújt. Teljes kontrollt biztosít az ellátási lánc felett, lehetővé teszi a folyamatok testre szabását, és kiküszöböli a külső partnerekhez való alkalmazkodás kényszerét. Az így felszabaduló erőforrások pedig célzottan átcsoportosíthatók növekedést támogató területekre – mint a marketing, a digitális fejlesztések vagy az ügyfélszerzés –, ezzel közvetlenül erősítve a vállalkozás versenyképességét és a piaci minőséget.

Innovatív raktármegoldások az e-kereskedelem szolgálatában

A RaktárAD megközelítése a saját tulajdonú raktármegoldásokban rejlik, amelyek lehetővé teszik a teljesen testreszabott logisztikai folyamatok kialakítását. Ez különösen fontos azoknak a cégeknek, amelyek számára a gyors reakcióidő, az egyedi kiszolgálás vagy a rugalmas készletkezelés versenyelőnyt jelenthet.

„Az e-kereskedelem folyamatos és gyors ütemű növekedése új típusú logisztikai megoldásokat tesz szükségessé. A RaktárAD felismerte, hogy a raktár több mint puszta tárolási helyszín. A megfelelő infrastruktúra stratégiai eszközzé válhat a vállalkozások növekedési pályáján. Az ipari társasházak egyúttal lehetőséget teremtenek logisztikai cégek közös felvevőpontjainak kialakítására, valamint több – akár 20–40 – vállalkozás termékeinek összehangolt kiszállítására és egységes árajánlat kidolgozására. Ez a működési forma különösen a versenyképességüket növelni kívánó kis- és középvállalkozások számára jelent hatékony megoldást.”

emelte ki Lőrincz-Hadnagy Tibor, a HAD Group partnere és üzemeltetési vezetője.

A RaktárAD csarnokaiban az induló e-kereskedelmi cégek alacsony belépési küszöbbel, kis területen kezdhetik meg működésüket, majd – a forgalom növekedésével párhuzamosan – fokozatosan, akár helyszínváltás nélkül bővíthetik jelenlétüket. Ennek szellemében olyan ipari társasházakat alakított ki a cég, amelyek moduláris térstruktúrájukkal képesek alkalmazkodni a vállalkozások eltérő érettségi szintjeihez. A nagyobb, 2000–3000 m²-es csarnokok lehetőséget biztosítanak 200, 500 vagy 600 m²-es egységek kialakítására, ami a kis- és középvállalkozások számára méretgazdaságossági szempontból is előnyös. Ez a rugalmas modell nemcsak költséghatékony, hanem operatív szempontból is stabilitást biztosít.

Az ipari társasházak, mint üzleti ökoszisztéma

Az új generációs ipari társasházak célja nem pusztán az ingatlanhasználat biztosítása, hanem üzleti ökoszisztéma létrehozása, amelyben a vállalkozások saját ritmusukban, kompromisszumok nélkül fejlődhetnek. A hangsúly a tulajdonosi szemléleten, a bővíthetőségen és a hosszú távú gondolkodáson van, nem csupán négyzetméterekről, hanem vállalkozásfejlesztési lehetőségről van szó.

Az ipari társasházak inkubátorház jellegű működésük révén közvetlen kapcsolódási pontot találnak olyan meghatározó szakmai szervezetek felé is, mint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) vagy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), miközben tanácsadási és finanszírozási szolgáltatások is elérhetővé válnak számukra.

Ez az alternatív megközelítés különösen releváns a gyorsan növekvő KKV-k és az e-kereskedelmi szereplők számára, akik professzionális, de önállóan működtethető háttérinfrastruktúrára vágynak. A RaktárAD által kínált modell lehetőséget teremt számukra, hogy megtartsák az irányítást logisztikai folyamataik felett – mindezt egy támogató üzleti közösség részeként, jövőálló környezetben.

Kiemelt lokációk a gyors és költséghatékony kiszállításért

A telephely elhelyezkedése alapvetően meghatározza egy e-kereskedő versenyképességét, hiszen lerövidíti a kiszállítási időt, hatással van a munkaerő-ellátottságra, optimalizálja a készletezést, csökkenti az üzemeltetési költségeket, és javítja a vásárlói élményt. A RaktárAD által kínált ipari társasházak stratégiai logisztikai csomópontokban, a fő közlekedési útvonalak és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelében találhatók, így akár napi vagy aznapi kiszállítás is könnyen megvalósítható. Ezek a kiemelt lokációk nem csupán operatív előnyöket biztosítanak, hanem jelentős befektetési értéket is képviselnek.

Az ipari ingatlanok stabil hozamot biztosítanak, miközben amortizációs költségeik alacsonyabbak, és egyre többen tekintenek rájuk megbízható, értékálló befektetésként. A stratégiai elhelyezkedésű, új építésű ipari ingatlanok még az 5% alatti bruttó hozamkörnyezetben is kiemelkedő megtérülési lehetőséget kínálnak. Ezen ingatlanok amortizációs szintje alacsonyabb, mint a lakóingatlanoké, amelyek rendszeres esztétikai felújítást igényelnek. Az elmúlt tíz év piaci adatai alapján a lakóingatlanok árai 300%-kal, míg az ipari ingatlanok értéke 200%-kal emelkedett, miközben a bérleti díjak mindkét szegmensben megduplázódtak a 50–250 millió forint közötti értékkategóriában.

A digitális kiskereskedelem és a magyar vállalkozások jövője

Az online tér egyre nagyobb szerepet játszik a termékértékesítésben. Világszerte, így Európában is folyamatosan nő az online vásárlások aránya. Különösen az Egyesült Államokban és Kínában válik dominánssá az e-kiskereskedelem, amely alapvetően átalakítja a piacokat. Magyarországon jelenleg az eladott termékek 9,8%-át bonyolítják online, míg az Európai Unióban ez az arány megközelíti a 15%-ot, Kína egyes tartományaiban pedig az 50%-ot is meghaladja, ami jól mutatja, hogy hazánk is követi a nemzetközi növekedési trendet. A piaci verseny szempontjából kulcsfontosságú, hogy a hazai vállalatok vagy inkább a nagy nemzetközi technológiai cégek lesznek-e a meghatározó szereplők. Ebben a kontextusban kiemelkedő jelentőségű a HAD Grouphoz tartozó Daniella Kereskedelmi Kft. és a Lumenet Kft. romániai együttműködése, amely erősíti a magyar vállalkozások digitális jelenlétét és fejlődését a régióban.

„A digitalizációra minden vállalatnak fel kell készülnie, és el kell indítania az ehhez szükséges folyamatokat. A bevezetés időszakában előforduló nehézségek és hibák természetesek, ezért elengedhetetlen a szakmai támogatás, amelyet az e-kereskedelmi szövetség biztosít. Az e-kereskedelem jelenleg egyre inkább a centralizált és globális működés irányába fejlődik. A magyar e-kereskedők hosszú távú versenyképessége azon múlik, hogy rendelkeznek-e egy adott területen speciális, mélyreható szakértelemmel – legyen az az e-kereskedelmi folyamatok vagy a termékismeret –, miközben széles termékválasztékkal képesek megjelenni a piacon. A cégek közötti összefogás nemcsak a technológiai innovációt, hanem a közösségi szemléletet is előtérbe helyezi, ami elengedhetetlen a magyar KKV-k számára a piaci kihívások kezelésében. Az ipari társasházakban az erőforrások és a tapasztalatok megosztása, valamint a közös energetikai és logisztikai megoldások alkalmazása hozzájárulnak a KKV-k versenyképességének növeléséhez, továbbá támogatják őket abban, hogy ne egyedül kelljen szembenézniük a változó piaci környezettel. Így a magyar e-kereskedelmi vállalkozások aktívan alakíthatják a jövő digitális kiskereskedelmi piacát.”

– hangsúlyozta Zabari István, a Lumenet Kft. ügyvezetője, az Ecommerce Hungary elnöke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Újabb mérföldkőhöz érkezett a Széchenyi István Egyetem komplex képzésfejlesztési programja

Új laborokkal, korszerű digitális eszközökkel és megújult tantervekkel erősítette képzéseit a győri Széchenyi István Egyetem egy európai uniós támogatásból megvalósuló fejlesztési program révén. A kezdeményezés eredményei már kézzelfoghatóak, miközben egyes elemek megvalósítása jelenleg is zajlik.

A következő szakaszába lépett a „Gyakorlatorientált képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” című projekt. A korábban elindított oktatásmódszertani változásokat újabb eredmények egészítik ki: korszerű eszközök, megújult laborok és frissített tantervek jelentek meg az intézmény mindennapi működésében. Mindezeket nemrégiben három kar – az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar, az Informatikai és Villamosmérnöki Kar, valamint az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar – képviselői ismertették.

Dr. Bertók Ákos Botond, a projekt szakmai vezetője elmondta, hogy a program egyszerre érinti a képzések tartalmát, az oktatási módszereket és az ezekhez szükséges eszköz- és laborhátteret.

„Ez egy hosszú távú építkezés része: szándékunk nemcsak az, hogy egy adott pillanatban legyenek jó eredményeink, hanem hogy ezek tartósan fennmaradjanak, és folyamatos építkezés álljon mögöttük”

– tette hozzá.

Ennek részeként átfogó szak- és tantervfelülvizsgálat történt, új oktatási megközelítések jelentek meg, és több szakon elindult a nemzetközi akkreditáció előkészítése. A cél, hogy az oktatás tervezése, mérése és szükség szerinti módosítása folyamatosan biztosított legyen. Az eredmények számszerűen is jól láthatók: 38 szakon újult meg a tanterv, 323 tantárgy tartalma frissült, és 21 képzésben jelent meg a projektalapú oktatás. Emellett 25 szakon készültek kompetenciatérképek, amelyek a hallgatók előrehaladásának nyomon követését és a szakok célzott alakítását segítik. Az oktatók közül több mint négyszázan vettek részt módszertani képzéseken.

Ezzel párhuzamosan jelentős infrastrukturális beruházások is megvalósulnak: több mint háromezer új digitális eszköz kerül az egyetemre, és összesen 29 labor eszközparkja újul meg, ami a gyakorlati oktatás feltételeit erősíti. Az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon a méréstechnika, az additív gyártás és a robotika területén történt előrelépés.

„Az volt a célunk, hogy olyan eszközöket szerezzünk be, amelyekkel a hallgatók a teljes folyamatot végig tudják követni a tervezéstől a gyártásig. Így erősíteni tudjuk a projektalapú képzést, és új kompetenciákat biztosíthatunk számukra”

– mondta dr. Lendvai László nemzetköziesítési dékánhelyettes.

Az Informatikai és Villamosmérnöki Karon a korszerű mérőeszközök és a digitális laborok kerültek előtérbe.

„Fontos volt számunkra, hogy a meglévő gyakorlatorientált képzésünket tovább tudjuk erősíteni, és olyan naprakész tudást adjunk a hallgatóknak, amely az ipar számára is megfelelő”

– mondta dr. Prukner Péter ipari kapcsolatokért felelős dékánhelyettes. Hozzátette: új mérési lehetőségek és akár távolról is elérhető laborok állnak ezentúl rendelkezésre.

Az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karon a digitalizációhoz kapcsolódó eszközök – például lézerszkennerek és geoinformatikai megoldások – jelentenek előrelépést.

„Az építőipari digitalizáció területén ezek az eszközök különösen fontosak, mert lehetővé teszik a meglévő szerkezetek pontos felmérését és digitális modellezését, ami az oktatásban és a kutatásban is hasznosítható”

– mondta dr. Szép János dékán.

A Széchenyi István Egyetem 3,323 milliárd forint támogatásban részesült az RRF-2.1.2-21 azonosítószámú, „Gyakorlatorientált felsőfokú képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése” elnevezésű pályázati felhívásra benyújtott, „Gyakorlatorientált képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” című, RRF-2.1.2-21-2022-00028 azonosítószámú projektje megvalósítására. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összköltségének 100 százaléka, amely vissza nem térítendő támogatás. A projekt Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretében és hazai központi költségvetési előirányzatból valósul meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Kia megkezdi az új XCeed gyártását a zsolnai gyártóüzemben

Az új Kia XCeed gyártása május 29-én veszi kezdetét a vállalat szlovákiai, zsolnai üzemében. A „stílusos, folyamatosan aktív életmódra” tervezett crossover a Kia „Opposites United” formanyelvéhez illeszkedő modern és kifinomult dizájnt ötvözi a legújabb technológiai és kényelmi megoldásokkal.

A modell a Kia Sportage, valamint az EV4 és EV2 modellek mellett készül majd, tovább erősítve a márka folyamatosan bővülő és sokszínű európai kínálatát.

„Az új XCeed gyártásának megkezdése izgalmas mérföldkő a Kia európai működésében, amely egy jól ismert és népszerű modell sikerére épít a régióban”

– mondta Soohang Chang, a Kia Europe elnöke és vezérigazgatója.

„A szlovákiai üzemünkben készülő új XCeed a modernizált gyártósorok előnyeit élvezi, amelyek az egyre bővülő elektrifikált modellpalettát is támogatják. A modell célja, hogy erősítse pozíciónkat az európai C-szegmens éles versenyében: tovább gazdagítja ügyfeleink számára kínált modellkínálatunkat, miközben hozzájárul a Kia széles és rugalmas hajtáslánc-portfóliójához – a benzin- és mild hybrid megoldásoktól egészen a tisztán elektromos járművekig.”

Új XCeed: erős versenyző a C-szegmensben

Átfogó modellfrissítésével, fejlett technológiai megoldásaival, valamint a benzin- és mild hibrid hajtásláncokat is felvonultató kínálatával az új XCeed kiegyensúlyozott és vonzó ajánlatot képvisel Európa legnagyobb és legélesebb versenyű autóipari szegmensében.

Az XCeed sokoldalú megoldást kínál mindazok számára, akik a stílus, a teljesítmény és a mindennapi használhatóság harmonikus egyensúlyát keresik. A 2022-es legutóbbi modellfrissítésre építve az új crossover elegáns megjelenést ötvöz egy még dinamikusabb karakterrel. Emellett a legmodernebb kapcsolódási megoldásokat is kínálja, beleértve a dupla 12,3 colos infotainment kijelzőt, olyan kényelmi funkciókat, mint a Digital Key 2.0, valamint továbbfejlesztett menetkomfortot.

Az új Kia XCeed érkezéséig a jelenlegi modellt jelentős, akár 20%-os kedvezménnyel kínáljuk ügyfeleinknek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Fordulat az albérletpiacon: már nem a kis lakások diktálják az áremelkedést

Az év elején mérsékelt, ugyanakkor szerkezetében egyre markánsabb változások rajzolódtak ki a hazai albérletpiacon: miközben a garzonok bérleti díja lényegében stagnált, addig a nagyobb lakások iránti kereslet erősödése érdemi áremelkedést hozott, különösen vidéken. 

Az Otthon Centrum legfrissebb adatai szerint 2026 első negyedévében Budapesten a téglalakások átlagos havi bérleti díja 261 ezer forint körül alakult, míg a legnagyobb vidéki városokban 167 ezer forint volt az átlag. A főváros és a vidék közötti különbség továbbra is jelentős, ugyanakkor növekedési ütemük eltérő: Budapesten mindössze 1,8 százalékos éves drágulás volt megfigyelhető, ezzel szemben vidéken 6,7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak.

A fővárosi piacon a legtöbb kerületben 250-300 ezer forint közötti árszint tekinthető irányadónak, ugyanakkor jelentős a szórás az árakban. A II. és III. kerületben az átlagos bérleti díj már átlépte a 300 ezer forintot, míg a VIII. kerületben, illetve a külső pesti városrészekben 200 ezer forint körüli árszinttel találkozhatnak a bérlők.

,,A piac egyik legfontosabb fejleménye, hogy az áremelkedést egyre inkább a nagyobb lakások hajtják. Az egyszobás lakások átlagosan 177 ezer forintért, a kétszobások 247 ezer forintért, míg a háromszobás ingatlanok már 331 ezer forintos havi díjért kerülnek piacra. Utóbbi kategóriában 6,5 százalékos áremelkedés történt, miközben a kisebb lakások bérleti díja gyakorlatilag nem változott. Egyértelműen látszik, hogy átalakul a bérlői kereslet szerkezete: a családok és az összeköltözők által preferált nagyobb lakások iránt erősödik a fizetőképes kereslet, miközben a kisebb lakások piacán egyensúlyközeli állapot alakult ki”

– mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Vidéken hasonló folyamatok figyelhetők meg, de erőteljesebb eltérésekkel. Az egyetemi városok közül Debrecen a legdrágább, ahol az átlagos bérleti díj eléri a 190 ezer forintot, míg Kecskeméten mindössze 136 ezer forint az átlag. A lakásméret itt is meghatározó: a garzonokért átlagosan 134 ezer, a kétszobásokért 160 ezer, a háromszobásokért pedig 207 ezer forintot kértek. A különbség a drágulás ütemében is tetten érhető: a háromszobás lakások bérleti díja 13 százalékkal nőtt egy év alatt, ami közel kétszerese a budapesti ütemnek, miközben a kisebb lakások ára itt is lényegében változatlan maradt.

,,A vidéki piacokon még jelentős a felzárkózási potenciál, különösen az egyetemi központokban, ahol a kereslet szezonálisan is erősödik. Ez a következő hónapokban a fővárosinál gyorsabb áremelkedéshez vezethet”

– tette hozzá a szakember.

A bérlakáspiac kilátásait tekintve ismét előtérbe kerülhetnek a szezonális hatások: a tavaszi-nyári időszakban élénkülő kereslet rövid távon is érdemi hatást gyakorolhat a bérleti díjakra. A piacra kerülő új lakások esetében akár 5–10 százalékos áremelkedés sem kizárt a tavalyi szinthez képest.

,,A bérlakáspiac nem egységesen drágul: a stagnáló kisebb lakások és a gyorsabban dráguló nagyobb ingatlanok kettőssége határozza meg a folyamatokat. Mindez egyértelműen a piac erősödő szegmentálódására utal”

– összegezte Soóki-Tóth Gábor a bérlakáspiac változásait.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss