Ipar
Új piacok nyílnak a robotikában
Egyre szélesebb körben jelenik meg az igény a gyártó vállalatok körében automatizációs megoldások impelentálásra, ez pedig új lehetőségeket nyit a kollaboratív robotikában szerepet vállaló cégek számára is. Rábai Mátyás, az OnRobot RnD központjának újonnan kinevezett kutatás-fejlesztési igazgatója szerint nem csak az egyre impresszívebb megtérülési idő, de a munkaerőhiány is az automatizáció felé hajtja a cégeket.
Egy hónapja vezeti az OnRobot RnD központját kutatás-fejlesztési igazgatóként. Mi a fő feladata?
Az OnRobot egy transzformáció előtt áll, a hadverközpontú fejlesztésekből a szoftverfejlesztések irányába indul el. Korábban a fejlesztések egy vízesés modell mentén történtek, ugyanakkor a gyakran változó vevői igények és a piac gyorsasága életre hívta az igényt, hogy átálljuk egy agilisebb modellre, és rugalmasan, iterációkon keresztül, visszajelzések alapján fejlesszünk. Most ennek az átalakításnak a mentén vezetem a budapesti központot.
Az OnRobotnak a dániai Odensében és Aalborgban is van kutatás-fejlesztési központja. Velük mennyire szoros az együttműködés?
Napi szinten tartjuk a kapcsolatot az odensei és aalborgi kollégákkal, van számos olyan projektünk, amelyben vegyes csapatok dolgoznak együtt. Mindhárom központban nagyon fiatal és eltökélt a csapat.
A high-tech világ nagyon motiváló, az OnRobotnak pedig olyan nagyratörő víziói vannak, amelyek mindannyiunk számára rendkívül inspirálók.
Melyek ezek a viziók? Mik most a kollaboratív robotika piacán a legfontosabb kihívások?
Kettős kihívással néz most szembe az iparág. Egyrészt a pandémia még inkább felhívta a gyártók figyelmét az automatizációs megoldások szükségességére, amelyek közül a kollaboratív robotika az, amely könnyen telepíthető, rugalmasan alkalmazható és az implementált megoldás összetettségétől függően nem igényel feltétlenül szakképzett programozói hátteret. A piaci igények kiszolgálásához rugalmas gyártási folyamatok szükségesek, egy robotkart pedig könnyen lehet többféle feladatra alkalmazni, nem igényel nagy helyet, sem biztonsági kerítést.. Mindez, és a befektetési költségek gyors megtérülése lehetővé teszi, hogy az olyan kis- és középvállalatok is beszálljanak a robotizálásba, amelyek korábban erre nem láttak lehetőséget.
A másik tendencia, hogy a gyártók igyekeznek komplett, integrált megoldásokat nyújtani felhasználóik számára, amelyek egyszerűsítik folyamataikat.
Az OnRobot egyébként nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy az automatizálási küszöb leszállításával megnyíló új piacok 80-85 százalékát saját, integrált megoldásaival szeretné lefedni, tehát mindkét kihívásra igyekszik reagálni. Ebben segítségére van, hogy kiegészítői mindegyik robotkargyártó termékével kompatibilesek, így a vevő számára mindegy, hogy FANUC, ABB, Denso, vagy Universal Robots robotkart vesz, a termék ugyanazt tudja.
Mindezt szoftveres oldalról mivel lehet támogatni?
Olyan adatalapú megoldásokkal, amelyek a gyártással kapcsoltban plusz információt szolgáltatnak és mindenki számára elérhetők.
Az OnRobot például november végén dobta piacra WebLytics szoftverét, amely egy monitorozó, gyártási teljesítményt mérő szoftver. Ennek segítségével a gyártók figyelemmel követhetik a termeléssel kapcsolatos hasznos információkat – mint a selejtarány vagy a karbantartási igény – akár otthonról, a kanapén ülve mobiltelefonjukon keresztül.
Egyszerűen kezelhető és könnyen integrálható megoldással kell a vevői igényekre reagálni, ez minden gyártó célja.
International Federation of Robotics (IFR) legfrisebb World Robotics 2021 riportja szerint az elmúlt négy évben megduplázódott a kobotok aránya az ipari robotokon belül, és további jelentős bővülést prognosztizál a következő évekre. Ön szerint milyen tendenciák alakítják majd az automatizációt a közeljövőben?
Pont az IFR említett riportja számol be piaci tendenciák átalakulásáról, az energetikai ipar nagyon pörög, világszinten tavaly először meg is előzte az autóipart a kollaboratív robotok alkalmazásában. Az automatizációba való belépési küszöb leszállításával pedig olyan piacok, kis- és középvállalatok is belépnek majd a robotikába, amelyek eddig nem voltak jelen.
Technológiai szempontból a piaci kihívások alakítják majd a fejlesztési irányokat, és mivel ez egy rendkívül gyorsan fejlődő high-tech iparág, biztos, hogy az applikációk köre is bővülni fog. Nem mindegy például, hogy egy megfogó milyen paraméterek mentén képes ellátni egy áthelyező (pick and place) feladatot. Éppen ezért gyártóként azt is el kell majd dönteni, hogy mely igényekre érdemes kemény mérnöki munkával megoldást nyújtani, és melyeket érdemes másra hagyni.
Az OnRobotnak market enablerként, új piacok megnyitójaként abban kell majd ügyesnek lennie, hogy az új területek nagy részét le tudja fedni és tudjon a vevők számára optimalizált megoldást nyújtani.
Magyarország jelenleg a 27. a világ országai között robottelepítések tekintetében. Milyennek látja a hazai gyártók érdeklődését az automatizált megoldások iránt?
Nyugat-Európában egy év alá lehet szorítani a kobotok alkalmazásának megtérülését, de már Magyarországon is két-három év alatt megtérülhet egy ilyen megoldás. Ez az, ami előbb-utóbb a magyar piacon is elengedhetetlenné teszi még szélesebb körben, hogy a vállalatok robotokat alkamazzanak. És nem csak azért, mert a megtérülés vonzó, hanem mert az automatizáció megoldást nyújt a krónikus munkaerőhiányra.
Ipar
A Magyar Telekom és a BME sikeresen tesztelte az 50GPON hálózatot
A Magyar Telekom a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) együttműködésben sikeresen tesztelte a Huawei legújabb, szimmetrikus 50Gbps elméleti sebességre képes Triple PON rendszerét.
A Triple PON technológia újdonsága abban rejlik, hogy egyetlen optikai szálon, egyetlen PON vonali kártya és egy kombinált optikai modul segítségével képes három generációs PON technológiát (GPON, XGS-PON, 50GPON) párhuzamosan kiszolgálni. Az 50GPON technológia legnagyobb előnye, hogy szimmetrikusan elméleti 50 Gbps adatátviteli sebességet biztosít, amely ideálissá teszi a jövő digitális alkalmazásaihoz, például 8K felbontású videóstreaminghez, e-sporthoz, VR/AR élményekhez és az otthoni felhőszolgáltatásokhoz. Emellett kiemelkedően alacsony, 1 milliszekundum alatti késleltetéssel, valamint mikroszekundum szintű késleltetésingadozással működik, ami nélkülözhetetlen az 5G bázisállomások kiszolgálásához (mobil backhaul), illetve az ipari automatizálási rendszerek és a távgyógyászati alkalmazások számára is. A technológia csomagvesztésmentes adatátvitelt biztosít, ami elengedhetetlen a magas szolgáltatásminőség és a megbízható, zökkenőmentes felhasználói élmény garantálásához. Mindezeken túl az 50GPON jövőálló infrastruktúrát kínál: lehetővé teszi, hogy a meglévő optikai hálózatok minimális módosítással is képesek legyenek kiszolgálni a következő évtized technológiai és digitális igényeit.
„Az 50GPON nemcsak a sávszélesség új szintjét jelenti, hanem válasz lehet a jövő digitális társadalmának kihívásaira is, hiszen az otthoni szórakozástól az ipari automatizálásig minden területen új lehetőségeket nyithat meg. Büszkék vagyunk rá, hogy az országban elsőként tesztelhettük ezt az innovációt, és külön öröm számunkra, hogy ebben együttműködő partnerünk a BME, ahol a hallgatók is közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a legkorszerűbb optikai hálózati technológiáról”
– mondta Nagy Péter, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese.
A teszthez szükséges eszközöket a Huawei Technologies Hungary biztosította, az első végpont bekötése a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszékén valósult meg.
„A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) számára a Magyar Telekom által rendelkezésre bocsátott 50PON technológia igazi mérföldkő az oktatásban, mert a legújabb, világszínvonalú optikai hálózati infrastruktúrát hozza közvetlenül a hallgatók és kutatók közelébe”
– emelte ki Imre Sándor, a BME VIK dékánja.
„Az új 50GPON végpont a BME VIK Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszéken (BME VIK TMIT) került bekötésre, így az itteni laboratóriumokban működő AR/VR műhely, a felhőből vezérelt, mesterséges intelligencia-támogatású ipari automatizációra szakosodott műhelyek is kiaknázzák az aktuális kutatási feladatok során. A BME és a Kar ezzel tovább erősíti szerepét a hazai digitális innováció élvonalában”
– hangsúlyozta Varga Pál, a VIK TMIT tanszékvezetője.
„A Huawei Technologies immár 20 éve van jelen Magyarországon és dolgozik azon, hogy legmodernebb megoldásaival elősegítse a hazai digitális ökoszisztéma fejlesztését. Büszkék vagyunk arra, hogy a Magyar Telekom hosszú távú partnereként hozzájárulhatunk az olyan innovatív technológiák bevezetéséhez, mint az 50GPON, amelyek nemcsak a hálózatok jövőjét formálják, hanem közvetlen hatással vannak az ipar, az oktatás és a mindennapi élet digitalizációjára is”
– mondta el Kiefer Tamás, a Huawei Technologies magyarországi kiemelt ügyfélkapcsolati igazgatója.
Az együttműködés célja, hogy a végzett mérésekből, visszajelzésekből közös értékelést végezzenek, és hasznos tapasztalatokat gyűjtsenek use case-ek megvalósításához. A projekt egyben kivételes lehetőséget nyújt a BME hallgatóinak is, akik testközelből ismerkedhetnek meg a világ egyik legmodernebb vezetékes hálózati technológiájával.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Hazai cég biztosít automata raktárrendszert egy amerikai gyárnak
Intralogisztikai fejlesztés – Amerikába szállít Siemens-eszközökkel felvértezett automata raktárrendszert egy magyar cég. A LOG-X Systems Kft. ügyvezetője válaszolt kérdéseinkre.
Komoly szerződést könyvelt el egy német iparvállalat: megnyerte egy amerikai autógyártó cég tenderét. A megbízás elektromos járművekben használt BLDC motorokhoz szükséges ritkaföldfém mágnesek gyártására és beszállítására vonatkozik. A projekt megvalósításához a német cég új leányvállalatot alapított az Egyesült Államokban, és egy korszerű gyáregységet épít Dél-Karolina államban. Bár csak kétféle, viszonylag kis méretű mágnest fognak itt gyártani, a tervezett üzem meglepően nagy méretű lesz. És hogy jön ide a LOG-X?
„A mi vállalatunk feladata ehhez a projekthez 6 darab automata raktárrendszer szállítása. Ezek közül 5 darab a gyártási folyamat különböző fázisai között működik majd pufferraktárként (átmeneti tárolóként), illetve 1 darab hagyományos készáruraktárként üzemel, ahonnan az áruk komissiózása (megrendelések szerinti összeválogatása) is történik”
– foglalta össze a projektet Nagy Attila ügyvezető.
Hogy nyerték el a projektet?
A 2023-as AUTOMATICA kiállításon vettünk részt Münchenben, melynek eredményeként több vállalatnál is radarra kerültünk, és a projektmenedzsmentet végző cég megkeresett minket. Részt vettünk a kiírt tenderen, ahol mi feleltünk meg szinte minden szempontból a legjobban.
Mennyire jellemzőek a külföldi piacra készülő projektek?
Az utóbbi 2-3 évben erősen áthelyeződött a hangsúly külföldre. Németországba és az USA-ba is már több rendszerünk van, de nemrég Ausztráliába is telepítettünk egy többsoros automata rendszert, ahol szintén nagy az érdeklődés és az igény a raktárrendszereinkre.
Mi ebben a hozzáadott érték?
Általában azt szoktuk mondani, hogy a termékhordók (pl. ládák, tálcák, raklapok stb.) kivételével mindent mi fejlesztünk, tervezünk és gyártunk Budapesten, de ebben az esetben még az egyedi termékhordókat is mi fejlesztettük, gyártjuk és szállítjuk. Ezen felül több egyedi igény is felmerült, például automata manipulátorokkal is ki kellett egészíteni a raktárakat.
Milyen Siemens-eszközöket implementáltak?
Szinte minden elektronikai eszköz a Siemenstől származik, így például kismegszakítók, PLC-k, hajtásszabályzók, szervomotorok, HMI-k. Mi csak és kizárólag Siemens-megoldásokat építünk be rendszereinkbe, mert nagyon innovatív és megbízható eszközöket jelentenek. A technológiai vállalat platformja jó átjárhatóságot biztosít az egyes eszközök között, legyen az elektronikai vagy szoftver alapú. A CE mellett a legtöbb eszköz UL minősítéssel is rendelkezik, ami az adott projektnél elengedhetetlen volt. Ezen felül nemzetközi projekteknél nem elhanyagolható, hogy a Siemens szinte a világ minden országában jelen van, jellemzően helyi támogatással, és a legtöbb esetben gyorsabban tud lokálisan pótalkatrészt biztosítani.
Melyek a beruházás során készített raktárrendszerek főbb elemei?
A rendszerek, mint gyártásközi puffer és komissiózó raktár főbb részei: állványrendszer, sínrendszer, rakodógép, teherfelvevő, egyedi termékhordó, szállítópálya-rendszer, egyedi manipulátor, biztonsági elkerítés, vezérlés, raktárirányítási rendszer, anyagáramlási rendszer. Ezeket szinte mind mi terveztük és gyártjuk, a mechanikát és a szoftvert is beleértve. Komoly CNC lemezmegmunkáló és forgácsoló gépeink vannak, ezekhez szinte csak az alapanyagot vesszük, majd a felületkezelést partnerek végzik. Nálunk történik a szerelés, a telepítés és a beüzemelés, és itt valósul majd meg az előzetes tesztelés is.
www.siemens.hu, www.log-x.systems
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden
A légiközlekedési informatikai megoldásokat fejlesztő Lufthansa Systems Hungária a szegedi belváros szívében található TILIA irodaházban alakította ki új, 1200 négyzetméteres irodáját. Az épület nemcsak modern technológiai feltételeket biztosít, hanem kiemelten dolgozóbarát, ergonomikus környezetet is teremt a közel 80 munkatárs számára.
A Lufthansa Systems a világ egyik vezető IT-szolgáltatója a légiközlekedés területén, több mint 350 ügyféllel világszerte. A portfóliójába tartozó termékek és szolgáltatások a légitársaságok minden üzleti folyamatát lefedik – a pilótafülkében, az utastérben és a földön egyaránt. A cég 1995-ben hozta létre magyarországi leányvállalatát. A Lufthansa Systems Hungária 15 fővel indult, azóta a jelentős és dinamikus létszámbővítés eredményeként mára már több mint 800, magasan képzett szakembert foglalkoztat. A vállalat működésében kiemelt szerepet játszik a munkavállalói élmény és jóllét – ennek érdekében nagy hangsúlyt fektet a támogató vállalati kultúrára, és ennek megfelelő munkakörnyezet kialakítására.
Funkcionális kialakítás a növekedés szolgálatában
Az egyik vezérelv egy olyan munkahely létrehozása volt, amely nemcsak technológiai szempontból korszerű, de a mindennapi munkavégzést is kényelmesebbé teszi. A TILIA irodakomplexumban kialakított új szegedi irodában a három zónára tagolt teret – két irodaterületet klasszikus munkaállomásokkal, valamint egy közösségi blokkot előadótérrel, étkezővel, lobby-val és rekreációs térrel – kifejezetten a hibrid munkavégzés és a hatékony kollaboráció támogatására alakították ki.
„Szegedi csapatunk az elmúlt öt évben dinamikusan növekedett. Bármennyire is szerettük korábbi irodánkat, úgy gondoljuk, hogy a modern és ergonomikus TILIA irodaház új távlatokat nyit számunkra. Biztos vagyok benne, hogy kollégáink kedvelni fogják ezt a munkakörnyezetet, sikeresen hozzájárulva innovatív légiközlekedési informatikai projektjeinkhez, szoros együttműködésben budapesti központunkkal és anyavállalatunk, a Lufthansa Systems nemzetközi hálózatával” – tette hozzá Stephan Neumann, a Lufthansa Systems Hungária ügyvezető igazgatója.
Modern technológia és fenntarthatóság kéz a kézben
Az új iroda legmodernebb technológiai megoldásai közé tartoznak a tárgyalók falára szerelt foglaltságjelző panelek, valamint a nagy tárgyalóban alkalmazott videókonferenciás rendszer: itt fixen beépített eszköz teszi lehetővé, hogy a kollégák saját eszköz használata nélkül is csatlakozhassanak a hívásokhoz. Ugyanitt egy többképernyős megoldást alakítottak ki: két falon összesen három nagy kijelzőn jelenhet meg külön a kamerakép és a megosztott tartalom az online meetingek során. A flip-top asztalok pedig lehetővé teszik, hogy a helyiség gyorsan és egyszerűen workshopok megtartására is alkalmassá váljon.
Az iroda kiválasztásánál a cég számára kiemelt szempont volt a fenntarthatóság: az irodaház fejlesztője – Szegeden elsőként – a legmagasabb nemzetközi minősítések, köztük a BREEAM Excellent, a WELL Platina és az Access4you Gold tanúsítvány elérésére törekszik. Ez jól illeszkedik a Lufthansa Systems Hungária környezettudatosságot támogató vállalati szemléletéhez is.
Több mint munkahely: egy közösségi tér, ahová jó megérkezni
Kiemelt szempont volt a tervezés során, hogy az iroda ne csupán a munkavégzés helye legyen, hanem egy olyan közösségi tér is, amely támogatja a személyes kapcsolatok erősítését és a kollégák jóllétét. Ennek megfelelően a légiipari informatikai vállalat nagy hangsúlyt fektet a kényelmi funkciókra is: az irodában tágas, világos étkező és egy kávézótér várja a munkatársakat. A kollégák környezettudatosságát figyelembe véve zárt biciklitárolót is kialakítottak, hiszen sokan kerékpárral, gyalog vagy tömegközlekedéssel érkeznek az irodába. A kikapcsolódást külön rekreációs tér segíti, ahol többek között játékkonzol, darts, csocsó és pingpong várja a kikapcsolódni vágyókat.
„Fontos mérföldkő számunkra, hogy Szeged egyik legmodernebb irodaházában alakíthattuk ki új irodánkat. Az első pillanattól lehetőségünk volt a saját igényeink szerint formálni a teret, így olyan környezet született, amely támogatja a hatékony munkavégzést és a közös alkotást egyaránt. Hiszünk benne, hogy ez az iroda nemcsak kényelmes, hanem inspiráló hely is, ahová a kollégák szívesen érkeznek meg nap mint nap” – hangsúlyozta Fritz Zsombor, a Lufthansa Systems Hungária szegedi csapatának site managere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban5 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság1 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden
-
Gazdaság1 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére