Connect with us
Hirdetés

Ipar

Új piacok nyílnak a robotikában

OnRobot Rábai Mátyás

Egyre szélesebb körben jelenik meg az igény a gyártó vállalatok körében automatizációs megoldások impelentálásra, ez pedig új lehetőségeket nyit a kollaboratív robotikában szerepet vállaló cégek számára is. Rábai Mátyás, az OnRobot RnD központjának újonnan kinevezett kutatás-fejlesztési igazgatója szerint nem csak az egyre impresszívebb megtérülési idő, de a munkaerőhiány is az automatizáció felé hajtja a cégeket.

Egy hónapja vezeti az OnRobot RnD központját kutatás-fejlesztési igazgatóként. Mi a fő feladata?

Az OnRobot egy transzformáció előtt áll, a hadverközpontú fejlesztésekből a szoftverfejlesztések irányába indul el. Korábban a fejlesztések egy vízesés modell mentén történtek, ugyanakkor a gyakran változó vevői igények és a piac gyorsasága életre hívta az igényt, hogy átálljuk egy agilisebb modellre, és rugalmasan, iterációkon keresztül, visszajelzések alapján fejlesszünk. Most ennek az átalakításnak a mentén vezetem a budapesti központot.

Az OnRobotnak a dániai Odensében és Aalborgban is van kutatás-fejlesztési központja. Velük mennyire szoros az együttműködés?

Napi szinten tartjuk a kapcsolatot az odensei és aalborgi kollégákkal, van számos olyan projektünk, amelyben vegyes csapatok dolgoznak együtt. Mindhárom központban nagyon fiatal és eltökélt a csapat.

A high-tech világ nagyon motiváló, az OnRobotnak pedig olyan nagyratörő víziói vannak, amelyek mindannyiunk számára rendkívül inspirálók.

Melyek ezek a viziók? Mik most a kollaboratív robotika piacán a legfontosabb kihívások?

Kettős kihívással néz most szembe az iparág. Egyrészt a pandémia még inkább felhívta a gyártók figyelmét az automatizációs megoldások szükségességére, amelyek közül a kollaboratív robotika az, amely könnyen telepíthető, rugalmasan alkalmazható és az implementált megoldás összetettségétől függően nem igényel feltétlenül szakképzett programozói hátteret. A piaci igények kiszolgálásához rugalmas gyártási folyamatok szükségesek, egy robotkart pedig könnyen lehet többféle feladatra alkalmazni, nem igényel nagy helyet, sem biztonsági kerítést.. Mindez, és a befektetési költségek gyors megtérülése lehetővé teszi, hogy az olyan kis- és középvállalatok is beszálljanak a robotizálásba, amelyek korábban erre nem láttak lehetőséget.

A másik tendencia, hogy a gyártók igyekeznek komplett, integrált megoldásokat nyújtani felhasználóik számára, amelyek egyszerűsítik folyamataikat.

Az OnRobot egyébként nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy az automatizálási küszöb leszállításával megnyíló új piacok 80-85 százalékát saját, integrált megoldásaival szeretné lefedni, tehát mindkét kihívásra igyekszik reagálni. Ebben segítségére van, hogy kiegészítői mindegyik robotkargyártó termékével kompatibilesek, így a vevő számára mindegy, hogy FANUC, ABB, Denso, vagy Universal Robots robotkart vesz, a termék ugyanazt tudja.

Mindezt szoftveres oldalról mivel lehet támogatni?

Olyan adatalapú megoldásokkal, amelyek a gyártással kapcsoltban plusz információt szolgáltatnak és mindenki számára elérhetők.

Az OnRobot például november végén dobta piacra WebLytics szoftverét, amely egy monitorozó, gyártási teljesítményt mérő szoftver. Ennek segítségével a gyártók figyelemmel követhetik a termeléssel kapcsolatos hasznos információkat – mint a selejtarány vagy a karbantartási igény – akár otthonról, a kanapén ülve mobiltelefonjukon keresztül.

Egyszerűen kezelhető és könnyen integrálható megoldással kell a vevői igényekre reagálni, ez minden gyártó célja.

International Federation of Robotics (IFR) legfrisebb World Robotics 2021 riportja szerint az elmúlt négy évben megduplázódott a kobotok aránya az ipari robotokon belül, és további jelentős bővülést prognosztizál a következő évekre. Ön szerint milyen tendenciák alakítják majd az automatizációt a közeljövőben?

Pont az IFR említett riportja számol be piaci tendenciák átalakulásáról, az energetikai ipar nagyon pörög, világszinten tavaly először meg is előzte az autóipart a kollaboratív robotok alkalmazásában. Az automatizációba való belépési küszöb leszállításával pedig olyan piacok, kis- és középvállalatok is belépnek majd a robotikába, amelyek eddig nem voltak jelen.

Technológiai szempontból a piaci kihívások alakítják majd a fejlesztési irányokat, és mivel ez egy rendkívül gyorsan fejlődő high-tech iparág, biztos, hogy az applikációk köre is bővülni fog. Nem mindegy például, hogy egy megfogó milyen paraméterek mentén képes ellátni egy áthelyező (pick and place) feladatot. Éppen ezért gyártóként azt is el kell majd dönteni, hogy mely igényekre érdemes kemény mérnöki munkával megoldást nyújtani, és melyeket érdemes másra hagyni.

Az OnRobotnak market enablerként, új piacok megnyitójaként abban kell majd ügyesnek lennie, hogy az új területek nagy részét le tudja fedni és tudjon a vevők számára optimalizált megoldást nyújtani.

Magyarország jelenleg a 27. a világ országai között robottelepítések tekintetében. Milyennek látja a hazai gyártók érdeklődését az automatizált megoldások iránt?

Nyugat-Európában egy év alá lehet szorítani a kobotok alkalmazásának megtérülését, de már Magyarországon is két-három év alatt megtérülhet egy ilyen megoldás.  Ez az, ami előbb-utóbb a magyar piacon is elengedhetetlenné teszi még szélesebb körben, hogy a vállalatok robotokat alkamazzanak. És nem csak azért, mert a megtérülés vonzó, hanem mert az automatizáció megoldást nyújt a krónikus munkaerőhiányra.

Ipar

Az Ozempic hatása már az élelmiszeriparban is érezhető: tényleg egyre kevesebbet eszünk?

A gyógyszeripar már az étkezési szokásainkat is befolyásolja: így reagálnak az élelmiszergyártók a legújabb trendekre.

Nemzetközi kutatások szerint a GLP-1 alapú gyógyszereket (ilyen például az elmúlt években elhíresült Ozempic is) használó fogyasztók és háztartások körében egyértelmű változások tapasztalhatóak az étkezési szokásokban: kevesebb mennyiséget, kisebb adagokat fogyasztanak, és ki is hagynak étkezéseket. Bár első hallásra elenyészőnek gondolhatnánk a hatását, valójában érzékelhető károkat okoz az élelmiszeriparnak a testsúlycsökkentésre használt gyógyszerek terjedése. A német YouGov becslése szerint az új étkezési trend évi körülbelül 325 millió eurós korrigált árbevétel visszaesést okoz az ország gazdaságának.1

Az élelmiszeripar bevételei is karcsúbbá válnak?

A nemzetközi kutatási eredmények két új tendenciát támasztanak alá az élelmiszeriparban: egyrészt kisebb adagokra és kevesebb étkezésre tartanak igényt a gyógyszeres segítséggel fogyókúrázni vágyók, másrészt pedig a korábbinál hangsúlyosabb szerepet kap náluk a minőség kérdése. A BSI által végzett, önbevalláson alapuló panelkutatása szerint a GLP-1 alapú készítményt használók 74%-a azt nyilatkozta, hogy fontosabb számára egy adagon belül a minőség, mint a mennyiség. Az egyértelmű előnyöket felsorakoztató termékekért átlagosan 28%-os árprémiumot is elfogadhatónak tartottak.2

Éppen ezért elmondható, hogy az élelmiszeriparnak nem egy disztópiára kell felkészülnie: téves azt gondolni, hogy a minőségi, kiegyensúlyozott tápanyagtartalmú, finom ételeket tablettákra cserélné a társadalom. Ha viszont egy egyre növekvő célcsoport fokozatosan kevesebbet, kisebb adagokat eszik, az impulzusvásárlásokat pedig tudatos választásra cseréli, akkor az élelmiszeripar termékfejlesztési logikájának is változnia kell. 

Az ár-érték arány újraértelmezése is elkezdődött

Korábban megfigyelhető volt az élelmiszeriparban, hogy a nagyobb kiszerelésű termékeket értékelték jó ár-érték arányúnak. Ezzel szemben az új trendből kirajzolódni látszanak a modern fogyasztói igények: kellemes ízvilág és egészséges tápanyagtartalom ugyanabban a termékben, nagyobb fehérje- és rosttartalom, könnyebb ételek. Azoknak a gyártóknak, akik időben szeretnének reagálni a változásokra, érdemes kisebb, praktikus kiszerelésekben gondolkodniuk, valamint olyan termékeket fejleszteniük, amelyek “diétás” ízvilág nélkül hordozzák magukban egy kiegyensúlyozott, tudatosan összerakott étrend minden előnyét. A fehérjedús müzliszeletektől a magas rosttartalmú italokon át a cukormentes édességekig számos termék világít rá arra, hogy a mennyiségnél fontosabbá vált az innovatív, tudatos megközelítés.

A gyártók felelőssége a társadalom egészére kiterjed

Fontos hangsúlyozni, hogy az élelmiszergyártóknak a felhasználói igények kielégítése mellett erős társadalmi szerepük is van. Ha a piacon elérhetőek az egészséges, akár a fogyni vágyók étrendjébe is beilleszthető alternatívák, azzal a csodadiéták és a trendalapú módszerek helyett a valódi, hosszú távon fenntartható életmódváltást támogathatják. Ez a készételektől kezdve a péksüteményeken és a snaceken át a reggelikig, italokig és desszertekig szinte bármilyen kategóriát jelenthet.

„Gyártóként azzal kell foglalkoznunk, hogy milyen ételekkel tudjuk segíteni a vásárlókat a mindennapokban. Szerintem ma már kevés annyit írni egy csomagolásra, hogy »diétás«: legyen világos, miből készül a termék, milyen a tápértéke, és hogyan illeszthető be az étrendbe. Közben az íz és az elkészítés is számít, mert egy hosszú munkanap végén is szeretnénk jót enni, lehetőleg különösebb bonyodalom nélkül. A Szafinál ezekre a szempontokra építünk. A GLP-1 körüli változások kapcsán is abban látom a feladatunkat, hogy segítsük a tudatos választást, és olyan élelmiszereket kínáljunk, amelyeket a vásárlók hosszú távon is szívesen fogyasztanak.”

– mondta Ipsits Anita, a Szafi tulajdonosa és ügyvezetője. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Ha minden háztető áramot termel, a hálózatnak azt látnia kell: így készül fel Karintia a napelemes boomra

A közeli jövőben már nem a zöld áram termelése, hanem a szállítása lesz a szűk keresztmetszet, Karintia ezt előzi meg digitális hálózatirányítás-fejlesztéssel.

A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra.

Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei.

A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.

Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.

A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.

A karintiai példa jól mutatja az európai trendet: az elosztói hálózatok a passzív infrastruktúrából aktívan irányított, adatvezérelt rendszerekké válnak. Aki erre időben felkészül, jobban megbirkózik a megújuló termelés növekedésével. Aki lemarad, az dugókkal, korlátozásokkal és csúcsra méretezett, költséges beruházásokkal fizet majd.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A Toyota és a Rivian is a Stratasys új 3D nyomtatót választotta

Az ipari 3D nyomtatás egyre nagyobb szerepet kap az autógyártásban, különösen a gyártási segédeszközök, szerelőkészülékek és funkcionális alkatrészek előállításában.

A Stratasys új F870 rendszere a nagyformátumú additív gyártás lehetőségeit bővíti, amelynek képességeit már a Toyota és a Rivian is vizsgálja saját gyártási folyamataiban.

A Stratasys tovább bővítette ipari FDM technológiára épülő termékportfólióját az új F870 3D nyomtatóval, amelyet kifejezetten a nagy igénybevételű üzemi alkalmazásokhoz fejlesztettek. A berendezés a nagy építési térfogatot, a szabályozott hőmérsékletű gyártási környezetet és a nagy teljesítményű műszaki polimerek alkalmazását egyesíti. A fejlesztés célja, hogy az additív gyártás ne csupán a prototípusok készítésében, hanem a mindennapi ipari termelésben is gazdaságosan alkalmazható legyen.

Az új rendszer iránt már a bevezetés előtt jelentős érdeklődés mutatkozott. A Toyota Production Engineering Kentucky állambeli, georgetowni részlege, valamint a Rivian Automotive michigani, plymouthi üzeme is megkezdte az F870 képességeinek vizsgálatát. A két autógyártó elsősorban a gyártási segédeszközök, szerelési és ellenőrző készülékek, valamint a fejlett prototípusgyártási alkalmazások területén keresi a technológia felhasználási lehetőségeit.

Nagyobb méret, szélesebb alkalmazhatóság

A Stratasys F870 egyik legfontosabb műszaki jellemzője az 1000 × 610 × 610 milliméteres építési térfogat. A gyártó szerint a berendezés kategóriájának leghosszabb, teljesen fűtött építési terével rendelkezik, amely lehetővé teszi nagyméretű, összetett geometriájú alkatrészek előállítását.

A rendszer többféle ipari alapanyaggal működik, köztük ASA, ABS, Nylon 12CF, valamint az új ABS Draft Gray anyaggal. Különösen fontos a szénszál-erősítésű Nylon 12CF alkalmazhatósága, amely nagy merevségének, szilárdságának és tartósságának köszönhetően alkalmas lehet jelentős mechanikai igénybevételnek kitett gyártási segédeszközök készítésére.

A technológia egyik előnye, hogy a hagyományos forgácsolással vagy más gyártási eljárással készülő egyedi készülékek bizonyos esetekben közvetlenül, szerszámozási igény nélkül állíthatók elő. Ez különösen a gyakran módosuló gyártási folyamatoknál, a kisebb sorozatoknál és az egyedi szerelési feladatoknál jelenthet idő- és költségmegtakarítást.

Az autóipari gyártás rugalmasságát növelheti

A Toyota és a Rivian érdeklődése jól mutatja, hogy az additív gyártás szerepe fokozatosan átalakul az autóiparban. A technológia ma már nem kizárólag a termékfejlesztés és a prototípusgyártás eszköze, hanem egyre inkább a gyártósorok működését támogató megoldás.

A nagyméretű szerelőkészülékek, ellenőrző sablonok és egyedi befogók hagyományos előállítása gyakran jelentős átfutási idővel jár. A 3D nyomtatás lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az eszközök közvetlenül a digitális tervek alapján készüljenek el, és szükség esetén gyorsan módosíthatók legyenek.

A Toyota szakemberei szerint az additív gyártás már bizonyította értékét a vállalatnál, a következő lépés pedig az alkalmazási területek további bővítése. Az F870 mérete, alapanyagválasztéka és ipari kialakítása olyan lehetőségeket kínál, amelyek illeszkedhetnek a gyártó újabb termelési igényeihez.

A Stratasys fejlesztése egy szélesebb iparági folyamatba illeszkedik, amelyben a vállalatok a gyártási rugalmasság növelésére, az ellátási láncoktól való függőség mérséklésére és a termelési költségek csökkentésére törekednek.

Az F870 megjelenése újabb lépést jelenthet az additív technológiák üzemi integrációjában. A nagyobb gyártási kapacitás, a műszaki alapanyagok és a megbízhatóan ismételhető gyártási folyamatok együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a 3D nyomtatás a hagyományos gyártástechnológiák egyre fontosabb kiegészítőjévé váljon.

A Stratasys ipari additív gyártási megoldásait Magyarországon a VARINEX Zrt. képviseli, amely több mint két évtizede foglalkozik a gyártó technológiáival.

varinex.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss