Connect with us
Hirdetés

Ipar

Polimer-újrahasznosító megoldást díjazott a Continental

continental

A Continental Challenge versenyen a brit Low Sulphur Fuels vállalkozás egyedülálló eljárást mutatott be az előválogatott műanyagok, valamint használt gumiabroncsok és gumitermékek újrahasznosítására.

A Continental büszkén jelenti be a második alkalommal megrendezett, fenntartható anyagokra fókuszáló megoldásokat elismerő Continental Challenge verseny győztesét: az Egyesült Királyságban, Amershamban működő Low Sulphur Fuels (LSF) fiatal vállalkozás a világ minden részéről érkező, több mint 50 versenytársat utasított maga mögé. A zsűri elnöke, Dr. Jens Högermeier, a ContiTech üzleti terület Advanced Technology Development részlegének vezetője így értékeli a döntést:

„A versenyt azért indítottuk, hogy olyan fenntartató anyagokkal kapcsolatos megoldásokat találjunk, amiket aztán ipari szinten is használni lehet. A Low Sulphur Fuels innovátorai egy olyan meggyőző folyamatot fejlesztettek ki, amely számos, korábban megválaszolatlan kérdésre nyújthat megoldást a műanyag és a gumi újrahasznosítása terén.”

Az LSF győztes ötlete mechanikus módon válogatott műanyag anyagokat, élettartamuk végét elérő gumiabroncsokat és gumitermékeket, valamint használt olajat hasznosít újra egy ún. gyors elektrokémiai folyamat révén (Fast Electrochemical Process – FEP). Ebben a zártláncú oxidációs folyamatban a nyersanyagot először gázfázisúvá hevítik, majd egy saját fejlesztésű elektrolittal reagáltatják. A desztillátum ezután szétválasztásra és mosásra kerül, így alacsony kéntartalmú párlat, széles tartományú nafta és nyers korom keletkezik, amelyet ezután nyersanyagként használhatnak fel a vegyiparban, az autóiparban és más iparágakban.

„Rendkívül nagy örömmel tölt el minket, hogy sikeresen megismertethettük az FEP-ben rejlő lehetőségeket a Continental anyagszakértőivel, és alig várjuk a fenntartható újrahasznosítási megoldásokkal kapcsolatos további együttműködést”

– mondta Glenn Halliday, az LSF társalapítója és ügyvezető igazgatója a vállalat győzelme kapcsán.

Az egész világon figyelemmel követik a Continental Challenge versenyt

Összesen több mint 50 nemzetközi startup és egyetemi intézmény indult a második Continental Challenge kihíváson, ahol a hangsúly a kémiai polimer újrahasznosítására került, hogy az műszaki műanyagok létrehozására legyen alkalmas. Miután ezt a számot először 13 ötletre szűkítették, a Continental különböző üzleti egységeit képviselő értékelő bizottság alaposan megvizsgálta a benyújtott koncepciókat és folyamatokat, majd végül négy döntősre szűkítette a versenyben maradók körét. A négy jelölt pedig megkapta a lehetőséget arra, hogy egy online bemutatón ismertesse ötletét több mint 30 anyagszakértővel, beleértve Dr. Jens Högermeier-t, Dr. Daniel Biensfield-et (Innovation Field Sustainable Materials – igazgató) és Dr. Steffen Wietzke-t (Innovation Field Thermoplastics – igazgató).

A verseny lebonyolításában és a négy legígéretesebb koncepció kiválasztásában újfent az INAM Berlin volt a Continental partnere.

„Izgalmas volt látni, hogy milyen sok érdekes pályázat érkezett be a világ minden részéről”

– mondta Oliver Hasse, az INAM ügyvezető igazgatója a második Continentallal való együttműködésükről.

„Meggyőződésünk, hogy azáltal, hogy lehetővé tesszük az innovátorok számára, hogy fejlett és forradalmi termékeiket piacképessé tegyék, lehetőség nyílik előttük arra, hogy korunk fenntarthatósági kihívásaira fókuszáló áttörő megoldásokat hozhassanak létre.”

Az újrahasznosítás elengedhetetlen a fenntartható anyagfejlesztés szempontjából

A Continental Challenge egyike azon számos kezdeményezésnek, amelyet a technológiai vállalat átfogó fenntarthatósági ütemtervének részeként indított. Döntése szerint a Continental az autóipari beszállító szektor egyik legátfogóbb fenntarthatósági ütemtervét valósítja meg, amellyel egy új globális ipari mércét hoz létre, teljes klímasemlegességgel az értéklánc mentén. A száz százalékos klímasemlegesség, teljes mértékben kibocsátásmentes mobilitás és ipar, száz százalékban körkörös gazdaság és teljesen felelősségteljes értéklánc által fémjelzett fenntartható gazdaság legkésőbb 2050-ig való elérését megcélzó program nemcsak a vállalat saját termelésre, hanem a termékek upstream szakaszaira és az életciklus végén történő újrahasznosításra is összpontosít.

„Ez az oka annak, hogy véleményünk szerint az LSF újrahasznosítási folyamata rendelkezik a leginkább holisztikus potenciállal az ipari környezetben történő felhasználás tekintetében”

– foglalta össze Dr. Steffen Wietzke.

A Continental Challenge versenyének fődíja mellett az LSF egy ipari szakértő partnerrel is gazdagodott. A Continental anyagszakértőivel együtt fogják megvizsgálni a lehetséges közös fejlesztés, valamint az esetleges ipari alkalmazás lehetőségeit.

A Low Sulphur Fuels-ről és megoldásairól további információ itt található.

Ipar

Mapei: az építési engedélyek megugrása már az élénkülés előjele

A Mapei Kft. értékelése szerint a friss adatok az egyértelmű fordulópontot jelzik a lakáspiacon. Az átadott lakások száma még a korábbi, gyengébb időszak beruházási döntéseit tükrözi, míg az engedélyszám ugrásszerű növekedése már az új ciklus kezdetét mutatja.

A KSH friss gyorsjelentése szerint 2025-ben 12 062 új lakás épült Magyarországon, ami 9,3 százalékkal kevesebb az előző évinél. Ugyanakkor az építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma 28 081-re emelkedett, ami 37 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest.

A Mapei szerint a jelentősen megnövekedett építési engedélyszám már az állami lakásvásárlási és felújítási támogatások élénkítő hatását tükrözi. Ezek a programok elsősorban a magánépítkezésekre és a magánfelújításokra gyakorolnak pozitív hatást, amely a következő évek kivitelezési volumenében is meg fog jelenni.

„Az elmúlt években jellemzően 8–10 ezer lakásra adtak ki évente engedélyt, most viszont a szokásos mennyiség többszörösét látjuk. Az idei évben minimum a duplájára számítunk az elinduló lakásszám tekintetében”

– mondta Stamler Szabolcs, a Mapei Kft. értékesítési vezetője.

Az ingatlanfejlesztők újra mozgásban

A KSH adatai szerint az új lakások 64 százalékát vállalkozások építették, ami az előző évhez képest növekedést jelent. A Mapei szerint ez azt mutatja, hogy az ingatlanfejlesztési projektek éledeznek, több nagyobb lakásépítő cég több ezer lakás indítását tervezi, különösen az egykori ipari területek átalakításával érintett városrészekben.

A vállalat hangsúlyozza: a lakásépítés mellett a lakásfelújítás is erősödő pályára állhat. A támogatási környezet és az energiahatékonysági elvárások egyaránt ösztönzik a magánberuházásokat.

Stabilizálódó, mérsékelten bővülő piac

A Mapei Kft. 2026-ra stabilizálódó, mérsékelten bővülő piaci környezetre számít, és az ágazatban 3–3,5 százalékos növekedést valószínűsít. A várakozás alapja a 2025-ben elindított támogatások és az építési engedélyek számának jelentős emelkedése, amely 2026–2027-ben a kivitelezési volumenekben is megjelenhet. A vállalat ugyanakkor nem számít gyors fellendülésre. A piac jelenlegi szerkezete inkább stabilizálódást jelez.

 „A fő kihívás ma az, hogy stagnáló forgalom mellett nőnek a költségek, miközben a verseny lefelé nyomja az árakat, a vállalkozások nem tudják teljes mértékben érvényesíteni költségnövekedésüket az áraikban. Ez az árrések szűküléséhez és a nyereség csökkenéséhez vezet. A támogatások és a fokozatosan erősödő kereslet ugyanakkor stabilabb növekedési pályát alapozhatnak meg”

– mondta Stamler Szabolcs, a Mapei Kft. értékesítési vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Itt az utolsó esélyünk a GMO-k kontrollálására

Legkorábban már március elején elfogadhatja az Európai Parlament azt a rendelet-tervezetet, ami lényegében megszünteti a hatósági kontrollt és nyomon követést az új géntechnológiával készült, génmódosított termékek (új GMO-k) felett. Aki ezzel nem ért egyet ‒ legyen szó szervezetről vagy magánszemélyről ‒ még van lehetősége jelezni ezt a magyar európai parlamenti képviselők felé, akik csak akkor tudnak hatékonyan fellépni a tervezet jelen formája ellen, ha megvan hozzá a megfelelő társadalmi támogatottságuk.

„A géntechnológia olyan eljárás, amit lehet felelősen és felelőtlenül használni, illetve elfogadni vagy elutasítani, mindez döntés kérdése. Ökológiai gazdálkodókat minősítő szervezetként mi teljes mértékben elutasítjuk a génmódosítás élelmiszeripari és agrárfelhasználását, mert nem ebben látjuk a megoldást, de elfogadjuk, ha másoknak erről más a véleményük”

‒ vezette fel a problémát dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője.

A szakértő azonban azt már elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendelet épp a döntés lehetőségét vonná meg az emberektől és intézményektől azzal, hogy sem a biztonsági ellenőrzés, sem a nyomonkövethetőség nem lenne kötelező ezekre a termékekre a továbbiakban, ahogy a csomagoláson sem kellene feltüntetni, hogy a termék génmódosított alapanyagokból készül. Ezzel – véleménye szerint – sérülne a fogyasztók önrendelkezési joga: információ híján nem mérlegelhetnék, mit szeretnének enni és mit nem, és ez csak az egyik komoly probléma.

A szervezet szerint ugyanis a nemesítők és termelők sem tudnának dönteni a vetőmaghasználatról. A jelöletlen termékek például megnehezítenék a biogazdálkodást, ahol tilos a GMO-k alkalmazása, ideértve az új technológiájú GMO termékeket is.

Legalább ilyen jelentős kockázat, hogy a GMO vetőmagot előállító cégek szabadalmaztathatnák a vetőmagokat, így nagy multinacionális cégek határozhatnák meg, mit vessenek a gazdák, mit egyenek a fogyasztók. Azok a termelők, akik olyan vetőmagot használnak, amely hordozza a cég által levédett tulajdonságokat, akár perelhetőek lennének, ha azt nem az adott cégtől vették.

Végül és messze nem utolsósorban a biztonsági ellenőrzés kötelezettségének megszűntetése azzal járna, hogy alapvetően ezen GMO-t elállító cégek jóérzésén vagy költési hajlandóságán múlna, hogy mennyi és milyen alapos vizsgálatnak vetik alá ezeket a termékeket és terményeket a forgalmazás előtt. Nyilván szándékosan senki nem okoz kárt, de a GMO közép- és hosszú távú hatásairól eddig nem készültek kellően kimerítő vizsgálatok. Ha a rendelet átmegy, már a rövid távú hatásokban sem lehetünk majd biztosak.

„Mindez messze nemcsak a hazai biogazdálkodók, vagy a Biokontroll véleménye. Számos holland, német, francia, olasz és más tudományos intézet figyelmeztet a veszélyre”

‒ tette hozzá a szakember.

Nagyon úgy néz ki, hogy a rendelet ezen formáját ellenzők egyetlen dolgot tehetnek: csatlakozhatnak a tagállamok állampolgárainak azon tömegéhez, akik írásban fejezik ki szándékukat és véleményüket a követhetetlen GMO-használat ellen. Ha sikerül elérni a kellő létszámot, a kötelező jelölés és ellenőrzés megtartása talán elérhető. Erre a levélírásra számos szervezet, így a Biokontroll is lehetőséget ad honlapján a https://www.biokontroll.hu/vedjuk-meg-a-gmo-mentes-mezogazdasagot/ címen, ahol a kezdeményezéshez csatlakozni kívánók azt is bejelölhetik, név szerint mely képviselőknek szeretnék elküldeni a levelet.

„Bízunk benne, hogy minél többen kifejtik majd ellenvéleményüket, mert ha a tervezet átmegy, olyan szellemet engedünk ki a palackból, amit nem lehet újra kontroll alá vonni. A GMO termelésben érintett nemzetközi cégek eddig is mindent megtettek az üzleti érdekeik érvényesülését gátló jogi biztosítékok lebontására. Reméljük, ezt a kísérletet is sikerül közösségi összefogással megakadályozni”

‒ zárta szavait Dr. Roszík Péter.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

  • Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
  • Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
  • Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
  • Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
  • Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss