Ipar

5G, IoT, drónok: az új lehetőségek egyben új kihívások is

Egyre jellemzőbb az okoseszközök terjedése és a fizikai feladatok automatizálása.

Ez kiterjeszti az IT hatáskörét a hálózatra kapcsolt intelligens gyári berendezésekre, ipari robotokra, drónokra, a szenzorokba beágyazott eszközökre és számtalan egyéb, az üzlet szempontjából kritikus eszközre. Az ilyen innovatív, de még fejlődő fázisban lévő fizikai technológiai eszközök leállása vagy meghibásodása azonban üzleti és emberi szempontból is veszélyes lehet, ezért a legmagasabb szintű rendelkezésre állást és rugalmasságot követelik meg.

A fejlett processzorok és szenzorok, az ipari robotok és a gépi tanulás széles körű elérhetősége révén bármely eszköz lehet intelligens, összekapcsolható, képes lehet adatrögzítésre és visszacsatolásra. A vállalatok informatikai vezetőinek alaposan át kell gondolniuk, hogyan érdemes beépíteni, kezelni, karbantartani és biztosítani az olyan, üzleti szempontból kritikus fizikai eszközöket, mint az intelligens gyári berendezések, drónok, vagy sebészeti robotok – áll a Deloitte legfrissebb Tech Trends tanulmányában. Az eszközirányítás és -felügyelet területén új megközelítésére van szükség ahhoz, hogy az IT kezelni tudja a kevésbé ismert szabványokat, szabályozó testületek elvárásait, valamint a felelősségi és etikai kérdéseket.

„A fizikai eszközök és képességek robbanásszerű növekedésével az informatikai vezetők feladatköre már túlmutat a digitalizáción: az új eszközök és a velük együtt jelentkező folyamatok új feladatokat és kihívásokat eredményeznek, teljesen átalakítva az eddig alkotott képet az IT ökoszisztémákról”

– mondta Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.

Az informatikai szakemberek hagyományosan a technológiák, eszközök, alkalmazások, keretrendszerek, adatökoszisztémák és elsősorban a digitális technológiai halmaz egyéb elemeinek kezelésére összpontosítottak. A fizikai technológia sokkal kevésbé volt dinamikus, elsősorban alkalmazottak hozzáférési pontjaiból és adatközponti infrastruktúrájából állt. A Deloitte felmérése szerint a világjárvány felgyorsította a vállalati beruházásokat az újabb vezeték nélküli hálózati technológiákba – különösen az 5G-be és a Wi-Fi 6-ba: ezeket tartották a felmérés résztvevői az üzleti kezdeményezések két legkritikusabb vezeték nélküli technológiájának.

Az új technológia helyes alkalmazása lesz a siker kulcsa

Mindkét technológia jobb teljesítőképességgel és működőképességgel rendelkezik az elődjeikhez képest, lehetővé teszik a dolgok internetén (Internet of Things – IoT) és más feltörekvő technológiákon alapuló új alkalmazásokat, amelyek alacsony késleltetéssel óriási mennyiségű valós idejű adatot gyűjtenek és osztanak meg. Ezen technológiák szélesebb körű elterjedése csak idő kérdése, és ez komoly változásokat hoz az informatikai vezetők, döntéshozók számára is.

„A szemünk előtt zajlik a változás: a technológia az üzleti életet elősegítő tényezőből értékteremtő faktorrá növi ki magát, és a vállalkozások kulcsfontosságú elemévé válik. Ma már a biztonság, az automatizálás, az adatvezérelt elemzés és döntéshozatal, valamint a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás képességeire van szükség az intelligens eszközök kezeléséhez a vállalaton belül”

– mondta Hosszu Gábor.

Még kritikusabb faktor lesz a kimaradás

Az új fizikai technológiai innovációk között található eszközök közül sok ügyfélközpontú, így üzleti szempontból kritikus alkalmazásokat és szolgáltatásokat kínál. Gyakran nagy mennyiségű adatot és videót generálnak és használnak fel, amelyeket gyorsan mozgatni és elemezni kell, hogy megkönnyítsék a valós idejű, kritikus döntéshozatalt.

„A fizikai eszközök korábbi generációitól eltérően egy-egy kimaradás vagy leállás sokkal kellemetlenebb és akár életveszélyes is lehet, pl., ha egy beültetett szívfigyelő készülék offline állapotba kerül, és a kritikus betegadatok figyelmen kívül maradnak”

– tette hozzá Hosszu Gábor.

Kulcs területek: folytonosság, adatkezelés, biztonság

A rugalmasság kritikus tényező, mivel a legmagasabb szintű rendszer üzemidőre, megbízhatóságra és biztonságra lesz szükség, a karbantartáson és kezelésen van a hangsúly az üzletmenet folytonosságának legmagasabb szintű biztosításához. Ehhez elsősorban új platformokra, eszközökre és megközelítésekre van szükség, hogy az eszközök állapotát figyelni, a problémákat észlelni, a hibákat pedig elhárítani lehessen. Kezelni kell az új eszközök által generált hatalmas mennyiségű adatot is, az adatrögzítés gyakoriságára, feldolgozási időre, pontosságra és a formátumokra különös tekintettel. A hagyományos hálózati berendezésekhez hasonlóan ezeknek a csatlakoztatott eszközöknek is képesnek kell lenniük biztonságos kommunikációra, titkosítaniuk kell az adatokat, és hálózati hitelesítéssel kell rendelkezniük.

Az innovációval átalakulnak az üzleti folyamatok is

A technológiai innovációk a termékek kutatás-fejlesztésében is változást hoznak. Az önálló termékekről – hangszórók, termosztátok vagy autók – az intelligens, összekapcsolt platformokra helyeződik a hangsúly: olyan hangszórók, amelyek felhő alapú szolgáltatásokból zenét streamelnek, automatikus beállításokkal és alkalmazásalapú vezérléssel ellátott termosztátok, távoli diagnosztikával, szervizzel és frissítésekkel működő autók. Ezek az összetett termékek rugalmas fogyasztási modelleket, valós időben érkező adatokat jelentenek, amelyeket elemezni is kell. Ez az üzleti folyamatok egyidejű átalakítását is szükségessé teszi, a Deloitte szakértői szerint.

PES nélkül nem fog menni…

A terméktervezési szolgáltatások (Product Engineering Services – PES) egy integrált folyamat az összetett termékek létrehozására, a koncepciótervezéstől a szoftver- és hardverfejlesztésen át a gyártásig. A PES magában foglalhatja a hardverelemek fejlesztését és integrálását, a hardver működtetéséhez használt operációs rendszert, eszközillesztőket, firmware és egyéb beágyazott szoftvereket és alkalmazásszoftvereket. Funkcionalitást és felhasználói felületet biztosít. PES-tevékenység az intelligens termékek összekapcsolása vállalati IT-rendszerekkel vagy felhőalapú platformokkal is, a fogyasztás nyomon követése és számlázása, a teljesítmény figyelése és az elemzések gyűjtése érdekében. A PES ezen kívül segít a termékcsapatoknak abban is, hogy hozzáférjenek a külső gyártók és partnerek gazdag ökoszisztémájához, amelyekre szükség lehet érzékelők és egyéb hardverek létrehozásához vagy megfigyeléséhez, alkalmazások fejlesztéséhez az alkalmazásboltokban, e-kereskedelmi webhelyeken és más terjesztési csatornákon.

„A kibővített fizikai technológiai készlet drámai módon megváltoztathatja azt, ahogyan a vállalatok értéket teremtenek és szállítanak. Üzleti modelljeik fejlődhetnek az ipari innovációktól és az ember-gép interakciókból származó bevételek növelésének képessége miatt. A döntéshozóknak és IT vezetőknek fel kell mérniük a feltörekvő fizikai technológiai innovációk hatását az üzleti területekre”

– tette hozzá Hosszu Gábor.

Related Topics:5G drón IT kihívás lehetőség szektor

Up Next

Úgy kódol a DeepMind MI-je, mint egy jó közepes programozó

Don't Miss

Chiphiány miatt csökkenti termelését a Ford

Ipar

A Samsung csatlakozik a Carbon Trusthoz

A Samsung a Carbon Trusttal és egyéb nagy technológiai vállalatokkal együttműködve új módszertant vezetett be a csatlakoztatott eszközök, például a laptopok és a hangszórók használata során keletkező káros anyag kibocsátás és kibocsátás-csökkentések mérésére.

A módszertan bevezetése hozzátartozik a Samsung részvételéhez a Decarbonizing the Use-Phase of Connected Devices (DUCD) (A csatlakoztatott eszközök használati fázisának karbonsemlegesítése) kezdeményezésben. A vállalat a Carbon Trusttal, az Amazonnal, a Microsofttal és a Sky-jal közösen fogott össze azért, hogy csökkentse az internethez csatlakoztatott elektromos és elektronikai eszközök használat közbeni energiafogyasztásából eredő üvegházhatású gázkibocsátást.

Ezek a szervezetek különösen a használati fázisra összpontosítanak, mivel egy termék – a teljes életciklusát tekintve – jellemzően ebben a szakaszban termeli a legtöbb szén-dioxidot. A csatlakoztatott eszközök világszerte jelenleg körülbelül 500 terrawattóra (TWh) energiát igényelnek évente, amely megközelíti Franciaország teljes energiafelhasználását. A technológiai iparnak ezért kiemelten fontos, hogy felmérhesse és elszámolhasson a termékek szén-dioxid-kibocsátásával, valamint megoldásokat találjon az eszközök használata általi kibocsátás csökkentésére.

Az új módszertan iránymutatást adhat a vállalatoknak, hogyan értékeljék a felhasználók eszközeiből származó adatok alapján a kibocsátás mértékét, ezáltal növelve a jelentések pontosságát, amelyek eddig a jelenlegi kibocsátási elszámolásokban használt üzemidő-előrejelzéseken alapultak. A technológiai cégek a módszertan alkalmazása során elért káros anyag kibocsátáscsökkentését is elszámolhatják majd.

A felhasználás során keletkező kibocsátások éves jelentése és a kibocsátáscsökkentésről szóló kimutatás átláthatóbbá teszi a kommunikációt a felhasználókkal, és arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy akár a felhasználási időszakban is csökkentsék a kibocsátást. Az adatok szabványosítása és pontossága arra motiválhatja őket, hogy újszerű megoldásokkal csökkenthessék eszközeik széndioxid-kibocsátását.

A Samsung közreműködik az új DUCD-módszertan bevezetésében, amely az új energiatakarékos módszerek megtalálása iránti elkötelezettségének része. Ezen újítások közé tartozik a SmartThings Energy funkció, amellyel a felhasználók nyomon követhetik energiafelhasználásukat és jobb energiahatékonysági döntéseket hozhatnak. Csakúgy mint az AI energia mód, amely a felhasználási szokások és az energiaköltség figyelembevételével segíthet az energiafelhasználás előnyösebb kezelésében.

„Eszközeink életciklusuk során a használati fázisban bocsátják ki a legtöbb széndioxidot, a méréssel pedig jelentősen tehetünk a kibocsátás kezeléséért és csökkentéséért – mondta Inhee Chung, a Samsung vállalati fenntarthatósági központjának alelnöke. – A Samsung klímastratégiájának kulcsfontosságú része, hogy a felhasználókat bevonja az energiatakarékos megoldásokba, és alig várjuk, hogy a DUCD módszertanán keresztül bemutathassuk, hogy a SmartThings felülettel és annak AI energia módjával hogyan követhetik nyomon és csökkenthetik csatlakoztatott eszközeik energiafelhasználását.”

„Az összekapcsolt eszközök egyre fontosabbak mindennapi életünkben, ezért fontos, hogy a technológiai ipar kulcsszereplőivel közösen kezdhessük meg a felhasználás során keletkező kibocsátás kezelését. Ez az együttműködés egy olyan lényegesen hatékonyabb megközelítést tett lehetővé, amellyel kiszámíthatjuk és rögzíthetjük az összekapcsolt eszközökből származó széndioxid-kibocsátást és az elért csökkentéseket, valamint a kibocsátások kezelésére irányuló erőfeszítéseink alapjául szolgálhat ezen a kihívásokkal teli területen”

– mondta Felix Prettejohn, a Carbon Trust vezető tanácsadója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Az ABB továbbfejlesztett hajtása új életre kelti a NASA szélcsatornáját

Az ABB Motion OneCare szerviz-megállapodás részeként az ABB az Amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) számára korszerűsítette a változtatható sebességű hajtást (VSD), amivel legalább 10 évvel meghosszabbítja a hamptoni (Virginia állam) Langley Kutatóközpontban található National Transonic Facility (NTF) elnevezésű szélcsatorna élettartamát.

A nagy magasságú és a hangsebességhez közeli repülési körülmények közötti szimulálására alkalmas szélcsatornát a repülőgépek teljesítményének és üzemanyag-fogyasztásának optimalizálására használják. Ezt a szélcsatornát használták korábban a Boeing 777-es, az űrsikló és gyorsítórakétájának tesztelésére is.

2021-ben a NASA mérnökei megállapították, hogy a hajtás alkatrészeinek elöregedése miatt szükség van a szélcsatorna középfeszültségű (MV) hajtásának korszerűsítésére. Az ABB 1997-ben szállította a berendezést, amely a maga nemében a világ legnagyobb teljesítményű frekvenciaváltós hajtása: a 101 megawattos (MW) hajtás transzszonikus sebességgel áramló levegőben vagy nitrogén közegben, környezeti vagy kriogén hőmérsékleten képes tesztelni a modelleket. Ennek eredményeként az NTF a repülési körülmények szélesebb skáláját képes szimulálni, mint bármely más szélcsatorna, lehetővé téve a mérnökök számára, hogy egyedülálló információkat szerezzenek a tesztelt modellről, és tökéletesítsék a repülőgépek konstrukcióit.

Miután az ABB szervizszakértői kiértékelték a meglévő hajtás teljesítményét és gépészeti csatlakozásait, a következő lépésben egy modern, kiváló hatásfokú elektronikai komponensekből álló megoldást dolgoztak ki, amely megfelel az eredeti hajtás maximális teljesítményének, miközben magas rendelkezésre állást és megbízhatóságot biztosít. A fejlesztések eredménye a hajtás olyan korszerűsítése volt, amely során a meglévő alapterületen belül a kulcsfontosságú alkatrészeket az ABB legújabb, legmodernebb technológiára cserélték. Az új megoldás keretében végrehajtott korszerűsítés a hajtás kis részét (a vezérlőegységet) érintette, ami minimalizálta a projekt átfutási időtartamát és a szélcsatorna üzemszünetét, illetve a keletkező hulladék és a logisztika igények lehető legnagyobb mértékű minimalizálásával példát mutatott a körforgásos megközelítésben.

„A NASA az ABB szakértelmére, technológiájára és szervizszolgáltatásaira támaszkodott annak érdekében, hogy az NTF szélcsatorna magas megbízhatóságot és üzemidőt biztosítson a tesztelési programok maximális rendelkezésre állása érdekében, és optimalizálja eszközeinek életciklusra vetített értékét”

– mondta Oswald Deuchar, az ABB Hajtások üzletágához tartozó Modernization Services részlegének vezetője.

„A szélcsatorna élettartamának legalább 10 évvel történő meghosszabbítása támogatja a NASA-t üzemeltetési céljai elérésében, miközben a hajtás kulcsfontosságú alkatrészeinek korszerűsítése a hatékonyságot és a körkörös gazdasági szemléletet mutatja.”

A NASA a korszerűsítési projektet az ABB Motion OneCare szerviz-megállapodás első részeként rendelte meg, amely a pótalkatrészekre és a karbantartásra is kiterjed. Ez a fajta megállapodás rugalmasságot biztosít az olyan üzemeltetők számára, mint a NASA, hogy a kívánt szervizszolgáltatásokat összekapcsolhassák, és így optimalizálhassák motorjaik, generátoraik és meghajtóik életciklusát.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Új verzióval jelentkezik a Siemens fejlesztői környezete

Erős tartalmi bővítéssel érkezik a piacra a TIA Portal legújabb, 20-as verziója.

Az iparvállalatok által használt Siemens fejlesztői platform olyan képeségekkel segíti a mérnökök munkáját, mint a mesterséges intelligencia, az integrált tesztelés, valamint a felhőalapú képességek. Segítségével még hatékonyabbá válhat például az ipari vezérlők (PLC-k) és kijelzők (HMI-k) programozása.

Korszerű mozgásvezérlés és teljeskörű kompatibilitás

A TIA Portal V20-at a teljesítmény növelésére és a munkafolyamatok egyszerűsítésére tervezték, de az új verzió lehetőséget biztosít a legmodernebb automatizációs funkciók kihasználására is. A Siemens kibővítette a TIA Portal kompatibilitását a teljes SIMATIC vezérlőportfólióra, így a 20-as verzió támogatja a legkorszerűbb PLC-ket, például az új moduláris S7-1500-at, valamint a Hannover Messe szakkiállításon bemutatott SIMATIC S7-1200 G2-t. Ezek az eszközök gyorsabb, precízebb és biztonságosabb gyártási folyamatokat tesznek lehetővé.

Segítségükkel a komplex gépépítési feladatok is könnyebben elvégezhetőek, az integrált mozgásvezérlési funkciók, a nagyobb számítási kapacitás és a rugalmas gépbiztonsági megoldások révén. Az S7-1200 G2 például támogatja a többtengelyes vezérlést és az egyszerű kinematikai mozgások irányítását is. A továbbfejlesztett kommunikációs teljesítmény, valamint a nagyobb memória pedig biztosítják az adatok gyors kezelését.

Az új NFC (Near Field Communication) funkció lehetővé teszi a diagnosztikai, működési és eszközadatok közvetlen elérését, amely csökkenti a gépek állásidejét, és gyorsabb adatkezelést biztosít. A magasabb fokú PLC-kompatibilitás mellett a TIA Portal V20 optimalizált programozási lehetőségeket is kínál, illetve gyorsabb programfutási elemzést biztosít a szervizelési, illetve karbantartási feladatokhoz.

Generatív AI és felhőintegráció – fókuszban a biztonság

A TIA Portalban elérhető a generatív mesterséges intelligencia képessége is. A Siemens Industrial Copilot rendszere egyszerűbbé teszi a programozási feladatokat, és gyorsabbá a hibaelhárítást. Az új verzió folyamatosan megkapja funkcionális és biztonsági frissítéseket, így a felhasználók mindig a legújabb technológiai megoldásokkal dolgozhatnak.

A kiberbiztonsági megoldások és az AI-támogatás terén is újításokat kínál a rendszer. Lehetővé teszi többek közt a SIMATIC PLC-k gyártási környezetben történő csatlakoztatását a központi felhasználókezelő rendszerhez. Ez a hozzáférés-ellenőrzés megkönnyíti a szerviztechnikusok számára a terepi eszközök elérését, vállalati hitelesítő adatok használatával. Segítségével az automatizálási eszközök jogosultságkezelése az IT-infrastruktúrához hasonló módon történik.

A rendszer zökkenőmentes adatcserét biztosít a TIA Portal, a TIA Portal Cloud, valamint a Project Server Cloud között, így lehetővé teszi a több munkaterület közötti hatékony együttműködést is. Az automatizált felhőalapú mentések és a folyamatos regressziós tesztek emellett magas kódminőséget biztosítanak.

A decemberben érkező, új verzió használatához szükséges upgrade licenszt és a telepítő anyagokat a TIA Portal SUS (Software Update Service) előfizetéssel rendelkező ügyfelek automatikusan megkapják.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!