Connect with us

Ipar

5G, IoT, drónok: az új lehetőségek egyben új kihívások is

IT

Egyre jellemzőbb az okoseszközök terjedése és a fizikai feladatok automatizálása.

Ez kiterjeszti az IT hatáskörét a hálózatra kapcsolt intelligens gyári berendezésekre, ipari robotokra, drónokra, a szenzorokba beágyazott eszközökre és számtalan egyéb, az üzlet szempontjából kritikus eszközre. Az ilyen innovatív, de még fejlődő fázisban lévő fizikai technológiai eszközök leállása vagy meghibásodása azonban üzleti és emberi szempontból is veszélyes lehet, ezért a legmagasabb szintű rendelkezésre állást és rugalmasságot követelik meg.

A fejlett processzorok és szenzorok, az ipari robotok és a gépi tanulás széles körű elérhetősége révén bármely eszköz lehet intelligens, összekapcsolható, képes lehet adatrögzítésre és visszacsatolásra. A vállalatok informatikai vezetőinek alaposan át kell gondolniuk, hogyan érdemes beépíteni, kezelni, karbantartani és biztosítani az olyan, üzleti szempontból kritikus fizikai eszközöket, mint az intelligens gyári berendezések, drónok, vagy sebészeti robotok – áll a Deloitte legfrissebb Tech Trends tanulmányában. Az eszközirányítás és -felügyelet területén új megközelítésére van szükség ahhoz, hogy az IT kezelni tudja a kevésbé ismert szabványokat, szabályozó testületek elvárásait, valamint a felelősségi és etikai kérdéseket.

„A fizikai eszközök és képességek robbanásszerű növekedésével az informatikai vezetők feladatköre már túlmutat a digitalizáción: az új eszközök és a velük együtt jelentkező folyamatok új feladatokat és kihívásokat eredményeznek, teljesen átalakítva az eddig alkotott képet az IT ökoszisztémákról”

– mondta Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.

Az informatikai szakemberek hagyományosan a technológiák, eszközök, alkalmazások, keretrendszerek, adatökoszisztémák és elsősorban a digitális technológiai halmaz egyéb elemeinek kezelésére összpontosítottak. A fizikai technológia sokkal kevésbé volt dinamikus, elsősorban alkalmazottak hozzáférési pontjaiból és adatközponti infrastruktúrájából állt. A Deloitte felmérése szerint a világjárvány felgyorsította a vállalati beruházásokat az újabb vezeték nélküli hálózati technológiákba – különösen az 5G-be és a Wi-Fi 6-ba: ezeket tartották a felmérés résztvevői az üzleti kezdeményezések két legkritikusabb vezeték nélküli technológiájának.

Az új technológia helyes alkalmazása lesz a siker kulcsa

Mindkét technológia jobb teljesítőképességgel és működőképességgel rendelkezik az elődjeikhez képest, lehetővé teszik a dolgok internetén (Internet of Things – IoT) és más feltörekvő technológiákon alapuló új alkalmazásokat, amelyek alacsony késleltetéssel óriási mennyiségű valós idejű adatot gyűjtenek és osztanak meg. Ezen technológiák szélesebb körű elterjedése csak idő kérdése, és ez komoly változásokat hoz az informatikai vezetők, döntéshozók számára is.

„A szemünk előtt zajlik a változás: a technológia az üzleti életet elősegítő tényezőből értékteremtő faktorrá növi ki magát, és a vállalkozások kulcsfontosságú elemévé válik. Ma már a biztonság, az automatizálás, az adatvezérelt elemzés és döntéshozatal, valamint a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás képességeire van szükség az intelligens eszközök kezeléséhez a vállalaton belül

– mondta Hosszu Gábor.

Még kritikusabb faktor lesz a kimaradás

Az új fizikai technológiai innovációk között található eszközök közül sok ügyfélközpontú, így üzleti szempontból kritikus alkalmazásokat és szolgáltatásokat kínál. Gyakran nagy mennyiségű adatot és videót generálnak és használnak fel, amelyeket gyorsan mozgatni és elemezni kell, hogy megkönnyítsék a valós idejű, kritikus döntéshozatalt.

„A fizikai eszközök korábbi generációitól eltérően egy-egy kimaradás vagy leállás sokkal kellemetlenebb és akár életveszélyes is lehet, pl., ha egy beültetett szívfigyelő készülék offline állapotba kerül, és a kritikus betegadatok figyelmen kívül maradnak”

– tette hozzá Hosszu Gábor.

Kulcs területek: folytonosság, adatkezelés, biztonság

A rugalmasság kritikus tényező, mivel a legmagasabb szintű rendszer üzemidőre, megbízhatóságra és biztonságra lesz szükség, a karbantartáson és kezelésen van a hangsúly az üzletmenet folytonosságának legmagasabb szintű biztosításához. Ehhez elsősorban új platformokra, eszközökre és megközelítésekre van szükség, hogy az eszközök állapotát figyelni, a problémákat észlelni, a hibákat pedig elhárítani lehessen. Kezelni kell az új eszközök által generált hatalmas mennyiségű adatot is, az adatrögzítés gyakoriságára, feldolgozási időre, pontosságra és a formátumokra különös tekintettel. A hagyományos hálózati berendezésekhez hasonlóan ezeknek a csatlakoztatott eszközöknek is képesnek kell lenniük biztonságos kommunikációra, titkosítaniuk kell az adatokat, és hálózati hitelesítéssel kell rendelkezniük.

Az innovációval átalakulnak az üzleti folyamatok is

A technológiai innovációk a termékek kutatás-fejlesztésében is változást hoznak. Az önálló termékekről – hangszórók, termosztátok vagy autók – az intelligens, összekapcsolt platformokra helyeződik a hangsúly: olyan hangszórók, amelyek felhő alapú szolgáltatásokból zenét streamelnek, automatikus beállításokkal és alkalmazásalapú vezérléssel ellátott termosztátok, távoli diagnosztikával, szervizzel és frissítésekkel működő autók. Ezek az összetett termékek rugalmas fogyasztási modelleket, valós időben érkező adatokat jelentenek, amelyeket elemezni is kell. Ez az üzleti folyamatok egyidejű átalakítását is szükségessé teszi, a Deloitte szakértői szerint.

PES nélkül nem fog menni…

A terméktervezési szolgáltatások (Product Engineering Services – PES) egy integrált folyamat az összetett termékek létrehozására, a koncepciótervezéstől a szoftver- és hardverfejlesztésen át a gyártásig. A PES magában foglalhatja a hardverelemek fejlesztését és integrálását, a hardver működtetéséhez használt operációs rendszert, eszközillesztőket, firmware és egyéb beágyazott szoftvereket és alkalmazásszoftvereket. Funkcionalitást és felhasználói felületet biztosít. PES-tevékenység az intelligens termékek összekapcsolása vállalati IT-rendszerekkel vagy felhőalapú platformokkal is, a fogyasztás nyomon követése és számlázása, a teljesítmény figyelése és az elemzések gyűjtése érdekében. A PES ezen kívül segít a termékcsapatoknak abban is, hogy hozzáférjenek a külső gyártók és partnerek gazdag ökoszisztémájához, amelyekre szükség lehet érzékelők és egyéb hardverek létrehozásához vagy megfigyeléséhez, alkalmazások fejlesztéséhez az alkalmazásboltokban, e-kereskedelmi webhelyeken és más terjesztési csatornákon.

„A kibővített fizikai technológiai készlet drámai módon megváltoztathatja azt, ahogyan a vállalatok értéket teremtenek és szállítanak. Üzleti modelljeik fejlődhetnek az ipari innovációktól és az ember-gép interakciókból származó bevételek növelésének képessége miatt. A döntéshozóknak és IT vezetőknek fel kell mérniük a feltörekvő fizikai technológiai innovációk hatását az üzleti területekre”

– tette hozzá Hosszu Gábor.

Continue Reading
Advertisement

Ipar

Már nem elég beszélni róla: hét kiemelt fenntarthatósági téma szerepel a magyar vállalatok napirendjén

A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár – derül ki az EY friss tanulmányából, amely több mint 200 – köztük 16 magyar – vállalat első, uniós irányelvek (CSRD) szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte.

Az érintett cégek döntő többségének már van ESG felelőse és stratégiája. A társaságok átlagosan hét kritikus területet azonosítottak a működésük szempontjából.

A vizsgált jelentések terjedelme jelentős eltérést mutatott: a legrövidebb 33, a leghosszabb 412 oldalas volt, míg átlagosan 120 oldalt tettek ki. A legátfogóbb dokumentumok a pénzügyi szektorhoz köthetők, ahol a befektetői elvárások és a szabályozói megfelelés egyaránt részletes tartalmat követelnek meg. Az elemzett vállalatok közel fele, míg idehaza a cégek többsége (58%) már rendelkezik olyan belső jelentéstételi politikával, amely rögzíti, hogy a társaság miként készíti el a fenntarthatósági jelentéseit. Szinte az összes jelentéstevőnek (88%) van fenntarthatósági stratégiája, míg tízből nyolc cég rendelkezik dedikált ESG-felelőssel.

A társaságok átlagosan hét kiemelt területet határoztak meg a kettős lényegességi felmérés (Double Materiality Assessment, DMA) során, ami azt vizsgálja, hogy mely fenntarthatósági hatások jelentősek a vállalat, és annak értéklánca szempontjából, illetve milyen pénzügyi kockázatok és lehetőségek merülhetnek fel. Ezek közül az éghajlatváltozás jellemzően minden iparágban releváns volt, csak nagyon alapos indoklással hagyható ki, továbbá a saját munkaerőre és vállalatirányításra vonatkozó közzétételek is iparágtól függetlenül relevánsak. A körforgásos gazdaság, az értékláncban dolgozók, a fogyasztók és végfelhasználók, illetve a biológiai sokféleség és ökoszisztémák szintén lényeges témaként szerepeltek a 216 vállalat napirendjén.

„A CSRD-jelentések első alkalommal adnak képet az érintett vállalatok fenntarthatósági érettségéről. A következő lépés, hogy az adatalapú, stratégiai megközelítés a napi működés részévé váljon és a cégek kialakítsák az ehhez szükséges tartalmi és formai keretrendszert

– emelte ki Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának partnere.

„Ehhez elengedhetetlen a fenntarthatóság szervezeti integrációja, amihez a kulcs a közös célrendszer, az egyértelmű felelősségi körök és a világos ösztönzési folyamatok kialakítása”

– tette hozzá az EY szakértője.

A cégeknek a jelentéstételt üzleti szempontból is érdemes kiértékelniük, különös tekintettel a kettős lényegességi felmérésre. A sikeres adatszolgáltatáshoz elengedhetetlen a szervezeti és informatikai háttér megerősítése, a megfelelő belső kontrollkörnyezet kialakítása, valamint a komplex adatforrások – például az átállási tervek és klímakockázatok – hatékony kezelése. A cél a megfelelésen túl a fenntarthatósági teljesítmény javítása és az üzleti értékteremtés. Ezt az ESG-minősítések javításával, a zöld finanszírozási lehetőségek kiaknázásával és a kockázatok tudatos elhárításával érhetik el a döntéshozók.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Magyar hallgatók a jövő önvezető autóit építik

Önvezető autók – álom vagy valóság? Vajon a magyar diákok kezében van a kulcs a forradalmi technológiához? Két ifjú tehetség bebizonyította, hogy a válasz igen!

Kis Mihály Bence és Varga Dániel Jonatán ugyanis letarolta a RobonAUT versenyt, megmutatva, hogy a magyar mérnökhallgatók is élen járnak az önvezető technológiák fejlesztésében. Miért olyan fontos ez? Mit gondol a magyar társadalom az autonóm (önvezető) járművekről?

Két ifjú magyar mérnök bizonyította, hogy a jövő intelligens közlekedése már a küszöbön áll. Kis Mihály Bence, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) mesterképzéses hallgatója és a Bosch gyakornokprogramjának tagja, valamint csapattársa, aki ugyancsak BME mesterképzéses hallgató, Varga Dániel Jonatán egy teljesen egyedi, önvezető modellautóval diadalmaskodott a RobonAUT megmérettetésen, amelyet a BME szervezett. A 16. RobonAUT versenyen minden induló egyforma alapjárművet kapott, amelyet egyedi módon alakíthattak át. A feladat mindenkinek egyformán nehéz volt, hiszen ugyanazon a pályán ugyanazokat az ügyességi és gyorsasági feladatokat kellett végrehajtani.

Mihály és Dániel „Sufnituning Kft.” elnevezésű csapata a Verdák című rajzfilm Matukája által inspirált „Mateszre“ keresztelt járgányukkal érte el a sikert. Egyedi műszaki megoldásokkal, kifinomult szoftveres trükkökkel és áldozatos munkával utasították maguk mögé a teljes mezőnyt. A jármű különlegessége a hátsókerék-kormányzás, amely szűkebb kanyarodást és jobb manőverezést tesz lehetővé.

Kis Mihály Bence: Már korábban is indult a RobonAUT versenyen, így tapasztalatokkal felvértezve vágott neki az idei megmérettetésnek. A Boschnál hardverfejlesztő gyakornokként dolgozik, jelenleg egy nyomásimpulzus alapú tesztrendszert fejleszt nyomásszenzorokhoz. Saját bevallása szerint a döntő előtti három napban összesen 11 órát aludtak, közel 9 000 sor kódot írtak, az összegyűlt telemetria adatok mennyisége pedig több, mint 1 GB volt.

Varga Dániel Jonatán: Bence csapattársa, szintén a BME mesterképzéses hallgatója, aki a „Sufnituning Kft.” sikeréhez szoftveres megoldásokkal járult hozzá. Ő felelt az útvonalkereső algoritmusért és a legjobb menetdinamikához szükséges modellalapú szabályozásért.

A RobonAUT versenyen elért eredmények igazolják, hogy a fiatalok elkötelezettek az autonóm járművek fejlesztése iránt. Az önvezető autók és az automatizált vezetés pedig nem ismeretlen fogalmak a magyar társadalom körében. A megkérdezettek 87 százaléka ismeri ezt a technológiát. 94 százalékuk pedig tudja is, mire szolgál, derült ki a Bosch Tech Compass kutatásból. Ugyanakkor százból tizenhét magyar gondolja úgy, hogy az automatizált vezetés 10 év múlva a legmeghatározóbb technológia lehet. Ráadásul a válaszadók 14 százaléka szerint ezek a fejlesztések kiemelkedően szolgálják majd a társadalmat.

A RobonAUT-hoz hasonló események nem csupán a tehetséges hallgatók számára nyújtanak ideális platformot kreativitásuk kibontakoztatására, hanem kulcsfontosságúak a jövő csúcstechnológiáinak megalkotásában. A fiatalok itt valós mérnöki kihívásokkal néznek szembe, innovatív megoldásokat kényszerülnek kidolgozni, valamint éles, valós környezetben próbálhatják ki képességeiket, ezért az ilyen versenyeken szerzett tapasztalatok felbecsülhetetlenek.

Képek forrása: BME Spot Fotókör


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Fejlesztésben látják a jövőt a hazai KKV-k

A gyártással foglalkozó KKV-k technológiai terveiről készült kutatás.

A cégek döntő többsége vágyik rá, és tervez a technológiai fejlesztéseket, a digitalizációt kulcsfontosságúnak látják a versenyképesség-növelés szempontjából, de az automatizáció és az ipar 4.0 megoldások elterjedtsége még alacsony – derül ki egy friss kutatásból, ami különböző termékeket gyártó, magyarországi kis-és középvállalkozások (KKV-k) döntéshozóit kérdezte fejlesztési terveikről.

Hatékonyság-növelést és költségoptimalizálást hoz a digitalizáció

A felmérésben résztvevő szinte összes döntéshozó (94%) valamilyen szinten, minden második pedig kifejezetten fontosnak tartja a technológiai innovációkat versenyképességük fenntartása szempontjából. Ezek szerepét elsősorban a hatékonyság-növelésében látják (61%), de minden második cég szerint a jó minőség elérése, a költségoptimalizálás és a gyorsaság terén is fontosak.

Bár a legtöbben a versenytársaikkal azonos technológiai szintre helyezik saját vállalatukat, az 500 millió Ft feletti árbevétellel rendelkező cégeket kivéve viszont többen vannak azok, akik gyengébbnek érzik helyzetüket versenytársaikhoz képest. Ezt a szubjektív értékelést megerősíti, hogy mindössze a válaszadók 14 százaléka nyilatkozta, hogy teljesen vagy elég jól automatizáltak a gyártási folyamataik. A cégek fele úgy ítélte, hogy gyengén áll a kérdésben, ezek egyharmadánál, a 300 millió forintos éves árbevétel alatt teljesítő cégek esetében pedig 40 százalékuknál egyáltalán nincs is automatizálva a gyártás.

Így az ipar 4.0 megoldások alkalmazása is korlátozott képet mutat: a megkérdezettek 67 százaléka egyáltalán nem használ ilyen technológiát. Aki mégis, az elsősorban a gyártást automatizálja vagy IoT-eszközöket, ipari robotokat használ. Ebben a kérdésben az 500 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek szignifikánsan jobb eredményekről számoltak be. Az ide tartozó vállalatok fele már alkalmaz ipar 4.0 megoldásokat, szintén többségében az automatizáció és a robotizáció terén.

Nem csak vágyak, tervek is vannak

A megkérdezett KKV-k döntő többsége (86%) tervez valamilyen technológiai jellegű fejlesztést a következő 3-5 évben. További 12 százalékuk pedig vágyna a fejlesztésekre, de erőforráshiány miatt nem tervez ilyen innovációkat alkalmazni a következő években.

A tervek és a vágyak a fejlesztések célját tekintve is a legtöbbször egybevágnak: az élen szerepel a technológiakorszerűsítés kapacitásbővítéssel és a munkaerő tudásszintjének a növelése, a válaszadók 44, illetve 34 százaléka jelölte meg ezeket tervezett opcióként. Az cégek 42 százaléka szeretne energiához kapcsolódó fejlesztéseket is (pl. energiahatékonyság-növelés, megújuló energiatermelés, járműflotta-elektrifikáció) végrehajtani, ugyanakkor csak 32 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a következő 3-5 évre tervezi is ezeket.

A fejlesztésekkel kapcsolatban gyors megtérülést várnak a szereplők: 50 százalékuk legkésőbb 3 éven belül szeretne a pénzénél lenni, és csak 10 százalékuk fogadna el 5 évnél hosszabb megtérülést. Ezzel egybevág, hogy technológiai innovációk alkalmazásával a teljesítmény/hatékonyság fokozását (61%), az árbevétel növekedését (60%), a költségek csökkenését (54%) és a piaci pozíció erősödését (51%) prognosztizálják.

Ugyanakkor a technológiai fejlesztéseket nem csak pénzügyi következményeik miatt tartják fontosnak a megkérdezettek: a munkaerő-megtartást (53%), az új munkahelyek létrehozását (37%) és a munkavállalók motivációjának növelését (37%) is a beruházások előnyei között említették. A válaszadók 40 százaléka említette, hogy számol azzal, hogy a meglévő munkaerő át- vagy továbbképzésére lesz szükség. Ez a szám viszont szignifikánsan alacsonyabb (13%) volt az 500 millió forint feletti árbevételű cégek körében.

Erre várnak még a vállalatok

A technológia fejlesztések legnagyobb akadálya a felmérésben résztvevőknél elsősorban a belső erőforráshiány: a cégek több mint felénél a tőkehiány a legfőbb gát, de sokaknál (40%) jelent problémát a munkaerőhiány is. Emellett a külső pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést a válaszadók 48 százaléka sorolta a nehézségek közé, ezen belül is a pályázati lehetőségek hiánya akadályozza a cégek közel harmadát.

Ezzel szemben a tudás vagy a szakértelem hiánya csak minden tizedik cégnél tekinthető visszatartó erőnek, a generációs konfliktusok pedig csak 7 százalékuknál merültek fel. Az olyan külső környezeti tényezők viszont, mint a piaci kilátások, a szabályozási környezet, a makrogazdasági stabilitás vagy a kereslethiány a válaszadók 29 százalékát intik inkább várakozásra.

A kutatásról

A felmérés 2025 áprilisában készült a Siemens Zrt. megbízásából, 100 gyártással foglalkozó, magyarországi kis- és középvállalkozás döntéshozóinak megkérdezésével. Az adatfelvétel telefonon történt, a kutatás célja a technológiai fejlesztési szándékok, akadályok és lehetőségek feltérképezése volt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement
 

Friss