Ipar

5G, IoT, drónok: az új lehetőségek egyben új kihívások is

Egyre jellemzőbb az okoseszközök terjedése és a fizikai feladatok automatizálása.

Ez kiterjeszti az IT hatáskörét a hálózatra kapcsolt intelligens gyári berendezésekre, ipari robotokra, drónokra, a szenzorokba beágyazott eszközökre és számtalan egyéb, az üzlet szempontjából kritikus eszközre. Az ilyen innovatív, de még fejlődő fázisban lévő fizikai technológiai eszközök leállása vagy meghibásodása azonban üzleti és emberi szempontból is veszélyes lehet, ezért a legmagasabb szintű rendelkezésre állást és rugalmasságot követelik meg.

A fejlett processzorok és szenzorok, az ipari robotok és a gépi tanulás széles körű elérhetősége révén bármely eszköz lehet intelligens, összekapcsolható, képes lehet adatrögzítésre és visszacsatolásra. A vállalatok informatikai vezetőinek alaposan át kell gondolniuk, hogyan érdemes beépíteni, kezelni, karbantartani és biztosítani az olyan, üzleti szempontból kritikus fizikai eszközöket, mint az intelligens gyári berendezések, drónok, vagy sebészeti robotok – áll a Deloitte legfrissebb Tech Trends tanulmányában. Az eszközirányítás és -felügyelet területén új megközelítésére van szükség ahhoz, hogy az IT kezelni tudja a kevésbé ismert szabványokat, szabályozó testületek elvárásait, valamint a felelősségi és etikai kérdéseket.

„A fizikai eszközök és képességek robbanásszerű növekedésével az informatikai vezetők feladatköre már túlmutat a digitalizáción: az új eszközök és a velük együtt jelentkező folyamatok új feladatokat és kihívásokat eredményeznek, teljesen átalakítva az eddig alkotott képet az IT ökoszisztémákról”

– mondta Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.

Az informatikai szakemberek hagyományosan a technológiák, eszközök, alkalmazások, keretrendszerek, adatökoszisztémák és elsősorban a digitális technológiai halmaz egyéb elemeinek kezelésére összpontosítottak. A fizikai technológia sokkal kevésbé volt dinamikus, elsősorban alkalmazottak hozzáférési pontjaiból és adatközponti infrastruktúrájából állt. A Deloitte felmérése szerint a világjárvány felgyorsította a vállalati beruházásokat az újabb vezeték nélküli hálózati technológiákba – különösen az 5G-be és a Wi-Fi 6-ba: ezeket tartották a felmérés résztvevői az üzleti kezdeményezések két legkritikusabb vezeték nélküli technológiájának.

Az új technológia helyes alkalmazása lesz a siker kulcsa

Mindkét technológia jobb teljesítőképességgel és működőképességgel rendelkezik az elődjeikhez képest, lehetővé teszik a dolgok internetén (Internet of Things – IoT) és más feltörekvő technológiákon alapuló új alkalmazásokat, amelyek alacsony késleltetéssel óriási mennyiségű valós idejű adatot gyűjtenek és osztanak meg. Ezen technológiák szélesebb körű elterjedése csak idő kérdése, és ez komoly változásokat hoz az informatikai vezetők, döntéshozók számára is.

„A szemünk előtt zajlik a változás: a technológia az üzleti életet elősegítő tényezőből értékteremtő faktorrá növi ki magát, és a vállalkozások kulcsfontosságú elemévé válik. Ma már a biztonság, az automatizálás, az adatvezérelt elemzés és döntéshozatal, valamint a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás képességeire van szükség az intelligens eszközök kezeléséhez a vállalaton belül”

– mondta Hosszu Gábor.

Még kritikusabb faktor lesz a kimaradás

Az új fizikai technológiai innovációk között található eszközök közül sok ügyfélközpontú, így üzleti szempontból kritikus alkalmazásokat és szolgáltatásokat kínál. Gyakran nagy mennyiségű adatot és videót generálnak és használnak fel, amelyeket gyorsan mozgatni és elemezni kell, hogy megkönnyítsék a valós idejű, kritikus döntéshozatalt.

„A fizikai eszközök korábbi generációitól eltérően egy-egy kimaradás vagy leállás sokkal kellemetlenebb és akár életveszélyes is lehet, pl., ha egy beültetett szívfigyelő készülék offline állapotba kerül, és a kritikus betegadatok figyelmen kívül maradnak”

– tette hozzá Hosszu Gábor.

Kulcs területek: folytonosság, adatkezelés, biztonság

A rugalmasság kritikus tényező, mivel a legmagasabb szintű rendszer üzemidőre, megbízhatóságra és biztonságra lesz szükség, a karbantartáson és kezelésen van a hangsúly az üzletmenet folytonosságának legmagasabb szintű biztosításához. Ehhez elsősorban új platformokra, eszközökre és megközelítésekre van szükség, hogy az eszközök állapotát figyelni, a problémákat észlelni, a hibákat pedig elhárítani lehessen. Kezelni kell az új eszközök által generált hatalmas mennyiségű adatot is, az adatrögzítés gyakoriságára, feldolgozási időre, pontosságra és a formátumokra különös tekintettel. A hagyományos hálózati berendezésekhez hasonlóan ezeknek a csatlakoztatott eszközöknek is képesnek kell lenniük biztonságos kommunikációra, titkosítaniuk kell az adatokat, és hálózati hitelesítéssel kell rendelkezniük.

Az innovációval átalakulnak az üzleti folyamatok is

A technológiai innovációk a termékek kutatás-fejlesztésében is változást hoznak. Az önálló termékekről – hangszórók, termosztátok vagy autók – az intelligens, összekapcsolt platformokra helyeződik a hangsúly: olyan hangszórók, amelyek felhő alapú szolgáltatásokból zenét streamelnek, automatikus beállításokkal és alkalmazásalapú vezérléssel ellátott termosztátok, távoli diagnosztikával, szervizzel és frissítésekkel működő autók. Ezek az összetett termékek rugalmas fogyasztási modelleket, valós időben érkező adatokat jelentenek, amelyeket elemezni is kell. Ez az üzleti folyamatok egyidejű átalakítását is szükségessé teszi, a Deloitte szakértői szerint.

PES nélkül nem fog menni…

A terméktervezési szolgáltatások (Product Engineering Services – PES) egy integrált folyamat az összetett termékek létrehozására, a koncepciótervezéstől a szoftver- és hardverfejlesztésen át a gyártásig. A PES magában foglalhatja a hardverelemek fejlesztését és integrálását, a hardver működtetéséhez használt operációs rendszert, eszközillesztőket, firmware és egyéb beágyazott szoftvereket és alkalmazásszoftvereket. Funkcionalitást és felhasználói felületet biztosít. PES-tevékenység az intelligens termékek összekapcsolása vállalati IT-rendszerekkel vagy felhőalapú platformokkal is, a fogyasztás nyomon követése és számlázása, a teljesítmény figyelése és az elemzések gyűjtése érdekében. A PES ezen kívül segít a termékcsapatoknak abban is, hogy hozzáférjenek a külső gyártók és partnerek gazdag ökoszisztémájához, amelyekre szükség lehet érzékelők és egyéb hardverek létrehozásához vagy megfigyeléséhez, alkalmazások fejlesztéséhez az alkalmazásboltokban, e-kereskedelmi webhelyeken és más terjesztési csatornákon.

„A kibővített fizikai technológiai készlet drámai módon megváltoztathatja azt, ahogyan a vállalatok értéket teremtenek és szállítanak. Üzleti modelljeik fejlődhetnek az ipari innovációktól és az ember-gép interakciókból származó bevételek növelésének képessége miatt. A döntéshozóknak és IT vezetőknek fel kell mérniük a feltörekvő fizikai technológiai innovációk hatását az üzleti területekre”

– tette hozzá Hosszu Gábor.

Related Topics:5G drón IT kihívás lehetőség szektor

Up Next

Úgy kódol a DeepMind MI-je, mint egy jó közepes programozó

Don't Miss

Chiphiány miatt csökkenti termelését a Ford

Ipar

A Bajnokok csapatában a Schneider Electric

Második alkalommal került be a „Bajnokok”, vagyis a legjobban teljesítő vállalatok közé a Schneider Electric a Canalys „Global Sustainable Ecosystems Leadership Matrix” elemzésében.

A társaság ezzel olyan cégekkel került egy klubba, mint a Lenovo, a HP és a Dell.

A Canalys azokat a gyártókat sorolja a Bajnokok közé, „amelyek a leginkább összpontosítanak az értékesítési partnerek fenntarthatósági törekvéseinek támogatására”. A mátrix kulcsfontosságú értékelési szempontjai közé tartozik az iránymutató magatartás a fenntarthatóság területén, a vállalati fenntarthatósági stratégiák minősége, az adatok átláthatósága, a fejlődés és az átalakulás, valamint az értékesítési partnerek véleménye. Az idei „Global Sustainable Ecosystems Leadership Matrix” a Schneider Electricet, a Lenovo-t, a HP-t és a Dellt sorolta a „Bajnokok” közé.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a „Bajnok” elismerést a fenntarthatósági erőfeszítésekben játszott vezető szerepével, a partnerorientált fenntarthatósági megoldások széles portfóliójával, a körforgásos gazdaság előmozdításával és a partnerek oktatására irányuló kezdeményezéseivel érdemelte ki. A Canalys értékelésében kiemelte a társaság nagyhatású munkáját, amellyel a partnereit segíti fenntarthatósági céljaik kezelésében egy olyan időszakban, amikor a mesterséges intelligencia gyors térhódításának és az adatközpontok bővülésének lehetünk tanúi.

„Az, hogy egyike vagyunk annak a mindössze 4 vállalatnak, amely „Bajnokok” címet nyert mutatja, hogy milyen nehéz ennek a fontos küldetésnek az élvonalában lenni, és megerősíti elkötelezettségünket a fenntarthatóság és a hatékonyság terén való iránymutató szerepvállalásunk mellett. Bár büszkék vagyunk erre az eredményre, a fenntarthatóbb jövő felé vezető út sosem ér véget. Folytatjuk a finomhangolást és újragondolást mind az ipar jövője, mind a partnereink dekarbonizációs céljainak támogatása kapcsán”

– mondta el Paul Tyrer, a Schneider Electric „Data Center Business” üzletágának globális IT-csatornákért felelős alelnöke.

A Canalys idén másodszor teszi közzé a „Global Sustainable Ecosystems Leadership Matrix” elemzését. Az első, 2023-ban kiadott értékelésben szintén „Bajnokként” ismerték el a Schneider Electricet. A vállalat az elmúlt években olyan fejlesztésekkel és kezdeményezésekkel segítette az értékesítési partnerek munkáját, mint a Zeigo Activate SaaS (szoftver mint szolgáltatás) megoldás, a mySchneider IT partnerprogram, a partnereknek szóló fenntarthatósági képzés és a fenntarthatóságot felvállaló partnereket és beszállítókat elismerő Sustainability Impact Awards. A cég emellett bevezette a maga nemében elsőnek számító, az adatközpontok teljes szénlábnyomának – beleértve a Scope 1, 2 és 3 kibocsátásokat is – pontos becslésére használható Lifecycle CO2e TradeOff nevű eszközt is.

„A Schneider Electric ismét bebizonyította elkötelezettségét partnerei támogatása iránt fenntarthatósági stratégiáik kidolgozásában, és abban, hogy ügyfeleiknek segíthessenek előrehaladást elérni saját fenntarthatósági célkitűzéseik megvalósításában. Egy gyártó pozícióját a Canalys „Sustainable Ecosystems Leadership Matrix”-ban az értékesítési partnerek visszajelzései, a fenntarthatóság terén elért iparági vezető szerep és a Canalys elemzőinek értékelései határozzák meg. A „Bajnokok” a legmagasabb szintű kiválóságról tettek tanúbizonyságot az értékesítési ökoszisztémájuk fenntarthatóbb jövő felé történő elindításában, miközben egyidejűleg saját vállalati fenntarthatósági stratégiáik megvalósításában is előreléptek”

– mutatott rá Elsa Nightingale, a jelenleg az Omdia részeként működő Canalys vezető ESG-elemzője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Már az adatközpontok energetikai kihívásaira is megoldást kínál a magyar HeatVentors fejlesztése

A digitális gazdaság gerincévé váló adatközpontok számára kínálja intelligens hőakkumulátor megoldását az InnoEnergy portfoliójába tartozó HeatVentors.

A világszerte terjeszkedő energetikai magyar scale-up saját találmányon alapuló fejlesztése alternatívát kínál az adatközpontok egyre fokozódó energiaigényeinek kielégítésére. Megoldásuk -30 és +120 Celsius fok közötti tartományban képes a hosszú távú energiatárolásra és ezzel éves szinten akár 25%-ot meghaladó energiamegtakarításra is.

A mesterséges intelligencia (MI) gyors térhódítása alapjaiban változtatja meg a globális gazdaságot, a vállalkozások működését, illetve az emberek mindennapjait, ami maga után vonja, hogy rengeteg adat feldolgozására, elemzésére van szükség. Ezek a folyamatok pedig folyamatos energiaellátás nélkül megoldhatatlanok lennének. Az adatközpontok energiaszükséglete már most a globális fogyasztás 4-5 százalékát teszik ki. A számuk növekedésével pedig pár év alatt ez az arány akár 30 százalékra is felemelkedhet.

A megújuló technológiákba való befektetések ösztönzése mellett a jobb energiahatékonyság megteremtése jelentheti az energiaellátás folyamatos garanciáját az adatközpontoknál, amelyek folyamatos hűtést igényelnek. Ezen a ponton jön képbe a HeatVentors intelligens hőakkumulátor megoldása, ami az új beruházások esetében csökkenti az energiatermelő eszközök és infrastruktúra kiépítésének költségeit, meglévő rendszerekben mérsékeli az energiafelhasználást, illetve növeli a hűtési-fűtési rendszerek élettartamát.

A magyar scale-up 10 éves kutatásának eredményeképpen létrejött találmány titka a növényi olaj alapú, nem mérgező, veszélytelen és több mint 10 000 ciklus élettartamú, napi használat mellett is több mint 25 évig működtethető fázisváltó anyagokban, az anyagokat tökéletesen megfagyasztó és felolvasztó hőcserélőben, valamint a folyamatokat irányító saját fejlesztésű logikában rejlik. Ezek segítségével a hőakkumulátoruk -30 és +120 Celsius fok közti energiatárolásra képes hosszú időn át.

„Az általunk kifejlesztett technológia kiszámíthatóvá és hatékonnyá teszi az energiaellátást az energia adott hőmérsékleten való tárolásával. Napi 1-2% energiaveszteség mellett átlagosan 25%-os energiamegtakarítás érhető el vele évente. Az adatközpontok üzemeltetői számára külön előny, hogy a hűtési rendszer meghibásodása esetén is tudják a megfelelő hőmérséklet biztosítani a tárolók megőrizve a működés biztonságát. A fenti előnyök révén a hőakkumulátor beruházás költsége rövid idő belül, akár 3–5 év alatt megtérül.”

– mondta Kakas József, a HeatVentors ügyvezető igazgatója.

A szakember hozzátette, hogy jelenleg a világon már 60 tárolójuk működik többek közt Ománban, Lisszabonban, Lyonban, de Magyarországon a Sopron Hotel és az E.ON Energiatermelő Kft. is elégedett ügyfelük. Mindez az eredményeiken is meglátszik. Az elmúlt két év alatt háromszorosára növelték az árbevételüket és a fejlesztésükkel tavaly bekerültek az ország legjobb zöld projektjei közé, aminek köszönhetően a HeatVentors elnyerte a 2024-es Portfolio Green Award-ot is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Az AI hardver- és energiaigénye nem ismer határokat

A mesterséges intelligencia forradalma komoly változásokat indított el az informatikai fejlesztésekben.

Korábban a szoftverek álltak az innováció középpontjában, de az AI térhódításával a hangsúly egyre inkább az egyre kritikusabb erőforrásnak számító hardverek felé tolódik.

A chipek világában gyakran hivatkoznak a Moore-törvényre. Gordon Moore mérnök, az Intel egyik alapítója 1965-ben közzétett cikkében azt prognosztizálta, hogy az integrált áramkörökben található tranzisztorok száma a számítási teljesítmény exponenciális növekedésével kétévente megduplázódik.

A Deloitte előrejelzése szerint ahogy egyre jobban közelítünk a törvény fizikai korlátjaihoz, úgy kerülnek előtérbe új megoldások, például a specializált hardverek. Jó példa erre az NVIDIA, amelynek személyre szabott chipjei nélkülözhetetlenné váltak a mesterséges intelligencia által megkövetelt számítási teljesítmény biztosításában. A hagyományosan kompetitív technológiai környezetben az AI-ban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázására törekvő vállalatoknak egyre fontosabb, hogy a megfelelő hardverekkel rendelkezzenek.

Fejlődési irányok

A mesterséges intelligencia fejlődése növeli az igényt a kiemelkedő számítási teljesítményre és az energiahatékonyságra. A grafikus feldolgozó egységektől (graphics processing unit – GPU), amelyek elengedhetetlenek az AI-t támogató nagy nyelvi modellek (large language model – LLM) kezeléséhez, a számítógépekben található neurális feldolgozó egységekig (neural processing unit – NPU), amelyek az agy neurális hálózatát másolják, a chipek meghatározó szerepet játszanak a mesterséges intelligencia jövőbeli alkalmazásában. A Deloitte becslése szerint a 2024-es teljes AI-chip-értékesítés az 576 milliárd dolláros globális mikrochip piac 11 százalékát tette ki. Az előrejelzések szerint a mai, nagyjából 50 milliárd dollárról 2027-re az AI-chip-piac értéke 400 milliárd dollárra nő, bár az óvatosabb előrejelzések 110 milliárd dollárra teszik ezt az összeget.

A specializált hardverek a Deloitte szerint három területen játszhatnak fontos szerepet a mesterséges intelligencia előretörésével:

az AI-ra épülő eszközök és az Internet of Things (a dolgok internete)
az adatközpontok
a fejlődő fizikai robotika

Az ilyen hardverek vásárlásához vagy bérléséhez a vállalkozásoknak a költségek, a felhasználási időkeretek és a versenyhelyzet felmérésével szükséges újragondolniuk, vagy akár át is alakítaniuk hardverstratégiájukat.

Az AI soha nem látott mértékű erőforrásokat igényel az adatközpontoktól – piaci becslések szerint a nagy chatbotok naponta annyi energiát használnak fel, mint 180 ezer amerikai háztartás. Ezért az eszközbeszerzésnél a mesterséges intelligencia által megkövetelt számítási teljesítmény biztosítása mellett az egyre fontosabbá váló fenntarthatósági szempontokra is figyelni kell. A vállalatoknak a beruházások elindításához fel kell mérniük a megújuló erőforrások, a fenntartható alkalmazások, a hardverek fejlesztésének irányait.

„A mesterséges intelligencia teljesen beépül a mindennapjainkba. Ezáltal a vállalatok sikere is egyre inkább a specializált hardverek stratégiai jelentőségű telepítésén és folyamatos fejlesztésén múlik. Azok a cégek, amelyek felismerik és kihasználják a speciális hardverek értékeit, közelebb jutnak ahhoz, hogy teljeskörűen kihasználják az AI-ban rejlő potenciált. A megfelelő stratégiai döntés nemcsak a versenyelőnyüket növeli, hanem a fenntarthatóbb és a sokrétűbb, szorosabb kapcsolatokra épülő jövő felé is megnyitja az utat”

– foglalta össze a területen várható változások lényegét Andrei Paraschiv, a Deloitte Románia tanácsadó partnere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!