Ipar

Úgy kódol a DeepMind MI-je, mint egy jó közepes programozó

deepmind

A fejlesztői szerint az AlphaCode mesterséges intelligencia már az átlagos szakemberek tudásához viszonyítva is versenyképes teljesítményt nyújt.

A DeepMind-nak a kutatói azt állítják, hogy az AlphaCode nevű, programok fejlesztésére alkalmas rendszer megoldásai medián szintű pontszámokat értek el az általuk kiválasztott programozási versenyeken. Vagyis a legjobb szakemberekkel még bőven nem veszi fel a versenyt, de a teljesítményük nagyjából megfelel az ott megjelenő, átlagos programozói tudásnak, ami a kódolás mellett a természetes nyelven leírt problémák megértését is feltételezi.

A fejlesztők szempontjából mindig is fontos kérdés volt, hogy melyik programozási nyelvbe ássák bele magukat, rengeteg időt fektetve a tanulásba. Az ő szempontjukból nem feltétlenül örömhír, de lehet, hogy ez a dilemma belátható időn belül eltűnik, ahogy a mesterséges intelligencia fejlődésével az új modellek is egyre hatékonyabbá válnak a problémák leírásának helyes értelmezésében és azzal összefüggésben a kódok generálásában.

A február elején közzétett, nem lektorált tanulmány alapján az AlphaCode 10 programozási versenyen a több mint 5000 résztvevő átlagának 54,3 százalékát hozta a Codeforces kódverseny-platformon. A DeepMind szerint az AlphaCode az első olyan mesterségesintelligencia-alapú kódgeneráló rendszer, amely stabilan jól teljesít a humán fejlesztők számára kiírt kódversenyeken.

Nem csak programoznia kellett

A DeepMind fejlesztése ezzel nem csak a programozó szakemberek termelékenységét javíthatja, de segíthet a szaktudással nem rendelkezőknek is a problémák megoldásában. A fentieket összefüggésbe helyezi, hogy a szóban forgó programozási versenyek nagyobb kihívást jelentenek a gépi intelligencia számára, mint ha mondjuk a GitHub adatait használva kellene betanítani egy-egy modellt valamilyen kódolási kihívás megoldására.

Az emberekhez hasonlóan ugyanis az AlphaCode-nak is meg kellett értenie a felvetett problémák több bekezdésből álló, szöveges leírását, különös tekintettel a háttérben húzódó narratíva részleteire, valamint a kívánt megoldás ismertetését a bemenet és a kimenet tekintetében. Ugyanígy szempont lehet a megfelelő programozási nyelvet kiválasztása is, ami szintén fontos lehet a feladatok hatékonyabb megoldásának szempontjából.

Az AlphaCode saját adatkészlete egyébként a betanítás előtt 715 gigabájt kódot tartalmazott a GitHub-tárolókból származó, a C++, a C#, a Go, a Java, a JavaScript/TypeScript, a Lua, a Python, a PHP, a Ruby, a Rust és a Scala nyelveken írt fájlokból. A fejlesztők a Codeforces-ból és más adatkészletekből összegyűjtött, kompetitív programozási problémák adatkészleteinek segítségével hangolták a modellt.

Egyre jobb lesz egyre gyorsabban

A DeepMind szerint az AlphaCode teljesítményének ilyen mértékű felfutása a nagyméretű transzformátormodellek kombinációjára épül: ilyen például az OpenAI GPT-3 vagy a Google BERT nyelvi modellje. A DeepMind is transzformátor alapú nyelvi modelleket használt a programkódok generálására, majd a kimenetet megszűrte, hogy az ígéretesnek minősített programok kis csoportját nyújtsa be az értékelésre.

Azzal elvileg a DeepMind is tisztában van, hogy a fejlesztéseinek lehetséges árnyoldalai is vannak. Az AlphaCode vagy más modellek könnyen generálhatnak olyan kódokat, amelyek egyszerűen kihasználható sebezhetőségekkel rendelkeznek, sőt a dolognak környezeti hatásai is vanna, hiszen a modell betanítása “több száz petaFLOPS-napot” igényelt a Google adatközpontjaiban.

Az MI ilyen irányú alkalmazása ugyanakkor hosszabb olyan rendszerek megalkotásához vezethet, amelyek képesek rekurzív módon írni és alakítani magukat, ezzel pedig egyre gyorsabban egyre fejlettebbé válnak. Fennáll persze annak a veszélye, hogy az automatizálással a fehlesztők munkája iránti igány is csökken, de a DeepMind ezzel a ma is használt kódkiegészítő eszközök korlátozottságát állítja szembe, amelyek így is nagymértékben javítják a programozás termelékenységét.

Forrás: Bitport

Ipar

Új korszak veszi kezdetét az informatikában

Értékelési buborék helyett valódi értékteremtés.

Az elmúlt bő egy évtizedben a techcégeket a befektetők elsősorban növekedési potenciáljuk alapján értékelték, tekintet nélkül tényleges teljesítményükre. Most azonban megtorpant az iparág, és egyre gyorsulnak a leépítések az informatikában. Eyal Zucker, az Exadel budapesti irodájának vezetője szerint bizonyos szempontból új korszak kezdődik, amelynek során a növekedés hajszolása helyett a tényleges bevétel- és profittermelésre, valamint felhasználói elégedettségre kerül a hangsúly a tech-iparban. Ez a szemléletváltás szükséges és természetes folyamat, és bár sokaknak nehéz lesz, a szektor egésze jól jön ki belőle.

Az utóbbi fél évben számos vállalatnál komoly leépítéseket jelentettek be az informatikai szektorban. Néhány példa az óriáscégek közül: 2022 negyedik negyedévében a Meta munkatársainak 10%-át (11000 embert), a Twitter pedig dolgozói 50%-át (3700 embert) bocsátotta el. Az elbocsátások egy korszak-és szemléletváltás kísérőjelenségei, legalábbis így látja az Exadel budapesti központjának vezetője.

A mostani megtorpanás egy olyan évtized végén következett be, amelynek során a techcégeket a befektetők elsősorban növekedési potenciáljuk alapján értékelték, tekintet nélkül valódi teljesítményükre. Az alacsony kamatkörnyezet és a tőkebeáramlás addig nem látott, sokmilliárd dolláros finanszírozási hullámot hozott. Ennek eredményeként a befektetők rengeteg új cégbe fektettek, várva a legújabb „nagy dobást”.

A korlátlan növekedés korszakának vége: 2022 a másnaposság éve?

„A fent leírt folyamat oda vezetett, hogy számos techcég értékelése az egekbe szökött, és egy olyan túlértékelési buborék alakult ki, ahol a hangsúly a növekedés hajszolásán és nem a tényleges nyereségességen volt. Ezt az időszakot zárta le 2022, amit nevezhetünk a „másnaposság évének” is, és egy elkerülhetetlen szemléletváltást kezdete volt az iparágban”

fejtette ki szoftveres megoldásokat fejlesztő Exadel budapesti központjának vezetője, Eyal Zucker.

A szakember szerint a techcégeket a következő években az alapján értékelik majd, hogy mennyire tudnak valós eredményeket felmutatni ügyfeleiknek és befektetőiknek. A váltást számos tényező hajtotta, úgy mint a növekvő kamatlábak miatt változó makrogazdasági környezet, és ezzel együtt a befektetők megváltozott kockázati és megtérülési számításai. Eyal Zucker ezt a jelenséget úgy foglalja össze, hogy az értékelés korszakából átléptünk az értékteremtés korszakába.

Az nyer a változáson, aki képes alkalmazkodni

„Különleges időkben élünk. Látszólag pénzhiány van, ugyanakkor bőséges kockázati tőke áll rendelkezésre. Annál nehezebben találnak viszont a befektetők olyan, megbízható üzleti modellel rendelkező cégeket, amelybe invesztálhatnának – tette hozzá az Exadel vezetője. – A cégeknek ezért bizonyítaniuk kell, hogy képesek igazi eredményeket felmutatni. A növekedés helyett most az olyan kulcsmutatókra kell fókuszálni, mint bevételnövekedés, nyereségesség és az ügyfelek elégedettsége.”

A váltás sokaknak fájdalmas lesz. Miközben sok cég leépít, a stabil üzleti modellel bíró, józanul gazdálkodó cégek felé áramlik majd a tőke és a munkaerő. Azok a cégek hozzák magukat helyzetbe a következő évekre, amelyek képesek alkalmazkodni és jól mozogni az átmeneti időszakban, és az értékteremtésre koncentrálnak, véli Eyal Zucker.

A váltás természetes és szükséges

Minden nehézséggel együtt a változás összességében pozitív fejlemény lesz az iparág számára, amelynek során a cégek jobban összpontosítanak majd a részvényeseknek és az ügyfeleknek szállított tényleges értékre. Az Exadel például 2022 folyamán nyitott irodát Budapesten és dinamikus bővülési szakaszban van.

A vállalat ügyvezetője így fogalmaz: „A válságok felszínre hozzák, ki az erős és ki a gyenge. Az erősek túlélnek, a gyengék eltűnnek. Az utóbbi években irracionális mértékben öntötték a pénzt a cégekbe, és ezért torz képünk alakult ki arról, hogy mi számít értéknek. Számos vállalat piaci értéke a töredéke most annak, mint amit megszokhattak. Azok a vállalkozók, akik a 2008-as válság óta csak növekedést tapasztaltak, azt hihették, hogy a részvények, a pénz és piaci érték folyamatosan nőni fog. Ez most a nézőpontváltás ideje.”

Az Exadel-ről bővebben: https://exadel.com/about-us/overview/


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Jelentősen növelhetik energiahatékonyságukat az adatközpontok

terra cloud

Teljes mértékben megújuló energiaforrásokra állítaná át adatközpontját a Terra Cloud, emellett jelentősen növelné energiahatékonyságát egy új folyadékhűtéses technológiával.

A többek között felhő- és szerverelhelyezési szolgáltatókat kínáló, ügyfeleinek 20-30 százalékos megtakarítást hozó céget a Schneider Electric támogatja zöld törekvései megvalósításában.

A Wortmann AG-hoz tartozó Terra Cloud egy rendkívül rugalmas és hibatűrő 5 MW-os adatközpontot üzemeltet az északnyugat-németországi Hüllhorstban. A cég létesítményei a felhőszolgáltatások és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára kritikus fontosságú szolgáltatások széles skáláját nyújtják, beleértve a szerverelhelyezést, a tárhelyszolgáltatás, az infrastruktúra mint szolgáltatást (IaaS) és a szoftver mint szolgáltatást (SaaS), az adattárolást, a katasztrófa utáni helyreállítást (DR) és a biztonsági mentést.

A vállalat a Schneider Electric-kel folytatott stratégiai együttműködésnek köszönhetően a régió egyik leginkább energiahatékony szerverelhelyezésre szolgáló adatközpontját alakította ki, és az elmúlt tíz év során jelentősen megnőtt a kereslet a felhő- és hosztolt szolgáltatásai iránt. A jelenlegi helyzetben, amikor az energiaköltségek az egész régióban megugrottak, a vállalat elérkezettnek látta az időt, hogy a szerverelhelyezési szolgáltatásait igénybe vevő ügyfeleknek jellemzően 20-30 százalékos megtakarítást hozó adatközpontjában tovább növelje az üzemeltetési és energiahatékonyságot.

Ennek jegyében a Schneider Electric, az energiamenedzsment és az ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat kiterjeszti stratégiai partnerségét a Terra Clouddal, hogy támogassa Németország egyik legfontosabb regionális kolokációs adatközpont-üzemeltetőjét fenntarthatósági törekvései megvalósításában.

Még hatékonyabb és zöldebb

A nettó zéró kibocsátás elérésére vonatkozó stratégiája részeként a Terra Cloud arra készül, hogy 100%-ban megújuló energiára térjen át, amelyet szárazföldi szél- és naperőművekből tervez biztosítani, emellett pedig egy új, kísérleti projekt keretében tesztelni fog egy új folyadékhűtéses technológiát, hogy pontos képet alkothasson arról, hogy milyen energiahatékonysági és fenntarthatósági előnyöket kínál.

A legmagasabb szintű rugalmasság és hatékonyság biztosítása érdekében a Terra Cloud volt az első szerverelhelyezési szolgáltató Európában, amely a Schneider Electric lítium-ion akkumulátorokkal felszerelt Galaxy VL szünetmentes tápegységét (UPS) telepítette. A berendezés a szabadalmaztatott eConversion üzemmódot használva 99 százalékos hatékonyságot biztosít a rendelkezésre állás veszélyeztetése nélkül. A vállalat felújítja és újrahasznosítja az eszközöket az adatközpontjaiban, így a szerverek és infrastruktúra-elemek hosszabb ideig felhasználhatók.

Jelenleg a Terra Cloud a Schneider Electric EcoStruxureÔ for Data Centers architektúráját használja a nagyobb hatékonyság érdekében. A komplex rendszer magában foglalja többek között az APCÔ NetShelter SX rackszekrényeket és áramelosztókat, kis- és középfeszültségű kapcsolóberendezéseket, InRow és UniflarÔ hűtőberendezéseket, valamint az EcoStruxure IT Data Center Expert és Data Center Operations DCIM rendszert, integrált épületirányítási rendszerrel (BMS) a valós idejű információk és felügyelet érdekében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

A legnagyobb gyárakkal és márkákkal dolgozik a magyar mérnökiroda

mérnökiroda

Az építőipar és az épületüzemeltetés jövője összefonódik az interaktív BIM modellekkel

Az innováció és a modern technológiai alkalmazások már régóta elengedhetetlen részei a különböző iparágaknak. A tervezéstől a kivitelezésig számos olyan feladat van, melyet, ha korszerű technológia vált fel, akkor azzal idő és költség spórolható meg. Így pedig növelni lehet a munka hatékonyságát, amire ki mondana nemet?

Ez a Magyarországon 10 éve működő mérnökiroda már kezdetektől alapszolgáltatásai között tudja a háromdimenziós szkennerrel történő felmérést, az évek alatt pedig ezt bővítette ki egyéb felmérési technológiákkal, mint például a hagyományos geodézia széleskörű alkalmazása, drónos / UAV felmérések, vízmélység mérés vagy a legújabb vonallal, a metrológiai mérésekkel, ahol már a mm-es pontosság alatti tartományokban dolgoznak, valamint a mért adat többcélú feldolgozása. A módszer előnye, hogy kevés időt igényel, nagy részletezettségű, igény szerint színes pontfelhő is generálható és a hagyományos geodéziai módszerekkel ötvözött mérések pontossága milliméteres nagyságrendű.

„A több eljárás által generált pontfelhőket olyan megbízható feldolgozószoftverek szolgálják ki, melyek segítségével nem csak a megrendelő által elvárt pontosság, de a létrehozott modell adattartalma is garantálható. Célunk olyan, még komplexebb szolgáltatáskör kiépítése, mely minden piaci szereplő igényét kielégíti. Ma már nem specifikus módszerek határolják be a folyamatainkat. Nem eszköz vagy szoftver specifikusan dolgozunk, hanem azt nézzük, hogy a megrendelőnek mi az igénye, mi a problémája, és erre keresünk megoldást” – mondta Nagy Attila, a GeoLink3D ügyvezetője.

Komplex feladatok a tervezéstől a kivitelezésig

A mérnökiroda három jelentős irodából tevődik össze: generál építész tervező irodából, BIM modellező irodából és a geodéziai irodából, ahol a felmérések fizikai megvalósítása zajlik a már említett széles spektrumon. Folyamatos fejlesztések mellett arra helyezik a hangsúlyt, hogy egy-egy kivitelezést vagy egy épületet hogyan lehet a leginkább széleskörűen kezelni a megtervezéstől kezdve, az kivitelezésen át, az átadásig.

„Dolgoztunk már a LEGO-nak, a Mercedesnek, a Zene Házán, az Inditex üzleteken szerte Európában (Zara, Bershka, Massimo Dutti, stb.), ahogy részünk volt a Puskás Stadion felhúzásában vagy a Műcsarnok és a Bálna felújításában is. Segédkeztünk spanyol vonatbaleset kivizsgálásban vagy épp az új budapesti atlétikai stadion acélszerkezetének minősítésében. De egész Európán belül vannak olyan helyszínek, ahol jelen voltunk, legyen az London vagy Németország”

– árulta el Nagy Attila.

Unió a számítógéppel segített tervezés és az információs technológia között

Ma Magyarországon a német autóipari óriások veszik igénybe Kecskeméten, Debrecenben és Győrben is azt a szolgáltatást, melynek során a BIM alapú épületgazdálkodási rendszereiket a precíz felmérésekből származó adatokkal állítjuk elő az egyedinek mondható szoftverkörnyezetben.

„Ez egy olyan átfogó megoldás, amelynek segítségével sikeresen tudjuk az egyes épületek felméréseiből rendelkezésünkre álló adatokat és a periodikus méréseket hasznosítani a tervezéshez, kivitelezés támogatáshoz, változásmenedzsmenthez, megvalósulási tervdokumentációhoz és üzemeltetéshez. Az épület életciklusa alatt nem csak azt tudjuk így, hogy hol vannak a falak, hanem, hogy milyen a rétegrendjük, mi fut bennük, a gépészeti és elektromos berendezésekről meg tudjuk mondani, hogy mikor lettek beszerelve vagy épp mikor kell karbantartani azokat. Végtelen mennyiségű információt nyerhetünk így, amire szüksége lehet a házzal kapcsoltba kerülő szakembereknek. A trükk az, hogy jól határozzuk meg azt az adatmélységet, amit megéri bedolgozni az adott esetben.”

– tette hozzá Székely Szilárd a BIM iroda vezetője.

A nagy projektek esetében hatványozottan érdemes komplex rendszerben gondolkodni, a BIM alapú rendszerszemlélet csökkenti a kockázatokat, hosszútávon a költségeket és biztos kiindulási pontot jelent az iparági résztvevők közül az összes résztvevőnek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés

Friss