Ipar
A fenntarthatóságból formált üzleti stratégiát az IBM
A hamarosan megjelenő ENSZ környezeti jelentést úgy jellemezték a szakértők, hogy a tudomány száraz nyelvén megfestett rémálom.
Soha nem volt nagyobb szükség rá, hogy a vállalatok is életük szerves részévé tegyék a fenntarthatóságot. Az IBM jó példát ad erre.
Már több mint 50 éve, hogy az IBM akkori vezérigazgatója, Thomas J. Watson 1971-ben bemutatta a vállalat első környezetvédelmi politikáját, amely az IBM összes alkalmazottját érintette. A politika a termékek teljes fejlesztési ciklusára összpontosított, abból a megfontolásból, hogy a cégnek „állandó figyelmet kell fordítania nemcsak a termék előállításával járó hulladékra, hanem a termékfejlesztés során kialakított folyamatok következményeire is” – idézte a dokumentumot Jim McGregor, a Tirias Research vezető kutatója az EE Times mérnöki portálon megjelent elemző cikkében.
Az IBM környezetvédelmi politikája azóta folyamatosan fejlődött, és a környezetvédelem beépült a vállalat üzleti modelljébe. Az IBM az Egyesült Államokban már 1992-ben segített elindítani az Energy Star programot, hogy felhívja a figyelmet a készülékek energiafogyasztására. A szén-dioxid-kibocsátásáról szóló első jelentése 1994-ben készült, és erre ösztönözte partnereit is. A vállalat 2007-ben hivatalos állásfoglalást tett közzé az éghajlatváltozásról, majd 2015-ben az IBM támogatta a párizsi klímaegyezményt is. Sőt 2019-ben a big blue tagja lett a Climate Leadership Councilnak, egy nonprofit szervezetnek, amely a leghatékonyabb, legigazságosabb és politikailag megvalósítható klímamegoldások támogatására jött létre.
A folyamat azonban folytatódik. Az IBM nemrég bejelentette, hogy 2030-ra szén-dioxid-semlegességet fog elérni, anélkül, hogy a CO2-kibocsátás kompenzálására bármilyen formában szén-dioxid-tanúsítványokat használna. Ez a terv tartalmazza, hogy 2025-ig a vállalat által felhasznált energia 75 százalékát megújuló forrásokból szerzi be, 2030-ra pedig ez az arány 90 százalékra emelkedik. Az IBM azt is tervezi, hogy 2025-re 65 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2010-es bázisévhez képest. Ez a vállalat ötödik kibocsátáscsökkentési célkitűzése 2000 óta. Az IBM a szén-dioxid-eltávolítási megoldásokban alkalmazható új membránok kutatásába is befektet.
Ahogy egyre több adatot termelünk és fogyasztunk, egyre nagyobb az igény az adatfeldolgozására, ami mindinkább hibrid felhők (on-prem, privát és a kereskedelmi felhő adatközpontok kombinációja) segítségével történik. Az adatmennyiség exponenciális növekedése ráirányította a figyelmet az adatközpontok óriási energiafogyasztására. Ezért a fenntarthatóság növeléséért nagyon sokat lehet tenni e számítógép-rendszerek energiahatékonyságának növelésén keresztül.
Az IBM folyamatosan javítja a hibrid felhők minden elemének működését, a rendszerek teljesítményének és hatékonyságának növelésétől kezdve a munkaterhelések dinamikus elosztásáig az összes rendelkezésre álló erőforrás között, azért, hogy csökkenteni lehessen az adatközpontok és a vállalatok energiafelhasználását és kibocsátását.
A jelenlegi IBM Power10 processzorok becslések szerint 30 százalékkal javították a hatékonyságot az előző generációhoz képest. Ez processzoronként, rackenként és adatközpontonként nagyobb teljesítményt jelent. A rendszereknél ez a teljesítményhatékonyság 33 százalékos javulását mutat az IBM Power E1080 szerverplatform esetében a Power9 processzorral ellátott E980-hoz képest, és 52 százalékos javulást a Power8 processzorral ellátott E880C-hez képest.
Az IBM úgy építette be a fenntarthatóságot az üzleti stratégiájába, hogy a termékeit és szolgáltatásait világszerte használó kormányzati és kereskedelmi szervezetekkel számos területen – a mezőgazdaságtól a közlekedésig – a fenntarthatósággal is számoló üzleti és technológiai megoldásokat dolgoznak ki – jegyzete meg Jim McGregor.
Az IBM-nek jelentős erőforrásai vannak az időjárás-modellezésben, az amerikai Weather Company (amely a weather.com időjárás-előrejelző portált üzemelteti) is az érdekeltségei közé tartozik. A Big Blue az éghajlati kockázatelemzésben vezető The Climate Service-szel is együttműködött, hogy a Climanomics elemzési platformon keresztül az éghajlati adatokat beágyazzák a pénzügyi döntésekbe. A platform segít a szervezeteknek megérteni, számszerűsíteni és mérsékelni az éghajlati kockázatokat.
De az IBM energia-, gyártó- és közlekedési vállalatokkal dolgozik a kibocsátás csökkentése, az éghajlati kockázatok kezelése, a fenntartható energia hasznosítása, a rendszerhatékonyság javítása és a fenntartható ellátási láncok működtetése érdekében. Emellett az IBM tudományos szervezetek széles körével is együttműködik az éghajlatváltozás modellezésében és elemzésében.
Az IBM Research, a cég K+F részlege a világ egyik legnagyobb ipari kutatóintézete, amely hat kontinensen tizenkét laboratóriumot működtet. Ezekben különféle fejlett technológiákat használva készítenek elemzéseket az éghajlatváltozás enyhítéséhez, illetve segítenek a különféle szervezeteknek a kockázatok felmérésében és az alkalmazkodásban a klímaváltozáshoz. Emellett részt vesznek a szén-dioxid leválasztásához és tárolásához szükséges új anyagok és módszerek fejlesztésének felgyorsításában is.
A cég Rio de Janeiro-i és tokiói laboratóriumaiban például egy anyagtudományi kutatásban a számítási felhőket és a mesterséges intelligenciát kombinálva fejlesztettek ki új polimereket CO2-leválasztó membránokhoz. Az IBM Research tudósai emellett azt is elemezték, hogyan lehet kihasználni a porózus kőzetekben természetesen előforduló apró üres tereket a szén-dioxid tárolására folyékony vagy szilárd formában. Az IBM tehát a fenntarthatóság miatt folyamatosan megjelenő kihívásokat arra is használja, hogy megőrizze, működésben tartsa a technológiai vezető szerephez szükséges innovációt.
Forrás: Computerworld
Ipar
Microsoft és Siemens összefogás
A nagyobb épületek – például kereskedelmi létesítmények, adatközpontok vagy felsőoktatási intézmények, – IoT-alapú működtetését könnyíti meg és optimalizálja a Microsoft és a Siemens új együttműködése.
A megállapodás lehetővé teszi a Siemens digitális épületfelügyeleti platformja, a Building X és a Microsoft Azure IoT Operations szolgáltatások közötti átjárhatóságot.
A Microsoft Azure felhőalapú szolgáltatásaihoz csatlakoztatott Siemens Building X platform és annak különböző, például energiagazdálkodást vagy karbantartást támogató alkalmazásai lehetővé teszik a jelenleg elkülönülten működő IoT-eszközök adatainak egységes kezelését. Ennek eredményeként az épületüzemeltetés különböző rendszerei egy közös, átlátható felületen integrálódnak, és válhatnak hatékonyabban irányíthatóvá.
Ezáltal olyan adatok integrálhatóak, mint például a fűtési, szellőzési és légkondicionáló (HVAC) rendszerekből érkező információk, a szelepek hőmérsékletének, nyomásának adatai vagy a beltéri levegőminőség különböző jellemzői. Így az ügyfelek saját épületeikre szabott energiafelügyeleti és optimalizálási beállításokat és karbantartási terveket alakíthatnak ki.
Az együttműködésnek köszönhetően az épületekben elhelyezett eszközök gyártófüggetlenül, egyetlen kattintással csatlakoztathatóak lesznek a felhőalapú rendszerekhez. A mostani az egyik első olyan integráció, amely tisztán nyílt ipari szabványokon – World Wide Web Consortium (W3C), Web of Things (WoT) és Open Platform Communications Unified Architecture (OPC UA) protokollokon – alapul a szolgáltatók között.
Így az integráció a korábbi, hasonló összehangolási megoldásokhoz képest a szükséges erőforrások akár 80 százalékának megspórolásával valósulhat meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Már nem elég beszélni róla: hét kiemelt fenntarthatósági téma szerepel a magyar vállalatok napirendjén
A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár – derül ki az EY friss tanulmányából, amely több mint 200 – köztük 16 magyar – vállalat első, uniós irányelvek (CSRD) szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte.
Az érintett cégek döntő többségének már van ESG felelőse és stratégiája. A társaságok átlagosan hét kritikus területet azonosítottak a működésük szempontjából.
A vizsgált jelentések terjedelme jelentős eltérést mutatott: a legrövidebb 33, a leghosszabb 412 oldalas volt, míg átlagosan 120 oldalt tettek ki. A legátfogóbb dokumentumok a pénzügyi szektorhoz köthetők, ahol a befektetői elvárások és a szabályozói megfelelés egyaránt részletes tartalmat követelnek meg. Az elemzett vállalatok közel fele, míg idehaza a cégek többsége (58%) már rendelkezik olyan belső jelentéstételi politikával, amely rögzíti, hogy a társaság miként készíti el a fenntarthatósági jelentéseit. Szinte az összes jelentéstevőnek (88%) van fenntarthatósági stratégiája, míg tízből nyolc cég rendelkezik dedikált ESG-felelőssel.
A társaságok átlagosan hét kiemelt területet határoztak meg a kettős lényegességi felmérés (Double Materiality Assessment, DMA) során, ami azt vizsgálja, hogy mely fenntarthatósági hatások jelentősek a vállalat, és annak értéklánca szempontjából, illetve milyen pénzügyi kockázatok és lehetőségek merülhetnek fel. Ezek közül az éghajlatváltozás jellemzően minden iparágban releváns volt, csak nagyon alapos indoklással hagyható ki, továbbá a saját munkaerőre és vállalatirányításra vonatkozó közzétételek is iparágtól függetlenül relevánsak. A körforgásos gazdaság, az értékláncban dolgozók, a fogyasztók és végfelhasználók, illetve a biológiai sokféleség és ökoszisztémák szintén lényeges témaként szerepeltek a 216 vállalat napirendjén.
„A CSRD-jelentések első alkalommal adnak képet az érintett vállalatok fenntarthatósági érettségéről. A következő lépés, hogy az adatalapú, stratégiai megközelítés a napi működés részévé váljon és a cégek kialakítsák az ehhez szükséges tartalmi és formai keretrendszert”
– emelte ki Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának partnere.
„Ehhez elengedhetetlen a fenntarthatóság szervezeti integrációja, amihez a kulcs a közös célrendszer, az egyértelmű felelősségi körök és a világos ösztönzési folyamatok kialakítása”
– tette hozzá az EY szakértője.
A cégeknek a jelentéstételt üzleti szempontból is érdemes kiértékelniük, különös tekintettel a kettős lényegességi felmérésre. A sikeres adatszolgáltatáshoz elengedhetetlen a szervezeti és informatikai háttér megerősítése, a megfelelő belső kontrollkörnyezet kialakítása, valamint a komplex adatforrások – például az átállási tervek és klímakockázatok – hatékony kezelése. A cél a megfelelésen túl a fenntarthatósági teljesítmény javítása és az üzleti értékteremtés. Ezt az ESG-minősítések javításával, a zöld finanszírozási lehetőségek kiaknázásával és a kockázatok tudatos elhárításával érhetik el a döntéshozók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Magyar hallgatók a jövő önvezető autóit építik
Önvezető autók – álom vagy valóság? Vajon a magyar diákok kezében van a kulcs a forradalmi technológiához? Két ifjú tehetség bebizonyította, hogy a válasz igen!
Kis Mihály Bence és Varga Dániel Jonatán ugyanis letarolta a RobonAUT versenyt, megmutatva, hogy a magyar mérnökhallgatók is élen járnak az önvezető technológiák fejlesztésében. Miért olyan fontos ez? Mit gondol a magyar társadalom az autonóm (önvezető) járművekről?
Két ifjú magyar mérnök bizonyította, hogy a jövő intelligens közlekedése már a küszöbön áll. Kis Mihály Bence, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) mesterképzéses hallgatója és a Bosch gyakornokprogramjának tagja, valamint csapattársa, aki ugyancsak BME mesterképzéses hallgató, Varga Dániel Jonatán egy teljesen egyedi, önvezető modellautóval diadalmaskodott a RobonAUT megmérettetésen, amelyet a BME szervezett. A 16. RobonAUT versenyen minden induló egyforma alapjárművet kapott, amelyet egyedi módon alakíthattak át. A feladat mindenkinek egyformán nehéz volt, hiszen ugyanazon a pályán ugyanazokat az ügyességi és gyorsasági feladatokat kellett végrehajtani.
Mihály és Dániel „Sufnituning Kft.” elnevezésű csapata a Verdák című rajzfilm Matukája által inspirált „Mateszre“ keresztelt járgányukkal érte el a sikert. Egyedi műszaki megoldásokkal, kifinomult szoftveres trükkökkel és áldozatos munkával utasították maguk mögé a teljes mezőnyt. A jármű különlegessége a hátsókerék-kormányzás, amely szűkebb kanyarodást és jobb manőverezést tesz lehetővé.
Kis Mihály Bence: Már korábban is indult a RobonAUT versenyen, így tapasztalatokkal felvértezve vágott neki az idei megmérettetésnek. A Boschnál hardverfejlesztő gyakornokként dolgozik, jelenleg egy nyomásimpulzus alapú tesztrendszert fejleszt nyomásszenzorokhoz. Saját bevallása szerint a döntő előtti három napban összesen 11 órát aludtak, közel 9 000 sor kódot írtak, az összegyűlt telemetria adatok mennyisége pedig több, mint 1 GB volt.
Varga Dániel Jonatán: Bence csapattársa, szintén a BME mesterképzéses hallgatója, aki a „Sufnituning Kft.” sikeréhez szoftveres megoldásokkal járult hozzá. Ő felelt az útvonalkereső algoritmusért és a legjobb menetdinamikához szükséges modellalapú szabályozásért.
A RobonAUT versenyen elért eredmények igazolják, hogy a fiatalok elkötelezettek az autonóm járművek fejlesztése iránt. Az önvezető autók és az automatizált vezetés pedig nem ismeretlen fogalmak a magyar társadalom körében. A megkérdezettek 87 százaléka ismeri ezt a technológiát. 94 százalékuk pedig tudja is, mire szolgál, derült ki a Bosch Tech Compass kutatásból. Ugyanakkor százból tizenhét magyar gondolja úgy, hogy az automatizált vezetés 10 év múlva a legmeghatározóbb technológia lehet. Ráadásul a válaszadók 14 százaléka szerint ezek a fejlesztések kiemelkedően szolgálják majd a társadalmat.
A RobonAUT-hoz hasonló események nem csupán a tehetséges hallgatók számára nyújtanak ideális platformot kreativitásuk kibontakoztatására, hanem kulcsfontosságúak a jövő csúcstechnológiáinak megalkotásában. A fiatalok itt valós mérnöki kihívásokkal néznek szembe, innovatív megoldásokat kényszerülnek kidolgozni, valamint éles, valós környezetben próbálhatják ki képességeiket, ezért az ilyen versenyeken szerzett tapasztalatok felbecsülhetetlenek.
Képek forrása: BME Spot Fotókör
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
A Balaton Park Circuit készen áll a MotoGP-re és a World Superbike-ra
-
Ipar2 hét ago
Rangos elismerést kapott a Hankook a dunaújvárosi Semmelweis-napi ünnepségen
-
Okoseszközök2 hét ago
Indul a Real-Time Text, vagyis a valós idejű szöveg a Telekom hálózatán belül
-
Gazdaság6 nap ago
70 ezres drágulás egy hónap alatt, és más érdekességek a KSH és Használtautó.hu első közös statisztikájából
-
Mozgásban5 nap ago
A Forma–1-es Brit Nagydíjon versenyez Molnár Martin a hétvégén
-
Gazdaság1 hét ago
TIME100: a Huawei a világ legbefolyásosabb vállalatai között
-
Ipar2 hét ago
A Williams Forma–1-es csapat mérnöke, dr. Kling Sándor is oktatja a Széchenyi István Egyetem motorsportmérnök-hallgatóit
-
Okoseszközök2 hét ago
Mit tud manapság egy érintőceruza?