A visszaélésekből származó veszteségek szárnyalása miatt, a csalás elleni harc éllovasai egyre többet fektetnek az azokat megelőző analitikai megoldásokba és technológiákba, mutatta ki az ACFE és az SAS közös kutatása
A világjárvány globális szinten nyitotta meg Pandora szelencéjét a csalók számára. A végeláthatatlannak tűnő átverések és csalások sorozata miatt, az ezek ellen legerőteljesebben harcolók körében megduplázódtak az analitikára szánt finanszírozási összegek, az SAS és az Association of Certified Fraud Examiners (ACFE) csalásmegelőző technológiák tanulmánya szerint.
Világszerte közel 900 ACFE-tag válaszai alapján a 2022 Csalás Elleni Technológiai Benchmarking Jelentés megvilágítja, hogy az ágazatok szervezetei hogyan használják a technológiát a csalás elleni küzdelemben. Nevezetesen:
A válaszadók több mint 40%-a számolt be arról, hogy a világjárvány közepette jelentősen (14%) vagy bizonyos fokig (29%) megemelkedett adatelemzési hajlandósága.
A többség (60%) arra számít, hogy a csalás elleni technológiákra szánt költségvetési keretük növekedni fog a következő két évben.
A fejlett analitika, különösen a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (a válaszadók 26%-a említette) vezeti a befektetési listát, ezt követi a prediktív elemzés és a modellezés (22%).
„A pandémiával sújtott üzleti környezetben, egyre növekedő számú csalásokat tapasztaltunk, és nem valószínű, hogy a tendenciában a közeljövőben fordulat következne be.”
– nyilatkozta Bruce Dorris, J.D., CFE, CPA, az ACFE CEO-ja.
„A megemelkedett számú csalások és a trend megelőzése érdekében, a cégek számára kulcsfontosságú, hogy proaktívan és rugalmasan adaptálják a csalás elleni eszközöket és folyamatokat. Ez a jelentés értékes erőforrásként szolgál a csalás elleni szakemberek számára, hogy megtudják, társaik milyen típusú technológiákat használnak, illetve terveznek használni, valamint, hogy ezek a technológiák hogyan befolyásolják a csalások megelőzésének és a kialakulóban lévő káros folyamatok felderítésének sikerességét.”
Az adatok feltárása ipar, régió és egyebek szerint
A 2022-es jelentés az ACFE és az SAS által 2019-ben elindított kétéves, globális kutatási kezdeményezésének eredménye. A jelentés második kiadásának kiegészítéseként az SAS online dashboardja olyan adatvizualizációs eszközöket kínál, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy iparág, földrajzi régió és vállalatméret szerint vizsgálják az eredményeket. A felmérés válaszadói 23 iparágat képviselnek – leginkább a kormányzatot és a közigazgatást (22%), valamint a banki és pénzügyi szolgáltatásokat (20%). Ezek a munkáltatói szervezetek világszerte, országokon átívelően helyezkednek el, méretük kevesebb, mint 100 foglalkoztatottól, több mint 10 000-ig terjed.
További iparágaktól független megállapítások:
Az analitika nélkülözhetetlen csalásészlelési eszköz. Az elemzések használatával kapcsolatban, szinte az összes, a felmérésben résztvevő megkérdezett jelezte, hogy szervezetük adatelemzés-használata előnyükre vált, a vizsgált tranzakciók, illetve a feltárt csalásgyanús esetek számának (99%) növelésében, az anomáliák időben történő észlelésében (98%); az időigényes feladatok automatizálásának hatékonyságában (98%); és összességében a pontosság növelésében, a hamis pozitív arányok csökkentésében (97%).
Az adatmegosztó konzorciumok lendületet kapnak. A belső, strukturált adatforrások továbbra is középpontjában állnak a legtöbb szervezeti csalás elleni elemzési kezdeményezésének (a válaszadók 80%-a említi), de sokan különféle külső adatforrásokra is támaszkodnak, beleértve a nyilvánosan hozzáférhető adatokat (41%), a bűnüldözési vagy kormányzati megfigyelési listákat (31%), a közösségi médiát (29%), más harmadik féltől származó adatokat (25%) és a csatlakoztatott eszközök adatait (25%). Ezenkívül a válaszadók 34%-a számolt be arról, hogy hozzájárul az adatmegosztó konzorciumokhoz, további 24% pedig jelezte, hogy bár jelenleg nem járul hozzá, a jövőben hajlandó lenne erre.
A szervezetek különféle feltörekvő technológiákat alkalmaznak a csalás elleni küzdelemben. A jelentés kiemeli az olyan technológiák használatának növekedését, mint például a fizikai és viselkedési biometria, a számítógépes látáselemzés, a robotikus folyamatautomatizálás (rpa), a blokklánc, valamint a virtuális és kiterjesztett valóság. Ezen technológiák jelenlegi használata a megkérdezett szervezetek esetében 7%-tól (virtuális/kibővített valóság) 34%-ig (fizikai biometrikus adatok) terjed. Azon szervezetek válaszadói között, amelyek nem használnak feltörekvő technológiákat, 13% (virtuális/kibővített valóság) és 19% (RPA) tervezi, hogy a következő egy-két évben bevezeti azt.
„A megkérdezett csalás elleni szakemberek szerint az analitikai technológiák segítenek nekik gyorsabban és pontosabban azonosítani a visszaéléseket”
– mondta el Andi McNeal, CFE, CPA, az ACFE Kutatási Igazgatója.
„A bevált tesztelési technikák, mint például a gyanús esetek jelentése és az anomáliák észlelése továbbra is a fő támaszok, de a növekvő technológiai költségvetés és az AI bevezetésének következő két évében várható 150%-os ugrása azt jelzi, hogy a szervezetek nem ülnek a babérjaikon. A 2023-ra tervezett újabb kutatás, előreláthatólag egészen más képet mutat majd.”
„Ugyan a szaporodó online és digitális csatornák megnövelték a kockázatokat, és jó táptalajként szolgálnak a bűnelkövetők számára, de azért akadnak előnyei is”
– mondta Stu Bradley, a SAS csalási és biztonsági hírszerzési alelnöke.
„Ezek a csatornák lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy olyan adatmennyiségeket gyűjtsenek be, amelyek integrálhatók a trendek jobb nyomon követése érdekében, és végső soron megelőző álláspontot képviseljenek a gyorsan változó fenyegetésekkel szemben.”
A Samsung a Carbon Trusttal és egyéb nagy technológiai vállalatokkal együttműködve új módszertant vezetett be a csatlakoztatott eszközök, például a laptopok és a hangszórók használata során keletkező káros anyag kibocsátás és kibocsátás-csökkentések mérésére.
A módszertan bevezetése hozzátartozik a Samsung részvételéhez a Decarbonizing the Use-Phase of Connected Devices (DUCD) (A csatlakoztatott eszközök használati fázisának karbonsemlegesítése) kezdeményezésben. A vállalat a Carbon Trusttal, az Amazonnal, a Microsofttal és a Sky-jal közösen fogott össze azért, hogy csökkentse az internethez csatlakoztatott elektromos és elektronikai eszközök használat közbeni energiafogyasztásából eredő üvegházhatású gázkibocsátást.
Ezek a szervezetek különösen a használati fázisra összpontosítanak, mivel egy termék – a teljes életciklusát tekintve – jellemzően ebben a szakaszban termeli a legtöbb szén-dioxidot. A csatlakoztatott eszközök világszerte jelenleg körülbelül 500 terrawattóra (TWh) energiát igényelnek évente, amely megközelíti Franciaország teljes energiafelhasználását. A technológiai iparnak ezért kiemelten fontos, hogy felmérhesse és elszámolhasson a termékek szén-dioxid-kibocsátásával, valamint megoldásokat találjon az eszközök használata általi kibocsátás csökkentésére.
Az új módszertan iránymutatást adhat a vállalatoknak, hogyan értékeljék a felhasználók eszközeiből származó adatok alapján a kibocsátás mértékét, ezáltal növelve a jelentések pontosságát, amelyek eddig a jelenlegi kibocsátási elszámolásokban használt üzemidő-előrejelzéseken alapultak. A technológiai cégek a módszertan alkalmazása során elért káros anyag kibocsátáscsökkentését is elszámolhatják majd.
A felhasználás során keletkező kibocsátások éves jelentése és a kibocsátáscsökkentésről szóló kimutatás átláthatóbbá teszi a kommunikációt a felhasználókkal, és arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy akár a felhasználási időszakban is csökkentsék a kibocsátást. Az adatok szabványosítása és pontossága arra motiválhatja őket, hogy újszerű megoldásokkal csökkenthessék eszközeik széndioxid-kibocsátását.
A Samsung közreműködik az új DUCD-módszertan bevezetésében, amely az új energiatakarékos módszerek megtalálása iránti elkötelezettségének része. Ezen újítások közé tartozik a SmartThings Energy funkció, amellyel a felhasználók nyomon követhetik energiafelhasználásukat és jobb energiahatékonysági döntéseket hozhatnak. Csakúgy mint az AI energia mód, amely a felhasználási szokások és az energiaköltség figyelembevételével segíthet az energiafelhasználás előnyösebb kezelésében.
„Eszközeink életciklusuk során a használati fázisban bocsátják ki a legtöbb széndioxidot, a méréssel pedig jelentősen tehetünk a kibocsátás kezeléséért és csökkentéséért – mondta Inhee Chung, a Samsung vállalati fenntarthatósági központjának alelnöke. – A Samsung klímastratégiájának kulcsfontosságú része, hogy a felhasználókat bevonja az energiatakarékos megoldásokba, és alig várjuk, hogy a DUCD módszertanán keresztül bemutathassuk, hogy a SmartThings felülettel és annak AI energia módjával hogyan követhetik nyomon és csökkenthetik csatlakoztatott eszközeik energiafelhasználását.”
„Az összekapcsolt eszközök egyre fontosabbak mindennapi életünkben, ezért fontos, hogy a technológiai ipar kulcsszereplőivel közösen kezdhessük meg a felhasználás során keletkező kibocsátás kezelését. Ez az együttműködés egy olyan lényegesen hatékonyabb megközelítést tett lehetővé, amellyel kiszámíthatjuk és rögzíthetjük az összekapcsolt eszközökből származó széndioxid-kibocsátást és az elért csökkentéseket, valamint a kibocsátások kezelésére irányuló erőfeszítéseink alapjául szolgálhat ezen a kihívásokkal teli területen”
– mondta Felix Prettejohn, a Carbon Trust vezető tanácsadója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Az ABB továbbfejlesztett hajtása új életre kelti a NASA szélcsatornáját
Az ABB Motion OneCare szerviz-megállapodás részeként az ABB az Amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) számára korszerűsítette a változtatható sebességű hajtást (VSD), amivel legalább 10 évvel meghosszabbítja a hamptoni (Virginia állam) Langley Kutatóközpontban található National Transonic Facility (NTF) elnevezésű szélcsatorna élettartamát.
A nagy magasságú és a hangsebességhez közeli repülési körülmények közötti szimulálására alkalmas szélcsatornát a repülőgépek teljesítményének és üzemanyag-fogyasztásának optimalizálására használják. Ezt a szélcsatornát használták korábban a Boeing 777-es, az űrsikló és gyorsítórakétájának tesztelésére is.
2021-ben a NASA mérnökei megállapították, hogy a hajtás alkatrészeinek elöregedése miatt szükség van a szélcsatorna középfeszültségű (MV) hajtásának korszerűsítésére. Az ABB 1997-ben szállította a berendezést, amely a maga nemében a világ legnagyobb teljesítményű frekvenciaváltós hajtása: a 101 megawattos (MW) hajtás transzszonikus sebességgel áramló levegőben vagy nitrogén közegben, környezeti vagy kriogén hőmérsékleten képes tesztelni a modelleket. Ennek eredményeként az NTF a repülési körülmények szélesebb skáláját képes szimulálni, mint bármely más szélcsatorna, lehetővé téve a mérnökök számára, hogy egyedülálló információkat szerezzenek a tesztelt modellről, és tökéletesítsék a repülőgépek konstrukcióit.
Miután az ABB szervizszakértői kiértékelték a meglévő hajtás teljesítményét és gépészeti csatlakozásait, a következő lépésben egy modern, kiváló hatásfokú elektronikai komponensekből álló megoldást dolgoztak ki, amely megfelel az eredeti hajtás maximális teljesítményének, miközben magas rendelkezésre állást és megbízhatóságot biztosít. A fejlesztések eredménye a hajtás olyan korszerűsítése volt, amely során a meglévő alapterületen belül a kulcsfontosságú alkatrészeket az ABB legújabb, legmodernebb technológiára cserélték. Az új megoldás keretében végrehajtott korszerűsítés a hajtás kis részét (a vezérlőegységet) érintette, ami minimalizálta a projekt átfutási időtartamát és a szélcsatorna üzemszünetét, illetve a keletkező hulladék és a logisztika igények lehető legnagyobb mértékű minimalizálásával példát mutatott a körforgásos megközelítésben.
„A NASA az ABB szakértelmére, technológiájára és szervizszolgáltatásaira támaszkodott annak érdekében, hogy az NTF szélcsatorna magas megbízhatóságot és üzemidőt biztosítson a tesztelési programok maximális rendelkezésre állása érdekében, és optimalizálja eszközeinek életciklusra vetített értékét”
– mondta Oswald Deuchar, az ABB Hajtások üzletágához tartozó Modernization Services részlegének vezetője.
„A szélcsatorna élettartamának legalább 10 évvel történő meghosszabbítása támogatja a NASA-t üzemeltetési céljai elérésében, miközben a hajtás kulcsfontosságú alkatrészeinek korszerűsítése a hatékonyságot és a körkörös gazdasági szemléletet mutatja.”
A NASA a korszerűsítési projektet az ABB Motion OneCare szerviz-megállapodás első részeként rendelte meg, amely a pótalkatrészekre és a karbantartásra is kiterjed. Ez a fajta megállapodás rugalmasságot biztosít az olyan üzemeltetők számára, mint a NASA, hogy a kívánt szervizszolgáltatásokat összekapcsolhassák, és így optimalizálhassák motorjaik, generátoraik és meghajtóik életciklusát.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Új verzióval jelentkezik a Siemens fejlesztői környezete
Erős tartalmi bővítéssel érkezik a piacra a TIA Portal legújabb, 20-as verziója.
Az iparvállalatok által használt Siemens fejlesztői platform olyan képeségekkel segíti a mérnökök munkáját, mint a mesterséges intelligencia, az integrált tesztelés, valamint a felhőalapú képességek. Segítségével még hatékonyabbá válhat például az ipari vezérlők (PLC-k) és kijelzők (HMI-k) programozása.
Korszerű mozgásvezérlés és teljeskörű kompatibilitás
A TIA Portal V20-at a teljesítmény növelésére és a munkafolyamatok egyszerűsítésére tervezték, de az új verzió lehetőséget biztosít a legmodernebb automatizációs funkciók kihasználására is. A Siemens kibővítette a TIA Portal kompatibilitását a teljes SIMATIC vezérlőportfólióra, így a 20-as verzió támogatja a legkorszerűbb PLC-ket, például az új moduláris S7-1500-at, valamint a Hannover Messe szakkiállításon bemutatott SIMATIC S7-1200 G2-t. Ezek az eszközök gyorsabb, precízebb és biztonságosabb gyártási folyamatokat tesznek lehetővé.
Segítségükkel a komplex gépépítési feladatok is könnyebben elvégezhetőek, az integrált mozgásvezérlési funkciók, a nagyobb számítási kapacitás és a rugalmas gépbiztonsági megoldások révén. Az S7-1200 G2 például támogatja a többtengelyes vezérlést és az egyszerű kinematikai mozgások irányítását is. A továbbfejlesztett kommunikációs teljesítmény, valamint a nagyobb memória pedig biztosítják az adatok gyors kezelését.
Az új NFC (Near Field Communication) funkció lehetővé teszi a diagnosztikai, működési és eszközadatok közvetlen elérését, amely csökkenti a gépek állásidejét, és gyorsabb adatkezelést biztosít. A magasabb fokú PLC-kompatibilitás mellett a TIA Portal V20 optimalizált programozási lehetőségeket is kínál, illetve gyorsabb programfutási elemzést biztosít a szervizelési, illetve karbantartási feladatokhoz.
Generatív AI és felhőintegráció – fókuszban a biztonság
A TIA Portalban elérhető a generatív mesterséges intelligencia képessége is. A Siemens Industrial Copilot rendszere egyszerűbbé teszi a programozási feladatokat, és gyorsabbá a hibaelhárítást. Az új verzió folyamatosan megkapja funkcionális és biztonsági frissítéseket, így a felhasználók mindig a legújabb technológiai megoldásokkal dolgozhatnak.
A kiberbiztonsági megoldások és az AI-támogatás terén is újításokat kínál a rendszer. Lehetővé teszi többek közt a SIMATIC PLC-k gyártási környezetben történő csatlakoztatását a központi felhasználókezelő rendszerhez. Ez a hozzáférés-ellenőrzés megkönnyíti a szerviztechnikusok számára a terepi eszközök elérését, vállalati hitelesítő adatok használatával. Segítségével az automatizálási eszközök jogosultságkezelése az IT-infrastruktúrához hasonló módon történik.
A rendszer zökkenőmentes adatcserét biztosít a TIA Portal, a TIA Portal Cloud, valamint a Project Server Cloud között, így lehetővé teszi a több munkaterület közötti hatékony együttműködést is. Az automatizált felhőalapú mentések és a folyamatos regressziós tesztek emellett magas kódminőséget biztosítanak.
A decemberben érkező, új verzió használatához szükséges upgrade licenszt és a telepítő anyagokat a TIA Portal SUS (Software Update Service) előfizetéssel rendelkező ügyfelek automatikusan megkapják.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!