Ipar

A COVID csalási hulláma iparágakon átívelően ösztönzi az analitika innovációját

A visszaélésekből származó veszteségek szárnyalása miatt, a csalás elleni harc éllovasai egyre többet fektetnek az azokat megelőző analitikai megoldásokba és technológiákba, mutatta ki az ACFE és az SAS közös kutatása

A világjárvány globális szinten nyitotta meg Pandora szelencéjét a csalók számára. A végeláthatatlannak tűnő átverések és csalások sorozata miatt, az ezek ellen legerőteljesebben harcolók körében megduplázódtak az analitikára szánt finanszírozási összegek, az SAS és az Association of Certified Fraud Examiners (ACFE) csalásmegelőző technológiák tanulmánya szerint.

Világszerte közel 900 ACFE-tag válaszai alapján a 2022 Csalás Elleni Technológiai Benchmarking Jelentés megvilágítja, hogy az ágazatok szervezetei hogyan használják a technológiát a csalás elleni küzdelemben. Nevezetesen:

A válaszadók több mint 40%-a számolt be arról, hogy a világjárvány közepette jelentősen (14%) vagy bizonyos fokig (29%) megemelkedett adatelemzési hajlandósága.
A többség (60%) arra számít, hogy a csalás elleni technológiákra szánt költségvetési keretük növekedni fog a következő két évben.
A fejlett analitika, különösen a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (a válaszadók 26%-a említette) vezeti a befektetési listát, ezt követi a prediktív elemzés és a modellezés (22%).

„A pandémiával sújtott üzleti környezetben, egyre növekedő számú csalásokat tapasztaltunk, és nem valószínű, hogy a tendenciában a közeljövőben fordulat következne be.”

– nyilatkozta Bruce Dorris, J.D., CFE, CPA, az ACFE CEO-ja.

„A megemelkedett számú csalások és a trend megelőzése érdekében, a cégek számára kulcsfontosságú, hogy proaktívan és rugalmasan adaptálják a csalás elleni eszközöket és folyamatokat. Ez a jelentés értékes erőforrásként szolgál a csalás elleni szakemberek számára, hogy megtudják, társaik milyen típusú technológiákat használnak, illetve terveznek használni, valamint, hogy ezek a technológiák hogyan befolyásolják a csalások megelőzésének és a kialakulóban lévő káros folyamatok felderítésének sikerességét.”

Az adatok feltárása ipar, régió és egyebek szerint

A 2022-es jelentés az ACFE és az SAS által 2019-ben elindított kétéves, globális kutatási kezdeményezésének eredménye. A jelentés második kiadásának kiegészítéseként az SAS online dashboardja olyan adatvizualizációs eszközöket kínál, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy iparág, földrajzi régió és vállalatméret szerint vizsgálják az eredményeket. A felmérés válaszadói 23 iparágat képviselnek – leginkább a kormányzatot és a közigazgatást (22%), valamint a banki és pénzügyi szolgáltatásokat (20%). Ezek a munkáltatói szervezetek világszerte, országokon átívelően helyezkednek el, méretük kevesebb, mint 100 foglalkoztatottól, több mint 10 000-ig terjed.

További iparágaktól független megállapítások:

Az analitika nélkülözhetetlen csalásészlelési eszköz. Az elemzések használatával kapcsolatban, szinte az összes, a felmérésben résztvevő megkérdezett jelezte, hogy szervezetük adatelemzés-használata előnyükre vált, a vizsgált tranzakciók, illetve a feltárt csalásgyanús esetek számának (99%) növelésében, az anomáliák időben történő észlelésében (98%); az időigényes feladatok automatizálásának hatékonyságában (98%); és összességében a pontosság növelésében, a hamis pozitív arányok csökkentésében (97%).
Az adatmegosztó konzorciumok lendületet kapnak. A belső, strukturált adatforrások továbbra is középpontjában állnak a legtöbb szervezeti csalás elleni elemzési kezdeményezésének (a válaszadók 80%-a említi), de sokan különféle külső adatforrásokra is támaszkodnak, beleértve a nyilvánosan hozzáférhető adatokat (41%), a bűnüldözési vagy kormányzati megfigyelési listákat (31%), a közösségi médiát (29%), más harmadik féltől származó adatokat (25%) és a csatlakoztatott eszközök adatait (25%). Ezenkívül a válaszadók 34%-a számolt be arról, hogy hozzájárul az adatmegosztó konzorciumokhoz, további 24% pedig jelezte, hogy bár jelenleg nem járul hozzá, a jövőben hajlandó lenne erre.
A szervezetek különféle feltörekvő technológiákat alkalmaznak a csalás elleni küzdelemben. A jelentés kiemeli az olyan technológiák használatának növekedését, mint például a fizikai és viselkedési biometria, a számítógépes látáselemzés, a robotikus folyamatautomatizálás (rpa), a blokklánc, valamint a virtuális és kiterjesztett valóság. Ezen technológiák jelenlegi használata a megkérdezett szervezetek esetében 7%-tól (virtuális/kibővített valóság) 34%-ig (fizikai biometrikus adatok) terjed. Azon szervezetek válaszadói között, amelyek nem használnak feltörekvő technológiákat, 13% (virtuális/kibővített valóság) és 19% (RPA) tervezi, hogy a következő egy-két évben bevezeti azt.

„A megkérdezett csalás elleni szakemberek szerint az analitikai technológiák segítenek nekik gyorsabban és pontosabban azonosítani a visszaéléseket”

– mondta el Andi McNeal, CFE, CPA, az ACFE Kutatási Igazgatója.

„A bevált tesztelési technikák, mint például a gyanús esetek jelentése és az anomáliák észlelése továbbra is a fő támaszok, de a növekvő technológiai költségvetés és az AI bevezetésének következő két évében várható 150%-os ugrása azt jelzi, hogy a szervezetek nem ülnek a babérjaikon. A 2023-ra tervezett újabb kutatás, előreláthatólag egészen más képet mutat majd.”

„Ugyan a szaporodó online és digitális csatornák megnövelték a kockázatokat, és jó táptalajként szolgálnak a bűnelkövetők számára, de azért akadnak előnyei is”

– mondta Stu Bradley, a SAS csalási és biztonsági hírszerzési alelnöke.

„Ezek a csatornák lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy olyan adatmennyiségeket gyűjtsenek be, amelyek integrálhatók a trendek jobb nyomon követése érdekében, és végső soron megelőző álláspontot képviseljenek a gyorsan változó fenyegetésekkel szemben.”

Related Topics:analítika covid csalás hullám kivédés megoldás ösztönzés

Up Next

Elkészült a világ legnagyobb szélturbinalapátja

Don't Miss

Az AAEON AI@Edge számítógépek összefoglalója

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára

Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.

Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.

Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.

A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.

A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.

A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

AI vezérli a horvát Telekom adatközpontjának hűtését

Hatszámjegyű megtakarítást jelent az optimalizáció.

A világ teljes villamosenergia-használatának több mint 3 százalékát adatközpontok adják, és ez a szám 2030-ra várhatóan 13 százalékra fog nőni. Ennek az energiának jelentős részét hűtésre használják, így ennek optimalizálásával számottevő energiamegtakarítás érhető el.

Hatékonyabb működés, kevesebb karbantartás

Ezt az utat választotta a vezető horvát távközlési vállalat, a Hrvatski Telekom (HT) is, mely a Siemens-technológiáját vezette be adatközpontja hűtésére. Az intelligens szenzorrendszernek és a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésmenedzsmentnek köszönhetően a telekom szolgáltató legnagyobb, zágrábi adatközpontja immár klímabarátabb módon működik, ami hat számjegyű euróösszegű megtakarítást eredményezett a vállalatnak.

Az új rendszer számos eszköz, köztük vezeték nélküli szenzor- és vezérlőmodulok segítségével folyamatosan figyeli a szerverszekrények hőmérsékletét, illetve azok változásait. Ezeket a valós idejű adatokat mesterséges intelligenciát használva elemzi, és a mindenkori igényekhez dinamikusan igazodva, automatikusan szabályozza a hűtésért felelős ventilátorokat.

A folyamatos optimalizálás és a gépi tanulás révén az adatközpontokban előforduló hotspotok akár 99 százaléka véglegesen megszüntethető lett. A megoldás így nem csupán csökkentette a hűtőberendezések üzemidejét, hanem a karbantartási költségeket is mérsékelte: a korábban hő okozta meghibásodások és a nem-tervezett leállások jelentős része elkerülhető lett, azonosítva a hibásan működő komponenseket, és támogatva a prediktív karbantartást.

Jöhetnek a „gyárilag” intelligens adatközpontok

Ugyanezt a White Space Cooling Optimization technológiát alkalmazza a néhány éve átadott, 14,5 ezer négyzetméteres, Tallinn melletti Greenergy Data Centers adatközpont is, ami a Baltikum legnagyobb és leginkább energiahatékony ilyen létesítményének számít.

Szintén ezt az adat- és AI-vezérelt működést veszi alapul az a moduláris, „plug-and-play” alapú adatközpont, ami egy teljesen előre gyártott, konfigurálható rendszer. Ez már eleve integrált, intelligens és környezetbarát energiagazdálkodással érkezik, a Siemens, valamint a német Cadolto Datacenter GmbH és a Legrand Data Center Solutions vállalatok által jelezve.

A Siemens ezek mellett számos adatközponti megoldást kínál.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!