Ipar

Hatékonyabb termelés és környezettudatosság: a digitális ikrek ezt is lehetővé teszi

A nagyobb szektorokban a szervezetek több, mint fele már alkalmazza a fizikai világ szimulálására alkalmas ’digital twin’ technológiát, amelynek köszönhetően nemcsak a teljesítmény javítható, de a fenntarthatósági törekvések is gördülékenyebben valósíthatóak meg.

Szinte nincs olyan szektor, amely ne kezdte volna meg a digitális ikrek vagyis a fizikai eszközök, folyamatok vagy rendszerek digitális másainak előállítását, azok mindennapi munkába való beemelését – emeli ki a Capgemini Kutatóintézet „Digital Twins: Adding Intelligence to the Real World” című kutatása. A riport szerint ez a szám csak növekedni fog az elkövetkezendő öt évben: a megkérdezett vállalatvezetők válaszai alapján 36%-os növekedés várható a digitális ikrek alkalmazását tekintve.

Mi a digitális iker?

A digitális iker egy fizikai rendszer virtuális mása, amely képes modellezni, szimulálni, figyelni, elemezni és folyamatosan optimalizálni a fizikai világot. Ezáltal áthidalja a „fizikai-digitális” szakadékot miközben szinergiákat hoz létre, választ adva olyan kérdésekre is, hogy „mi a legjobb?”, „mi lenne, ha…?” és „mi lesz ezután?”. Képes javaslatot tenni a javításra, de segítségével az is megjósolható, hogy az egyes megoldások hogyan teljesítenek különböző forgatókönyvek esetén.

A digitális iker többféle célt is szolgálhat: segítheti a szervezeteket fenntarthatósági céljaik elérésében, míg a tervezési szakaszban előremozdíthatja a tervezési erőfeszítéseket és az új funkciók tesztelését, ezzel növelve a gyártási folyamatok hatékonyságát. Mindezek mellett a digitális ikrek új üzleti vagy működési modellek piacra vezetésében is hatékony mankót nyújtanak.

Sokoldalú felhasználhatóságnak köszönhetően a vállalatok egyre többet fektetnek a digitális ikermegoldásokba. Minden nagyobb iparágban – beleértve többek között az autóipart, repülőgépipart, egészségtudományt, valamint az energia- és közszolgáltatási szektort is – növekszik a kereslet a digitális iker technológiákra azon szervezetek körében, amelyek haladni kívánnak a digitális transzformáció útján. A megkérdezett szervezetek arról számoltak be, hogy a digitális ikrekbe való befektetéseiket főleg a költségmegtakarítási előnyök (79%) és a technológiai fejlődés (77%) motiválják.

Digitális ikrek a gyakorlatban

Az autóipar, a repüléstechnika, a fogyasztási termékek, az energia-, de már a gyógyászati szektor egyes képviselői is digitális ikreket alkalmaznak annak érdekében, hogy működésük hatékonyabb legyen. A Rolls-Royce digitális iker-kompatibilis platformjának köszönhetően egyes repülőgép-hajtóműveknél akár 50%-kal is sikerült javítani a karbantartások közötti időt, de ennek a platformnak köszönhető az is, hogy nagymértékben javítani tudták a motorok hatékonyságát. A Renault az autóbaleset-biztonsági teszt területén lépett nagyot előre a digitális ikernek köszönhetően. A korábbi „falba ütköztetés” helyett ma már az autó digitális ikertestvérével dolgoznak, amely a „felhőben” szimulálja az ütközést, frissítve, majd módosítva a szükséges paramétereket.

A digitális ikreket az orvosi eszközök gyártásában, valamint a gyógyszerfejlesztésben is alkalmazzák. Gerd Hoefner, a Siemens Healthineers vezető alelnöke megjegyzi

„A [digitális ikrek] nemcsak diagnózisra, hanem a kezelések biztonságosságának tesztelésére is használhatók. Például felmérhetjük bizonyos szívgyógyszerek hatékonyságát egy digitális ikerszíven. A digitális ikrek arra is használhatók, hogy digitálisan szimulálják a szívkatéteres beavatkozásokat és a szívműtéteket, ezzel megállapítva, hogy van-e reális esély a sikerre.”

Digitális iker a fenntarthatóságért

A digitális iker rugalmas módot biztosít a kockázatok mérséklésére, valamint az erőforrások felhasználásának optimalizálására. Éppen ezért a szervezetek 57%-a szerint a digitális iker technológia kulcsfontosságú a fenntarthatósági erőfeszítések hatékonyabbá tétele szempontjából is.

A megkérdezett szervezetek 34%-a számolt be arról, hogy már nagyobb léptékben vezetett be digitális ikreket az energiafogyasztásának-kibocsátásainak megértése, valamint annak előrejelzése érdekében. Ezt a felhasználási formát a fogyasztási termékek szektora és az energia-, valamint közszolgáltatási szektor hajtja előre, amelyekben a megkérdezettek 52, illetve 50%-a használ virtuális replikákat a működési fenntarthatóság javítása érdekében. Azok a szervezetek, amelyek már megkezdték a digitális iker technológiák bevezetését, átlagosan 16%-os javulást értek el a fenntarthatósági mutatóikban.

„A fizikai és digitális közötti szakadék áthidalásával a digitális ikrek segítenek a szervezeteknek megnyitni az utat új értékek felé, szinergiát teremteni az adatok, technológiák és üzleti folyamatok között. Ez az „intelligens ipar” szellemében történő átalakulás központi magját képezi. A digitális ikrek egyedi lehetőséget biztosítanak az intelligens működés felé haladó szervezetek számára a folyamat felgyorsítására, mindeközben lehetővé téve a nyereségesség növelését és a fenntartható jövő megteremtését is”

– emelte ki Roshan Gya, a Capgemini intelligens ipar részlegének globális vezetője.

A teljes kutatás megtekintéséhez kattintson ide!

Related Topics:digitális hatékony ikrek környezettudatosság

Up Next

A Continental lett az „Év gumiabroncsgyártója” 2022-ben

Don't Miss

Nagy a lemaradás az IT infrastruktúra fenntarthatóbbá tételében

Ipar

Küszöbön a magyar űripari központ elindítása

A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. a régióban egyedülálló űripari ökoszisztémája három pillérből épül fel, melynek első pillére a REMTECH űrközpontban megvalósuló űreszközgyártás.

A csúcstechnológiás gyártási kapacitást biztosító központ építése a napokban újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen a 4000 négyzetméteres épület elérte legmagasabb pontját, várhatóan 2026. második felében adják át. A jövő technológiáját képviselő, 85 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremtő martonvásári űrközpontban közepes méretű – legfeljebb 400 kilogrammos – műholdak gyártása, összeszerelése, integrációja és tesztelése zajlik majd, itt készül a HUSAT program 8 darab, alacsony földkörüli pályán keringő műholdja is. A REMTECH olyan világszínvonalú innovációs központ lesz, amely szerteágazó technológiai képességekkel kapcsolódik a régiós K+F+I tevékenységekhez, a világ vezető űripari nagyvállalataihoz és űrügynökségeihez.

„Az űripar óriási lehetőséget rejt magában, amelyben nem akarunk lemaradni, részt veszünk a globális versenyben. A 4iG Csoport által megvalósított martonvásári REMTECH űrtechnológiai gyártó- és innovációs központ fontos lépés a magyarországi űripari ökoszisztéma további fejlesztésében, illetve abban, hogy meghatározó űripari szereplővé válhassunk a régióban. A magyar műholdgyártási képesség ráadásul nem csupán gazdasági, hanem biztonsági és szuverenitási kérdés is”

– emelte ki a REMTECH bokrétaünnepségén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

„A REMTECH sokkal több mint egy új épület: a teljes űripari ökoszisztémánk része és egyben olyan high-tech központ, amely Magyarország számára ismét helyet biztosít a nemzetközi technológiai térképen, valamint kulcsszerepet játszik a legnagyobb magánfinanszírozásból megvalósuló régiós űrprogram, a HUSAT sikerében is”

– tette hozzá Sárhegyi István a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. vezérigazgatója.

Az űripari ökoszisztéma második meghatározó pillére a nagyszabású HUSAT műholdprogram, melynek keretében a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. egy geostacionárius pályán keringő (HUGEO), valamint további nyolc (6+2) alacsony földkörüli pályán keringő (HULEO) műholdat tervez 2032-ig felbocsátani, illetve pályára állítani és üzemeltetni. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. célja, a program kapcsán is, hosszú távú partnerségek kialakítása meghatározó nemzetközi iparági szereplőkkel.

A HUSAT programhoz kapcsolódó földi antennarendszer, valamint a két irányító és adatfeldolgozó állomás az ökoszisztéma harmadik kulcsfontosságú eleme. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. már korábban megállapodást kötött a német CPI Vertex Antennentechnik vállalattal a HUSAT műholdjainak kommunikációját biztosító legmodernebb földi antennarendszer kiépítésére, melynek során az állomásokhoz központi antennarendszereket – összesen 8db, 9-11,5 méter átmérőjű parabola antennát és hozzátartozó rádiófrekvenciás eszközöket – telepítenek.

A közelmúltban elindított, a technológiai és együttműködési lehetőségek feltárását és az innováció előmozdítását célzó nemzetközi partnerségek új távlatokat nyitnak a hazai űriparban és segítségükkel jelentősen bővülhet az ESA-, EUSPA- és Horizon-források elérése is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Kik Európa innovátorai?

Kijött a szabadalmi lista- ezek az országok és cégek vezetnek.

2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz – derült ki szervezet közléséből.

A legtöbb bejelentés a számítógépes technológia területére érkezett. Ezt követte a legerősebb növekedést felmutató „elektromos gépek, berendezések és energia” szektor, amelyet elsősorban a tiszta energia technológiák, köztük az akkumulátorinnovációk hajtottak. Harmadik helyen szerepelt a digitális kommunikáció, amelyet az orvosi technológia, majd a közlekedési szektor követ.

A benyújtott szabadalmak terén ugyanakkor nem dominálnak az EU-központú vállalatok: az első ötben távol-keleti, illetve amerikai cég található. A legnagyobb európai szereplő, a Siemens a hatodik helyre került fel.

A legtöbb bejelentést adó vállalatok rangsora, és szabadalmi bejelentések száma:

Samsung (5107)
Huawei (4322)
LG (3623)
Qualcomm (3015)
RTX (2061)
Siemens (1830)

A teljes lista elérhető itt.

Kik adnak be szabadalmakat?

Szervezeti megbontás szerint a legtöbb szabadalmi bejelentést (71%) a nagyvállalatok adtak be, melyet a KKV-k, egyéni bejelentők (22%), illetve az egyetemek, kutatási intézmények (7%) követnek.

Míg a legtöbb innovációs bejelentés az USA-hoz kötődik, az európai országok tekintetében a toplista így alakult:

Németország (25033 szabadalmi bejelentés)
Franciaország (10980 szabadalmi bejelentés)
Hollandia (7054 szabadalmi bejelentés)
Svédország, (4936 szabadalmi bejelentés)
Olaszország (4853 szabadalmi bejelentés)

Magyarországról 139 szabadalmi bejelentést regisztrált a szervezet, ezzel hazánk Görögország (107 bejelentés) és Szlovénia (156 bejelentés) között foglal helyet. Közvetlen szomszédaink közül Szlovákia 62 bejelentéssel, Románia pedig 63-mal szerepel a listán, míg Ausztriából 2146 szabadalmi bejelentés érkezett.

Tavaly az európai szabadalmi bejelentések negyedében legalább egy női feltaláló is szerepelt. A legtöbb női innovátort felmutató ország közé Spanyolország (42%), Belgium (32%) és Franciaország (31%) tartozik.

A legnagyobb európai szereplő

Legnagyobb európai, vállalati szereplőként, a Siemens 1830 szabadalmat adott be a tavalyi év során, melyek negyede a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia területére vonatkozott. A német székhelyű technológiai vállalat munkatársainak közel 16 százaléka dolgozik a kutatás-fejlesztés területén, mely tevékenységre tavaly 6,3 milliárd eurót fordított a cég. Az alkalmazottak hozzávetőlegesen 5 300 újítást jelentettek be világszerte. Ez éves szinten számolva – 220 munkanappal – napi 24 innováció.

A Siemens így világszerte összesen 41 700 engedélyezett szabadalommal rendelkezik. A vállalat megoldásai többek közt az intelligens adatelemzéstől, a digitális ikrek szimulációjáig terjednek, hozzájárulva a hatékonyabb és fenntarthatóbb gyártáshoz, energiaellátáshoz, mobilitáshoz és infrastruktúrához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A vivo bejelentette a Robotics Lab létrehozását

Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke

2025. március 25-én kezdetét vette a Boao Fórum Ázsiáért éves konferenciája Hainan szigetén, Boao városában.

A vivo, amely immár negyedik egymást követő éve a rendezvény stratégiai partnere, és idén a Boao Fórum Ázsia Igazgatótanácsának új tagjaként is bemutatkozott, forradalmi innovációit tárta a világ elé. A vállalat bemutatta a Blue Technology Matrix technológiai ökoszisztémáját (BlueImage, BlueLM, BlueOS, BlueChip, BlueVolt), a vivo Vision kevert valóságú technológiával ellátott headsetet, a 6G fejlesztéseit és még sok mást. Emellett a hamarosan megjelenő csúcskategóriás okostelefonja, a vivo X200 Ultra elnyerte a „Boao Fórum Ázsiáért hivatalos okostelefonja” címet.

A vivo jövőképe a technológia és az emberiség kapcsolatáról

Március 25-én délután a Boao Fórum keretében megtartott „vivo Release Moment” eseményen Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke beszédében a „Technológia jövője és az emberiség kapcsolata” témát járta körül. Hu szerint a mobiltelefon-ipar Kína technológiai innovációinak tükörképe, és a vivo fejlődése ennek az iparágnak az előrehaladását tükrözi. Hangsúlyozta, hogy a vállalat három évtizedes fejlődése során mindig három alapelv mentén haladt: a hosszú távú gondolkodás, az emberközpontú szemlélet és az együttműködésen alapuló fejlődés volt a kulcs.

A vivo négy egymást követő évben vezette a kínai okostelefon-piacot piaci részesedés tekintetében, és ma már több mint 500 millió felhasználót szolgál ki 60-nál is több országban és régióban.

Hu kiemelte, hogy az okostelefon-ipar az elmúlt évtizedekben új iparágak inkubátoraként működött, gyökeresen átalakítva az emberek életét és munkáját. Napjainkban az AI és a robotika a digitális és a fizikai világ csúcstechnológiai vívmányai, ám ezek a területek még mindig viszonylag elkülönülten léteznek. Az okostelefon-ipar, amely hatalmas felhasználói bázissal, előretekintő technológiai ökoszisztémával és széles körű alkalmazási lehetőségekkel rendelkezik, híd lehet a digitális és fizikai világ között. A jövőben a robotika az okostelefon-ipar egyik kulcsterületévé válhat, ötvözve a digitális kapcsolatokat a fizikai képességekkel – mindezt emberközpontú megközelítéssel és a felhasználói élmény maximalizálása érdekében.

A vivo standját számos érdeklődő látogatta meg a Boao Fórum Ázsiáért konferencián

A vivo Robotics Lab és az első kevert valóságú headset bemutatása

Hu bejelentette, hogy a vivo hivatalosan is létrehozta a vivo Robotics Labot. A vállalat az elmúlt évtizedben megszerzett BlueTech tapasztalatát – amely olyan területeket ölel fel, mint a mesterséges intelligencia és a képalkotás – most a robotika fejlesztésére fordítja. A vállalat célja, hogy a robotok „agyának” és „szemének” fejlesztésére összpontosítson, kihasználva a valós idejű térbeli számítási képességeket, amelyeket a vivo Vision kevert valóságú headset fejlesztése során szerzett.

A vivo nemcsak ipari robotikában gondolkodik, hanem a fogyasztói piacra is fókuszál, és olyan robotikai termékeket fejleszt, amelyek a mindennapi élet részévé válhatnak az otthonokban és a személyes használat során. A vállalat célja, hogy a laboratóriumi innovációkat valódi élethelyzetekben alkalmazható megoldásokká alakítsa, folyamatos fejlesztéssel és a felhasználói visszajelzések alapján történő fokozatos termékfejlesztéssel.

A vivo Vision, amely a Boao Fórumon mutatkozott be először, a vivo kevert valóság (MR) technológiával kapcsolatos törekvéseinek mérföldköve. Ezt a lendületet tovább viszi a vivo X200 Ultra, amely a következő hónapban kerül piacra, és amely a vállalat legújabb képalkotási innovációit ötvözi.

A vivo hosszú távú célja, hogy a robotika révén még inkább megkönnyítse az emberek mindennapi életét, és ehhez iparági partnerekkel együttműködve dolgozik azon, hogy a robotok világszerte eljuthassanak az otthonokba.