Ipar

Hatékonyabb termelés és környezettudatosság: a digitális ikrek ezt is lehetővé teszi

A nagyobb szektorokban a szervezetek több, mint fele már alkalmazza a fizikai világ szimulálására alkalmas ’digital twin’ technológiát, amelynek köszönhetően nemcsak a teljesítmény javítható, de a fenntarthatósági törekvések is gördülékenyebben valósíthatóak meg.

Szinte nincs olyan szektor, amely ne kezdte volna meg a digitális ikrek vagyis a fizikai eszközök, folyamatok vagy rendszerek digitális másainak előállítását, azok mindennapi munkába való beemelését – emeli ki a Capgemini Kutatóintézet „Digital Twins: Adding Intelligence to the Real World” című kutatása. A riport szerint ez a szám csak növekedni fog az elkövetkezendő öt évben: a megkérdezett vállalatvezetők válaszai alapján 36%-os növekedés várható a digitális ikrek alkalmazását tekintve.

Mi a digitális iker?

A digitális iker egy fizikai rendszer virtuális mása, amely képes modellezni, szimulálni, figyelni, elemezni és folyamatosan optimalizálni a fizikai világot. Ezáltal áthidalja a „fizikai-digitális” szakadékot miközben szinergiákat hoz létre, választ adva olyan kérdésekre is, hogy „mi a legjobb?”, „mi lenne, ha…?” és „mi lesz ezután?”. Képes javaslatot tenni a javításra, de segítségével az is megjósolható, hogy az egyes megoldások hogyan teljesítenek különböző forgatókönyvek esetén.

A digitális iker többféle célt is szolgálhat: segítheti a szervezeteket fenntarthatósági céljaik elérésében, míg a tervezési szakaszban előremozdíthatja a tervezési erőfeszítéseket és az új funkciók tesztelését, ezzel növelve a gyártási folyamatok hatékonyságát. Mindezek mellett a digitális ikrek új üzleti vagy működési modellek piacra vezetésében is hatékony mankót nyújtanak.

Sokoldalú felhasználhatóságnak köszönhetően a vállalatok egyre többet fektetnek a digitális ikermegoldásokba. Minden nagyobb iparágban – beleértve többek között az autóipart, repülőgépipart, egészségtudományt, valamint az energia- és közszolgáltatási szektort is – növekszik a kereslet a digitális iker technológiákra azon szervezetek körében, amelyek haladni kívánnak a digitális transzformáció útján. A megkérdezett szervezetek arról számoltak be, hogy a digitális ikrekbe való befektetéseiket főleg a költségmegtakarítási előnyök (79%) és a technológiai fejlődés (77%) motiválják.

Digitális ikrek a gyakorlatban

Az autóipar, a repüléstechnika, a fogyasztási termékek, az energia-, de már a gyógyászati szektor egyes képviselői is digitális ikreket alkalmaznak annak érdekében, hogy működésük hatékonyabb legyen. A Rolls-Royce digitális iker-kompatibilis platformjának köszönhetően egyes repülőgép-hajtóműveknél akár 50%-kal is sikerült javítani a karbantartások közötti időt, de ennek a platformnak köszönhető az is, hogy nagymértékben javítani tudták a motorok hatékonyságát. A Renault az autóbaleset-biztonsági teszt területén lépett nagyot előre a digitális ikernek köszönhetően. A korábbi „falba ütköztetés” helyett ma már az autó digitális ikertestvérével dolgoznak, amely a „felhőben” szimulálja az ütközést, frissítve, majd módosítva a szükséges paramétereket.

A digitális ikreket az orvosi eszközök gyártásában, valamint a gyógyszerfejlesztésben is alkalmazzák. Gerd Hoefner, a Siemens Healthineers vezető alelnöke megjegyzi

„A [digitális ikrek] nemcsak diagnózisra, hanem a kezelések biztonságosságának tesztelésére is használhatók. Például felmérhetjük bizonyos szívgyógyszerek hatékonyságát egy digitális ikerszíven. A digitális ikrek arra is használhatók, hogy digitálisan szimulálják a szívkatéteres beavatkozásokat és a szívműtéteket, ezzel megállapítva, hogy van-e reális esély a sikerre.”

Digitális iker a fenntarthatóságért

A digitális iker rugalmas módot biztosít a kockázatok mérséklésére, valamint az erőforrások felhasználásának optimalizálására. Éppen ezért a szervezetek 57%-a szerint a digitális iker technológia kulcsfontosságú a fenntarthatósági erőfeszítések hatékonyabbá tétele szempontjából is.

A megkérdezett szervezetek 34%-a számolt be arról, hogy már nagyobb léptékben vezetett be digitális ikreket az energiafogyasztásának-kibocsátásainak megértése, valamint annak előrejelzése érdekében. Ezt a felhasználási formát a fogyasztási termékek szektora és az energia-, valamint közszolgáltatási szektor hajtja előre, amelyekben a megkérdezettek 52, illetve 50%-a használ virtuális replikákat a működési fenntarthatóság javítása érdekében. Azok a szervezetek, amelyek már megkezdték a digitális iker technológiák bevezetését, átlagosan 16%-os javulást értek el a fenntarthatósági mutatóikban.

„A fizikai és digitális közötti szakadék áthidalásával a digitális ikrek segítenek a szervezeteknek megnyitni az utat új értékek felé, szinergiát teremteni az adatok, technológiák és üzleti folyamatok között. Ez az „intelligens ipar” szellemében történő átalakulás központi magját képezi. A digitális ikrek egyedi lehetőséget biztosítanak az intelligens működés felé haladó szervezetek számára a folyamat felgyorsítására, mindeközben lehetővé téve a nyereségesség növelését és a fenntartható jövő megteremtését is”

– emelte ki Roshan Gya, a Capgemini intelligens ipar részlegének globális vezetője.

A teljes kutatás megtekintéséhez kattintson ide!

Related Topics:digitális hatékony ikrek környezettudatosság

Up Next

A Continental lett az „Év gumiabroncsgyártója” 2022-ben

Don't Miss

Nagy a lemaradás az IT infrastruktúra fenntarthatóbbá tételében

Ipar

Itt az utolsó esélyünk a GMO-k kontrollálására

Legkorábban már március elején elfogadhatja az Európai Parlament azt a rendelet-tervezetet, ami lényegében megszünteti a hatósági kontrollt és nyomon követést az új géntechnológiával készült, génmódosított termékek (új GMO-k) felett. Aki ezzel nem ért egyet ‒ legyen szó szervezetről vagy magánszemélyről ‒ még van lehetősége jelezni ezt a magyar európai parlamenti képviselők felé, akik csak akkor tudnak hatékonyan fellépni a tervezet jelen formája ellen, ha megvan hozzá a megfelelő társadalmi támogatottságuk.

„A géntechnológia olyan eljárás, amit lehet felelősen és felelőtlenül használni, illetve elfogadni vagy elutasítani, mindez döntés kérdése. Ökológiai gazdálkodókat minősítő szervezetként mi teljes mértékben elutasítjuk a génmódosítás élelmiszeripari és agrárfelhasználását, mert nem ebben látjuk a megoldást, de elfogadjuk, ha másoknak erről más a véleményük”

‒ vezette fel a problémát dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője.

A szakértő azonban azt már elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendelet épp a döntés lehetőségét vonná meg az emberektől és intézményektől azzal, hogy sem a biztonsági ellenőrzés, sem a nyomonkövethetőség nem lenne kötelező ezekre a termékekre a továbbiakban, ahogy a csomagoláson sem kellene feltüntetni, hogy a termék génmódosított alapanyagokból készül. Ezzel – véleménye szerint – sérülne a fogyasztók önrendelkezési joga: információ híján nem mérlegelhetnék, mit szeretnének enni és mit nem, és ez csak az egyik komoly probléma.

A szervezet szerint ugyanis a nemesítők és termelők sem tudnának dönteni a vetőmaghasználatról. A jelöletlen termékek például megnehezítenék a biogazdálkodást, ahol tilos a GMO-k alkalmazása, ideértve az új technológiájú GMO termékeket is.

Legalább ilyen jelentős kockázat, hogy a GMO vetőmagot előállító cégek szabadalmaztathatnák a vetőmagokat, így nagy multinacionális cégek határozhatnák meg, mit vessenek a gazdák, mit egyenek a fogyasztók. Azok a termelők, akik olyan vetőmagot használnak, amely hordozza a cég által levédett tulajdonságokat, akár perelhetőek lennének, ha azt nem az adott cégtől vették.

Végül és messze nem utolsósorban a biztonsági ellenőrzés kötelezettségének megszűntetése azzal járna, hogy alapvetően ezen GMO-t elállító cégek jóérzésén vagy költési hajlandóságán múlna, hogy mennyi és milyen alapos vizsgálatnak vetik alá ezeket a termékeket és terményeket a forgalmazás előtt. Nyilván szándékosan senki nem okoz kárt, de a GMO közép- és hosszú távú hatásairól eddig nem készültek kellően kimerítő vizsgálatok. Ha a rendelet átmegy, már a rövid távú hatásokban sem lehetünk majd biztosak.

„Mindez messze nemcsak a hazai biogazdálkodók, vagy a Biokontroll véleménye. Számos holland, német, francia, olasz és más tudományos intézet figyelmeztet a veszélyre”

‒ tette hozzá a szakember.

Nagyon úgy néz ki, hogy a rendelet ezen formáját ellenzők egyetlen dolgot tehetnek: csatlakozhatnak a tagállamok állampolgárainak azon tömegéhez, akik írásban fejezik ki szándékukat és véleményüket a követhetetlen GMO-használat ellen. Ha sikerül elérni a kellő létszámot, a kötelező jelölés és ellenőrzés megtartása talán elérhető. Erre a levélírásra számos szervezet, így a Biokontroll is lehetőséget ad honlapján a https://www.biokontroll.hu/vedjuk-meg-a-gmo-mentes-mezogazdasagot/ címen, ahol a kezdeményezéshez csatlakozni kívánók azt is bejelölhetik, név szerint mely képviselőknek szeretnék elküldeni a levelet.

„Bízunk benne, hogy minél többen kifejtik majd ellenvéleményüket, mert ha a tervezet átmegy, olyan szellemet engedünk ki a palackból, amit nem lehet újra kontroll alá vonni. A GMO termelésben érintett nemzetközi cégek eddig is mindent megtettek az üzleti érdekeik érvényesülését gátló jogi biztosítékok lebontására. Reméljük, ezt a kísérletet is sikerül közösségi összefogással megakadályozni”

‒ zárta szavait Dr. Roszík Péter.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára

Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.

Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.

Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.

A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.

A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.

A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!