Ipar
Hatékonyabb termelés és környezettudatosság: a digitális ikrek ezt is lehetővé teszi
A nagyobb szektorokban a szervezetek több, mint fele már alkalmazza a fizikai világ szimulálására alkalmas ’digital twin’ technológiát, amelynek köszönhetően nemcsak a teljesítmény javítható, de a fenntarthatósági törekvések is gördülékenyebben valósíthatóak meg.
Szinte nincs olyan szektor, amely ne kezdte volna meg a digitális ikrek vagyis a fizikai eszközök, folyamatok vagy rendszerek digitális másainak előállítását, azok mindennapi munkába való beemelését – emeli ki a Capgemini Kutatóintézet „Digital Twins: Adding Intelligence to the Real World” című kutatása. A riport szerint ez a szám csak növekedni fog az elkövetkezendő öt évben: a megkérdezett vállalatvezetők válaszai alapján 36%-os növekedés várható a digitális ikrek alkalmazását tekintve.
Mi a digitális iker?
A digitális iker egy fizikai rendszer virtuális mása, amely képes modellezni, szimulálni, figyelni, elemezni és folyamatosan optimalizálni a fizikai világot. Ezáltal áthidalja a „fizikai-digitális” szakadékot miközben szinergiákat hoz létre, választ adva olyan kérdésekre is, hogy „mi a legjobb?”, „mi lenne, ha…?” és „mi lesz ezután?”. Képes javaslatot tenni a javításra, de segítségével az is megjósolható, hogy az egyes megoldások hogyan teljesítenek különböző forgatókönyvek esetén.
A digitális iker többféle célt is szolgálhat: segítheti a szervezeteket fenntarthatósági céljaik elérésében, míg a tervezési szakaszban előremozdíthatja a tervezési erőfeszítéseket és az új funkciók tesztelését, ezzel növelve a gyártási folyamatok hatékonyságát. Mindezek mellett a digitális ikrek új üzleti vagy működési modellek piacra vezetésében is hatékony mankót nyújtanak.
Sokoldalú felhasználhatóságnak köszönhetően a vállalatok egyre többet fektetnek a digitális ikermegoldásokba. Minden nagyobb iparágban – beleértve többek között az autóipart, repülőgépipart, egészségtudományt, valamint az energia- és közszolgáltatási szektort is – növekszik a kereslet a digitális iker technológiákra azon szervezetek körében, amelyek haladni kívánnak a digitális transzformáció útján. A megkérdezett szervezetek arról számoltak be, hogy a digitális ikrekbe való befektetéseiket főleg a költségmegtakarítási előnyök (79%) és a technológiai fejlődés (77%) motiválják.
Digitális ikrek a gyakorlatban
Az autóipar, a repüléstechnika, a fogyasztási termékek, az energia-, de már a gyógyászati szektor egyes képviselői is digitális ikreket alkalmaznak annak érdekében, hogy működésük hatékonyabb legyen. A Rolls-Royce digitális iker-kompatibilis platformjának köszönhetően egyes repülőgép-hajtóműveknél akár 50%-kal is sikerült javítani a karbantartások közötti időt, de ennek a platformnak köszönhető az is, hogy nagymértékben javítani tudták a motorok hatékonyságát. A Renault az autóbaleset-biztonsági teszt területén lépett nagyot előre a digitális ikernek köszönhetően. A korábbi „falba ütköztetés” helyett ma már az autó digitális ikertestvérével dolgoznak, amely a „felhőben” szimulálja az ütközést, frissítve, majd módosítva a szükséges paramétereket.
A digitális ikreket az orvosi eszközök gyártásában, valamint a gyógyszerfejlesztésben is alkalmazzák. Gerd Hoefner, a Siemens Healthineers vezető alelnöke megjegyzi
„A [digitális ikrek] nemcsak diagnózisra, hanem a kezelések biztonságosságának tesztelésére is használhatók. Például felmérhetjük bizonyos szívgyógyszerek hatékonyságát egy digitális ikerszíven. A digitális ikrek arra is használhatók, hogy digitálisan szimulálják a szívkatéteres beavatkozásokat és a szívműtéteket, ezzel megállapítva, hogy van-e reális esély a sikerre.”
Digitális iker a fenntarthatóságért
A digitális iker rugalmas módot biztosít a kockázatok mérséklésére, valamint az erőforrások felhasználásának optimalizálására. Éppen ezért a szervezetek 57%-a szerint a digitális iker technológia kulcsfontosságú a fenntarthatósági erőfeszítések hatékonyabbá tétele szempontjából is.
A megkérdezett szervezetek 34%-a számolt be arról, hogy már nagyobb léptékben vezetett be digitális ikreket az energiafogyasztásának-kibocsátásainak megértése, valamint annak előrejelzése érdekében. Ezt a felhasználási formát a fogyasztási termékek szektora és az energia-, valamint közszolgáltatási szektor hajtja előre, amelyekben a megkérdezettek 52, illetve 50%-a használ virtuális replikákat a működési fenntarthatóság javítása érdekében. Azok a szervezetek, amelyek már megkezdték a digitális iker technológiák bevezetését, átlagosan 16%-os javulást értek el a fenntarthatósági mutatóikban.
„A fizikai és digitális közötti szakadék áthidalásával a digitális ikrek segítenek a szervezeteknek megnyitni az utat új értékek felé, szinergiát teremteni az adatok, technológiák és üzleti folyamatok között. Ez az „intelligens ipar” szellemében történő átalakulás központi magját képezi. A digitális ikrek egyedi lehetőséget biztosítanak az intelligens működés felé haladó szervezetek számára a folyamat felgyorsítására, mindeközben lehetővé téve a nyereségesség növelését és a fenntartható jövő megteremtését is”
– emelte ki Roshan Gya, a Capgemini intelligens ipar részlegének globális vezetője.
A teljes kutatás megtekintéséhez kattintson ide!
Ipar
A Schneider Electric segíti a Levi Strauss és a Marks & Spencer kezdeményezését
A megújuló forrásból származó villamos energia divatiparban történő szélesebb körű alkalmazását tűzte ki célul a Levi Strauss & Co. és a Marks & Spencer (M&S) új, a Schneider Electric globális tanácsadó részlegével, az SE Advisory Services-szel együttműködve elindított kezdeményezése.
A „Fashion Renewable Collaborative” (FRC) nevű program célja, hogy elősegítse a globális divatipari ellátási láncokban a megújuló villamos energia használatát, és támogassa a gyártókat annak megértésében, elérésében és széles körű bevezetésében.
A divatmárkák új módszereket keresnek annak érdekében, hogy az egyedi klímavédelmi vállalásaikat a komplex globális ellátási láncokban is mérhető, tartós kibocsátáscsökkentést eredményező programokká alakítsák át. Bár számos vállalat tűzött ki magának ambiciózus klímavédelmi célokat, a beszállítók számára továbbra is komoly kihívást jelent a megújuló forrásból származó villamos energiára való átállás a piaci akadályok, a korlátozott erőforrások, az együttműködés hiánya, valamint a különböző ügyfelek eltérő igényei miatt. Pedig a kínálkozó lehetőség nagyon komoly: az „Apparel Impact Institute” szerint a textilfeldolgozást végző, a globális divatellátási láncok középpontjában álló szövetgyárak és festőüzemek a ruházati ipar kibocsátásának több mint felét teszik ki, vagyis az ebbe a körbe tartozó beszállítók megújuló források használatára történő átállása az egyik leggyorsabb és leginkább skálázható út a klímavédelmi törekvések elérése felé.
A New York-i Klímahéten (Climate Week NYC 2026) bejelentett FRC-t azzal a céllal hozták létre, hogy egy átfogó keretrendszer révén – ami egyrészt csökkenti az érintett beszállítók terheit, másrészt pedig felgyorsítja az egész divatiparban a változást – megoldást nyújtson erre a kihívásra. A „World Resources Institute” és az „Apparel Impact Institute” „Roadmap to Net Zero” című programja szerint a gyártás megújuló energiára való átállítása a legnagyobb hatással bíró dekarbonizációs eszköz, amely az ágazat beazonosított kibocsátáscsökkentési potenciáljának körülbelül kétharmadát teszi ki.
„Az M&S-nél tisztában vagyunk azzal, hogy az igazi változás akkor következik be, ha együttműködünk. „Plan A” nevű fenntarthatósági programunk keretében elköteleztük magunkat amellett, hogy 2040-re az egész értékláncunkban nettó zéró kibocsátású vállalattá váljunk, és ez azt jelenti, hogy másokkal együttműködve megkönnyítjük beszállító partnereink számára a megújuló forrásból származó villamos energiára való átállást. Az ellátási láncunk dekarbonizációját célzó Re:Spark nevű programunk keretében már folyamatban lévő munkára építve a „Fashion Renewable Collaborative” gyakorlati támogatást, erőforrásokat és jobb hozzáférést biztosít a megújuló villamos energiához, segítve a beszállítókat abban, hogy lépjenek és elősegítve a változást a divatipari ellátási láncban”
– mondta el Katharine Beacham, az M&S „Sustainability and Materials in Fashion, Home & Beauty” részlegének vezetője.
Az FRC az egyik első olyan divatipari kezdeményezés, amely arra összpontosít, hogy valódi megújuló villamosenergia-megoldásokat biztosítson. Azokkal a programokkal ellentétben, amelyek elsősorban kötelezettségvállalásokra vagy egy ütemtervre koncentrálnak, az FRC lehetőséget biztosít a beszállítóknak, hogy hozzáférjenek azokhoz az eszközökhöz, ismeretekhez és támogatáshoz, amelyekkel felgyorsíthatják az energiaátmenetüket. Ez magában foglalja a digitális oktatást – amelyet a Resource Advisor+, az SE Advisory Services mesterséges intelligenciára épülő energia- és fenntarthatósági információs platformja támogat –, piaci iránymutatást, valamint jelentős támogatást a megújuló forrásból származó villamos energia értékelésében és beszerzésében.
Az FRC kezdeményezésben részt vevő márkák élvezhetik a közös megközelítés előnyeit, míg a beszállítók olyan támogatáshoz jutnak hozzá, amelynek célja a komplexitás csökkentése és a megbízható megújuló villamosenergia-megoldásokhoz való hozzáférés javítása, ideértve az áramvásárlási megállapodásokat (PPA), az energiaattribútum-tanúsítványokat (EAC), a helyszíni és elosztott megújuló energiatermelést, az energiatárolást, valamint egyéb bevált beszerzési és bevezetési módszereket.
A koordinált támogatásban rejlő lehetőségek
A „Fashion Renewable Collaborative” létrehozói arra biztatják a többi divatmárkát, hogy szponzorként és tagként csatlakozzanak a kezdeményezéshez, hogy ezáltal is szélesítsék azt a beszállítói kört, amelyhez eljuthat a megújuló villamos energia terén nyújtott oktatás, erőforrások és támogatás.
„Teljesen egyértelművé vált, hogy a kibocsátáscsökkentés terén a leghatékonyabb út a beszállítókkal való együttműködés. Az ilyen kezdeményezések jobb munkakapcsolatokat és hatékonyabb fejlődési lehetőségeket teremtenek. A „Fashion Renewable Collaborative” a bevezetés egyszerűsítésével, a felesleges párhuzamosságok kiküszöbölésével lehetővé teszi azoknak a beszállítóknak a hatékonyabb támogatását, akik megújuló forrásból származó villamos energiához szeretnének hozzáférni vagy növelnék annak felhasználását, de eddig ezt nem tudták megtenni. Ez természetes kiterjesztése a saját beszállítóinkkal már eddig is folytatott munkánknak, és örülünk, hogy ezt a tapasztalatot be tudjuk vonni az M&S-szel és az SE Advisory Services-szel közös kezdeményezésbe”
– mutatott rá Jennifer DuBuisson, a Levi Strauss & Co. fenntarthatósági ügyekért felelős igazgatója.
Az FRC-kezdeményezés a már folyamatban lévő, sikeres együttműködési erőfeszítésekre épül. A két programba együttesen közel 500 beszállítói létesítményt regisztráltak, ami jól mutatja a dekarbonizációhoz vezető jó gyakorlatokat kereső beszállítók növekvő érdeklődését.
Az FRC-t az SE Advisory Services támogatja, amely a program globális megvalósítási partnereként tevékenykedik. A Schneider Electric kiterjedt tapasztalattal rendelkezik a nagy léptékű ellátási lánc-dekarbonizációs programok tervezésében és irányításában. Jelenleg világszerte több mint 20 ilyen, aktív kezdeményezésben vesz részt a cég, amelyekhez 3 100-nál is több beszállítócég és 16, több vevőből álló megújulóenergia vásárlásra létrehozott csoport tartozik. A világ egyik vezető energiatechnológiai vállalataként a Schneider Electric ötvözi a mélyreható energiapiaci szakértelmet, a digitális platformokat és a helyszíni megvalósítási támogatást, hogy támogassa a beszállítókat a vállalástól a végrehajtásig vezető úton.
„Számos divatmárka tett egyéni vállalásokat. Most arra kell összpontosítani, hogy segítsük a beszállítókat ezek teljesítésében. A „Fashion Renewable Collaborative” célja, hogy gyakorlati támogatást és együttműködési lehetőségeket nyújtson a beszállítóknak, amelyek segítségével felgyorsítható a megújuló forrásból származó villamos energia széles körű bevezetése. Örömmel támogatjuk a Levi Strauss & Co.-t, az M&S-t és a jövőben csatlakozó márkákat abban, hogy közös erőfeszítéseikkel jelentősen hozzájáruljanak az ellátási lánc szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez”
– hangsúlyozta Steve Wilhite, az SE Advisory Services ügyvezető alelnöke.
Az FRC az SE Advisory Services „Resource Advisor+ for Supply Chain” termékét fogja használni a beszállítók programba történő bevonásának támogatására, az elkötelezettség nyomon követésére, a felkészültség felmérésére és a kezdeményezésben résztvevők előrehaladásának nyomon követésére.
Az FRC kezdeményezésről itt érhető el további információ.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Akár ötödével is csökkentheti az épületek energiafogyasztását az MI
A mesterséges intelligenciát (MI) is használó megoldásokkal felszerelt épületek energiafogyasztása akár 22 százalékkal is kisebb lehet, mint a hagyományos vezérlőrendszereket használó ingatlanoké – derül ki a Schneider Electric új, a New York-i Klímahét (Climate Week NYC 2026) során bemutatott kutatásából.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a jelenlegi díjak mellett éves szinten 13 600 és 49 300 dollár közötti megtakarítást hozhat a technológia bevetése, ráadásul az elkerült szén-dioxid-kibocsátás mértéke több mint százszorosa az MI-rendszer ökológiai lábnyomának.
Az épületek a globális energiafelhasználással kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás mintegy 37 százalékáért felelősek. A Schneider Electric új kutatása, az „AI for Climate: Quantifying the Energy and Carbon Impact of Building Optimization” megállapította, hogy ha az intelligens épületirányítási rendszerekben mesterséges intelligenciát is alkalmaznak a fűtés, a szellőztetés és a légkondicionálás (HVAC) optimalizálására, az további 7,2-12,7 százalékos megtakarítást jelenthet az épületek energiafogyasztásában. Ez az eredmény jól mutatja, hogy az MI milyen mértékben képes javítani az energiahatékony felhasználásán, enyhítve ezzel az épületek rendszereire és összességében a villamosenergia-hálózatra nehezedő terhelést.
A kutatás további fontos megállapításai:
- Évente akár 60 metrikus tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerülése is elérhető épületenként (59 869 kg CO₂e), ami egyenértékű azzal a környezeti hatással, mintha 2 700 kifejlett fát ültetnének el.
- Egyes épülettípusok és felhasználási módok esetében éves szinten több mint 200 MWh energiamegtakarítás realizálható, ami elegendő több tucat átlagos háztartás áramellátására egy évig.
- A mesterséges intelligencia alkalmazásával több mint kétszer akkora energiamegtakarítás érhető el, mintha csak önmagukban használnának intelligens épületvezérlő rendszereket.
- Mind a felhőalapú, mind a helyszíni MI-felhasználás jelentős energia- és szén-dioxid-megtakarítást eredményezhet.
„Az épületmenedzsment jövőjét az határozza meg, hogy az üzemeltetők milyen hatékonyan kapcsolják össze és helyezik kontextusba azokat az adatokat, amelyeket korábban szigetszerűen tároltak. A meglévő üzleti rendszerekre épülő mesterséges intelligencia réteg a komplexitást intelligenciává, az intelligenciát pedig cselekvéssé alakíthatja, ezzel egyidejűleg csökkentve a kibocsátást, a költségeket és javítva a teljesítményt. Ahogy az energiaigény tovább növekszik, kulcsfontosságú lesz az üzleti és a fenntarthatósági célok eléréséhez, hogy ezeket az eredményeket egyszerre tudjuk elérni ahelyett, hogy választani kellene közülük”
– mondta el Földvári Péter, a Schneider Electric kereskedelmi és ipari épületekért felelős értékesítési vezetője.
A kutatáshoz valós környezetben végzett teszt bevezetések alapján modellezték az épületek energiafelhasználását annak felmérésére, hogy az MI-alapú HVAC-vezérlés hogyan befolyásolja az energiafogyasztást, a szén-dioxid-kibocsátást és az üzemeltetési költségeket Ausztráliában, Indiában és az Egyesült Államokban különböző ingatlanok esetében.
A tanulmány azt vizsgálta, hogy a digitális épületirányítási rendszerekre telepített mesterséges intelligencia réteg hogyan képes összekapcsolni a korábban egymástól elszigetelt adatforrásokat, folyamatosan elemezni az épületek állapotát, valamint valós időben automatizálni a HVAC rendszerek optimalizálását. A használati szokásokból, időjárás-előrejelzésekből, a berendezések teljesítményéből és egyéb üzemeltetési adatokból származó információk beépítésével az MI lehetővé teszi az épületek hatékonyabb működtetését, miközben csökkenti az üzemeltetésben részt vevő csapatok terhelését.
A kutatás azt is megállapította, hogy a kis és közepes méretű épületek (9300 négyzetméternél kisebbek) jelentős mértékben profitálhatnak a mesterséges intelligencia alkalmazásából. Eddig az energiagazdálkodási rendszereket túl bonyolultnak vagy költségesnek tartották a kisebb létesítmények számára, ahol ráadásul többnyire a hatékony létesítményüzemeltetéshez szükséges szakértelem is gyakran korlátozottan érhető el. Azáltal, hogy automatizálja és leegyszerűsíti az üzemeltetés optimalizálását, a mesterséges intelligencia hozzáférhetőbbé teheti a kifinomult épületirányítási megoldásokat, lehetővé téve a kisebb épületek esetében is az energiafogyasztás, az üzemeltetési költségek és a kibocsátás csökkentését.
„A mesterséges intelligencia a kisebb épületek tulajdonosainak és üzemeltetőinek kezébe adja az energiaintelligencia erejét. Ami korábban jelentős szakértelmet és beruházást igényelt, ma már egyszerűbben és nagyobb léptékben valósítható meg, ez pedig segíti a szervezeteket az energiapazarlás csökkentésében, a költségek mérséklésében, a teljesítmény javításában, valamint abban, hogy magabiztosan hozzanak okosabb döntéseket”
– tette hozzá Földvári Péter.
A teljes tanulmány itt érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Robot Pick AI rendszer segíti az összeválogatást
Működési előny – A raktárakban lévő különböző termékek automatikus összeválogatása sokáig az intralogisztika nehezebben automatizálható területei közé tartozott.
A Siemens Robot Pick AI mesterséges intelligenciára épülő képfelismeréssel határozza meg, hogyan foghatja meg a robot az akár rendezetlenül, ömlesztve tárolt tárgyakat. A technológia lehetőségeiről, integrációjáról és a gyakorlati alkalmazás szempontjairól Kordás Imrével, az XXL Mechanika Kft. gépésztervező- és projektmérnökével beszélgettünk.
MM: Milyen elemekből épül fel egy Robot Pick AI rendszer?
K.I.: A rendszer egyik legfontosabb része a Siemens mesterséges intelligencián alapuló képfelismerő szoftvere, amely a kiválogatási folyamatot támogatja. Ehhez kapcsolódik maga a robot, amely lehet hagyományos ipari vagy kollaboratív robot, valamint természetesen szükség van a termékek kezelésére alkalmas megfogóra is. A megoldás márkafüggetlenül integrálható különböző robottípusokkal. A rendszer további fontos eleme a 3D kamera. Ez mélységi információt és színes képet biztosít a szoftver számára, amely ezek alapján határozza meg a megfelelő megfogási pontot. Az egyik nagy előny éppen az, hogy viszonylag kevés hardverelemből felépíthető. Az ezen túl szükséges technika már az adott alkalmazástól, a megrendelő igényeitől és az integrátor által kialakított teljes rendszerkoncepciótól függ.
MM: Milyen feladatokra jelenthet elsősorban megoldást?
K.I.: Tipikusan intralogisztikai és komissiózási alkalmazásokra. A raktári automatizálás számos területén már régóta működnek jól bevált automatikus rendszerek, de a változatos, rendezetlenül elhelyezkedő termékek kiválogatása lényegesen összetettebb feladat. A Robot Pick AI különösen akkor érdekes, amikor a termékek ömlesztve helyezkednek el, vagy nagyon sok különböző árucikket kell kezelni, illetve a készlet összetétele dinamikusan változik. Ilyen alkalmazások az autóiparban, a gyógyszeriparban vagy az élelmiszeriparban ugyanúgy előfordulhatnak, mint például a játékiparban. A lényeg, hogy sokféle termékből kell gyorsan és rugalmasan kiválogatni a szükséges darabokat.
MM: Van méret- vagy súlykorlátja a rendszernek?
K.I.: Magának a szoftvernek ilyen értelemben nincs meghatározó korlátja. A fizikai határokat sokkal inkább a robot, a kamera és különösen a megfogó határozza meg. Integrátorként nekünk az a feladatunk, hogy az adott termékhez megfelelő robotot és megfogási technológiát válasszunk, és javasoljunk a megrendelőnek.
„A Robot Pick AI vákuumos megfogási technológiával történő alkalmazás. Emiatt egy új projekt első vizsgálati szempontjai között szerepel, hogy a kezelendő termékek vákuumkorongokkal biztonságosan megfoghatók-e. A tárgyak alakjának, helyzetének vagy egymáshoz viszonyított elrendezésének változatosságát már nagyon jól tudja kezelni a képfeldolgozó rendszer.”
– Kordás Imre, az XXL Mechanika Kft. gépésztervező- és projektmérnöke.
MM: Hogyan kezdődik egy ilyen projekt az integrátor számára?
K.I.: Amikor egy vállalat megkeres bennünket egy automatizálási feladattal, először felmérjük a helyszínt és a kezelendő termékeket, illetve lehetőség szerint azt is, hogy a jövőben milyen további termékek kerülhetnek a rendszerbe. Megvizsgáljuk, hogy a Robot Pick AI alkalmas-e az adott feladatra, és milyen robot-, megfogó- és anyagmozgatási megoldással lehet optimálisan kialakítani a cellát.
Mi mindig teljes rendszerben gondolkodunk. Nemcsak azt nézzük meg, hogyan integrálható maga a Robot Pick AI, hanem azt is, hogyan érkeznek a termékek a robothoz, hogyan történik az azonosításuk, majd miként kerülnek tovább a folyamat következő állomására. Így a koncepció része lehet a szállítópálya, a ládák mozgatása, a raktári automatizálás és számos további technológia.
MM: Mennyire bonyolult a Robot Pick AI betanítása?
K.I.: Ez az egyik legnagyobb előnye a rendszernek: nagyon egyszerű. Alapvetően azt kell meghatározni az első munkánál, hogy a kamera képén mely területen keresse a felvehető tárgyakat, valamint milyen megfogó áll rendelkezésre. Ha például egy láda mindig ugyanarra a pozícióra érkezik a szállítópályán, akkor megadjuk a láda geometriáját és azt a területet, amelyen belül a rendszer dolgozhat. Ugyanakkor amit klasszikusan betanítás alatt szoktak az ügyfelek érteni, azaz, hogy mondjuk jön egy új termék a portfóliójukba, az gyakorlatilag semmilyen betanítást nem igényel ennél a megoldásnál. Akár minden egyes megfogásnál más tárgy kerülhet a robot elé. A szoftver a rendelkezésére álló kép alapján keresi meg azt a pontot és orientációt, ahol az adott megfogóval biztonságosan felvehető a termék.
MM: Ehhez a robotot sem kell minden új terméknél újraprogramozni?
K.I.: Nem. A robot alapvetően ismétlődő mozgásokat végez. A változó elem az, hogy a ládából pontosan honnan és milyen térbeli orientációban kell felvennie a következő tárgyat. Ezt a Robot Pick AI határozza meg, és egy hat koordinátából álló végpontot ad át a robot számára. Így a megfogó nemcsak függőlegesen érkezhet a tárgyra, hanem a termék helyzetének megfelelően különböző irányokba megdöntve is. Ha új termék jelenik meg, sok esetben elegendő eldönteni, hogy a rendelkezésre álló megfogók közül melyik alkalmas hozzá. Ehhez nem kell belenyúlni sem a PLC-programba, sem új robotprogramot írni. Ez különösen fontos azokban a raktárakban, ahol gyakran változik a termékpaletta.
MM: Többféle megfogóval is működhet ugyanaz a robot?
K.I.: Természetesen. A robot automatikus szerszámcserélő segítségével meg tudja változtatni a saját megfogóját. A Robot Pick AI-ban pedig felhasználóbarát módon definiálhatók az egyes szerszámok geometriai jellemzői. Egyetlen vákuumkorong esetében viszonylag egyszerű a helyzet, de összetettebb megfogóknál több vákuumkorong is lehet egymástól eltérő távolságban vagy akár aszimmetrikusan elhelyezve. A szoftver ezt a geometriát figyelembe véve keresi meg a terméken azt a területet és orientációt, amelyre az adott megfogó megfelelően ráilleszthető.
MM: Mekkora számítási teljesítményt igényel mindez?
K.I.: A szoftver ipari PC-n fut, és a képfeldolgozás miatt a grafikus teljesítménynek jelentős szerepe van. A grafikus hardver teljesítménye a feldolgozás sebességére is hatással van. Ettől eltekintve azonban maga a rendszer hardveroldalról meglehetősen kompakt.
MM: Az üzemeltetőnek milyen szintű tudásra van szüksége?
K.I.: A felhasználói felületet úgy alakították ki, hogy a szükséges paraméterek egyszerűen módosíthatók legyenek. Egy technikus egy új termék megjelenésekor például kipróbálhatja, melyik meglévő megfogóval kezelhető megfelelően. A rendszer többször is megkísérelheti a felvételt, és beállítható, hány sikertelen próbálkozás után váltson más megoldásra.
Termékcsoportoknál ez még egyszerűbb lehet. Ha például egy adott palackhoz már rendelkezünk megfelelő megfogóval, akkor jó eséllyel egy nagyon hasonló méretű és kialakítású másik palackhoz is használható lesz. A rendszer rugalmasságának éppen az az egyik lényeges eleme, hogy nem kell minden új terméknél új betanítást indítani.
MM: Hogyan nézne ki mindez egy konkrét robotcellában?
K.I.: Egy általunk kidolgozott modellben a központi robot több ládából válogatja össze a rendeléshez szükséges termékeket, miközben további robotok cserélik körülötte a különböző árucikkeket tartalmazó ládákat. Az egyikben lehet például ásványvíz, a másikban csokoládé, a harmadikban joghurt. A rendszer a konkrét rendelés alapján ezekből állítja össze a kívánt kombinációt.
A központi robot 3D kamerával készít képet az aktuális ládáról. A Robot Pick AI meghatározza, hol található megfelelő megfogási pont, függetlenül attól, hogy például egy palack elgurult vagy egy másik termék ferdén fekszik. A robot ezután felveszi a terméket, majd egy másik kamerával a letétel előtt ismét ellenőrizhető annak helyzete. Ha például a termék az adott orientációban nem férne el a rendelési ládában, a robot a behelyezés előtt elforgathatja. Ebben a koncepcióban a teljes ciklust tekintve percenként körülbelül hat-hét termék kivétele és áthelyezése valósítható meg, de ez akár ezerkétszáz/óra is lehet. Miközben a központi robot dolgozik, a kiszolgáló robotok már előkészíthetik a következő szükséges termékeket tartalmazó ládákat.
MM: A vállalatokat természetesen a megtérülés is érdekli. Hogyan lehet ezt kiszámítani?
K.I.: Ez mindig az adott alkalmazástól függ. Meg kell vizsgálni, hány műszakban működik a rendszer, milyen élőmunkát válthat ki, illetve milyen teljesítményt várunk tőle. Egy robotizált rendszer akár folyamatosan, 24/7 üzemben is működtethető. Három műszak esetén tehát már jelentős lehet az a munkaerő-ráfordítás, amely más, nagyobb hozzáadott értékű feladatra csoportosítható át. A megtérülésnek azonban nem csak közvetlen munkaerőköltség-oldala van. Egy logisztikai központban egyre fontosabb mérőszám a reakcióidő. Ha egy éjszaka beérkező rendelést a rendszer azonnal elkezd feldolgozni, és az áru reggel hat órakor már szállítható, az komoly működési előnyt jelenthet egy olyan rendszerhez képest, ahol a rendelés feldolgozására csak később kerül sor.
MM: Milyen szerepet vállal ebben az XXL Mechanika?
K.I.: Az XXL Mechanika egy, több mint harminc éve működő mérnökiroda. Az utóbbi időszakban egyre több raktárautomatizálási projekttel foglalkozunk, de jelen vagyunk többek között az autóiparban, a gyógyszeriparban és az élelmiszeriparban is, emellett egyedi célgépes megoldásokat is készítünk. A cég a Siemens Robot Pick AI magyarországi rendszerintegrátora.
Kulcsrakész rendszerekben gondolkodunk. A munka a megrendelői igények és a helyszín felmérésével kezdődik, ezt követi a teljes rendszer egyedi megtervezése, majd a gyártás, a kivitelezés és az átadás koordinálása. A gyártásban és a szerelésben külső partnerekkel is együtt dolgozunk, de a projekt és a helyszíni szerelés szakmai irányítását mi végezzük. Így nem egyszerűen egy robotot vagy egy szoftvert integrálunk, hanem az adott logisztikai vagy termelési feladatra komplett automatizálási megoldást alakítunk ki.
www.siemens.hu, www.xxlmechanika.hu
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban
-
Ipar2 hét ago
Lehet izgalmas egy gyereknek a mesterséges intelligencia vagy egy gyártósor?
-
Mozgásban2 hét ago
A Honda bemutatja a Prelude Limited Edition modellt
-
Egyéb kategória2 hét ago
Egy arany- és három ezüstérmet nyert a magyar csapat a szakmák világbajnokságán
-
Gazdaság2 hét ago
Az összes hitelállomány több mint egyötödét támogatott lakáshitelek teszik ki
-
Gazdaság2 hét ago
Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége
-
Gazdaság2 hét ago
Négy év elektromos flottatapasztalat: akár 10 százalékos költségmegtakarítás érhető el megfelelő infrastruktúrával
-
Zöld2 hét ago
Nem csak az számít, mennyi fát termel az erdő: százmilliárdokat érhet, ha tovább állva marad







