Ipar

Nagy a lemaradás az IT infrastruktúra fenntarthatóbbá tételében

infrastruktúra

Bár az informatikai infrastruktúra üzemeltetése kapcsán az IT vállalkozások mintegy negyede már rendelkezik fenntarthatósági programmal, annak megvalósítását jóval kevesebben kezdték meg – többek között ez derült ki a Schneider Electric által a közelmúltban bemutatott kutatásokból.

Az adatközpontok kulcsszerepet játszhatnak az Energia 4.0 korszakba történő átlépésben, ezért fontos, hogy olyan rendszerek felügyeljék a működésüket, amelyek már a hatékony energiafelhasználás szempontjait is értékelik és támogatják, hogy az ilyen létesítmények közelítsenek a nettó zéró kibocsátás felé. A Schneider Electric az energiagazdálkodás és automatizálás digitális átalakításának vezető vállalata.

Jókora eltérés figyelhető meg abban, hogy az IT vállalkozások és felhőszolgáltatók saját elképzeléseik szerint hol tartanak a fenntarthatósági célkitűzéseik teljesítésében és mi a valóság – ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a három független kutatásnak, amelyet a Schneider Electric szakemberei mutattak be. A 451 Research, a Forrester és a Canalys egymástól függetlenül több mint 3000 globális résztvevőtől gyűjtött adatokat, köztük a legnagyobb telephely- és felhőszolgáltatók, IT-megoldásszállítók szakembereitől. A felmérések célja, hogy jobb képet alkothassanak az IT-szervezetek és az adatközpontok fenntarthatósági kezdeményezéseinek állapotáról, azon belül is arról, hogy hol tartanak az IT-ipar és az adatközpontok üzemeltetői a nettó zéró kibocsátás víziójának megvalósításában.

Az 1100 IT-szakembert megkérdező 451 Research megállapításai szerint a válaszadók 26 százaléka úgy nyilatkozott, hogy rendelkezik az egész infrastruktúrára kiterjedő, teljes életciklusú fenntarthatósági programmal, de csak 14 százalékuk valósítja meg ténylegesen ezeket a terveket. Az elemzés egyik eredménye szerint a megkérdezettek 22 százaléka még ma sem sorolja a fő célkitűzései közé a fenntarthatóságot, igaz vannak hatékonyságnövelő kezdeményezéseik a működés egyes területeinek javítására.

Az adatközpontok kritikus szerepet játszanak az Energia 4.0 korszakra történő átállásban, amely véleményünk szerint kulcsfontosságú az éghajlatváltozás pályájának megváltoztatásához. Úgy vélem, az iparágunk felelősséggel tartozik azért, hogy rendkívül sürgősen előmozdítsuk a környezetvédelmi kötelezettségvállalásaink megvalósulását. Némi előrelépést már elértünk, de azért, hogy elkerülhessük a nagy energiaválságot, minden adatközpontnak – beleértve az edge adatközpontokat is – fenntarthatóbbá, hatékonyabbá, alkalmazkodóbbá és rugalmasabbá kell válniuk. A kutatások üzenete egyértelmű – az iparág tudja, hogy a fenntarthatóságot prioritásként kell kezelni, de a cselekvés előtt még mindig vannak kihívások, amelyek leküzdéséhez közös erőfeszítésre lesz szükség. A jó hír az, hogy a fenntarthatósági intézkedésekhez szükséges technológia már ma is létezik. Most van itt az ideje a cselekvésnek

– hangsúlyozta Pankaj Sharma, a Schneider Electric Secure Power üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.

A klímavédelmi törekvések sikeréhez fontos a közös fellépés, ezért a Schneider Electric partnerek hálózatával dolgozik együtt, hogy hatékonyabb, fenntarthatóbb termékeket és megoldásokat nyújtson. A vállalat együttműködési megállapodást kötött például a Kyndryl IT-szolgáltatóval, mely stratégiai szövetség különböző programokon keresztül biztosítja a fenntarthatósági törekvések megvalósítását, többek között az újrahasznosítás, az elektromos mikrohálózatok, a lítium-ion akkumulátorok és az energiatároló rendszerek révén.

A Schneider Electric továbbfejleszti emellett IT Partner Programját, ami egyszerűsített programstruktúrával és a kulcsfontosságú ágazatokra, köztük az adatközpontokra, az IT-megoldásokra, a szoftverekre és a szolgáltatásokra vonatkozó változatos specializációkkal támogatja a cég partnereit.

A vállalat tovább bővíti emellett díjnyertes EcoStruxure IT DCIM (adatközpont infrastruktúra menedzsment) szoftverét. A változtatás továbblépést is jelent, hiszen már nem csak az egyes adatközpontok, de a teljes, hibrid IT-környezet menedzselésére alkalmas, és megfelel a rugalmasabb, biztonságosabb és fenntarthatóbb IT-infrastruktúrára vonatkozó iparági követelményeknek. Az EcoStruxure IT korszerűsíti az informatikai fizikai infrastruktúra felügyeletét, kezelését, tervezését és modellezését, rugalmas telepítési lehetőségeket kínál, beleértve a helyi és felhőalapú megoldásokat is, hogy támogassa a hibrid, elosztott informatikai környezeteket, legyen szó akár néhány telephelyről, vagy több ezerről világszerte.

Ipar

Hatalmas automatizált játékraktár

siemens

Anyagmozgatás – Ha a játékokról nagyban gondolkodunk, akkor érdemes a REGIO Játék Törökbálinton megvalósított raktárrendszerét megismerni, ahol körülbelül 800 méter szállítópálya található, a szortírozó rendszeren pedig csúcsidőszakban akár 900 láda is áthaladhat óránként.

Tíz másodpercenként felkerül egy doboz a szállítópályára– mondja Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője. Majd így folytatja: beérkező, kimenő és raktáron belüli forgalmat is kezel az új rendszer, amelyet a játékforgalmazás legnagyobb hazai cége rendelt meg. A beérkező árukat a rendszer raklapozási vagy szortírozási igény szerint válogatja szét, majd a szortírozásra szánt ládákat a raktár erre szolgáló területére szállítja. Ott a ládákat a megfelelő munkahelyekre helyezi, a szortírozás pedig áruházanként történik. Összesen 24 ilyen munkahely van, a beérkező ládák RFID antennás elágazásokon keresztül kerülnek a megfelelő helyre. Az elágazások a REGIO Játék adatbázisából kapják az utasítást arra vonatkozóan, hogy hova továbbítsák a ládákat. A rendszer egyébként a raktár webáruházi árukészletének feltöltésére is alkalmas, mivel a szállítópálya egy automata magasraktárhoz is csatlakozik.

Nagyon fontos szempont volt, hogy a boltok igényét napi szinten ki tudják elégíteni, és ne legyenek a kiszállítással csúszásban, ezt az új raktár rendszer kiválóan teljesíti. – Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője.

Mik voltak a REGIO Játék főbb igényei?

A megrendelőnek a raktáron belüli anyagmozgatás automatizálása volt az egyik fő célja. A teljes körű raktári automatizálás során a fő igény az volt, hogy a munkát felgyorsítsák, emberi munkaerőt váltsanak ki, illetve a hibákat csökkentsék. Erre szállítópályák hálózata lett kiépítve, illetve a beérkező és kimenő áruk feldolgozását automatizálták.

A raktár fő feladata a 42 darab Régió Játék áruház kiszolgálása. Ez komoly logisztikai kihívás, főleg a terheltebb időszakokban. A játékok szortírozása volt a cél az XXL Mechanika által megtervezett rendszerben, hogy a nagy raktári készletből 42 felé, a boltok változó igénye szerint a termékek szét legyenek szedve. Emellett beszállításról is szó van, tehát a raktárba érkezik külföldről és itthonról is áru. Alkotóelemek szintjén ez nagyrészt görgős és hevederes szállítópályákból, illetve a szortírozó egységekből áll. Ezek egyedileg kialakított munkaállomásokat jelentenek, amelyek a vállalatirányítási rendszerhez kapcsolódnak, és adják ki a dolgozók munkahelyére a megfelelő ládákat, ahol összeállítják az egyes üzletek megrendelését.

Milyen Siemens-technológia segíti az intralogisztikai feladatokat?

A teljes mozgásvezérlést, illetve a profinetes kommunikációt Siemens termékek végzik. Hét darab S7-1200 PLC-t építettünk be, ezek mindegyikéhez tartozik egy 15 colos ipari kezelőpanel (HMI). Az RFID fejegységből 45 darab épült be és összesen 114 olvasófejet lát el. A G115D terepi frekvenciaváltó a 400 voltos szállítópályáinkat vezérli, ebből 67 darab épült be. Ezen kívül a profinet modulok, a profinet rendszerhez szükséges switchek és kábelek, a csatlakozó fejek, illetve a 24 voltos tápegységek is Siemens termékek. A rendszer 400 voltos és 24 voltos szállítópályákat alkalmaz. A rendszer nagy részét egyébként saját tervezésű szállítópályák és dobozirányító egységek alkotják, amelyek kifejezetten ide készültek.

Milyen egyedi igényeknek kellett megfelelniük a tervezés és kivitelezés során?

Van például diafilm méretű termék, és van óriásmackó is, tehát olyan méretbeli különbségek vannak, amelyek speciális igénynek minősülnek. A projekt legelején sok egyeztetés történt azzal kapcsolatban, hogyan lehetne mindent kezelni. Még robotcellák is szóba jöttek, de pont a szélsőséges mérettartományok miatt ezeket végül is elvetettük. Végül az a döntés született, hogy a termékek körülbelül 80 százalékát kezeljük automatizált raktárrendszerben, illetve azt kezeljük, ami egy 400x600x300 mm-es ládába belefér. Ami ezen kívül esik, azt a dolgozóknak kell a raktárban elhelyezniük.

www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO2-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

mercedes

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss