Ipar
Az E.ON lesz a BakerStreet irodák első bérlője
Az E.ON Hungária Csoport az ATENOR által fejlesztett BakerStreet-be helyezi át budapesti központját.
Az E.ON 2024 második negyedévében költözik majd be új, összesen 16 200 m²-es székházába, mely a BakerStreet iroda campus első fázisában valósul meg.
Az ATENOR BREEAM Excellent és Access4You Gold-minősített, ESG-biztos BakerStreet projektje Budapest XI. kerületében épül. Két irodaépületből áll majd, összesen 42 000 m² bérbeadható területtel. Az E.ON Hungária Csoport lesz az első bérlő, aki a campusra költözik, mint a fejlesztés első fázisának kizárólagos irodabérlője.
Az E.ON és az ATENOR hasonló értékeket képviselnek, ami kiváló alapot ad a sikeres együttműködésre. Mindkét vállalat alapelveinek középpontjában a fenntarthatóság és az ESG iránti elkötelezettség áll, egyrészt a klímaváltozás negatív hatásai ellensúlyozásának eszközeként, másrészt azzal a szándékkal, hogy szervezeteik működése mellett környezetünket is jövőbiztosabbá tegyék.
A 13 európai országban jelen lévő E.ON Csoport Európa egyik legnagyobb energiahálózat- és energia infrastruktúra üzemeltetője, valamint innovatív ügyfélmegoldások szolgáltatója. Vezető szerepet tölt be az európai energetikai átalakulásban, a fenntarthatóság, klímavédelem, megújuló energiaforrások hasznosításának elkötelezettjeként, melyekkel bolygónk jövőjét szem előtt tartva tevékenykedik.
A 10 európai országban – köztük 2008 óta Magyarországon is – tevékeny belga ingatlanfejlesztő ATENOR vezető campus-fejlesztőként ismert, aki a jövő érdekében tesz azáltal, hogy fenntartható iroda- és lakóprojekteket hoz létre, melyek megfelelnek az idő kihívásainak, szervesen illeszkednek a városi szövetbe, és parkosított közösségi terekkel és szolgáltatások széles skálájával gazdagítják a közösségeket, amelyekben épülnek. A brüsszeli tőzsdén jegyzett vállalat 2021-ben CO2-semlegességi tanúsítványt szerzett és nemrég szép sikert ért el a zöld finanszírozás területén, zöld kötvények kibocsátásával befektetői részére.
A BakerStreet projekt kiemelkedő példája ezeknek az értékeknek az alkalmazott csúcstechnológiáival, fenntartható megoldásaival, zöld kertjeivel és teraszaival, amelyek az emberközpontú élményt helyezik középpontba anélkül, hogy ez hátrányosan érintené a környezetet. Két kiemelkedő példa a sok közül a frisslevegő-ellátórendszerbe épített UVC szűrők, amelyek az irodaterekbe fújt levegőt fertőtlenítik, valamint a tény, hogy a mélygarázsban minden parkolóhely rendelkezik majd elektromos töltővel, vagy a kapacitással annak felszerelésére, ezzel támogatva az e-mobilitást. Az épület műszaki felszereltsége, valamint a fejlesztő ATENORRAL közösen vallott értékek voltak a fő döntő tényezők abban, hogy az E.ON a projekt első fázisát választotta jövőbeli székhelyéül.
„Az E.ON Hungária Csoport átalakítását követően egy minden munkatársunk számára ideális megoldást kerestünk. Egy olyan székházat, amely egyszerre alkalmazkodik megnövekedett fővárosi létszámunkhoz, veszi figyelembe dunántúli kollégáink közlekedési szempontjait és igazodik a munkarend változások aktuális trendjeihez, a jelenleg egyre inkább jellemző hibrid munkavégzéshez is. Az új irodaház Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő környékén létesül, kiválasztásakor a gazdaságosság mellett kiemelt szempont volt a fenntarthatóság, az előremutató megoldások alkalmazása és a rugalmas működési keretek kialakítása is”
– mondta el Zsedényi Zsolt, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese.
“Boldogok vagyunk és megtisztelve érezzük magunkat, hogy az E.ON a BakerStreet-et választotta magyarországi működése jövőbeli székhelyéül. Meggyőződésünk, hogy az ESG, amely központi fontosságú mindkettőnk számára, egyre nagyobb jelentőséggel bír majd a jövőben a nagyvállalatok életében és kiemelkedő fontosságú lesz a magasan képzett munkaerő megtartásában. A fenntartható és emberi léptékű munkahelyek, amelyek a jóllétet helyezik középpontba, fontos részét képezik ennek, és az ATENOR pontosan ilyen munkahelyeket nyújt bérlői számára”
– mondta Borbély Zoltán, az ATENOR magyarországi ügyvezető igazgatója.
A tranzakció során a Bérlőt a JLL képviselte, míg az ATENOR bérbeadói képviselője a Colliers volt.
„Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország piacvezető energetikai vállalatát, az E.ON-t a JLL szakmai csapata képviselhette az új, 16 200 m²-es székházprojektjük tranzakciója során. Az a tény, hogy egy ilyen kiemelkedő, több ezer főt foglalkoztató vállalat új fejlesztésű irodaházba költözik bizonyítja, hogy továbbra is komoly igény mutatkozik a modern, magas műszaki és esztétikai színvonalat képviselő irodaterületek iránt. Az E.ON új székháza a környezettudatos és fenntartató elvárásoknak történő megfelelés mellett kiszolgálja majd a megváltozott munkavégzési kultúra igényeit és biztosítani fogja a munkavállalók jólétét is”
– tette hozzá Dr. Würsching Péter, a Jones Lang LaSalle Kft. Bérbeadási vezetője.
Ipar
Ha minden háztető áramot termel, a hálózatnak azt látnia kell: így készül fel Karintia a napelemes boomra
A közeli jövőben már nem a zöld áram termelése, hanem a szállítása lesz a szűk keresztmetszet, Karintia ezt előzi meg digitális hálózatirányítás-fejlesztéssel.
A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra.
Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei.
A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.
Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.
A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.
A karintiai példa jól mutatja az európai trendet: az elosztói hálózatok a passzív infrastruktúrából aktívan irányított, adatvezérelt rendszerekké válnak. Aki erre időben felkészül, jobban megbirkózik a megújuló termelés növekedésével. Aki lemarad, az dugókkal, korlátozásokkal és csúcsra méretezett, költséges beruházásokkal fizet majd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A Toyota és a Rivian is a Stratasys új 3D nyomtatót választotta
Az ipari 3D nyomtatás egyre nagyobb szerepet kap az autógyártásban, különösen a gyártási segédeszközök, szerelőkészülékek és funkcionális alkatrészek előállításában.
A Stratasys új F870 rendszere a nagyformátumú additív gyártás lehetőségeit bővíti, amelynek képességeit már a Toyota és a Rivian is vizsgálja saját gyártási folyamataiban.
A Stratasys tovább bővítette ipari FDM technológiára épülő termékportfólióját az új F870 3D nyomtatóval, amelyet kifejezetten a nagy igénybevételű üzemi alkalmazásokhoz fejlesztettek. A berendezés a nagy építési térfogatot, a szabályozott hőmérsékletű gyártási környezetet és a nagy teljesítményű műszaki polimerek alkalmazását egyesíti. A fejlesztés célja, hogy az additív gyártás ne csupán a prototípusok készítésében, hanem a mindennapi ipari termelésben is gazdaságosan alkalmazható legyen.
Az új rendszer iránt már a bevezetés előtt jelentős érdeklődés mutatkozott. A Toyota Production Engineering Kentucky állambeli, georgetowni részlege, valamint a Rivian Automotive michigani, plymouthi üzeme is megkezdte az F870 képességeinek vizsgálatát. A két autógyártó elsősorban a gyártási segédeszközök, szerelési és ellenőrző készülékek, valamint a fejlett prototípusgyártási alkalmazások területén keresi a technológia felhasználási lehetőségeit.
Nagyobb méret, szélesebb alkalmazhatóság
A Stratasys F870 egyik legfontosabb műszaki jellemzője az 1000 × 610 × 610 milliméteres építési térfogat. A gyártó szerint a berendezés kategóriájának leghosszabb, teljesen fűtött építési terével rendelkezik, amely lehetővé teszi nagyméretű, összetett geometriájú alkatrészek előállítását.
A rendszer többféle ipari alapanyaggal működik, köztük ASA, ABS, Nylon 12CF, valamint az új ABS Draft Gray anyaggal. Különösen fontos a szénszál-erősítésű Nylon 12CF alkalmazhatósága, amely nagy merevségének, szilárdságának és tartósságának köszönhetően alkalmas lehet jelentős mechanikai igénybevételnek kitett gyártási segédeszközök készítésére.
A technológia egyik előnye, hogy a hagyományos forgácsolással vagy más gyártási eljárással készülő egyedi készülékek bizonyos esetekben közvetlenül, szerszámozási igény nélkül állíthatók elő. Ez különösen a gyakran módosuló gyártási folyamatoknál, a kisebb sorozatoknál és az egyedi szerelési feladatoknál jelenthet idő- és költségmegtakarítást.
Az autóipari gyártás rugalmasságát növelheti
A Toyota és a Rivian érdeklődése jól mutatja, hogy az additív gyártás szerepe fokozatosan átalakul az autóiparban. A technológia ma már nem kizárólag a termékfejlesztés és a prototípusgyártás eszköze, hanem egyre inkább a gyártósorok működését támogató megoldás.
A nagyméretű szerelőkészülékek, ellenőrző sablonok és egyedi befogók hagyományos előállítása gyakran jelentős átfutási idővel jár. A 3D nyomtatás lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az eszközök közvetlenül a digitális tervek alapján készüljenek el, és szükség esetén gyorsan módosíthatók legyenek.
A Toyota szakemberei szerint az additív gyártás már bizonyította értékét a vállalatnál, a következő lépés pedig az alkalmazási területek további bővítése. Az F870 mérete, alapanyagválasztéka és ipari kialakítása olyan lehetőségeket kínál, amelyek illeszkedhetnek a gyártó újabb termelési igényeihez.
A Stratasys fejlesztése egy szélesebb iparági folyamatba illeszkedik, amelyben a vállalatok a gyártási rugalmasság növelésére, az ellátási láncoktól való függőség mérséklésére és a termelési költségek csökkentésére törekednek.
Az F870 megjelenése újabb lépést jelenthet az additív technológiák üzemi integrációjában. A nagyobb gyártási kapacitás, a műszaki alapanyagok és a megbízhatóan ismételhető gyártási folyamatok együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a 3D nyomtatás a hagyományos gyártástechnológiák egyre fontosabb kiegészítőjévé váljon.
A Stratasys ipari additív gyártási megoldásait Magyarországon a VARINEX Zrt. képviseli, amely több mint két évtizede foglalkozik a gyártó technológiáival.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Az elektromos autók is segíthetik a gyárak energiaellátását
A helyben termelt energia, az energiatárolók és az elektromos járművek összehangolt használatával az ipari telephelyek csökkenthetik energiaköltségeiket, és biztonságosabbá tehetik energiaellátásukat.
A megfelelő technológiával a vállalati flották autói az épületek és a villamosenergia-hálózat működését is támogathatják. Ezekről a lehetőségekről beszélt nemrég egy, a járműipar jövőjével foglalkozó konferencián Nagy-Gál Levente, a Schneider Electric tanácsadói szolgáltatásokért felelős vezetője és Lukács Tamás, a vállalat Kelet-Európáért felelős stratégiai menedzsere.
Egy ipari telephely ma már maga is termelhet és tárolhat energiát, fogyasztását pedig a termelési igényekhez és a villamosenergia-hálózat lehetőségeihez igazíthatja. Ehhez azonban a napelemek, az akkumulátorok vagy az elektromosautó-töltők telepítése mellett azok összehangolt működésére is szükség van. Így a helyben megtermelt energia jobban hasznosítható, a fogyasztási csúcsok pedig mérsékelhetők.
Nagy-Gál Levente előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az intelligens létesítmények alapját a megfelelő mérés, adatgyűjtés és szabályozás teremti meg. A vállalatok ezek segítségével kaphatnak pontos képet arról, mikor, hol és mennyi energiát használnak fel, és hol van lehetőség a hatékonyság javítására. Erre épülhet a helyi megújuló energiatermelés, az energiatárolás és a hőszivattyús megoldások összehangolt alkalmazása.
Ezt az együttműködést teszi lehetővé a microgrid, amely közös irányítás alá vonja a telephely energiaforrásait, tárolóit, fogyasztóit és járműtöltőit. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy a rendszer a napelemekkel megtermelt energiát a gyártáshoz, üzemeléshez vagy az autók töltéséhez használja fel, a tárolókban rendelkezésre álló energia révén pedig mérsékli a hálózatból vételezett teljesítményt a legnagyobb terhelés idején. Megfelelő kialakítás esetén a microgrid hálózati áramkimaradáskor is biztosíthatja a kijelölt berendezések energiaellátását.
Az elektromos járművek elterjedése további lehetőséget nyit a vállalatok előtt. Ahogy Lukács Tamás bemutatta, a kétirányú töltésre alkalmas autók akkumulátorai az épületek energiaellátásában is szerepet kaphatnak, a Vehicle-to-Grid, röviden V2G technológiával pedig a közcélú villamosenergia-hálózatba is visszatáplálhatnak. A járművek így a parkolással töltött idő egy részében energiatárolóként segíthetik a telephely vagy a hálózat működését.
Ennek során a közlekedési igények maradnak továbbra is továbbra is az elsődlegesek: az energiafelhasználást úgy kell szabályozni, hogy az autók a szükséges töltöttséggel álljanak rendelkezésre induláskor. A megoldás alkalmazásához megfelelő járművekre, töltőberendezésekre és összehangolt vezérlésre, valamint megfelelő szabályozási és elszámolási feltételekre van szükség. Szélesebb körű elterjedését a finanszírozás, az ösztönzők és az egyszerű, automatizált használat is befolyásolja.
A Schneider Electric a tanácsadástól a villamos infrastruktúra kialakításán át a digitális energiagazdálkodásig támogatja a vállalatokat ebben az átalakulásban. A vállalat dunavecsei okosgyára is példát mutat az ipari működés, a helyi energiatermelés és az elektromobilitás összekapcsolására. Az összehangolt megközelítés segíthet abban, hogy az ipari létesítmények hatékonyabban használják fel az energiát, rugalmasabban alkalmazkodjanak a hálózat terheléséhez, és fenntarthatóbbá tegyék működésüket.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Kimagasló érdeklődés övezi a Samsung Galaxy Z8 szériát Európában
-
Okoseszközök2 hét ago
Több információ, tudatosabb odafigyelés: hogyan segítheti a technológia a szülőket a baba alvása során?
-
Gazdaság2 hét ago
Drága a marketing, jöhet az AI! – Vagy mégsem?
-
Gazdaság2 hét ago
Netrisk: roham indult az Otthon Startért, a felújítási hitelek piacát is felpörgetheti az új program
-
Tippek2 hét ago
Miért hasznos a szagelszívók használata?
-
Okoseszközök2 hét ago
A Schneider Electric és az Apple közös fejlesztésével lehetnek még okosabbak és energiahatékonyabbak az otthonok
-
Gazdaság2 hét ago
Bemutatták a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését
-
Mozgásban2 hét ago
Nagyobb hatékonyság és kényelem a téli szezonban: Az új Hankook Winter i*cept evo 4 új mércét állít fel







