Ipar

Raktárautomatizálás – tények és kérdőjelek

Az automatizálás egyelőre nem hasít egyértelműen a logisztikában.

Hosszú távon nyilván beköltöznek a raktárakba a robotok és a különféle automatizált rendszerek, de ma még többen az óvatos kivárást választják.

A pandémia okozta bezártság olyan tömegeket is a karosszékből történő vásárlás felé terelt, amelyek korábban kizárólag vagy szinte mindig elmentek az üzletekbe, ott vásároltak, és jellemzően saját maguk vitték haza a kiválasztott és megvett termékeket. Sokan a karantént követően is megmaradtak – részben vagy teljesen – az online boltok mellett. A megváltozott helyzet azokat a kereskedőket is váltásra kényszerítette, akik a Covid előtt nem működtettek online üzletet, sőt még nem is fontolgatták a belépést az e-kereskedelembe. Ezek mellett természetesen megjelentek vadonatúj, kifejezetten az online rendelésekre szakosodott szereplők, illetve a meglévő e-kereskedők jelentősen bővítették kínálatukat.

Mára eljutottunk oda, hogy gyakorlatilag bárki, bármit, bárhonnan és bármikor meg tud vásárolni online. A fogyasztók igényei folyamatosan nőnek, miközben az őket kiszolgáló emberi erőforrás jellemzően nem képes lépést tartani sem a mennyiségi, sem a minőségi elvárásokkal. Az e-kereskedelem ilyen mértékű bővülése, illetve a vásárlók színvonalas kiszolgálása nem képzelhető el megfelelő logisztikai rendszerek nélkül. Itt van tehát egy folyamatosan fejlődő iparág, a logisztika, amely ma már egyre több korszerű technológiai megoldással segítheti a kereskedők munkáját.
Mi történt a logisztika területén az utóbbi időben, és mi várható a jövőben? Vajon mennyire terjed el az automatizálás a raktárakban? A QLM piaci kitekintése ezeket a kérdéseket járja körül.

Fontos szempontok

A megrendelt csomagok kiszállítási ideje folyamatosan csökken, az emberek pedig megszokták a kényelmet. A logisztika számára ez lehet kész főnyeremény, de akár hatalmas veszteség is. Az online rendeléseket kiszolgáló raktáraknak egyre gyorsabban kell dolgozniuk. Fel kell pörgetniük a csomagolási folyamatokat, ami manuálisan egyre nehezebb. Itt jöhet képbe az automatizáció. De vajon meddig és hogyan?

A Zebra által készített globális kutatás szerint a cégek 20 százalékánál már elindult vagy tervben van a robotika/automatizálás használata a raktárakban. A százalékos arány 2025-re várhatóan csak nagyobb lesz. Ezt támasztja alá, hogy az online térben leadott rendelések – amelyek az országhatárokon is átnyúlnak – 15-20 százalékkal gyarapodtak az elmúlt években, megnövelve az igényt a modernizált, automatizált raktárak iránt. A gyártási, szállítási, logisztikai és egyéb részlegek döntéshozóinak 27 százaléka teljes automatizálást tervez 2024-re.

A raktár automatizálása esetén érdemes arra törekedni, hogy a raktári folyamatokat részben vagy egészben függetlenítsék az emberi erőforrásoktól. Olyan gépeket, berendezéseket célszerű illeszteni a folyamatokba, és olyan szoftveres irányítást érdemes alkalmazni, amelyek integrációjával a raktár termelékenysége eléri a kívánt paramétereket (cikkszám, tárhelyszám, tárhelyméret, mozgatások száma, rendelkezésre állás szintje stb.)

Az emberi jelenlét nélkül dolgozó gépek, vezető nélküli targoncák, robotok a modernizálás eszközszintű alapjait biztosítják, de önmagukban nem képesek megoldást nyújtani. Sőt, amennyiben ezeket nem megfelelően választják ki vagy illesztik folyamatba, akkor bevetésük akár ellenkező hatást válthat ki. Ezen automata egységek hatékony működése a feladatra szabott raktárirányítási rendszer (WMS – Warehouse Management System) és folyamatirányítási (MFC – Material Flow Control) szoftver együttműködésével biztosítható. E szoftverek, mindamellett, hogy a már jól ismert feladatokat – mint például áruátvétel, be-, át- és kitárolás, készletkezelés, komissiózás, csomagolás, kiszállítás – ellátják, nagy súlyt fektetnek a berendezések együttes működésének átgondolt irányítására. A rendszer sajátosságából adódóan elvárás a rendkívül magas rendelkezésre állás; nem engedhető meg a működés teljes megállása, hiszen ez hatalmas gazdasági veszteségeket okoz. Ennek biztosítását részben a vezérlő szoftverek megfelelő működési logikája garantálja.

Az integrációs kihívás mellett nagy figyelmet kell fordítani e rendszerek szervizelésére (időben és rendszeresen elvégzett megelőző karbantartások, szervizcsapat elérése telefonon, szükség esetén gyors bevetése a helyszínen). Ez szintén a magas rendelkezésre állás egyik alapja.

Visszatartó tényezők

A logisztikai cégek szeretnék megkönnyíteni, hatékonyabbá tenni saját munkájukat, de emellett fő céljuk a fogyasztók igényeinek kiszolgálása. Ám nem mindenki akar automatizálni. A McKinsey Global Institute jelentése szerint több indok állhat annak hátterében, hogy egyes cégek miért nem alkalmazzák az automatizációt raktáraikban.
Az egyik ok, hogy a cégek tartanak az e-kereskedelem szokatlan versenydinamikájától, bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy a sok rendelkezésre álló automata raktártechnológiából melyik fog diadalmaskodni. Az új eszközök beszerzésének költsége nagy, így a raktárautomatizálási beruházás jelentős döntésnek számít egy cég életében.

További probléma, hogy a szállítók új, többcsatornás elosztási rendszerei bizonytalanságot szülhetnek. A munkaerőhiány sem segíti a cégek fejlődését, hiszen évek óta nem látott problémával küzd az iparág. Egy automata rendszer megvalósítása, bevezetése akár két éven is túlnyúlhat, így a beruházásról szóló döntés és a használatbavétel között történő változásoktól való félelem is fokozza a bizonytalanságot. A legtöbb logisztikai cég ezen aggályok és a magas költségek miatt nem vág bele a modern eszközök beszerzésébe.

Kétségtelen előnyök

A fenti kétségek mellett azonban annyi biztos, hogy szinte valamennyi raktári folyamat automatizálható. Számos automata megoldást találhatunk a tárolástechnikára, a komissiózásra, az anyagmozgatásra, a csomag- vagy rakatképzésre, a szortírozásra stb.

– Az automatizálás előnye ma már nem kérdés. A cégek döntéshozói nincsenek könnyű helyzetben, a kínálat hatalmas, a döntési szempontok rendkívül összetettek. A klasszikus megtérülésszámítások nem igazak, új alapokra, új szemléletre kell helyezni a beruházás értékelését. Egy biztos, aki ma úgy dönt, hogy a raktári folyamatait automatizálja, az a döntéseivel jelentős versenyelőnyhöz juthat késlekedő versenytársaihoz képest – mondja Bérces Pál, a QLM cégcsoport tulajdonosa.

Egy nemzetközi cikk azt írja, hogy a nagy cégek vezetői egy-két éven belül szeretnék automatizálni saját raktáraikat, ugyanakkor kevesebb mint a felük, közel 40 százalékuk érzi, hogy teljesen felkészültek erre a változásra. Egy kutatás szerint az automatizálási folyamatok javítása az ellátási lánc menedzsereinek legfőbb célja a következő egy-két évben. A vállalatok 14 százaléka létesítményei automatizálásának fejlesztését tekinti prioritásnak, 37 százaléka pedig a három legfontosabb rövid távú cél között tartja számon. A vállalatok 43 százaléka fel is készült ennek megvalósítására. A Világbank-csoporthoz tartozó International Finance Corporation szerint a globális ellátási lánc alapvető szerkezetátalakításának kellős közepén vagyunk.

Automatizált raktár épül az eMAG-Extreme Digitalnél

A romániai székhelyű eMAG vállalatcsoport hazai leányvállalata, az eMAG-Extreme Digital már a korábbi években is tesztelt automatizált megoldásokat a raktáraiban. A vállalat nemrég bejelentett, Dunaharasztiban létesülő, 117 ezer négyzetméteres óriásraktárát már kifejezetten úgy alakítják ki, hogy automatizált logisztikai megoldásokat lehessen alkalmazni benne. Több mint 5 milliárd forint értékben ruháznak be olyan, magas fokú automatizációt kínáló logisztikai eszközök beszerzésébe a logisztikai központ építése kapcsán, amelyek alkalmazásával tovább gyorsulhat a rendelések kiszolgálása. A high-tech dunaharaszti raktárbázis generálkivitelezője a Baupartner Construct, amely több hasonló raktárat épített a cégcsoportnak Romániában.

– Ha egy raktár automatizálásáról beszélünk, a legtöbben a robotporszívóra emlékeztető anyagmozgató robotokra gondolnak: ezek is hasznosak, hiszen emberi erő nélkül lehet velük biztonságosan eljuttatni egy konténernyi terméket egyik pontból a másikra. A dunaharaszti raktárbázis esetében különösen fontos, hogy ilyen feladatokat minél kevesebb emberi közreműködéssel hajtsunk végre, hiszen az épület egy kilométer hosszú. Ugyanakkor az anyagmozgató robotok mellett az online vásárlók gyors kiszolgálásához elengedhetetlen egy fejlett automata csomagszortírozó rendszer is, amely szupergyorsan, szintén emberi közreműködés nélkül osztja szét az árut a futárok között, jelentősen felgyorsítva a kiszolgálásukat. Egy ilyen rendszer óránként több ezer rendelést képes kezelni, a külön csomagolást nem igénylő termékek rendelései így gyorsabban jutnak el a futárokhoz – tájékoztatott az eMAG-Extreme Digital kommunikációs osztálya.

Mivel az eMAG.hu webáruház az eMAG vállalatcsoport platformját veszi igénybe, számos ponton az anyacéggel közös rendszert használ a magyar leányvállalat is. Ennek megfelelően az eMAG cégcsoport több mint tíz éve folyamatosan továbbfejlesztett, tökéletesített irányítási rendszereit implementálják majd a napokban bejelentett dunaharaszti óriásraktárban. Ezeket a rendszereket az online kereskedelem kiszolgálására specializálták, és vállalatspecifikusan fejlesztették le.

A Kifli.hu megőrzi a munkahelyeket

A pandémia alatt ismertté vált Kifli.hu-nál még nem indult el a raktár-automatizálás, de Klekner Péter ügyvezető elmondása szerint automatizáció nélkül is sikerül jelentősen növelniük a hatékonyságot. Számolnak, és úgy hoznak döntéseket, hogy hatékonyan és gyorsan haladjanak előre, megtartva és fejlesztve a meglévő létszámot és csapatokat. Az automatizáció megvalósításakor alapvető szempont a forgalom mérete, a megtérülés és az emberi erőforrás oktatása. Céljuk, hogy ne csökkenjen a munkahelyek száma. Valószínű, hogy 2023-ban új raktár-automatizációval indítanak.

– Már elég nagy mértékben vannak olyan folyamataink a raktárakban, amelyek nem igényelnek emberi beavatkozást. Továbbra is fejlesztünk ezen a téren. Ez azonban nem azt jelenti, hogy kevesebb ember dolgozik nálunk, hanem azt, hogy munkatársaink rendszereket kezelnek. Vannak olyan feladatok, például a vásárlóinknak nagyon fontos helyettesítő és hiányzó termékek megadása vagy a pontos szállítási idő betartása, amelyek ellátásához folyamatosan fejlesztjük informatikai rendszereinket. Ezek üzemeltetését, karbantartását, szervizelését többrétegű csapatok végzik. Mindenki belső ember, állandóan bővülő látszámmal. A raktárakat érintő automatizáció egyébként összehangoltan folyik azokban az országokban, ahol a Kifli.hu jelen van – tájékoztat Klekner Péter.

Forrás: Computerworld

Related Topics:Automatizálás beruházás előnyök kifli.hu munkahely raktár tények

Up Next

Az EK is részt vesz Európa és a világ első demonstrációs fúziós erőművének tervezésében

Don't Miss

Az E.ON lesz a BakerStreet irodák első bérlője

Ipar

Generatív AI: a cégek 78%-a befektet az új technológiába, de csak minden harmadik felkészült rá

Bár a legtöbb vállalat érdeklődik a legújabb technológiák iránt, a legnagyobb részüknél nincs meg a szükséges IT-háttér ahhoz, hogy befektetéseik hatékonyan szolgálják az innovációt, visszahozzák a beléjük tett pénzt és teljesítsék a kiberbiztonsági követelményeket – derül ki az Unisys legfrissebb globális kutatásából. Európában különösen nagy ez a fajta lemaradás.

A Magyarországon mintegy 700 főt foglalkoztató Unisys Unisys közzétette legújabb nemzetközi felmérését, amely azt vizsgálta, hogyan alakítják át a vállalatok IT-stratégiáikat annak érdekében, hogy ki tudják aknázni a legújabb technológiák – például a generatív AI, az AI-ügynökök és a kvantumszámítás – előnyeit. A „From Complexity to Clarity: Modernizing Cloud and IT for What Comes Next” című jelentésben nyolc ország 1000 felsővezetője és IT-döntéshozója osztotta meg tapasztalatait.

Az eredmények azt mutatják, hogy egyre nagyobb szakadék tátong az üzleti ambíciók és a vállalatok IT-infrastruktúrájának felkészültsége között – ez pedig azt a kockázatot hordozza, hogy befektetéseik meddők maradnak, innovációs potenciáljuk visszaesik, és kitettebbek lesznek a kibertámadásoknak is. A tanulmány ugyanakkor azonosít egy szűk, „Innovációs éllovasok” néven említett, mintegy 100 vállalatból álló csoportot is, amely példát mutat abban, hogyan lehet okos IT-beruházásokkal felgyorsítani az új technológiák bevezetését.

A kutatás legfontosabb megállapításai:

A vállalatok 78%-a növelné befektetéseit a generatív AI-ba, vezetők 73%-a szerint pedig úgy véli, az AI-ügynökök (Agentic AI) kulcsfontosságúak a versenyképesség fenntartásában. Utóbbi arány Európában még nagyobb: 80%.
Ennek ellenére mindössze 36%-uk meri állítani, hogy készen cége áll nagy léptékű AI-terhelések kezelésére.
A döntéshozók 82%-a a felhőt és az IT-t immár önálló profitközpontként kezeli. Bár kevesebb mint felük elégedett teljesen a felhő, az automatizáció és a generatív AI megtérülésével, háromnegyedük mégis további befektetéseket tervez.
A szervezetek többsége nincs felkészülve a modern kiberfenyegetésekre, és csak 14% gondolja úgy, hogy készen áll a poszt-kvantum titkosítás korszakára.
85% ismeri el, hogy kiberbiztonsági stratégiája inkább a támadások utólagos kezelésére épül, nem megelőzésre – miközben az üzemszünetek költsége óránként 500 ezer dollárra is rúghat.

Európai helyzetkép: lelkesedés van, infrastruktúra nincs

Mint láttuk, az európai szervezetek a globális átlagnál is nagyobb lelkesedéssel fordulnak az új technológiák felé, ugyanakkor az infrastruktúra terén Európa mutatja az egyik legnagyobb lemaradást:

az itteni vezetők mindössze 25%-a gondolja, hogy vállalata informatikai rendszere képes támogatni a kvantumtechnológiát (globálisan ez az arány 33%),
generatív AI esetében is mindössze 36% érzi magát felkészültnek,
AI-ügynököknél pedig csupán 21% (bár itt a globális arány is alig több).

A kiberbiztonsági helyzet szintén figyelmeztető: Európában a szervezetek 90%-a szerint védelmi stratégiájuk inkább utólagos reagálásról szól, nem megelőzésről.

„A következő technológiai forradalom már zajlik, de sok szervezet még mindig elavult alapokra és folyamatokra épít” – mondta el Manju Naglapur, az Unisys Cloud, Applications & Infrastructure üzletágának vezető alelnöke és vezérigazgatója. – „Ahhoz, hogy a generatív AI és az AI-ügynökök valódi értéket teremtsenek, modernizálni kell az infrastruktúrát, össze kell hangolni az IT- és üzleti prioritásokat, és proaktívabb kiberbiztonsági szemléletre van szükség.”

Az elavult infrastruktúra visszafogja az AI és a kvantum fejlődését

Az innovációs éllovasok 82%-a már most IT-költségvetése több mint 6%-át fordítja generatív AI-alapú adatkezelésre. Bár a szervezetek lelkesen fektetnek be az új technológiákba, sokan elismerik: jelenlegi infrastruktúrájuk nem kielégítő. Ez alig változott a 2023-as Unisys-felméréshez képest – továbbra is az elavult rendszerek, a szakemberhiány és az üzleti–IT prioritások közötti szakadék számítanak a legnagyobb kihívásnak. Mindössze a szervezetek 36%-a érzi magát felkészültnek nagy volumenű generatív AI-terhelésekre, a kvantumszámítás esetében ez az arány 32%, edge computingnál 34%, míg a régóta tárgyalt kiterjesztett és virtuális valóság esetében csupán 35%.

Utólagos reagálás helyett proaktív védelem kell

Az elmúlt évben a szervezetek 17%-ánál történt biztonsági incidens, ahol az üzemszünet óránként akár 500 000 dollárba került. Mégis, csak a vezetők 14%-a mondja, hogy rendszere felkészült a poszt-kvantum titkosításra. Ráadásul 85%-uk elismeri: jelenlegi kiberbiztonsági stratégiájuk inkább a támadásokra adott utólagos válaszokra épül, nem megelőző megoldásokra. Bár egyre többen váltanak új modellekre – 62% már bevezette vagy tervezi a Zero Trust-ot, 61% a kiber-helyreállítást helyezi előtérbe, és csupán 43% alkalmaz AI-alapú kiberbiztonsági eszközöket –, a védelem megerősítésére hatalmas lehetőség maradt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Elsőként a digitális iker lép a színpadra a müncheni színházban

A „Sound of Science” alkalmazás már színházi környezetben debütálva könnyíti meg a próbafolyamatokat.

A jövő már a színpadon van, legalábbis ami a hangzást illeti. A Siemens és a Bajor Állami Opera együttműködésében úttörő technológiai megoldást alkalmaztak a Bajor Nemzeti Színházban, Münchenben, amely forradalmasítja a színházi akusztika tervezését és a próbafolyamatokat. Ez a gyártási szektorban jól ismert digitális iker technológia, mely most a zenészek, rendezők és karmesterek számára teszi lehetővé, hogy már az első próba előtt valósághűen felmérjék és optimalizálják a koncertterem akusztikáját.

A virtuális valóság ereje a tökéletes hangzásért

Ehhez a digitális iker egy részletes 3D akusztikus modellben szimulálja a hanghatásokat, a zenekari felállásokat és a helyszín különböző konfigurációit. A virtuális valóság szemüvegek segítségével a felhasználók fizikai helyüktől függetlenül tesztelhetnek különböző zenekari pozíciókat és a közönség szemszögéből is meghallgathatják a hangzást. Ez a képesség nagyban hozzájárul a próbák idejének lerövidítésében és a logisztikai költségek csökkentésében, miközben garantálja a művészeti kiválóságot.

Az operavilágból indult

A „Sound of Science” alkalmazást először a 2024-es Salzburgi Fesztiválon mutatták be, majd a Müncheni Operafesztiválra időzítve további funkciókkal bővült. Most már nemcsak a terem konfigurációja változtatható meg, hanem egy színpadi díszlet is beépíthető a szimulációba, és a zenekar pozíciója is variálható. A valósághűség fokozása érdekében egy énekes szólamot – Emilie Sierra szoprán, a Bajor Állami Opera tagjának előadásában, a Bajor Állami Zenekar kíséretével – is integráltak az alkalmazásba, lehetővé téve a hangzás még pontosabb értékelését.

Stephan Frucht, a Siemens Arts Program művészeti vezetője rámutatott, hogy az alkalmazás ötletét a próbák egyre rövidebb idejének és a növekvő koncertlogisztikai költségeknek a trendje szülte.

Mérnöki precizitás a művészet szolgálatában

A digitális ikertechnológia lényege, hogy a valóságos tárgyakat leképezik a digitális térben, és szimulációt folytatnak vele. A gyártóvállalatok ennek használatával csökkentik költségeiket, döntenek a hatékonyabb erőforrás-felhasználásról, a tervezéshez szükséges időt, mérséklik a kockázatokat. Azáltal, hogy előre vizualizálhatóak a lehetséges kihívások, jobb döntéseket tudnak hozni a fizikai világban.

A „Sound of Science” technológiai alapját a Siemens Simcenter biztosítja, amely a vállalat szimulációs és tesztelési megoldásainak portfóliójába tartozik. Ez a rendszer képes feldolgozni a mérési adatokat, kiszámítani, hogyan terjednek a hanghullámok a térben, figyelembe véve a különböző anyagok visszaverődésre gyakorolt hatását. Ez a precizitás teszi lehetővé a terem specifikus akusztikájának hű reprodukálását.

Jelenleg a Siemens ingyenes demonstrációs alkalmazást biztosít a nemzetközi kulturális szcéna kiválasztott partnerei számára. Bár az alkalmazás kereskedelmi forgalomba hozatala egyelőre nem szerepel a tervek között, az alapul szolgáló szimulációs megoldások megvásárolhatóak. A „Sound of Science” jó példa arra, hogy a technológia és a művészet szimbiózisa új lehetőségeket nyit meg az előadóművészetben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Mapei: szezonális az építőipar megtorpanása, továbbra is félig tele a pohár

Első pillantásra ellentmondásos képet mutatnak a KSH által közzétett júniusi építőipari adatok, de a Mapei szerint ezek pontosan tükrözik a piac kettősségét: miközben rövid távon a szezonális tényezők határozzák meg a teljesítményt, például a nyári szabadságok és a kivárás, hosszabb távon erősödő bizalom és élénkülő aktivitás figyelhető meg.

A Mapei Kft. ügyvezetője, Markovich Béla kiemelte: bár az építőipar termelési volumene júniusban 5,3 százalékkal elmaradt az előző hónapitól, az új szerződések volumene közel 68 százalékkal nőtt, ami egyértelmű jele a fellendülés előtti felkészülésnek. A szakemberek beszámolói alapján szerzett tapasztalatok szerint a vállalkozók és a lakossági szereplők újra mernek előre tervezni, a kivitelezők többsége már 3–4 hónapra előre látja a munkáit. Ez korábban legfeljebb 1–2 hónap volt – tette hozzá.

„Továbbra is úgy látjuk, hogy a pohár már félig tele van, és a piac lassú, de stabil élénkülés jeleit mutatja. A csökkenő havi teljesítmény tipikusan szezonális jelenség, nem ok a pánikra. A május–júniusi visszaesés az elmúlt években is megfigyelhető volt: június rövidebb hónap, jellemzően a nyári szabadságok kezdete, ezért a termelés ilyenkor rendszeresen lassul”

– fogalmazott Markovich Béla, a Mapei ügyvezetője.

A piac hosszabb távú stabilizációját jelentősen támogatja a szeptemberben induló Otthon Start Program. „Ez a konstrukció nemcsak a lakásépítések volumenét növeli majd, hanem élénkítő hatással lesz a felújításokra is, és a teljes építőipari értékláncban multiplikátorhatást válthat ki” – tette hozzá.

A KSH szerint 2025 első félévében 43 százalékkal több lakásépítési engedélyt adtak ki, mint az előző év azonos időszakában. A Mapei várakozásai szerint a program hatása már ősszel érzékelhető lesz, a nagyobb lendület azonban 2026-ban bontakozik ki.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!