Connect with us
Hirdetés

Ipar

Raktárautomatizálás – tények és kérdőjelek

rakrtárautomatizálási

Az automatizálás egyelőre nem hasít egyértelműen a logisztikában.

Hosszú távon nyilván beköltöznek a raktárakba a robotok és a különféle automatizált rendszerek, de ma még többen az óvatos kivárást választják.

A pandémia okozta bezártság olyan tömegeket is a karosszékből történő vásárlás felé terelt, amelyek korábban kizárólag vagy szinte mindig elmentek az üzletekbe, ott vásároltak, és jellemzően saját maguk vitték haza a kiválasztott és megvett termékeket. Sokan a karantént követően is megmaradtak – részben vagy teljesen – az online boltok mellett. A megváltozott helyzet azokat a kereskedőket is váltásra kényszerítette, akik a Covid előtt nem működtettek online üzletet, sőt még nem is fontolgatták a belépést az e-kereskedelembe. Ezek mellett természetesen megjelentek vadonatúj, kifejezetten az online rendelésekre szakosodott szereplők, illetve a meglévő e-kereskedők jelentősen bővítették kínálatukat.

Mára eljutottunk oda, hogy gyakorlatilag bárki, bármit, bárhonnan és bármikor meg tud vásárolni online. A fogyasztók igényei folyamatosan nőnek, miközben az őket kiszolgáló emberi erőforrás jellemzően nem képes lépést tartani sem a mennyiségi, sem a minőségi elvárásokkal. Az e-kereskedelem ilyen mértékű bővülése, illetve a vásárlók színvonalas kiszolgálása nem képzelhető el megfelelő logisztikai rendszerek nélkül. Itt van tehát egy folyamatosan fejlődő iparág, a logisztika, amely ma már egyre több korszerű technológiai megoldással segítheti a kereskedők munkáját.
Mi történt a logisztika területén az utóbbi időben, és mi várható a jövőben? Vajon mennyire terjed el az automatizálás a raktárakban? A QLM piaci kitekintése ezeket a kérdéseket járja körül.

Fontos szempontok

A megrendelt csomagok kiszállítási ideje folyamatosan csökken, az emberek pedig megszokták a kényelmet. A logisztika számára ez lehet kész főnyeremény, de akár hatalmas veszteség is. Az online rendeléseket kiszolgáló raktáraknak egyre gyorsabban kell dolgozniuk. Fel kell pörgetniük a csomagolási folyamatokat, ami manuálisan egyre nehezebb. Itt jöhet képbe az automatizáció. De vajon meddig és hogyan?

A Zebra által készített globális kutatás szerint a cégek 20 százalékánál már elindult vagy tervben van a robotika/automatizálás használata a raktárakban. A százalékos arány 2025-re várhatóan csak nagyobb lesz. Ezt támasztja alá, hogy az online térben leadott rendelések – amelyek az országhatárokon is átnyúlnak – 15-20 százalékkal gyarapodtak az elmúlt években, megnövelve az igényt a modernizált, automatizált raktárak iránt. A gyártási, szállítási, logisztikai és egyéb részlegek döntéshozóinak 27 százaléka teljes automatizálást tervez 2024-re.

A raktár automatizálása esetén érdemes arra törekedni, hogy a raktári folyamatokat részben vagy egészben függetlenítsék az emberi erőforrásoktól. Olyan gépeket, berendezéseket célszerű illeszteni a folyamatokba, és olyan szoftveres irányítást érdemes alkalmazni, amelyek integrációjával a raktár termelékenysége eléri a kívánt paramétereket (cikkszám, tárhelyszám, tárhelyméret, mozgatások száma, rendelkezésre állás szintje stb.)

Az emberi jelenlét nélkül dolgozó gépek, vezető nélküli targoncák, robotok a modernizálás eszközszintű alapjait biztosítják, de önmagukban nem képesek megoldást nyújtani. Sőt, amennyiben ezeket nem megfelelően választják ki vagy illesztik folyamatba, akkor bevetésük akár ellenkező hatást válthat ki. Ezen automata egységek hatékony működése a feladatra szabott raktárirányítási rendszer (WMS – Warehouse Management System) és folyamatirányítási (MFC – Material Flow Control) szoftver együttműködésével biztosítható. E szoftverek, mindamellett, hogy a már jól ismert feladatokat – mint például áruátvétel, be-, át- és kitárolás, készletkezelés, komissiózás, csomagolás, kiszállítás – ellátják, nagy súlyt fektetnek a berendezések együttes működésének átgondolt irányítására. A rendszer sajátosságából adódóan elvárás a rendkívül magas rendelkezésre állás; nem engedhető meg a működés teljes megállása, hiszen ez hatalmas gazdasági veszteségeket okoz. Ennek biztosítását részben a vezérlő szoftverek megfelelő működési logikája garantálja.

Az integrációs kihívás mellett nagy figyelmet kell fordítani e rendszerek szervizelésére (időben és rendszeresen elvégzett megelőző karbantartások, szervizcsapat elérése telefonon, szükség esetén gyors bevetése a helyszínen). Ez szintén a magas rendelkezésre állás egyik alapja.

Visszatartó tényezők

A logisztikai cégek szeretnék megkönnyíteni, hatékonyabbá tenni saját munkájukat, de emellett fő céljuk a fogyasztók igényeinek kiszolgálása. Ám nem mindenki akar automatizálni. A McKinsey Global Institute jelentése szerint több indok állhat annak hátterében, hogy egyes cégek miért nem alkalmazzák az automatizációt raktáraikban.
Az egyik ok, hogy a cégek tartanak az e-kereskedelem szokatlan versenydinamikájától, bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy a sok rendelkezésre álló automata raktártechnológiából melyik fog diadalmaskodni. Az új eszközök beszerzésének költsége nagy, így a raktárautomatizálási beruházás jelentős döntésnek számít egy cég életében.

További probléma, hogy a szállítók új, többcsatornás elosztási rendszerei bizonytalanságot szülhetnek. A munkaerőhiány sem segíti a cégek fejlődését, hiszen évek óta nem látott problémával küzd az iparág. Egy automata rendszer megvalósítása, bevezetése akár két éven is túlnyúlhat, így a beruházásról szóló döntés és a használatbavétel között történő változásoktól való félelem is fokozza a bizonytalanságot. A legtöbb logisztikai cég ezen aggályok és a magas költségek miatt nem vág bele a modern eszközök beszerzésébe.

Kétségtelen előnyök

A fenti kétségek mellett azonban annyi biztos, hogy szinte valamennyi raktári folyamat automatizálható. Számos automata megoldást találhatunk a tárolástechnikára, a komissiózásra, az anyagmozgatásra, a csomag- vagy rakatképzésre, a szortírozásra stb.

– Az automatizálás előnye ma már nem kérdés. A cégek döntéshozói nincsenek könnyű helyzetben, a kínálat hatalmas, a döntési szempontok rendkívül összetettek. A klasszikus megtérülésszámítások nem igazak, új alapokra, új szemléletre kell helyezni a beruházás értékelését. Egy biztos, aki ma úgy dönt, hogy a raktári folyamatait automatizálja, az a döntéseivel jelentős versenyelőnyhöz juthat késlekedő versenytársaihoz képest – mondja Bérces Pál, a QLM cégcsoport tulajdonosa.

Egy nemzetközi cikk azt írja, hogy a nagy cégek vezetői egy-két éven belül szeretnék automatizálni saját raktáraikat, ugyanakkor kevesebb mint a felük, közel 40 százalékuk érzi, hogy teljesen felkészültek erre a változásra. Egy kutatás szerint az automatizálási folyamatok javítása az ellátási lánc menedzsereinek legfőbb célja a következő egy-két évben. A vállalatok 14 százaléka létesítményei automatizálásának fejlesztését tekinti prioritásnak, 37 százaléka pedig a három legfontosabb rövid távú cél között tartja számon. A vállalatok 43 százaléka fel is készült ennek megvalósítására. A Világbank-csoporthoz tartozó International Finance Corporation szerint a globális ellátási lánc alapvető szerkezetátalakításának kellős közepén vagyunk.

Automatizált raktár épül az eMAG-Extreme Digitalnél

A romániai székhelyű eMAG vállalatcsoport hazai leányvállalata, az eMAG-Extreme Digital már a korábbi években is tesztelt automatizált megoldásokat a raktáraiban. A vállalat nemrég bejelentett, Dunaharasztiban létesülő, 117 ezer négyzetméteres óriásraktárát már kifejezetten úgy alakítják ki, hogy automatizált logisztikai megoldásokat lehessen alkalmazni benne. Több mint 5 milliárd forint értékben ruháznak be olyan, magas fokú automatizációt kínáló logisztikai eszközök beszerzésébe a logisztikai központ építése kapcsán, amelyek alkalmazásával tovább gyorsulhat a rendelések kiszolgálása. A high-tech dunaharaszti raktárbázis generálkivitelezője a Baupartner Construct, amely több hasonló raktárat épített a cégcsoportnak Romániában.

– Ha egy raktár automatizálásáról beszélünk, a legtöbben a robotporszívóra emlékeztető anyagmozgató robotokra gondolnak: ezek is hasznosak, hiszen emberi erő nélkül lehet velük biztonságosan eljuttatni egy konténernyi terméket egyik pontból a másikra. A dunaharaszti raktárbázis esetében különösen fontos, hogy ilyen feladatokat minél kevesebb emberi közreműködéssel hajtsunk végre, hiszen az épület egy kilométer hosszú. Ugyanakkor az anyagmozgató robotok mellett az online vásárlók gyors kiszolgálásához elengedhetetlen egy fejlett automata csomagszortírozó rendszer is, amely szupergyorsan, szintén emberi közreműködés nélkül osztja szét az árut a futárok között, jelentősen felgyorsítva a kiszolgálásukat. Egy ilyen rendszer óránként több ezer rendelést képes kezelni, a külön csomagolást nem igénylő termékek rendelései így gyorsabban jutnak el a futárokhoz – tájékoztatott az eMAG-Extreme Digital kommunikációs osztálya.

Mivel az eMAG.hu webáruház az eMAG vállalatcsoport platformját veszi igénybe, számos ponton az anyacéggel közös rendszert használ a magyar leányvállalat is. Ennek megfelelően az eMAG cégcsoport több mint tíz éve folyamatosan továbbfejlesztett, tökéletesített irányítási rendszereit implementálják majd a napokban bejelentett dunaharaszti óriásraktárban. Ezeket a rendszereket az online kereskedelem kiszolgálására specializálták, és vállalatspecifikusan fejlesztették le.

A Kifli.hu megőrzi a munkahelyeket

A pandémia alatt ismertté vált Kifli.hu-nál még nem indult el a raktár-automatizálás, de Klekner Péter ügyvezető elmondása szerint automatizáció nélkül is sikerül jelentősen növelniük a hatékonyságot. Számolnak, és úgy hoznak döntéseket, hogy hatékonyan és gyorsan haladjanak előre, megtartva és fejlesztve a meglévő létszámot és csapatokat. Az automatizáció megvalósításakor alapvető szempont a forgalom mérete, a megtérülés és az emberi erőforrás oktatása. Céljuk, hogy ne csökkenjen a munkahelyek száma. Valószínű, hogy 2023-ban új raktár-automatizációval indítanak.

– Már elég nagy mértékben vannak olyan folyamataink a raktárakban, amelyek nem igényelnek emberi beavatkozást. Továbbra is fejlesztünk ezen a téren. Ez azonban nem azt jelenti, hogy kevesebb ember dolgozik nálunk, hanem azt, hogy munkatársaink rendszereket kezelnek. Vannak olyan feladatok, például a vásárlóinknak nagyon fontos helyettesítő és hiányzó termékek megadása vagy a pontos szállítási idő betartása, amelyek ellátásához folyamatosan fejlesztjük informatikai rendszereinket. Ezek üzemeltetését, karbantartását, szervizelését többrétegű csapatok végzik. Mindenki belső ember, állandóan bővülő látszámmal. A raktárakat érintő automatizáció egyébként összehangoltan folyik azokban az országokban, ahol a Kifli.hu jelen van – tájékoztat Klekner Péter.

Forrás: Computerworld

Ipar

A 4iG stratégiai befektetőként belép az amerikai Axiom Space-be

A tranzakció mérföldkő a magyar-amerikai űripari kapcsolatokban, és megerősíti a 4iG pozícióit a globális kereskedelmi űriparban.

  • A 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT) végleges befektetési megállapodást kötött az amerikai kereskedelmi űripar egyik vezető, magántulajdonban lévő vállalatával, az Axiom Space Inc.-vel (Axiom Space).
  • A megállapodás értelmében a 4iG SDT két lépésben megvalósuló tőkeemelést hajt végre az amerikai űripari vállalatban összesen 100 millió USD értékben: 2025. december 31-ig 30 millió USD, míg 2026. március 31-ig 70 millió USD összegben.
  • A megállapodás történelmi lépést jelent a Magyarország és Egyesült Államok közötti űrkutatási és űripari együttműködésben: első alkalommal valósul meg, hogy magyar vállalat amerikai űripari cégben hajt végre befektetést, és ezzel aktív szerepet vállal az űrkutatási ökoszisztéma, valamint az alacsony Föld körüli pályán (LEO) kiépülő kereskedelmi alapú űrinfrastruktúra fejlesztésében.
  • A 4iG SDT számára a megállapodás hosszú távú jelenlétet biztosít a globális kereskedelmi űripari szegmensben, és közvetlen kapcsolódást teremt az az űralapú adatgazdasághoz, valamint a mikrogravitációs környezetben megvalósuló ipari és kutatás-fejlesztési programokhoz.
  • A befektetés illeszkedik a 4iG Csoport azon stratégiájához, hogy nemzetközi szinten is meghatározó űripari és védelmi technológiai szereplővé váljon, miközben az együttműködés támogatja az Axiom Space globális növekedési pályáját és az amerikai kereskedelmi űriparban betöltött vezető szerepének megerősítését is.

A 4iG SDT Zrt. befektetőként csatlakozik az amerikai Axiom Space fejlesztési és növekedési terveihez – jelentette be a tőkepiaci társaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A tranzakció keretében a 4iG űr- és védelmi ipari holdingvállalata két lépcsőben összesen 100 millió USD értékű tőkeemelést hajt végre az Axiom Space-ben: az első ütemben 2025. december 31-ig 30 millió USD, a második ütemben 2026. március 31-ig további 70 millió USD befektetésére kerülhet sor. A megállapodás a tranzakció első befektetési részletének teljesítését követően lép hatályba.

A partnerség történelmi jelentőségű a magyar és az amerikai űrkutatási és űripari együttműködések területén, mivel hosszú távú lehetőségeket teremt a felek globális űripari piaci részesedésének növelésére.

„Ez az együttműködés történelmi jelentőségű a magyar űripar számára, hiszen első alkalommal szerez magyar vállalat tulajdonrészt egy amerikai űripari szereplőben. Az Axiom Space olyan forradalmi technológiai megoldásokon dolgozik, amelyek alapjaiban formálják át a kereskedelmi űripart, és irányt mutatnak az elkövetkező évtizedek fejlesztéseihez. A befektetés Magyarország vezető szerepét tükrözi a nemzetközi űripari ökoszisztémában és alátámasztja az Egyesült Államokkal fennálló szoros partnerséget.”

– hangsúlyozta Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnöke.

Üdvözöljük, hogy a 4iG Space and Defence befektetőként vesz részt az Axiom Space-ben, különösen a kereskedelmi űripar szempontjából meghatározó időszakban. A befektetés egy olyan előremutató, európai technológiai vállalattal való együttműködést jelent, amely osztja víziónkat a kereskedelmi űrinfrastruktúra fejlesztéséről. A 4iG SDT meggyőződése szerint az innováció alapvető feltétele annak, hogy meghatározó jelentőségű megoldások szülessenek a mikrogravitációs kutatás-fejlesztés, az adatfeldolgozás és a kereskedelmi űripari hasznosítás területén. Közösen teremtjük meg egy valóban globális űrgazdaság alapjait, miközben tovább erősítjük az Egyesült Államok és Magyarország közötti együttműködést.

– mondta Dr. Kam Ghaffarian, az Axiom Space ügyvezető elnöke.

A houstoni székhelyű Axiom Space a kereskedelmi emberes űrrepülés és az űrinfrastruktúra-fejlesztés egyik vezető globális szereplője. A vállalat meghatározó tapasztalattal rendelkezik a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén végrehajtott küldetések lebonyolításában, valamint az Axiom Station – a világ első kereskedelmi célú űrállomása – fejlesztésében. Innovációi a mikrogravitációs kutatásoktól az orbitális adatkommunikációs és adatfeldolgozási megoldásokig terjednek. A vállalat nevéhez fűződik a HUNOR – Magyar Űrhajós Program keretein belül a második magyar űrhajós, Kapu Tibor űrbe juttatása is, amely történelmi mérföldkövet jelentett a hazai űrkutatásban. Az Axiom Space számára a befektetés egy hosszú távon elkötelezett, európai ipari és technológiai háttérrel rendelkező befektetővel való együttműködés kezdetét jelenti, amely támogatja a vállalat azon célját, hogy a kormányzati űrprogramokra épülő korszakot követően a kereskedelmi űrhasznosítás globális platformjává váljon, és megerősítse jelenlétét Európában.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Hét országjárás 103 állomásán 5700 érdeklődőt ért el a Kamara

A vállalkozók kerültek a középpontba a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2025 őszén megrendezett hét országjárásán, amelyek minden vármegyébe eljutottak és összesen 3200 vállalkozót és 2500 reménybeli, leendő vállalkozót értek el.

A Kamara megújult vezetése a szemléletváltás jegyében meghirdette a kamarai reneszánszt, amelynek részeként indultak el az országjárások. Az eseménysorozatokon a jövő kihívásaira készítették fel a résztvevőket az üzleti alapok, a vállalkozásindítás, a generációváltás, a beszállítás, az innováció, a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia területén.

 Az alapításának idén 175. évfordulóját ünneplő Kamara minőségi szintre emelte a szervezet és a területi kamarák együttműködését a vállalkozókkal. Az országjárásokon kapott információk kézzelfogható segítséget nyújtanak a vállalkozóknak, a korábbi években nem volt példa arra, hogy néhány hónap alatt ennyi céget érjen el a Kamara hasonló eseményeken.

A Vállalkozói Iránytű képzés 18 helyszínen, összesen 296 aktív résztvevővel zajlott. A legnépszerűbb témák az üzleti alapok és üzleti modell tervezés, a pénzügyi tervezés és árazás, valamint a marketing és online kommunikáció voltak. A résztvevők visszajelzései minden várakozást felülmúltak: a tananyagot 86% „nagyon jónak” értékelte, a tanultakat 100% alkalmazhatónak tartja, 67% „nagyon sok” új ismeretet szerzett, a képzés pedig 100%-os ajánlási aránnyal zárt, a résztvevők egyharmada szerint a színvonal meghaladta az elvárásokat. A program így nem csupán gyakorlati tudást adott, hanem inspiráló közösségi élményt és értékes kapcsolatépítési lehetőséget is biztosított a fiatal vállalkozók számára.

A Nulladik lépés – Vállalkozásismereti Roadshow mindössze két hónap alatt országszerte 19 vármegyében és Budapesten, összesen 21 helyszínen zajlott, és csaknem 2500 fiatal vett részt az egynapos képzéseken. Már most több mint húsz pályázat érkezett a kapcsolódó mentorprogramra, ez a szám várhatóan meghaladja majd az ötvenet. Ismert vállalkozók – köztük a Lipóti Pékség, a VakVarjú étteremlánc és Tomán Szabina – személyes előadásai minden helyszínen zsúfolásig megtöltötték a termeket, a fiatalok pedig nemcsak az előadásokon voltak aktívak, hanem a szünetekben is sorban álltak, hogy saját vállalkozói ötleteikről kérjenek tanácsot az oktatóktól és a vendégektől.

A Generációs mozaik – Erő a különbségekben! országos képzéssorozat 17 helyszínen zajlott, 359 jelentkezővel, akik közül 243-an sikeresen teljesítették a képzést és tanúsítványt szerzett. Az oktatók naprakész példákkal szemléltették a generációk közötti kommunikáció és együttműködés kihívásait, míg a csoportos feladatok és esettanulmányok közvetlen felismeréseket hoztak a munkahelyi gyakorlatokkal kapcsolatban. A programmal az országos kamarai együttműködés eredményeként a résztvevők pozitívabb szemléletet alakítottak ki a különböző korosztályokról, miközben a képzés stabil alapot teremtett a kamara felnőttképzési kínálatának további bővítéséhez.

Az Országos Kamarai Beszállítói Program lehetőséget teremtett a nagyvállalatok és a hazai kkv-k közötti közvetlen kapcsolatépítésre. A programsorozaton összesen 86 nagyvállalat és 1013 regisztrált beszállító vett részt, az érintettek 1457 tárgyalást folytattak le. Ezek az adatok a Kamara által eredetileg kitűzött célok csaknem másfélszeresét érik el. A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara által 2014 óta minden évben megszervezett beszállítói fórum mintájra szervezte meg az országos kamara a hét állomásos programsorozatot. Budapest mellett Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Pécs és Tatabánya látta vendégül a roadshow-t. A programokon előre ütemezett, 15 perces szakmai egyeztetések biztosították a célzott kapcsolatfelvételt a vállalkozások és a nagyvállalatok képviselői között.

Az országos innovációs roadshow-n 350 vállalkozás kapott gyakorlati útmutatást a fejlesztések beindításához, megismerkedhettek a legújabb technológiai trendekkel, a pályázati lehetőségekkel és a sikeres innovációs stratégiákkal. A vállalkozások egyértelműen a GINOP Plusz 2.1.3-24 pályázat iránt érdeklődtek leginkább: a résztvevők többsége a támogatási összeg tervezett duplázásáról, a pályázat negyedik körének várható indulási időpontjáról, a sikeres pályázatíráshoz és megvalósításhoz szükséges gyakorlati tapasztalatokról, valamint a már lezárt és eredményesen végrehajtott projektek konkrét példáiról érdeklődött. Az Egerből indult eseménysorozat Szombathelyre, Pécsre, Kecskemétre, Gödöllőre és Nyíregyházára látogatott el a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), a Kamara, valamint háttérintézmények együttműködésében. Kiemelkedő érdeklődés kísérte a gödöllői állomást, ahol Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter személyesen tartott előadást, és közvetlenül válaszolt a vállalkozók kérdéseire.

A Kiberbiztonsági védőháló a kkv-szektor számára című rendezvénysorozat a három budapesti alkalom mellett Debrecenbe, Miskolcra, Győrbe, Szegedre, Nyíregyházára, Veszprémbe és Kecskemétre látogatott el. Összesen 130-an vettek részt a Kamara Vállalkozásfejlesztési Programja és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) közös workshopjain, amely a NIS2 auditra készítette fel a vállalkozásokat. Az audit kötelező a kritikus infrastruktúrát üzemeltető cégek számára az EU kiberbiztonsági irányelvének megfelelően, hogy biztosítsák rendszereik védelmét és a kiberfenyegetésekkel szembeni ellenálló képességüket. A rendezvénysorozat a digitális átállás és a kiberfenyegetések növekedése miatt kialakult vészhelyzetre reagál, amely különösen a kkv-kat érinti.

Az Üzleti siker a mesterséges intelligenciával digitalizációs nap a kkv-k számára országjárás 24 állomásán összesen 1100-an vettek részt. A Modern Vállalkozások Program 2.0 (MVP 2.0) keretében az országjárás szeptembertől decemberig négyszer a fővárosba, 16 alkalommal megyeszékhelyre, és négyszer olyan városba látogatott el, ahol működik területi kamara. Minden állomáson részt vehettek az érdeklődők a Digitális Ébresztő nevű, mesterséges intelligencia szemináriumon, emellett az Irányító Hatóság képviselői a forrásokról, informatikai cégek pedig digitális megoldásokról és az általuk elérhető üzleti előnyökről tájékoztatták az érdeklődő cégeket. A 2026-ban is folytatódó, összesen 90 állomásos sorozat a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) keretében valósult meg. Az MVP 2.0 részeként a rendezvények mellett ingyenes, személyre szabott szakértői tanácsadással segítik a magyar cégek digitális átállását és versenyképességük növelését.

Mindezek mellett a részben az MKIK tulajdonában lévő, a magyarországi vállalkozások finanszírozását, fejlesztését segítő KAVOSZ Zrt. is tartott ősszel egy 15 állomásos országjárást, amelyen a szervezet kedvezményes konstrukciói mellett részletesen bemutatták a Demján Sándor Tőkeprogramot is, amely a tőkefinanszírozás új formáját kínálja a hazai vállalkozások számára.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Időzavaroktól védi a villamos alállomásokat ez a megoldás

Az áramhálózatok védelmi sebezhetőségét lehet így kiküszöbölni.

A digitalizálódó villamosenergia-hálózatokban, különösen az egyre elterjedtebb digitális alállomásokban a pontos időszinkronizálás elengedhetetlen a védelmi és irányítástechnikai rendszerek számára. Ez teszi lehetővé, hogy a kritikus védelmi funkciók megszakítás nélkül működjenek, és zavartalan maradjon a fogyasztók, így például a lakosság áramellátása.

Ezen a téren jelent előrelépést egy új megoldás, ami nem csupán növeli a villamos hálózatok megbízhatóságát, de egy kibervédelmi sebezhetőséget is kiküszöböl.

A szinkronizáció szerepe

Időszinkronizáció alatt azt értjük, hogy az összes kommunikációképes eszköznek azonos időalapon kell működnie, akár mikroszekundumos mértékig.

Az időmérés alapját képező időjelek fogadásához a hagyományos villamos védelmi eszközök „csak” globálisan pontos időjeleket igényelnek, ilyenek például a globális műholdas navigációs rendszerek (GNSS). Azonban az ún. process bus rendszerekben, –amelyek a modern, digitális alállomásokon az intelligens elektromos eszközöket kötik össze az elsődleges berendezésekkel,–a mért értékek helyessége, sőt értelmezhetősége, elsősorban a konzisztens helyi pontosságtól függenek, nem pedig a külső globális időjel-forrásoktól.

Emellett a külső időjel-források sebezhetőek lehetnek bizonyos természeti jelenségekkel (pl. napviharokkal) vagy szándékos beavatkozásokkal szemben, ami „időalap-ugrásokhoz” vezethet a referenciaértékként használt időben.

Ilyen zavarok esetében vagy akár a téli-nyári időszámításra való átálláskor, az alállomások rendszerei kénytelenek újraszinkronizálni magukat, hogy ismét összhangba kerüljenek az időalapként használt értékkel. Ehhez azonban előfordul, hogy ideiglenesen le kell állítani a kritikus védelmi funkciókat, ami kiberbiztonsági sebezhetőséghez, téves kioldásokhoz vagy akár egyes berendezések üzemkieséséhez, és költséges leállásokhoz vezethetnek.

Belső óra: Siprotec 5 PTP Grandmaster Clocks

Ezt a kockázatot küszöböli ki a Siemens szabadalmaztatás alatt álló technológiája.

A villamos rendszerek vezérlésére és felügyeletére tervezett Siemens Siprotec 5 eszközökbe ún. „Precision Time Protocol (PTP) Grandmaster Clock (GMC)” órákat építenek be. Ezek megfelelnek annak a nemzetközi szabványnak, ami a hálózati eszközök óráinak kevesebb mint mikroszekundumos pontossággal történő szinkronizálását írja elő. Azaz egy rendkívül stabil, helyi időalapot biztosítanak.

A megoldás lényege, hogy az eszközök belső oszcillátort (rezgéskeltőt) használnak elsődleges időreferenciaként, így függetlenítik magukat a külső GNSS-jelektől. A zökkenőmentes „PTP grandmaster” átkapcsolási technológia pedig biztosítja, hogy amikor az elsődleges órák (pl. a GPS vevő által érzékelt időjelkezelő szerver) visszatérnek, azok először az aktív PTP Grandmaster Clock órákkal szinkronizálódnak, és csak ezután veszik vissza eredeti szerepüket.

Ezáltal megakadályozhatók az átkapcsolások során fellépő, zavaró időalap-ugrások, és a védelmi funkciók folyamatosan elérhetőek maradnak. Azaz a rendszer ellenállóbb lesz a kibervédelmi sebezhetőségekkel szemben is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss