Ipar
Már nem elérhetetlen megoldás az IoT a KKV szektornak sem
Miért téma napjainkban egyre szélesebb vállalati körökben a dolgok internete (Internet of Things, azaz IoT)? Valóban hozzájárulhat ez a technológia a vállalkozások hatékonyságának növeléséhez?
Az IoT nem csupán egy felkapott trend; segítségével egy gyártóvállalat ma már lényegesen célirányosabban, olcsóbban, csökkentett állásidővel és kevesebb meghibásodással képes például fenntartani és működtetni gépeit.
A dolgok internetével a vállalatok eddig soha nem látott módon használhatják ki a különféle adatokból kinyert információkat, felfedve ezzel potenciális, eddig rejtett értékeket. Nem véletlen, hogy az ilyen okoseszközök terjedése egyre jellemzőbb függetlenül iparágtól, üzleti funkciótól vagy földrajzi elhelyezkedéstől.
„Előrejelzésünk szerint az IoT globális piaca idén több mint 1 billió dolláros lesz, 2024-ig pedig a megkérdezett vállalatok 80 százaléka tervezi IoT-technológia bevezetését.”
– emelte ki Varró Zsófia, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.
IoT megoldások a gyakorlatban
Bár korábban nem feltétlenül volt magától értetődő a technológia valódi hozzáadott értéke, a kapcsolódó költségek csökkenésének, valamint az analitikai megoldások fejlődésének köszönhetően mára az IoT kézzelfogható előnyöket hordoz. Ennek megfelelően már itthon is megannyi példát találni kisebb-nagyobb komplexitású IoT-megoldásokra, amely hozzájárulnak a vállalatok hatékonyabb működéséhez.
- Egy hazai gyártócsarnok egységeinek valós idejű felügyelete vezeték nélküli hálózat segítségével vált valóra. Ezáltal a folyamatos monitoring és az aktuális körülményekhez történő alkalmazkodás lehetővé teszi az emberi mulasztásból adódó hibák hatékony elkerülését, a működési és karbantartási költségek csökkentését. Ezen kívül az IoT-alapú prediktív karbantartással előre jelezhető a gépek meghibásodása; ennek segítségével pedig nemcsak a gépek élettartama hosszabbítható meg, de csökkenthető a leállás időtartama és a meghibásodás esélye.
- Egy európai cipőmárka látogatószámláló rendszert vezetett be magyar üzleteibe, hogy az eladók számát a betérő vásárlókhoz tudja igazítani a minél magasabb szintű kiszolgálás érdekében. A kiszolgáló személyzet optimalizálásán túl az okosszenzorok segítségével meghatározhatók az üzleten belüli frekventált helyszínek, betekintést nyerhetünk a vásárlók viselkedésébe, pontos visszajelzést kaphatunk a hirdetések, akciók hatékonyságáról, ezáltal is javítva a kereslet tervezhetőségét és a szolgáltatásnyújtás minőségét. A fejlettebb megoldások már azt is képesek meghatározni, hogy milyen nemű a vásárló, merre tart a boltban, van-e rajta maszk, valamint akár azt is, hogy milyen a hangulata, miközben hatékonyan szűrik ki a gyerekeket és az árnyékokat. Ezeket nem pusztán a kereskedelemben lehet felhasználni, hanem alkalmasak például múzeumok látogatottságának monitorozására vagy épp irodai megosztott munkaállomások esetén az irodakihasználtság optimalizálására is.
- Az IoT megoldások olcsóbbá teszik és lerövidítik az áruk gyártását és kiszállítását, javítják a termelés hatékonyságát. Jó példa erre raktárak területén az áru- és eszközkövetés. Egy logisztikai vállalat Magyarországon a járművek helyzetét és mozgását valós időben követi nyomon. A cél az, hogy egyszerűen tudják tájékoztatni a vontatóvezetőt a következő feladatról és a jármű helyéről, valamint csökkentsék az üresjárati, kihasználatlan időket.
Nem kell olyan bonyolultnak lennie
Azt is nagyon fontos látni, hogy az összekapcsolhatóság, azaz szenzorok telepítése és hálózatra kötése önmagában nem teremt valódi üzleti értéket. Ahhoz, hogy a technológia potenciálját kiaknázhassuk, komplex tervezés szükséges, miközben számos kulcsfontosságú kérdés merül fel, ez a vállalkozások számára pedig első látásra elrettentő lehet. Nem magától értetődő sem a koncepció kialakítása, sem maga az architekturális kivitelezés, hiszen mindez több technológiai területen is szakértelmet igényel. Figyelembe véve a piacon elérhető megannyi eszközt, szenzort, IoT platformot, hálózati technológiát és kommunikációs protokollt, már a kiválasztási, beszerzési folyamat is komoly kihívást jelenthet. Ráadásul a megálmodott IoT megoldást ezt követően még integrálni kell a meglévő IT-rendszerekkel.
Szerencsére ezt a kihívást a technológiai szállítók is felismerték már, és egyre többen állnak elő IoT megoldáscsomagokkal.
„Ezek az megoldáscsomagok már jellemzően egyaránt tartalmazzák a szenzorokat, az adatmenedzsment és az analitikai megoldást, a felhasználói felületet, de akár a hálózati összeköttetést is, ami érzékelhetően és kimutathatóan csökkenti a technológiai összetevők kiválasztásával, fejlesztésével és integrálásával járó időt, erőfeszítést és költségeket”
– mondta el Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója, aki szerint ezzel egyes IoT megoldások már a kis- és középvállalatok számára is elérhetővé válnak.
Ilyen megoldáscsomagok több nagy technológiai vállalat (például Amazon, IBM, Microsoft, Hitachi) és távközlési cég (például AT&T, Rogers, Verizon) szolgáltatáskínálatában is megtalálhatóak.
„Több prominens iparági vezetővel összefogva a Deloitte is rendelkezik saját „kulcsrakész” IoT keretrendszerrel. Ezek a prediktív karbantartás, eszközteljesítmény-menedzsment és eszközmonitoring felhasználási esetekre fókuszáló alacsony kockázatú, előre konfigurált megoldások lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy jelentősen felgyorsítsák az IoT bevezetését.”
– tette hozzá Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.
Az is mellettük szól, hogy hónapok helyett akár már hetek alatt át lehet állni a hatékonyabb működésre. Az IoT ráadásul jól kapcsolható robotikával vagy mesterséges intelligenciával összefüggő projektekhez, így segítségével célirányosan lehet felkészülni a jövő vállalatának működését érintő kihívásokra is.
Ipar
Tíz az egyben áramkörvédelmi eszköz érkezett
Az energiaelosztás egyre komplexebbé válásával ma már kiemelten fontos a villamos hálózatok teljes átláthatósága, egészen a végső fogyasztókig. Így elkerülhetők a kiesések, és optimalizálhatóak az üzemeltetési költségek. Mindemellett az egyre több, távoli vagy nehezen megközelíthető helyszínen működő rendszer hatékony üzemeltetése is új megoldásokat követel.
A SENTRON elektronikus áramkörvédelmi eszköz (ECPD) ezeket a kihívásokat kezeli. Félvezető-technológia, mikrovezérlők és intelligens algoritmusok kombinációjával kiváltja a hagyományos elektromechanikus védelmi kapcsolókészülékeket, és digitális intelligenciát, valamint átláthatóságot visz a végponti szintre. Ez alapvető szemléletváltást jelent a létesítmény-, érintéselleni-, villámáram-, és tűzvédelem területén.
Átláthatóság, hibadiagnosztika és biztonságos távvezérlés
Az ECPD-készülék, –elektromechanikus társaihoz képest– lényegesen, akár ezerszer gyorsabb lekapcsolást, rendkívül alacsony zárlati áramot és ezáltal hosszabb élettartamot biztosít. Beépített mérési funkciójának köszönhetően valós idejű információt szolgáltat az eszköz állapotáról, illetve az áram- és feszültségértékekről, valamint lehetővé teszi áramvédő-kapcsoló (Fi-relé) funkció automatikus, ciklikus önellenőrzését.
Így az üzemszerűtől eltérő működés időben és megbízhatóan felismerhető, és még a meghibásodás előtt javítható. Kritikus eltérés esetén azonnali távoli beavatkozás indítható, ami felgyorsítja a hibaelhárítást. Korábban egy leoldott megszakító esetén ugyanis hiába értesült az üzemeltető a hiba tényéről, nem kapott információt annak okáról, és nem tudta távolról elhárítani azt. Helyszíni vizsgálatra volt szükség, hogy eldöntsék, valódi zárlatról, átmeneti túláramról vagy téves leoldásról van-e szó. Ez felesleges kiszállásokat, állásidőt és termeléskiesést eredményezett.
Az új kommunikációképes védelmi készülék folyamatos távfelügyeletet, hibadiagnosztikát és biztonságos távoli visszakapcsolást tesz lehetővé, megváltoztatva a távoli létesítmények karbantartásának módját.
Multifunkcionális, helytakarékos és fenntartható
A SENTRON ECPD egyetlen készülékben egyesíti akár 10 hagyományos eszköz funkcióit –például a kismegszakítót, hibaáramvédő kapcsolót, mérőeszközt, áramfigyelő relét, a diagnosztikai modult, valamint a távfelügyeleti és távkapcsolási funkciókat–, így egyszerre biztosít védelmet, mérési adatokat és digitális felügyeletet az elosztórendszerben.
Ezáltal 80 százalékkal kevesebb elektronikai-, 90 százalékkal kevesebb fém- és műanyag-alapanyag felhasználásával készül, kompakt kialakításának köszönhetően pedig 80 százalékkal kisebb a helyigénye, mint más, hasonló eszközök együttes használata esetén.
Az ECPD ezért ideális az olyan alkalmazásokhoz, amelyek gyors válaszidőt, távfelügyeletet és helymegtakarítást igényelnek. Ilyenek például a magas fokú automatizálással vagy sok fogyasztóval rendelkező épületek (pl. irodaházak), a nagy kapacitív terhelésű berendezések, amelyeknél jelentős bekapcsolási áramcsúcsok keletkezhetnek (pl. LED-falak és reklámkijelzők), vagy ahol komoly költségmegtakarítás érhető el a kábelezés csökkentésével és a telepítés egyszerűsítésével (pl. nagy parkolóházak, alagutak).
Következő generáció: integrált hibaáram-védelem és háromfázisú változat
A hazai piacon már elérhető alapeszköz mellett a Siemens bejelentette a SENTRON ECPD készülékek bővített változatát, ami integrált hibaáram-felügyeleti (RCM) funkcióval fog érkezni. A készülék így 0-24 órában monitorozni tudja majd a szivárgó áramot, így az elektromos hibák üzemszünet nélkül, korai szakaszban felismerhetőek, megvédve az értékes berendezéseket. A megoldás különösen hasznos olyan rendszerekben, ahol magasak a biztonsági és rendelkezésre állási követelmények, például adatközpontokban, gyógyszer- és vegyipari alkalmazásokban vagy világítási rendszerekben.
A 400 V-os rendszerekhez (400V/32A/50 Hz) egy háromfázisú ECPD-változatot is bevezetni tervez a technológiai vállalat. Ezt a verziót olyan alkalmazásokra optimalizálják, mint a szállítószalagok, liftek, hőszivattyúk, klímaberendezések vagy a szünetmentes tápegységek (UPS rendszerek) energiaellátása.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Fejlett gázmegoldások és kompresszorok a lézervágásban
Hogyan alakítják a fejlett gázmegoldások és a VSD technológia a lézervágás jövőjét
A modern gyártásban a pontosság, a hatékonyság és a fenntarthatóság már nem opcionálisak, hanem versenyképességi szempontból elengedhetetlenek. Két alapvető technológia játszik egyre fontosabb szerepet ebben a változásban: a lézervágáshoz használt segédgáz-megoldások és a változó fordulatszámú hajtású (VSD) kompresszoros rendszerek. Míg a lézervágás nagymértékben függ az ipari gázok és a sűrített levegő megfelelő kombinációjától, addig a kompresszortermek technológiai forradalmon mennek keresztül, amelyet a VSD rendszerek új generációi mozgatnak.
Ezek a technológiák együttesen hatékony utat kínálnak a gyártóknak a tisztább vágások, az alacsonyabb üzemeltetési költségek és a fenntarthatóbb gyártósorok felé.
- A lézervágás ma: ipari gázokra épülő precíziós folyamat
A lézervágás elengedhetetlen lett az autó- és repülőgépipartól kezdve az elektronikán, az orvostechnikai eszközökön, a textiliparon át a fémgyártásig. A technológia egy erősen fókuszált lézersugarat használ az anyagok megolvasztásához, égetéséhez vagy elpárologtatásához, így tiszta, precíz kontúrokat és ismételhető minőséget biztosít. A segédgáz – általában nitrogén (N₂), oxigén (O₂) vagy sűrített levegő – megválasztása meghatározó szerepet játszik a vágás minőségében, sebességében és költségében.
- A segédgázok kritikus szerepe: nitrogén, oxigén és sűrített levegő
Nitrogén: oxidációmentes, kiváló minőségű vágáshoz
A nitrogén tiszta, oxidációmentes környezetet biztosít, ami elengedhetetlen a rozsdamentes acél és a lágyacél vágásához. Megakadályozza az elszíneződést, megőrzi az élek integritását és stabilizálja a hőmérsékletet, ami segít elkerülni a torzulást. Inert tulajdonsága miatt ez a gáz a legkedveltebb olyan alkalmazásokhoz, ahol kiváló élek és pontosság szükséges.
Az Atlas Copco több speciális, a lézervágáshoz tervezett és gyártott berendezést kínál, ezektől olvasson tovább itt:
www.atlascopco.com/hu-hu/compressors/products/nitrogen-generators/lc-laser-cutting-range
Oxigén: vastag anyagokhoz és nagy áteresztőképességhez
Az oxigén exoterm reakciót vált ki a hevített szénacélban, ami további vágási energiát biztosít. Ezért optimális választás vastagabb anyagok esetén, ahol maximális termelékenység és gyors adagolás szükséges, például hajóépítés vagy nehézgépgyártás esetén.
Ha saját oxigént szeretne termelni, az oxigéngenerátoroktól itt olvashat tovább:
www.atlascopco.com/hu-hu/compressors/products/oxygen-generators
Sűrített levegő: a költséghatékony megoldás
A sűrített levegő segédgázként és tisztító levegőként, pneumatikus és kezelő rendszerekben egyaránt használható. Kiválóan alkalmas:
- Vékony anyagokhoz, pl. alumíniumhoz, horganyzott lemezhez
- Olyan alkalmazásokhoz, ahol az oxidáció nem jelent problémát
- Olyan műveletekhez, ahol a működési költségek és a sebesség a legfontosabb
A sűrített levegő gyakran jelentős költségcsökkentést és gyors vágási sebességet biztosít bizonyos anyagok esetében, ezért egyre népszerűbb választás.
- Helyszíni gáztermelés: stratégiai változás a lézervágási műveletekben
A lézeres gyártás meghatározó trendje a helyszíni gáztermelés felé való elmozdulás, különösen a nitrogén esetében. A helyszíni rendszerek jelentősen csökkentik a nitrogéngáz-palackok szállításától és külső beszállítóktól való függőséget, ami a következő fő előnyökkel jár:
- Költségmegtakarítás a palackok bérlésének és szállításának megszüntetésével.
- Megbízhatóság a zavartalan saját gázellátás révén.
- Rugalmasság a tisztaság és az áramlás gyártási igényekhez való igazításában.
- Fenntarthatóság az alacsonyabb CO₂-kibocsátás és a gázszállítás hiánya révén.
Az Atlas Copco NGP⁺ nitrogéngenerátorai például 99,999%-os tisztaságot érnek el, és zökkenőmentesen integrálhatók a VSD kompresszorokkal és tárolótartályokkal, így teljes lézervágási gázmegoldást kínálnak.
- Miért fontosabb a kompresszorhelyiség, mint valaha
A lézervágás teljesítményét nem csak a lézer határozza meg, hanem nagyban befolyásolja az azt támogató sűrített levegő rendszer is. A kiváló minőségű betáplált levegő, a megfelelő levegőkezelés, szűrés és nyomásstabilitás biztosítja, hogy a nitrogén- és oxigéngenerátorok hatékonyan működjenek, és a downstream folyamatok stabilak maradjanak.
A jól megtervezett rendszer komponensei a következők:
- VSD kompresszorok
- Légkezelés (szűrők, szárítók, kondenzátumkezelés)
- Megfelelő méretű légtartályok és csővezetékek
- Nitrogén- és oxigéngenerátorok
- Boosterek nagynyomású alkalmazásokhoz
Az ISO 8573‑1:2010 szabvány határozza meg a levegő tisztaságára vonatkozó követelményeket (részecskék, olaj, nedvesség), globális minőségi referenciaértékeket biztosítva a lézeres alkalmazásokhoz.
- A forradalmi változás: VSD (Variable Speed Drive – frekvenciaváltós) kompresszorok
Míg a segédgázok a vágás minőségét befolyásolják, a kompresszorok gyakorlatilag az összes működési költséget befolyásolják. Ez az a terület, ahol a VSD technológia átalakítja a modern gyárak gazdasági és környezeti helyzetét.
Hogyan működik a VSD technológia?
A VSD kompresszorok invertert használnak a motor fordulatszámának a valós idejű levegőigény alapján történő szabályozásához. Ahelyett, hogy folyamatosan teljes sebességgel működnének (mint a fix fordulatszámú kompresszorok), a VSD egységek intelligensen szabályozzák a teljesítményt, biztosítva a minimális energiafogyasztást.
Miért fontos a VSD?
- Akár 60%-os csökkentés az energiafogyasztásban a fejlett VSD modellek esetében.
- Lehetséges a rendszernyomás alatt történő indítás/leállítás, alacsony energiafogyasztás mellett.
- Megszünteti a lefúvási veszteségeket és csökkenti a szivárgás hatását.
- Biztosítja a stabilabb rendszernyomást és a szigorúbb tűréshatár-szabályozást.
Mivel az energia a kompresszor élettartamának költségeinek akár 80%-át is kiteheti, a VSD technológia gyors megtérülést és hosszú távú megtakarításokat biztosít, ami kritikus fontosságú az energiaigényes folyamatok, például a lézervágás esetében.
- A VSD fejlődése: a VSD-től a VSD⁺-ig és a VSDˢ-ig
Az Atlas Copco jelentős előrelépést ért el a VSD innováció terén:
VSD (1994)
Akár 35%-kal csökkenti az energiaköltségeket, és továbbra is kiváló választás a változó levegőigényű alkalmazásokhoz.
VSD⁺ (2013)
- Akár 50% energiamegtakarítás az alapjáraton való működéshez képest.
- Kompakt, függőleges kialakítás, amely 60%-kal csökkenti a helyigényt.
- Kivételesen csendes, így a felhasználási helyhez közelebb is felszerelhető.
- Beépített SMARTLINK csatlakozás a valós idejű felügyelethez.
VSDˢ (2021)
Az iparág arany standardjának tekinthető, és a következőket kínálja:
- Akár 60%-os energia-megtakarítás a fix fordulatszámú kompresszorokhoz képest.
- Intelligens hőmérséklet-szabályozás (STC) a kondenzáció kiküszöbölésére.
- Boost Flow Mode ideiglenes kapacitásnöveléshez.
- OPC UA csatlakozás az intelligens gyárakba való zökkenőmentes integrációhoz.
- Felügyelet és karbantartás: az üzemidő és az eszközérték maximalizálása
A modern rendszerek nagymértékben támaszkodnak a proaktív felügyeletre:
- Valós idejű diagnosztika
- Előrejelző riasztások
- Távoli felügyelet a SMARTLINK segítségével
- Csökkentett leállási idő és meghosszabbított berendezés élettartam
A felügyelet biztosítja a lézervágás optimalizált teljesítményét, miközben fenntartja a VSD kompresszorok és a helyszíni gázgenerátorok által biztosított hatékonyságnövekedést. Az Atlas Copco SMARTLINK távfelügyeleti rendszeréről itt olvashat többet:
www.atlascopco.com/hu-hu/compressors/service/efficiency/compressor-monitoring
Következtetés: A lézervágás hatékonyságának és vezérlésének új korszaka
A fejlett gázmegoldások és a VSD kompresszor technológia konvergenciája átalakítja a gyártást. A lézervágás pontosabbá, költséghatékonyabbá és fenntarthatóbbá válik, ha a megfelelő segédgázok, helyszíni generáló rendszerek és intelligens légsűrítés támogatja.
Az alábbiak alkalmazásával a gyártók jobb vágási minőséget, alacsonyabb energiaszámlákat és nagyobb ellenőrzést kapnak a működési teljesítmény felett:
- Az anyagokhoz és a minőségi követelményekhez igazított nitrogén-, oxigén- és sűrített levegő megoldások
- Helyszíni generátorok a megbízhatóság és a költségkontroll érdekében
- Páratlan energiahatékonyságot biztosító, új generációs VSD kompresszor rendszerek
Ez az integrált megközelítés jelzi a lézeralapú gyártás jövőjét, amelyben az energiahatékonyság, a pontosság és a fenntarthatóság tökéletes összhangban működnek.
Amennyiben kérdése van vagy szeretne személyre szabott tanácsadást, írjon erre a címre: kompresszor.hun@atlascopco.com
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Hulladékból üzemanyag
Körforgásos gazdaság – Napjaink egyik legnagyobb kihívása a hulladékkezelés és a hulladék-újrahasznosítás. Projektünk fő célkitűzése, hogy olyan iparban alkalmazható technológiát fejlesszünk, ami alkalmas a különböző műanyag-, gumi- és egyéb szénhidrogén-hulladékok (fáradtolaj stb.) újrafeldolgozására a körforgásos gazdaság jegyében – kezdi beszélgetésünket Papp Géza Bálint, a PGB Engineering Kft. ügyvezető igazgatója.
A feladat: olyan reaktorrendszerek megvalósítása, amelyek mezőgazdasági és szerves hulladékokból fosszilis energiahordozóként és alapanyagként használható szénhidrogén-frakciók kinyerésére alkalmasak, a körforgásos gazdaság keretein belül. A projektet a Siemens Zrt. a 2025-ös év inspiráló ipari projektjei közé választotta.
Mi volt a fejlesztés motivációja és a megrendelés háttere?
P.G.: Szerencsések voltunk, hiszen több mint kétévtizedes tapasztalattal, valamint a megfelelő referenciákkal és installált bázissal rendelkeztünk ahhoz, hogy a léptékhatás törvénye alapján megvalósíthassuk az első nem laborméretű, hanem ipari szintű „mini” technológiákat. Régóta dolgozunk K+F területen, és vegyipari oktatóberendezések gyártásában is elég erősek vagyunk, hiszen mi készítettük a MOL MK vegyipari műveletek tanlaborját 13 technológiával. A megrendelőnk a Pannon Egyetemen működő MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék volt. Hatalmas élmény volt kutatókkal együttműködni a technológiák kialakítása, megtervezése folyamán, és látni azt, amikor a beüzemelést követően elkezdték használni, és az elvárásaiknak, szimulációs modelljeiknek megfelelő vagy ahhoz közeli eredményekkel zárultak a kísérletek.
Milyen új lehetőségeket teremt a fejlesztés?
P.G.: Több nézőpontból megközelítve: az egyetem számára lehetőséget teremt ipari technológiai alapú kutatások, fejlesztések megvalósítására. Ezen fejlesztések eredményeként pedig várhatóan másként lehet majd gondolni ezekre a hulladékokra, amelyek a megfelelő folyamatokat követően kisebb szénatomszámú, már nem polimer állapotú anyagként újra alapanyaggá válnak, és más gyártási folyamatokban vagy újrahasznosított fosszilis tüzelőanyagként folytatják körforgásukat. A tanszéki eredmények tették lehetővé, hogy Közép-Európa legnagyobb olajipari vállalata, a MOL ültethesse át a gyakorlatba mindezt, ami a MOHU integrációjával korlátlan alapanyagforrást és állandóan megújuló körforgást jelent. Ennek eredményeként a műanyag zacskókra, a csomagolóanyagokra, fóliákra, műanyag edényekre stb. talán más szemmel fogunk tekinteni.
A PGB Engineering Kft. szempontjából hihetetlen tapasztalatot és referenciát jelent a projekt. Természetesen azt sem téveszthetjük szem elől, hogy ez egyértelműen belépési lehetőség a kutatási piacra, nagyon komoly installált bázissal, hiszen 5 technológiát foglal magában a projekt:
- Termikus-katalitikus reaktorrendszer(P_max = 100 bar, T_max = 650 °C, robbanásbiztos kivitelben),
- Vízgőzös pirolízis-reaktorrendszer(T_max = 1 000 °C, robbanásbiztos kivitelben),
- Műanyagkrakkoló reaktorrendszer(4 db reaktort foglal magában, T_max = 650 °C, robbanásbiztos kivitelben),
- Méretnövelt tenzides reaktorrendszer(3 db reaktort foglal magában),
- Elgázosító reaktorrendszer(3 db reaktort foglal magában, T_max = 950 °C, robbanásbiztos kivitelben).
Miként valósították meg a fejlesztést?
P.G.: Egy ilyen projekt hosszú tervezési folyamat eredménye; 10–12 hónapig tartott a tervezés. Ennek az első szakasza az igényfelmérés volt. Teljesen természetes, hogy egy kutató olyan berendezést szeretne használni, ami multifunkcionálisan mindenre alkalmas, ezért első körben ennek a határait kellett meghatároznunk és lefixálnunk. Ezt követte a tervezés második lépcsője: a környezet és az épület adottságainak figyelembevételével történő kalkuláció, hiszen be kell férniük a technológiáknak, emellett karbantarthatónak és hozzáférhetőnek kell lenniük egy nem erre a célra tervezett épületrészben. Természetesen a projekt részét képezte ennek a komplett újratervezése, a megfelelő elszívások, energetikai alrendszerek és egyebek kialakítása. Mint minden projektünk esetében, itt is a terveket egy tervzsűri bírálta el, és az elfogadást követően indulhatott az anyagbeszerzés és a gyártás. Ez a folyamat újabb 12–14 hónapot vett igénybe. Közel 100 ember dolgozott a feladaton, ami szintén komoly kihívás elé állított minket, kezdve a logisztikától az épületen belüli daruzáson át a komplett installáción a végső takarításig.
Milyen Siemens eszközöket alkalmaztak, és milyen feladatokra?
P.G.: A villamos irányítástechnikai rész kialakításában alkalmaztuk a Siemens-eszközöket. A reaktorok vezérlését két SIMATIC S7-1500 PLC-konfiguráció látja el, amelyhez a reaktorokon elhelyezett hat darab Siemens robbanásbiztos kivitelű, rozsdamentes acél szekrényben SIMATIC ET200 állomások találhatók; ezek közvetlenül képesek a gyújtószikramentesen leválasztott mérési jeleket fogadni. A szivattyúkat és ventilátorokat SINAMICS G120 típusú frekvenciaváltók vezérlik. A villamos fűtéseket SIRIUS 3RF szilárdtest relék kapcsolják, a technológiai nyomásokat SITRANS P220 robbanásbiztos kivitelű nyomástávadók mérik. Az alapanyag-adagolást SIWAREX WP321 gyújtószikramentes mérlegrendszer biztosítja. Az irányítástechnika kommunikációs gerincét PROFINET hálózat szolgáltatja, amelyhez Siemens SCALANCE XB hálózati kapcsolókat alkalmaztunk. A PROFINET kiépítéséhez Siemens ipari Ethernet-kábelt és fém kialakítású RJ45-csatlakozókat használtunk. A számok tükrében a projekt Siemens-vonatkozású irányítástechnikai része: gyújtószikramentes körök száma: 448; frekvenciaváltós hajtások száma: 17; villamos fűtések száma: 53; PID-szabályozókörök száma: 50; PROFINET-állomások száma: 37. Az energiaelosztás 24 voltos egyenáramú rendszerét Siemens SITOP PSU tápegységek és PSE biztonsági modulok biztosítják.
Mik a következő lépések a projekt kapcsán?
P.G.: A Pannon Egyetemen a MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék folyamatosan folytatja a kísérleteket, amelyek eredményeként kialakítják az utat a valós körforgásos gazdaság irányába. A PGB Engineering támogatja az egyetemet és a kutatást, segítséget nyújt a berendezések tisztítása és karbantartása kapcsán.
www.pgbengineering.hu, www.siemens.hu
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A Samsung Galaxy S26 Ultra nyerte a „Best in Show” díjat a 2026-os Mobile World Congress Global Mobile Awards gáláján
-
Ipar2 hét ago
Új mérföldkő a Waberer’s vasútlogisztikai szegmensében
-
Gazdaság2 hét ago
Az ablaktörlőtől a kevlárig: különleges nők, akik átírták az autózás történetét
-
Szórakozás2 hét ago
A Samsung Electronics már 20. éve őrzi helyét a világ legmeghatározóbb tévémárkái között
-
Gazdaság2 hét ago
Közel 220 millió forintot fordított a SPAR társadalmi célú kezdeményezésekre 2025-ben
-
Gazdaság2 hét ago
Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája: idén is várják a hallgatókat a Széchenyi István Egyetem rendezvényére
-
Egészség2 hét ago
Jelentősen erősödik Magyarország prenatális genetikai vizsgálati kapacitása
-
Gazdaság2 hét ago
SIRHA Budapest: innovatív kutatásaival mutatkozott be a régió legnagyobb élelmiszeripari kiállításán a Széchenyi István Egyetem











