Ipar

Digitális arcfelismerő technológiában erős vállalat bővít Budapesten

Noha korábban sokan idegenkedtek a digitális arcfelismerő rendszerektől, ma már egyre többen ezzel a megoldással oldják fel az okostelefonjukat, a következő évtizedben pedig várhatóan négyszeresére nő az arcfelismerés jelenleg 4 milliárd dolláros piaca.

A rendezvényszervezéstől a vendéglátáson át a biztonságtechnikáig számos iparág húzhat hasznot a technológiából, és ebből magyar szakemberek is kivehetik a részüket. A Budapesten fél éve fejlesztőközpontot nyitó amerikai szoftvercég, az Exadel ugyanis olyan megoldást kínál, amellyel akár kisvállalkozások is könnyedén beépíthetik az arcfelismerést szolgáltatásaikba, még akkor is, ha nincs semmilyen tapasztalatuk a gépi tanulás terén.

Már közel minden második felhasználó „arcával” oldja fel telefonját

Piackutatások szerint 2020-ban 3,86 milliárd dollárra rúgott az arcfelismerő technológiák piaca, és az évtized végéig évente várhatóan 16 százalékkal fog bővülni. Noha néhány éve gyakran lehetett olvasni az arcfelismeréssel kapcsolatos személyiségi jogi aggályokról, a közelmúlt trendjei azt mutatják, hogy sok esetben az emberek szívesen használják a technológiát, és nem idegenkednek attól, hogy más területeken is alkalmazzák. Egy 2021-ben készült brit jelentésből például kiderült: az emberek 82%-a támogatja, hogy a biztonsági szervek arcfelismerő szoftvereket vessenek be.

A Mercator Advisory Group tanácsadócég felmérése szerint pedig egyre nő azok száma, akik valamilyen biometrikus azonosítási formát részesítenek előnyben az okostelefonjuk használatakor. 2020-ban már a felhasználók 41 százaléka oldotta fel így a képernyőjét (másfélszer többen, mint egy évvel korábban), és bár az ujjlenyomat használata még népszerűbb, az arcfelismerés népszerűsége rohamléptékben emelkedik. A telefonokba épített biometrikus érzékelőket pedig az appfejlesztők is kihasználhatják, például hosszú távon kiválthatják a ma még gyakran kényelmetlen kétlépcsős azonosítást az ezt megkövetelő internetbanki alkalmazásokban vagy fizetési megoldásoknál.

Nagyobb biztonság, gyorsabb check-in

A technológiának azonban nemcsak a biztonsági szervek, telefongyártók és appfejlesztők vehetik hasznát, a jövőben várhatóan gyorsan bővül majd a felhasználási területek száma.

„Egy arcfelismerésre alkalmas szoftvert számos cég haszonnal tud beépíteni szolgáltatásai közé – magyarázza a Eyal Zucker, a CompreFace nevű megoldást fejlesztő Exadel budapesti központjának vezetője. – Egy ingatlanüzemeltető cég a beléptető és biztonsági rendszerekben alkalmazhatja, mivel képes felismerni, ha bizonyos területre illetéktelenek próbálnak belépni. Rendezvényhelyszíneken, szállodákban, repülőtereken a check-innél válthatja ki az időigényesebb azonosítási módokat az arcfelismerés. De akár lehetőséget ad arra is, hogy a köztéri hirdetéseknél korra vagy nemre jobban célzott, releváns reklámok jelenjenek meg az arra járóknak.”

Egy ilyen megoldás bevezetése speciális szaktudást igényel, ami kis- és középvállalkozások, de gyakran még nagyvállalatok esetén sem áll mindig rendelkezésre házon belül. Ez a kihívás azonban áthidalható szakértők által fejlesztett, „konyhakész” megoldások bevezetésével.

„Az arcfelismerő technológia alapja a mesterséges intelligencia, azon belül is a gépi tanulás (machine learning) – mutat rá Eyal Zucker. – Az ezekre a előremutató technológiákra szakosodott cégek ugyanakkor fejlesztenek olyan »konyhakész« megoldásokat, amelyeket a gépi tanulásban nem jártas ügyfelek egyszerűen levehetnek a »polcról«, és beépíthetik saját szolgáltatásiakba, szoftvereikbe. Mindezt úgy, hogy közben maximális figyelmet fordítunk a szenzitív adatok védelmére.”

Szakértői központ lehet Budapest

A jövőben egyre több ilyen megoldás jelenik majd meg a piacon, és ebből a magyar szürkeállomány is nagymértékben kiveheti a részét. Az egyik piacvezető „dobozos megoldás” ugyanis az Exadel által fejlesztett CompreFace, és az amerikai központú szoftvercég 2021 végén Budapesten is irodát nyitott. A központba rövid időn belül 100 fejlesztőt kívánnak felvenni, hogy a legkorszerűbb technológiákon dolgozzanak a mesterséges intelligenciától és gépi tanulástól a felhőig számos programozási nyelven.

„Elsősorban a rendelkezésre álló tehetséges szakemberek miatt döntöttünk úgy, hogy Magyarországon terjeszkedünk, és célunk, hogy a magyar iroda hosszú távon az Exadel szakértői központjává váljon, ahol a munkatársak világszínvonalú innovatív megoldásokat fejlesztenek ki – szögezte le Eyal Zucker. – Mivel az Exadel egyszerre kínálja a multinacionális cégek biztonságát és az induló vállalkozások szabadságát, rugalmasságát. Bízunk benne, hogy vonzó ajánlatot tudunk adni a magyar szakembereknek. Vagyis miközben a multikra jellemző nemzetközi karrierlehetőségeket és juttatásokat biztosítja a vállalat, egyúttal arra is lehetőséget ad, hogy a munkatársak otthonról vagy bárhonnan végezzék munkájukat. Természetesen bármikor lehetőségük van bejönni dolgozni a modern, Duna-parti irodába is Budapest belvárosában, ahol csapattalálkozókra, meetupokra, rendezvényekre is várjuk a kollégákat.”

Related Topics:arcfelismerő budapest fejlesztés kkv központ szakértő szoftver

Up Next

A válsághelyzet ellenére rekordszinten teljesít a magyar ipar

Don't Miss

Csúcstechnológiás gumiabroncsok és mobilitási megoldások a jövő járműflottái számára

Ipar

Hatékonyabb és fenntarthatóbb működést hoz a repülőtereknek a Schneider Electric új megoldása

Egy új, kifejezetten a repülőterek számára kifejlesztett platformot mutatott be a Schneider Electric. Az „Integrated Platform Operations Center” (IPOC) nevű megoldás révén egyetlen felületen, valós időben lehet követni az energiaellátást, az eszközök állapotát és az üzemeltetést. A rendszer segíti a repterek üzemeltetőit a teljesítmény javításában, a rugalmasság növelésében és a dekarbonizáció felgyorsításában.

Bár az utasforgalom várhatóan több mint duplájára nő 2040-re, sok repülőtér még mindig akár 30-nál is több, egymástól elkülönülve, szigetszerűen működő rendszert üzemeltet a terminálokon, a földi és a légi kiszolgálásban. Az integráció hiánya amellett, hogy csökkenti a működési hatékonyságot, megnehezíti a valós idejű döntéshozatalt is. Emellett a repülőterekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, többek között a nettó zéró kibocsátás elérésére kitűzött 2050-es határidő, valamint az emelkedő energiaköltségek kezelése miatt, amelyek a repülőtéri működési kiadások 10–15 százalékát adják.

A világ egyik vezető energia-technológiai vállalatához, a Schneider Electrichez tartozó AVEVA szoftverére épülő IPOC egyetlen platformban egyesíti az energiamenedzsment, automatizálási és ipari rendszereket. Így közvetlen kapcsolatot teremt a repülőtéri rendszerek, az üzemeltetésben dolgozó szakemberek és a kritikus folyamatok többsége között. Az IPOC átfogó képet nyújt a terminálokon működő, a légi és földi kiszolgáló rendszerekről, javítva a koordinációt és a valós idejű döntéshozatalt. A megfelelő kontextusba helyezett adatok támogatják a problémák korai felismerését és az incidensek gyorsabb osztályozását, ezáltal segítik az üzemeltetőket zavarok esetén a gyorsabb reagálásban.

Az IPOC integrálja a valós idejű energiafelhasználási adatokat és a kapcsolódó üzemeltetési információkat, így az utasélmény befolyásolása nélkül lehet jobban hozzáigazítani a fogyasztást a kereslethez. A sablonalapú, objektumorientált architektúra felgyorsítja a szabványosított eszközök bevezetését: a modelleket elég egyszer létrehozni, ezután több helyszínen is fel lehet használni őket. Ez lehetővé teszi a repülőterek számára, hogy többletköltségek nélkül szabványosítsák az egyes terminálokon az eszközök modellezését.

Már most is érezhető a pozitív hatás

A barcelonai El Prat repülőtéren az egymástól elkülönülve működő 20 rendszert az IPOC-hoz hasonló AVEVA System Platform-mal váltották le. A platformmal az üzemeltetők egyetlen, egységes felületen követhetik a terminál, a poggyászkezelés, a HVAC (fűtés, hűtés, szellőztetés) rendszerek és az erőmű működését. Így kevesebb az energia- és erőforrás-pazarlás, és hatékonyabbá válik a létesítmény működése. Az új platform kulcsszerepet játszott a jelentős fejlesztésekben, például az új terminál, a kifutópálya és a műholdas kapcsolatot biztosító épület megvalósításában. Emellett hozzájárult ahhoz is, hogy a repülőtér évente több mint 29 millió utasnak nyújtson jobb utazási élményt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

MEORGA MSR-szakkiállítás Bécsben

Április 15-én az Austria Center Vienna ad otthont a MEORGA MSR-szakkiállításnak, amely a mérés-, irányítás- és szabályozástechnika (MSR), a folyamatirányító rendszerek, valamint az ipari automatizálás területének meghatározó szakmai rendezvénye.

A kiállításon mintegy 120 vállalat – köztük a szektor vezető szereplői – mutatja be termékeit, rendszereit és szolgáltatásait. A látogatók átfogó képet kaphatnak a legújabb technológiai fejlesztésekről, mérő- és vezérlőeszközökről, valamint az automatizálási trendek aktuális irányairól. A kiállítói jelenlétet gyakorlatorientált szakmai előadások egészítik ki, amelyek betekintést nyújtanak az MSR-technika jelenlegi állásába és alkalmazási lehetőségeibe.

A standokon a kiállító cégek szakértő munkatársai várják az érdeklődőket, elősegítve a célzott, megoldásközpontú szakmai egyeztetéseket. A rendezvény nemcsak új üzleti kapcsolatok kialakítására kínál lehetőséget, hanem a meglévő partnerkapcsolatok ápolására is ideális fórumot biztosít. A szakkiállítás elsősorban olyan szakembereknek és döntéshozóknak szól, akik vállalatuknál a teljes értéklánc mentén felelősek a termelési és üzleti folyamatok hatékonyságának fejlesztéséért.

MEORGA MSR

Időpont: 2026. április 15.,

Helyszín: Austria Center Vienna (ACV), Bruno-Kreisky-Platz 1, AT-1220 Bécs

A részvételhez előzetes regisztráció szükséges, amely a szervező honlapján keresztül érhető el. A regisztrációt követően a látogatók QR-kóddal ellátott belépőkártyát kapnak, amely ingyenes belépést biztosít a rendezvényre.

www.meorga.de/wien

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Még gyorsabb és hatékonyabb lehet az MI-t kiszolgáló adatközpontok létrehozása a Schneider Electric új megoldásaival

A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló, újgenerációs adatközpontok tervezését, működésének szimulálását, megvalósítását és üzemeltetését új szintre emelő fejlesztéseket mutatott be a Schneider Electric, az NVIDIA és az AVEVA. Az újdonságok között megtalálható egy új referencia-terv az NVIDIA Vera Rubin architektúrájára, valamint egy speciális digitális iker megoldás is.

A San Jose-ban megrendezett NVIDIA GTC konferencián bejelentett újdonságok amellett, hogy tovább erősítik a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata, a Schneider Electric és az NVIDIA közötti együttműködést, átfogó alapot kínálnak a gigawattos teljesítményű MI-gyárak létrehozásához. Az eseményen mutatták be az egyik első, kifejezetten az NVIDIA Vera Rubin NVL72 rackek igényei alapján megalkotott MI-referencia tervet. A validált referencia terv lefedi az áramellátást és a hűtést, és integrálták a Schneider Electric vezérlő referencia terveivel. A referencia terv az NVIDIA legújabb rack-méretű rendszerei által támasztott infrastrukturális követelmények figyelembevételével készült. Ennek megfelelően lehetővé teszi többek között az új áramelosztást 480 voltos megnövelt tápfeszültséggel, valamint a nagyobb hatékonyság érdekében a magasabb, akár 45 fokos „TCS-hurok” hőmérsékletet.

Az új referencia terv támogatja egy olyan IT architektúra kialakítását, amelyben az MI-rackekből álló klaszterek osztoznak a hálózati, tároló, CPU és támogató infrastruktúrán. Emellett azáltal, hogy az adatközpontok tervezése során lehetőséget teremt arra, hogy több ponton üzemeljenek a GPU-rackek, maximalizálja a token-teljesítményt.

A referencia-tervet az elektromos rendszer tervezése kapcsán ETAP-modellekkel, míg az elrendezés és a légáramlás vonatkozásában ITD CFD-modellekkel validálták.

Új AVEVA digitális iker architektúra a gigawatt-méretű MI-gyárakhoz

Az NVIDIA GTC-n bemutatott újdonságok között van a Schneider Electric tulajdonában lévő, az ipari szoftvere területén meghatározó szereplőnek számító AVEVA új, teljes életciklusra kiterjedő digitális iker architektúrája. A megoldás maximalizálja a GPU-k hatékonyságát, és felgyorsítja az MI-gyárak létrehozását. A Schneider Electric elkötelezett amellett, hogy az AVEVA fejlett szoftvereinek támogatásával SimReady-kompatibilis eszközöket és digitális ikreket hozzon létre az NVIDIA Omniverse segítségével. Ezzel a bejelentéssel az AVEVA mérnöki és üzemeltetési szoftverei beépültek az NVIDIA Omniverse DSX Blueprintbe és ökoszisztémájába.

Miután a rendszerarchitektúra összeállt az NVIDIA Omniverse környezetben, az AVEVA több területre kiterjedő szimulációkat hajt végre, hogy ellenőrizze, hogyan működne valós körülmények között. Ez magában foglalja az áramelosztás, a termodinamika, a légáramlás és a vezérlés modelljeinek megalkotását. Ezek a szimulációk lehetővé teszik a tervezés optimalizálását, a különböző terhelési és környezeti feltételek közötti működés gyors értékelését, valamint a rendszer fizikai kiépítése előtti végső rendszerellenőrzést.

„Ahogy a mesterséges intelligencia jelentette terhelés mind méretében, mind összetettségében nő, az adatközpontok tervezésénél minimálisra kell csökkenteni a hibázás lehetőségét. Ahhoz, hogy nagy léptékben tudjuk hasznosítani az MI-t, szorosan integrált elektromos, hűtési és digitális architektúrákra van szükség, amelyek képesek kielégíteni a példátlan teljesítményigényeket, miközben fenntartják a maximális energiahatékonyságot. A fejlett szoftverek, a digitális ikrek és a validált referencia-tervek kombinálásával az üzemeltetők szimulálhatják és optimalizálhatják az infrastruktúrát, még mielőtt egyetlen racket is üzembe helyeznének. Ez a megközelítés csökkenti a kockázatot, felgyorsítja a telepítést, és biztosítja a következő generációs MI-gyárak működtetéséhez szükséges hatékonyságot és rugalmasságot”

– mondta el Manish Kumar, a Schneider Electric „Secure Power & Data Centers” üzletágának ügyvezető alelnöke.

„A gigawatt-méretű MI-gyárak alapvetően új típusú, energiahatékony és rendkívül kiszámítható infrastruktúrát igényelnek. Az NVIDIA és a Schneider Electric együttesen biztosítja azokat az energiaellátási, hűtési és digitális iker architektúrákat, amelyekre szükség van ahhoz, hogy ügyfeleink számára felgyorsítsuk ezek megvalósítását”

– mutatott rá Vladimir Troy, az NVIDIA MI-infrastruktúráért felelős alelnöke.

NVIDIA Nemotron Agentic MI modell tesztelése riasztáskezelési szolgáltatásokhoz

A Schneider Electric az eseményen bejelentette azt is, hogy sikeresen tesztelte az NVIDIA Nemotron modellt egy új, riasztáskezelési funkcióval rendelkező MI ügynök megvalósításához. Ez a szolgáltatás egy régóta fennálló kihívásra ad választ az adatközponti iparban: a riasztások rendszer szintű értelmezésére a kiváltó okok azonosítása és a megfelelő intézkedések meghatározása érdekében.

A Schneider Electric megoldása több rendszerből származó, valós idejű IoT-adatokat felhasználva, integrált eszközök segítségével önállóan elvégzi az elemzést, a diagnosztikát és javaslatokat tesz a szükséges intézkedésekre. A szakértő technikusokkal együttműködve a technológia gyorsabb és következetesebb hibaelhárítást biztosít, csökkenti a felesleges kiszállásokat, és javítja az üzemeltetési rugalmasságot.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!