Ipar

Százezreket spórolhat a működésén egy cég, ha betartja ezeket a tanácsokat

A vállalkozások informatikai rendszere akár már egy 5 pontos átvilágító audittal felmérhető és fejleszthető.

Míg korábban egyértelműen az innováció egyik meghatározó lépése volt, ha egy cég az informatikai rendszerét felhőalapúra helyezte, a jelenlegi gazdasági helyzetben ez már költségcsökkentés szempontjából kerül előtérbe. Az informatikai rendszer és működési háttér újragondolásával, hatékonyabbá tételével ugyanis akár milliókat is spórolhat éves szinte egy vállalkozás.

„Ha a hatékonyságról van szó, elsőre nem biztos, hogy a IT rendszer és a működéshez szükséges informatikai háttér felülvizsgálata eszébe jut egy cégvezetőnek, pedig akár már egy öt pontos, egyszerű felmérés során rengeteg fejlesztendő terület és felesleges költés feltárható”

– mondta Juhász Viktor, a felhőmegoldásokat szállító iSolutions Kft. ügyvezetője.

Pontos eszközleltár – folyamatosan frissítve!

Az első és egyik legfontosabb pontja a folyamatnak, hogy készüljön egy pontos eszközleltár és ez a lista folyamatosan karban legyen tartva. Amint kap a vállalkozás egy egységes képet az eszközparkról, a költségek jóval tervezhetőbbé válnak: pontosan látni fogja a vezetés, hogy az adott évre mekkora kiadást jelent az eszközök karbantartása, javítása, újak vásárlása.

„Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy az informatikai menedzsmentben az eszközparkkal foglalkozzunk. Az informatika azonban egy eszközalapú ágazat és valójában a költségek nagy hányadát ezek beszerzése, karbantartása, javítása teszi ki. Ezen futnak a szoftverek, és ha nincs egy biztos alap, akkor akadozik a működés és többletköltségekkel is számolni kell”

– hangsúlyozza Juhász Viktor.

Általánosan elmondható, hogy egy számítógépet például 3 évente biztosan át kell vizsgálni. Sokan 5-6 évig is húzzák ezt a folyamatot, ilyenkor azonban a legtöbb gép már cserére szorul. Nem mindegy, hogy egyszerre lecserél egy cég 20 számítógépet, gépenként 300 ezer forintért, vagy folyamatosan ellenőrzi, szinten tartja a gépek állapotát, elvégi a szükséges frissítéseket. Ebben az esetben erre évente el tud különíteni egy összeget, amit rászán a karbantartásra, az esetleges gépcserékre. Ugyanígy a céges mobiletelefonokról is érdemes listát vezetni és ellenőrizni az állapotukat.

Valóban annyi felhasználóm van, mint e-mail címem?

A következő lépés egy általános felhasználói menedzsment ellenőrzés. Ez elsősorban biztonsági szempontból fontos, de költségek tekintetében is érhetik meglepetések a cégeket. Elsőként meg kell nézni, hogy azoknak a korábbi munkatársaknak, akik már elmentek a cégtől, töröltük-e minden hozzáférésüket. Az iSolutions szakértője kiemeli: gyakran tapasztalható egy ilyen átvilágításnál, hogy egy 25 fős cégnél akár 35-40 embernek van céges e-mail címe, belépési engedélye a rendszerbe. Ez rendkívül veszélyes lehet adatvédelmi szempontból. Emellett gyakori, hogy a már kilépett dolgozó után is fizeti a cég a felhőalapú szolgáltatásokat, vagy bizonyos szoftvereket, kibervédelmi programokat, vírusirtókat. Sok cégvezető nem nézi meg az erről szóló számlákat, hanem automatikusan fizet. Ez pedig éves szinten akár több százezer forint kidobott pénzt is jelenthet a vállalkozás számára.

A rendszeres költségek átvizsgálása, optimalizálása kulcskérdés

Az informatikára fordított büdzsével szorosan összefüggő rendszeres kiadások például az internet, a mobiltelefon, az irodai telefonálás költsége, a nyomtatóbérlet- és szerviz, de a rendszergazda díjazása is vagy a programlicencek is.

„Ezeknek a díja évről-évre változik és változhat, érdemes felülvizsgálni, hogy ugyanaz a szolgáltatást esetleg hűségidő módosítással, vagy régi ügyfélkedvezménnyel olcsóbban elérhető-e. Vagy ugyanazért a költségért kaphat-e a vállalkozás jobb, bővített szolgáltatást.”

– tette hozzá Juhász Viktor. Ehhez persze végig kell nézni a bejövő számlákat, a szakértői tanácsokat érdemes meghallgatni, átvizsgálni a karbantartási és előfizetési szerződéseket. Időigényes munka, de megéri a hatékonyságnövelés és költségcsökkentés érdekében.

Szoftverkörkép és felhőkérdés

A negyedik lépés átnézni, hogy milyen szoftverekkel dolgozik a vállalkozás. Milyen például a számlázóprogram, vagy milyen egyéb szoftverek érhetőek el a piacon, amik hatékonyabbá, olcsóbbá tehetik a működést. Ehhez javasolt külső tanácsadó igénybevétele, aki abban is segít dönteni, hogy érdemes-e például „felhőbe költözni” a saját szerverfenntartás helyett.

„Ez a kérdés most különösen aktuális az energiaárak növekedése miatt. Míg eddig elsősorban azért került fókuszba a felhőbe költözés, mert valóban egy innovatív megoldás és bárhonnan elérhető, így kényelmes a munkatársaknak. Mára ez a lépés költségszempontból válik egyre fontosabb kérdéssé. A saját szerver valójában egy nagyon drága megoldás. A gép költsége csak a kezdet, ehhez jönnek az üzemeltetéshez kapcsolódó díjak és az áramfogyasztás. Utóbbi a jelenlegi gazdasági helyzetben szinte megjósolhatatlan mennyibe fog kerülni”

– hangsúlyozza Juhász Viktor.

A hosszútávú hatékonyság és költségcsökkentés érdekében meg kell nézni a vállalkozás működésének azon pontjait, folyamatait is, amit meg lehetne támogatni egy informatikai fejlesztéssel. Például van egy webshopja egy cégnek és bizonyos folyamatokat, amelyeket már szoftveres támogatással egyszerűbbé lehetne tenni, még mindig kézzel kezelik. Ez kapcsolódhat akár az értékesítéshez, akár a raktározáshoz, logisztikához. Egy jó informatikai partner ebben is nagyon sokat segíthet.

A jó rendszergazda fontosabb, mint eddig bármikor

A jó rendszergazda mindig kincset ér egy vállalkozásnak, de a jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos, hogy megfelelő partneri viszony jöjjön létre a két fél között.

„Nagyon fontos, hogy lehessen a rendszergazdával, IT-partnerrel is beszélgetni az üzleti folyamatokról, elvárásokról. Értse, hogy mi a vállalkozás célja, arra javasoljon hatékony informatikai megoldásokat. Nagyon lényeges továbbá, hogy a vállalkozás számára világossá váljon, hogy a rendszergazda hogyan dolgozik, engedjen betekintést a munkájába, munkafolyamataiba. Tudja alátámasztani a döntéseit, javaslatait. Ha mindent a legolcsóbban akar megoldani, de ezt nem tudja megindokolni, csak az árral, akkor az gyanús kell, hogy legyen”

– véli Juhász Viktor. Hozzáteszi: a hangsúly a hatékonyságon van és nem a legolcsóbb megoldáson. Természetesen ez nem az jelenti, hogy a legdrágább a legjobb, de a legolcsóbbat kezelje mindenki fenntartásokkal. Az elérhetőség és rendelkezésre állás kérdése szintén kiemelten fontos, hiszen egy nem elérhető rendszergazda hatalmas károkat tud okozni a vállalkozás számára. Képzeljük csak el, ha mondjuk 3 napig nem elérhető/nem száll ki a helyszínre és azalatt a cég nem működik, az mekkora üzleti kárt jelenthet.

Fél év alatt rendbe szedhető egy vállalkozás informatikai háttér rendszere

A bemutatott öt pontból álló audit egyes részei viszonylag rövid, míg más részei hosszabb idő alatt valósíthatók meg. A kulcs a tudatos tervezésben rejlik, amihez javasolt egy ütemterv készítése.

„Míg egy víruskereső program akár egy nap alatt lecserélhető, addig például az internet-előfizetés módosítása vagy a nyomtató bérleti és szerviz feltételeinek megváltoztatása akár hónapokat is igénybe vehet. A lényeg, ha egyszer megtörténik a hatékonyság és költségoptimalizálás, akkor folyamatosan foglalkozni kell vele. Ezzel időt és pénzt takaríthatnak meg a vállalkozások és ebben jelentenek hatalmas segítséget a profi tanácsadó szolgáltatók”

– összegez az iSolutions szakértője.

Related Topics:cég frissítés informatika isolutions rendszer spórolás

Up Next

Magasabb termelés, kisebb fogyasztás

Don't Miss

A Nissan a Siemensszel fejleszti gyártósorait

Ipar

A Schneider Electric és a Bloomberg létrehozta az Energia-Technológiai Koalíciót

A Schneider Electric a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a Bloomberg New Economy létrehozta az „Energy Technology Coalition” („Energia-Technológiai Koalíció”) nevű kezdeményezést.

Az új szervezet célja, hogy a különböző iparágakból érkező döntéshozók és szakértők bevonásával felgyorsítsák az energiafogyasztást hatékonyabbá, rugalmasabbá és a változó helyzethez jobban alkalmazkodóvá tevő új technológiák bevezetését.

Napjainkban az energetikai beruházások egyre inkább a növekvő népesség és a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok gyorsan emelkedő villamosenergia-igényének kiszolgálására irányulnak, az Energia-Technológiai Koalíció pedig arra fókuszál, hogy hogyan lehet az energiát hatékonyabban felhasználni. A kezdeményezés résztvevői felmérik, hogy az MI és más előremutató technológiák hogyan nyújthatnak olyan megoldásokat, amelyek optimalizálják az energiafelhasználást és javítják a villamos hálózat reagálóképességét, lehetővé téve még több energiaforrás integrálását.

Az Energia-Technológiai Koalíció arra ösztönzi az energia-, technológiai és infrastrukturális szektorok vezetőit, hogy meghatározzák, hol és miért lassú a keresleti oldali technológiák – például az MI-alapú hálózatkezelés, a digitális ikrek és az ipari automatizálási rendszerek – bevezetése, és milyen eszközökkel lehetne gyorsítani azok elterjedését. A szervezet célja, hogy adatokkal alátámasztott megoldásokat és keretrendszereket tegyen közzé, amelyek enyhítik az okosabb, tisztább energiafelhasználásra való átállás során felmerülő aggályokat.

„A rugalmas és megfizethető energiaellátás jövőjének megteremtése a technológiai és az energetikai szektorok közötti szoros együttműködést igényel. Az együttműködés és az olyan innovációk kihasználása révén, mint a mesterséges intelligencia és a digitális ikrek, megerősíthetjük a hálózatot, javíthatjuk a megbízhatóságot, és mindenki számára elérhetőbbé és költséghatékonyabbá tehetjük az energiát. A Schneider Electric elkötelezett amellett, hogy az iparág vezetőivel együttműködve olyan megoldásokat kínáljon, amelyek támogatják a gazdasági növekedést és biztosítják, hogy energetikai infrastruktúránk megfeleljen a jövő igényeinek. Ezért örülünk, hogy részt vehetünk ebben az új koalícióban”

– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Az Energia-Technológiai Koalíció alapító tagjai között ott van Christina Shim, az IBM fenntarthatósági igazgatója; John D. Sterman professzor, az MIT System Dynamics Group igazgatója; Claire O’Neill, az Oxy non-executive igazgatója és az Egyesült Királyság korábbi energiaügyi minisztere; Arch Rao, a SPAN alapítója és vezérigazgatója; Manon van Beek, a TenneT vezérigazgatója. A következő hónapokban további tagok csatlakoznak hozzájuk.

„A keresleti oldali innovációt és beruházásokat túl gyakran figyelmen kívül hagyjuk, amikor a jövőről gondolkodunk. Függetlenül attól, hogy mennyire szén-dioxid-intenzitású az energiaellátó rendszer, a kereslet jobb kezelése hatalmas költség-, hatékonysági és rugalmassági előnyökkel jár. Ma már sokkal könnyebb ezt megérteni – különösen az energiaintenzív iparágak számára, amelyek sok régióban strukturálisan magas energiaköltségekkel küzdenek”

– tette hozzá Claire O’Neill.

„Kritikus pillanatban vagyunk, amikor a digitális infrastruktúra és az energiarendszerek egyre gyorsabb ütemben konvergálnak. Nyilvánvaló, hogy a világnak előnyös lenne, ha összehangoltan lépne fel annak érdekében, hogy tiszta, rugalmas és hatékony energiaellátással biztosítsuk a mesterséges intelligencia és gyorsan bővülő számítási igények kiszolgálását a következő generációk érdekében. A legjobb szakemberek összefogásával az Energia-Technológiai Koalíció elősegíti az új innovációk, partnerségek és politikák kialakulását, amelyek szükségesek a jövő felelősségteljes energiaellátásához”

– mondta Karen Saltser, a Bloomberg Media vezérigazgatója.

Az Energia-Technológiai Koalíció első személyes találkozóját 2026 januárjában rendezik meg a Bloomberg House-ban, Davosban, a Világgazdasági Fórum éves találkozójának keretében. A tagok a megvalósítható stratégiák, kísérleti programok és keretrendszerek kidolgozásával foglalkoznak majd, amelyek meghatározzák, hogyan használják és kezelik az iparágak az energiát a mesterséges intelligencia korában.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Tovább bővült a Schneider Electric SF6-mentes portfóliója, megérkezett a GM AirSeT

Az állásidőt akár 75 százalékkal, a karbantartási tevékenységet pedig 40 százalékkal is csökkentheti a Schneider Electric új, SF₆-gáz mentes középfeszültségű kapcsolóberendezése, a GM AirSeT.

Az új eszköz ideális megoldást jelent azok számára, akik a fenntarthatósági és költséghatékonysági szempontok párhuzamos érvényesítésével modernizálnák elektromos infrastruktúrájukat.

A Schneider Electric a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a Bilbao-ban megrendezett ENLIT Europe 2025 kiállításon mutatta be legújabb innovációját, a GM AirSeT-et. Az új eszközzel a vállalat tovább bővíti SF₆-mentes (kén-hexafluorid) portfólióját – amellyel már most is piacvezető a szekunder középfeszültségű kapcsolóberendezések piacán – és belép a primer gázszigetelésű készülékek szegmensébe is, jövőbiztos megoldást kínálva a hálózatüzemeltetők, adatközpontok és nagy áramigényű ágazatok számára.

Mivel az elektrifikáció – vagyis az elektromos áram használatára történő átállás – számos iparágban egyre gyorsabb, ezért minden eddiginél fontosabb, hogy ellenálló, digitálisan összekapcsolt elektromos infrastruktúrákat alakítsunk ki. Emellett a szabályozási változások – mint például az Európai Unió fluortartalmú gázok használatának korlátozására vonatkozó 2024/573 rendelete – is arra késztetik a piaci szereplőket, hogy SF₆-mentes technológiákra álljanak át.

A kompakt kialakítású GM AirSeT-nél tiszta levegőt alkalmaznak a szigetelésre, ezért az életciklus végén nincs szükség speciális eljárásra a benne lévő gáz semlegesítésére, ami megkönnyíti a felhasználók számára a jogszabályoknak való megfelelést, illetve csökkenti a teljes költséget. A középfeszültségű kapcsolóberendezés a digitális korszak elvárásainak megfelelően számos intelligens funkcióval bír, amelyek támogatják a skálázható, állapotalapú karbantartást is, segítve az ügyfeleket a szakemberhiány kezelésében és az eszközök megbízhatóságának javításában.

„AirSeT portfóliónk gyorsan bővül. Új GM AirSeT termékcsaládunkkal segíthetünk a nagy villamosenergia-fogyasztóknak és a hálózatüzemeltetőknek a dekarbonizációban és az egyre szigorodó EU-szabályozásoknak való megfelelésben, miközben támogatjuk a növekedési céljaikat is”

– mondta el Melton Chang, a Schneider Electric „Power Systems” üzletágának ügyvezető alelnöke.

A GM AirSeT főbb jellemzői és előnyei

A GM AirSeT tiszta levegőt használ szigeteléshez és vákuumot az ívmegszakításhoz, így nincs üvegházhatású gáz és mérgező melléktermék. Ez biztosítja a környezetvédelmi előírásoknak való teljes megfelelést és egyszerűsíti az élettartam végi kezelést. A legnagyobb igénybevételre tervezett GM AirSeT zárt tartállyal és szigetelt gyűjtősínekkel rendelkezik, amelyek kiküszöbölik a helyszíni gázfeltöltés szükségességét, és segítik, hogy megbízható teljesítményt nyújtson szélsőséges hőmérsékleti, magassági és páratartalom-viszonyok között.

A tartálynyomás és a megszakító mechanizmus állapotát figyelő beépített érzékelőkkel ellátott GM AirSeT a Schneider Electric EcoCare szolgáltatásain keresztül 24 órás felügyeletet és állapotalapú karbantartást tesz lehetővé. Ez segíthet abban, hogy az állásidő akár 75 százalékkal, a karbantartási tevékenység pedig akár 40 százalékkal csökkenjen. Az üzemeltetők építhetnek az intuitív felületek, a beépített biztonsági reteszek, valamint a távoli és közeli vezérlőeszközök által nyújtott előnyökre, amelyek biztonságosabb beavatkozásokat tesznek lehetővé.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A jövő gyárait formálja a Siemens és az NVIDIA együttműködése

A Meta Ray-Ban okosszemüveg is bevetésre készül.

Az ipari mesterséges intelligencia (AI) kilépett a kísérleti fázisból, és mára meghatározó erővé vált a gyártásban, az infrastruktúrában és az ellátási láncokban. Ezt az üzenetet hozta el a Siemens a CES 2026 technológiai kiállításra, ahol több fejlesztést mutatott be az ipar működésének támogatására, a tervezéstől az üzemeltetésig.

Bővül a stratégiai partnerség az NVIDIA-val

A Siemens legfontosabb bejelentése az NVIDIA-val való stratégiai együttműködés bővítése volt. A két cég közösen fejleszti az ún. Industrial AI Operating Systemet, amely mesterséges intelligenciával támogatja az ipari folyamatokat. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a gyárak és üzemek digitális ikrei ne csupán szimulálják a működést, hanem valós időben segítsék a döntéshozatalt és az optimalizálást. A tervek szerint a világ első teljesen AI-vezérelt, adaptív gyártóüzeme már 2026-ban elindul a Siemens németországi, erlangeni elektronikai gyárában.

Digital Twin Composer: Virtuális tesztelés, valós eredmények

A kiállításon debütált a Digital Twin Composer is, amely 2026 közepétől lesz elérhető a Siemens Xcelerator platformon. Az új szoftver a digitális ikreket, a valós idejű üzemi adatokat és a fejlett szimulációkat kapcsolja össze, lehetővé téve, hogy a vállalatok a fizikai beavatkozások előtt, virtuálisan teszteljék a fejlesztéseket. Ennek kézzelfogható eredményeiről a PepsiCo amerikai üzemei tanúskodnak: a digitális ikrek alkalmazásával 20 százalékkal nőtt az áteresztőképesség, miközben a beruházási költségek 10–15 százalékkal csökkentek.

Meta Ray-Ban okosszemüveg: AI a gyári dolgozók látóterében

A CES 2026-on az is kiderült, hogyan lehet „divatosabb” az ipari AI. A Siemens a Metával való együttműködése révén a Meta Ray-Ban okosszemüvegeket is be kívánja vetni a gyári dolgozók hatékonyságának növelésére. A felhasználók így közvetlenül a látóterükbe vagy a fülükbe kaphatnak információkat. Ez a kéz nélküli, valós idejű útmutatás, biztonsági információk és visszajelzések révén segíti a dolgozókat, hogy hatékonyan és magabiztosan oldják meg a problémákat. Az okosszemüveg már „ért” németül is, ami kulcsfontosságú az európai piacokon, hiszen így még szélesebb körben alkalmazhatóvá válnak a Siemens ipari AI megoldásai.

Nem funkció, hanem technológiai erő

A Siemens emellett kilenc új, mesterséges intelligenciával működő „ipari másodpilótát” is bemutatott. Ezek a megoldások a tervezéstől a gyártáson át az üzemeltetésig támogatják a mérnökök és az operátorok munkáját, csökkentve a hibák számát, gyorsítva a piacra lépést és növelve a gyártási hatékonyságot minden vállalatméret számára.

Roland Busch, a Siemens AG elnök-vezérigazgatója kiemelte: az ipari mesterséges intelligencia ma már nem egy új funkció, hanem olyan technológiai erő, amely a következő évtizedek iparát formálja. A Siemens célja, hogy az AI mérhető üzleti és működési előnyöket hozzon a vállalatok számára világszerte.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!