Ipar

Százezreket spórolhat a működésén egy cég, ha betartja ezeket a tanácsokat

A vállalkozások informatikai rendszere akár már egy 5 pontos átvilágító audittal felmérhető és fejleszthető.

Míg korábban egyértelműen az innováció egyik meghatározó lépése volt, ha egy cég az informatikai rendszerét felhőalapúra helyezte, a jelenlegi gazdasági helyzetben ez már költségcsökkentés szempontjából kerül előtérbe. Az informatikai rendszer és működési háttér újragondolásával, hatékonyabbá tételével ugyanis akár milliókat is spórolhat éves szinte egy vállalkozás.

„Ha a hatékonyságról van szó, elsőre nem biztos, hogy a IT rendszer és a működéshez szükséges informatikai háttér felülvizsgálata eszébe jut egy cégvezetőnek, pedig akár már egy öt pontos, egyszerű felmérés során rengeteg fejlesztendő terület és felesleges költés feltárható”

– mondta Juhász Viktor, a felhőmegoldásokat szállító iSolutions Kft. ügyvezetője.

Pontos eszközleltár – folyamatosan frissítve!

Az első és egyik legfontosabb pontja a folyamatnak, hogy készüljön egy pontos eszközleltár és ez a lista folyamatosan karban legyen tartva. Amint kap a vállalkozás egy egységes képet az eszközparkról, a költségek jóval tervezhetőbbé válnak: pontosan látni fogja a vezetés, hogy az adott évre mekkora kiadást jelent az eszközök karbantartása, javítása, újak vásárlása.

„Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy az informatikai menedzsmentben az eszközparkkal foglalkozzunk. Az informatika azonban egy eszközalapú ágazat és valójában a költségek nagy hányadát ezek beszerzése, karbantartása, javítása teszi ki. Ezen futnak a szoftverek, és ha nincs egy biztos alap, akkor akadozik a működés és többletköltségekkel is számolni kell”

– hangsúlyozza Juhász Viktor.

Általánosan elmondható, hogy egy számítógépet például 3 évente biztosan át kell vizsgálni. Sokan 5-6 évig is húzzák ezt a folyamatot, ilyenkor azonban a legtöbb gép már cserére szorul. Nem mindegy, hogy egyszerre lecserél egy cég 20 számítógépet, gépenként 300 ezer forintért, vagy folyamatosan ellenőrzi, szinten tartja a gépek állapotát, elvégi a szükséges frissítéseket. Ebben az esetben erre évente el tud különíteni egy összeget, amit rászán a karbantartásra, az esetleges gépcserékre. Ugyanígy a céges mobiletelefonokról is érdemes listát vezetni és ellenőrizni az állapotukat.

Valóban annyi felhasználóm van, mint e-mail címem?

A következő lépés egy általános felhasználói menedzsment ellenőrzés. Ez elsősorban biztonsági szempontból fontos, de költségek tekintetében is érhetik meglepetések a cégeket. Elsőként meg kell nézni, hogy azoknak a korábbi munkatársaknak, akik már elmentek a cégtől, töröltük-e minden hozzáférésüket. Az iSolutions szakértője kiemeli: gyakran tapasztalható egy ilyen átvilágításnál, hogy egy 25 fős cégnél akár 35-40 embernek van céges e-mail címe, belépési engedélye a rendszerbe. Ez rendkívül veszélyes lehet adatvédelmi szempontból. Emellett gyakori, hogy a már kilépett dolgozó után is fizeti a cég a felhőalapú szolgáltatásokat, vagy bizonyos szoftvereket, kibervédelmi programokat, vírusirtókat. Sok cégvezető nem nézi meg az erről szóló számlákat, hanem automatikusan fizet. Ez pedig éves szinten akár több százezer forint kidobott pénzt is jelenthet a vállalkozás számára.

A rendszeres költségek átvizsgálása, optimalizálása kulcskérdés

Az informatikára fordított büdzsével szorosan összefüggő rendszeres kiadások például az internet, a mobiltelefon, az irodai telefonálás költsége, a nyomtatóbérlet- és szerviz, de a rendszergazda díjazása is vagy a programlicencek is.

„Ezeknek a díja évről-évre változik és változhat, érdemes felülvizsgálni, hogy ugyanaz a szolgáltatást esetleg hűségidő módosítással, vagy régi ügyfélkedvezménnyel olcsóbban elérhető-e. Vagy ugyanazért a költségért kaphat-e a vállalkozás jobb, bővített szolgáltatást.”

– tette hozzá Juhász Viktor. Ehhez persze végig kell nézni a bejövő számlákat, a szakértői tanácsokat érdemes meghallgatni, átvizsgálni a karbantartási és előfizetési szerződéseket. Időigényes munka, de megéri a hatékonyságnövelés és költségcsökkentés érdekében.

Szoftverkörkép és felhőkérdés

A negyedik lépés átnézni, hogy milyen szoftverekkel dolgozik a vállalkozás. Milyen például a számlázóprogram, vagy milyen egyéb szoftverek érhetőek el a piacon, amik hatékonyabbá, olcsóbbá tehetik a működést. Ehhez javasolt külső tanácsadó igénybevétele, aki abban is segít dönteni, hogy érdemes-e például „felhőbe költözni” a saját szerverfenntartás helyett.

„Ez a kérdés most különösen aktuális az energiaárak növekedése miatt. Míg eddig elsősorban azért került fókuszba a felhőbe költözés, mert valóban egy innovatív megoldás és bárhonnan elérhető, így kényelmes a munkatársaknak. Mára ez a lépés költségszempontból válik egyre fontosabb kérdéssé. A saját szerver valójában egy nagyon drága megoldás. A gép költsége csak a kezdet, ehhez jönnek az üzemeltetéshez kapcsolódó díjak és az áramfogyasztás. Utóbbi a jelenlegi gazdasági helyzetben szinte megjósolhatatlan mennyibe fog kerülni”

– hangsúlyozza Juhász Viktor.

A hosszútávú hatékonyság és költségcsökkentés érdekében meg kell nézni a vállalkozás működésének azon pontjait, folyamatait is, amit meg lehetne támogatni egy informatikai fejlesztéssel. Például van egy webshopja egy cégnek és bizonyos folyamatokat, amelyeket már szoftveres támogatással egyszerűbbé lehetne tenni, még mindig kézzel kezelik. Ez kapcsolódhat akár az értékesítéshez, akár a raktározáshoz, logisztikához. Egy jó informatikai partner ebben is nagyon sokat segíthet.

A jó rendszergazda fontosabb, mint eddig bármikor

A jó rendszergazda mindig kincset ér egy vállalkozásnak, de a jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos, hogy megfelelő partneri viszony jöjjön létre a két fél között.

„Nagyon fontos, hogy lehessen a rendszergazdával, IT-partnerrel is beszélgetni az üzleti folyamatokról, elvárásokról. Értse, hogy mi a vállalkozás célja, arra javasoljon hatékony informatikai megoldásokat. Nagyon lényeges továbbá, hogy a vállalkozás számára világossá váljon, hogy a rendszergazda hogyan dolgozik, engedjen betekintést a munkájába, munkafolyamataiba. Tudja alátámasztani a döntéseit, javaslatait. Ha mindent a legolcsóbban akar megoldani, de ezt nem tudja megindokolni, csak az árral, akkor az gyanús kell, hogy legyen”

– véli Juhász Viktor. Hozzáteszi: a hangsúly a hatékonyságon van és nem a legolcsóbb megoldáson. Természetesen ez nem az jelenti, hogy a legdrágább a legjobb, de a legolcsóbbat kezelje mindenki fenntartásokkal. Az elérhetőség és rendelkezésre állás kérdése szintén kiemelten fontos, hiszen egy nem elérhető rendszergazda hatalmas károkat tud okozni a vállalkozás számára. Képzeljük csak el, ha mondjuk 3 napig nem elérhető/nem száll ki a helyszínre és azalatt a cég nem működik, az mekkora üzleti kárt jelenthet.

Fél év alatt rendbe szedhető egy vállalkozás informatikai háttér rendszere

A bemutatott öt pontból álló audit egyes részei viszonylag rövid, míg más részei hosszabb idő alatt valósíthatók meg. A kulcs a tudatos tervezésben rejlik, amihez javasolt egy ütemterv készítése.

„Míg egy víruskereső program akár egy nap alatt lecserélhető, addig például az internet-előfizetés módosítása vagy a nyomtató bérleti és szerviz feltételeinek megváltoztatása akár hónapokat is igénybe vehet. A lényeg, ha egyszer megtörténik a hatékonyság és költségoptimalizálás, akkor folyamatosan foglalkozni kell vele. Ezzel időt és pénzt takaríthatnak meg a vállalkozások és ebben jelentenek hatalmas segítséget a profi tanácsadó szolgáltatók”

– összegez az iSolutions szakértője.

Related Topics:cég frissítés informatika isolutions rendszer spórolás

Up Next

Magasabb termelés, kisebb fogyasztás

Don't Miss

A Nissan a Siemensszel fejleszti gyártósorait

Ipar

A 4iG stratégiai befektetőként belép az amerikai Axiom Space-be

A tranzakció mérföldkő a magyar-amerikai űripari kapcsolatokban, és megerősíti a 4iG pozícióit a globális kereskedelmi űriparban.

A 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT) végleges befektetési megállapodást kötött az amerikai kereskedelmi űripar egyik vezető, magántulajdonban lévő vállalatával, az Axiom Space Inc.-vel (Axiom Space).
A megállapodás értelmében a 4iG SDT két lépésben megvalósuló tőkeemelést hajt végre az amerikai űripari vállalatban összesen 100 millió USD értékben: 2025. december 31-ig 30 millió USD, míg 2026. március 31-ig 70 millió USD összegben.
A megállapodás történelmi lépést jelent a Magyarország és Egyesült Államok közötti űrkutatási és űripari együttműködésben: első alkalommal valósul meg, hogy magyar vállalat amerikai űripari cégben hajt végre befektetést, és ezzel aktív szerepet vállal az űrkutatási ökoszisztéma, valamint az alacsony Föld körüli pályán (LEO) kiépülő kereskedelmi alapú űrinfrastruktúra fejlesztésében.
A 4iG SDT számára a megállapodás hosszú távú jelenlétet biztosít a globális kereskedelmi űripari szegmensben, és közvetlen kapcsolódást teremt az az űralapú adatgazdasághoz, valamint a mikrogravitációs környezetben megvalósuló ipari és kutatás-fejlesztési programokhoz.
A befektetés illeszkedik a 4iG Csoport azon stratégiájához, hogy nemzetközi szinten is meghatározó űripari és védelmi technológiai szereplővé váljon, miközben az együttműködés támogatja az Axiom Space globális növekedési pályáját és az amerikai kereskedelmi űriparban betöltött vezető szerepének megerősítését is.

A 4iG SDT Zrt. befektetőként csatlakozik az amerikai Axiom Space fejlesztési és növekedési terveihez – jelentette be a tőkepiaci társaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A tranzakció keretében a 4iG űr- és védelmi ipari holdingvállalata két lépcsőben összesen 100 millió USD értékű tőkeemelést hajt végre az Axiom Space-ben: az első ütemben 2025. december 31-ig 30 millió USD, a második ütemben 2026. március 31-ig további 70 millió USD befektetésére kerülhet sor. A megállapodás a tranzakció első befektetési részletének teljesítését követően lép hatályba.

A partnerség történelmi jelentőségű a magyar és az amerikai űrkutatási és űripari együttműködések területén, mivel hosszú távú lehetőségeket teremt a felek globális űripari piaci részesedésének növelésére.

„Ez az együttműködés történelmi jelentőségű a magyar űripar számára, hiszen első alkalommal szerez magyar vállalat tulajdonrészt egy amerikai űripari szereplőben. Az Axiom Space olyan forradalmi technológiai megoldásokon dolgozik, amelyek alapjaiban formálják át a kereskedelmi űripart, és irányt mutatnak az elkövetkező évtizedek fejlesztéseihez. A befektetés Magyarország vezető szerepét tükrözi a nemzetközi űripari ökoszisztémában és alátámasztja az Egyesült Államokkal fennálló szoros partnerséget.”

– hangsúlyozta Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnöke.

„Üdvözöljük, hogy a 4iG Space and Defence befektetőként vesz részt az Axiom Space-ben, különösen a kereskedelmi űripar szempontjából meghatározó időszakban. A befektetés egy olyan előremutató, európai technológiai vállalattal való együttműködést jelent, amely osztja víziónkat a kereskedelmi űrinfrastruktúra fejlesztéséről. A 4iG SDT meggyőződése szerint az innováció alapvető feltétele annak, hogy meghatározó jelentőségű megoldások szülessenek a mikrogravitációs kutatás-fejlesztés, az adatfeldolgozás és a kereskedelmi űripari hasznosítás területén. Közösen teremtjük meg egy valóban globális űrgazdaság alapjait, miközben tovább erősítjük az Egyesült Államok és Magyarország közötti együttműködést.”

– mondta Dr. Kam Ghaffarian, az Axiom Space ügyvezető elnöke.

A houstoni székhelyű Axiom Space a kereskedelmi emberes űrrepülés és az űrinfrastruktúra-fejlesztés egyik vezető globális szereplője. A vállalat meghatározó tapasztalattal rendelkezik a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén végrehajtott küldetések lebonyolításában, valamint az Axiom Station – a világ első kereskedelmi célú űrállomása – fejlesztésében. Innovációi a mikrogravitációs kutatásoktól az orbitális adatkommunikációs és adatfeldolgozási megoldásokig terjednek. A vállalat nevéhez fűződik a HUNOR – Magyar Űrhajós Program keretein belül a második magyar űrhajós, Kapu Tibor űrbe juttatása is, amely történelmi mérföldkövet jelentett a hazai űrkutatásban. Az Axiom Space számára a befektetés egy hosszú távon elkötelezett, európai ipari és technológiai háttérrel rendelkező befektetővel való együttműködés kezdetét jelenti, amely támogatja a vállalat azon célját, hogy a kormányzati űrprogramokra épülő korszakot követően a kereskedelmi űrhasznosítás globális platformjává váljon, és megerősítse jelenlétét Európában.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Hét országjárás 103 állomásán 5700 érdeklődőt ért el a Kamara

A vállalkozók kerültek a középpontba a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2025 őszén megrendezett hét országjárásán, amelyek minden vármegyébe eljutottak és összesen 3200 vállalkozót és 2500 reménybeli, leendő vállalkozót értek el.

A Kamara megújult vezetése a szemléletváltás jegyében meghirdette a kamarai reneszánszt, amelynek részeként indultak el az országjárások. Az eseménysorozatokon a jövő kihívásaira készítették fel a résztvevőket az üzleti alapok, a vállalkozásindítás, a generációváltás, a beszállítás, az innováció, a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia területén.

Az alapításának idén 175. évfordulóját ünneplő Kamara minőségi szintre emelte a szervezet és a területi kamarák együttműködését a vállalkozókkal. Az országjárásokon kapott információk kézzelfogható segítséget nyújtanak a vállalkozóknak, a korábbi években nem volt példa arra, hogy néhány hónap alatt ennyi céget érjen el a Kamara hasonló eseményeken.

A Vállalkozói Iránytű képzés 18 helyszínen, összesen 296 aktív résztvevővel zajlott. A legnépszerűbb témák az üzleti alapok és üzleti modell tervezés, a pénzügyi tervezés és árazás, valamint a marketing és online kommunikáció voltak. A résztvevők visszajelzései minden várakozást felülmúltak: a tananyagot 86% „nagyon jónak” értékelte, a tanultakat 100% alkalmazhatónak tartja, 67% „nagyon sok” új ismeretet szerzett, a képzés pedig 100%-os ajánlási aránnyal zárt, a résztvevők egyharmada szerint a színvonal meghaladta az elvárásokat. A program így nem csupán gyakorlati tudást adott, hanem inspiráló közösségi élményt és értékes kapcsolatépítési lehetőséget is biztosított a fiatal vállalkozók számára.

A Nulladik lépés – Vállalkozásismereti Roadshow mindössze két hónap alatt országszerte 19 vármegyében és Budapesten, összesen 21 helyszínen zajlott, és csaknem 2500 fiatal vett részt az egynapos képzéseken. Már most több mint húsz pályázat érkezett a kapcsolódó mentorprogramra, ez a szám várhatóan meghaladja majd az ötvenet. Ismert vállalkozók – köztük a Lipóti Pékség, a VakVarjú étteremlánc és Tomán Szabina – személyes előadásai minden helyszínen zsúfolásig megtöltötték a termeket, a fiatalok pedig nemcsak az előadásokon voltak aktívak, hanem a szünetekben is sorban álltak, hogy saját vállalkozói ötleteikről kérjenek tanácsot az oktatóktól és a vendégektől.

A Generációs mozaik – Erő a különbségekben! országos képzéssorozat 17 helyszínen zajlott, 359 jelentkezővel, akik közül 243-an sikeresen teljesítették a képzést és tanúsítványt szerzett. Az oktatók naprakész példákkal szemléltették a generációk közötti kommunikáció és együttműködés kihívásait, míg a csoportos feladatok és esettanulmányok közvetlen felismeréseket hoztak a munkahelyi gyakorlatokkal kapcsolatban. A programmal az országos kamarai együttműködés eredményeként a résztvevők pozitívabb szemléletet alakítottak ki a különböző korosztályokról, miközben a képzés stabil alapot teremtett a kamara felnőttképzési kínálatának további bővítéséhez.

Az Országos Kamarai Beszállítói Program lehetőséget teremtett a nagyvállalatok és a hazai kkv-k közötti közvetlen kapcsolatépítésre. A programsorozaton összesen 86 nagyvállalat és 1013 regisztrált beszállító vett részt, az érintettek 1457 tárgyalást folytattak le. Ezek az adatok a Kamara által eredetileg kitűzött célok csaknem másfélszeresét érik el. A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara által 2014 óta minden évben megszervezett beszállítói fórum mintájra szervezte meg az országos kamara a hét állomásos programsorozatot. Budapest mellett Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Pécs és Tatabánya látta vendégül a roadshow-t. A programokon előre ütemezett, 15 perces szakmai egyeztetések biztosították a célzott kapcsolatfelvételt a vállalkozások és a nagyvállalatok képviselői között.

Az országos innovációs roadshow-n 350 vállalkozás kapott gyakorlati útmutatást a fejlesztések beindításához, megismerkedhettek a legújabb technológiai trendekkel, a pályázati lehetőségekkel és a sikeres innovációs stratégiákkal. A vállalkozások egyértelműen a GINOP Plusz 2.1.3-24 pályázat iránt érdeklődtek leginkább: a résztvevők többsége a támogatási összeg tervezett duplázásáról, a pályázat negyedik körének várható indulási időpontjáról, a sikeres pályázatíráshoz és megvalósításhoz szükséges gyakorlati tapasztalatokról, valamint a már lezárt és eredményesen végrehajtott projektek konkrét példáiról érdeklődött. Az Egerből indult eseménysorozat Szombathelyre, Pécsre, Kecskemétre, Gödöllőre és Nyíregyházára látogatott el a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), a Kamara, valamint háttérintézmények együttműködésében. Kiemelkedő érdeklődés kísérte a gödöllői állomást, ahol Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter személyesen tartott előadást, és közvetlenül válaszolt a vállalkozók kérdéseire.

A Kiberbiztonsági védőháló a kkv-szektor számára című rendezvénysorozat a három budapesti alkalom mellett Debrecenbe, Miskolcra, Győrbe, Szegedre, Nyíregyházára, Veszprémbe és Kecskemétre látogatott el. Összesen 130-an vettek részt a Kamara Vállalkozásfejlesztési Programja és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) közös workshopjain, amely a NIS2 auditra készítette fel a vállalkozásokat. Az audit kötelező a kritikus infrastruktúrát üzemeltető cégek számára az EU kiberbiztonsági irányelvének megfelelően, hogy biztosítsák rendszereik védelmét és a kiberfenyegetésekkel szembeni ellenálló képességüket. A rendezvénysorozat a digitális átállás és a kiberfenyegetések növekedése miatt kialakult vészhelyzetre reagál, amely különösen a kkv-kat érinti.

Az Üzleti siker a mesterséges intelligenciával digitalizációs nap a kkv-k számára országjárás 24 állomásán összesen 1100-an vettek részt. A Modern Vállalkozások Program 2.0 (MVP 2.0) keretében az országjárás szeptembertől decemberig négyszer a fővárosba, 16 alkalommal megyeszékhelyre, és négyszer olyan városba látogatott el, ahol működik területi kamara. Minden állomáson részt vehettek az érdeklődők a Digitális Ébresztő nevű, mesterséges intelligencia szemináriumon, emellett az Irányító Hatóság képviselői a forrásokról, informatikai cégek pedig digitális megoldásokról és az általuk elérhető üzleti előnyökről tájékoztatták az érdeklődő cégeket. A 2026-ban is folytatódó, összesen 90 állomásos sorozat a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) keretében valósult meg. Az MVP 2.0 részeként a rendezvények mellett ingyenes, személyre szabott szakértői tanácsadással segítik a magyar cégek digitális átállását és versenyképességük növelését.

Mindezek mellett a részben az MKIK tulajdonában lévő, a magyarországi vállalkozások finanszírozását, fejlesztését segítő KAVOSZ Zrt. is tartott ősszel egy 15 állomásos országjárást, amelyen a szervezet kedvezményes konstrukciói mellett részletesen bemutatták a Demján Sándor Tőkeprogramot is, amely a tőkefinanszírozás új formáját kínálja a hazai vállalkozások számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Időzavaroktól védi a villamos alállomásokat ez a megoldás

Az áramhálózatok védelmi sebezhetőségét lehet így kiküszöbölni.

A digitalizálódó villamosenergia-hálózatokban, különösen az egyre elterjedtebb digitális alállomásokban a pontos időszinkronizálás elengedhetetlen a védelmi és irányítástechnikai rendszerek számára. Ez teszi lehetővé, hogy a kritikus védelmi funkciók megszakítás nélkül működjenek, és zavartalan maradjon a fogyasztók, így például a lakosság áramellátása.

Ezen a téren jelent előrelépést egy új megoldás, ami nem csupán növeli a villamos hálózatok megbízhatóságát, de egy kibervédelmi sebezhetőséget is kiküszöböl.

A szinkronizáció szerepe

Időszinkronizáció alatt azt értjük, hogy az összes kommunikációképes eszköznek azonos időalapon kell működnie, akár mikroszekundumos mértékig.

Az időmérés alapját képező időjelek fogadásához a hagyományos villamos védelmi eszközök „csak” globálisan pontos időjeleket igényelnek, ilyenek például a globális műholdas navigációs rendszerek (GNSS). Azonban az ún. process bus rendszerekben, –amelyek a modern, digitális alállomásokon az intelligens elektromos eszközöket kötik össze az elsődleges berendezésekkel,–a mért értékek helyessége, sőt értelmezhetősége, elsősorban a konzisztens helyi pontosságtól függenek, nem pedig a külső globális időjel-forrásoktól.

Emellett a külső időjel-források sebezhetőek lehetnek bizonyos természeti jelenségekkel (pl. napviharokkal) vagy szándékos beavatkozásokkal szemben, ami „időalap-ugrásokhoz” vezethet a referenciaértékként használt időben.

Ilyen zavarok esetében vagy akár a téli-nyári időszámításra való átálláskor, az alállomások rendszerei kénytelenek újraszinkronizálni magukat, hogy ismét összhangba kerüljenek az időalapként használt értékkel. Ehhez azonban előfordul, hogy ideiglenesen le kell állítani a kritikus védelmi funkciókat, ami kiberbiztonsági sebezhetőséghez, téves kioldásokhoz vagy akár egyes berendezések üzemkieséséhez, és költséges leállásokhoz vezethetnek.

Belső óra: Siprotec 5 PTP Grandmaster Clocks

Ezt a kockázatot küszöböli ki a Siemens szabadalmaztatás alatt álló technológiája.

A villamos rendszerek vezérlésére és felügyeletére tervezett Siemens Siprotec 5 eszközökbe ún. „Precision Time Protocol (PTP) Grandmaster Clock (GMC)” órákat építenek be. Ezek megfelelnek annak a nemzetközi szabványnak, ami a hálózati eszközök óráinak kevesebb mint mikroszekundumos pontossággal történő szinkronizálását írja elő. Azaz egy rendkívül stabil, helyi időalapot biztosítanak.

A megoldás lényege, hogy az eszközök belső oszcillátort (rezgéskeltőt) használnak elsődleges időreferenciaként, így függetlenítik magukat a külső GNSS-jelektől. A zökkenőmentes „PTP grandmaster” átkapcsolási technológia pedig biztosítja, hogy amikor az elsődleges órák (pl. a GPS vevő által érzékelt időjelkezelő szerver) visszatérnek, azok először az aktív PTP Grandmaster Clock órákkal szinkronizálódnak, és csak ezután veszik vissza eredeti szerepüket.

Ezáltal megakadályozhatók az átkapcsolások során fellépő, zavaró időalap-ugrások, és a védelmi funkciók folyamatosan elérhetőek maradnak. Azaz a rendszer ellenállóbb lesz a kibervédelmi sebezhetőségekkel szemben is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!