Ipar
Százezreket spórolhat a működésén egy cég, ha betartja ezeket a tanácsokat
A vállalkozások informatikai rendszere akár már egy 5 pontos átvilágító audittal felmérhető és fejleszthető.
Míg korábban egyértelműen az innováció egyik meghatározó lépése volt, ha egy cég az informatikai rendszerét felhőalapúra helyezte, a jelenlegi gazdasági helyzetben ez már költségcsökkentés szempontjából kerül előtérbe. Az informatikai rendszer és működési háttér újragondolásával, hatékonyabbá tételével ugyanis akár milliókat is spórolhat éves szinte egy vállalkozás.
„Ha a hatékonyságról van szó, elsőre nem biztos, hogy a IT rendszer és a működéshez szükséges informatikai háttér felülvizsgálata eszébe jut egy cégvezetőnek, pedig akár már egy öt pontos, egyszerű felmérés során rengeteg fejlesztendő terület és felesleges költés feltárható”
– mondta Juhász Viktor, a felhőmegoldásokat szállító iSolutions Kft. ügyvezetője.
Pontos eszközleltár – folyamatosan frissítve!
Az első és egyik legfontosabb pontja a folyamatnak, hogy készüljön egy pontos eszközleltár és ez a lista folyamatosan karban legyen tartva. Amint kap a vállalkozás egy egységes képet az eszközparkról, a költségek jóval tervezhetőbbé válnak: pontosan látni fogja a vezetés, hogy az adott évre mekkora kiadást jelent az eszközök karbantartása, javítása, újak vásárlása.
„Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy az informatikai menedzsmentben az eszközparkkal foglalkozzunk. Az informatika azonban egy eszközalapú ágazat és valójában a költségek nagy hányadát ezek beszerzése, karbantartása, javítása teszi ki. Ezen futnak a szoftverek, és ha nincs egy biztos alap, akkor akadozik a működés és többletköltségekkel is számolni kell”
– hangsúlyozza Juhász Viktor.
Általánosan elmondható, hogy egy számítógépet például 3 évente biztosan át kell vizsgálni. Sokan 5-6 évig is húzzák ezt a folyamatot, ilyenkor azonban a legtöbb gép már cserére szorul. Nem mindegy, hogy egyszerre lecserél egy cég 20 számítógépet, gépenként 300 ezer forintért, vagy folyamatosan ellenőrzi, szinten tartja a gépek állapotát, elvégi a szükséges frissítéseket. Ebben az esetben erre évente el tud különíteni egy összeget, amit rászán a karbantartásra, az esetleges gépcserékre. Ugyanígy a céges mobiletelefonokról is érdemes listát vezetni és ellenőrizni az állapotukat.
Valóban annyi felhasználóm van, mint e-mail címem?
A következő lépés egy általános felhasználói menedzsment ellenőrzés. Ez elsősorban biztonsági szempontból fontos, de költségek tekintetében is érhetik meglepetések a cégeket. Elsőként meg kell nézni, hogy azoknak a korábbi munkatársaknak, akik már elmentek a cégtől, töröltük-e minden hozzáférésüket. Az iSolutions szakértője kiemeli: gyakran tapasztalható egy ilyen átvilágításnál, hogy egy 25 fős cégnél akár 35-40 embernek van céges e-mail címe, belépési engedélye a rendszerbe. Ez rendkívül veszélyes lehet adatvédelmi szempontból. Emellett gyakori, hogy a már kilépett dolgozó után is fizeti a cég a felhőalapú szolgáltatásokat, vagy bizonyos szoftvereket, kibervédelmi programokat, vírusirtókat. Sok cégvezető nem nézi meg az erről szóló számlákat, hanem automatikusan fizet. Ez pedig éves szinten akár több százezer forint kidobott pénzt is jelenthet a vállalkozás számára.
A rendszeres költségek átvizsgálása, optimalizálása kulcskérdés
Az informatikára fordított büdzsével szorosan összefüggő rendszeres kiadások például az internet, a mobiltelefon, az irodai telefonálás költsége, a nyomtatóbérlet- és szerviz, de a rendszergazda díjazása is vagy a programlicencek is.
„Ezeknek a díja évről-évre változik és változhat, érdemes felülvizsgálni, hogy ugyanaz a szolgáltatást esetleg hűségidő módosítással, vagy régi ügyfélkedvezménnyel olcsóbban elérhető-e. Vagy ugyanazért a költségért kaphat-e a vállalkozás jobb, bővített szolgáltatást.”
– tette hozzá Juhász Viktor. Ehhez persze végig kell nézni a bejövő számlákat, a szakértői tanácsokat érdemes meghallgatni, átvizsgálni a karbantartási és előfizetési szerződéseket. Időigényes munka, de megéri a hatékonyságnövelés és költségcsökkentés érdekében.
Szoftverkörkép és felhőkérdés
A negyedik lépés átnézni, hogy milyen szoftverekkel dolgozik a vállalkozás. Milyen például a számlázóprogram, vagy milyen egyéb szoftverek érhetőek el a piacon, amik hatékonyabbá, olcsóbbá tehetik a működést. Ehhez javasolt külső tanácsadó igénybevétele, aki abban is segít dönteni, hogy érdemes-e például „felhőbe költözni” a saját szerverfenntartás helyett.
„Ez a kérdés most különösen aktuális az energiaárak növekedése miatt. Míg eddig elsősorban azért került fókuszba a felhőbe költözés, mert valóban egy innovatív megoldás és bárhonnan elérhető, így kényelmes a munkatársaknak. Mára ez a lépés költségszempontból válik egyre fontosabb kérdéssé. A saját szerver valójában egy nagyon drága megoldás. A gép költsége csak a kezdet, ehhez jönnek az üzemeltetéshez kapcsolódó díjak és az áramfogyasztás. Utóbbi a jelenlegi gazdasági helyzetben szinte megjósolhatatlan mennyibe fog kerülni”
– hangsúlyozza Juhász Viktor.
A hosszútávú hatékonyság és költségcsökkentés érdekében meg kell nézni a vállalkozás működésének azon pontjait, folyamatait is, amit meg lehetne támogatni egy informatikai fejlesztéssel. Például van egy webshopja egy cégnek és bizonyos folyamatokat, amelyeket már szoftveres támogatással egyszerűbbé lehetne tenni, még mindig kézzel kezelik. Ez kapcsolódhat akár az értékesítéshez, akár a raktározáshoz, logisztikához. Egy jó informatikai partner ebben is nagyon sokat segíthet.
A jó rendszergazda fontosabb, mint eddig bármikor
A jó rendszergazda mindig kincset ér egy vállalkozásnak, de a jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos, hogy megfelelő partneri viszony jöjjön létre a két fél között.
„Nagyon fontos, hogy lehessen a rendszergazdával, IT-partnerrel is beszélgetni az üzleti folyamatokról, elvárásokról. Értse, hogy mi a vállalkozás célja, arra javasoljon hatékony informatikai megoldásokat. Nagyon lényeges továbbá, hogy a vállalkozás számára világossá váljon, hogy a rendszergazda hogyan dolgozik, engedjen betekintést a munkájába, munkafolyamataiba. Tudja alátámasztani a döntéseit, javaslatait. Ha mindent a legolcsóbban akar megoldani, de ezt nem tudja megindokolni, csak az árral, akkor az gyanús kell, hogy legyen”
– véli Juhász Viktor. Hozzáteszi: a hangsúly a hatékonyságon van és nem a legolcsóbb megoldáson. Természetesen ez nem az jelenti, hogy a legdrágább a legjobb, de a legolcsóbbat kezelje mindenki fenntartásokkal. Az elérhetőség és rendelkezésre állás kérdése szintén kiemelten fontos, hiszen egy nem elérhető rendszergazda hatalmas károkat tud okozni a vállalkozás számára. Képzeljük csak el, ha mondjuk 3 napig nem elérhető/nem száll ki a helyszínre és azalatt a cég nem működik, az mekkora üzleti kárt jelenthet.
Fél év alatt rendbe szedhető egy vállalkozás informatikai háttér rendszere
A bemutatott öt pontból álló audit egyes részei viszonylag rövid, míg más részei hosszabb idő alatt valósíthatók meg. A kulcs a tudatos tervezésben rejlik, amihez javasolt egy ütemterv készítése.
„Míg egy víruskereső program akár egy nap alatt lecserélhető, addig például az internet-előfizetés módosítása vagy a nyomtató bérleti és szerviz feltételeinek megváltoztatása akár hónapokat is igénybe vehet. A lényeg, ha egyszer megtörténik a hatékonyság és költségoptimalizálás, akkor folyamatosan foglalkozni kell vele. Ezzel időt és pénzt takaríthatnak meg a vállalkozások és ebben jelentenek hatalmas segítséget a profi tanácsadó szolgáltatók”
– összegez az iSolutions szakértője.
Ipar
Az energiaátmenet fontosságát hangsúlyozzák a Schneider Electric vezetői a COP30-on
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata is részt vesz az ENSZ 30. Éghajlatváltozási konferenciáján (COP30), amit a brazíliai Belém városában rendeznek.
A társaság képviselői az eseményre azzal a szándékkal érkeznek, hogy mozgósítsák a vállalkozásokat, kormányokat és a civil társadalmat egy olyan energia- és ipari átalakulási program megvalósításához, amelynek célja a lokális gazdaságok rugalmasságának növelése és az igazságos, mindenkire kiterjedő energiaátmenet előmozdítása.
„Tíz évvel a Párizsi Megállapodás után a COP30 fordulópontot jelent a globális éghajlat-politikában. Most már megvannak az eszközök, az ambíció és érezzük a globális kényszert is, hogy az ígéretektől elmozduljunk a valódi lépések felé. Amikor az elektromos áram használatára történő átállás (elektrifikáció) találkozik a digitális intelligenciával, és az innováció találkozik a minél szélesebb kör bevonásával, akkor egy gyorsabb, igazságosabb és ellenállóbb átmenetet indíthatunk el. Brazília jelenlegi vezető szerepe ebben a folyamatban egyedülálló lehetőséget teremt az üzleti szféra, a kormány és a közösségek számára, hogy összefogjanak. Az éghajlati kihívás globális, és csak együtt fellépve tudjuk kezelni”
– hangsúlyozta Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.
A brazil ipar dekarbonizálása
A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete és a brazil Fejlesztési, Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltatási Minisztérium (MDIC) új jelentése kiemeli Brazília potenciálját arra, hogy vezető szerepet töltsön be a globális ipari átalakulásban, és elérje a kritikus mértékű kibocsátáscsökkentést. Az elemzés feltárja az ország stratégiai előnyeit, beleértve a tiszta és diverzifikált energiamixet, a zöld hidrogén potenciálját, bőséges természeti erőforrásait és központi szerepét az ökoszisztéma megőrzésében. A tanulmány emellett betekintést nyújt a politikai viszonyokba és az intézményi döntéshozatalba.
„A fejlődés és a fenntarthatóság nem ellentétes utak. Ezek olyan erők, amelyeknek egymás mellett kell haladniuk. A Schneider Electricnél úgy véljük, hogy az elektrifikáció és a digitalizáció kombinációja teszi lehetővé azt, hogy az elképzelésekből valódi jövőformáló projektek jöjjenek létre, felgyorsítva a dekarbonizációt és a fejlődést. Reméljük, hogy a COP30 képes lesz túllépni a tárgyalásokon, és olyan stratégiai platformmá válik, amely bemutatja, hogy a magánszektor hogyan tudja a kötelezettségvállalásokat cselekvéssé alakítani”
– mondta el Rafael Segrera, a Schneider Electric dél-amerikai elnöke és a Sustainable Business COP30 „Green Jobs and Skills” munkacsoportjának elnöke.
A Schneider Electric a COP30-on
A Schneider Electric szakértői a brazíliai Belémben november 10-21. között zajló COP30-on számos eseményen és panelbeszélgetésen vesznek részt, többek között a tiszta energia, a dekarbonizáció, a feltörekvő országok lehetőségei a globális fenntarthatósági kezdeményezésekben, a közszféra és a magánszektor ipar dekarbonizációja kapcsán megvalósuló együttműködései, illetve a fenntartható adatközpontok kapcsán.
A Schneider Electric-et a világ legfenntarthatóbb vállalataként ismerte el a Corporate Knights (2021 és 2025), a TIME magazin és a Statista (2024 és 2025), valamint a Sustainability Magazine (2025) is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Közép-Európa legmodernebb takarmányüzeme Dabason
Adatvezérelt üzemelés – A Vitafort Zrt. és az Abraziv Kft. közös munkájának eredményeként megépült Dabason Közép-Európa egyik legfejlettebb takarmányüzeme.
Az A–Z ÜZEM 4.0 elnevezésű létesítmény nem csupán a magyar takarmánygyártás új mérföldköve, hanem a digitalizált ipari automatizálás és a precíziós gyártástechnológia kiemelkedő példája, melynek vezérlését Siemens-technológia biztosítja.
A beruházás nagyságrendileg kettő év előkészítési munkát igényelt, melynek során az Abraziv Kft. mérnökei a Vitafort szakembereivel szoros együttműködésben dolgoztak ki egy olyan rendszert, amely integrálja a takarmány-, premix- és koncentrátum gyártást.
“A cél egy magas fokon automatizált, rugalmas termelési rendszer létrehozása volt, amely képes napi 60–80 különböző receptúra szerint, 2 grammos mérési pontossággal, akár 5–6 perces sarzsidővel terméket előállítani.”
– Gyulai József automatizálási üzletágvezető.
A zöldmezős beruházás eredményeként létrejött, kilencszintes, közel 40 méter magas üzem 6700 m² alapterületen helyezkedik el. Az épület három, egymással integrált gyártóvonalat foglal magába: takarmánykeverék-, premix- és koncentrátum vonalakat. A rendszer felépítése és vezérlése a teljes gyártási láncot lefedi az alapanyag-fogadástól a késztermék kitárolásáig.
Anyagkezelés és technológiai folyamat
Az üzem működésének kiindulópontja az alapanyagok fogadása és tárolása. A szemes alapanyagokat kamionról garatokba töltik, majd szállítóeszközökön szállítószalagokon és rédlereken keresztül jutnak a tisztító egységbe, ahol az anyag szétválasztása és előválogatása történik. A rendszer ezt követően az alapanyagokat tárolótartályba juttatja el, Az üzemben összesen 144 makro- és mikrokomponens-tartály működik, amelyek 1000 m³ feletti össztérfogatot képviselnek.
Az alapanyagok a receptúrák alapján automatikusan bemérésre kerülnek. A mérlegelés során a vezérlés automatikusan meghatározza az adagolás sorrendjét és mennyiségét. A szemes alapanyagokat nagy teljesítményű darálók őrlik meg, majd a darált anyagokat a keverőegységekbe továbbítják.
Az anyagmozgató rendszer
Az A–Z ÜZEM 4.0 egyik leginnovatívabb eleme az ACT konténeres szállítórendszer. Ez egy több szintes, sínpályás hálózaton mozgó, automata konténeres anyagmozgató rendszer, amely biztosítja a keresztszennyeződés-mentes gyártást. A konténerek lift segítségével mozognak az egyes szintek között, és előre programozott útvonalakon szállítják az anyagokat a darálóktól a keverőgépeken át egészen a készárutartályokig.
A rendszerben egyszerre akár 8 konténer mozoghat. Ez a technológia jelenleg Közép-Európában egyedülálló; hasonló rendszer mindössze néhány nyugat-európai üzemben található.
Vezérléstechnika Siemens alapokon
A gyár automatizálását Siemens PLC-vezérlőrendszer irányítja. A központi vezérlést egy S7-517 típusú CPU végzi, amelyhez modulárisan csatlakoznak a Siemens I/O kártyák is, érzékelők és motorvezérlők. A lágyindítók szintén Siemens gyártmányúak, így a teljes vezérlési architektúra egységes, nagy megbízhatóságú rendszert alkot.
A vezérlés hierarchikus struktúrában működik: a központi szerverszámítógép kommunikál az összes alrendszerrel és az üzem operátori munkaállomásaival. Összesen öt állomás segíti a folyamatfigyelést és az operátorok munkáját. Az adatkommunikáció a központi helyiségben elhelyezett szerverről történik, amely valós időben gyűjti és naplózza a technológiai paramétereket. A rendszer redundáns kialakítású: az Abraziv Kft. saját telephelyén ugyanilyen szerverszámítógép áll készenlétben, így bármilyen hardverhiba esetén az üzem leállása nélkül biztosítható a folyamatos termelés. A gyártó távfelügyeleti szerződés keretében 0–24 órás rendszertámogatást nyújt, így a műszaki személyzet valós időben kaphat segítséget.
Késztermék-kezelés és kitárolás
A keverési folyamat után az anyag a három granuláló vonal valamelyikére kerül, ahol gőz hozzáadásával ~80 °C hőmérsékletre melegítve préselik granulátummá. A granuláló gépek után a terméket lehűtik, rostálják, majd készárutartályokba továbbítják. A gyártás során külön keverővonalakat alkalmaznak hatóanyagos és nem hatóanyagos termékekhez, így a keresztszennyeződést teljesen ki tudják küszöbölni.
A késztermékeket mozgókocsis kitároló rendszer kezeli, amely a tartályok alatt sínpályán közlekedik. A pozicionálás vonalkódos kódszalag segítségével történik, így pontosan beállítható, hogy melyik készárutartályból, milyen mennyiséget kell kitárolni. A rendszer képes big-bag, zsákolt és ömlesztett kiszerelés kezelésére, valamint automatikus kamiontöltésre is.
Digitális gyártás
Az A–Z ÜZEM 4.0 digitális termelésirányítási rendszere (VxSCADA + VxMES) valós időben követi a gyártási folyamatokat. A Siemens-vezérlés az Abraziv Kft. szoftverek együttműködésével minden gyártási lépés adatgyűjtése, naplózása és visszakeresése megoldott. A rendszer előrejelző karbantartási funkciókat, hibadiagnosztikát és energiafelhasználási optimalizációt is tartalmaz. A környezettudatosság szintén fontos tervezési szempont volt: a kiporzásmentes, zárt anyagkezelés mellett az energiahatékonyságot hővisszanyerő rendszerek és optimalizált hajtásvezérlés támogatják. Az üzemeltetés így nemcsak gazdaságos, hanem fenntartható is.
Jövőbeli fejlesztések
Az Abraziv Kft. a dabasi projekt tapasztalatait nemzetközi szinten is kamatoztatja. A cég jelenleg Romániában és Moldáviában épít hasonló Siemens-alapú, automatizált üzemeket, ahol a Dabason alkalmazott technológiai koncepció továbbfejlesztett változata kerül bevezetésre.
www.abraziv.hu, www.siemens.hu
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Partnerség a jövő energiaiparáért: stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem és a MAVIR Zrt.
Mindkét fél számára új lehetőségeket teremt az a megállapodás, amelyet a Széchenyi István Egyetem és a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. képviselői írtak alá Győrben.
A partnerek együttműködnek a villamosenergia-ipari szektor szakember-utánpótlásának biztosításában, közös kutatás-fejlesztési projektek megvalósításában, valamint innovációs és oktatási tevékenységük fejlesztésében.
A MAVIR Zrt. mint rendszerirányító feladata a villamosenergia-rendszer – nemzetközi kapcsolatokra is kiterjedő – irányítása, a magyarországi villamosenergia-ellátás biztonságának garantálása, a rendszeregyensúly biztosítása, a piac működtetése, valamint az átviteli hálózat üzemeltetése és folyamatos fejlesztése. A győri Széchenyi István Egyetem feladatának tekinti, hogy az élenjáró technológiák kutatására és fejlesztésére alapozva készítse fel hallgatóit a sikeres szakmai pályára. Az intézmény számára ezért fontos partner a MAVIR Zrt. A két fél által megkötött stratégiai megállapodás célja az ágazat szakember-utánpótlásának támogatása, a közös kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése, valamint az energiaipar fenntartható fejlődését szolgáló tudományos együttműködések erősítése.
A megállapodás révén a MAVIR és az egyetem az oktatás, a képzés és a kutatás területén egyaránt szorosabbra fűzi kapcsolatait.
Ennek részeként új képzések indulhatnak, a MAVIR szakemberei pedig óraadóként és vendégelőadóként bekapcsolódhatnak az oktatásba. A dokumentumban szerepel a szakdolgozati és tudományos diákköri témák közös meghirdetése, ösztöndíjak és életpályamodell kialakítása, valamint a hallgatók MAVIR-nál történő szakmai gyakorlati és részmunkaidős foglalkoztatásának támogatása is.
A kutatás-fejlesztési együttműködés többek között olyan területekre terjed ki, mint a folyamat- és hálózatmodellezés, a robusztusságelemzés, a kockázatelemzés és az optimalizálás alkalmazhatóságának vizsgálata stratégiai tervezési és üzemeltetési folyamatokban. A partnerek vizsgálják a hálózatfejlesztési beruházások hatékonyságát, a mesterséges intelligencia iparági felhasználásának lehetőségeit, továbbá a dróntechnológia lehetséges szerepét a magasfeszültségű hálózat üzemeltetésében. Cél olyan innovatív megoldások kidolgozása is, amelyek segítik a jelentős mértékű megújulóenergia-csatlakozásokból adódó feladatok kezelését.
„Az energiarendszer stabilitása és fenntarthatósága nemcsak műszaki, hanem tudományos és társadalmi kérdés is. A MAVIR számára kulcsfontosságú, hogy versenyképes módon üzemeltesse komplex rendszereit a legújabb tudományos eredmények alapján, a folyamatosan változó globális körülmények között. Ez kiváló alapot jelent egyetemünknek, mert a kapcsolódó kutatásokban és fejlesztésekben való részvétel intézményünk nemzetközi versenyképességét is erősíti”
– emelte ki dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese.
„A Széchenyi István Egyetem Magyarország meghatározó felsőoktatási intézménye az olyan élenjáró technológiák területén, mint az 5G, a digitalizáció és a drónok. A MAVIR-ral való együttműködés kiváló példája annak, hogyan tud a tudományos kutatás és az ipari gyakorlat egymást erősítve hozzájárulni a hazai energiaszektor fejlesztéséhez”
– húzta alá dr. Drotár István, az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának vezetője.
„A MAVIR mint a magyarországi villamosenergia-ipar meghatározó társasága és mint technológiai cég számára rendkívül fontos a magyarországi műszaki felsőoktatással való partnerség. Nemcsak a feladataink ellátásához szükséges szakember-utánpótlás szempontjából tartjuk stratégiai kérdésnek és támogatjuk a hazai műszaki értelmiség képzését és munkaerőpiaci versenyképességét”
– fogalmazott Szarvas Ferenc, a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. vezérigazgatója a megállapodás aláírását követően. Hozzátette: a MAVIR mint kritikusinfrastruktúra-üzemeltető számára kiemelt jelentőségű, hogy kapcsolatot és közös nyelvet találjon a magyarországi műszaki felsőoktatással és a hallgatókkal, aktív résztvevője legyen az új generációk szemléletformálásának, oktatásának.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Új házi fejlesztésű AI-platform a K&H-nál
-
Ipar2 hét ago
Évente 250 milliárd eurót takaríthatna meg Európa az elektrifikációval a Schneider Electric új elemzése szerint
-
Tippek2 hét ago
Újra startol a Megoldások a holnapért kihívás
-
Okoseszközök2 hét ago
Jelszó nélküli bejelentkezések és mesterséges intelligencia által vezérelt biztonság
-
Tippek2 hét ago
Nemcsak zavaró, de károkat is okoz a rossz beltéri mobil-lefedettség
-
Okoseszközök2 hét ago
Megváltoztak a TV választás szempontjai, új modellel válaszol a Hisense
-
Gazdaság2 hét ago
Sikerrel zárult Shanghai magyarországi bemutatkozása
-
Ipar2 hét ago
A Continental növeli az újrahasznosított PET, acél és COKOON arányát abroncsaiban



