Connect with us

Ipar

Százezreket spórolhat a működésén egy cég, ha betartja ezeket a tanácsokat

cég

A vállalkozások informatikai rendszere akár már egy 5 pontos átvilágító audittal felmérhető és fejleszthető.

Míg korábban egyértelműen az innováció egyik meghatározó lépése volt, ha egy cég az informatikai rendszerét felhőalapúra helyezte, a jelenlegi gazdasági helyzetben ez már költségcsökkentés szempontjából kerül előtérbe. Az informatikai rendszer és működési háttér újragondolásával, hatékonyabbá tételével ugyanis akár milliókat is spórolhat éves szinte egy vállalkozás.

„Ha a hatékonyságról van szó, elsőre nem biztos, hogy a IT rendszer és a működéshez szükséges informatikai háttér felülvizsgálata eszébe jut egy cégvezetőnek, pedig akár már egy öt pontos, egyszerű felmérés során rengeteg fejlesztendő terület és felesleges költés feltárható”

– mondta Juhász Viktor, a felhőmegoldásokat szállító iSolutions Kft. ügyvezetője.

Pontos eszközleltár – folyamatosan frissítve!

Az első és egyik legfontosabb pontja a folyamatnak, hogy készüljön egy pontos eszközleltár és ez a lista folyamatosan karban legyen tartva. Amint kap a vállalkozás egy egységes képet az eszközparkról, a költségek jóval tervezhetőbbé válnak: pontosan látni fogja a vezetés, hogy az adott évre mekkora kiadást jelent az eszközök karbantartása, javítása, újak vásárlása.

„Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy az informatikai menedzsmentben az eszközparkkal foglalkozzunk. Az informatika azonban egy eszközalapú ágazat és valójában a költségek nagy hányadát ezek beszerzése, karbantartása, javítása teszi ki. Ezen futnak a szoftverek, és ha nincs egy biztos alap, akkor akadozik a működés és többletköltségekkel is számolni kell”

hangsúlyozza Juhász Viktor.

Általánosan elmondható, hogy egy számítógépet például 3 évente biztosan át kell vizsgálni. Sokan 5-6 évig is húzzák ezt a folyamatot, ilyenkor azonban a legtöbb gép már cserére szorul. Nem mindegy, hogy egyszerre lecserél egy cég 20 számítógépet, gépenként 300 ezer forintért, vagy folyamatosan ellenőrzi, szinten tartja a gépek állapotát, elvégi a szükséges frissítéseket. Ebben az esetben erre évente el tud különíteni egy összeget, amit rászán a karbantartásra, az esetleges gépcserékre. Ugyanígy a céges mobiletelefonokról is érdemes listát vezetni és ellenőrizni az állapotukat.

Valóban annyi felhasználóm van, mint e-mail címem?

A következő lépés egy általános felhasználói menedzsment ellenőrzés. Ez elsősorban biztonsági szempontból fontos, de költségek tekintetében is érhetik meglepetések a cégeket. Elsőként meg kell nézni, hogy azoknak a korábbi munkatársaknak, akik már elmentek a cégtől, töröltük-e minden hozzáférésüket. Az iSolutions szakértője kiemeli: gyakran tapasztalható egy ilyen átvilágításnál, hogy egy 25 fős cégnél akár 35-40 embernek van céges e-mail címe, belépési engedélye a rendszerbe. Ez rendkívül veszélyes lehet adatvédelmi szempontból. Emellett gyakori, hogy a már kilépett dolgozó után is fizeti a cég a felhőalapú szolgáltatásokat, vagy bizonyos szoftvereket, kibervédelmi programokat, vírusirtókat. Sok cégvezető nem nézi meg az erről szóló számlákat, hanem automatikusan fizet. Ez pedig éves szinten akár több százezer forint kidobott pénzt is jelenthet a vállalkozás számára.

A rendszeres költségek átvizsgálása, optimalizálása kulcskérdés

Az informatikára fordított büdzsével szorosan összefüggő rendszeres kiadások például az internet, a mobiltelefon, az irodai telefonálás költsége, a nyomtatóbérlet- és szerviz, de a rendszergazda díjazása is vagy a programlicencek is.

„Ezeknek a díja évről-évre változik és változhat, érdemes felülvizsgálni, hogy ugyanaz a szolgáltatást esetleg hűségidő módosítással, vagy régi ügyfélkedvezménnyel olcsóbban elérhető-e. Vagy ugyanazért a költségért kaphat-e a vállalkozás jobb, bővített szolgáltatást.”

– tette hozzá Juhász Viktor. Ehhez persze végig kell nézni a bejövő számlákat, a szakértői tanácsokat érdemes meghallgatni, átvizsgálni a karbantartási és előfizetési szerződéseket. Időigényes munka, de megéri a hatékonyságnövelés és költségcsökkentés érdekében.

Szoftverkörkép és felhőkérdés

A negyedik lépés átnézni, hogy milyen szoftverekkel dolgozik a vállalkozás. Milyen például a számlázóprogram, vagy milyen egyéb szoftverek érhetőek el a piacon, amik hatékonyabbá, olcsóbbá tehetik a működést. Ehhez javasolt külső tanácsadó igénybevétele, aki abban is segít dönteni, hogy érdemes-e például „felhőbe költözni” a saját szerverfenntartás helyett.

„Ez a kérdés most különösen aktuális az energiaárak növekedése miatt. Míg eddig elsősorban azért került fókuszba a felhőbe költözés, mert valóban egy innovatív megoldás és bárhonnan elérhető, így kényelmes a munkatársaknak. Mára ez a lépés költségszempontból válik egyre fontosabb kérdéssé. A saját szerver valójában egy nagyon drága megoldás. A gép költsége csak a kezdet, ehhez jönnek az üzemeltetéshez kapcsolódó díjak és az áramfogyasztás. Utóbbi a jelenlegi gazdasági helyzetben szinte megjósolhatatlan mennyibe fog kerülni”

– hangsúlyozza Juhász Viktor.

A hosszútávú hatékonyság és költségcsökkentés érdekében meg kell nézni a vállalkozás működésének azon pontjait, folyamatait is, amit meg lehetne támogatni egy informatikai fejlesztéssel. Például van egy webshopja egy cégnek és bizonyos folyamatokat, amelyeket már szoftveres támogatással egyszerűbbé lehetne tenni, még mindig kézzel kezelik. Ez kapcsolódhat akár az értékesítéshez, akár a raktározáshoz, logisztikához. Egy jó informatikai partner ebben is nagyon sokat segíthet.

A jó rendszergazda fontosabb, mint eddig bármikor

A jó rendszergazda mindig kincset ér egy vállalkozásnak, de a jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos, hogy megfelelő partneri viszony jöjjön létre a két fél között.

Nagyon fontos, hogy lehessen a rendszergazdával, IT-partnerrel is beszélgetni az üzleti folyamatokról, elvárásokról. Értse, hogy mi a vállalkozás célja, arra javasoljon hatékony informatikai megoldásokat. Nagyon lényeges továbbá, hogy a vállalkozás számára világossá váljon, hogy a rendszergazda hogyan dolgozik, engedjen betekintést a munkájába, munkafolyamataiba. Tudja alátámasztani a döntéseit, javaslatait. Ha mindent a legolcsóbban akar megoldani, de ezt nem tudja megindokolni, csak az árral, akkor az gyanús kell, hogy legyen”

– véli Juhász Viktor. Hozzáteszi: a hangsúly a hatékonyságon van és nem a legolcsóbb megoldáson. Természetesen ez nem az jelenti, hogy a legdrágább a legjobb, de a legolcsóbbat kezelje mindenki fenntartásokkal. Az elérhetőség és rendelkezésre állás kérdése szintén kiemelten fontos, hiszen egy nem elérhető rendszergazda hatalmas károkat tud okozni a vállalkozás számára. Képzeljük csak el, ha mondjuk 3 napig nem elérhető/nem száll ki a helyszínre és azalatt a cég nem működik, az mekkora üzleti kárt jelenthet.

Fél év alatt rendbe szedhető egy vállalkozás informatikai háttér rendszere

A bemutatott öt pontból álló audit egyes részei viszonylag rövid, míg más részei hosszabb idő alatt valósíthatók meg. A kulcs a tudatos tervezésben rejlik, amihez javasolt egy ütemterv készítése.

„Míg egy víruskereső program akár egy nap alatt lecserélhető, addig például az internet-előfizetés módosítása vagy a nyomtató bérleti és szerviz feltételeinek megváltoztatása akár hónapokat is igénybe vehet. A lényeg, ha egyszer megtörténik a hatékonyság és költségoptimalizálás, akkor folyamatosan foglalkozni kell vele. Ezzel időt és pénzt takaríthatnak meg a vállalkozások és ebben jelentenek hatalmas segítséget a profi tanácsadó szolgáltatók”

– összegez az iSolutions szakértője.

Ipar

IT OPEX stabilizáció: Stratégiák és lehetőségek a kiadások optimalizálására

Az elmúlt években végbement digitális transzformáció és a felhőalapú szolgáltatások térnyerése új kihívások elé állítja az IT-vezetőket az operációs költségek (IT Operating Expenditure, röviden IT OPEX) kontrollálásában.

A szoftverlicencek, a biztonsági elvárások és a bővülő felhőinfrastruktúra egyre növeli az IT büdzséjére nehezedő nyomást. A Deloitte legújabb elemzése szerint a jól megválasztott stratégiákkal nemcsak lassítható, de stabilizálható is az IT OPEX növekedése, miközben az informatikai funkciók továbbra is jelentős értéket teremtenek az üzlet számára.

Átláthatóság és stratégiai portfólió-optimalizáció

Az IT-működési költségek (OPEX) stabilizálásának alapfeltétele a teljes körű költségtranszparencia megteremtése. Ehhez az IT pénzügyi menedzsment (ITFM) vagy a Technology Business Management (TBM) megközelítések bevezetése elengedhetetlen. Ezek a módszerek részletesen megmutatják, mely szolgáltatások mennyibe kerülnek, mely üzleti egységek használják azokat és hol rejtőznek felesleges kiadások, például a „shadow IT” (üzleti egységek által, az IT-osztály tudta nélkül bevezetett rendszerek) vagy párhuzamos licencelés.

„Az IT-költségek átláthatósága és a szolgáltatási portfólió rendszeres felülvizsgálata az első lépés a stabilizálás felé. Ha nem tudjuk pontosan, mire megy el a pénz, és mely rendszerek redundánsak, nem tudunk hatékonyan beavatkozni. Ez a fajta pénzügyi érettség alapozza meg a későbbi megtakarításokat.”

– mondta Kiss Dániel, a Deloitte Technológiai Stratégia területének közép-európai vezetője.

Elemzések szerint a strukturált FinOps (pénzügyi műveletek) vagy költségtranszparencia modellel rendelkező szervezeteknél 10-20 százalékos további megtakarítási potenciál azonosítható a felhőkiadásokban. Szükséges a szolgáltatási portfólió folyamatos optimalizálása. Sok IT-szervezetben az évek során feleslegessé váló, elavult vagy redundáns rendszerek viszik el az OPEX egy részét. Éves rendszerportfólió-audit javasolt annak érdekében, hogy felmérjék, mely rendszerek fednek le azonos funkciókat, mely szolgáltatások kihasználtsága alacsony, és milyen előfizetések nem hoznak üzleti értéket. A szoftverlicencek felülvizsgálatával és a redundanciák kiküszöbölésével minimum 10 százalékos optimalizálás érhető el a licenckiadások területén.

Automatizáció, felhőköltség-menedzsment és stratégiai partneri kapcsolatok

Az automatizálás – legyen szó robotikus folyamatautomatizálásról (RPA), infrastruktúráról, mint kódról (IaC), folyamatos integrációról/folyamatos szállításról (CI/CD) vagy automatizált monitorozásról – nemcsak gyorsítja a működést, hanem jelentősen csökkenti a visszatérő manuális feladatok költségét is. Az önkiszolgáló IT-modellek (pl. self-service provisioning, jelszókezelés) bevezetése szintén csökkenti a terhelést. Az Amazon Web Services vagy Google Cloud példái alapján a nem-produkciós környezetek éjszakai vagy hétvégi leállítása (vagy leskálázása) akár 75 százalékkal csökkentheti a költségeket ezen a területen.

A felhőalapú szolgáltatások, amennyiben nincs szigorú FinOps governance (irányítási keretrendszer), gyakran rejtett OPEX-növekedést generálnak. A FinOps csapat feladata, hogy üzleti és technológiai szinten is átláthatóvá tegye a felhőkiadásokat, gondoskodva az erőforrás-méretezésről (rightsizing), a rezervációkról (reserved instances), az automatikus lekapcsolásról és a multi-cloud költség-összevetésről, elkerülve a vendor lock-int (szállítói függőséget). Azok a vállalatok, amelyek külső szolgáltatókat és FinOps eszközöket alkalmaznak, átlagosan ~20 százalékot takarítanak meg a felhőalapú szoftverkiadásokon, míg azok, akik csak in-house próbálkoznak, gyakran kevesebb mint 10 százalékot. A Flexera és a McKinsey & Company jelentései egyaránt ~30 százalékos költségcsökkentésről számolnak be azoknál, akik érettebb FinOps gyakorlatokat alkalmaznak.

„A felhőalapú szolgáltatások és a szoftverlicencek kezelése terén a proaktív, stratégiai megközelítés kulcsfontosságú. A FinOps szemlélet bevezetése és a szállítókkal való folyamatos, adatvezérelt párbeszéd révén a vállalatok jelentős megtakarításokat érhetnek el, miközben biztosítják az üzlet folytonos innovációját és működését.”

– tette hozzá Kiss Dániel.

A nagy licencgyártókkal (Microsoft, Oracle, SAP, Adobe) való stratégiai együttműködés során érdemes:

  • hároméves licencterv kidolgozása;
  • a nagyvállalati szerződések újratárgyalása az üzleti KPI-ok (teljesítménymutatók) kötve;
  • a licenchasználati auditok (Software Asset Management – SAM) saját kézben tartása, hogy időben felismerhetők legyenek az alul- vagy túlbiztosítások;
  • nyílt forráskódú és hibrid modellek bevonása;
  • a harmadik féltől származó karbantartási alternatívák (third-party maintenance) mérlegelése, amelyek jelentős megtakarításokat hozhatnak: egy nyilvános esetben például ~50 százalékos éves támogatási költségcsökkentést értek el egy harmadik fél általi support megoldásra váltva.

A piaci benchmark adatok ismerete komoly tárgyalási előnyt biztosít, segítve a vezetőket abban, hogy reális költségcélokat tűzzenek ki. Emellett az IT-vezetőknek rendszeresen kommunikálniuk kell az IT-szolgáltatások üzleti értékét a menedzsment és a pénzügy felé, világosan bemutatva a költségstabilizáció és megtakarítások hatását az üzleti teljesítményre és innovációra.

Az IT OPEX hosszú távú stabilizálása nem egyetlen beavatkozással valósítható meg, hanem több, egymásra épülő stratégia összehangolt alkalmazásával. A teljes költségtranszparencia, a portfólióaudit, az automatizálás, a FinOps szemlélet, a stratégiai licencszerződés-újratárgyalás és a benchmarking együttes alkalmazása révén a szervezetek jelentős, akár 10-30 százalékos OPEX-megtakarítást érhetnek el olyan területeken, mint a licenckiadások, a felhőszolgáltatások vagy a nem-produkciós környezetek fenntartása. A kulcs a folyamatos, adatalapú riporting és a költségtudatosság beépítése a mindennapi működésbe, a kampányszerű beavatkozások helyett.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Kézi 3D szkenner fedélzeti minőségellenőrzéssel – bemutatkozik a FreeScan Omni

Az ipari minőségbiztosítás egyik legnagyobb kihívása, hogyan lehet a garantált precizitást és a hatékonyságot optimális egyensúlyba hozni.

A SHINING 3D legújabb fejlesztése, a FreeScan Omni, most erre ad egy forradalmi választ: egyetlen eszközön integrálja a szkennelést, mesh generálást, ellenőrzést és riportkészítést – mindezt a szkenner fedélzetén, valós időben, számítógép nélkül.

Az új eszköz – csakúgy, mint a SHINING 3D teljes ipari metrológiai portfóliója – az ADMASYS HU kínálatában érhető el Magyarországon, helyi szakmai támogatással és szervizháttérrel.

A FreeScan Omni egy vezeték nélküli, kézi, metrológiai 3D szkenner, amely képes a teljes, fedélzeti minőség-ellenőrzési folyamatot azonnal elvégezni a terepen, a gyártósoron vagy a mérőlaborban. Az eszköz előre beállított mérési sablonokkal és intuitív felhasználói felülettel dolgozik, így az operátorok egyszerűen beolvassák az alkatrészt és néhány pillanat múlva már meg is kapják a mérési riportot – nincs manuális adatfeldolgozás, nincs várakozás.

A VDI/VDE 2634-3 szabvány szerint, ISO 17025 laborban tanúsított metrológiai pontosság sem hagy kívánnivalót maga után: a FreeScan Omni 0,02 + 0,03 mm/m volumetrikus pontosságot biztosít. A háttérben egy nagy teljesítményű számítási modul dolgozik, amely valós időben végzi a 3D adatfeldolgozást.

A FreeScan Omni hivatalos bemutatója október 24-én lesz egy élő, nemzetközi webinár keretében, ahol a SHINING 3D szakértői részletesen bemutatják a technológia működését és előnyeit a gyakorlatban. Csatlakozzon az élő bemutatóhoz, és ismerje meg, hogyan formálja a SHINING 3D a metrológiai innováció jövőjét!

Regisztráció a webinárra itt.

A SHINING 3D az utóbbi években jelentős erőforrásokat fordított kutatás-fejlesztésre, célja pedig nem kevesebb, mint a piacvezető pozíció megszerzése az ipari metrológia területén. Az új FreeScan Omni mellett nemrég debütált a FreeProbe 2 tapintómérő megoldás is, amely a hordozható precíziós mérés új perspektíváját nyitja meg a gyártási és minőségellenőrzési folyamatokban.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Antimikrobiális anyagot mutatott be az LG a németországi K Show-n

Az LG Electronics (LG) a K 2025 nemzetközi műanyagipari szakkiállításon mutatta be LG PuroTec™ antimikrobiális adalékanyag-megoldásainak átfogó portfólióját. A világ egyik legjelentősebb műanyagipari vására október 8–15. között zajlott Düsseldorfban.

Globálisan terjeszkedik az LG fejlett anyagokkal foglalkozó üzletága: a vállalat legújabb termékcsaládja Németországban, a K Show-n debütált. Az LG idén részt vett a három legnagyobb nemzetközi műanyagipari kiállításon – a kínai Chinaplas-on, az amerikai National Plastics Exposition-ön és az európai K Show-n –, ezzel erősítve nemzetközi jelenlétét az iparágban.

A PuroTec nevű megoldás számos iparágban alkalmazható széleskörűen, beleértve a háztartási gépeket, az egészségügyet, az építőipart, a csomagolóanyagokat és az autóipart. A teljes PuroTec portfólió mellett az LG a K Show-n az egyik globálisan vezető vegyipari és anyagfejlesztési vállalattal, az LG Chemmel közösen fejlesztett antibakteriális műanyagokat is bemutatta.

A vállalat a kiállításon öt fő PuroTec termékvonalat mutatott be: az AAP-t, az ABP-t, az SAP-t, a ZAP-t és az AAW-t. Az LG PuroTec egy üvegpor-alapú antimikrobiális adalékanyag, amely gombásodásgátló és antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik, és hatékonyan használható műanyagok, festékek, porbevonatok és textíliák gyártása során. Megakadályozza a mikroorganizmusok elterjedését és az ezzel járó szagokat, így hozzájárul a termékek tisztaságának és tartósságának megőrzéséhez. Az LG több évtizedes üvegpor-fejlesztési tapasztalatára építve – és háztartási készülékekben való sikeres alkalmazása után – a PuroTec az LG B2B portfóliójának egyik kulcsfontosságú növekedési motorjává vált: az éves árbevétele több mint kétszeresére nőtt az előző évhez képest.

Az LG célja, hogy a fejlett anyagtechnológiai üzletágát új alkalmazási területek felé bővítse, például a Marine Glass megoldásokkal, amelyek a tengeri ökoszisztémák helyreállítását és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését támogatják, vagy éppen a Mineral Wash technológiával, amely környezetbarát módon, felületaktív anyagok nélkül tisztítja a textíliákat. Az LG jelenleg 420 szabadalommal rendelkezik az üvegpor-technológiához kapcsolódóan, és a dél-koreai Changwonban, az LG Smart Park üzemben évi 4500 tonna termelési kapacitással bír.

2025 szeptemberében az LG együttműködési megállapodást írt alá egy globális tanúsító szervezettel, az SGS Korea-val a PuroTec nemzetközi antimikrobiális tanúsítási szabványainak kidolgozásához. A megállapodás értelmében az LG technológiai tapasztalatát osztja meg a tanúsítási folyamatok kialakításához, az SGS Korea pedig a globális normáknak megfelelő tanúsítási eljárásokat dolgozza ki. Az így tanúsított termékek viselhetik az SGS Global Performance Mark jelölést, amely a nemzetközi ügyfelek számára az átláthatóságot és megbízhatóságot fogja jelezni.

„Az LG PuroTec több, mint egy adalékanyag – ez egy stratégiai szempontból is fontos B2B növekedési motor, amely valódi értéket teremt ügyfeleink és a különböző iparágak számára világszerte”

– mondta Lyu Jae-cheol, az LG otthoni megoldások üzletágának elnöke.

„A globális partnerekkel való együttműködések erősítésével, a nemzetközi szabványosítással és a megbízható teljesítmény biztosításával célunk, hogy a PuroTec az LG anyagtechnológiai üzletágának egyik alappillérévé váljon – elősegítve a fenntartható növekedést és megerősítve vezető szerepünket a globális piacon.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss