Ipar

Százezreket spórolhat a működésén egy cég, ha betartja ezeket a tanácsokat

cég

A vállalkozások informatikai rendszere akár már egy 5 pontos átvilágító audittal felmérhető és fejleszthető.

Míg korábban egyértelműen az innováció egyik meghatározó lépése volt, ha egy cég az informatikai rendszerét felhőalapúra helyezte, a jelenlegi gazdasági helyzetben ez már költségcsökkentés szempontjából kerül előtérbe. Az informatikai rendszer és működési háttér újragondolásával, hatékonyabbá tételével ugyanis akár milliókat is spórolhat éves szinte egy vállalkozás.

„Ha a hatékonyságról van szó, elsőre nem biztos, hogy a IT rendszer és a működéshez szükséges informatikai háttér felülvizsgálata eszébe jut egy cégvezetőnek, pedig akár már egy öt pontos, egyszerű felmérés során rengeteg fejlesztendő terület és felesleges költés feltárható”

– mondta Juhász Viktor, a felhőmegoldásokat szállító iSolutions Kft. ügyvezetője.

Pontos eszközleltár – folyamatosan frissítve!

Az első és egyik legfontosabb pontja a folyamatnak, hogy készüljön egy pontos eszközleltár és ez a lista folyamatosan karban legyen tartva. Amint kap a vállalkozás egy egységes képet az eszközparkról, a költségek jóval tervezhetőbbé válnak: pontosan látni fogja a vezetés, hogy az adott évre mekkora kiadást jelent az eszközök karbantartása, javítása, újak vásárlása.

„Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy az informatikai menedzsmentben az eszközparkkal foglalkozzunk. Az informatika azonban egy eszközalapú ágazat és valójában a költségek nagy hányadát ezek beszerzése, karbantartása, javítása teszi ki. Ezen futnak a szoftverek, és ha nincs egy biztos alap, akkor akadozik a működés és többletköltségekkel is számolni kell”

hangsúlyozza Juhász Viktor.

Általánosan elmondható, hogy egy számítógépet például 3 évente biztosan át kell vizsgálni. Sokan 5-6 évig is húzzák ezt a folyamatot, ilyenkor azonban a legtöbb gép már cserére szorul. Nem mindegy, hogy egyszerre lecserél egy cég 20 számítógépet, gépenként 300 ezer forintért, vagy folyamatosan ellenőrzi, szinten tartja a gépek állapotát, elvégi a szükséges frissítéseket. Ebben az esetben erre évente el tud különíteni egy összeget, amit rászán a karbantartásra, az esetleges gépcserékre. Ugyanígy a céges mobiletelefonokról is érdemes listát vezetni és ellenőrizni az állapotukat.

Valóban annyi felhasználóm van, mint e-mail címem?

A következő lépés egy általános felhasználói menedzsment ellenőrzés. Ez elsősorban biztonsági szempontból fontos, de költségek tekintetében is érhetik meglepetések a cégeket. Elsőként meg kell nézni, hogy azoknak a korábbi munkatársaknak, akik már elmentek a cégtől, töröltük-e minden hozzáférésüket. Az iSolutions szakértője kiemeli: gyakran tapasztalható egy ilyen átvilágításnál, hogy egy 25 fős cégnél akár 35-40 embernek van céges e-mail címe, belépési engedélye a rendszerbe. Ez rendkívül veszélyes lehet adatvédelmi szempontból. Emellett gyakori, hogy a már kilépett dolgozó után is fizeti a cég a felhőalapú szolgáltatásokat, vagy bizonyos szoftvereket, kibervédelmi programokat, vírusirtókat. Sok cégvezető nem nézi meg az erről szóló számlákat, hanem automatikusan fizet. Ez pedig éves szinten akár több százezer forint kidobott pénzt is jelenthet a vállalkozás számára.

A rendszeres költségek átvizsgálása, optimalizálása kulcskérdés

Az informatikára fordított büdzsével szorosan összefüggő rendszeres kiadások például az internet, a mobiltelefon, az irodai telefonálás költsége, a nyomtatóbérlet- és szerviz, de a rendszergazda díjazása is vagy a programlicencek is.

„Ezeknek a díja évről-évre változik és változhat, érdemes felülvizsgálni, hogy ugyanaz a szolgáltatást esetleg hűségidő módosítással, vagy régi ügyfélkedvezménnyel olcsóbban elérhető-e. Vagy ugyanazért a költségért kaphat-e a vállalkozás jobb, bővített szolgáltatást.”

– tette hozzá Juhász Viktor. Ehhez persze végig kell nézni a bejövő számlákat, a szakértői tanácsokat érdemes meghallgatni, átvizsgálni a karbantartási és előfizetési szerződéseket. Időigényes munka, de megéri a hatékonyságnövelés és költségcsökkentés érdekében.

Szoftverkörkép és felhőkérdés

A negyedik lépés átnézni, hogy milyen szoftverekkel dolgozik a vállalkozás. Milyen például a számlázóprogram, vagy milyen egyéb szoftverek érhetőek el a piacon, amik hatékonyabbá, olcsóbbá tehetik a működést. Ehhez javasolt külső tanácsadó igénybevétele, aki abban is segít dönteni, hogy érdemes-e például „felhőbe költözni” a saját szerverfenntartás helyett.

„Ez a kérdés most különösen aktuális az energiaárak növekedése miatt. Míg eddig elsősorban azért került fókuszba a felhőbe költözés, mert valóban egy innovatív megoldás és bárhonnan elérhető, így kényelmes a munkatársaknak. Mára ez a lépés költségszempontból válik egyre fontosabb kérdéssé. A saját szerver valójában egy nagyon drága megoldás. A gép költsége csak a kezdet, ehhez jönnek az üzemeltetéshez kapcsolódó díjak és az áramfogyasztás. Utóbbi a jelenlegi gazdasági helyzetben szinte megjósolhatatlan mennyibe fog kerülni”

– hangsúlyozza Juhász Viktor.

A hosszútávú hatékonyság és költségcsökkentés érdekében meg kell nézni a vállalkozás működésének azon pontjait, folyamatait is, amit meg lehetne támogatni egy informatikai fejlesztéssel. Például van egy webshopja egy cégnek és bizonyos folyamatokat, amelyeket már szoftveres támogatással egyszerűbbé lehetne tenni, még mindig kézzel kezelik. Ez kapcsolódhat akár az értékesítéshez, akár a raktározáshoz, logisztikához. Egy jó informatikai partner ebben is nagyon sokat segíthet.

A jó rendszergazda fontosabb, mint eddig bármikor

A jó rendszergazda mindig kincset ér egy vállalkozásnak, de a jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos, hogy megfelelő partneri viszony jöjjön létre a két fél között.

Nagyon fontos, hogy lehessen a rendszergazdával, IT-partnerrel is beszélgetni az üzleti folyamatokról, elvárásokról. Értse, hogy mi a vállalkozás célja, arra javasoljon hatékony informatikai megoldásokat. Nagyon lényeges továbbá, hogy a vállalkozás számára világossá váljon, hogy a rendszergazda hogyan dolgozik, engedjen betekintést a munkájába, munkafolyamataiba. Tudja alátámasztani a döntéseit, javaslatait. Ha mindent a legolcsóbban akar megoldani, de ezt nem tudja megindokolni, csak az árral, akkor az gyanús kell, hogy legyen”

– véli Juhász Viktor. Hozzáteszi: a hangsúly a hatékonyságon van és nem a legolcsóbb megoldáson. Természetesen ez nem az jelenti, hogy a legdrágább a legjobb, de a legolcsóbbat kezelje mindenki fenntartásokkal. Az elérhetőség és rendelkezésre állás kérdése szintén kiemelten fontos, hiszen egy nem elérhető rendszergazda hatalmas károkat tud okozni a vállalkozás számára. Képzeljük csak el, ha mondjuk 3 napig nem elérhető/nem száll ki a helyszínre és azalatt a cég nem működik, az mekkora üzleti kárt jelenthet.

Fél év alatt rendbe szedhető egy vállalkozás informatikai háttér rendszere

A bemutatott öt pontból álló audit egyes részei viszonylag rövid, míg más részei hosszabb idő alatt valósíthatók meg. A kulcs a tudatos tervezésben rejlik, amihez javasolt egy ütemterv készítése.

„Míg egy víruskereső program akár egy nap alatt lecserélhető, addig például az internet-előfizetés módosítása vagy a nyomtató bérleti és szerviz feltételeinek megváltoztatása akár hónapokat is igénybe vehet. A lényeg, ha egyszer megtörténik a hatékonyság és költségoptimalizálás, akkor folyamatosan foglalkozni kell vele. Ezzel időt és pénzt takaríthatnak meg a vállalkozások és ebben jelentenek hatalmas segítséget a profi tanácsadó szolgáltatók”

– összegez az iSolutions szakértője.

Ipar

6 innováció, amely gyökeresen átalakíthatja az elektromos autózást

elektromos

Az elektromos autók piaca rendkívül gyorsan és egyre nagyobb lendülettel fejlődik.

Míg az elsőgenerációs elektromos autók hatótávolsága 150 kilométer körül volt, a gyártók ma olyan járműveken dolgoznak, amelyek egyszerre akár 1000 kilométert is képesek megtenni teljesen feltöltött akkumulátorral. Az e-autózás elterjedésének egyik szűk keresztmetszetét még mindig a töltési infrastruktúra adja, a flottakezelésben vezető LeasePlan ezért olyan úttörő töltési fejlesztéseket mutat most be, amelyek rövid időn belül lehetővé tehetik, hogy nagy számban jelenjenek meg villanyautók az utakon.

1. Újratöltés 5 perc alatt

Az e-mobilitás egyik kulcstényezője, hogy minél gyorsabban lehessen feltölteni az elektromos autókat. Több töltő képes már fél óra alatt 20-ról 80 százalékra tölteni az akkumulátorokat, az izraeli StoreDot cég azonban még ennél is tovább megy. Az innovátor várhatóan 2024-ben vezeti be a piacra új fejlesztésű akkumulátorát, amellyel 5 perc alatt 160 kilométer megtételére alkalmas töltöttségi szintet lehet elérni bármilyen autó esetén, 2032-re pedig 2 perces töltési időt céloztak meg. Ha a technológia megjelenik a járművekben, gyakorlatilag ugyanolyan gyorsan lehet majd e-autót tölteni, mint hagyományos üzemanyagot tankolni.

2. Töltőpóznák

Egyre gyakoribbak Európában az olyan útszakaszok, ahol a járda mentén elhelyezkedő villanyoszlopok egyben elektromosautó-töltőként is funkcionálnak. Néhány évvel ezelőtt az Ubitricity nevű német startup állt elő az ötlettel, hogy töltőkábelekkel szerelje fel az áramellátást már egyébként is biztosító villanyoszlopokat. Az azóta a Shell tulajdonában lévő cég mára többezer lámpaoszlopot alakított át töltőponttá többek között Németországban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban. A praktikus és költséghatékony megoldás elsősorban nagyvárosokban terjed gyorsan, ahol kevés járműtulajdonos rendelkezik saját töltési lehetőséggel, így bárki tudja parkolás közben vagy akár éjszaka tölteni az autóját. Nem meglepő tehát, hogy Prágában vagy Amszterdamban is elérhetők már töltőpóznák.

3. Töltőrobotok

Gyakran halljuk, hogy a robotok elveszik a munkánkat. Nos, az autók töltését lehet, hogy hamarosan tényleg átveszik. A Volkswagen és az EV Safe Charge vállalat is vizsgálja ezt a lehetőséget olyannyira, hogy utóbbi már ki is fejlesztette a Ziggy névre hallgató töltőrobotot, amelyet mobilalkalmazáson vagy az elektromos jármű infotainment fedélzeti rendszerén keresztül lehet majd munkára fogni, ha pedig időben hívjuk, a töltés megkezdése előtt le is foglalja és fenntartja a parkolóhelyet addig, amíg oda nem érünk. Az eszköz a folyamat végén visszatér a központi töltőállomásra, ahol a hálózatról, akkumulátortároló rendszerről, napenergiával vagy ezek kombinációjával tölti fel magát újra.

A robotok emberi beavatkozás nélkül végzik a feladatukat, és egyszerre akár több autó töltését is képesek ellátni, egyben pedig promóciós felületként is működhetnek. A széleskörű alkalmazhatóság egyik feltétele a Car-to-X vezeték nélküli kommunikáció elterjedése, ami ahhoz szükséges, hogy a jármű képes legyen kapcsolatba lépni más járművekkel, illetve eszközökkel. Ez a funkció néhány újabb gyártású autóban már rendelkezésre áll, de egyelőre nincs aktiválva, míg régebbi modellekben nem elérhető.

4. Menet közbeni töltés

Nem feltétlenül van szükség töltőállomásra, ha vezetés közben tudjuk tölteni az akkumulátort, amivel jelentős időt spórolhatunk. A svédországi Gotland szigetén például egy 1,6 kilométer hosszú útszakaszon építettek vezeték nélküli töltőpontokat az útburkolatba, amelyek az elektromágneses teret használva töltik a felettük elhaladó elektromos buszokat, illetve kamionokat. A töltési rendszer az úthasználók számára láthatatlan, mivel vezérlőegységei a föld alatt találhatók. A kísérleti projektet azzal a céllal indították, hogy információkat gyűjtsenek az úthálózatokba telepíthető induktív járműtöltési technológia szélesebb körű alkalmazásához.

A többek között a Fiat, Chrysler, Citroen és Peugeot márkájú autókat gyártó Stellantis járműipari konszern nemrég hasonló kísérletbe fogott az olaszországi Chiari településen kiépített pályán, ahol a Fiat 500e modellt tesztelték. A mérések azt mutatták, hogy a jármű az autópályákon megszokott sebességgel haladva nem fogyasztott energiát, vagyis az aszfaltból érkező töltési kapacitás megegyezik a gyorstöltők teljesítményével, a mágneses mező ereje pedig nincs hatással az autóban lévő személyekre. A két projekt eredményei egyben azt is sugallják, hogy a megoldás használatával a jövőben csökkenthető az akkumulátorok mérete, ami könnyebb járműveket jelent és ezáltal kisebb terhelést az utakra, miközben a töltési infrastruktúra közös használata még hatékonyabbá válik. Szintén az induktív töltés elvén működnek Göteborgban azok az aszfaltba épített töltőpadok, melyeken keresztül a helyi taxisok tudják várakozás közben tölteni járműveiket.

5. Villámgyors akkucsere

Minek autót tölteni, ha egyszerűen kicserélhetjük az akkumulátort? Ez a gondolkodás vezérelte a luxuskategóriájú elektromos autókat gyártó kínai Niót, amely akkumulátorcsere-telepek létesítésével vágja át a töltési infrastruktúra gordiuszi csomóját. A megoldás Kínában már elterjedt, ahol idén 2300-ra nő az egységeik száma, 2025-re pedig a szám várhatóan eléri a 4000-et. A vállalat Európában eddig Norvégiában, Svédországban, Hollandiában, Németországban, március eleje óta pedig Dániában működtet akkumulátorcsere-telepeket. A teljesen automatizált folyamat mindössze 3 percet vesz igénybe, miközben az akkumulátor, illetve az elektromos rendszer ellenőrzése is megtörténik, hogy a jármű a lehető legjobb beállításokkal hagyja el a helyszínt.

6. Napelemes autók

A holland Lightyear hat éven át fejlesztette saját technológiáját, és tavaly év végén elindította a Lightyear 0 napelemes autó sorozatgyártását. A kocsit 782 darab napelem borítja öt négyzetméteres felületen, ami lehetővé teszi, hogy a 60 kwh teljesítményű akkumulátorral rendelkező, hivatalosan 625 kilométer hatótávolságú jármű további napi 70 kilométert tudjon megtenni a napenergiának köszönhetően, ami felhős időben mintegy a felére csökken. A tervek szerint összesen kevesebb mint 1000 példány készül az autóból, amelyből hetente egy darabot szerelnek össze manufakturális jelleggel, de a kapacitást rövid időn belül évi ezer darabra szeretnék növelni.
Időközben már a Lightyear 2 várólistájára is fel lehet iratkozni, amellyel információk alapján 800 kilométert autózhatunk majd, mielőtt újra kéne töltenünk. A modell 2024/2025-től a LeasePlan kínálatában is elérhető lesz Európában, az Egyesült Államokban és egyéb nemzetközi piacokon, ami újabb mérföldkövet jelent a két cég 2018 óta tartó együttműködésében. A LeasePlan célja, hogy flottájában 2030-ra nullára csökkentse a károsanyag-kibocsátást, ezzel összhangban pedig a holland anyavállalat néhány évvel ezelőtt felvette kipróbálható flottaautói közé a Lightyeart is, melynek sikereire alapozva fonta most a két cég még szorosabbra a partnerséget.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Még több szakmai kihívással tér vissza az Audi Development Camp

Audi Development Camp

Még több szakmai kihívással érkezik 2023-ban az Audi Development Camp, a győri Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria nyári programja.

Az angol nyelvű tábor projektalapú képzést biztosít hazai és nemzetközi hallgatók számára annak érdekében, hogy a motivált, szorgalmas és kihívásokat kereső diákokat megtanítsa arra, miként hozhatják ki a legtöbbet a karrierjükből.

Az élvonalbeli szakemberek által tartott előadások minden percben leköti a hallgatók
figyelmét. (Fotó: Horváth Márton)

A tábor teljes programja a Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria Műszaki Fejlesztés részlege, valamint olyan ipari partnerek, mint a dSPACE és a Gamax Laboratory Solutions szoros együttműködésében került összeállításra.

Az innovatív nyári képzés teljes mértékben projektalapú oktatást biztosít a szoftvermérnöki, villamosmérnöki, mechatronikai mérnöki és járműmérnöki alap- vagy mesterképzésben részt vevő hallgatók számára. Az egy hónapos tábor során valós ipari kihívásokat oldanak meg a fiatalok csapatban Hardware-in-the-Loop/Software-in-the-Loop szimuláció és motorapplikáció témakörében.

A diákoknak természetesen nemcsak a feladatot, de a megfelelő oktatást is biztosítja a tábor. A hallgatók az első héten szakmai előadásokon és workshopokon vesznek részt, majd a továbbiakban csapatokban dolgoznak olyan szakmai projekten, amelyeket a szervező vállalatok és az egyetem határoznak meg. Az elméleti képzés és a csoportmunka mellett különböző extra szabadidős tevékenységekhez is csatlakozhatnak a fiatalok, amelyek során megismerik a Széchenyi István Egyetem győri campusát, a zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpályát, a győri Audi Hungaria egyes részlegeit, valamint Győrt.

A Design Freeze előadáson minden csapattag bemutatja az általa a projektben végzett
munkát. (Fotó: Vojnovics Aténa)

Az Audi Development Camp győztes csapata exkluzív Audi-termékeket, a legtehetségesebbek pedig akár arra is lehetőséget kaphatnak, hogy karriert építsenek az Audi Hungaria járműfejlesztési vagy motorfejlesztési részlegénél, illetve a kapcsolódó területeken.

A tábor részvételi díja a 2200 eurós programköltségből és a 100 eurós adminisztrációs költségből tevődik össze. Ennek fejében a hallgatók számára biztosított a szállás, a részleges ellátás, valamint a szakmai és szabadidős programokon való részvétel. A legígéretesebb diákok ösztöndíjat nyerhetnek el, s így mentesülhetnek a 2200 eurós programköltség kifizetése alól.

A rendezvény célja, hogy a motivált, szorgalmas és kihívásokat kereső fiataloknak lehetőséget biztosítson a járműipar leginnovatívabb fejlesztési módszereinek elsajátítására, valamint arra, hogyan hozhatják ki a legtöbbet a karrierjükből.

Időpont: 2023. július 2–29.

Akinek felkeltette érdeklődését a tábor, a Regisztrációs felületen jelentkezhet április 16-ig. További információkért az Audi Development Camp internetes oldala kereshető fel.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Az ABB felmérése rávilágít a legújabb energiaügyi aggályokra

A megkérdezett vállalatvezetők 92 százaléka úgy véli, hogy az ingadozó energiaköltségek és az instabilitás továbbra is veszélyt jelentenek a vállalkozások versenyképességére.

A felmérés azt mutatja, hogy a vállalkozásokat világszerte továbbra is aggasztják az energiabiztonság és az energiaárak hatásai, amelynek számos, további környezeti, társadalmi és gazdasági következménye lehet. Az ABB Electrification Energy Insights felmérése1 szerint, amelyben különböző ágazatokban működő kis- és nagyvállalatok 2300 vezetője vett részt, a válaszadók 92 százaléka úgy érzi, hogy az energiaellátás folytatódó instabilitása veszélyezteti jövedelmezőségüket és versenyképességüket. Az energiaköltségek és a bizonytalanság jelentős hatást gyakorolnak a munkaerőre, mivel csökkentek a munkavállalók érdekében történő ráfordítások. A vállalatvezetők azon lehetséges hatások miatt is aggódnak, amelyek befolyásolják a fenntarthatósági céljaik teljesítését.

abb

Az energiaköltségek és az energiaellátás bizonytalansága korlátozzák az üzleti befektetéseket és a növekedést

Az emelkedő energiaköltségek és a bizonytalanság miatt a vállalatvezetőknek újra kell gondolniuk, hogy a növekedés és a versenyképesség megőrzése érdekében hogyan működjenek, és mely területen fektessenek be a vállalkozásukba. Az elmúlt évben megemelkedett energiaköltségek vállalkozásokra gyakorolt legfontosabb hatásai közé tartozik az alacsonyabb haszonkulcs (34 százalék) és egyes területek kiadásainak csökkentése (34 százalék). Ezek a negatív hatások azt eredményezték, hogy a vállalkozások visszafogták a K+F-be és más, üzleti növekedési programokra irányuló beruházásaikat. Több mint egyharmaduk (38 százalék) csökkentette vagy tervezi csökkenteni a technológiai beruházásokat, míg egyharmaduk (33 százalék) az infrastrukturális kiadások, 31 százalékuk pedig a marketingkiadások csökkenésével számol.

A munkaerőt érintő hatás

A vállalkozások úgy nyilatkoztak, hogy a megnövekedett energiaköltségek és az energetikai hatások ellensúlyozását célzó intézkedések végrehajtásának szükségessége miatt, az elmúlt évben csökkentették a munkaerőbe történő befektetéseiket. Ez a folyamat várhatóan a következő három-öt évben is folytatódni fog, amennyiben az energetikai kihívások továbbra is fennmaradnak. A költségcsökkentésekkel kapcsolatban kiemelt öt legfontosabb üzleti terület közül három a munkaerővel kapcsolatos: 42 százalékuk kevesebbet fog költeni toborzásra; 38 százalékuk csökkenti a fizetésekre, túlórákra és bónuszokra fordított kiadásokat; 37 százalékuk pedig csökkenti a személyzet képzésére és fejlesztésére irányuló beruházások összegét.

Késlelteti a dekarbonizációs folyamatot

A válaszadók továbbá aggódnak amiatt, hogy az energiaárak és az energiaellátás bizonytalansága késleltetheti az éghajlatváltozással kapcsolatos előrelépést, mivel a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalások teljesítését jelenleg kevésbé tekintik prioritásnak, mint az energiaköltségek csökkentését. A megkérdezett vállalatvezetők több mint fele (58 százalék) szerint az energiaköltségek egytől öt évig terjedő időtartammal késleltethetik a fenntarthatóságra és szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló céljaik elérését. Míg az energiaköltségek csökkentése a vállalatok 61 százaléka számára a legfontosabb prioritás, addig a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését jelenleg csak 40 százalékuk tartja az általános üzleti prioritásai között számon.

Energiabiztonság

Az üzleti vezetők 83 százaléka aggodalmát fejezi ki a vállalkozásuk energiaellátásának biztonsága miatt, és sokan tesznek is lépéseket ennek megoldására. Több mint egyharmadukat (36 százalék) aggasztja az energiaköltségek további emelkedése, 31 százalékukat a teljes vagy részleges áramkimaradások és áramszünetek, egynegyedüket pedig az energiakorlátozás. Erre válaszul 34 százalékuk már növelte a beruházásait, kifejezetten az energiahatékonyság javítására összpontosítva, 40 százalékuk pedig helyszíni megújulóenergia-termelő rendszert szeretne telepíteni, hogy kevésbé függjön a hálózattól.

Morten Wierod, az ABB Energetika üzletágának elnöke elmondta: „A vállalkozások úgy vélik, hogy meg kell védeniük magukat az energiaáraktól és a bizonytalanságtól, ezért átértékelik a jelenlegi és jövőbeli kiadási terveiket. Az ennek mérséklésére irányuló intézkedések meghozatala egyértelmű prioritás, de ennek nem kell feltétlenül hatással lennie a munkaerőgazdálkodásra vagy a környezetvédelemre. Az intelligens és fenntartható, helyszíni megújuló energiaforrásokba és energiahatékonysági technológiákba való befektetés azt jelenti, hogy a vállalkozások egyszerre csökkenthetik költségeiket és a kibocsátásukat. Megfelelő megközelítés alkalmazása esetén lehetővé válik, hogy az ipar úgy érje el a költségmegtakarítási célokat, hogy közben ne kelljen feláldozni a versenyképességet, a munkaerőt vagy ne sodorja veszélybe a dekarbonizációs folyamat sikerét.”

Intézkedések

Bár a vállalkozások általában véve proaktív lépéseket szeretnének tenni az energetikai kihívások megoldására, egyharmadukat visszatartja az energiahatékonysági intézkedések végrehajtásának vélt költsége, és csaknem felük (49 százalék) úgy érzi, hogy nem rendelkezik a szükséges know-how-val vagy erőforrásokkal a további lépésekhez.

Az energiagazdálkodás optimalizálásában és a költségek csökkentésében a kis- és nagyvállalatok számára egyaránt segítséget nyújtó technológiák nagy része már széles körben és elfogadható áron elérhető. Például Hanoiban, egy távközlési központban az intelligens épülettechnológia 20 százalékkal csökkentette az energiaköltségeket, míg az ABB egyik olaszországi gyárában a berendezések korszerűsítése  és az energiagazdálkodási megoldások alkalmazása 30 százalékos energiamegtakarítást eredményezett.

Ha többet szeretne megtudni arról, hogy az ABB és az ügyfelei hogyan működnek együtt az energetikai kihívások enyhítése érdekében, látogasson el a Sustainability in Electrification (Fenntarthatóság az elektrifikációban) weboldalra. A vállalkozások csatlakozhatnak az ABB – Energy Efficiency Movement kezdeményezéshez is – egy több mint 300 szervezetet tömörítő globális fórumhoz, amely olyan ötleteket és megoldásokat oszt meg, amelyek segíthetnek az iparnak a költségek csökkentésében, az energetikai kihívások enyhítésében és az éghajlatváltozás elleni fellépés felgyorsításában.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés

Friss