Ipar

Átadták Európa legnagyobb szárazföldi intermodális logisztikai terminálját Fényeslitkén

Fotó: MTI

Az East-West Gate az ukrán élelmiszerexport legnagyobb vasúti központja lehet

Rekordidő alatt, több mint 40 milliárd forintos magánberuházásból épült meg Európa legnagyobb és legmodernebb, zöld koncepciójú szárazföldi intermodális terminálja Fényeslitkén, a magyar-ukrán határ közvetlen közelében. A széles és normál vasúti nyomtáv találkozásánál fekvő East-West Gate (EWG) évente akár egymillió darab húszlábas konténert is át tud rakni, és alkalmas kamionok, illetve hagyományos közúti félpótkocsik vasútra rakására. Az EWG jelentős kapacitással rendelkezik mezőgazdasági termékek átrakására is, így hamarosan az ukrán élelmiszerexport legnagyobb vasúti központja lehet. Az átadón begördült a terminálra az első ukrán mezőgazdasági árukat szállító szerelvény.

Az előkészítő munkálatokat követően 2021 januárjában kezdődött meg az East-West Gate terminál építése 85 hektáros, Margitsziget méretű területen. A terminálon összesen tíz kilométer hosszúságú normál és széles nyomtávú vasúti pálya, valamint 225 ezer négyzetméter betonburkolat épült. Egy 15 ezer négyzetméteres raktárt is használhatnak a partnerek, és további rakatárak, összeszerelő-üzemek létesítésére is lehetőség van a 140 hektáros fejlesztési területen. Az EWG az idén márciusban kezdődött, több hónapos sikeres technológiai-műszaki próbaüzem végén júniusban kapta meg a vasúti hatósági engedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól.

Új dimenzió az áruszállításban – újjáéled a logisztikai térség

A térségben, ahol 1990-ig jelentős áruforgalom haladt át, és a vasút meghatározó szerepet játszott a foglalkoztatásban, az elmúlt évtizedekben leépült a teherforgalom, a vasúti nyomtávváltás miatt szükséges átrakodás. A magánberuházásában épült EWG azonban bő egy év alatt elkészült, és jelentős áruforgalmat kezelhet a legmodernebb technológiával.

A terminál évente akár egymillió darab húszlábas konténert (TEU) is tud kezelni, elméleti kapacitását és területét tekintve is a legnagyobb ilyen létesítmény a kontinensen. A terminálon a széles és a normál nyomtáv között, valamint vasúti szerelvények és kamionok között lehet átrakodni a konténereket. Az EWG alkalmas kamionok és hagyományos közúti félpótkocsik vasútra rakására is. Ez lehetővé teszi, hogy – az EU klímacéljaival összhangban – az unió határához kamionon érkező teherforgalmat minél nagyobb arányban vasútra terelje. Az EWG darui ATEX- és ADR-minősítéssel rendelkeznek, így speciális anyagokat – például gázkonténer-tartályokat és vegyszereket – is átrakodhatnak.

Az EWG ezen felül, alkalmazkodva a háborús helyzethez, az ukrán mezőgazdasági termékek átrakására is felkészült. Várhatóan 2022 novemberétől már képes lesz óránként 800 tonna gabona és 450 köbméter napraforgó olaj kezelésére, ezzel az ukrán élelmiszerexport legnagyobb vasúti központja lehet. Az ünnepélyes átadón begördült a terminálra az első ukrán mezőgazdasági árukat szállító szerelvény, az EWG saját szervezésű szállítmánya. Az Ugrain Trade LLC által feladott, összesen 1146 tonna búza, köles és zöldborsó 44 darab húszlábas konténerben érkezik, és az átrakás után a Csepeli Szabadkikötőbe szállítják tovább.

„Ennek a terminálnak meghatározó szerepe lesz abban, hogy az ukrán gabona eljusson a világ legkülönbözőbb pontjaira”

– mondta az átadón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette:

„mivel a konstancai kikötő kapacitása teljesen lekötött, a román és a szlovák útvonalak telítettek, csak a magyar-ukrán határról az adriai kikötőkbe vezető útvonal a garancia az ukrán gabonaexport szállítására. Európa legmodernebb terminálja, az East-West Gate lehet a központja az áruk átrakásának szélesről normál nyomtávra”

– mondta Szijjártó Péter.

„Az East-West Gate megépítésével Magyarország visszakerült a nemzetközi vasúti logisztika térképére” – hangsúlyozta Tálosi János. A beruházó East-West Intermodális Logisztikai Zrt. vezérigazgatója hozzátette, hogy az elérhető legfejlettebb technológiákat építették be a terminálba, így gyorsabbá és pontosabbá teszik a szállítást. „Az EWG független, szolgáltatásait a világ bármely vasúti és közúti árufuvarozással foglalkozó cége igénybe veheti, nyitott valamennyi fuvarszervező operátor és szállítócég előtt”

– emelte ki Tálosi János.

5G és 3D-s digitális iker 21. század terminálján

Az EWG-n irányítják Európában elsőként távolról, 5G-technológiával a darukat. A terminálon egy 41 méter széles és két 28 méter széles sínen guruló óriásdaru, valamint egy 20 méter magas gumikerekes daru üzemel. Az osztrák Künz által szállított darukra húsz nagyfelbontású kamerát telepítettek, amelyek képét az 5G segítségével valós időben látják a terminál központjában, és ugyanúgy, késleltetés nélkül tudnak reagálni, így úgy tudják irányítani a darukat, mintha azokon, egy fülkében dolgoznának. Az ehhez szükséges privát 5G-hálózatot a Vodafone Magyarország építette ki, a hálózati eszközöket a Huawei Technologies szállította.

„A privát 5G hálózattal kapcsolatos befektetések egyértelműen megtérülnek, hiszen az újgenerációs mobilhálózatokon új ipari, logisztikai üzleti modellek építhetők fel, amelyek hozzájárulhatnak a hazai vállalatok fejlődéséhez, a munkahelyteremtéshez, nem utolsósorban pedig ösztönzik az exportot és vonzó célponttá teszik Magyarországot. Minderre nagyszerű példa az East-West Gate terminálon kiépített privát 5G-hálózat, melynek megnövekedett sebessége, kapacitása és minimális késleltetése lehetővé teszi a legmodernebb eszközökkel, technológiákkal, irányító és biztonsági berendezésekkel felszerelt okos vasúti kombiterminál hatékony és rugalmas működését”

– mondta el Dobó Mátyás, a Vodafone Magyarország Vállalati Szolgáltatások Üzletág vezérigazgató-helyettese.

Megalkották a terminál valósághű virtuális ikertestvérét (Digital Twin) is, amely valós időben, 3D-ben követi a logisztikai központ folyamatait és működését – a vonatok, a kamionok, a daruk, a szállítójárművek mozgását és az áruk útját. Egy magyar startup és az EWG együttműködésében fejlesztett megoldás komplexitását tekintve világújdonságnak számít. A MaxWhere a logisztikai központ valamennyi alrendszerének információját begyűjti, feldolgozza és valós időben jeleníti meg, ezzel a folyamatok tervezhetőségét, optimalizálását és a hatékonyság növelését segíti az Ipar 4.0 elveinek megfelelően, a terminál saját 5G-hálózatán.

Munkahelyteremtés és fejlesztések a hátrányos helyzetű térségben

A több mint 40 milliárd forintból, teljesen magánbefektetésből megvalósult beruházás közvetlenül mintegy száz új munkahelyet hozott létre a hátrányos helyzetű térségben, a jövő év közepére tovább létszámbővítés várható. A terminál ezen felül közvetve ötszáz ember foglalkoztatását teszi lehetővé. A társaság a beruházáshoz kapcsolódóan több milliárd forint értékben végzett fejlesztéseket a közforgalmú vasúti hálózaton.

További információ: https://eastwestil.com/
Videók a terminál építéséről és működéséről: https://www.youtube.com/channel/UCSmEMpKbWzL0ZfyWU7hnguA/videos
Élőkép a terminálról: https://eastwestil.com/live-video/

Related Topics:east-west gate eu fényeslitke központ logisztikai

Up Next

A SES bemutatta első sporteseményekre szabott műholdas platformját

Don't Miss

Siemens technológiával bővült a Diehl Aviation Hungary nyírbátori gyártóüzeme

Ipar

Hankook Dynapro AT2 Xtreme: sokoldalú és tartós

A Hankook bemutatja új, nagyteljesítményű gumiabroncsát, a Dynapro AT2 Xtreme-et, amely minden terepre alkalmas, és amelyet kifejezetten a lakóautók, a klasszikus terepjárók és az építőipari szállítók sokoldalú használatára terveztek.

A négyévszakos gumiabroncs ötvözi a megbízható tapadást a vezetési kényelemmel és tartóssággal, évszaktól és útfelülettől függetlenül. Összesen 15 méretet kínálnak 15 és 17 col között, amelyek a klasszikus 4×4-es tartományt is lefedik. A Dynapro termékcsaládban továbbra is megtalálható a Dynapro AT2, amely 20 colig terjedő méretekben kapható, és így számos terepjáróhoz tökéletes.

„A Dynapro AT2 Xtreme termékkel megerősítjük pozíciónkat a növekvő terepjáró szegmensben azzal, hogy megbízható, tartós és kényelmes megoldást kínálunk a terep- és az országúti használat közötti váltáshoz”

– nyilatkozta Jongho Park, a Hankook Tire Europe elnöke.

A Dynapro AT2 Xtreme univerzális modellként egészíti ki a Dynapro termékcsaládot, az úttestre specializálódott Dynapro HPX és az off-road Dynapro MT2 között. Megfelel a modern terepabroncsokkal szemben támasztott elvárásoknak, miközben kiválóan alkalmas mindennapi használatra. Ezt az innovatív futófelületi kialakítás és modern anyagkeverék kombinációja teszi lehetővé.

Megbízható és kényelmes

A gumiabroncs különleges vállidom-kialakítása mély oldalfalú blokkokkal megvédi a terepen a vágások és egyéb sérülések ellen. Ugyanakkor a kifinomult futófelületi alakzatok többirányú lamellákkal és barázdákkal biztosítják a lehető legjobb súrlódást – akár havon is. A Dynapro AT2 Xtreme 3PMSF-minősítéssel rendelkezik, így az abroncson megtalálható alpesi/hópehely szimbólum, ami azt jelenti, hogy kihívást jelentő téli időjárási körülmények között is használható. A különlegesen kialakított blokkszélek és az extra barázdák a futófelületi blokkok között csökkentik a menetzajt, valamint stabilizálják a futófelületet a kényelmes és biztonságos utazás érdekében.

Az újonnan kifejlesztett futófelületi keverék erőssége abban rejlik, hogy funkcionalizált polimereket tartalmaz, amelyek biztosítják az optimális szilikaelosztást, továbbá olyan integrált részecskéket, amelyek ellenállnak a deformációnak és a szélsőséges hőmérsékletnek, ezáltal javítva a tapadást. Az eredmény egy, még az elődjénél is hosszabb élettartam. A “Max Mileage” technológiának köszönhetően a Dynapro AT2 Xtreme rendkívül magas futásteljesítményt ér el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Microsoft és Siemens összefogás

A nagyobb épületek – például kereskedelmi létesítmények, adatközpontok vagy felsőoktatási intézmények, – IoT-alapú működtetését könnyíti meg és optimalizálja a Microsoft és a Siemens új együttműködése.

A megállapodás lehetővé teszi a Siemens digitális épületfelügyeleti platformja, a Building X és a Microsoft Azure IoT Operations szolgáltatások közötti átjárhatóságot.

A Microsoft Azure felhőalapú szolgáltatásaihoz csatlakoztatott Siemens Building X platform és annak különböző, például energiagazdálkodást vagy karbantartást támogató alkalmazásai lehetővé teszik a jelenleg elkülönülten működő IoT-eszközök adatainak egységes kezelését. Ennek eredményeként az épületüzemeltetés különböző rendszerei egy közös, átlátható felületen integrálódnak, és válhatnak hatékonyabban irányíthatóvá.

Ezáltal olyan adatok integrálhatóak, mint például a fűtési, szellőzési és légkondicionáló (HVAC) rendszerekből érkező információk, a szelepek hőmérsékletének, nyomásának adatai vagy a beltéri levegőminőség különböző jellemzői. Így az ügyfelek saját épületeikre szabott energiafelügyeleti és optimalizálási beállításokat és karbantartási terveket alakíthatnak ki.

Az együttműködésnek köszönhetően az épületekben elhelyezett eszközök gyártófüggetlenül, egyetlen kattintással csatlakoztathatóak lesznek a felhőalapú rendszerekhez. A mostani az egyik első olyan integráció, amely tisztán nyílt ipari szabványokon – World Wide Web Consortium (W3C), Web of Things (WoT) és Open Platform Communications Unified Architecture (OPC UA) protokollokon – alapul a szolgáltatók között.

Így az integráció a korábbi, hasonló összehangolási megoldásokhoz képest a szükséges erőforrások akár 80 százalékának megspórolásával valósulhat meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Már nem elég beszélni róla: hét kiemelt fenntarthatósági téma szerepel a magyar vállalatok napirendjén

A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár – derül ki az EY friss tanulmányából, amely több mint 200 – köztük 16 magyar – vállalat első, uniós irányelvek (CSRD) szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte.

Az érintett cégek döntő többségének már van ESG felelőse és stratégiája. A társaságok átlagosan hét kritikus területet azonosítottak a működésük szempontjából.

A vizsgált jelentések terjedelme jelentős eltérést mutatott: a legrövidebb 33, a leghosszabb 412 oldalas volt, míg átlagosan 120 oldalt tettek ki. A legátfogóbb dokumentumok a pénzügyi szektorhoz köthetők, ahol a befektetői elvárások és a szabályozói megfelelés egyaránt részletes tartalmat követelnek meg. Az elemzett vállalatok közel fele, míg idehaza a cégek többsége (58%) már rendelkezik olyan belső jelentéstételi politikával, amely rögzíti, hogy a társaság miként készíti el a fenntarthatósági jelentéseit. Szinte az összes jelentéstevőnek (88%) van fenntarthatósági stratégiája, míg tízből nyolc cég rendelkezik dedikált ESG-felelőssel.

A társaságok átlagosan hét kiemelt területet határoztak meg a kettős lényegességi felmérés (Double Materiality Assessment, DMA) során, ami azt vizsgálja, hogy mely fenntarthatósági hatások jelentősek a vállalat, és annak értéklánca szempontjából, illetve milyen pénzügyi kockázatok és lehetőségek merülhetnek fel. Ezek közül az éghajlatváltozás jellemzően minden iparágban releváns volt, csak nagyon alapos indoklással hagyható ki, továbbá a saját munkaerőre és vállalatirányításra vonatkozó közzétételek is iparágtól függetlenül relevánsak. A körforgásos gazdaság, az értékláncban dolgozók, a fogyasztók és végfelhasználók, illetve a biológiai sokféleség és ökoszisztémák szintén lényeges témaként szerepeltek a 216 vállalat napirendjén.

„A CSRD-jelentések első alkalommal adnak képet az érintett vállalatok fenntarthatósági érettségéről. A következő lépés, hogy az adatalapú, stratégiai megközelítés a napi működés részévé váljon és a cégek kialakítsák az ehhez szükséges tartalmi és formai keretrendszert”

– emelte ki Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának partnere.

„Ehhez elengedhetetlen a fenntarthatóság szervezeti integrációja, amihez a kulcs a közös célrendszer, az egyértelmű felelősségi körök és a világos ösztönzési folyamatok kialakítása”

– tette hozzá az EY szakértője.

A cégeknek a jelentéstételt üzleti szempontból is érdemes kiértékelniük, különös tekintettel a kettős lényegességi felmérésre. A sikeres adatszolgáltatáshoz elengedhetetlen a szervezeti és informatikai háttér megerősítése, a megfelelő belső kontrollkörnyezet kialakítása, valamint a komplex adatforrások – például az átállási tervek és klímakockázatok – hatékony kezelése. A cél a megfelelésen túl a fenntarthatósági teljesítmény javítása és az üzleti értékteremtés. Ezt az ESG-minősítések javításával, a zöld finanszírozási lehetőségek kiaknázásával és a kockázatok tudatos elhárításával érhetik el a döntéshozók.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!