Ipar
Átadták Európa legnagyobb szárazföldi intermodális logisztikai terminálját Fényeslitkén
Az East-West Gate az ukrán élelmiszerexport legnagyobb vasúti központja lehet
Rekordidő alatt, több mint 40 milliárd forintos magánberuházásból épült meg Európa legnagyobb és legmodernebb, zöld koncepciójú szárazföldi intermodális terminálja Fényeslitkén, a magyar-ukrán határ közvetlen közelében. A széles és normál vasúti nyomtáv találkozásánál fekvő East-West Gate (EWG) évente akár egymillió darab húszlábas konténert is át tud rakni, és alkalmas kamionok, illetve hagyományos közúti félpótkocsik vasútra rakására. Az EWG jelentős kapacitással rendelkezik mezőgazdasági termékek átrakására is, így hamarosan az ukrán élelmiszerexport legnagyobb vasúti központja lehet. Az átadón begördült a terminálra az első ukrán mezőgazdasági árukat szállító szerelvény.
Az előkészítő munkálatokat követően 2021 januárjában kezdődött meg az East-West Gate terminál építése 85 hektáros, Margitsziget méretű területen. A terminálon összesen tíz kilométer hosszúságú normál és széles nyomtávú vasúti pálya, valamint 225 ezer négyzetméter betonburkolat épült. Egy 15 ezer négyzetméteres raktárt is használhatnak a partnerek, és további rakatárak, összeszerelő-üzemek létesítésére is lehetőség van a 140 hektáros fejlesztési területen. Az EWG az idén márciusban kezdődött, több hónapos sikeres technológiai-műszaki próbaüzem végén júniusban kapta meg a vasúti hatósági engedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól.
Új dimenzió az áruszállításban – újjáéled a logisztikai térség
A térségben, ahol 1990-ig jelentős áruforgalom haladt át, és a vasút meghatározó szerepet játszott a foglalkoztatásban, az elmúlt évtizedekben leépült a teherforgalom, a vasúti nyomtávváltás miatt szükséges átrakodás. A magánberuházásában épült EWG azonban bő egy év alatt elkészült, és jelentős áruforgalmat kezelhet a legmodernebb technológiával.
A terminál évente akár egymillió darab húszlábas konténert (TEU) is tud kezelni, elméleti kapacitását és területét tekintve is a legnagyobb ilyen létesítmény a kontinensen. A terminálon a széles és a normál nyomtáv között, valamint vasúti szerelvények és kamionok között lehet átrakodni a konténereket. Az EWG alkalmas kamionok és hagyományos közúti félpótkocsik vasútra rakására is. Ez lehetővé teszi, hogy – az EU klímacéljaival összhangban – az unió határához kamionon érkező teherforgalmat minél nagyobb arányban vasútra terelje. Az EWG darui ATEX- és ADR-minősítéssel rendelkeznek, így speciális anyagokat – például gázkonténer-tartályokat és vegyszereket – is átrakodhatnak.
Az EWG ezen felül, alkalmazkodva a háborús helyzethez, az ukrán mezőgazdasági termékek átrakására is felkészült. Várhatóan 2022 novemberétől már képes lesz óránként 800 tonna gabona és 450 köbméter napraforgó olaj kezelésére, ezzel az ukrán élelmiszerexport legnagyobb vasúti központja lehet. Az ünnepélyes átadón begördült a terminálra az első ukrán mezőgazdasági árukat szállító szerelvény, az EWG saját szervezésű szállítmánya. Az Ugrain Trade LLC által feladott, összesen 1146 tonna búza, köles és zöldborsó 44 darab húszlábas konténerben érkezik, és az átrakás után a Csepeli Szabadkikötőbe szállítják tovább.
„Ennek a terminálnak meghatározó szerepe lesz abban, hogy az ukrán gabona eljusson a világ legkülönbözőbb pontjaira”
– mondta az átadón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette:
„mivel a konstancai kikötő kapacitása teljesen lekötött, a román és a szlovák útvonalak telítettek, csak a magyar-ukrán határról az adriai kikötőkbe vezető útvonal a garancia az ukrán gabonaexport szállítására. Európa legmodernebb terminálja, az East-West Gate lehet a központja az áruk átrakásának szélesről normál nyomtávra”
– mondta Szijjártó Péter.
„Az East-West Gate megépítésével Magyarország visszakerült a nemzetközi vasúti logisztika térképére” – hangsúlyozta Tálosi János. A beruházó East-West Intermodális Logisztikai Zrt. vezérigazgatója hozzátette, hogy az elérhető legfejlettebb technológiákat építették be a terminálba, így gyorsabbá és pontosabbá teszik a szállítást. „Az EWG független, szolgáltatásait a világ bármely vasúti és közúti árufuvarozással foglalkozó cége igénybe veheti, nyitott valamennyi fuvarszervező operátor és szállítócég előtt”
– emelte ki Tálosi János.
5G és 3D-s digitális iker 21. század terminálján
Az EWG-n irányítják Európában elsőként távolról, 5G-technológiával a darukat. A terminálon egy 41 méter széles és két 28 méter széles sínen guruló óriásdaru, valamint egy 20 méter magas gumikerekes daru üzemel. Az osztrák Künz által szállított darukra húsz nagyfelbontású kamerát telepítettek, amelyek képét az 5G segítségével valós időben látják a terminál központjában, és ugyanúgy, késleltetés nélkül tudnak reagálni, így úgy tudják irányítani a darukat, mintha azokon, egy fülkében dolgoznának. Az ehhez szükséges privát 5G-hálózatot a Vodafone Magyarország építette ki, a hálózati eszközöket a Huawei Technologies szállította.
„A privát 5G hálózattal kapcsolatos befektetések egyértelműen megtérülnek, hiszen az újgenerációs mobilhálózatokon új ipari, logisztikai üzleti modellek építhetők fel, amelyek hozzájárulhatnak a hazai vállalatok fejlődéséhez, a munkahelyteremtéshez, nem utolsósorban pedig ösztönzik az exportot és vonzó célponttá teszik Magyarországot. Minderre nagyszerű példa az East-West Gate terminálon kiépített privát 5G-hálózat, melynek megnövekedett sebessége, kapacitása és minimális késleltetése lehetővé teszi a legmodernebb eszközökkel, technológiákkal, irányító és biztonsági berendezésekkel felszerelt okos vasúti kombiterminál hatékony és rugalmas működését”
– mondta el Dobó Mátyás, a Vodafone Magyarország Vállalati Szolgáltatások Üzletág vezérigazgató-helyettese.
Megalkották a terminál valósághű virtuális ikertestvérét (Digital Twin) is, amely valós időben, 3D-ben követi a logisztikai központ folyamatait és működését – a vonatok, a kamionok, a daruk, a szállítójárművek mozgását és az áruk útját. Egy magyar startup és az EWG együttműködésében fejlesztett megoldás komplexitását tekintve világújdonságnak számít. A MaxWhere a logisztikai központ valamennyi alrendszerének információját begyűjti, feldolgozza és valós időben jeleníti meg, ezzel a folyamatok tervezhetőségét, optimalizálását és a hatékonyság növelését segíti az Ipar 4.0 elveinek megfelelően, a terminál saját 5G-hálózatán.
Munkahelyteremtés és fejlesztések a hátrányos helyzetű térségben
A több mint 40 milliárd forintból, teljesen magánbefektetésből megvalósult beruházás közvetlenül mintegy száz új munkahelyet hozott létre a hátrányos helyzetű térségben, a jövő év közepére tovább létszámbővítés várható. A terminál ezen felül közvetve ötszáz ember foglalkoztatását teszi lehetővé. A társaság a beruházáshoz kapcsolódóan több milliárd forint értékben végzett fejlesztéseket a közforgalmú vasúti hálózaton.
- További információ: https://eastwestil.com/
- Videók a terminál építéséről és működéséről: https://www.youtube.com/channel/UCSmEMpKbWzL0ZfyWU7hnguA/videos
- Élőkép a terminálról: https://eastwestil.com/live-video/
Ipar
Forma–1: a Hungaroring stratégiai partnereként a Magyar Nagydíjon mutatja be technológiai tevékenységeit a Széchenyi István Egyetem
A győri Széchenyi István Egyetem a Hungaroring Sport Zrt. stratégiai partnereként idén először saját standdal képviselteti magát a jubileumi, 40. Forma–1-es Magyar Nagydíjon. A látogatók a kilences kanyarnál található FanZone területén ismerkedhetnek meg az intézmény innovatív motorsport- és járműipari tevékenységeivel.
A Széchenyi István Egyetem Magyarország meghatározó felsőoktatási intézménye a motorsport- és járműipari képzések, valamint kutatás-fejlesztések terén. Mindezt többek között a motorsportmérnök mesterszak és számos szakirányú továbbképzés mellett a világ elitjébe tartozó Formula Student- és Shell Eco-marathon-csapatok, a Győr Rally szervezésében és a Formula Student Symposium nemzetközi rendezvény lebonyolításában, valamint e-sport-szakágban vállalt jelentős szerep, illetve az Európa egyik legkorszerűbb járműipari tesztpályája, a ZalaZone szomszédságában lévő Zalaegerszegi Innovációs Parkja támasztja alá.
E sokrétű tevékenység megismerésére nyílik módja annak a sok tízezer magyar és külföldi szurkolónak, aki kilátogat a Hungaroringre, az augusztus 1–3. közötti 40. Forma–1-es Magyar Nagydíjra. Az érdeklődők testközelből tekinthetik meg az Arrabona Racing Team (ART) hallgatói csapat versenyautóját, az egyetemi fejlesztésű elektromos gokartot, e-sport-szimulátort próbálhatnak ki, valamint digitális táblákon és nagyméretű képernyőkön keresztül nyerhetnek betekintést a széles körű képzési portfólióba. A standon az egyetem Járműipari Kompetenciaközpontja, e-sport-csapata, Nemzetközi Programok és Alumni Központja, valamint az ART tagjai várják három napon át a látogatókat.
„A Széchenyi István Egyetem célja, hogy tudás- és innovációs központként a legmagasabb szinten szolgálja ki a járműipar és a motorsport szereplőinek igényeit. A Hungaroringen való jelenlétünkkel nemcsak képzési és kutatási portfóliónkat mutatjuk be a szurkolóknak, hanem a hazai és a nemzetközi motorsport-innovációk előmozdításáért végzett tevékenységünket is hangsúlyozni tudjuk”
– fogalmazott dr. Kolossváry Tamás, az egyetem Győri Innovációs Parkjának központvezetője. Hozzátette: a 40. Forma–1-es Magyar Nagydíjon való megjelenés az intézmény és a Hungaroring Sport Zrt. által 2023-ban kötött stratégiai együttműködési megállapodás részeként valósul meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A Magyar Telekom és a BME sikeresen tesztelte az 50GPON hálózatot
A Magyar Telekom a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) együttműködésben sikeresen tesztelte a Huawei legújabb, szimmetrikus 50Gbps elméleti sebességre képes Triple PON rendszerét.
A Triple PON technológia újdonsága abban rejlik, hogy egyetlen optikai szálon, egyetlen PON vonali kártya és egy kombinált optikai modul segítségével képes három generációs PON technológiát (GPON, XGS-PON, 50GPON) párhuzamosan kiszolgálni. Az 50GPON technológia legnagyobb előnye, hogy szimmetrikusan elméleti 50 Gbps adatátviteli sebességet biztosít, amely ideálissá teszi a jövő digitális alkalmazásaihoz, például 8K felbontású videóstreaminghez, e-sporthoz, VR/AR élményekhez és az otthoni felhőszolgáltatásokhoz. Emellett kiemelkedően alacsony, 1 milliszekundum alatti késleltetéssel, valamint mikroszekundum szintű késleltetésingadozással működik, ami nélkülözhetetlen az 5G bázisállomások kiszolgálásához (mobil backhaul), illetve az ipari automatizálási rendszerek és a távgyógyászati alkalmazások számára is. A technológia csomagvesztésmentes adatátvitelt biztosít, ami elengedhetetlen a magas szolgáltatásminőség és a megbízható, zökkenőmentes felhasználói élmény garantálásához. Mindezeken túl az 50GPON jövőálló infrastruktúrát kínál: lehetővé teszi, hogy a meglévő optikai hálózatok minimális módosítással is képesek legyenek kiszolgálni a következő évtized technológiai és digitális igényeit.
„Az 50GPON nemcsak a sávszélesség új szintjét jelenti, hanem válasz lehet a jövő digitális társadalmának kihívásaira is, hiszen az otthoni szórakozástól az ipari automatizálásig minden területen új lehetőségeket nyithat meg. Büszkék vagyunk rá, hogy az országban elsőként tesztelhettük ezt az innovációt, és külön öröm számunkra, hogy ebben együttműködő partnerünk a BME, ahol a hallgatók is közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a legkorszerűbb optikai hálózati technológiáról”
– mondta Nagy Péter, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese.
A teszthez szükséges eszközöket a Huawei Technologies Hungary biztosította, az első végpont bekötése a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszékén valósult meg.
„A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) számára a Magyar Telekom által rendelkezésre bocsátott 50PON technológia igazi mérföldkő az oktatásban, mert a legújabb, világszínvonalú optikai hálózati infrastruktúrát hozza közvetlenül a hallgatók és kutatók közelébe”
– emelte ki Imre Sándor, a BME VIK dékánja.
„Az új 50GPON végpont a BME VIK Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszéken (BME VIK TMIT) került bekötésre, így az itteni laboratóriumokban működő AR/VR műhely, a felhőből vezérelt, mesterséges intelligencia-támogatású ipari automatizációra szakosodott műhelyek is kiaknázzák az aktuális kutatási feladatok során. A BME és a Kar ezzel tovább erősíti szerepét a hazai digitális innováció élvonalában”
– hangsúlyozta Varga Pál, a VIK TMIT tanszékvezetője.
„A Huawei Technologies immár 20 éve van jelen Magyarországon és dolgozik azon, hogy legmodernebb megoldásaival elősegítse a hazai digitális ökoszisztéma fejlesztését. Büszkék vagyunk arra, hogy a Magyar Telekom hosszú távú partnereként hozzájárulhatunk az olyan innovatív technológiák bevezetéséhez, mint az 50GPON, amelyek nemcsak a hálózatok jövőjét formálják, hanem közvetlen hatással vannak az ipar, az oktatás és a mindennapi élet digitalizációjára is”
– mondta el Kiefer Tamás, a Huawei Technologies magyarországi kiemelt ügyfélkapcsolati igazgatója.
Az együttműködés célja, hogy a végzett mérésekből, visszajelzésekből közös értékelést végezzenek, és hasznos tapasztalatokat gyűjtsenek use case-ek megvalósításához. A projekt egyben kivételes lehetőséget nyújt a BME hallgatóinak is, akik testközelből ismerkedhetnek meg a világ egyik legmodernebb vezetékes hálózati technológiájával.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Hazai cég biztosít automata raktárrendszert egy amerikai gyárnak
Intralogisztikai fejlesztés – Amerikába szállít Siemens-eszközökkel felvértezett automata raktárrendszert egy magyar cég. A LOG-X Systems Kft. ügyvezetője válaszolt kérdéseinkre.
Komoly szerződést könyvelt el egy német iparvállalat: megnyerte egy amerikai autógyártó cég tenderét. A megbízás elektromos járművekben használt BLDC motorokhoz szükséges ritkaföldfém mágnesek gyártására és beszállítására vonatkozik. A projekt megvalósításához a német cég új leányvállalatot alapított az Egyesült Államokban, és egy korszerű gyáregységet épít Dél-Karolina államban. Bár csak kétféle, viszonylag kis méretű mágnest fognak itt gyártani, a tervezett üzem meglepően nagy méretű lesz. És hogy jön ide a LOG-X?
„A mi vállalatunk feladata ehhez a projekthez 6 darab automata raktárrendszer szállítása. Ezek közül 5 darab a gyártási folyamat különböző fázisai között működik majd pufferraktárként (átmeneti tárolóként), illetve 1 darab hagyományos készáruraktárként üzemel, ahonnan az áruk komissiózása (megrendelések szerinti összeválogatása) is történik”
– foglalta össze a projektet Nagy Attila ügyvezető.
Hogy nyerték el a projektet?
A 2023-as AUTOMATICA kiállításon vettünk részt Münchenben, melynek eredményeként több vállalatnál is radarra kerültünk, és a projektmenedzsmentet végző cég megkeresett minket. Részt vettünk a kiírt tenderen, ahol mi feleltünk meg szinte minden szempontból a legjobban.
Mennyire jellemzőek a külföldi piacra készülő projektek?
Az utóbbi 2-3 évben erősen áthelyeződött a hangsúly külföldre. Németországba és az USA-ba is már több rendszerünk van, de nemrég Ausztráliába is telepítettünk egy többsoros automata rendszert, ahol szintén nagy az érdeklődés és az igény a raktárrendszereinkre.
Mi ebben a hozzáadott érték?
Általában azt szoktuk mondani, hogy a termékhordók (pl. ládák, tálcák, raklapok stb.) kivételével mindent mi fejlesztünk, tervezünk és gyártunk Budapesten, de ebben az esetben még az egyedi termékhordókat is mi fejlesztettük, gyártjuk és szállítjuk. Ezen felül több egyedi igény is felmerült, például automata manipulátorokkal is ki kellett egészíteni a raktárakat.
Milyen Siemens-eszközöket implementáltak?
Szinte minden elektronikai eszköz a Siemenstől származik, így például kismegszakítók, PLC-k, hajtásszabályzók, szervomotorok, HMI-k. Mi csak és kizárólag Siemens-megoldásokat építünk be rendszereinkbe, mert nagyon innovatív és megbízható eszközöket jelentenek. A technológiai vállalat platformja jó átjárhatóságot biztosít az egyes eszközök között, legyen az elektronikai vagy szoftver alapú. A CE mellett a legtöbb eszköz UL minősítéssel is rendelkezik, ami az adott projektnél elengedhetetlen volt. Ezen felül nemzetközi projekteknél nem elhanyagolható, hogy a Siemens szinte a világ minden országában jelen van, jellemzően helyi támogatással, és a legtöbb esetben gyorsabban tud lokálisan pótalkatrészt biztosítani.
Melyek a beruházás során készített raktárrendszerek főbb elemei?
A rendszerek, mint gyártásközi puffer és komissiózó raktár főbb részei: állványrendszer, sínrendszer, rakodógép, teherfelvevő, egyedi termékhordó, szállítópálya-rendszer, egyedi manipulátor, biztonsági elkerítés, vezérlés, raktárirányítási rendszer, anyagáramlási rendszer. Ezeket szinte mind mi terveztük és gyártjuk, a mechanikát és a szoftvert is beleértve. Komoly CNC lemezmegmunkáló és forgácsoló gépeink vannak, ezekhez szinte csak az alapanyagot vesszük, majd a felületkezelést partnerek végzik. Nálunk történik a szerelés, a telepítés és a beüzemelés, és itt valósul majd meg az előzetes tesztelés is.
www.siemens.hu, www.log-x.systems
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban1 hét ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Ipar4 nap ago
Hazai cég biztosít automata raktárrendszert egy amerikai gyárnak
-
Gazdaság2 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden
-
Tippek1 hét ago
Megérkezett a MICHELIN CrossClimate 3 Sport