Ipar

Energiaválság az iparban: ez lehet a megoldás

Az elmúlt időszakban az energiaárak és üzemanyagárak drasztikus növekedése, az infláció és az alapanyaghiány egyetlen iparágat sem kíméltek.

Ezeket a nehézségeket a jellemzően nagy energia- és alapanyag-igényű csomagolóipar sem kerülhette el, de nem minden szereplőt érint ugyanolyan erővel mindez. A csomagolóanyagok gyártása terén Magyarországon piacvezető Dunapack szerint azok vannak most jobb helyzetben, akik már évekkel ezelőtt a fenntarthatóságra és innovációra helyezték a hangsúlyt. A vállalatot szeptemberben átadott legújabb csomagolóanyag gyára is segítheti a nehezebb időszakban.

Energiahatékony innovációk és diverzifikáció

A strukturális nehézségekre mindenki másként keresi a választ, de jó irány lehet a fenntartható technológiára, a körforgásos gazdasági modellre építő és digitális technológiákat is magába foglaló iparági innovációk előtérbe helyezése. Legalábbis ezt mutatja a Dunapack példája, melynek szeptemberben üzembe álló új, dunavarsányi gyára a nehezedő gazdasági körülményekre innovatív technológiával és fenntartható termelési modellel válaszol.

„A magas energiaárak természetesen érintik a Dunapack működését is, azonban mi valamelyest biztosítottuk a termelési költségek alacsonyabban tartását azzal, hogy több évre szerződtünk több energiaszolgáltatóval is. Ugyancsak segít minket az energiahatékonyságot középpontba helyező üzletpolitikánk, amely a modern termelési technológiának és üzleti modellnek köszönhetően fenntarthatóbb módon, kevesebb energiát fogyasztva teszi lehetővé működésünket. Nagyon komoly beruházásokat hajtottunk végre az elmúlt időszakban, úgyis fogalmazhatnék, hogy mi az előre menekülés modelljében, a folyamatos fejlesztésben hiszünk” – mondta el Anastassios Panayotopoulos, a Dunapack Kft. ügyvezetője, aki hozzátette, hogy az új, dunavarsányi gyáruk a régió legmodernebb csomagolóanyag-gyártó üzeme is egyben, ahol a fenntarthatóbb, energiatakarékosabb termelés áll a középpontban. „A korszerű technika segít minket, hogy egységnyi idő alatt nagyobb volument tudjunk gyártani, mint eddig, de mindezt alacsonyabb energiafelhasználással”

– összegezte.

A Dunapack új üzeme, a vállalatcsoport legmodernebb hullámpapír csomagolóanyag-gyára épült fel Dunavarsányban. A zöldmezős beruházás során a közel 14 hektáros alapterületen több mint 33 000 négyzetméteres gyárat húztak fel. A lemezgép kapacitása évente 250 millió m², amelyhez az első fázisban 140 millió m² feldolgozási kapacitás lesz elérhető, de a jövőbeni beruházásokkal ez akár 230 millió négyzetméterig növelhető. A dunavarsányi gyár a cégcsoporton belül is a legmodernebb technológiával felszerelt gyár, az Ipar 4.0 követelményeinek megfelelően, amely kevesebb hulladékot is jelent. A termeléshez szükséges ún. hullám alappapír alapanyag túlnyomó többsége – nagyjából 90%-a – újrahasznosított papír.

Ha tehetnék, az ország összes hulladékpapírját újrahasznosítanák

Bár a régiós és globális papírpiacon is tapasztalhatók alapanyag ellátási gondok, ezek nagyon kevéssé érintik a Dunapackot, mert a vállalat szinte kizárólag újrafelhasznált papír alapanyagból gyárt kiváló minőségű, de ilyen módon rendkívül környezetbarát csomagolóanyagot. A fenntartható termelési modell nem az elmúlt időszak eredménye, hanem annak a több évtizedes üzletpolitikának, amit a Prinzhorn cégcsoport képvisel.

„Évtizedek óta a körforgásos gazdasági modellre épül a vállalatcsoport termelése. Nálunk már akkor is ez a fenntartható gyártási modell volt cégünk alapfilozófiája, amikor még csak nagyon kevesen fókuszáltak erre a területre. Igazság szerint, ha tehetnénk, az országban keletkező összes hulladékpapírt újrahasznosítanánk, de ennek egyelőre még vannak korlátai, elsősorban a begyűjtés terén”

– emelte ki a Dunapack ügyvezetője.

A vállalatcsoport 3 magyarországi vállalata fenntartható üzleti körfolyamatot alkot:

Az első láncszem ebben a körforgásban a Hamburger Recycling Hungary vállalat, amely begyűjti a papír- és egyéb, a termelés során hasznosítható másodlagos nyersanyagokat.
Ezt követően a Hamburger Hungária dunaújvárosi telephelyén a begyűjtött újrahasznosítható papírból magas minőségű hullám-alappapírt állít elő.
Végül az újrahasznosított papírból készült alapanyag a Dunapackhoz kerül, ahol első osztályú és testreszabott csomagolóeszközöket gyártanak belőle, megvalósítva ezzel az újrahasznosítási körfolyamat utolsó láncszemét, amit követően a körfolyamat kezdődik elölről.

Környezetbarát csomagolóanyagok: ez az egyetlen járható út, és ezt várják a fogyasztók is

A Dunapack teljes működése a környezetbarát megoldásokra, alapanyagokra és segédanyagokra épül. A cég vízbázisú festékeket használ és 90%-ban újrahasznosított papírból gyárt.

„A fenntartható csomagolási megoldások, az energiahatékony gyártás egyre fontosabbak a vevőinknek. Nem csupán az így elérhető versenyképesebb ár miatt, és nem is csak azért, mert a szinte minden üzleti szegmensben megtalálható, újrafelhasznált papírból készült csomagoló anyagainkkal a partnereink környezeti lábnyoma is csökken. Azért is fontos mindez, mert partnereink vevői, a hétköznapi fogyasztók is azt várják el, hogy az általuk vásárolt termék – legyen az egy televízió, más elektronikai eszköz, élelmiszer, higiéniás termék vagy éppen bútor – csomagolása is környezetbarát legyen. A tapasztalataink azt mutatják, hogy egyre több vállalat cseréli le a korábbi, nem környezetbarát csomagolásait fenntartható alternatívákra, és egyértelmű az igény a csomagolási megoldások anyagfelhasználásának minimalizálására is. Ezt pedig kizárólag a legmodernebb és fenntartható termelési háttérrel lehet biztosítani”

– összegezte Anastassios Panayotopoulos.

Elérkezett az „okos-dobozok” kora

A csomagolóanyag már nem pusztán a termék védelmét látja el, hanem marketing célokat is szolgál, emellett a logisztikai és termékkezelési folyamatokat is hatékonyabbá teheti, mindezt fenntartható és költségkímélő módon. A „polckész” dobozok azonnal a boltok polcaira kerülhetnek, ezzel az árufeltöltéssel töltött idő akár meg is feleződhet a boltokban, a hulladékmennyiség pedig csökken. A hatékonyság már a szállítás terén is megmutatkozik, ami a gyakorlatban úgy jelenik meg, hogy a terméket minél nagyobb mennyiségben, minél kisebb helyen és a lehető legkevesebb papíranyag felhasználásával lehessen raklapra helyezni és szállítani. A Dunapack fejlesztéseinek köszönhetően akár 40 százalékkal is javítható a helykihasználás, azaz egységnyi helyre több áru pakolható a kamionokba, hatékonyabbá válik a szállítás, kevesebb üzemanyaggal, kevesebb károsanyag-kibocsátással és csökkenő költségekkel lehet szállítani a termékeket.

Related Topics:dunapack ipar magyarország megoldás rezsi válság

Up Next

Az ipari automatizálás legújabb megoldásai

Don't Miss

A globalizáció második szakaszában a robotok veszik át az olcsó munkaerő szerepét

Ipar

Hat évtizedes múltra építve erősíti tovább globális szerepét a szegedi ContiTech

Hatvanéves fennállását ünnepli idén a ContiTech szegedi gyára, amely az elmúlt évtizedekben a magyar gumiipar meghatározó szereplőjéből Európa egyik legnagyobb textilerősítésű hevedergyárává fejlődött. Termékei világszerte számos iparágban jelen vannak, miközben tevékenysége a gyártáson túl mérnöki és üzleti szolgáltatásokkal is kiegészült.

A szegedi egység tovább erősíti globális pozícióját: a vállalat nemzetközi működését támogató kompetencia központ létszáma a tervek szerint 2027 végéig közel 300 főre emelkedhet, több mint 130 új munkahelyet teremtve. A jubileum alkalmából rendezett eseményen a vállalat képviselői és munkavállalói, valamint Szeged városvezetése közösen tekintettek vissza a gyár hat évtizedes történetére és ünnepelték az eredményeket, amelyekre a cég jövőbeli fejlődése épülhet.

„A szegedi ContiTech hatvanéves múltja bizonyítja, milyen fontos a folyamatos alkalmazkodás a változó gazdasági, piaci és technológiai környezethez. A gyár még a legviharosabb körülmények között is képes volt mindig megújulni és sikeresen integrálódott a nemzetközi vállalatcsoport működésébe. Ma olyan időszakot élünk, amikor a hagyományos gyártási tevékenység mellett az országokon átívelő együttműködés és a magasabb hozzáadott értékű feladatok is egyre nagyobb jelentőséget kapnak. Célunk, hogy a szegedi tudásra építve tovább erősítsük gyárunk pozícióját a cég globális hálózatában”

– hangsúlyozta az eseményen Horváth Sándor, a ContiTech szegedi gyárának ügyvezetője.

Az 1966-ban alapított szegedi gumigyár hat évtized alatt a magyar ipar meghatározó szereplőjévé, mára pedig Európa egyik legnagyobb textilerősítésű hevedergyárává fejlődött. A dolgozók kezdetben nemcsak működtették, hanem sok esetben egy időben építették is a gyárat, megteremtve azt az összefogásra és elhivatottságra épülő vállalati kultúrát, amely máig meghatározza a szervezet mindennapjait. Nemzetközi elismertségét elsősorban a mélyfúró tömlők gyártásában elért eredményei alapozták meg: az 1980-as években a világon előállított ilyen termékek jelentős része Szegeden készült. Hasonló sikereket ért el a speciális hő- és lángálló megoldások terén, amelyek nemzetközi piacokon is megjelentek, és szabadalmakat, illetve szakmai elismeréseket hoztak. A gyártás mellett mára mérnöki és üzleti feladatokkal is bővült a ContiTech tevékenysége, így fizikai és szellemi munkakörökben egyaránt kínál lehetőségeket a helyi munkavállalóknak.

Még nagyobb szerep jut Szegednek a vállalat globális működésében

A szegedi telephelyen a gyártási tevékenység mellett az üzleti szolgáltató és kompetencia központ mérnöki, üzleti támogató és operatív feladatokkal segíti a vállalatcsoport nemzetközi szervezetét. A központban olyan, magas hozzáadott értékű tevékenységek összpontosulnak, amelyek révén a Szegeden és környékén dolgozó szakemberek nemzetközi csapatokkal együttműködve járulhatnak hozzá a Continental globális folyamatainak működéséhez és fejlesztéséhez.

A kompetencia központ jelenleg mintegy 160 munkatársat foglalkoztat, létszáma pedig a tervek szerint 2027 végéig közel 300 főre emelkedhet. A bővítés több mint 130 új szellemi munkahelyet jelent, és olyan területeket érint, mint az értékesítés és üzletfejlesztés, az ellátási lánc, a mérnöki és műszaki támogatás, valamint a jogi és compliance funkciók. A beruházás nemcsak a vállalat további fejlődését alapozza meg, hanem Szeged gazdasági szerepét és a térség munkaerőpiacát is erősíti.

„Cégünk fejlődése jól példázza, hogyan válhat a helyben felhalmozott tudás és tapasztalat a nemzetközi vállalatcsoport működésének meghatározó erőforrásává. A kompetencia központ bővítésével magasabb hozzáadott értékű feladatok kerülhetnek Szegedre, ami új lehetőségeket teremt a helyi szakemberek számára és a ContiTech hosszú távú versenyképességéhez is hozzájárul. Az elmúlt évek beruházásai és szervezetfejlesztési lépései is ezt az átalakulást támogatták – tulajdonképpen a jövőbe fektettünk be”

– mondta Kalmár Ákos József, a ContiTech szegedi gyárának HR vezetője.

A jövő alapja a szakértelem és az innováció

A több mint 600 munkatársat foglalkoztató gyár és a bővülő szolgáltató központ együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy Szeged a nemzetközi ipari tevékenység mellett az üzleti és mérnöki feladatok területén is egyre jelentősebb szerepet töltsön be. A következő években a technológiai fejlődésre, a digitalizációra, az innovációra és a munkatársak szakmai tudásának fejlesztésére koncentrál majd a ContiTech. A vállalat célja, hogy a hat évtizedes tapasztalatra építve tovább erősítse a szegedi telephely pozícióját a nemzetközi iparban, miközben a város és a régió meghatározó foglalkoztatójaként a térség fejlődéséhez is hozzájárul.

A jubileumi rendezvényen a vállalat képviselői, munkatársai és a város vezetői közösen tekintettek vissza a szegedi gyár 60 éves történetére, valamint a telephely előtt álló fejlődési lehetőségekre. Az ünnepség részeként időkapszulát helyeztek el, emellett elismerésekkel jutalmazták a kiemelkedő teljesítményt nyújtó kollégákat, akik évtizedeken át segítették a vállalatot munkájukkal.

„Egy gyár történetét nemcsak a termékei és a fejlesztései határozzák meg, hanem azok az emberek is, akik nap mint nap a sikeréért dolgoznak. A szegedi ContiTech múltja generációk tudásának, munkájának és kitartásának eredménye. Erre az örökségre építve dolgozunk azon, hogy a gyár a jövőben is meghatározó szereplője legyen az iparágnak”

– tette hozzá Horváth Sándor az eseményen.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A jövő energiarendszeréhez technológia és gyakorlati tudás is kell

Az elektrifikáció és a digitalizáció együtt teremti meg a hatékonyabb, megbízhatóbb és fenntarthatóbb energiafelhasználás alapjait.

A fejlődéshez azonban a technológiai megoldások mellett mérnöki szaktudásra, korszerű vizsgálati háttérre és a következő szakembergeneráció felkészítésére is szükség van. A Schneider Electric energiatechnológiai partnerként ezt a szemléletet képviseli a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) folytatott együttműködésében is: a vállalat a közelmúltban a Nagyfeszültségű Laboratórium 600 kV-os transzformátorához kapcsolódó berendezések felújításában vállalt szerepet, emellett gyakorlati tapasztalatával az oktatást is támogatja.

Az ipar, az épületek és az infrastruktúra energiaellátásában egyre nagyobb szerepet kapnak a villamos energiára épülő megoldások. A digitalizáció ehhez az energiafelhasználás pontosabb megismerésének és tudatosabb irányításának lehetőségét adja. A két terület összekapcsolásával javítható a működés hatékonysága és megbízhatósága, miközben csökkenthető a környezeti terhelés. A Schneider Electric energiatechnológiai partnerként abban segíti ügyfeleit, hogy ezeket a lehetőségeket a gyakorlatban is kiaknázzák.

Az energiaátmenethez ugyanakkor olyan szakemberekre is szükség van, akik átlátják a villamosenergia-rendszerek és a digitális technológiák összefüggéseit, és ismereteiket valós működési környezetben is alkalmazni tudják. Ebben meghatározó szerepük van az egyetemek és a vállalatok közös munkájának: az oktatás, a kutatás és az ipari tapasztalat összekapcsolása segíti, hogy a műszaki tudásból a mindennapokban használható megoldások szülessenek.

„Elengedhetetlen az a mérnöki tudás is, amely segít megérteni, hogyan működnek a technológiák a gyakorlatban. A BME-vel közösen a műszaki háttér fejlesztését és a jövő szakembereinek felkészítését egyaránt támogatjuk”

– fogalmazott Németh Gábor a Schneider Electric szolgáltatási igazgatója a BME Nagyfeszültségű Laboratóriumának 90. évfordulója alkalmából.

A Schneider Electric a laboratórium 600 kV-os transzformátorának primer és szekunder berendezései felújításához járult hozzá. A támogatás olyan vizsgálati infrastruktúra megújítását segítette, amely a mérnöki tudás elmélyítésében és a gyakorlati tapasztalatszerzésben is fontos szerepet tölt be.

A vállalat szemléletében a meglévő infrastruktúra korszerűsítése az energiaátmenet fontos része. A korábban létrehozott műszaki értékek megőrzése és megújítása lehetőséget teremt arra, hogy a berendezések a változó igényeket is kiszolgálják. A laboratórium támogatásával a Schneider Electric saját műszaki tapasztalatát állította e közös cél szolgálatába.

A BME-vel folytatott együttműködés az oktatásra is kiterjed. Az egyetem és a Schneider Electric munkatársai 2025-ben közösen dolgoztak ki egy, az adatközpontok ellátási láncainak zavarait modellező szimulációt. A hallgatók ennek segítségével megtapasztalhatták, hogy egy-egy beszerzési döntés miként befolyásolja egy teljes rendszer működését.

Az együttműködés 2026 tavaszán a BME Procurement Excellence Programme elnevezésű beszerzési képzési programjának elindításával bővült. A Schneider Electric szakértői tananyagfejlesztéssel és gyakorlati tapasztalataik megosztásával vesznek részt a képzésben, emellett két teljes tantárgyat is kidolgoztak és oktatnak.

A laboratórium fejlesztése és az oktatási együttműködés ugyanazt a törekvést szolgálja: a következő szakembergeneráció biztos elméleti alapokkal, gyakorlati tudással és az összefüggések megértésével kapcsolódhasson be az energia- és ipari rendszerek átalakításába.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Több mint frekvenciaváltó: ezt tudja a SINAMICS NextGen

Egységes platformot, beépített biztonsági és kiberbiztonsági funkciókat, valamint egyszerűbb mérnöki munkát is kínál a SINAMICS G sorozat új generációja.

Egy modern gépben vagy gyártósoron a frekvenciaváltónak nem csupán a motor fordulatszámát kell a technológiai feladatnak megfelelően szabályoznia. Alkalmazkodnia kell a változó terheléshez, együtt kell működnie a gép vezérlésével, kommunikálnia kell, adatokat kell szolgáltatnia, miközben a biztonsági és kiberbiztonsági követelményeknek is meg kell felelnie. Mindezek mellett a tervezés és az üzembe helyezés a gépgyártók számára minél egyszerűbb legyen.

Erre az összetett elvárásrendszerre reagál a ‘SINAMICS NextGen’, a Siemens új SINAMICS G generációja. A fejlesztés nem csupán új modelleket, hanem egy egységesebb, skálázható hajtásplatformot jelent, amely a különböző ipari alkalmazásokat közös műszaki és digitális környezetben szolgálja ki.

Négy új taggal bővül a SINAMICS G sorozat

Az új generáció négy terméksorozattal egészíti ki a 2023-ban elsőként bemutatott SINAMICS G220-at, melyek eltérő alkalmazási igényeket fednek le:

SINAMICS G200: Általános ipari feladatokra, például szivattyúk, ventilátorok és szállítószalagok hajtására készült. Kompakt kialakítása és egyszerű üzembe helyezése mellett az energiahatékony motorvezérlésre helyezi a hangsúlyt.

SINAMICS G210C: Kompakt gépekhez fejlesztett változat, amely nagy teljesítőképességet és akár 200%-os rövid idejű túlterhelhetőséget kínál, így az indítási és terhelési csúcsokat is képes kezelni.

SINAMICS G210: Sokoldalú hajtás gép- és anyagmozgatási, anyagfeldolgozási, valamint egyszerű pozicionálási feladatokhoz.

SINAMICS G210X: Elsősorban infrastrukturális alkalmazásokhoz optimalizált változat, speciális funkcióival főként szivattyúk, ventilátorok és kompresszorok vezérlésére.

A négy új típus és a korábban bevezetett zászlóshajó SINAMICS G220 együtt alkotja az új frekvenciaváltó platformot, amely az általános ipari feladatoktól a speciálisabb gépészeti alkalmazásokig kínál megoldásokat.

Kiberbiztonság és digitális integráció

Az új sorozatban a biztonság is kiemelt szerepet kap. A hajtások integrált biztonsági képességei elérhetik az SIL 3 szintet, így bizonyos védelmi funkciók külső komponensek nélkül, közvetlenül a hajtásban valósíthatók meg.

A kiberbiztonsági megoldások megfelelnek az IEC 62443-4-2 szabvány második biztonsági szintjének, fejlesztésüknél pedig az EU új kiberreziliencia-rendeletének (Cyber Resilience Act, CRA) követelményeit is figyelembe vették. Ez a hálózatba kapcsolt ipari berendezések védelmében kiemelt jelentőségű.

A hajtások közvetlenül illeszthetők a Siemens TIA Portal mérnöki rendszerébe, így konfigurálásuk és felügyeletük egy közös szoftverkörnyezetben végezhető. A beépített webszerver és az OPC UA kommunikáció egyszerűsíti az adatgyűjtést és a diagnosztikát. A működési adatok az energiafelhasználás követését, az állapotfelügyeletet és az előre tervezett karbantartást is támogathatják.

Hol helyezkedik el az új SINAMICS G sorozat a Siemens hajtásportfóliójában?

A SINAMICS G a Siemens általános célú ipari frekvenciaváltó-családja. Az egyszerűbb alkalmazásokhoz a SINAMICS V20 kínál költséghatékony megoldást, míg a nagyobb teljesítményű vagy összetettebb feladatokat a SINAMICS G130/G150, illetve a szervo hajtások SINAMICS S családja szolgálja ki. A frekvenciaváltók a gyártósorok szállítópályáitól és csomagológépeitől a szivattyúkon, ventilátorokon és kompresszorokon át számos ipari területen használatosak. A szervohajtások elsősorban precíziós pozicionálási és akár többtengelyes gépvezérlési feladatokat látnak el.

A szervo hajtásrendszer része a SIMOTICS szervomotor, amelyhez bizonyos esetekben a SIMOGEAR mechanikus hajtóművet kell alkalmazni. Speciális hajtástechnikai rendszert alkot a SIMATIC MICRODRIVE és a SIMOTICS E motor, amelyek kompakt, törpefeszültségű speciális hajtások területét képviselik. Alkalmazásukkal mozgathatók például az intralogisztika önjáró platformjai (AGV), a kórházi diagnosztika képalkotó gépei (MRI), vagy más különleges környezetben, akár akkumulátorról működtetett gépek.

A Siemens így nemcsak önálló hajtáselemeket, hanem integrált hajtástechnikai rendszereket is kínál, melyek szervohajtásokból és szervomotorokból, frekvenciaváltókból, hajtóművekből és digitális eszközökből épülnek fel.

Több mint új frekvenciaváltó

A SINAMICS G új generációja jól szemlélteti az ipari hajtástechnika fejlődési irányát: a motorvezérlés mellett egyre fontosabb a biztonság, kiemelten az új kiberbiztonság, az energiafelhasználás átláthatósága és a digitális integráció. A Siemens célja, hogy a hajtások ne elszigetelt komponensként, hanem a teljes gép vagy gyártóberendezés egységes digitális környezetbe illeszkedő részeként működjenek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!