Ipar

Energiaválság az iparban: ez lehet a megoldás

Az elmúlt időszakban az energiaárak és üzemanyagárak drasztikus növekedése, az infláció és az alapanyaghiány egyetlen iparágat sem kíméltek.

Ezeket a nehézségeket a jellemzően nagy energia- és alapanyag-igényű csomagolóipar sem kerülhette el, de nem minden szereplőt érint ugyanolyan erővel mindez. A csomagolóanyagok gyártása terén Magyarországon piacvezető Dunapack szerint azok vannak most jobb helyzetben, akik már évekkel ezelőtt a fenntarthatóságra és innovációra helyezték a hangsúlyt. A vállalatot szeptemberben átadott legújabb csomagolóanyag gyára is segítheti a nehezebb időszakban.

Energiahatékony innovációk és diverzifikáció

A strukturális nehézségekre mindenki másként keresi a választ, de jó irány lehet a fenntartható technológiára, a körforgásos gazdasági modellre építő és digitális technológiákat is magába foglaló iparági innovációk előtérbe helyezése. Legalábbis ezt mutatja a Dunapack példája, melynek szeptemberben üzembe álló új, dunavarsányi gyára a nehezedő gazdasági körülményekre innovatív technológiával és fenntartható termelési modellel válaszol.

„A magas energiaárak természetesen érintik a Dunapack működését is, azonban mi valamelyest biztosítottuk a termelési költségek alacsonyabban tartását azzal, hogy több évre szerződtünk több energiaszolgáltatóval is. Ugyancsak segít minket az energiahatékonyságot középpontba helyező üzletpolitikánk, amely a modern termelési technológiának és üzleti modellnek köszönhetően fenntarthatóbb módon, kevesebb energiát fogyasztva teszi lehetővé működésünket. Nagyon komoly beruházásokat hajtottunk végre az elmúlt időszakban, úgyis fogalmazhatnék, hogy mi az előre menekülés modelljében, a folyamatos fejlesztésben hiszünk” – mondta el Anastassios Panayotopoulos, a Dunapack Kft. ügyvezetője, aki hozzátette, hogy az új, dunavarsányi gyáruk a régió legmodernebb csomagolóanyag-gyártó üzeme is egyben, ahol a fenntarthatóbb, energiatakarékosabb termelés áll a középpontban. „A korszerű technika segít minket, hogy egységnyi idő alatt nagyobb volument tudjunk gyártani, mint eddig, de mindezt alacsonyabb energiafelhasználással”

– összegezte.

A Dunapack új üzeme, a vállalatcsoport legmodernebb hullámpapír csomagolóanyag-gyára épült fel Dunavarsányban. A zöldmezős beruházás során a közel 14 hektáros alapterületen több mint 33 000 négyzetméteres gyárat húztak fel. A lemezgép kapacitása évente 250 millió m², amelyhez az első fázisban 140 millió m² feldolgozási kapacitás lesz elérhető, de a jövőbeni beruházásokkal ez akár 230 millió négyzetméterig növelhető. A dunavarsányi gyár a cégcsoporton belül is a legmodernebb technológiával felszerelt gyár, az Ipar 4.0 követelményeinek megfelelően, amely kevesebb hulladékot is jelent. A termeléshez szükséges ún. hullám alappapír alapanyag túlnyomó többsége – nagyjából 90%-a – újrahasznosított papír.

Ha tehetnék, az ország összes hulladékpapírját újrahasznosítanák

Bár a régiós és globális papírpiacon is tapasztalhatók alapanyag ellátási gondok, ezek nagyon kevéssé érintik a Dunapackot, mert a vállalat szinte kizárólag újrafelhasznált papír alapanyagból gyárt kiváló minőségű, de ilyen módon rendkívül környezetbarát csomagolóanyagot. A fenntartható termelési modell nem az elmúlt időszak eredménye, hanem annak a több évtizedes üzletpolitikának, amit a Prinzhorn cégcsoport képvisel.

„Évtizedek óta a körforgásos gazdasági modellre épül a vállalatcsoport termelése. Nálunk már akkor is ez a fenntartható gyártási modell volt cégünk alapfilozófiája, amikor még csak nagyon kevesen fókuszáltak erre a területre. Igazság szerint, ha tehetnénk, az országban keletkező összes hulladékpapírt újrahasznosítanánk, de ennek egyelőre még vannak korlátai, elsősorban a begyűjtés terén”

– emelte ki a Dunapack ügyvezetője.

A vállalatcsoport 3 magyarországi vállalata fenntartható üzleti körfolyamatot alkot:

Az első láncszem ebben a körforgásban a Hamburger Recycling Hungary vállalat, amely begyűjti a papír- és egyéb, a termelés során hasznosítható másodlagos nyersanyagokat.
Ezt követően a Hamburger Hungária dunaújvárosi telephelyén a begyűjtött újrahasznosítható papírból magas minőségű hullám-alappapírt állít elő.
Végül az újrahasznosított papírból készült alapanyag a Dunapackhoz kerül, ahol első osztályú és testreszabott csomagolóeszközöket gyártanak belőle, megvalósítva ezzel az újrahasznosítási körfolyamat utolsó láncszemét, amit követően a körfolyamat kezdődik elölről.

Környezetbarát csomagolóanyagok: ez az egyetlen járható út, és ezt várják a fogyasztók is

A Dunapack teljes működése a környezetbarát megoldásokra, alapanyagokra és segédanyagokra épül. A cég vízbázisú festékeket használ és 90%-ban újrahasznosított papírból gyárt.

„A fenntartható csomagolási megoldások, az energiahatékony gyártás egyre fontosabbak a vevőinknek. Nem csupán az így elérhető versenyképesebb ár miatt, és nem is csak azért, mert a szinte minden üzleti szegmensben megtalálható, újrafelhasznált papírból készült csomagoló anyagainkkal a partnereink környezeti lábnyoma is csökken. Azért is fontos mindez, mert partnereink vevői, a hétköznapi fogyasztók is azt várják el, hogy az általuk vásárolt termék – legyen az egy televízió, más elektronikai eszköz, élelmiszer, higiéniás termék vagy éppen bútor – csomagolása is környezetbarát legyen. A tapasztalataink azt mutatják, hogy egyre több vállalat cseréli le a korábbi, nem környezetbarát csomagolásait fenntartható alternatívákra, és egyértelmű az igény a csomagolási megoldások anyagfelhasználásának minimalizálására is. Ezt pedig kizárólag a legmodernebb és fenntartható termelési háttérrel lehet biztosítani”

– összegezte Anastassios Panayotopoulos.

Elérkezett az „okos-dobozok” kora

A csomagolóanyag már nem pusztán a termék védelmét látja el, hanem marketing célokat is szolgál, emellett a logisztikai és termékkezelési folyamatokat is hatékonyabbá teheti, mindezt fenntartható és költségkímélő módon. A „polckész” dobozok azonnal a boltok polcaira kerülhetnek, ezzel az árufeltöltéssel töltött idő akár meg is feleződhet a boltokban, a hulladékmennyiség pedig csökken. A hatékonyság már a szállítás terén is megmutatkozik, ami a gyakorlatban úgy jelenik meg, hogy a terméket minél nagyobb mennyiségben, minél kisebb helyen és a lehető legkevesebb papíranyag felhasználásával lehessen raklapra helyezni és szállítani. A Dunapack fejlesztéseinek köszönhetően akár 40 százalékkal is javítható a helykihasználás, azaz egységnyi helyre több áru pakolható a kamionokba, hatékonyabbá válik a szállítás, kevesebb üzemanyaggal, kevesebb károsanyag-kibocsátással és csökkenő költségekkel lehet szállítani a termékeket.

Related Topics:dunapack ipar magyarország megoldás rezsi válság

Up Next

Az ipari automatizálás legújabb megoldásai

Don't Miss

A globalizáció második szakaszában a robotok veszik át az olcsó munkaerő szerepét

Ipar

A gyár, ahol 45 perc alatt készül el egy lakóház

Érkezhetnek a digitális ikertechnológiával tervezett, megfizethető készházak.

Futószalagon készülő, teljesen digitalizált okos otthonokat ígér egy amerikai gyár, ami a tervek szerint egy átlagos, 130 m²-es lakóházat mindössze 45 perc alatt képes legyártani. Így megfizethető áron tudná őket kínálni, és a kisebb 65 m²-es lakások már 26 millió forintnak megfelelő dollárért elérhetőek lehetnének.

A lakhatási válságra adott legújabb válasz egy építőipari startuptól érkezhet. A finn hajóiparból induló ADMARES, a régi házgyár koncepcióját újragondolva, olyan üzemet épít az amerikai Georgia államban, ami akár több mint 16 ezer otthon legyártására lehet képes évente. Vagyis egy év alatt annyi lakóházat állíthat elő, amennyit az amerikai hagyományos építőipar tíz év alatt tudna gyártani, ugyanekkora kapacitással.

A megoldásuk a könnyűszerkezetes készházak és a moduláris előregyártott házak koncepcióját emeli új szintre, a legmodernebb gyártási környezetbe helyezve.

Az üzemben a tervezés, a gyártás és az automatizálás egy közös rendszert képez. A Siemens szoftvereit használva elkészítik az otthonok átfogó digitális ikermodelljét, amelyek nem csak a tervezésre szolgálnak, hanem kulcsfontosságú adatokat is tartalmaznak a teljes gyártási folyamatról, a modulok felépítésétől a szerelési lépésekig. A házelemek ezt követően automatizált gyártósorokon haladnak keresztül, ahol a robotika és a precíziós mérnöki munka biztosítja az állandó minőséget, sebességet és skálázhatóságot. Végül fejlett gyártási rendszerek és összeszerelősori operátorok támogatásával szerelik össze a modulokat.

A házakat emellett már a gyártás során beépített szenzorhálózattal látják el, amelyek valós időben monitorozzák az energia-, víz- és levegőminőségi adatokat. Így már az első perctől kezdve okos otthonokként működhetnek.

Ez a megközelítés akár 90 százalékkal gyorsabb, magas minőségű gyártást tesz lehetővé, mint a hagyományos építkezés, miközben enyhíti a munkaerőhiány okozta problémákat, és csökkenti a költségeket, valamint a helyszíni építkezéssel töltött időt. Az ADMARES számításai szerint továbbá ez a technológia hosszú távon akár 75 százalékkal csökkentheti az építőipari CO₂-kibocsátást, és 80 százalékkal mérsékelheti az anyagveszteséget az ipari sorozatgyártás precizitásával.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A mesterséges intelligencia nem elveszi, hanem felértékeli a mérnökök munkáját

Mialatt a mesterséges intelligencia alapjaiban alakít át komplett iparágakat, a pályaválasztó fiatalok egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: „Van-e még jövője a mérnöki pályának?”

Az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetég (EJMSZ) elnöke, Dr. Ábrahám László megérti a félelmeket, de szerinte az MI nem kiváltja, hanem stratégiai szintre emeli a mérnöki tudást.

Az EJMSZ elnöke rendszeresen tart pályaorientációs előadásokat iskolákban, ahol a diákok visszatérő aggodalma nagyon hasonló. Gyakran teszik fel neki azt a kérdést, hogy „Érdemes-e mérnöknek tanulni, ha a mesterséges intelligencia úgyis átveszi a munkát?”. Dr. Ábrahám László örül annak, hogy a Z-generáció tisztában van az MI jelentette átalakulással, ugyanakkor mindig elmondja a fiataloknak, hogy a szemünk előtt zajló transzformáció korántsem olyan sötét jövőt vetít előre, mint amilyennek azt sokan gondolják. Személy szerint biztos abban, hogy a mérnökök nem tűnnek el a mesterséges intelligencia miatt. Éppen ellenkezőleg, ezután válnak igazán nélkülözhetetlenné.

„A mérnöki munka éppen azokon a területeken erős, ahol az MI jelenleg korlátokba ütközik. Ezek közé tartozik a kreatív problémafelismerés és -megoldás, az új technológiák, folyamatok és termékek megalkotása, valamint a kritikus gondolkodás és a validáció.”

– emelte ki az EJMSZ elnöke. Hozzátette, hogy az MI hatalmas adatmennyiségeket képes átfésülni, alkalmas a minták felismerésére és az optimalizálásra. Viszont még nem tud teljesen új fejlesztést létrehozni, kardinális új ismereteket előállítani.

Dr. Ábrahám László megjegyezte, hogy a fejlesztők és a mérnökök már most jelentős hatékonyságnövekedést érnek el mesterséges intelligencia használatával. Az ismétlődő, automatikus programozási, vagy számítási feladatok megoldását átveszi tőlük az algoritmus, így a szakemberek gyorsabban fejlesztenek, több projekttel foglalkozhatnak, amelyeknek köszönhetően magasabb hozzáadott értékű munkát adnak ki a kezek közül. Erre a munkaerőpiac is nagyon egyszerű logikát követve reagál: az a szakember válik piacképessé, aki nem kiváltani akarja az MI-t, hanem irányítani.

„A kreativitás és a mérnöki gondolkodás lesz a mérnökök igazi valutája, akiknek fontos feladata lesz a jövőben, hogy a mesterséges intelligencia által generált eredményeket ellenőrizzék, értelmezzék, validálják, kreatívan fejlesszék és felelősen alkalmazzák. A hagyományos tudásra tehát még sokáig szükség lesz.”

– mondta Dr. Ábrahám László, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy azok a fiatalok, akik ma mérnöknek tanulnak, vagy annak készülnek, nem csökkenő, hanem bővülő lehetőségekkel fognak találkozni. A MI-eszközök okos használatával pedig a jövő legkeresettebb szakembereivé léphetnek elő.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Modern tűzvédelmet kapott az ország legnagyobb gázerőműve

A Dunamenti Erőmű tűzvédelmi rendszereit frissítették digitális megoldásokkal.

Egységesítették és modernizálták a korábban széttagoltan működő, épületenként különálló tűzvédelmi rendszereket a Dunamenti Erőműben.

A fejlesztés első ütemében, 2024-ben, összesen kilenc tűzjelző és hét oltásvezérlő központot telepítettek, amelyeket egy felhőalapú megoldás köt össze. Így az üzemeltetők valós időben tudják követni az egyes központok és tűzjelző készülékek aktuális állapotát. Ellenőrizhető például, mikor történt az egyes eszközök kötelező éves tesztelése, és bármikor lekérdezhetők a digitális eseménynaplók. Emellett beállítható, hogy akár mobilon, asztali böngészőn keresztül, push értesítések vagy SMS, e-mail formájában informáljon az alkalmazás az eseményekről, például egy érzékelő kikapcsolásáról vagy tűzjelzésről.

Ezáltal hatékonyabbá és tervezhetőbbé válik a tűzvédelmi eszközök karbantartása. Másrészt a nap 24 órájában, valós időben felügyelhető adatok nagyobb biztonságot nyújtanak a kritikus infrastruktúra részét képező erőmű számára, probléma esetén pedig precízebb és gyorsabb beavatkozást tesznek lehetővé. A felhőalapú szolgáltatásnak köszönhetően továbbá a rendszerek mindig azonnal megkapják a legújabb szoftver- és firmware-frissítéseket, védve azokat a kibertámadásokkal szemben. A Siemens-megoldások bevezetését a Sinope Security Kft. végezte el.

A következő ütemben további tűzjelző központok telepítésére kerül majd sor a Dunamenti Erőműben, amelyek szintén a most bevezetett, felhőalapú Siemens Building X platform Fire Manager felügyeleti rendszeréhez fognak csatlakozni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!