Ipar

Energiaválság az iparban: ez lehet a megoldás

Az elmúlt időszakban az energiaárak és üzemanyagárak drasztikus növekedése, az infláció és az alapanyaghiány egyetlen iparágat sem kíméltek.

Ezeket a nehézségeket a jellemzően nagy energia- és alapanyag-igényű csomagolóipar sem kerülhette el, de nem minden szereplőt érint ugyanolyan erővel mindez. A csomagolóanyagok gyártása terén Magyarországon piacvezető Dunapack szerint azok vannak most jobb helyzetben, akik már évekkel ezelőtt a fenntarthatóságra és innovációra helyezték a hangsúlyt. A vállalatot szeptemberben átadott legújabb csomagolóanyag gyára is segítheti a nehezebb időszakban.

Energiahatékony innovációk és diverzifikáció

A strukturális nehézségekre mindenki másként keresi a választ, de jó irány lehet a fenntartható technológiára, a körforgásos gazdasági modellre építő és digitális technológiákat is magába foglaló iparági innovációk előtérbe helyezése. Legalábbis ezt mutatja a Dunapack példája, melynek szeptemberben üzembe álló új, dunavarsányi gyára a nehezedő gazdasági körülményekre innovatív technológiával és fenntartható termelési modellel válaszol.

„A magas energiaárak természetesen érintik a Dunapack működését is, azonban mi valamelyest biztosítottuk a termelési költségek alacsonyabban tartását azzal, hogy több évre szerződtünk több energiaszolgáltatóval is. Ugyancsak segít minket az energiahatékonyságot középpontba helyező üzletpolitikánk, amely a modern termelési technológiának és üzleti modellnek köszönhetően fenntarthatóbb módon, kevesebb energiát fogyasztva teszi lehetővé működésünket. Nagyon komoly beruházásokat hajtottunk végre az elmúlt időszakban, úgyis fogalmazhatnék, hogy mi az előre menekülés modelljében, a folyamatos fejlesztésben hiszünk” – mondta el Anastassios Panayotopoulos, a Dunapack Kft. ügyvezetője, aki hozzátette, hogy az új, dunavarsányi gyáruk a régió legmodernebb csomagolóanyag-gyártó üzeme is egyben, ahol a fenntarthatóbb, energiatakarékosabb termelés áll a középpontban. „A korszerű technika segít minket, hogy egységnyi idő alatt nagyobb volument tudjunk gyártani, mint eddig, de mindezt alacsonyabb energiafelhasználással”

– összegezte.

A Dunapack új üzeme, a vállalatcsoport legmodernebb hullámpapír csomagolóanyag-gyára épült fel Dunavarsányban. A zöldmezős beruházás során a közel 14 hektáros alapterületen több mint 33 000 négyzetméteres gyárat húztak fel. A lemezgép kapacitása évente 250 millió m², amelyhez az első fázisban 140 millió m² feldolgozási kapacitás lesz elérhető, de a jövőbeni beruházásokkal ez akár 230 millió négyzetméterig növelhető. A dunavarsányi gyár a cégcsoporton belül is a legmodernebb technológiával felszerelt gyár, az Ipar 4.0 követelményeinek megfelelően, amely kevesebb hulladékot is jelent. A termeléshez szükséges ún. hullám alappapír alapanyag túlnyomó többsége – nagyjából 90%-a – újrahasznosított papír.

Ha tehetnék, az ország összes hulladékpapírját újrahasznosítanák

Bár a régiós és globális papírpiacon is tapasztalhatók alapanyag ellátási gondok, ezek nagyon kevéssé érintik a Dunapackot, mert a vállalat szinte kizárólag újrafelhasznált papír alapanyagból gyárt kiváló minőségű, de ilyen módon rendkívül környezetbarát csomagolóanyagot. A fenntartható termelési modell nem az elmúlt időszak eredménye, hanem annak a több évtizedes üzletpolitikának, amit a Prinzhorn cégcsoport képvisel.

„Évtizedek óta a körforgásos gazdasági modellre épül a vállalatcsoport termelése. Nálunk már akkor is ez a fenntartható gyártási modell volt cégünk alapfilozófiája, amikor még csak nagyon kevesen fókuszáltak erre a területre. Igazság szerint, ha tehetnénk, az országban keletkező összes hulladékpapírt újrahasznosítanánk, de ennek egyelőre még vannak korlátai, elsősorban a begyűjtés terén”

– emelte ki a Dunapack ügyvezetője.

A vállalatcsoport 3 magyarországi vállalata fenntartható üzleti körfolyamatot alkot:

Az első láncszem ebben a körforgásban a Hamburger Recycling Hungary vállalat, amely begyűjti a papír- és egyéb, a termelés során hasznosítható másodlagos nyersanyagokat.
Ezt követően a Hamburger Hungária dunaújvárosi telephelyén a begyűjtött újrahasznosítható papírból magas minőségű hullám-alappapírt állít elő.
Végül az újrahasznosított papírból készült alapanyag a Dunapackhoz kerül, ahol első osztályú és testreszabott csomagolóeszközöket gyártanak belőle, megvalósítva ezzel az újrahasznosítási körfolyamat utolsó láncszemét, amit követően a körfolyamat kezdődik elölről.

Környezetbarát csomagolóanyagok: ez az egyetlen járható út, és ezt várják a fogyasztók is

A Dunapack teljes működése a környezetbarát megoldásokra, alapanyagokra és segédanyagokra épül. A cég vízbázisú festékeket használ és 90%-ban újrahasznosított papírból gyárt.

„A fenntartható csomagolási megoldások, az energiahatékony gyártás egyre fontosabbak a vevőinknek. Nem csupán az így elérhető versenyképesebb ár miatt, és nem is csak azért, mert a szinte minden üzleti szegmensben megtalálható, újrafelhasznált papírból készült csomagoló anyagainkkal a partnereink környezeti lábnyoma is csökken. Azért is fontos mindez, mert partnereink vevői, a hétköznapi fogyasztók is azt várják el, hogy az általuk vásárolt termék – legyen az egy televízió, más elektronikai eszköz, élelmiszer, higiéniás termék vagy éppen bútor – csomagolása is környezetbarát legyen. A tapasztalataink azt mutatják, hogy egyre több vállalat cseréli le a korábbi, nem környezetbarát csomagolásait fenntartható alternatívákra, és egyértelmű az igény a csomagolási megoldások anyagfelhasználásának minimalizálására is. Ezt pedig kizárólag a legmodernebb és fenntartható termelési háttérrel lehet biztosítani”

– összegezte Anastassios Panayotopoulos.

Elérkezett az „okos-dobozok” kora

A csomagolóanyag már nem pusztán a termék védelmét látja el, hanem marketing célokat is szolgál, emellett a logisztikai és termékkezelési folyamatokat is hatékonyabbá teheti, mindezt fenntartható és költségkímélő módon. A „polckész” dobozok azonnal a boltok polcaira kerülhetnek, ezzel az árufeltöltéssel töltött idő akár meg is feleződhet a boltokban, a hulladékmennyiség pedig csökken. A hatékonyság már a szállítás terén is megmutatkozik, ami a gyakorlatban úgy jelenik meg, hogy a terméket minél nagyobb mennyiségben, minél kisebb helyen és a lehető legkevesebb papíranyag felhasználásával lehessen raklapra helyezni és szállítani. A Dunapack fejlesztéseinek köszönhetően akár 40 százalékkal is javítható a helykihasználás, azaz egységnyi helyre több áru pakolható a kamionokba, hatékonyabbá válik a szállítás, kevesebb üzemanyaggal, kevesebb károsanyag-kibocsátással és csökkenő költségekkel lehet szállítani a termékeket.

Related Topics:dunapack ipar magyarország megoldás rezsi válság

Up Next

Az ipari automatizálás legújabb megoldásai

Don't Miss

A globalizáció második szakaszában a robotok veszik át az olcsó munkaerő szerepét

Ipar

A Williams Forma–1-es csapat mérnöke, dr. Kling Sándor is oktatja a Széchenyi István Egyetem motorsportmérnök-hallgatóit

A győri Széchenyi István Egyetem Közép-Európában egyedülálló, angol nyelvű motorsportmérnök-mesterképzésében több neves, a technikai sport világában elismert szakember is szerepet vállal.

Egyikük, dr. Kling Sándor, a Williams Forma–1-es csapat mérnöke nemrég négy témakörben tartott előadásokat a hallgatóknak.

A Széchenyi István Egyetem kiemelkedő szerepet játszik a járműipar kihívásaira válaszolni tudó, a nemzetközi piacon is versenyképes szakemberek gyakorlatorientált képzésében. Az intézmény e küldetésében Közép-Európában egyedülálló motorsportmérnök mesterszakot indított, amelynek első évfolyama idén februárban indult. A két féléves, angol nyelvű kurzus a legkorszerűbb tudást nyújtja a versenyjárművek tervezése, tesztelése és üzemeltetése terén.

Mindehhez a technikai sportok élvonalában tevékenykedő neves szakemberek járulnak hozzá. Közöttük van egy olyan személyiség is, akinek példája jelentős motivációt adhat a fiataloknak, hiszen egyetemi éveit követően rögtön bejutott a Forma–1 világába. Dr. Kling Sándor a Formula Student-versenysorozatban szerzett gyakorlati tapasztalatot, és ennek köszönhetően kapott lehetőséget a Red Bull Racing Forma–1-es csapatánál. A versenymérnök jelenleg a Williams stábját erősíti senior mérnökként, és – bár munkája miatt Angliában él – szívesen vállalt szerepet az unikális képzésben.

„Örömmel mondtam igent a felkérésre, hiszen kitűnő kezdeményezésnek tartom a Széchenyi-egyetem új szakját, emellett fontos számomra, hogy tudásomat és tapasztalataimat továbbadjam az új generációnak”

– mondta el a versenymérnök.

Úgy látja, a képzésnek azért is nagy a létjogosultsága, mert a nemzetközi piacon egyre ismertebbek és elismertebbek a Magyarországról érkező szakemberek.

„Külföldön is látják, hogy jól képzett mérnökök kerülnek ki a hazai felsőoktatásból, akiknek egyre több gyakornoki pozíció elérésére nyílik lehetőségük. Aki ott beválik, állásajánlatot is kaphat az adott csapattól”

– tette hozzá. Az elmondottakat alátámasztja Szakonyi Anna, a Széchenyi-egyetem járműmérnök hallgatójának példája is, aki gyakornokként tevékenykedik a Sauber Forma–1-es csapatánál.

Dr. Kling Sándor négy témában tartott előadást a mesterszak első évfolyamán.

„Külön blokkokban beszéltem a hatékony csapatmunka jelentőségéről, a kötések tervezéséről és használatáról, a Forma–1-es csapatok működéséről, végezetül pedig saját életpályámat is bemutattam a hallgatóknak. Az órák igazán interaktívak voltak, mert a fiatalok nagy érdeklődést mutattak, és rengeteg kérdést kaptam tőlük”

– részletezte. Mint mondta, az elméleti tudás megszerzése mellett nagyon fontos a gyakorlat, amelyre a különböző hallgatói csapatok kiváló lehetőséget biztosítanak.

A győri egyetemen több ilyen is működik, köztük a Formula Student mezőnyének élvonalába tartozó Arrabona Racing Team, a számukra motort fejlesztő SZEngine és a közelmúltban az elektromos járművek közt negyedszer is világcsúcsot felállító SZEnergy Team.

„Én magam a Formula Studentben szereztem tapasztalatot egyetemi éveim alatt, amely kitűnő iskola, hiszen modellezi a Forma–1 világát. A csapatoknak itt is versenyautót kell tervezniük, azt legyártaniuk, biztosítani a pénzügyi hátteret, illetve megfelelő marketingtevékenységet folytatniuk. Az ebben való sikeres részvétel jó ajánlólevél az autóversenyzés nagy istállóihoz is”

– hangsúlyozta.

Dr. Kling Sándor végezetül saját jelenlegi munkájáról is szót ejtett. Kifejtette, senior mérnökként szerkezeti elemzői feladatokat lát el a Williamsnél.

„Főként az autó elejével foglalkozom, kiemelten az első szárnnyal és a gyűrődőzónával. Ezek nagyon izgalmas projektek, hiszen a 2026-ban érvénybe lépő szabályváltoztatások mindkét elemet jelentősen érintik”

– fogalmazott a szakember. Hozzáfűzte, nagyon élvezi a munkáját, és Forma–1-es szerepvállalását egészen addig tervezi, amíg ő és családja is jól érzi magát az ezzel járó életformában.

A Széchenyi-egyetem motorsportmérnök-képzéséről bővebb információ itt olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Hidrogénnel a jövőbe: a Messer technológiája zöldíti Észak-Rajna-Vesztfália közösségi közlekedését

Újabb mérföldkőhöz érkezett Észak-Rajna-Vesztfália közösségi közlekedésének fenntartható átalakulása: a REVG Rhein-Erft-Verkehrsgesellschaft német közösségi közlekedés szolgáltató hivatalosan is bemutatta legújabb hidrogén-üzemanyagcellás hibridbuszait kerpeni telephelyén.

A projekt megvalósításában kulcsszerepet játszik az ipari gáz szakértő Messer, amely nemcsak a töltőállomás technológiáját, hanem a szükséges hidrogént is biztosítja.

A 2025 júniusának végéig üzembe álló, összesen 26 darab hidrogénmeghajtású autóbusz a korábbi dízelüzemű járműveket váltja fel, évi mintegy 1500 tonnával csökkentve a térség üvegházhatásúgáz-kibocsátását. A buszok egyetlen tankolással akár 350 kilométert is képesek megtenni, a hidrogén-utántöltés pedig kevesebb mint 10 percet vesz igénybe – ezzel gyakorlatilag versenyképes alternatívát jelentenek a dízelüzemű járművekkel szemben.

Az REVG telephelyén működő töltőállomást a H. Freund szállítmányozási vállalat közreműködésével helyezték üzembe 2024 októberében. A hidrogénellátásról és a technológiai háttérről a világ legnagyobb magántulajdonban lévő ipari, orvosi és különleges gáz szolgáltatója, a Messer gondoskodik. Andreas Noky, a vállalat hidrogéntöltő-állomásokért felelős szakértője elmondta:

„A 2024 novemberében indult próbaüzem óta a flotta két buszról 26 járműre bővült. Több mint 400 tankolás során közel 6 tonna hidrogént használtunk fel. A gyors tankolási idő lehetővé teszi a gördülékeny üzemeltetést, és eddig összesen körülbelül 65 tonnával csökkentettük a szén-dioxid-kibocsátást.”

A Messer nemcsak Németországban aktív: 2011 óta vezető technológiai és hidrogénszolgáltatója az Egyesült Államok egyik legnagyobb üzemanyagcellás buszflottájának is. Jelenleg szintén Észak-Rajna-Vesztfáliában, Jülich városában egy 10 megawattos teljesítményű, zöld hidrogént előállító üzemet épít a Düren-i járással közösen, amely akár 180 kilogramm hidrogént képes termelni óránként – ezzel az egyik legnagyobb ilyen létesítmény lesz Németországban. Emellett a belgiumi Zeebrugge-ban a Hyoffwind projekt keretében egy 25 megawattos elektrolizáló megvalósításában is részt vesz.

Több évtizedes magyarországi tapasztalat és oktatási együttműködés

A Messer több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a hidrogéntechnológia területén.

„Zöld hidrogén szakértőként a teljes értékláncot le tudjuk fedni: az elektrolizálók telepítésétől a sűrített hidrogén tárolásán, szállításán át a hidrogén-töltőállomások kulcsrakész átadásáig. Hidrogénstratégiánk egyik fontos eleme az ipar szereplőinek edukálása és tájékoztatása a hidrogénalapú technológiák alkalmazási lehetőségeiről, illetve a szakterületen jártas szakemberek képzésének támogatása is”

– emelte ki Bohner Zsolt, a Messer ügyvezető igazgatója.

A Messer biztosította a hidrogént és technológiai hátteret a 2024-ben zárult, a HUMDA-val közös kísérleti buszprojektben, amelynek keretében hat magyar nagyvárosban közlekedett hidrogénmeghajtású autóbusz.

A vállalat évek óta együttműködik a PTE Műszaki és Informatikai Karával is. Szakértőjük rendszeresen oktat a tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmérnöki képzésben. 2025-től a „Műveletek hidrogéngázzal” tantárgy oktatását is vállalja, amelynek részeként a hallgatók gyakorlati üzemlátogatáson is részt vehetnek. A szakmérnöki képzés gyakorlatorientált jellegét jelentősen erősíti a Messerrel közös oktatási munka.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A jövő MI-igényeire szabott infrastruktúra megoldásokat mutatott be a Schneider Electric

Előregyártott, moduláris adatközponti megoldás, a nagy sűrűségű rack rendszerek létrehozását támogató fejlesztés, a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló szerverek igényeire szabott energiaelosztó egység – többek között ezeket, a következő generációs MI-infrastruktúrák kialakítását lehetővé tevő innovációkat jelentette be a Schneider Electric.

A cég olyan eszközöket ad az adatközpont-üzemeltetők és a vállalat partnereinek kezébe, amelyek a nagy teljesítményű MI-klaszterek gyorsabb és megbízhatóbb telepítéséhez szükségesek. Új, kifejezetten a következő generációs MI-klaszterarchitektúrák intenzív igényeinek kiszolgálására tervezett adatközponti megoldásokat jelentett be a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat. A mesterséges intelligencia alkalmazások gyors térhódítása miatt ugrásszerűen bővül az adatközpontok kapacitásigénye, aminek kiszolgálására az ilyen létesítmények üzemeltetői extrém teljesítménysűrűségű rackkonfigurációkat alakítanak ki. Az előrejelzések szerint akár az 1 MW-os, vagy annál is nagyobb teljesítményt is elérhetik az ilyen konstrukciók.

A Schneider Electric új innovációi integrált, adatokkal hitelesített és könnyen skálázható, az adatközpontok fehér terébe szánt megoldásokat nyújtanak a cég ügyfeleinek, amelyek a pod- és racktervezés, az energiaelosztás és a hőkezelés új kihívásaira adnak választ.

„Az MI-klaszterekhez szükséges puszta teljesítmény és sűrűség olyan szűk keresztmetszeteket okoz, amelyek új megközelítést igényelnek az adatközpontok architektúrájában. Az ügyfeleknek olyan integrált infrastrukturális megoldásokra van szükségük, amelyek nemcsak a szélsőséges hőterhelést és a dinamikus energiaprofilokat kezelik, hanem gyorsan telepíthetők, kiszámíthatóan skálázhatók, valamint hatékonyan és fenntarthatóan működnek. Az NVIDIA technológiát támogató, innovatív, új generációs EcoStruxure megoldásaink pontosan ezekre a kritikus követelményekre reagálnak”

– mondta el Himamshu Prasad, a Schneider Electric „EcoStruxure IT, Transactional & Edge és Energy Storage Center of Excellence” részlegért felelős vezető alelnöke.

A jövő MI-infrastruktúráját támogató megoldások

Az újdonságok közé tartozó, „Prefabricated Modular EcoStruxure Pod Data Center” előregyártott, skálázható pod-architektúrája lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy nagy sűrűségű rackeket telepítsenek, amelyek akár 1 MW-os és annál nagyobb teljesítményű podokat is támogathatnak. A megrendelésre tervezett új pod-infrastruktúra rugalmasságot kínál, és támogatja a folyadékhűtést, az összetett kábelezést, valamint a forró folyosók elszigetelését, az InRow és a hátsó ajtós hőcserélős hűtési architektúrákat. A berendezést mostantól előre megtervezve és összeszerelve szállítják az összes komponenssel együtt a gyors telepítés érdekében.

Az új „EcoStruxure Rack Solutions” megbízható, nagy sűrűségű rackrendszer, amely megfelel a vezető IT chip- és szervergyártók által jóváhagyott EIA, ORV3 és NVIDIA MGX moduláris tervezési szabványoknak. A konfigurációk az áramellátási és hűtéselosztó rendszerek széles skálájához alkalmazkodnak, továbbá a „Motivair by Schneider Electric” folyadékhűtést, valamint új és kibővített rack- és áramelosztó termékeket alkalmaznak. Ezek közé tartozik a „NetShelter SX Advanced Enclosure” termékcsalád, amely magasabb, mélyebb és erősebb rackeket tartalmaz a megnövekedett súly, kábelezés és infrastruktúra támogatására. A „NetShelter Rack PDU Advanced” energiaelosztó egységeket frissítették, hogy támogassák az MI-szerverek megnövekedett áramigényét. A „NetShelter Open Architecture” az „Open Compute Project” (OCP) ihlette rack-architektúra, amely rendelésre konfigurálható megoldásként kapható, és nyílt rack-szabványokat, hálózati polcot és rackbe épített gyűjtősínt tartalmaz. Ennek részeként egy új Schneider Electric rack-rendszert is kifejlesztettek az NVIDIA GB200 NVL72 rendszer támogatására, amely az NVIDIA MGX architektúrát használja. Ezzel a megoldással a Schneider Electric termékek először integrálódnak az NVIDIA HGX és MGX ökoszisztémájába.

„A Schneider Electric innovatív megoldásai megbízható, skálázható infrastruktúrát biztosítanak ügyfeleink számára, amelyre szükségük van az MI-kezdeményezéseik felgyorsításához. Együtt válaszolunk az MI-gyárak gyorsan növekvő igényeire – a kilowattostól a megawattos méretű rackekig –, és olyan jövőbiztos megoldásokat kínálunk, amelyek maximalizálják a skálázhatóságot, a sűrűséget és a hatékonyságot”

– mutatott rá Vladimir Troy, az NVIDIA adatközpontok tervezéséért, üzemeltetéséért, vállalati szoftverekért és felhőszolgáltatásokért felelős alelnöke.

Az új megoldások és a mérnöki adatközpont-referenciatervek az adatközpont-üzemeltetőket és a Schneider Electric partnereit olyan infrastruktúrával és információkkal látják el, amelyek a nagy teljesítményű MI-klaszterek gyorsabb és megbízhatóbb telepítéséhez szükségesek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!