Ipar

Energiaválság az iparban: ez lehet a megoldás

Az elmúlt időszakban az energiaárak és üzemanyagárak drasztikus növekedése, az infláció és az alapanyaghiány egyetlen iparágat sem kíméltek.

Ezeket a nehézségeket a jellemzően nagy energia- és alapanyag-igényű csomagolóipar sem kerülhette el, de nem minden szereplőt érint ugyanolyan erővel mindez. A csomagolóanyagok gyártása terén Magyarországon piacvezető Dunapack szerint azok vannak most jobb helyzetben, akik már évekkel ezelőtt a fenntarthatóságra és innovációra helyezték a hangsúlyt. A vállalatot szeptemberben átadott legújabb csomagolóanyag gyára is segítheti a nehezebb időszakban.

Energiahatékony innovációk és diverzifikáció

A strukturális nehézségekre mindenki másként keresi a választ, de jó irány lehet a fenntartható technológiára, a körforgásos gazdasági modellre építő és digitális technológiákat is magába foglaló iparági innovációk előtérbe helyezése. Legalábbis ezt mutatja a Dunapack példája, melynek szeptemberben üzembe álló új, dunavarsányi gyára a nehezedő gazdasági körülményekre innovatív technológiával és fenntartható termelési modellel válaszol.

„A magas energiaárak természetesen érintik a Dunapack működését is, azonban mi valamelyest biztosítottuk a termelési költségek alacsonyabban tartását azzal, hogy több évre szerződtünk több energiaszolgáltatóval is. Ugyancsak segít minket az energiahatékonyságot középpontba helyező üzletpolitikánk, amely a modern termelési technológiának és üzleti modellnek köszönhetően fenntarthatóbb módon, kevesebb energiát fogyasztva teszi lehetővé működésünket. Nagyon komoly beruházásokat hajtottunk végre az elmúlt időszakban, úgyis fogalmazhatnék, hogy mi az előre menekülés modelljében, a folyamatos fejlesztésben hiszünk” – mondta el Anastassios Panayotopoulos, a Dunapack Kft. ügyvezetője, aki hozzátette, hogy az új, dunavarsányi gyáruk a régió legmodernebb csomagolóanyag-gyártó üzeme is egyben, ahol a fenntarthatóbb, energiatakarékosabb termelés áll a középpontban. „A korszerű technika segít minket, hogy egységnyi idő alatt nagyobb volument tudjunk gyártani, mint eddig, de mindezt alacsonyabb energiafelhasználással”

– összegezte.

A Dunapack új üzeme, a vállalatcsoport legmodernebb hullámpapír csomagolóanyag-gyára épült fel Dunavarsányban. A zöldmezős beruházás során a közel 14 hektáros alapterületen több mint 33 000 négyzetméteres gyárat húztak fel. A lemezgép kapacitása évente 250 millió m², amelyhez az első fázisban 140 millió m² feldolgozási kapacitás lesz elérhető, de a jövőbeni beruházásokkal ez akár 230 millió négyzetméterig növelhető. A dunavarsányi gyár a cégcsoporton belül is a legmodernebb technológiával felszerelt gyár, az Ipar 4.0 követelményeinek megfelelően, amely kevesebb hulladékot is jelent. A termeléshez szükséges ún. hullám alappapír alapanyag túlnyomó többsége – nagyjából 90%-a – újrahasznosított papír.

Ha tehetnék, az ország összes hulladékpapírját újrahasznosítanák

Bár a régiós és globális papírpiacon is tapasztalhatók alapanyag ellátási gondok, ezek nagyon kevéssé érintik a Dunapackot, mert a vállalat szinte kizárólag újrafelhasznált papír alapanyagból gyárt kiváló minőségű, de ilyen módon rendkívül környezetbarát csomagolóanyagot. A fenntartható termelési modell nem az elmúlt időszak eredménye, hanem annak a több évtizedes üzletpolitikának, amit a Prinzhorn cégcsoport képvisel.

„Évtizedek óta a körforgásos gazdasági modellre épül a vállalatcsoport termelése. Nálunk már akkor is ez a fenntartható gyártási modell volt cégünk alapfilozófiája, amikor még csak nagyon kevesen fókuszáltak erre a területre. Igazság szerint, ha tehetnénk, az országban keletkező összes hulladékpapírt újrahasznosítanánk, de ennek egyelőre még vannak korlátai, elsősorban a begyűjtés terén”

– emelte ki a Dunapack ügyvezetője.

A vállalatcsoport 3 magyarországi vállalata fenntartható üzleti körfolyamatot alkot:

Az első láncszem ebben a körforgásban a Hamburger Recycling Hungary vállalat, amely begyűjti a papír- és egyéb, a termelés során hasznosítható másodlagos nyersanyagokat.
Ezt követően a Hamburger Hungária dunaújvárosi telephelyén a begyűjtött újrahasznosítható papírból magas minőségű hullám-alappapírt állít elő.
Végül az újrahasznosított papírból készült alapanyag a Dunapackhoz kerül, ahol első osztályú és testreszabott csomagolóeszközöket gyártanak belőle, megvalósítva ezzel az újrahasznosítási körfolyamat utolsó láncszemét, amit követően a körfolyamat kezdődik elölről.

Környezetbarát csomagolóanyagok: ez az egyetlen járható út, és ezt várják a fogyasztók is

A Dunapack teljes működése a környezetbarát megoldásokra, alapanyagokra és segédanyagokra épül. A cég vízbázisú festékeket használ és 90%-ban újrahasznosított papírból gyárt.

„A fenntartható csomagolási megoldások, az energiahatékony gyártás egyre fontosabbak a vevőinknek. Nem csupán az így elérhető versenyképesebb ár miatt, és nem is csak azért, mert a szinte minden üzleti szegmensben megtalálható, újrafelhasznált papírból készült csomagoló anyagainkkal a partnereink környezeti lábnyoma is csökken. Azért is fontos mindez, mert partnereink vevői, a hétköznapi fogyasztók is azt várják el, hogy az általuk vásárolt termék – legyen az egy televízió, más elektronikai eszköz, élelmiszer, higiéniás termék vagy éppen bútor – csomagolása is környezetbarát legyen. A tapasztalataink azt mutatják, hogy egyre több vállalat cseréli le a korábbi, nem környezetbarát csomagolásait fenntartható alternatívákra, és egyértelmű az igény a csomagolási megoldások anyagfelhasználásának minimalizálására is. Ezt pedig kizárólag a legmodernebb és fenntartható termelési háttérrel lehet biztosítani”

– összegezte Anastassios Panayotopoulos.

Elérkezett az „okos-dobozok” kora

A csomagolóanyag már nem pusztán a termék védelmét látja el, hanem marketing célokat is szolgál, emellett a logisztikai és termékkezelési folyamatokat is hatékonyabbá teheti, mindezt fenntartható és költségkímélő módon. A „polckész” dobozok azonnal a boltok polcaira kerülhetnek, ezzel az árufeltöltéssel töltött idő akár meg is feleződhet a boltokban, a hulladékmennyiség pedig csökken. A hatékonyság már a szállítás terén is megmutatkozik, ami a gyakorlatban úgy jelenik meg, hogy a terméket minél nagyobb mennyiségben, minél kisebb helyen és a lehető legkevesebb papíranyag felhasználásával lehessen raklapra helyezni és szállítani. A Dunapack fejlesztéseinek köszönhetően akár 40 százalékkal is javítható a helykihasználás, azaz egységnyi helyre több áru pakolható a kamionokba, hatékonyabbá válik a szállítás, kevesebb üzemanyaggal, kevesebb károsanyag-kibocsátással és csökkenő költségekkel lehet szállítani a termékeket.

Related Topics:dunapack ipar magyarország megoldás rezsi válság

Up Next

Az ipari automatizálás legújabb megoldásai

Don't Miss

A globalizáció második szakaszában a robotok veszik át az olcsó munkaerő szerepét

Ipar

Milyen jövőt ígérnek a kihívások az építőiparban?

Merre tovább az építőiparban egy változó gazdasági és energetikai környezetben? Erre a kérdésre kereste a választ a Building Future – Őszi Építőipari Fórum, amely az építőipar, a logisztika, a villamosság és a finanszírozás meghatározó szereplőit ültette egy asztalhoz.

A szeptember 24-én az Aquaworld Resort Budapest helyszínén megrendezett nagyszabású szakmai fórum középpontjában a szektorokat érintő aktuális kihívások, a kivitelezés jövője, az energiahatékonyság és a finanszírozási lehetőségek álltak. A több mint 30 éves múltra visszatekintő HAD Group rendezvényének fókuszában nem pusztán a helyzetértékelés, hanem a jövő lehetséges irányainak és az együttműködésben rejlő üzleti lehetőségeknek a feltárása állt.

A rendezvény központi témája a szektor kihívásaira adott fenntartható és hatékony válaszok feltérképezése volt. A rendezvényt Hadnagy Ernő a HAD Group tulajdonosa és ügyvezetője nyitotta meg, aki beszédében nyíltan beszélt az elmúlt évek kihívásairól és a cégcsoport átalakulásáról, hangsúlyozva a szakmai együttműködés és a közös gondolkodás fontosságát a változó piaci környezetben.

„A cégcsoportunk kicsit olyan, mint egy szerszámosláda: minden szerszám önálló darab, magában is elvégzi a dolgát, de a valódi ereje akkor mutatkozik meg, amikor egy komplex projekthez nem öt különböző helyről kell összekapkodni az eszközöket, mert kéznél van a teljes készlet. Nálunk ez az ökoszisztéma az ingatlanfejlesztési és építőipari értéklánc mentén áll össze.”

– mutatott rá Hadnagy Ernő, a HAD Group tulajdonos-ügyvezetője. Nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a Building Future rendezvény célja nem az értékesítés, hanem egy nyílt szakmai párbeszéd elindítása a piaci szereplőkkel, ahol egymás képességeinek összeadásával közösen építhető a jövő.

Külön pályákból egy közös erő

„Korábban ezek a cégcsoporthoz tartozó vállalatok remekül teljesítettek, de egymás mellett, külön pályán futottak. Ezzel a felismeréssel született meg valójában a HAD Group. Addig csak ízlelgettük a nevet, de a gondolkodásmódbeli áttörés formált minket igazi cégcsoporttá. Ezen belül pedig a csapatmunka az, ami lehetővé teszi kiváló dolgozóink számára, hogy együtt rendkívüli eredményeket érjünk el. Partnerségeket keresünk, közös munkákat, és olyan lehetőségeket, ahol kiegészíthetjük egymás képességeit. Az évek folyamán megtanultuk: a mai piacon már nem a magányos harcosok formálják a jövőt. Összefogva sokkal többre megyünk.”

– mondta Nagy Tamás a HAD Group Üzletfejlesztési Igazgatója.

Makrogazdasági kihívások és pénzügyi stratégiák

A rendezvényt indító szakmai előadások tágabb makrogazdasági és nemzetközi kontextusba helyezték a szektor kilátásait. Pogátsa Zoltán közgazdász a globális és hazai gazdasági mozgástér alakulását elemezte, míg Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője előadásában a változások felgyorsult ütemére, a technológiai alkalmazkodás fontosságára és a gazdasági bizonytalanságok kezelésére hívta fel a figyelmet. A szakértő bemutatta a geopolitikai feszültségek – energiaárak és szállítási útvonalak alakulása – és a hazai makrogazdasági mutatók hatásait a beruházási környezetre.

A finanszírozás nagy kérdéseit járta körül a fórum pénzügyi panelbeszélgetése, amelyben banki és finanszírozási szakértők az ingatlan- és építőipari piac aktuális helyzetétől és kilátásaitól a projektek finanszírozhatóságán át az építőipari vállalkozások banki megítéléséig számos, a szektor szereplőit közvetlenül érintő kérdést vizsgáltak. Szó esett arról is, milyen projekteket látnak finanszírozhatónak a bankok, mitől válik egy kivitelező hosszú távon finanszírozhatóvá, valamint milyen szerepet tölthetnek be a támogatott és garantált konstrukciók – köztük az SZKP, az EXIM és az MFB programjai – a beruházások és a kkv-k finanszírozásában. A szakértők egyetértettek abban, hogy a szigorodó banki elvárások mellett az ESG-szempontok és az energiahatékonyság ma már közvetlen üzleti értéket és finanszírozási előnyt jelentenek.

Kivitelezési válság vagy hatékonysági forradalom?

A magyar építőipar 2026–2028 közötti kilátásait és a következő időszak meghatározó piaci folyamatait elemezte Bolfán Bence, a HAD Consulting cégvezetője „Az építőipar jövője 2026 után – válság, stagnálás vagy új növekedés?” című előadásában. Rámutatott, hogy a visszaesés elsősorban a beruházási kereslet gyengüléséből fakad, miközben a következő időszakban felértékelődik a termelékenység, a pénzügyi stabilitás és a projekt-előkészítés minősége.

„Nehéz piacból is lehet értéket építeni”

– hangsúlyozta Bolfán Bence a HAD Consulting cégvezetője.

Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésben a kivitelezési piac meghatározó szereplői azt vizsgálták, hogyan fordíthatók a jelenlegi piaci kihívások konkrét szakmai és üzleti lépésekké, és milyen technológiai, szervezeti és szemléletbeli változásokra van szükség ahhoz, hogy az építőipar hatékonyabb pályára álljon. A beszélgetés középpontjában így nemcsak a kihívások feltérképezése, hanem a lehetséges válaszok és a cselekvés álltak.

„Az építőipar kihívásairól nem elég beszélni – cselekedni kell.”

– hangsúlyozta Derczó István a Weinberg 93 Kft. alapító-tulajdonosa.

Az energia lett az új építőanyag

A délutáni szekció kiemelt témája az energiagazdálkodás és az építőipar kapcsolata volt. Holoda Attila energetikai szakértő, az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója, előadásában rámutatott, hogy az energia ára és a szén-dioxid-kibocsátás költségei a teljes építési értékláncon – az anyaggyártástól a kivitelezésig – végigvonulnak. Többek között kiemelte, hogy az energia többé nem csupán rezsiköltség (OPEX), hanem az épületek tervezésének és életciklusköltségének (LLC) egyik legalapvetőbb paramétere.

„Az energiaár végigmegy a teljes építkezési értékláncon, amely hatásának mértékét a kiválasztott technológia, a szerződés és a költségviselés módja határozza meg. Így az energiaár már az anyagárban megjelenhet. Az energia többé nem rezsi, hanem tervezési paraméter.”

– mondta előadásában Holoda Attila az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója.

Az ezt követő energetikai témájú panelbeszélgetés azt vizsgálta, hogyan válik az energia az épületek tervezésének és működtetésének egyik meghatározó üzleti tényezőjévé. A szakértők arra keresték a választ, hogyan lehet már a tervezés korai szakaszában olyan energetikai döntéseket hozni, amelyek hosszú távon csökkentik az üzemeltetési költségeket, növelik az ingatlanok értékét és javítják a vállalkozások versenyképességét. Kiemelt téma volt a meglévő épületállomány energetikai korszerűsítése, az okosépület-technológiákban rejlő üzleti lehetőségek, valamint az energiafüggetlenség gazdasági oldala: a napelemes rendszerek, energiatárolás, elektromos flották és PPA-konstrukciók megtérülése. A beszélgetés egyik fontos tanulsága az volt, hogy az energetikai beruházások ma már nem kizárólag fenntarthatósági kérdések: megfelelő tervezéssel költségcsökkentő, értékteremtő és hosszú távú üzleti döntésekké válhatnak. Ennek egyik kulcsa, hogy a tervezési, műszaki és kivitelezési szempontok már a projekt kezdetétől összehangoltan jelenjenek meg. Ezt a komplex megközelítést jól példázza a HAD Group működése is, amely a cégcsoporton belüli szakmai kompetenciákra építve a tervezéstől a műszaki megoldásokon át a kivitelezésig tudja végigkísérni a partnereket.

Bizalommal a bürokrácia ellen: a neurobiológia szerepe a csapatteljesítményben

A rendezvény szakmai blokkját Szász Máté neurobiológus előadása zárta, amely a döntéshozók és munkavállalók fizikai és mentális teljesítőképességét, valamint az egészségtudatosság szerepét helyezte fókuszba.

„Az oxitocin által táplált bizalom csökkenti a bürokráciát és a bizonytalanságot, a lefaragott költségekből pedig akár megduplázott csapatteljesítmény és szárnyaló együttműködések születnek.”

– hangsúlyozta Szász Máté neurobiológus előadásában, aki szerint az agyműködés és a teljesítőképesség viszonyát meghatározzák a bevitt adatok is:

„Az információ éppúgy hat a szervezetünkre, mint a táplálék. Válhatsz túltáplálttá, kórosan sovánnyá, és ha megromlik, akár mérgező is lehet. Nem mindegy, hogy az agyadat milyen diétán tartod!”

A Building Future – Őszi Építőipari Fórum a szakmai előadásokon kívül intenzív kapcsolatépítéssel és tesztvezetési lehetőségekkel zárult, megerősítve a rendezvény fő mottóját:

„Együttműködésből épül a jövő.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Globális pénzügyi vezetői pozícióval erősíti budapesti központjának stratégiai szerepét a Schneider Electric

Morad Mamere, a Schneider Electric globális ellátási láncának (GSC) pénzügyekért felelős vezető alelnöke mostantól Budapesten látja el feladatait.

Érkezése tovább erősíti a vállalat magyarországi Global Supply Chain Hubjának stratégiai jelentőségét.

Morad Mamere széles körű nemzetközi tapasztalattal rendelkezik, és átfogóan ismeri a Schneider Electric régióinak és üzletágainak működését. Pályafutását a Schneider Electric marokkói leányvállalatánál kezdte junior üzleti pénzügyi elemzőként, majd több pozíciót is betöltött. A Közel-Keleten egy gyár pénzügyi irányításáért felelt, majd az Öböl-menti országok pénzügyi igazgatója lett.

Ezt követően a vállalati pénzügyek területén folytatta pályafutását, ahol átalakítási projekteket vezetett. Később Olaszország zónaszintű pénzügyi igazgatójaként, majd az Egyesült Államokban a folyamatautomatizálási üzletág pénzügyi igazgatójaként tevékenykedett. 2020-tól az ipari automatizálási üzletág pénzügyekért felelős alelnöki pozícióját töltötte be, 2025-ben pedig az Innovation at the Edge pénzügyi igazgatói feladatait is átvette. Széles körű nemzetközi és üzleti tapasztalatára építve 2026. január 1-jei hatállyal nevezték ki a globális ellátási lánc pénzügyekért felelős vezető alelnökévé.

Morad Mamere a Liverpooli Egyetemen szerzett MBA-diplomát pénzügy és menedzsment szakon.

„Örömmel köszöntjük Morad Mamerét Budapesten. Egy újabb globális vezető csatlakozása a hazai csapathoz jól mutatja Magyarország stratégiai szerepét a Schneider Electric működésében. A budapesti GSC Hub és a szigetszentmiklósi CEELog logisztikai központ egyaránt fontos szerepet tölt be a vállalat ellátási láncában. Emellett a Schneider Electric négy gyárat működtet Magyarországon: a Prodaxot, a Zala és a ZEG gyárat, valamint a DSPS-t, így az ország a vállalat meghatározó gyártási bázisa is”

– mondta Veres Zsolt, a Schneider Electric magyarországi vezérigazgatója.

A fenntarthatóság és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése központi szerepet játszik a Schneider Electric ellátásilánc-stratégiájában és működési modelljében. Jövőformáló vállalatként a Schneider Electric vallja, hogy az üzleti teljesítmény és a pozitív hatás kéz a kézben járnak, és az erős üzleti eredmények teszik lehetővé, hogy a vállalat érdemi és tartós változást érjen el. Környezetvédelmi törekvései mellett a Schneider Electric a rugalmas és ellenálló beszállítói kapcsolatok erősítésére is kiemelt figyelmet fordít.

A Schneider Electric régóta az energia és a technológia metszéspontjában tevékenykedik, ötvözve az elektrifikációt, az automatizálást és a digitális intelligenciát. Ezt a megközelítést tükrözi a vállalat teljes értékláncot lefedő regionális ellátásilánc-modellje is, amely négy központra épül: Európára, Kínára, az Egyesült Államokra és Indiára.

Minden központ saját régiójában felel a termékspecifikációkért, a kutatás-fejlesztésért, az ellátási lánc működéséért és a beszállítói kapcsolatokért. A több központra épülő megközelítés lehetővé teszi, hogy a Schneider Electric gyorsan reagáljon a piaci igényekre, szorosan együttműködjön az érintettekkel, és támogassa a hatékonyabb, rugalmasabb és fenntarthatóbb működést.

„Megtiszteltetés számomra, hogy betölthetem ezt a pozíciót, és Budapesten végezhetem a munkámat. A Schneider Electric magyarországi Global Supply Chain Hubja fontos szerepet tölt be a teljes ellátási láncot átfogó működésünk támogatásában. Az itteni csapatokkal való szorosabb együttműködés tovább erősítheti a szakterületek és a régiók közötti kapcsolatokat. Várom, hogy a budapesti, valamint a világ számos pontján tevékenykedő kollégáimmal egy még ellenállóbb, hatékonyabb és fenntarthatóbb ellátási lánc kialakításán dolgozhassak”

– mondta Morad Mamere, a Schneider Electric globális ellátási láncának pénzügyekért felelős vezető alelnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A Siemens és a P&G világszerte kiterjeszti az AI-alapú minőségellenőrzést

Ipari AI a mindennapi termékek szolgálatában

Ismerős érzés lehet: leveszünk a polcról egy sampont vagy mosóport, és biztosra vesszük, hogy a termék makulátlan lesz. Ez a magától értetődő bizalom egyre inkább a mesterséges intelligenciának köszönhető. A Siemens és a Procter & Gamble (P&G) közösen fejlesztett AI-alapú minőségellenőrző rendszerét most globálisan kiterjesztik a P&G gyáraira, ami egy újabb lépést jelent ezen a téren.

Rugalmassá tett mesterséges intelligencia

A Visual Inspection Cockpit (VIC) névre hallgató rendszert kifejezetten a nagy sebességű, percenként több ezer terméket előállító gyártósorokra tervezték, ahol a rugalmas vagy mintás anyagok (például csomagolóanyagok, higiéniai termékek) természetes elmozdulása miatt a hagyományos kamerás rendszerek eddig gyakran hibáztak. A megoldás azonnal kiszűri a hibás darabokat, legyen szó torz csomagolásról, gyűrődésről vagy alig látható felületi hibákról.

A rendszer a P&G mélytanulási modelljeit ötvözi a Siemens Industrial Edge platformjával, valamint Nvidia GPU-kkal felszerelt ipari számítógépekkel. További jellemzője, hogy azt az üzemi mérnökök maguk is konfigurálhatják, külön szakértői csapat nélkül, emellett nem szükséges újraprogramozni minden egyes csomagolásváltáskor vagy termékmódosításnál.

A P&G szakembere, Paul Thomas szerint a rendszert kifejezetten olyan kihívások megoldására fejlesztették, amelyekkel a hagyományos vizsgálórendszerek nem tudtak megbirkózni.

Gyorsabb bevezetés, jobb minőség

A megoldás egyik legnagyobb előnye, hogy újrafelhasználható Industrial Edge-alkalmazásként működik, így az új gyártósorokra való bevezetése ötször-tízszer gyorsabb, mint a hagyományos, egyedi fejlesztésű vizsgálórendszereké. Egyúttal könnyen kiterjeszthető újabb gyárakra, termékekre és vizsgálati helyzetekre.

A minőségi eredmények is látványosak: a rendszer bevezetése után egyes termékeknél 10–20%-kal javult a selejtarány, vagyis egyre kevesebb olyan termék kerül le a gyártósorról, amely nem felel meg a minőségi elvárásoknak.

A rendszer emellett folyamatosan gyűjti és elemzi az adatokat, így a P&G gyártási csapatai hosszú távú trendeket is azonosíthatnak, és folyamatosan fejleszthetik a gyártási folyamataikat.

A Siemens közlése szerint a VIC a vállalat szélesebb ipari AI-portfóliójának része, amely az Industrial Edge platformon szabványosított alkalmazásokként érhető el – így a jövőben más gyártók és iparágak is hasonló megoldásokat vezethetnek be.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!