Ipar

Energiaválság az iparban: ez lehet a megoldás

Az elmúlt időszakban az energiaárak és üzemanyagárak drasztikus növekedése, az infláció és az alapanyaghiány egyetlen iparágat sem kíméltek.

Ezeket a nehézségeket a jellemzően nagy energia- és alapanyag-igényű csomagolóipar sem kerülhette el, de nem minden szereplőt érint ugyanolyan erővel mindez. A csomagolóanyagok gyártása terén Magyarországon piacvezető Dunapack szerint azok vannak most jobb helyzetben, akik már évekkel ezelőtt a fenntarthatóságra és innovációra helyezték a hangsúlyt. A vállalatot szeptemberben átadott legújabb csomagolóanyag gyára is segítheti a nehezebb időszakban.

Energiahatékony innovációk és diverzifikáció

A strukturális nehézségekre mindenki másként keresi a választ, de jó irány lehet a fenntartható technológiára, a körforgásos gazdasági modellre építő és digitális technológiákat is magába foglaló iparági innovációk előtérbe helyezése. Legalábbis ezt mutatja a Dunapack példája, melynek szeptemberben üzembe álló új, dunavarsányi gyára a nehezedő gazdasági körülményekre innovatív technológiával és fenntartható termelési modellel válaszol.

„A magas energiaárak természetesen érintik a Dunapack működését is, azonban mi valamelyest biztosítottuk a termelési költségek alacsonyabban tartását azzal, hogy több évre szerződtünk több energiaszolgáltatóval is. Ugyancsak segít minket az energiahatékonyságot középpontba helyező üzletpolitikánk, amely a modern termelési technológiának és üzleti modellnek köszönhetően fenntarthatóbb módon, kevesebb energiát fogyasztva teszi lehetővé működésünket. Nagyon komoly beruházásokat hajtottunk végre az elmúlt időszakban, úgyis fogalmazhatnék, hogy mi az előre menekülés modelljében, a folyamatos fejlesztésben hiszünk” – mondta el Anastassios Panayotopoulos, a Dunapack Kft. ügyvezetője, aki hozzátette, hogy az új, dunavarsányi gyáruk a régió legmodernebb csomagolóanyag-gyártó üzeme is egyben, ahol a fenntarthatóbb, energiatakarékosabb termelés áll a középpontban. „A korszerű technika segít minket, hogy egységnyi idő alatt nagyobb volument tudjunk gyártani, mint eddig, de mindezt alacsonyabb energiafelhasználással”

– összegezte.

A Dunapack új üzeme, a vállalatcsoport legmodernebb hullámpapír csomagolóanyag-gyára épült fel Dunavarsányban. A zöldmezős beruházás során a közel 14 hektáros alapterületen több mint 33 000 négyzetméteres gyárat húztak fel. A lemezgép kapacitása évente 250 millió m², amelyhez az első fázisban 140 millió m² feldolgozási kapacitás lesz elérhető, de a jövőbeni beruházásokkal ez akár 230 millió négyzetméterig növelhető. A dunavarsányi gyár a cégcsoporton belül is a legmodernebb technológiával felszerelt gyár, az Ipar 4.0 követelményeinek megfelelően, amely kevesebb hulladékot is jelent. A termeléshez szükséges ún. hullám alappapír alapanyag túlnyomó többsége – nagyjából 90%-a – újrahasznosított papír.

Ha tehetnék, az ország összes hulladékpapírját újrahasznosítanák

Bár a régiós és globális papírpiacon is tapasztalhatók alapanyag ellátási gondok, ezek nagyon kevéssé érintik a Dunapackot, mert a vállalat szinte kizárólag újrafelhasznált papír alapanyagból gyárt kiváló minőségű, de ilyen módon rendkívül környezetbarát csomagolóanyagot. A fenntartható termelési modell nem az elmúlt időszak eredménye, hanem annak a több évtizedes üzletpolitikának, amit a Prinzhorn cégcsoport képvisel.

„Évtizedek óta a körforgásos gazdasági modellre épül a vállalatcsoport termelése. Nálunk már akkor is ez a fenntartható gyártási modell volt cégünk alapfilozófiája, amikor még csak nagyon kevesen fókuszáltak erre a területre. Igazság szerint, ha tehetnénk, az országban keletkező összes hulladékpapírt újrahasznosítanánk, de ennek egyelőre még vannak korlátai, elsősorban a begyűjtés terén”

– emelte ki a Dunapack ügyvezetője.

A vállalatcsoport 3 magyarországi vállalata fenntartható üzleti körfolyamatot alkot:

Az első láncszem ebben a körforgásban a Hamburger Recycling Hungary vállalat, amely begyűjti a papír- és egyéb, a termelés során hasznosítható másodlagos nyersanyagokat.
Ezt követően a Hamburger Hungária dunaújvárosi telephelyén a begyűjtött újrahasznosítható papírból magas minőségű hullám-alappapírt állít elő.
Végül az újrahasznosított papírból készült alapanyag a Dunapackhoz kerül, ahol első osztályú és testreszabott csomagolóeszközöket gyártanak belőle, megvalósítva ezzel az újrahasznosítási körfolyamat utolsó láncszemét, amit követően a körfolyamat kezdődik elölről.

Környezetbarát csomagolóanyagok: ez az egyetlen járható út, és ezt várják a fogyasztók is

A Dunapack teljes működése a környezetbarát megoldásokra, alapanyagokra és segédanyagokra épül. A cég vízbázisú festékeket használ és 90%-ban újrahasznosított papírból gyárt.

„A fenntartható csomagolási megoldások, az energiahatékony gyártás egyre fontosabbak a vevőinknek. Nem csupán az így elérhető versenyképesebb ár miatt, és nem is csak azért, mert a szinte minden üzleti szegmensben megtalálható, újrafelhasznált papírból készült csomagoló anyagainkkal a partnereink környezeti lábnyoma is csökken. Azért is fontos mindez, mert partnereink vevői, a hétköznapi fogyasztók is azt várják el, hogy az általuk vásárolt termék – legyen az egy televízió, más elektronikai eszköz, élelmiszer, higiéniás termék vagy éppen bútor – csomagolása is környezetbarát legyen. A tapasztalataink azt mutatják, hogy egyre több vállalat cseréli le a korábbi, nem környezetbarát csomagolásait fenntartható alternatívákra, és egyértelmű az igény a csomagolási megoldások anyagfelhasználásának minimalizálására is. Ezt pedig kizárólag a legmodernebb és fenntartható termelési háttérrel lehet biztosítani”

– összegezte Anastassios Panayotopoulos.

Elérkezett az „okos-dobozok” kora

A csomagolóanyag már nem pusztán a termék védelmét látja el, hanem marketing célokat is szolgál, emellett a logisztikai és termékkezelési folyamatokat is hatékonyabbá teheti, mindezt fenntartható és költségkímélő módon. A „polckész” dobozok azonnal a boltok polcaira kerülhetnek, ezzel az árufeltöltéssel töltött idő akár meg is feleződhet a boltokban, a hulladékmennyiség pedig csökken. A hatékonyság már a szállítás terén is megmutatkozik, ami a gyakorlatban úgy jelenik meg, hogy a terméket minél nagyobb mennyiségben, minél kisebb helyen és a lehető legkevesebb papíranyag felhasználásával lehessen raklapra helyezni és szállítani. A Dunapack fejlesztéseinek köszönhetően akár 40 százalékkal is javítható a helykihasználás, azaz egységnyi helyre több áru pakolható a kamionokba, hatékonyabbá válik a szállítás, kevesebb üzemanyaggal, kevesebb károsanyag-kibocsátással és csökkenő költségekkel lehet szállítani a termékeket.

Related Topics:dunapack ipar magyarország megoldás rezsi válság

Up Next

Az ipari automatizálás legújabb megoldásai

Don't Miss

A globalizáció második szakaszában a robotok veszik át az olcsó munkaerő szerepét

Ipar

Öt éven belül a növekedést is veszélyeztetheti a vízhiány az európai ipari vezetők több mint fele szerint

A Schneider Electric, világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata közzétette The Water Crunch Report című kutatását.

Az eredmények szerint a vízellátás az Egyesült Királyságban és Európában már ugyanolyan jelentős kockázatot jelent az ipari vállalatok folyamatos működésére, mint a kibertámadások vagy az ellátási láncok zavarai. Ez összhangban van a Schneider Electric tavalyi, az Egyesült Államokra összpontosító kutatásával, amelyben az üzleti vezetők több mint fele (56 százaléka) arra számított, hogy a vízzel kapcsolatos kockázatok a következő években gyorsabban nőnek majd, mint az infrastruktúrát érintő egyéb kockázatok.

A kutatásban európai ipari vállalatok felsővezetőit, valamint víziközmű-szolgáltatók és önkormányzatok döntéshozóit kérdezték meg. Az ipari vezetők beszámolói szerint a vízhiány és a vízellátási nehézségek az elmúlt két évben már növelték a működési költségeket (44 százalék), megterhelték az infrastruktúrát és a karbantartási költségkereteket (38 százalék), valamint fennakadásokat okoztak az ellátási láncokban (30 százalék). Ha holnap súlyos vízellátási zavar következne be, a vállalatok 44 százaléka szerint annak hatásai 24 órán belül jelentkeznének a működésükben. Az ipari vezetők több mint fele (52 százaléka) arra számít, hogy a víz minősége vagy rendelkezésre állása a következő öt évben, 2031-ig komoly akadálya lesz vállalata növekedésének. Minden hetedik válaszadó (14 százalék) szerint ez már ma is korlátozza a működést vagy a növekedést.

A kutatás eredményei akkor látnak napvilágot, amikor Európa az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb aszályával küzd. Az áruszállításban, az energetikában és a mezőgazdaságban jelentkező következmények egyértelműen mutatják, hogy ezek a kockázatok már nem csupán elméletben léteznek.

„Európa nem engedheti meg magának, hogy a vízellátásra kizárólag környezeti kérdésként tekintsen. Ma már a versenyképesség is múlik rajta. Ahogyan az energetikai átállás az elmúlt évtizedben átalakította az ipari stratégiákat, úgy a következő évtizedet a hatékony vízfelhasználás fogja meghatározni. A mesterséges intelligenciára épülő ipari megoldások minden eddiginél pontosabb képet adnak a vállalatoknak arról, hogyan használják fel a vizet, hol keletkeznek veszteségek, és hogyan hasznosítják újra. A feladat ma már az, hogy a probléma felismerését olyan ütemben kövessék intézkedések, amelyek biztosítják az európai ipar jövőjét”

– mondta Gwenaelle Huet, a Schneider Electric ipari automatizálási üzletágának ügyvezető alelnöke.

„Könnyű lenne az idei nyári aszályokat és azok ipari hatásait egyszeri jelenségnek tekinteni, de Európában ma már tartósan számolni kell velük a működés során. Az Európai Aszálymegfigyelő Központ adatai szerint jelenleg az EU és az Egyesült Királyság területének mintegy felét érinti valamilyen mértékű aszály. A víz újrafelhasználásával csökkenthetjük a már most is túlterhelt folyóktól és víztározóktól való függőségünket, az EU-ban mégis csupán a tisztított települési szennyvíz 2,4 százalékát hasznosítják újra. Az intelligens vízgazdálkodási technológiákba beruházó szervezetek versenyelőnyt teremtenek a hatékonyabb vízfelhasználásból”

– fogalmazott Sophie Borgne, a Schneider Electric vízügyi és környezetvédelmi szegmensének elnöke.

Az intelligens vízgazdálkodási technológiákat széles körben alkalmasnak tartják a vízgazdálkodási kihívások kezelésére, alkalmazásuk azonban elmarad az ismertségüktől. Ennek oka nem a bizalmatlanság: az ipari vezetők 86 százaléka és a víziközmű-szolgáltatók 98 százaléka szerint ezek a technológiák csökkenthetik a működési költségeket. Több mint 80 százalékuk pedig úgy véli, hogy a működés folytonosságát is segítik, és javítják a fenntarthatósági teljesítményt.

Annak ellenére, hogy az ipari vezetők 58 százaléka ismeri a digitális ikreket vagy a hálózatmodellezési eszközöket, vállalata még nem vezette be őket. A víziközmű-szolgáltatók 57 százaléka ugyanígy nyilatkozott az előrejelző elemzésekről vagy a mesterséges intelligenciával támogatott vízgazdálkodási megoldásokról.

Biztató ugyanakkor, hogy az érintettek nem várják meg a helyzet további romlását. A megkérdezett víziközmű-szolgáltatók mindegyike és az ipari vezetők 98 százaléka szerint a víz rendelkezésre állása vagy minősége már befolyásolt jelentős döntéseket. Ezek között szerepel a hatékonyabb vízfelhasználást célzó beruházások növelése (47 százalék), valamint a vízzel kapcsolatos kockázatok vezetőségi szintű, formális felülvizsgálata (43 százalék). A megkérdezett ipari vezetők több mint felének vállalata már alkalmaz automatizált vezérlési megoldásokat (56 százalék) és okosmérőket (55 százalék). Az okosmérők használata a víziközmű-szolgáltatók körében még elterjedtebb, aránya eléri a 76 százalékot.

A kiberbiztonság is egyre nagyobb figyelmet kap: az ipari vezetők és a víziközmű-szolgáltatók több mint fele a legfontosabb kezelendő kockázatok közé sorolja, ahogyan a vízellátó rendszerek egyre inkább összekapcsolódnak és digitalizálódnak.

A fejlődésre ugyanakkor még jelentős tér nyílik. Sok vezető ismeri a működés optimalizálását segítő technológiákat, de még nem vezette be őket, így a legnagyobb előnyök egyelőre kiaknázatlanok lehetnek. Az európai vállalatvezetők számára egyértelmű az üzenet: a vízellátással kapcsolatos kockázatokat ugyanolyan tudatosan kell kezelni, mint az energiaellátás vagy a kiberbiztonság kockázatait. Az ismertség és az alkalmazás közötti különbség csökkentése azokban az iparágakban lehet a legfontosabb, amelyek már most érzik a vízellátási nehézségek költségnövelő hatását.

„A víz közel két évtizeden át háttérbe szorult az éghajlatváltozásról szóló párbeszédben, és az energetikára vagy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére fordított beruházásoknak csupán töredéke jutott erre a területre. Európa több mint kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része, ami egyre nagyobb nyomást helyez a vízellátásra. A kutatás megerősíti, hogy változik a szemlélet: az ipari vezetők 47 százaléka már növelte a hatékonyabb vízfelhasználást célzó beruházásokat, 43 százalékuk pedig vezetőségi szintre emelte a vízzel kapcsolatos kockázatok kezelését. A vízellátás biztonsága végre kiemelt üzleti szemponttá válik”

– mondta Tom Freyberg független vízügyi és környezetvédelmi szakértő.

Az előrelátó közműszolgáltatók a már elérhető technológiákkal csökkentik a vízellátási problémák hatását ügyfeleikre. A dán Aarhus Vand például digitális iker előrejelzéseire támaszkodva gondoskodik vízhálózatának ellátásbiztonságáról. A Schneider Electric EcoStruxure™ Water Advisor – Water Simulation megoldása lehetővé teszi a vízellátó hálózat távoli felügyeletét, valamint a lehetséges szivárgások és az ellátás ingadozásainak egyszerű, pontos azonosítását. A hálózat különböző pontjairól származó adatok alapján a rendszer előre jelzi a tervezett és váratlan események hatásait. Így az Aarhus Vand gyorsan megteheti a megfelelő intézkedéseket, csökkentheti a vízveszteséget, és megbízhatóan biztosíthat jó minőségű vizet ügyfeleinek. A hatékonyabb működésnek köszönhetően a szolgáltató energiafelhasználása és költségei is csökkennek.

Háttérinformáció

A Schneider Electric segíti a városokat és a vállalatokat vízügyi infrastruktúrájuk
digitalizálásában, hogy csökkenthessék a kockázatokat és hatékonyabban működhessenek. A valós idejű szivárgásérzékeléstől a víz áramlását modellező és optimalizáló digitális ikrekig a vállalat intelligens vízgazdálkodási megoldásai csökkentik a veszteségeket, javítják az ellátás megbízhatóságát és növelik a működés hatékonyságát. A Schneider Electric víz- és szennyvízkezelési megoldásairól további információ a vállalat weboldalán angol nyelven érhető el.

A kutatás módszertana

A kutatást a Schneider Electric megbízásából a Censuswide végezte. A kérdőívet Tom Freyberg független vízügyi szakújságíróval és elemzővel, az Atlantean Media alapítójával együttműködésben állították össze. A felmérés azt vizsgálta, hogyan tapasztalják meg az ipari vezetők és a vízellátó rendszerek döntéshozói az Egyesült Királyságban és Európában a vízhiány és a vízellátási nehézségek hatásait, milyen stratégiai prioritásokat határoznak meg a vízgazdálkodás és az infrastruktúra területén, illetve mekkora különbség van a kockázatok felismerése és a tényleges intézkedések között.

A 2026 júniusában végzett kutatás az Egyesült Királyságra, Írországra, Olaszországra, Franciaországra, Spanyolországra, Németországra, valamint Svédországra és Dániára terjedt ki. Összesen 340 vezetőt kérdeztek meg, két csoportban:

210 ipari vállalatvezetőt, igazgatói vagy annál magasabb beosztásban, legalább 1000 főt foglalkoztató nagyvállalatoktól. A résztvevők az energetika és a vegyipar, a feldolgozóipar, az élettudományok és a gyógyszeripar, az ipari gép- és berendezésgyártás, a félvezető- és elektronikai ipar, az építőipar, valamint az élelmiszer- és italgyártás területét képviselték.
130 vízügyi döntéshozót közműszolgáltatóktól, önkormányzatoktól és a közüzemi vízügyi infrastruktúrát működtető szervezetektől.

Egyéb hivatokzások forrásai

A zárt rendszerű ipari víz-visszaforgatási megoldások a technológiai folyamatokban felhasznált víz akár 90 százalékának visszanyerését is lehetővé teszik. Forrás: az Envisioning/Stratum zárt vízrendszerekről szóló kutatása.
Az EU-ban jelenleg a tisztított szennyvíz mindössze 2,4 százalékát hasznosítják újra. Forrás: Interreg Europe / Europe’s Freshwater portál.
Az 1980-as évek óta Európa több mint kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag. Az európai szárazföldi területek hőmérséklete jelenleg mintegy 2,3–2,5 °C-kal haladja meg az iparosodás előtti szintet, míg globálisan ez az érték körülbelül 1,3–1,4 °C. Forrás: Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Öt éven belül az ipari növekedést is veszélyeztetheti a vízhiány

A Schneider Electric, világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata közzétette The Water Crunch Report című kutatását.

„Európa nem engedheti meg magának, hogy a vízellátásra kizárólag környezeti kérdésként tekintsen. Ma már a versenyképesség is múlik rajta. Ahogyan az energetikai átállás az elmúlt évtizedben átalakította az ipari stratégiákat, úgy a következő évtizedet a hatékony vízfelhasználás fogja meghatározni. A mesterséges intelligenciára épülő ipari megoldások minden eddiginél pontosabb képet adnak a vállalatoknak arról, hogyan használják fel a vizet, hol keletkeznek veszteségek, és hogyan hasznosítják újra. A feladat ma már az, hogy a probléma felismerését olyan ütemben kövessék intézkedések, amelyek biztosítják az európai ipar jövőjét”

– mondta Gwenaelle Huet, a Schneider Electric ipari automatizálási üzletágának ügyvezető alelnöke.

„Könnyű lenne az idei nyári aszályokat és azok ipari hatásait egyszeri jelenségnek tekinteni, de Európában ma már tartósan számolni kell velük a működés során. Az Európai Aszálymegfigyelő Központ adatai szerint jelenleg az EU és az Egyesült Királyság területének mintegy felét érinti valamilyen mértékű aszály. A víz újrafelhasználásával csökkenthetjük a már most is túlterhelt folyóktól és víztározóktól való függőségünket, az EU-ban mégis csupán a tisztított települési szennyvíz 2,4 százalékát hasznosítják újra. Az intelligens vízgazdálkodási technológiákba beruházó szervezetek versenyelőnyt teremtenek a hatékonyabb vízfelhasználásból”

– fogalmazott Sophie Borgne, a Schneider Electric vízügyi és környezetvédelmi szegmensének elnöke.

„A víz közel két évtizeden át háttérbe szorult az éghajlatváltozásról szóló párbeszédben, és az energetikára vagy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére fordított beruházásoknak csupán töredéke jutott erre a területre. Európa több mint kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része, ami egyre nagyobb nyomást helyez a vízellátásra. A kutatás megerősíti, hogy változik a szemlélet: az ipari vezetők 47 százaléka már növelte a hatékonyabb vízfelhasználást célzó beruházásokat, 43 százalékuk pedig vezetőségi szintre emelte a vízzel kapcsolatos kockázatok kezelését. A vízellátás biztonsága végre kiemelt üzleti szemponttá válik”

– mondta Tom Freyberg független vízügyi és környezetvédelmi szakértő.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Mire jó a szuperkondenzátor?

Energetikai „lengéscsillapítók” kerülhetnek az AI-adatközpontokba

A mesterséges intelligencia által generált energiaingadozások kezelésére a szuperkondenzátor-technológia teremthet stabilabb hátteret.

A mesterséges intelligencia térnyerése nemcsak a számítási kapacitást, hanem az elektromos hálózatokat is komoly kihívások elé állítja. Az AI-adatközpontok energiaigénye ráadásul rövid idő alatt jelentősen változhat: a szerverekben működő chipek terhelésének egyidejű növekedése vagy csökkenése következtében az energiafelvétel pillanatok alatt, megawattos nagyságrendben is ingadozhat. A gyors teljesítményváltozások kiegyenlítésére kínál megoldást a szuperkondenzátor technológia.

A szuperkondenzátor olyan energiatároló eszköz, amely az akkumulátoroktól eltérően elsősorban elektrosztatikus úton tárolja az energiát. Ennek köszönhetően rendkívül gyorsan képes energiát felvenni és leadni, emellett nagy számú töltési és kisütési ciklust visel el jelentős teljesítményromlás nélkül. Hosszú távú energiatárolásra kevésbé alkalmas, a rövid idejű, hirtelen teljesítménycsúcsok kiegyenlítésében azonban fontos szerepet kaphat.

Működése az autók lengéscsillapításához hasonlítható: ahogyan a futómű mérsékli az úthibák okozta rázkódást, úgy segíthet a szuperkondenzátor a gyors teljesítményingadozások kiegyenlítésében.

Mit nyerhet vele egy adatközpont?

A rövid idejű teljesítménycsúcsok mérséklése –az úgynevezett peak shaving– hozzájárulhat az elektromos infrastruktúra terhelésének csökkentéséhez és az üzembiztonság növeléséhez. Megfelelő rendszertervezés mellett a megoldás lehetővé teheti a rendelkezésre álló villamos teljesítmény hatékonyabb kihasználását, és bizonyos esetekben mérsékelheti a költséges hálózatfejlesztések szükségességét is.

A kompakt, szuperkondenzátor-alapú rendszerek a rendelkezésre álló hely hatékonyabb kihasználásához is hozzájárulhatnak, így több terület maradhat a számítási infrastruktúra számára, egyúttal csökkenthetik az energiafelhasználást és a hőtermelést. A technológia megfelelő tervezés mellett meglévő adatközponti infrastruktúrákba is integrálható.

Partnerség segítheti a gyors elterjedést

A technológiában a Siemens is lehetőséget lát, és befektetést hajtott végre a szuperkondenzátorok fejlesztésével és gyártásával foglalkozó Skeleton Technologies vállalatban. A partnerség illeszkedik a német konglomerátum azon törekvéséhez, hogy az adatközpontok fejlesztésének teljes életciklusában támogassa az üzemeltetőket és a beruházókat.

A vállalat megoldásai a tervezést és a döntéstámogatást segítő digitális eszközöktől – például a szimulációktól, a digitális ikrektől, valamint a Simcenter, a Teamcenter és a Building X portfólióelemeitől –az ellenállóképes energiaellátási architektúrák kialakításáig terjednek. Utóbbiak részei lehetnek a mikrohálózatok, a megújuló energiaforrások, a moduláris rendszerek, az akkumulátoros energiatárolás és az intelligens vezérlés.

A cél az adatközpontok megbízhatóbb és hatékonyabb működésének támogatása, valamint az üzemeltetési költségek mérséklése. Ennek egyik lehetséges eszköze a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésoptimalizálás.

További együttműködések az adatközponti technológiák terén

A Siemens más technológiai vállalatokkal kialakított együttműködései szintén az adatközpontok energiaellátásának hatékonyabbá tételét szolgálják.

A Rittallal közösen olyan moduláris tápegységeken dolgozott, amelyek közvetlenül a szerverek melletti, úgynevezett white space területen helyezhetők el. Az energiaellátás felhasználási ponthoz közelebbi kialakítása megfelelő rendszertervezés esetén csökkentheti az energiaátviteli veszteségeket.

Az NVIDIA-val és a Fluence-szel kialakított együttműködés keretében a vállalat előregyártott, moduláris referenciaarchitektúrát mutatott be, amely egyszerűsítheti és felgyorsíthatja az adatközpontok kiépítését, illetve bővítését. A központi felügyelet és az energiatárolási megoldások az üzembiztonság növelését is támogathatják.

A Reinhausennel közösen fejlesztett szilárdtest-transzformátor pedig a hálózati villamos energia átalakításával segítheti a nagy teljesítményű AI-szerverek energiaellátását. A technológia célja a stabil, 800 voltos egyenáramú energiaellátás kialakítása, amely a megfelelő infrastruktúrával együtt hatékonyabb energiaelosztást tehet lehetővé a nagy teljesítményű számítási rendszerek számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!