Ipar

Energiaválság az iparban: ez lehet a megoldás

Az elmúlt időszakban az energiaárak és üzemanyagárak drasztikus növekedése, az infláció és az alapanyaghiány egyetlen iparágat sem kíméltek.

Ezeket a nehézségeket a jellemzően nagy energia- és alapanyag-igényű csomagolóipar sem kerülhette el, de nem minden szereplőt érint ugyanolyan erővel mindez. A csomagolóanyagok gyártása terén Magyarországon piacvezető Dunapack szerint azok vannak most jobb helyzetben, akik már évekkel ezelőtt a fenntarthatóságra és innovációra helyezték a hangsúlyt. A vállalatot szeptemberben átadott legújabb csomagolóanyag gyára is segítheti a nehezebb időszakban.

Energiahatékony innovációk és diverzifikáció

A strukturális nehézségekre mindenki másként keresi a választ, de jó irány lehet a fenntartható technológiára, a körforgásos gazdasági modellre építő és digitális technológiákat is magába foglaló iparági innovációk előtérbe helyezése. Legalábbis ezt mutatja a Dunapack példája, melynek szeptemberben üzembe álló új, dunavarsányi gyára a nehezedő gazdasági körülményekre innovatív technológiával és fenntartható termelési modellel válaszol.

„A magas energiaárak természetesen érintik a Dunapack működését is, azonban mi valamelyest biztosítottuk a termelési költségek alacsonyabban tartását azzal, hogy több évre szerződtünk több energiaszolgáltatóval is. Ugyancsak segít minket az energiahatékonyságot középpontba helyező üzletpolitikánk, amely a modern termelési technológiának és üzleti modellnek köszönhetően fenntarthatóbb módon, kevesebb energiát fogyasztva teszi lehetővé működésünket. Nagyon komoly beruházásokat hajtottunk végre az elmúlt időszakban, úgyis fogalmazhatnék, hogy mi az előre menekülés modelljében, a folyamatos fejlesztésben hiszünk” – mondta el Anastassios Panayotopoulos, a Dunapack Kft. ügyvezetője, aki hozzátette, hogy az új, dunavarsányi gyáruk a régió legmodernebb csomagolóanyag-gyártó üzeme is egyben, ahol a fenntarthatóbb, energiatakarékosabb termelés áll a középpontban. „A korszerű technika segít minket, hogy egységnyi idő alatt nagyobb volument tudjunk gyártani, mint eddig, de mindezt alacsonyabb energiafelhasználással”

– összegezte.

A Dunapack új üzeme, a vállalatcsoport legmodernebb hullámpapír csomagolóanyag-gyára épült fel Dunavarsányban. A zöldmezős beruházás során a közel 14 hektáros alapterületen több mint 33 000 négyzetméteres gyárat húztak fel. A lemezgép kapacitása évente 250 millió m², amelyhez az első fázisban 140 millió m² feldolgozási kapacitás lesz elérhető, de a jövőbeni beruházásokkal ez akár 230 millió négyzetméterig növelhető. A dunavarsányi gyár a cégcsoporton belül is a legmodernebb technológiával felszerelt gyár, az Ipar 4.0 követelményeinek megfelelően, amely kevesebb hulladékot is jelent. A termeléshez szükséges ún. hullám alappapír alapanyag túlnyomó többsége – nagyjából 90%-a – újrahasznosított papír.

Ha tehetnék, az ország összes hulladékpapírját újrahasznosítanák

Bár a régiós és globális papírpiacon is tapasztalhatók alapanyag ellátási gondok, ezek nagyon kevéssé érintik a Dunapackot, mert a vállalat szinte kizárólag újrafelhasznált papír alapanyagból gyárt kiváló minőségű, de ilyen módon rendkívül környezetbarát csomagolóanyagot. A fenntartható termelési modell nem az elmúlt időszak eredménye, hanem annak a több évtizedes üzletpolitikának, amit a Prinzhorn cégcsoport képvisel.

„Évtizedek óta a körforgásos gazdasági modellre épül a vállalatcsoport termelése. Nálunk már akkor is ez a fenntartható gyártási modell volt cégünk alapfilozófiája, amikor még csak nagyon kevesen fókuszáltak erre a területre. Igazság szerint, ha tehetnénk, az országban keletkező összes hulladékpapírt újrahasznosítanánk, de ennek egyelőre még vannak korlátai, elsősorban a begyűjtés terén”

– emelte ki a Dunapack ügyvezetője.

A vállalatcsoport 3 magyarországi vállalata fenntartható üzleti körfolyamatot alkot:

Az első láncszem ebben a körforgásban a Hamburger Recycling Hungary vállalat, amely begyűjti a papír- és egyéb, a termelés során hasznosítható másodlagos nyersanyagokat.
Ezt követően a Hamburger Hungária dunaújvárosi telephelyén a begyűjtött újrahasznosítható papírból magas minőségű hullám-alappapírt állít elő.
Végül az újrahasznosított papírból készült alapanyag a Dunapackhoz kerül, ahol első osztályú és testreszabott csomagolóeszközöket gyártanak belőle, megvalósítva ezzel az újrahasznosítási körfolyamat utolsó láncszemét, amit követően a körfolyamat kezdődik elölről.

Környezetbarát csomagolóanyagok: ez az egyetlen járható út, és ezt várják a fogyasztók is

A Dunapack teljes működése a környezetbarát megoldásokra, alapanyagokra és segédanyagokra épül. A cég vízbázisú festékeket használ és 90%-ban újrahasznosított papírból gyárt.

„A fenntartható csomagolási megoldások, az energiahatékony gyártás egyre fontosabbak a vevőinknek. Nem csupán az így elérhető versenyképesebb ár miatt, és nem is csak azért, mert a szinte minden üzleti szegmensben megtalálható, újrafelhasznált papírból készült csomagoló anyagainkkal a partnereink környezeti lábnyoma is csökken. Azért is fontos mindez, mert partnereink vevői, a hétköznapi fogyasztók is azt várják el, hogy az általuk vásárolt termék – legyen az egy televízió, más elektronikai eszköz, élelmiszer, higiéniás termék vagy éppen bútor – csomagolása is környezetbarát legyen. A tapasztalataink azt mutatják, hogy egyre több vállalat cseréli le a korábbi, nem környezetbarát csomagolásait fenntartható alternatívákra, és egyértelmű az igény a csomagolási megoldások anyagfelhasználásának minimalizálására is. Ezt pedig kizárólag a legmodernebb és fenntartható termelési háttérrel lehet biztosítani”

– összegezte Anastassios Panayotopoulos.

Elérkezett az „okos-dobozok” kora

A csomagolóanyag már nem pusztán a termék védelmét látja el, hanem marketing célokat is szolgál, emellett a logisztikai és termékkezelési folyamatokat is hatékonyabbá teheti, mindezt fenntartható és költségkímélő módon. A „polckész” dobozok azonnal a boltok polcaira kerülhetnek, ezzel az árufeltöltéssel töltött idő akár meg is feleződhet a boltokban, a hulladékmennyiség pedig csökken. A hatékonyság már a szállítás terén is megmutatkozik, ami a gyakorlatban úgy jelenik meg, hogy a terméket minél nagyobb mennyiségben, minél kisebb helyen és a lehető legkevesebb papíranyag felhasználásával lehessen raklapra helyezni és szállítani. A Dunapack fejlesztéseinek köszönhetően akár 40 százalékkal is javítható a helykihasználás, azaz egységnyi helyre több áru pakolható a kamionokba, hatékonyabbá válik a szállítás, kevesebb üzemanyaggal, kevesebb károsanyag-kibocsátással és csökkenő költségekkel lehet szállítani a termékeket.

Related Topics:dunapack ipar magyarország megoldás rezsi válság

Up Next

Az ipari automatizálás legújabb megoldásai

Don't Miss

A globalizáció második szakaszában a robotok veszik át az olcsó munkaerő szerepét

Ipar

PLC-generációváltás kritikus infrastruktúrában

Víziközmű-hálózat modernizáció – A hazai víziközmű-infrastruktúra modernizációja az elmúlt években egyre sürgetőbbé vált, különösen a nagyvárosi rendszerek esetében, ahol az üzembiztonság és a folyamatos szolgáltatás alapkövetelmény.

A Dél-pesti térség egyik jelentős vízellátó rendszerében megvalósult vezérléstechnikai retrofit/PLC-csere projekt jól példázza, hogyan lehet egy kritikus infrastruktúrát korszerűsíteni anélkül, hogy a fogyasztók ebből bármit is érzékelnének. A projekt részleteiről Papp Géza Bálint, a PGB Engineering ügyvezetője adott átfogó képet.

MM: Milyen kihívásokat jelent egy ilyen rendszer korszerűsítése?

PGB: A vízellátás sajátossága, hogy a rendszer működése nem állhat le, még rövid időre sem. A Dél-Pest Megyei Víziközműnél mintegy 80–100 ezer ember vízellátását kellett biztosítani úgy, hogy közben a vezérlőrendszerek teljes megújítása zajlott. Ez azt jelentette, hogy a kivitelezés során minden beavatkozást úgy kellett megtervezni, hogy az a meglévő rendszerrel párhuzamosan, folyamatos üzemben valósuljon meg. A projekt egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy az új és a régi rendszer közötti kommunikációt ideiglenesen is biztosítani kellett, miközben az átállás lépésről lépésre zajlott.

Gyál, 2023. június 22.
A gyáli vízmű telephelye a megújult víziközműrendszer átadóünnepsége napján, 2023. június 22-én. Innovatív magyar technológiafejlesztéssel, 400 milliós beruházással újult meg a város víziközműrendszere.
MTI/Lakatos Péter

A korszerűsítés központi eleme 15 darab elavult PLC cseréje volt, amelyek korábban Festo és Möller gyártmányú vezérlők voltak. Ezeket Siemens S7-1200 GEN II azaz második generációs PLC-kre cseréltük, amelyek számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek jelentősen megkönnyítették a kivitelezést és a későbbi üzemeltetést. A modern vezérlők többek között két Ethernet porttal rendelkeznek, lehetővé téve a rugalmas hálózati kialakítást és a láncolt kommunikációt, emellett fejlett és biztonságos távelérési lehetőségeket is kínálnak NIS2 minősítéssel. A fizikai kialakításuk sem okozott problémát, hiszen a meglévő szekrényekbe is könnyen beilleszthetők voltak, sőt a PLC-csatoló felületein a rugós sorkapcsok alkalmazása jelentősen egyszerűsítette a szerelési munkákat, különösen a nehezen hozzáférhető helyeken.

MM: Hogyan zajlott a projekt előkészítése és kivitelezése?

PGB: A projekt előkészítése a szerződéskötést követően indult meg, amely a tavalyi év utolsó negyedévére tehető. Ezt követően részletes igényfelmérés és koncepcióalkotás zajlott, amely során ki kellett dolgozni azt a kommunikációs és vezérlési struktúrát, amely egyszerre képes kiszolgálni a régi és az új rendszert. A tervek elfogadása után kezdődött meg a tényleges kivitelezés, amelyet szigorú határidők és időablakok határoztak meg. Egy-egy állomás esetében gyakran csak néhány órás időintervallum állt rendelkezésre a cserére, így a munkavégzés precíz szervezést igényelt. A PLC-csere csak az első lépcsője volt a fejlesztésnek, amelyet a SCADA rendszer megújítása követ. Az új rendszer célja, hogy egységes felületen jelenítse meg a víz- és szennyvízrendszereket, és lehetővé tegye azok integrált kezelését. Ez nemcsak az üzemeltetést teszi átláthatóbbá, hanem a hibakezelést és a karbantartást is hatékonyabbá teszi. A jövőben további fejlesztések várhatók, beleértve a szennyvízoldali rendszerek korszerűsítését és az új ipari létesítmények integrációját is.

MM: Hogyan biztosították a folyamatos vízellátást az átállás idején?

PGB: A folyamatos vízellátás biztosítása érdekében az átállás idejére ideiglenes kézi vezérlési lehetőségeket alakítottunk ki. Ez azt jelentette, hogy a szivattyúk és egyéb berendezések közvetlenül is működtethetők voltak, így a PLC-k cseréje alatt sem állt le a rendszer. A kivitelezés során az automata vezérlésről ideiglenesen kézi üzemmódra állt át a rendszer, majd a csere befejezése után visszatért az automatizált működéshez. Ez a megoldás kulcsfontosságú volt a zavartalan üzem fenntartásában.

A vezérlőrendszer három fő funkcionális területet szolgál ki. Az első a vízkitermelés, amely mélyfúrású kutakból történik, és ahol a szivattyúk vezérlése alapvető feladat. A második a nyomásfokozás, amely biztosítja, hogy a víz megfelelő nyomáson jusson el a fogyasztókhoz. A harmadik terület a tárolás és elosztás, amely magában foglalja a víztározókat és a víztornyokat is, amelyek a rendszer stabilitását és üzembiztonságát garantálják.

MM: Mit lehet tudni a rendszer karbantartásáról és élettartamáról?

PGB: A korszerű vezérlőrendszerek hosszú élettartamra készülnek, a PLC-k esetében akár 15–20 éves működési ciklus is reális. A gyakorlatban azonban nem ezek az eszközök jelentenek kockázatot, hanem a hozzájuk kapcsolódó elektromechanikus elemek, például a mágneskapcsolók és frekvenciaváltók. A rendszer képes ezek működését monitorozni, így a karbantartás előre tervezhetővé válik. A SCADA rendszerek esetében ugyanakkor a szoftverkörnyezet, különösen az operációs rendszerek fejlődése határozza meg az élettartamot. A modern PLC-k egyik fontos előnye, hogy megfelelnek a NIS2 kiberbiztonsági követelményeknek, így lehetővé teszik a biztonságos távelérést. Ez különösen nagy jelentőséggel bír olyan üzemeltetők esetében, akik nem rendelkeznek saját automatizálási szakembergárdával. A távelérés révén a rendszerhibák gyorsan diagnosztizálhatók, és sok esetben a beavatkozás is távolról elvégezhető, ami jelentősen csökkenti az állásidőt.

MM: Hogyan illeszkedik a projekt a digitalizációs trendekbe?

PGB: A Siemens eszközeivel megvalósult projekt túlmutat egy egyszerű vezérlőcserén: jól jelzi azt az irányt, amely felé a hazai víziközmű-szektor tart. A digitalizáció, a távoli elérés, az adatvezérelt üzemeltetés és a kiberbiztonság ma már nem opcionális fejlesztések, hanem alapvető követelmények egy ilyen kritikus infrastruktúra esetében. A Dél-pesti rendszer korszerűsítése egy olyan skálázható alapot teremtett, amelyre a jövő intelligens vízgazdálkodási megoldásai – például prediktív karbantartás, energiaoptimalizálás vagy akár hálózati veszteségek valós idejű elemzése – is ráépíthetők. Ez a szemlélet nemcsak az üzemeltetési hatékonyságot növeli, hanem hosszú távon a fenntartható és biztonságos vízellátás egyik kulcselemévé is válik. A megfelelő tervezéssel, korszerű technológiák alkalmazásával és precíz kivitelezéssel olyan rendszerek hozhatók létre, amelyek hosszú távon is biztosítják a megbízható és biztonságos működést. A projekt egyben azt is bizonyítja, hogy a digitalizáció és az automatizálás a víziközmű-szektorban is kulcsszerepet játszik a jövőben.

A Dél-pesti víziközmű PLC-csere projekt jól mutatja, hogy a kritikus infrastruktúrák modernizációja összetett, de jó szervezéssel könnyen megvalósítható feladat.

szöveg: Mészáros Zsolt, MM főszerkesztő

www.pgbengineering.hu, www.siemens.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A „Vezetők” között a Schneider Electric az IDC új elemzésében

Összesen 17, a karbonkibocsátást mérő és menedzselő alkalmazásokat fejlesztő céget vizsgált meg legújabb elemzésében az IDC, melynek eredményeként a Schneider Electricet a „Vezetők” (Leaders) közé sorolta. A vállalat a Resource Advisor+ megoldásával érdemelte ki ezt az elismerést, melynek fő erősségei közé tartoznak az MI-alapú architektúra, valamint a belső platformintegráció.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata a „Vezetők” kategóriába került az IDC „MarketScape: Worldwide Carbon Accounting and Management Applications 2026 Vendor Assessment” elemzésében. Az értékelés során 17 globális megoldásszállítót vizsgáltak meg a képességeik és stratégiájuk szempontjából.

Az IDC MarketScape elemzése a Schneider Electric által kínált megoldás több erősségét is kiemelte. Ezek közé tartozik a mesterséges intelligencia-alapú (MI) architektúra. A Schneider Electric MI-ügynöke, a Sera által működtetett platform (Resource Advisor+) automatizálja az adatkinyerést, az adatok normalizálását, a kibocsátási tényezők leképezését, a közzétételi dokumentumok megszövegezését és a CSRD-kompatibilis megfelelési folyamatokat, miközben támogatja a beszállítói együttműködést és a különböző lehetséges forgatókönyvek elemzését.

Az IDC szintén az erősségek közé sorolta a belső platformintegrációt. A Resource Advisor+ platformot úgy alakították ki, hogy lehetővé tegye a zökkenőmentes adatáramlást és a termékek közötti interoperabilitást, így a kontextus, az ismeretek és a cselekvések megoszthatók a platformon belül és az azt használó vállalat teljes szervezetében.

A Resource Advisor+ egy MI-alapú, energia- és fenntarthatósági menedzsment platform, amelyet a Schneider Electric globális tanácsadó üzletága, az SE Advisory Services fejlesztett ki. A 2026 elején elindított platform az energiaadatokat, a szén-dioxid-elszámolást, a beszállítói együttműködést és a jelentéstételt egyetlen, a „Responsible AI” megközelítést alkalmazó környezetben egyesíti.

A Resource Advisor+ mögött az SE Advisory Services elkötelezett szolgáltatási csapatai állnak, amelyekhez világszerte több mint 4000 tanácsadó és a Schneider Electric üzletágaiban összesen több mint 17000 szakértő csatlakozik. A szoftver és a tanácsadói szakértelem ezen kombinációja a központi eleme annak, ahogyan az SE Advisory Services segíti ügyfeleit abban, hogy a fenntarthatósági célkitűzéseket mérhető eredményekre váltsák.

A platform ellátási lánc-képességei a beszállítói elkötelezettség, a tanulás és a dekarbonizációs intézkedések köré épülnek. A beszállítókat a strukturált adatgyűjtésre, teljesítményértékelésre és az előrehaladás nyomon követésére épülő, átlátható, az aktuális fejlettségi szintet mutató modell segíti, amely a következő lépések felé is elirányítja őket. A célzott tanulási modulok beépített iránymutatást tartalmaznak a dekarbonizációs projektek elindításához vagy a szakértői csapatokkal való kapcsolatfelvételhez.

Az SE Advisory Services fő kezdeményezései az ellátási lánc dekarbonizációjára az „Energize” és a „Catalyze” programok. Ezek révén a beszállítók támogatást kapnak a megújuló energiaforrásokhoz való hozzáférés kapcsán, a kibocsátás nagymértékű csökkentésében és a tudományosan megalapozott célkitűzések felé történő előrelépés felgyorsításában, miközben mérhető üzleti értéket is teremtenek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A Schneider Electric is hozzájárul az ipari cégek digitális átalakulását felpörgető kezdeményezéshez

A Schneider Electric is részt vesz a „Lighthouse Operating System” (Lighthouse OS) elnevezésű keretrendszer fejlesztésében a Világgazdasági Fórum, a gyártók, a tanácsadócégek és a technológiai partnerek alkotta, folyamatosan bővülő szövetség tagjaként. A megoldás már bizonyított, másolható módszerekre épül, így támogatva a termelőcégeket a működési kiválóság elérésében.

Bár a termelőcégek többsége már befektetett a digitális átalakulásba, még kevesen vannak azok, akik ezt igazán nagy méretekben valósították meg. A kísérleti projektek hiába sikeresek, nincs folytatásuk, emiatt az eredmények megmaradnak helyi szinten. A világ legfejlettebb gyárai és az ipar többi része közötti szakadék egyre szélesedik. Az új keretrendszer célja ennek a szakadéknak a megszüntetése.

A „Lighthouse Operating System” (Lighthouse OS) egy nyílt forrású, gyakorlati terv, amely a világ legjobban teljesítő ipari létesítményeiben már bevált megoldásokra alapozva jelöl ki egy strukturált útvonalat, amelyet bármely gyártó követhet. A „Global Lighthouse Network” nyolc évnyi tapasztalatára építve a Lighthouse OS-t a Világgazdasági Fórum „Centre for Advanced Manufacturing and Supply Chains” nevű központja fejlesztette ki vezető OEM-ekkel (eredeti berendezésgyártó), végfelhasználókkal és tanácsadó cégekkel együttműködésben. A rendszer a vállalatok számára egyértelmű útmutatást ad ahhoz, hogyan juthatnak el a saját adottságaikhoz igazodva az aktuális helyzetükből a kiváló működésig anélkül, hogy a nulláról kellene elkezdeniük a fejlődést, vagy szakértői csapatokat kellene bevonniuk.

Terv, ami a gyakorlati tapasztalatokon alapul

A Lighthouse OS a termelőcégek működésének hat alapvető eleme köré épül – rugalmas és stabil folyamatok, összekapcsolt és átlátható munkafolyamatok, végpontok közötti szinkronizálás, beépített fenntarthatóság, tanuló szervezet, valamint gyorsított digitális és adatelemzési képességek –, mindegyiket öt érettségi szintre osztva. A vállalatok így felmérhetik az aktuális helyzetüket, meghatározhatják, hogy mire kell elsőként összpontosítaniuk, és a saját tempójukban fejleszthetik működésüket.

Az önálló digitális eszközöktől eltérően az új megoldás kidolgozásánál rendszerszintű megközelítést alkalmaztak. Ennek eredményeként összekapcsolja a digitális innovációt, a fenntarthatóságot, a munkaerő-fejlesztést és a működési kiválóságot egyetlen, koherens modellbe, amely mérhető és megismételhető teljesítménynövekedést eredményez.

Schneider Electric: a beépített tapasztalat

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata a közvetlen transzformációs tapasztalatot hozza be a kezdeményezésbe. A cég több mint két évtizedet töltött annak a működési rendszernek a folyamatos finomításával, amelynek köszönhetően vezeti a Gartner „Supply Chain Top 25” ellátási lánc rangsorát és kilenc Példakép (Lighthouse) gyár elismerést kapott a WEF-től. Ez a fejlett digitális rendszereken, MI-vezérelt automatizáláson és a fenntarthatóságot előtérbe helyező gyakorlatokon nyugvó konstrukció képezi a Lighthouse OS keretrendszer alapját.

„Sok gyártó törekszik az átalakulásra, de nincs előttük egy olyan koherens út, amelynek segítségével ezt következetesen és nagy léptékben megvalósíthatnák. A Lighthouse OS erre a problémára ad közvetlen választ: a világ legjobb gyárai által hosszú évek alatt szerzett gyakorlati tapasztalatokat gyűjti össze, és azokat egy olyan keretrendszerré formálja, amelyet bármely termelőcég alkalmazhat. Arról van szó, hogy a Példakép-szintű teljesítményt reális célként állítsuk az egész iparág elé, ne csak a legfejlettebb szereplők számára legyen az”

– mondta el Federico Torti, a Világgazdasági Fórum technológiai és innovációs vezetője.

„A Schneider Electric több mint 120 intelligens gyárban és elosztóközpontban élte meg ezt az átalakulást – tudjuk, mi működik, hol akadnak el a vállalatok, és mi szükséges ahhoz, hogy az elszigetelt kísérleti projektekből valódi, rendszer szintű változás legyen. Ez a közvetlen tapasztalat beépült a Lighthouse OS-be. Mi már alkalmazzuk ezeket az elveket a szélesebb ökoszisztémánkban, és mérhető eredményeket látunk”

– mutatott rá Cecile Vercellino, a Schneider Electric „Services, Industrial Automation” területért felelős alelnöke.

A növekedésre épülő, nyitott kezdeményezés

A Lighthouse OS-t úgy tervezték, hogy fejlődjön. A globális kísérleti projektek és a közösség visszajelzései alakítják a következő verziókat, a kezdeményezésben részt vevők pedig aktívan várják a gyártók, a technológiai szolgáltatók és a közszféra képviselőinek csatlakozását.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!