Ipar

Nem állnak meg az újépítésű ingatlanprojektek

Ritkán csörög a beruházók telefonja, de az is elég

Hosszú távon, a nyersanyagok és a munkaerő drágulása miatt, az újépítésű ingatlanok sem lesznek olcsóbbak. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa elmondta, a beruházók nem estek pánikba, mert bár érzik, hogy kevesebbszer csörög a telefon, ha csörög, abból általában eladás lesz. Újabb projektek is indulnak, a vállalkozók ugyanis azzal kalkulálnak, hogy az idén elkezdett ingatlanokat kulcsrakész állapotban jövő nyáron még drágábban tudják eladni, ha addig nincs is rájuk vevő.

Az ingatlanpiac szűkülése ellenére egyáltalán nem csökkent az újépítésű lakások átlag négyzetméterára, sőt, egyes területeken további drágulás volt tapasztalható. A gyenge forintárfolyam magasabb nyersanyagárakat eredményezett, és a munkaerő is érezhetően drágult. Ezeket a többletköltségeket pedig ahogy eddig is, úgy a jövőben is a vásárlókra fogják áthárítani a beruházók.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, a közeli átadású újépítésű lakások négyzetméterára súrolja a másfél millió forintot Budapesten. Aki viszont mer nagyobbat kockáztatni, most nagyot nyerhet.

„Ha valaki hajlandó alaprajzról vásárolni egy 2024-ben vagy akár azt követően elkészülő lakást, akkor kifoghat egymillió forintos négyzetméterárakat is. Itt viszont vannak kockázati tényezők, amit sokan nem mernek bevállalni, a szükségvásárlóknak pedig ez szóba sem jöhet, hiszen azonnal költöznének”

– mutatott rá.

Minimális az építési vállalkozók lemorzsolódása

A szakértő elmondta, a jelenleg zajló építkezéseket biztosan be fogják fejezni, a gazdasági visszaesés nem olyan mértékű, hogy ezekre a lakásokat ne legyen vevő. Mindenki szondázza a piacot és azt vizsgálják, hogy kedvezményekkel hogyan tudnak újabb vevőket szerezni.

Gadanecz Zoltán azt mondta, a beruházók azt tapasztalják, hogy ritkán csörög a telefonjuk, ugyanakkor amikor hívják őket, akkor komoly az érdeklődő és akár 1.5 millió forintos négyzetméteráron is kifizeti a kiválasztott lakást.

„A beruházók már kiheverték azt a pofont, amit a 2008-as világválság okozott számukra. Rengeteg építési vállalkozó ment tönkre akkor, hiszen az újépítésű lakásokat évekig nem tudták értékesíteni, akkor is csak áron alul. Most azt tapasztaljuk, hogy minimális a lemorzsolódás, inkább a kivitelezőkkel próbálnak alkudozni a jobb üzlet reményében. Az biztos, hogy a versenyben arányaiban többen benne maradnak, mint másfél évtizeddel ezelőtt”

– magyarázta a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa.

Gadanecz Zoltán végezetül példaként említette, hogy a kisebb társasházat építő beruházókat az sem zavarja, ha félúton nem tudja eladni az adott lakásokat, mert kulcsrakészen jövő nyáron nagyobb kaszálhat vele, az árak ugyanis vélhetően feljebb kúsznak majd. Egyértelműen látszik tehát, hogy nem esett pánikba a piac.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:Építőipar felmérés ingatlanok piac újépítésű

Up Next

A régi épületek felújításával Magyarországon akár 3,9 milliárd eurót lehetne megtakarítani 2050-ig bezárólag

Don't Miss

Nemzetközi érdeklődés övezte az AI&AUT expót

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára

Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.

Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.

Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.

A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.

A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.

A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

AI vezérli a horvát Telekom adatközpontjának hűtését

Hatszámjegyű megtakarítást jelent az optimalizáció.

A világ teljes villamosenergia-használatának több mint 3 százalékát adatközpontok adják, és ez a szám 2030-ra várhatóan 13 százalékra fog nőni. Ennek az energiának jelentős részét hűtésre használják, így ennek optimalizálásával számottevő energiamegtakarítás érhető el.

Hatékonyabb működés, kevesebb karbantartás

Ezt az utat választotta a vezető horvát távközlési vállalat, a Hrvatski Telekom (HT) is, mely a Siemens-technológiáját vezette be adatközpontja hűtésére. Az intelligens szenzorrendszernek és a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésmenedzsmentnek köszönhetően a telekom szolgáltató legnagyobb, zágrábi adatközpontja immár klímabarátabb módon működik, ami hat számjegyű euróösszegű megtakarítást eredményezett a vállalatnak.

Az új rendszer számos eszköz, köztük vezeték nélküli szenzor- és vezérlőmodulok segítségével folyamatosan figyeli a szerverszekrények hőmérsékletét, illetve azok változásait. Ezeket a valós idejű adatokat mesterséges intelligenciát használva elemzi, és a mindenkori igényekhez dinamikusan igazodva, automatikusan szabályozza a hűtésért felelős ventilátorokat.

A folyamatos optimalizálás és a gépi tanulás révén az adatközpontokban előforduló hotspotok akár 99 százaléka véglegesen megszüntethető lett. A megoldás így nem csupán csökkentette a hűtőberendezések üzemidejét, hanem a karbantartási költségeket is mérsékelte: a korábban hő okozta meghibásodások és a nem-tervezett leállások jelentős része elkerülhető lett, azonosítva a hibásan működő komponenseket, és támogatva a prediktív karbantartást.

Jöhetnek a „gyárilag” intelligens adatközpontok

Ugyanezt a White Space Cooling Optimization technológiát alkalmazza a néhány éve átadott, 14,5 ezer négyzetméteres, Tallinn melletti Greenergy Data Centers adatközpont is, ami a Baltikum legnagyobb és leginkább energiahatékony ilyen létesítményének számít.

Szintén ezt az adat- és AI-vezérelt működést veszi alapul az a moduláris, „plug-and-play” alapú adatközpont, ami egy teljesen előre gyártott, konfigurálható rendszer. Ez már eleve integrált, intelligens és környezetbarát energiagazdálkodással érkezik, a Siemens, valamint a német Cadolto Datacenter GmbH és a Legrand Data Center Solutions vállalatok által jelezve.

A Siemens ezek mellett számos adatközponti megoldást kínál.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!