Ipar

Nemzetközi érdeklődés övezte az AI&AUT expót

A SZTAKI által koordinált Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium és az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium, valamint a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft. társszervezésében 2023. február 14-15. között rendezték a Vasúttörténeti Parkban a nemzetközi AI&AUT EXPO című rendezvényt. A kétnapos eseményen több országból, több mint 60 előadótól hallgathattak előadásokat az érdeklődők. Az előadásokat szakmai kiállítás kísérte, a kutatóintézetek, egyetemek demonstrációi mellett a nemzeti laboratóriumok ipari partnerinek megoldásait is megtekinthették az érdeklődők.

A nemzetközi érdeklődés mellett folyó szakmai esemény fő fókusza a mesterséges intelligencia és az autonóm rendszerek területén elért eredményeinek széles körű bemutatása, valamint az új nemzetközi és ipari kapcsolatokat kiépítése volt.

A rendezvény célközönsége az európai kutatói szervezetek, a két Nemzeti Laboratórium jelenlegi ipari partnerei, az MI akcelerátor prgramok által potenciális partnerek a kis és középvállalkozási szektorban, valamint az MI Koalíció fejlesztéssel, integrációval foglalkozó tagjai voltak.

A kétnapos konferenciát Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztréium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára nyitotta meg. Előadása során államtitkár úr ismertette a magyar kormány már eddig megtett és tervezett intézkedéseit, amellyel ösztönözni kívánja a gazdasági szektor minden szereplőjét a mesterséges intelligencia használatára, legyen szó a már fejlett technlógiát alkalmazó iparágakról, vagy a technológiával csak most ismerkedő KKV-król. A mesterséges intelligencia kikerülhetetlenül a mindennapi életünk részévé fog válni, így fognak működni a jövő ipari parkjai, fejlett termelő- és szolgáltatószektorai. Kifejtette, az állam feladata, hogy a technológia elterjedését ösztönözze.

„Az a célunk, hogy bemutassuk ezt a technológiát a piaci szereplőknek, és segítsük annak alkalmazását, ezért tervben van egy más technológiák mellett ezt is bemutató tanulógyár létrehozása, ahol minden szereplő megismerheti a technológia nyújtott előnyöket. Az a cél, hogy Magyarország a régióban és világszinten is az élvonalban kerüljün a mesterséges intelligencia technológiai használatában – mondta el az államtitkár.

Hankó Balázs a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára kiemelte, hogy a kormány célja, hogy a felsőoktatásban a matematikai, természettudományi, mérnöki és informatikai (MTMI) területek részaránya 2030-ig elérje az ötven százalékot, minden második hallgató MTMI-képzést válasszon. A nyitószekció előadói között volt még Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutató Központ elnöke, Monostori László, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) igazgatója, Dr. Benczúr András, a Mesterséges Intelligencia nemzeti laboratórium szakmai vezetője, Prof. Dr. Gáspár Péter az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium vezetője illetve Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció elnöke.

Az AI&AUT Expo a Nemzeti Laboratórium program keretében megvalósuló, SZTAKI által koordinált két nemzeti laboratórium, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) és az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (ARNL) eredményeit is bemutatta.

„A 2,5 évvel ezelőtt elindult Nemzeti Laboratórium programon belül ezen a két területen sikerült azt a kritikus tömeget és csoportintegrációt létrehozni, ami ahhoz kell, hogy országos szinten is jelentős kutatási programokat lehessen működtetni. Ez a két laboratórium kiemelkedően jó eredményeket tudott elérni a nemzetközi beágyazódás és az ipari kapcsolatok terén is, valamint együttműködnek az ország különböző területein, egyetemeken, kutatóintézetekben, iparban létező tudományos iskolák is”

– nyilatkozta prof. dr. Bokor József, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (EKLKH) alelnöke, a SZTAKI tudományos igazgatója.

SZTAKI mellett a MILAB és az ARNLAB partnerei, az öt egyetem (BME, ELTE, Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudmányegyetem, Széchenyi Egyetem), a három további kutató intézet (Rényi Intézet, Kísérleti Orvostudományi Intézet, Társadalomtudományi Kutatóközpont), a Nemzetbiztonági Szakszolgálat és a Magyar Államkincstár munkatársai is részt vettek a rendezvényen, erősítve a célzott alapkutatás, alkalmazott kutatás, az egyetem és kutatóintézetek együttműködését.

Az AI&AUT Expo sikerességét bizonyítja a hatalmas nemzetközi érdeklődés is. Szakmai delegáció érkezett az Egyesült Királyságból a Budapesti UK Embassy kíséretében, Allaine Cerwonka, az Alan Turing Institute Director of International and Associate Director-a, valamint az AI for Science & Government Programme vezetése, az AI Hamburg (ARIC) delegációja, és az AI Zürich és az Austrian Institute of Technology vezető kutatói is. A Gaia-X európai szövetség, amelynek célja, hogy egységes európai adatmegosztó infrastruktúrát hozzon létre az adatok megosztásához és az adatvédelem biztosításához, szintén magas szinten képviselte magát és regionális ülést tartott a rendezvény keretében.

A rendezvény nemcsak a szakmai előadásoknak és nemzetközi kapcsolatépítésnek adott teret. A résztvevők újszerű, izgalmas kiállítói standokon jelentős ipari kulcsszereplők képviselőival találkozhattak. Megjelent többek között az Audi, a Bosch Rexroth, a Clementine, a Continental, a 4iG, a Nokia és a Magyar Telekom is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Már a virtuális térben növelik beruházásaikat a vállalatok

Átfogó nemzetközi kutatás készült a vállalatok iparimetaverzum-használatának üzleti és technológiai jellemzőiről.

Bár az ipari metaverzum megvalósulása még nem a mindennapok gyakorlata, már most egyre több vállalat számára válik valós üzleti előnyöket biztosító technológiai platformmá – mutat rá a Siemens, az S&P Global Market Intelligence és a 451 Research közös, több mint 900 vállalati döntéshozóval készült nemzetközi kutatása. Eszerint a vállalatok 81 százaléka már aktívan használja, teszteli, illetve tervezi a különböző kapcsolódó technológiák alkalmazását, és a globális ipari szektorban is egyre többen választják a termelési folyamatok optimalizálására, a fenntarthatósági célok elérésére, vagy akár a munkavállalói biztonság növelésére.

Az ipari metaverzum alaptechnológiái – mint a digitális ikrek, a mesterséges intelligencia és az IoT – gyorsan fejlődnek, és szorosan integrálódnak a gyártóvállalatok napi működésébe. Ezeknek a metaverzumban összekapcsolódó technológiáknak a használatával a vállalatok leképezhetik működésüket, illetve gyártási folyamataikat a digitális térben, és azok minden részletét optimalizálhatják, illetve egyaránt segíthet épületek, városok, valamint villamosinfrastruktúra-rendszerek tervezésében és üzemeltetésében.

2024 az ipari metaverzum bővülésének éve

Az ipari metaverzum alkalmazása jelentős bővülést mutat: 2024-re a vállalatok 62 százaléka növelte a metaverzum-technológiákra szánt költségvetését. Az ötezer főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ez az arány 58 százalékra nőtt, miközben az éves 10 millió dollárt meghaladó beruházások aránya 30 százalékra emelkedett. A közepes méretű vállalatok is aktívan léptek előre, 68 százalékuk számolt be növekvő beruházásokról. Sok nagyvállalat emellett nem csupán kísérletezik ezekkel a technológiákkal, hanem már konkrét felhasználási eseteket valósít meg, skálázva az eredményeit.

Az innovációba fektetnek

A termékfejlesztési, valamint a kutatás-fejlesztési innovációs projektek során a vállalatok 47 százaléka használja aktívan az ipari metaverzum elemeit. Emellett a munkavállalói biztonság és jólét javítását, valamint a gyártási folyamatok tervezését említették a vezető alkalmazási területek között.

Az ipari metaverzum elemeit alkalmazó vezető vállalatok 93 százaléka például a virtuális- és kiterjesztettvalóság-technológiákat biztonsági tréningek lebonyolítására, illetve veszélyes ipari környezetek szimulálására használja, így kímélve meg a dolgozókat a potenciális fizikai veszélytől. A gyártási folyamatok optimalizálásában pedig a mesterségesintelligencia-alapú platformok segítenek, hozzájárulva a termelési kapacitás növeléséhez, valamint az üzemek leállási idejének csökkentéséhez.

Az új technológiák integrációjának mélysége azonban iparáganként eltér. A legnagyobb arányban az ipari termékek előállítói (38%), az elektromos járműtöltő infrastruktúra (38%), az autóipar (29%), az adatközpontok (28%), az elektronikai (26%), illetve az élelmiszer- és italipar (26%) alkalmazza ezeket.

Befektetési indokok: a megtérülés szintjei

A felmérés a technológia korai adaptációja és a folyamatos fejlesztése mögött álló befektetési indokokra és üzleti előnyökre is kitér. A válaszadók 55 százaléka az árbevétel növekedését említette a technológia egyik jelentős eredményeként, 39 százalékuk az operatív költségek csökkentését, míg 32 százalékuk a fenntarthatósági törekvések előmozdítását tartotta kiemelkedő hatásnak.

Számos részleg munkáját tudják a vállalatok az ipari metaverzum segítségével támogatni a termékek és szolgáltatások teljes életciklusa során. A műszaki területen az alkalmazások elősegítik az innovációt a kutatás-fejlesztésben, és javítják a tervezési-mérnöki folyamatokat. A gyártásban hozzájárulnak a műveletek rugalmasságának és hatékonyságának optimalizálásához. A humán feladatoknál pedig a munkaerő termelékenységének növelésében, valamint a dolgozók képességeinek és önállóságának bővítésében (empowerment) játszanak szerepet, míg az ügyfélszolgálati tevékenységeknél az ügyféltámogatás és a szolgáltatások javítására kínálnak lehetőséget (43%).

Az elfogadottság a bővülés kulcsa

Ez a növekedés jól mutatja, hogy az ipari metaverzum milyen gyorsan válik elterjedt és iparágakon átívelő technológiai megoldássá. Azonban fontos látni, hogy jelenleg az ipari metaverzum alkalmazásának elfogadottsága jelentős eltéréseket mutat a vállalatok körében.

Az ipari metaverzumot nem alkalmazó cégek átlagosan hét kritikus akadályt – köztük 64 százalék a munkaerő-, illetve a szakértelemhiányt, 63 százalékuk pedig pénzügyi problémákat – említenek, amelyek hátráltatják működésüket. Ezzel szemben a metaverzumot használó cégek átlagosan csak öt ilyen problémát azonosítanak. Ezek közül 48 százalékuk a szoftverek rugalmasságának és testreszabhatóságának hiányát, 44 százalékuk pedig a munkaerő ellenállását az új technológiai megoldásokkal szemben. A kutatás arra is rávilágított, hogy azok a cégek, akik már sikeresen túljutottak az ipari metaverzum bevezetésének kezdeti nehézségein, kevésbé tartanak az újabb kihívásoktól. Ellenállóbbak, ha az alkalmazás érettebb szakaszaiban új, esetleg több kihívás is felmerül.

A metaverzum tehát nemcsak egy kezdeti innovációt jelent, hanem egy folyamatosan fejlődő, vállalaton belüli integrált megoldás is lehet, amely erősíti a kihívásokkal szembeni sikeres fellépés képességét.

A teljes tanulmány erre a linkre kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

3D-s szkennelés érkezik a Siemens épületmenedzsment szoftverébe

Az AI-alapú okostelefonos szkenneléssel részletes térbeli rekonstrukciók készíthetőek az épületekről.

A modern épületüzemeltetés ma már olyan jövőbemutató eszközökre épül, mint az adatalapú karbantartás és energiamenedzsment, valamint a digitális iker technológiák. E térén kínál a Siemens megoldást az épületmenedzsment rendszerével, amely most újabb funkcióval bővül.

Ahhoz ugyanis, hogy az új eszközöket alkalmazni lehessen, a meglévő épületeket előbb digitalizálni kell, ami eddig egy speciális szakértelmet és hardvert igénylő, időigényes feladat volt. Az Amrax Metaroom 3D szkennelési technológia integrálása a Siemens Building X Lifecycle Twin rendszerébe ezt a folyamatot egyszerűsíti le, és teszi költséghatékonyabbá.

Az eszköz mesterséges intelligencián alapuló, okostelefonos szkenneléssel részletes 3D térbeli rekonstrukciókat hoz létre az épületekről. Így felhasználóbarát módon, minimális képzettséggel és speciális eszközök nélkül digitalizálhatóak a terek, a megbízható eredményt pedig fejlett AI-algoritmusok biztosítják, még komplex környezet esetén is.

Az új funkció könnyen integrálható a meglévő Siemens-szoftverkörnyezetbe. Ezekkel a megoldásokkal, a nyers adatokat hasznos információkká alakítva, optimalizálható az épületek energiafelhasználása, az esetleges anomáliák érzékelésével előrejelezhető és tervezhetőbbé tehető a karbantartás, valamint környezeti és pénzügyi szempontból is fenntarthatóbbá válik az üzemeltetés. A leegyszerűsített szkennelési folyamat révén pedig mindez még szélesebb kör számára válik elérhetővé.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Európa úttörő technológiáit mutatták be Budapesten

Az EIT Jumpstarter versenye 24 ígéretes startupnak, köztük két magyar csapatnak adta meg a kezdőlökést.

November 28-án, a budapesti Millenáris Parkban rendezték meg az EIT Jumpstarter startup-versenyének döntőjét. Az Európai Unió által támogatott, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) által létrehozott, feltörekvő vállalkozásoknak szervezett tehetségkutató program idei etapja is segít abban, hogy a fiatal innovátorok versenyképes üzleti tevékenységet építsenek ötleteikből. A versenyen 21 ország 49 csapata mérte össze innovációját, a kilenc kategória győztesei közt pedig 150 ezer euró értékű jutalmat osztottak ki – két magyar csapat is az élvonalban végzett.

Két magyar csapat is helyet kapott a 2024-es EIT Jumpstarter versenyének döntőjében, ahol bemutathatták újító ötleteiket. A Gyártás kategóriában a VeridianIQ a kockázatfigyelés és -kezelés automatizálásával segíti a vállalkozásokat ESG-stratégiájuk fejlesztésében, míg a Városi Közlekedés kategória versenyzője, az ARport egy beltéri navigációs alkalmazás segítségével támogatja az embereket abban, hogy eligazodjanak a legnagyobb köztereken, vasútállomásokon, repülőtereken és közlekedési csomópontokon a kiterjesztett valóság (AR) segítségével. Mindkét kezdeményezés a kategóriájának dobogóján, egészen pontosan 2. helyén végzett, így támogatást kaptak a szervezőktől ötleteik fejlesztésére.

Az EIT Jumpstarter döntője egy napra esett az EIT konferenciájával is, amelyet a startup-versenyt követően tartottak meg az EIT regionális innovációs programjának tizedik évfordulója alkalmából „Az innováció következő évtizede Európa jövőjéért” címmel.

„A nem nyugati országokban az EIT Jumpstarterhez hasonló programokon keresztül létrehozott startupok száma évről évre növekszik, a korábbi évek eseményeiről számos vállalkozás már több milliós értékelést ért el. Ez különösen fontos a közép-, kelet- és dél-európai régiók számára, ahol az induló vállalkozások új munkahelyeket teremtenek, új készségeket hoznak, és ösztönzik a vállalkozói szellemet a régióban”

– mondta Piotr Boulange az EIT Jumpstarter program képviseletében.

„Mivel minden egyes, a programba befektetett euró 30 eurót generál külső finanszírozásban az újonnan létrehozott startupoknak, kijelenthetjük, hogy az EIT Jumpstarter valóban ugródeszkaként szolgál a tehetséges alapítók számára.”

A hét hónapos program során a résztvevők meghatározták a legjobb üzleti modellt innovatív, tudományos alapokon nyugvó ötleteik számára, mely alapján létrehozhatják versenyképes startupjaikat. A 600 jelentkezőből mindössze 180 innovátort válogattak be a képzésbe, és a legjobb 49 csapat mérkőzhetett meg élőben Budapesten. A versenyzők nyolc kategóriában mutathatták be üzleti tervüket a szakmai zsűriknek. Minden egyes kategóriában – az élelmiszertől az energiáig – három helyezettet választottak ki, akik összesen 150 ezer eurónyi pénzdíjban részesültek. A korábbi évek legsikeresebb résztvevői is beszámolhattak a program óta elért fejlődésükről, és még meg is mérkőzhettek a kilencedik, speciális kategóriában.

Az EIT Jumpstarter 2025-ös programja januárban veszi kezdetét, azonban már most megnyitották az előregisztrációt. Jövőre előreláthatólag még több támogatásban részesülnek a nyugat-balkáni országok és az ukrán tehetségek, valamint egy új díjjal ismerik majd el a legjobb új alapítású startupot a mediterrán térségből és az Európai Unió legkülső régióiból.

2017 óta az EIT Jumpstarter 1180 résztvevőt képzett ki, 124 új startup megalapítását eredményezte, és 2100 új munkahely létrehozásához járult hozzá. A több mint 22 ország és régió számára elérhető és a program által felkarolt vállalkozások összesen 150 millió eurónyi befektetést vonzottak. Ezek az induló vállalkozások eddig együttesen 150 millió euró külső befektetést vonzottak. Az EIT Jumpstarter több mint 22 ország és régió előtt nyitott az egészségügy, az élelmiszer, az energia, a gyártás, a nyersanyagok, városi mobilitás, vagy a kultúra és a kreativitás területén érkező új ötletekre és vállalkozásokra.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) erősíti Európa innovációs képességét azáltal, hogy megoldásokat kínál a sürgető globális kihívásokra, és a vállalkozó tehetségeket is támogatja a fenntartható növekedés és a szakképzett munkahelyek megteremtése érdekében szerte a kontinensen. Az EIT uniós kezdeményezés, és szerves része a Horizont Európa, az Európai Unió kutatási és innovációs (K+I) keretprogramjának.