Connect with us

Ipar

A régi épületek felújításával Magyarországon akár 3,9 milliárd eurót lehetne megtakarítani 2050-ig bezárólag

épületek

Az elavult és nem energiatakarékos otthonok kockázatai túlmutatnak a lakók egészségén és pénzügyein. 

Az egészségtelen épületek hatalmas ökológiai lábnyomot hagynak maguk után, és az egész közösségnek pénzbe kerülnek, nemcsak az energiapazarlás, hanem az egészségügyi kiadások növekedése és a produktivitás csökkenése miatt is. Az ilyen épületek esetében az energiahatékonyság és környezetbarát kialakítás nemcsak a lakók egészségét és kényelmét javíthatja, hanem az energiaköltségek és a környezetterhelés csökkentéséhez is hozzájárulhat. A felújítási folyamat munkahelyeket is teremthet és ösztönözheti a helyi gazdaságot, így az egyének és a társadalom számára egyaránt előnyös helyzetet teremt. Röviden, az elavult lakások felújítása hozzájárulhat egy egészségesebb, boldogabb környezet megteremtéséhez, miközben hosszú távon pénzt takaríthat meg a magyaroknak.

A VELUX által közzétett Healthy Homes Barometer 2022 jelentés szerint 3 magyar közül 1 szenved a beltéri klímát veszélyeztető tényezőtől (amely magában foglalja a napfényhiányt, a hideget, a zajt, a nedvességet és a penészesedést). Bármennyire is aggasztó ez a közvetlenül érintett emberek számára, az épületek és a lakások állapota mindenkire hatással van: az egészségtelen épületek miatt megnövekedett egészségügyi kiadások és a produktivitás csökkenése hatással van a gazdaságra, míg a pazarló épületek a környezetre is hatással vannak: az energiahatékonysági beruházások növekedése és az alacsonyabb energiaintenzitás ellenére az építőipari ágazat energiafogyasztása és szén-dioxid-kibocsátása a COVID-19 járvány után minden idők legmagasabb szintjére emelkedett – derül ki az ENSZ új jelentéséből.

Egyértelmű gazdasági előnyökkel jár, ha a felújításokba fektetünk

Magyarországon a beltéri klíma kockázatainak csökkentésével járó előnyök pénzben is mérhetők: 2050-re 800 millió eurót takaríthatunk meg az egészségügyi kiadásokon, 200 millió eurót az egészségügyön és a termelékenységen, 1,4 milliárd eurót az iskolákon és 1,6 milliárd eurót az irodákon, köszönhetően a jobban szellőző épületekben és a több természetes fényben megnövekedett termelékenységnek. Ez összesen 4 milliárd eurót tesz ki!  Az összes uniós tagállamot figyelembe véve ezek a számok 2050-ig 608 milliárd euró megtakarítást jelenthetnek.

Az egészségügyi megtakarításokból és a produktivitás javulásából származó gazdasági előnyök mellett a javuló jólét is hatalmas gazdasági előnyökkel jár. Például a nedvességnek és a penésznek való kitettség csökkentése és a nappali fény hiányának orvoslása a lakóépületekben bizonyítottan olyan jóléti előnyökkel jár, amelyek az EU országaiban évente közel 100 milliárd eurónak megfelelő összeggel egyenértékűek. Ez megegyezik a SURE (Unemployment Risk in an Emergency – Munkanélküliség kockázata vészhelyzetben) elnevezésű uniós pénzügyi támogatás teljes összegével, amelyet 2021-ben 19 tagállam kapott a COVID-19 járványok területükön jelentkező negatív gazdasági és társadalmi következményeinek leküzdésére.

A tanulmány azt is kimutatta, hogy a felújítások gazdasági haszna nem csak a lakóingatlanok esetében mérhető: Magyarországon az irodákban a szellőzés sebességének 1 l/s-os növelése 107 millió eurós nettó jelenértékkel járhat, ami a szellőzési sebesség jelentős (7 l/s) növelése esetén 751 millió euróra emelkedhet. A megfelelő lakáskörülményekből származó előnyök a fiatalokat is érinthetik: az iskolákban a szellőzési sebesség személyenkénti növelésének gazdasági hatásai akár az 1,38 milliárd eurót is elérhetik, amennyiben a szellőzési sebesség meghaladja a 3 l/s-ot.

„Az egészséges épületek meghozhatják azt a változást, amelyre Európának és Magyarországnak egyaránt szüksége van. Ezek az épületek több területre is hatással vannak, például az energiatakarékosságra, az éghajlatvédelemre, a jobb egészségi állapotra és produktivitásra, valamint a nagyobb jólétre”

– mondta Kovács Gábor, a VELUX Magyarország Public Affairs vezetője.

„Az egészségesebb épületek nem csak a bérlők érdekeit szolgálja, hanem mindannyian profitálhatunk a nemzetgazdaságra és a globális gazdaságra gyakorolt hatásukból is. A kormány által az elmúlt években felújításokra és zöldebb építkezésekre felajánlott állami támogatások érezhetően hatással voltak az épületállomány állapotára, és ebből közösségi szinten profitálhatunk.”

„Az otthonok energiahatékonysági felújítása a minőségi és megfizethető lakhatás egyik legalapvetőbb kritériuma.”

– tette hozzá Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország szakértője.

„Egészségesebb, komfortosabb lakókörnyezetet teremt, és klímavédemi szerepe is jelentős, hiszen nagymértékben csökkenti az energiafogyasztást és az ezzel járó kiadásokat. Ezért is kiemelten fontos, hogy a társadalom lehető legszélesebb rétegei számára elérhetőek legyenek a felújítási programok.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Hazánkban nyílt meg Közép-Európa legjelentősebb alternatív takarmányfehérje üzeme

A magyar Agroloop Hungary Kft. hivatalosan is megnyitotta 13 ezer négyzetméteres takarmányfehérje-gyártó üzemét az üllői Aerozone Parkban.

A 30 millió eurós beruházásból megvalósuló fejlesztés az első ipari mértékű takarmánycélú rovarfehérje-feldolgozó gyár Magyarországon. Egészséges állateledel-alapanyagokat és szerves talajjavító készítményeket állítanak elő körforgásos modellben, környezetbarát módon. Az itt előállított termékek az agrárium számos területén hoznak forradalmian új, fenntartható megoldásokat.

A takarmány célú rovarpiac forradalmi robbanás előtt áll: szakértői becslések szerint az évtized végére az EU-ban eléri az évi 2 milliárd eurós összforgalmat, éves szinten 1 millió tonna rovarlisztet termelve.

Ennek egyik legfőbb oka, hogy – a fehérjeigény növekedése miatt – rendkívüli mértékben megnőtt a kereslet az alternatív fehérjeforrások iránt. Ilyen a jelenleg Dél-Amerikából importált szójafehérje és a halliszt is, csakhogy ezek elképesztően nagy ökológiai lábnyomot hagynak maguk után.

A megoldást a hatékony és környezetbarát takarmány alapanyag-előállítás jelentheti lokálisan elérhető biomasszából.

Tökéletes körforgás: minden tényleges termékké alakul

Ezzel foglalkozik a magyar Agroloop, amely a környékén tevékenykedő élelmiszer-feldolgozók takarmány minősítésű melléktermékeit (pl. gyümölcstörköly, búzakorpa, káposztatorzsa) hasznosítja újra úgy, hogy fekete katonalégy lárvák etetésére használja. Ezek a rovarok egy automatizált rendszerben több ezer ládában elzártan, gyorsan fejlődnek és néhány nap alatt az alacsony értékű biomasszát (a melléktermékekből létrejött táplálékuk) magas minőségű takarmányfehérjévé és -zsírrá alakítják át. A magyar agrotech cég ebből állít elő prémium minőségű, hipoallergén takarmány alapanyagokat házi kedvencek és haszonállatok számára, valamint olyan szerves talajjavító készítményeket, melyek – a műtrágyával ellentétben – nem pusztítják ki a talaj hasznos mikroba-közösségeit.

Magyarán a rendszerben nincs hulladék, minden tényleges termékké alakul: ez a körforgásos gazdasági modell pedig összehasonlíthatatlanul kisebb ökológiai lábnyommal jár, mint a hagyományos állati takarmányalapanyag-termelés.

„Csúcsidőszakban” 1,8 milliárd rovarlárva fejlődik zárt rendszerben

A takarmányfehérje gyártó vállalat most új mérföldkőhöz érkezett: négy évvel a cég alapítása után, 2024. december 13-án, Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumának elnökének jelenlétében hivatalosan is megnyitotta az üllői Aeorozone Parkban található 13 ezer négyzetméteres automatizált üzemét.

Ide a különböző hazai élelmiszeripari termelők melléktermékeiből napi 120 tonna takarmányalapanyag érkezik be a lárváknak, amelyek majd „csúcsidőszakban” 1,8 milliárdan fejlődnek majd mintegy 36 ezer ládában. A feldolgozó üzemben a nagyságrendileg napi 150 millió lárvából havi 250 tonna kiváló minőségű takarmány fehérjelisztet, 50 tonna takarmányzsírt és 900 tonna szerves trágyát állítanak elő. A munkálatok heti 7 napon át, a nap 24 órájában zajlanak, az év szinte minden napján. A jelenleg 35 főt foglalkoztató gyárba egy korszerű légmosó rendszert is telepítettek, amely biztosítja, hogy az üzemen kívül semmilyen kellemetlen szag ne érződjön.

Ha rajtuk múlik, nem fogunk rovarokat enni

„Két legyet ütni egy csapásra” – szól a mondás. Na, de hogyan üthetünk négy (és ráadásul) fekete katonalegyet egy csapásra? Erre ad választ az Agroloop tevékenysége: először is ez a most nyíló üzem élelmiszeripari melléktermékeket – azaz hulladékot – hasznosít, másodszor prémium minőségű állati takarmányfehérjét állít elő, amire óriási szükség van itt Európában, hiszen a fehérjekitettség egyre sürgetőbb problémát jelent. Harmadrészt az Agroloop a rovarok ürülékét is felhasználja: talajjavító granulátumot állít elő belőle, ami javít a talajok termőképességén. És végül, mivel az előállításhoz sokkal kevesebb termőföld szükséges, jelentős mennyiségű termőterület szabadul fel, amin nem csak állati takarmánynövényeket, hanem a mi életünket színesítő növényeket tudunk termelni. Így üt az Agroloop négy legyet egy csapásra”

mondta el a megnyitón dr. Áder János, volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumának elnöke.

„Az elmúlt években számtalanszor megkérdezték tőlem, hogy fogunk-e rovarokat enni a jövőben? A válaszom röviden az, hogy Mi az Agroloop-nál azon dolgozunk, hogy erre ne legyen szükség. Meggyőződésünk, hogy ökológiai problémák kezelésének része kell legyen a rovar iparág, hiszen egy működő és fenntartható, alternatív fehérjeforrást tudunk kínálni a haszonállatok és házi kedvenceink számára. A jövő természetes erőforrását biztosítjuk számukra. Azáltal, hogy minden alapanyagot 100 km-es körön belülről hozzuk, és megvalósul a körforgásos gazdasági modell, csökken a CO2-kibocsátás, újrahasznosulnak az eltékozolt szerves élelmiszerek melléktermékei, kevesebb esőerdőt vágnak ki, mérséklődik a hazánkba irányuló génmódosított szójafehérje-import”

nyitotta beszédét a gyármegnyitó ünnepségen Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője.

„Ha definiálnom kellene magunkat, nem agrár- vagy technológiai cégnek nevezném az Agroloopot, hanem fenntarthatóságot előállítónak. Minden döntésünk alapvető kérdése az, hogy fenntartható-e, amit teszünk? Hiszünk abban, hogy a takarmánycélú rovarfehérje-gyártás új dimenziókat nyithat a hazai agrár- és élelmiszeripar fejlesztésében és a klímaváltozás mérséklésében egyaránt. Az üzem megnyitásával amellett, hogy igyekszünk kiszolgálni a növekvő globális keresletet, az is célunk, hogy meghonosítsuk az ipari méretű rovartenyésztést a közép-kelet-európai régióban és hosszú távon a világ élvonalába kerüljünk”

– tette hozzá a szakember.

30 millió eurós beruházás, melyben többen is hittek

Az Agroloop 2020-as alapítása óta több millió euró tőkebevonáson van túl, a befektetőik között megtalálhatóak kockázati tőketársaságok és stratégiai partnerek is: köztük az Eprolius Hungary Zrt. és a Gran Private Equity vezető magyar kockázati tőketársaság, valamint a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap és a Lead Ventures Alapkezelő által képviselt Enter Tomorrow Kockázati Tőkealap is, akik osztoznak a vállalat fenntarthatóságra és innovációra vonatkozó elkötelezettségében. Ezen felül az UniCredit Csoport az Európai Beruházási Alappal (European Investment Fund, EIF) aláírt keretgaranciájával segíti az agrotech céget. Az általuk nyújtott milliárdos tőkeinjekciót és finanszírozást az Agroloop a fekete katonalégy lárvatenyésztési és -feldolgozási tevékenységének bővítésére, illetve technológiájuk továbbfejlesztésére fordítja.

A vállalat szerződött partnerei közül kiemelt szerepet tölt be a régiós takarmánypiac egyik meghatározó vállalata, a szintén magyar UBM, amely stratégiai partnerként támogatja a rovaralapú termékek bevezetését és eljuttatását a haszonállat-takarmánygyártás piacára.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Energiahatékonyság, természetes anyagok és innováció: a jövő házai Szentendrén

fenntartható építészet platánplán

A fenntartható építészet napjainkban egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, hiszen nemcsak a szakma, hanem a hétköznapi emberek számára is kiemelt jelentőségűvé vált. A tervek szerint 2025 tavaszán Szentendrén az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) területén megnyitja kapuit a Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpont, ami az energiahatékony, környezetbarát és innovatív építészeti technológiák bemutatását tűzte ki célul.

A Mintaházparkban tíz különböző építési megoldás kapott helyet, amelyek az előregyártott szerkezetek sokszínűségét és az energiahatékonyságot helyezik előtérbe. Ezek között megtalálhatók a természetes anyagokkal készült, környezetbarát otthonok, valamint a különböző moduláris és előregyártott építési rendszerek. A park így átfogó képet nyújt majd az építészeti piac jelenlegi trendjeiről, és lehetőséget biztosít a látogatóknak arra, hogy összehasonlítsák a különböző technológiák előnyeit.

Fenntarthatóság a gyakorlatban: Hogyan formálják a jövőt a modern építészeti megoldások?

A Nemzeti Mintaházpark jól tükrözi az építészeti piac változásait: a fenntarthatóság immár nemcsak irányelv, hanem alapkövetelmény. Az építési anyagok és technológiák kiválasztásában egyre nagyobb szerepet kapnak a környezeti terhelést csökkentő, energiahatékony megoldások, amelyek a jövő generációi számára is élhető környezetet teremtenek. Ez nemcsak technológiai kérdés, hanem egyben szemléletváltás, amely az emberek mindennapi döntéseit is formálja. A Mintaházpark célja, hogy közelebb hozza a hétköznapi emberekhez az építészeti technológiák fejlődését és a fenntarthatóság szemléletét.

„A fenntartható építészet nemcsak arról szól, hogy kevesebb energiát használunk fel, hanem arról is, hogy a bolygónk terhelését csökkentve élhetőbb jövőt biztosítsunk. Az általunk alkalmazott megoldások egyszerre támogatják az energiahatékonyságot és az egészséges életterek kialakítását. Ugyanakkor fontos megérteni, hogy minden technológia egyedi igényekre ad választ, ami a Mintaházpark sokszínűségében is megmutatkozik” – hangsúlyozza Bogdán Attila, okleveles faipari mérnök, a Platánplán Mérnöki Iroda ügyvezetője.

Gyors telepítés, maximális energiahatékonyság: Az előregyártott házak előnyei

Az előregyártott építési technológiák, mint a CLT (cross-laminated timber) vagy a nagypaneles rendszerek, gyorsabbá és precízebbé teszik az építkezéseket. Ezek a megoldások nemcsak költséghatékonyak, hanem minimalizálják az építkezés során keletkező hulladékot is, hozzájárulva a fenntarthatósághoz. Míg egyesek még mindig kételkednek az ilyen házak tartósságában, a modern mérnöki technológiák bebizonyították, hogy ezek a szerkezetek ugyanolyan stabilak és hosszú életűek, mint a hagyományos épületek.

“Az előregyártott technológiák egyik legnagyobb előnye a gyorsaság. Egy 100 m²-es ház szerkezete mindössze 2-3 nap alatt összeállítható, és 2-3 hónapon belül kulcsrakészen átadható. Ez az időtartam jelentősen rövidebb, mint a hagyományos építkezéseké, miközben az energiahatékonyság és az esztétika is kiemelt szempont marad. A gyors telepítés nem a minőség rovására történik, hanem a korszerű mérnöki technológiáknak köszönhető, amelyek a tervezéstől a kivitelezésig pontos és hatékony munkát tesznek lehetővé” – emeli ki Bogdán Attila.

A CLT-technológia nemcsak gyors és precíz, hanem esztétikus és egészséges élőhelyeket is biztosít. A természetes alapanyagok, mint a fa, kiemelt szerepet játszanak a fenntarthatóságban, miközben hozzájárulnak az egészségesebb életterek kialakításához. A fa megfelelő tervezéssel és gondos kivitelezéssel akár kezelés nélkül is alkalmazható, ha a tervezésnél figyelembe veszik a helyi viszonyokat, például az eső elleni védelmet.

„A vegyszeres kezelések – mint a gombaölők vagy más védőszerek – gyakran bőrproblémákat okoznak, és hosszú távon egészségügyi kockázatokat is jelentenek. Ezért fontos, hogy természetes anyagokkal dolgozzunk, és már a tervezési szakaszban biztosítsuk a faanyag védelmét. Európában számos példát találunk arra, hogy megfelelő tervezéssel és kivitelezéssel a faanyag hosszú élettartamú lehet – a nyugat-európai országok (például Svédország, Norvégia, Németország vagy Hollandia) mellett Kelet- és Közép-Európa régiói, mint Lengyelország, Felvidék vagy Erdély, szintén bizonyítják, hogy a hagyományos faépítészeti technológiák több generáción át képesek stabilan és biztonságosan szolgálni az embereket” – teszi hozzá a faházak építésében több mint 30 éves tapasztalattal rendelkező szakértő.

Hagyományos alapanyagok, modern otthonok

Az építészet jövője a tradíciók és az innovációk egyensúlyában rejlik. A Platánplán Mérnöki Iroda által tervezett házakban alkalmazott természetes anyagok, mint a fa, illetve a vályog, a farostlemez vagy a birkagyapjú-szigetelés, nem tartalmaznak egészségre káros anyagokat. További előnyük, hogy nemcsak az egészséges beltéri környezet kialakításában játszanak kulcsszerepet, hanem kimagasló hőszigetelési tulajdonságaik révén az energiahatékonysághoz is hozzájárulnak. Az anyagok természetes páraszabályozó képessége megelőzi a penészedést, és kényelmes, komfortos légkört biztosít.

Bogdán Attila, a Platánplán Mérnöki Iroda ügyvezetője, az építészet ezen irányát követi: „Számomra az építészet nemcsak anyagokról és technológiákról szól, hanem arról, hogy milyen életminőséget nyújtanak a megalkotott terek. A tradíciók tisztelete és az innovációk alkalmazása nem zárják ki – éppen ellenkezőleg, kiegészítik – egymást!”

A Platánplán bemutatóháza a Nemzeti Mintaházparkban kiváló példája lesz ennek a szemléletnek. Az Ybl-díjas építész, Fialovszky Tamás által tervezett ház alapozásához talajcsavaros technológiát használnak, ami minimális környezeti terheléssel jár. Ez a megoldás különösen előnyös, ahol a hagyományos betonozás nem indokolt, vagy a talajviszonyok ezt nem teszik lehetővé. A talajcsavaros alapozás környezetbarát, és biztosítja az épület későbbi áthelyezését is, ami az előregyártott technológia új dimenzióit nyitja meg.

„A bemutatóházunk másik figyelemre méltó megoldása a japán eredetű égetett fa burkolat lesz, amely tűzvédelmi és esztétikai szempontból is kiemelkedő. Japánban évszázadok óta használják, mert természetes módon ellenáll a tűznek és a rovaroknak. A házunkat természetes és gépi szellőztető rendszerek kombinációjával, valamint innovatív napelemes tetőcserepekkel is felszereljük, hogy az esztétikus megjelenés mellett a fenntartható energiahasználatot is biztosítsuk” – mutat rá a szakember.

Az ÉMI Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpontban bemutatásra kerülő megoldások egyértelművé teszik, hogy a modern építészet jóval többről szól, mint a falak és tetők felhúzása. A fenntartható építési technológiák már ma is elérhetők, és valódi alternatívát kínálnak a modern igények kielégítésére.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Nők az informatika élén: Digitális átalakulás támogatása a cargo-partnernél

A NIPPON EXPRESS HOLDINGS INC. vállalatcsoporthoz tartozó cargo-partner számára a digitalizáció kulcsszerepet játszik a logisztika jövőjének alakításában és az ügyfélélmény fejlesztésében.

Az elmúlt években a vállalat jelentős előrelépéseket tett a fejlett digitális platformok és adatkezelési rendszerek szervezeti integrálásában. A digitális átalakulásban meghatározó szerepet vállalnak a cargo-partner informatikai vezetői, különösen a nők, akik innovációs tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárulnak a fejlődéshez.

A logisztikai folyamatok racionalizálása a CargoWise segítségével

A cargo-partner ügyfélközpontú digitális megoldások iránti elkötelezettsége egyértelműen megmutatkozik a legújabb informatikai rendszerek és platformok fejlesztéseiben.

„Mindig is célunk volt a folyamatok korszerűsítése és a hatékonyság növelése, hogy ügyfeleinknek a lehető legjobb élményt nyújthassuk”

– hangsúlyozta Nadezhda Hauer, a cargo-partner Üzleti Intelligencia és Fejlett Analitika részlegének vezetője.

„Az egyik legfontosabb mérföldkő a CargoWise globális bevezetése volt, amely saját fejlesztésű ellátásilánc-irányítási rendszerünkkel, a SPOT-tal együttműködve lehetővé teszi az adatok integrálását rendszereink és külső adatforrások között. Ezzel ügyfeleink számára gyorsabb és átláthatóbb szolgáltatásokat biztosítunk.”

Salesforce integráció

A CargoWise azonban csak egy része a cargo-partner közelmúltbeli digitális átalakítási törekvéseinek. Liandre Vasco, az IT Értékesítési Alkalmazások csoportvezetője meghatározó szerepet játszott az ügyfélelkötelezettségek maximalizálásában azáltal, hogy megvalósította a Salesforce integrációját.

„A Salesforce lehetővé tette számunkra, hogy 360 fokos képet alkossunk az ügyfélkapcsolatokról”

– magyarázta Liandre Vasco.

„Ez lehetővé teszi számunkra, hogy proaktívan foglalkozzunk az ügyfelek igényeivel, javítsuk a kommunikációt, és biztosítsuk, hogy személyre szabott, rugalmas szolgáltatást nyújtunk. Ezek rendkívül fontos tényezők a mai versenypiacon.”

A pénzügyi műveletek fejlesztése a zökkenőmentes üzletmenet érdekében

A pénzügyi vonalon Anna Nowak, a Pénzügyi Alkalmazások csoportvezetője irányította a pénzügyi folyamatok digitális eszközökkel történő optimalizálására irányuló törekvéseket.

„Korszerű digitális számlázási megoldásokat alkalmaztunk a számlakibocsátási és fizetési folyamatok hatékonyabbá tételéhez, amelyek a pontosság, az átláthatóság és a gyorsaság fokozásával váltak közvetlenül az ügyfeleink javára”

– mondta Anna Nowak.

„Ezek az innovációk nemcsak a belső hatékonyságunkat támogatják, hanem lehetővé teszik számunkra az ügyfeleink felé történő gyorsabb és pontosabb számlázást is, amelyek sok esetben előre integráltak az ügyfelek ERP-rendszerével.”

A nők támogatása az informatikában: az elszántság és a magabiztosság ösztönzése

A cargo-partner-nél a nemek közötti egyensúly elősegítése és a nők informatikai területen való kiteljesedésének támogatása a vállalat szervezeti kultúrájába ágyazott prioritások közé tartozik. Ennek ellenére továbbra is vannak kihívások, nemcsak az iparágon belül, hanem a potenciális jelöltek gondolkodásmódjában is.

„A legnagyobb akadály az, hogy nagyon kevés nő jelentkezik informatikai pozíciókra, és ha mégis, akkor gyakran alacsonyabb célt tűznek ki maguk elé, mint amit a tapasztalatuk indokolna”

– magyarázta Nadezhda Hauer.

„A nőknek fel kell hagyniuk a várakozással, a kétkedéssel, és el kell kezdeniük előretörni. A kulcs a lelkesedés. Ha szereted a munkát, akkor itt a helyed.”

Anna Nowak hozzátette:

„A nők gyakran megpróbálnak minden egyes elvárható szempontnak megfelelni, amik az álláshirdetésekben szerepelnek, mielőtt jelentkeznének a munkára. De nem ez a lényeg. A növekedés ugyanis az önmagunk elé állított kihívásokból fakad. Láttam már nőket, akik az interjúkon lekicsinyelték a tudásukat, vagy alulértékelték magukat a bértárgyalások során. Ezen változtatni kell. Mi, a cargo-partner vezetői, felismerjük és kezeljük ezeket a különbségeket”.

Az informatikai terület határtalan lehetőségeket, rugalmasságot és a növekedéshez vezető utakat kínál. A cargo-partnernél a különböző régiókban működő csapatok már most elérték a nemek közötti egyenlőséget, sőt, akár a női többség részarányát is olyan területeken, mint például az adatfeldolgozás.

„Ezeket a munkaköröket korábban alulértékelték. Ma viszont kulcsfontosságúak, és a nőknek fel kell ismerniük, hogy az informatikai terület minden szegletében van helyük.”

– hangsúlyozta Nadezhda Hauer.

A sokszínű munkaerő támogatásával a cargo-partner nemcsak a saját munkahelyi kultúráját gazdagítja, hanem azt is biztosítja, hogy a vállalat innovatív maradjon, és alkalmazkodni tudjon ügyfelei folyamatosan változó igényeihez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss