Ipar
A régi épületek felújításával Magyarországon akár 3,9 milliárd eurót lehetne megtakarítani 2050-ig bezárólag
Az elavult és nem energiatakarékos otthonok kockázatai túlmutatnak a lakók egészségén és pénzügyein.
Az egészségtelen épületek hatalmas ökológiai lábnyomot hagynak maguk után, és az egész közösségnek pénzbe kerülnek, nemcsak az energiapazarlás, hanem az egészségügyi kiadások növekedése és a produktivitás csökkenése miatt is. Az ilyen épületek esetében az energiahatékonyság és környezetbarát kialakítás nemcsak a lakók egészségét és kényelmét javíthatja, hanem az energiaköltségek és a környezetterhelés csökkentéséhez is hozzájárulhat. A felújítási folyamat munkahelyeket is teremthet és ösztönözheti a helyi gazdaságot, így az egyének és a társadalom számára egyaránt előnyös helyzetet teremt. Röviden, az elavult lakások felújítása hozzájárulhat egy egészségesebb, boldogabb környezet megteremtéséhez, miközben hosszú távon pénzt takaríthat meg a magyaroknak.
A VELUX által közzétett Healthy Homes Barometer 2022 jelentés szerint 3 magyar közül 1 szenved a beltéri klímát veszélyeztető tényezőtől (amely magában foglalja a napfényhiányt, a hideget, a zajt, a nedvességet és a penészesedést). Bármennyire is aggasztó ez a közvetlenül érintett emberek számára, az épületek és a lakások állapota mindenkire hatással van: az egészségtelen épületek miatt megnövekedett egészségügyi kiadások és a produktivitás csökkenése hatással van a gazdaságra, míg a pazarló épületek a környezetre is hatással vannak: az energiahatékonysági beruházások növekedése és az alacsonyabb energiaintenzitás ellenére az építőipari ágazat energiafogyasztása és szén-dioxid-kibocsátása a COVID-19 járvány után minden idők legmagasabb szintjére emelkedett – derül ki az ENSZ új jelentéséből.
Egyértelmű gazdasági előnyökkel jár, ha a felújításokba fektetünk
Magyarországon a beltéri klíma kockázatainak csökkentésével járó előnyök pénzben is mérhetők: 2050-re 800 millió eurót takaríthatunk meg az egészségügyi kiadásokon, 200 millió eurót az egészségügyön és a termelékenységen, 1,4 milliárd eurót az iskolákon és 1,6 milliárd eurót az irodákon, köszönhetően a jobban szellőző épületekben és a több természetes fényben megnövekedett termelékenységnek. Ez összesen 4 milliárd eurót tesz ki! Az összes uniós tagállamot figyelembe véve ezek a számok 2050-ig 608 milliárd euró megtakarítást jelenthetnek.
Az egészségügyi megtakarításokból és a produktivitás javulásából származó gazdasági előnyök mellett a javuló jólét is hatalmas gazdasági előnyökkel jár. Például a nedvességnek és a penésznek való kitettség csökkentése és a nappali fény hiányának orvoslása a lakóépületekben bizonyítottan olyan jóléti előnyökkel jár, amelyek az EU országaiban évente közel 100 milliárd eurónak megfelelő összeggel egyenértékűek. Ez megegyezik a SURE (Unemployment Risk in an Emergency – Munkanélküliség kockázata vészhelyzetben) elnevezésű uniós pénzügyi támogatás teljes összegével, amelyet 2021-ben 19 tagállam kapott a COVID-19 járványok területükön jelentkező negatív gazdasági és társadalmi következményeinek leküzdésére.
A tanulmány azt is kimutatta, hogy a felújítások gazdasági haszna nem csak a lakóingatlanok esetében mérhető: Magyarországon az irodákban a szellőzés sebességének 1 l/s-os növelése 107 millió eurós nettó jelenértékkel járhat, ami a szellőzési sebesség jelentős (7 l/s) növelése esetén 751 millió euróra emelkedhet. A megfelelő lakáskörülményekből származó előnyök a fiatalokat is érinthetik: az iskolákban a szellőzési sebesség személyenkénti növelésének gazdasági hatásai akár az 1,38 milliárd eurót is elérhetik, amennyiben a szellőzési sebesség meghaladja a 3 l/s-ot.
„Az egészséges épületek meghozhatják azt a változást, amelyre Európának és Magyarországnak egyaránt szüksége van. Ezek az épületek több területre is hatással vannak, például az energiatakarékosságra, az éghajlatvédelemre, a jobb egészségi állapotra és produktivitásra, valamint a nagyobb jólétre”
– mondta Kovács Gábor, a VELUX Magyarország Public Affairs vezetője.
„Az egészségesebb épületek nem csak a bérlők érdekeit szolgálja, hanem mindannyian profitálhatunk a nemzetgazdaságra és a globális gazdaságra gyakorolt hatásukból is. A kormány által az elmúlt években felújításokra és zöldebb építkezésekre felajánlott állami támogatások érezhetően hatással voltak az épületállomány állapotára, és ebből közösségi szinten profitálhatunk.”
„Az otthonok energiahatékonysági felújítása a minőségi és megfizethető lakhatás egyik legalapvetőbb kritériuma.”
– tette hozzá Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország szakértője.
„Egészségesebb, komfortosabb lakókörnyezetet teremt, és klímavédemi szerepe is jelentős, hiszen nagymértékben csökkenti az energiafogyasztást és az ezzel járó kiadásokat. Ezért is kiemelten fontos, hogy a társadalom lehető legszélesebb rétegei számára elérhetőek legyenek a felújítási programok.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Az energiaátmenet fontosságát hangsúlyozzák a Schneider Electric vezetői a COP30-on
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata is részt vesz az ENSZ 30. Éghajlatváltozási konferenciáján (COP30), amit a brazíliai Belém városában rendeznek.
A társaság képviselői az eseményre azzal a szándékkal érkeznek, hogy mozgósítsák a vállalkozásokat, kormányokat és a civil társadalmat egy olyan energia- és ipari átalakulási program megvalósításához, amelynek célja a lokális gazdaságok rugalmasságának növelése és az igazságos, mindenkire kiterjedő energiaátmenet előmozdítása.
„Tíz évvel a Párizsi Megállapodás után a COP30 fordulópontot jelent a globális éghajlat-politikában. Most már megvannak az eszközök, az ambíció és érezzük a globális kényszert is, hogy az ígéretektől elmozduljunk a valódi lépések felé. Amikor az elektromos áram használatára történő átállás (elektrifikáció) találkozik a digitális intelligenciával, és az innováció találkozik a minél szélesebb kör bevonásával, akkor egy gyorsabb, igazságosabb és ellenállóbb átmenetet indíthatunk el. Brazília jelenlegi vezető szerepe ebben a folyamatban egyedülálló lehetőséget teremt az üzleti szféra, a kormány és a közösségek számára, hogy összefogjanak. Az éghajlati kihívás globális, és csak együtt fellépve tudjuk kezelni”
– hangsúlyozta Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.
A brazil ipar dekarbonizálása
A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete és a brazil Fejlesztési, Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltatási Minisztérium (MDIC) új jelentése kiemeli Brazília potenciálját arra, hogy vezető szerepet töltsön be a globális ipari átalakulásban, és elérje a kritikus mértékű kibocsátáscsökkentést. Az elemzés feltárja az ország stratégiai előnyeit, beleértve a tiszta és diverzifikált energiamixet, a zöld hidrogén potenciálját, bőséges természeti erőforrásait és központi szerepét az ökoszisztéma megőrzésében. A tanulmány emellett betekintést nyújt a politikai viszonyokba és az intézményi döntéshozatalba.
„A fejlődés és a fenntarthatóság nem ellentétes utak. Ezek olyan erők, amelyeknek egymás mellett kell haladniuk. A Schneider Electricnél úgy véljük, hogy az elektrifikáció és a digitalizáció kombinációja teszi lehetővé azt, hogy az elképzelésekből valódi jövőformáló projektek jöjjenek létre, felgyorsítva a dekarbonizációt és a fejlődést. Reméljük, hogy a COP30 képes lesz túllépni a tárgyalásokon, és olyan stratégiai platformmá válik, amely bemutatja, hogy a magánszektor hogyan tudja a kötelezettségvállalásokat cselekvéssé alakítani”
– mondta el Rafael Segrera, a Schneider Electric dél-amerikai elnöke és a Sustainable Business COP30 „Green Jobs and Skills” munkacsoportjának elnöke.
A Schneider Electric a COP30-on
A Schneider Electric szakértői a brazíliai Belémben november 10-21. között zajló COP30-on számos eseményen és panelbeszélgetésen vesznek részt, többek között a tiszta energia, a dekarbonizáció, a feltörekvő országok lehetőségei a globális fenntarthatósági kezdeményezésekben, a közszféra és a magánszektor ipar dekarbonizációja kapcsán megvalósuló együttműködései, illetve a fenntartható adatközpontok kapcsán.
A Schneider Electric-et a világ legfenntarthatóbb vállalataként ismerte el a Corporate Knights (2021 és 2025), a TIME magazin és a Statista (2024 és 2025), valamint a Sustainability Magazine (2025) is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Közép-Európa legmodernebb takarmányüzeme Dabason
Adatvezérelt üzemelés – A Vitafort Zrt. és az Abraziv Kft. közös munkájának eredményeként megépült Dabason Közép-Európa egyik legfejlettebb takarmányüzeme.
Az A–Z ÜZEM 4.0 elnevezésű létesítmény nem csupán a magyar takarmánygyártás új mérföldköve, hanem a digitalizált ipari automatizálás és a precíziós gyártástechnológia kiemelkedő példája, melynek vezérlését Siemens-technológia biztosítja.
A beruházás nagyságrendileg kettő év előkészítési munkát igényelt, melynek során az Abraziv Kft. mérnökei a Vitafort szakembereivel szoros együttműködésben dolgoztak ki egy olyan rendszert, amely integrálja a takarmány-, premix- és koncentrátum gyártást.
“A cél egy magas fokon automatizált, rugalmas termelési rendszer létrehozása volt, amely képes napi 60–80 különböző receptúra szerint, 2 grammos mérési pontossággal, akár 5–6 perces sarzsidővel terméket előállítani.”
– Gyulai József automatizálási üzletágvezető.
A zöldmezős beruházás eredményeként létrejött, kilencszintes, közel 40 méter magas üzem 6700 m² alapterületen helyezkedik el. Az épület három, egymással integrált gyártóvonalat foglal magába: takarmánykeverék-, premix- és koncentrátum vonalakat. A rendszer felépítése és vezérlése a teljes gyártási láncot lefedi az alapanyag-fogadástól a késztermék kitárolásáig.
Anyagkezelés és technológiai folyamat
Az üzem működésének kiindulópontja az alapanyagok fogadása és tárolása. A szemes alapanyagokat kamionról garatokba töltik, majd szállítóeszközökön szállítószalagokon és rédlereken keresztül jutnak a tisztító egységbe, ahol az anyag szétválasztása és előválogatása történik. A rendszer ezt követően az alapanyagokat tárolótartályba juttatja el, Az üzemben összesen 144 makro- és mikrokomponens-tartály működik, amelyek 1000 m³ feletti össztérfogatot képviselnek.
Az alapanyagok a receptúrák alapján automatikusan bemérésre kerülnek. A mérlegelés során a vezérlés automatikusan meghatározza az adagolás sorrendjét és mennyiségét. A szemes alapanyagokat nagy teljesítményű darálók őrlik meg, majd a darált anyagokat a keverőegységekbe továbbítják.
Az anyagmozgató rendszer
Az A–Z ÜZEM 4.0 egyik leginnovatívabb eleme az ACT konténeres szállítórendszer. Ez egy több szintes, sínpályás hálózaton mozgó, automata konténeres anyagmozgató rendszer, amely biztosítja a keresztszennyeződés-mentes gyártást. A konténerek lift segítségével mozognak az egyes szintek között, és előre programozott útvonalakon szállítják az anyagokat a darálóktól a keverőgépeken át egészen a készárutartályokig.
A rendszerben egyszerre akár 8 konténer mozoghat. Ez a technológia jelenleg Közép-Európában egyedülálló; hasonló rendszer mindössze néhány nyugat-európai üzemben található.
Vezérléstechnika Siemens alapokon
A gyár automatizálását Siemens PLC-vezérlőrendszer irányítja. A központi vezérlést egy S7-517 típusú CPU végzi, amelyhez modulárisan csatlakoznak a Siemens I/O kártyák is, érzékelők és motorvezérlők. A lágyindítók szintén Siemens gyártmányúak, így a teljes vezérlési architektúra egységes, nagy megbízhatóságú rendszert alkot.
A vezérlés hierarchikus struktúrában működik: a központi szerverszámítógép kommunikál az összes alrendszerrel és az üzem operátori munkaállomásaival. Összesen öt állomás segíti a folyamatfigyelést és az operátorok munkáját. Az adatkommunikáció a központi helyiségben elhelyezett szerverről történik, amely valós időben gyűjti és naplózza a technológiai paramétereket. A rendszer redundáns kialakítású: az Abraziv Kft. saját telephelyén ugyanilyen szerverszámítógép áll készenlétben, így bármilyen hardverhiba esetén az üzem leállása nélkül biztosítható a folyamatos termelés. A gyártó távfelügyeleti szerződés keretében 0–24 órás rendszertámogatást nyújt, így a műszaki személyzet valós időben kaphat segítséget.
Késztermék-kezelés és kitárolás
A keverési folyamat után az anyag a három granuláló vonal valamelyikére kerül, ahol gőz hozzáadásával ~80 °C hőmérsékletre melegítve préselik granulátummá. A granuláló gépek után a terméket lehűtik, rostálják, majd készárutartályokba továbbítják. A gyártás során külön keverővonalakat alkalmaznak hatóanyagos és nem hatóanyagos termékekhez, így a keresztszennyeződést teljesen ki tudják küszöbölni.
A késztermékeket mozgókocsis kitároló rendszer kezeli, amely a tartályok alatt sínpályán közlekedik. A pozicionálás vonalkódos kódszalag segítségével történik, így pontosan beállítható, hogy melyik készárutartályból, milyen mennyiséget kell kitárolni. A rendszer képes big-bag, zsákolt és ömlesztett kiszerelés kezelésére, valamint automatikus kamiontöltésre is.
Digitális gyártás
Az A–Z ÜZEM 4.0 digitális termelésirányítási rendszere (VxSCADA + VxMES) valós időben követi a gyártási folyamatokat. A Siemens-vezérlés az Abraziv Kft. szoftverek együttműködésével minden gyártási lépés adatgyűjtése, naplózása és visszakeresése megoldott. A rendszer előrejelző karbantartási funkciókat, hibadiagnosztikát és energiafelhasználási optimalizációt is tartalmaz. A környezettudatosság szintén fontos tervezési szempont volt: a kiporzásmentes, zárt anyagkezelés mellett az energiahatékonyságot hővisszanyerő rendszerek és optimalizált hajtásvezérlés támogatják. Az üzemeltetés így nemcsak gazdaságos, hanem fenntartható is.
Jövőbeli fejlesztések
Az Abraziv Kft. a dabasi projekt tapasztalatait nemzetközi szinten is kamatoztatja. A cég jelenleg Romániában és Moldáviában épít hasonló Siemens-alapú, automatizált üzemeket, ahol a Dabason alkalmazott technológiai koncepció továbbfejlesztett változata kerül bevezetésre.
www.abraziv.hu, www.siemens.hu
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Partnerség a jövő energiaiparáért: stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem és a MAVIR Zrt.
Mindkét fél számára új lehetőségeket teremt az a megállapodás, amelyet a Széchenyi István Egyetem és a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. képviselői írtak alá Győrben.
A partnerek együttműködnek a villamosenergia-ipari szektor szakember-utánpótlásának biztosításában, közös kutatás-fejlesztési projektek megvalósításában, valamint innovációs és oktatási tevékenységük fejlesztésében.
A MAVIR Zrt. mint rendszerirányító feladata a villamosenergia-rendszer – nemzetközi kapcsolatokra is kiterjedő – irányítása, a magyarországi villamosenergia-ellátás biztonságának garantálása, a rendszeregyensúly biztosítása, a piac működtetése, valamint az átviteli hálózat üzemeltetése és folyamatos fejlesztése. A győri Széchenyi István Egyetem feladatának tekinti, hogy az élenjáró technológiák kutatására és fejlesztésére alapozva készítse fel hallgatóit a sikeres szakmai pályára. Az intézmény számára ezért fontos partner a MAVIR Zrt. A két fél által megkötött stratégiai megállapodás célja az ágazat szakember-utánpótlásának támogatása, a közös kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése, valamint az energiaipar fenntartható fejlődését szolgáló tudományos együttműködések erősítése.
A megállapodás révén a MAVIR és az egyetem az oktatás, a képzés és a kutatás területén egyaránt szorosabbra fűzi kapcsolatait.
Ennek részeként új képzések indulhatnak, a MAVIR szakemberei pedig óraadóként és vendégelőadóként bekapcsolódhatnak az oktatásba. A dokumentumban szerepel a szakdolgozati és tudományos diákköri témák közös meghirdetése, ösztöndíjak és életpályamodell kialakítása, valamint a hallgatók MAVIR-nál történő szakmai gyakorlati és részmunkaidős foglalkoztatásának támogatása is.
A kutatás-fejlesztési együttműködés többek között olyan területekre terjed ki, mint a folyamat- és hálózatmodellezés, a robusztusságelemzés, a kockázatelemzés és az optimalizálás alkalmazhatóságának vizsgálata stratégiai tervezési és üzemeltetési folyamatokban. A partnerek vizsgálják a hálózatfejlesztési beruházások hatékonyságát, a mesterséges intelligencia iparági felhasználásának lehetőségeit, továbbá a dróntechnológia lehetséges szerepét a magasfeszültségű hálózat üzemeltetésében. Cél olyan innovatív megoldások kidolgozása is, amelyek segítik a jelentős mértékű megújulóenergia-csatlakozásokból adódó feladatok kezelését.
„Az energiarendszer stabilitása és fenntarthatósága nemcsak műszaki, hanem tudományos és társadalmi kérdés is. A MAVIR számára kulcsfontosságú, hogy versenyképes módon üzemeltesse komplex rendszereit a legújabb tudományos eredmények alapján, a folyamatosan változó globális körülmények között. Ez kiváló alapot jelent egyetemünknek, mert a kapcsolódó kutatásokban és fejlesztésekben való részvétel intézményünk nemzetközi versenyképességét is erősíti”
– emelte ki dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese.
„A Széchenyi István Egyetem Magyarország meghatározó felsőoktatási intézménye az olyan élenjáró technológiák területén, mint az 5G, a digitalizáció és a drónok. A MAVIR-ral való együttműködés kiváló példája annak, hogyan tud a tudományos kutatás és az ipari gyakorlat egymást erősítve hozzájárulni a hazai energiaszektor fejlesztéséhez”
– húzta alá dr. Drotár István, az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának vezetője.
„A MAVIR mint a magyarországi villamosenergia-ipar meghatározó társasága és mint technológiai cég számára rendkívül fontos a magyarországi műszaki felsőoktatással való partnerség. Nemcsak a feladataink ellátásához szükséges szakember-utánpótlás szempontjából tartjuk stratégiai kérdésnek és támogatjuk a hazai műszaki értelmiség képzését és munkaerőpiaci versenyképességét”
– fogalmazott Szarvas Ferenc, a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. vezérigazgatója a megállapodás aláírását követően. Hozzátette: a MAVIR mint kritikusinfrastruktúra-üzemeltető számára kiemelt jelentőségű, hogy kapcsolatot és közös nyelvet találjon a magyarországi műszaki felsőoktatással és a hallgatókkal, aktív résztvevője legyen az új generációk szemléletformálásának, oktatásának.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
iRobot Roomba Max 705 Combo 2 az 1-ben robotporszívó
-
Gazdaság2 hét ago
Új házi fejlesztésű AI-platform a K&H-nál
-
Ipar2 hét ago
Évente 250 milliárd eurót takaríthatna meg Európa az elektrifikációval a Schneider Electric új elemzése szerint
-
Tippek2 hét ago
Újra startol a Megoldások a holnapért kihívás
-
Okoseszközök2 hét ago
Jelszó nélküli bejelentkezések és mesterséges intelligencia által vezérelt biztonság
-
Tippek2 hét ago
Nemcsak zavaró, de károkat is okoz a rossz beltéri mobil-lefedettség
-
Okoseszközök2 hét ago
Megváltoztak a TV választás szempontjai, új modellel válaszol a Hisense
-
Gazdaság2 hét ago
Sikerrel zárult Shanghai magyarországi bemutatkozása







