Ipar
2023-as energiagazdálkodási trendek az építőipari szektorban
Mik lehetnek a legoptimálisabb megoldások a problémák megoldására?
Energiagazdálkodási szempontból számos nehézséget hozott a 2022-es év, és egyes problémákkal továbbra is szembe kell néznie a piacnak. De melyek lehetnek a legoptimálisabb megoldások, és milyen nemzetközi piaci trendek határozzák meg idén a témában a kereskedelmi, ipari és lakóépületek ágazatát? Az Eaton globális energiagazdálkodási vállalat honi leányvállalatának szakembere legfrissebb elemzésében felvázolja a legfontosabb irányvonalakat.
Az energiahiány kockázatát, amely Európában az energiaátalakítással és egyúttal a villamosenergia iránti kereslet növekedésével jelentkezett, a szomszédos Ukrajnában zajló háborús helyzet még inkább súlyosbította. Ez példátlan ellátási szűkülethez és áringadozáshoz vezetett, és ennek eredményként folyamatossá vált az energiabiztonság fokozására irányuló nemzeti törekvés is. Ezzel párhuzamosan a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése szintén sürgető prioritás maradt. Az ENSZ novemberi COP27-találkozója ismét felhívta a figyelmet arra, hogy bár az energiabiztonság fontos, az éghajlatváltozás mérséklésének szükségessége még inkább szükségszerű. Tágabb értelemben az európai építőipari ágazatának sok mindent érdemes megfontolnia, amikor a 2023-ban vele szemben támasztott követelményekre reagál.
Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország marketingvezetője a piacon tapasztalható tendenciákat vette górcső alá. Íme három tényező, amelyek idén döntő hatással lesznek az építőipari (kereskedelmi-, ipari- és lakóépületek) szektorra:
- Az energiaigény mérséklése
Az EU tagállamok kormányai keményen dolgoznak a kereslet és a kínálat megfelelő kezelésén, összehangolásán. A Bruegel független agytröszt egy országonkénti összefoglalót készített az elfogadott intézkedésekről Az energiaválságra adott nemzeti költségvetési politikai válaszok címen, amely kiválóan mutatja a megközelítések sokféleségét.
„Az épülettulajdonosok Európa-szerte közös szükséglete, hogy az energiával körültekintően és az eddigiekről eltérő módon gazdálkodjanak. Az épülettípusok körében az új technológiák – például az energiatároló rendszerek stratégiai alkalmazása – válnak előnyössé, amik amellett, hogy sokrétűek, több érdekelt fél számára is relevánsak”
– nyilatkozta Szontág Balázs, aki hozzátette:
„Az energiafogyasztók számára lehetőség nyílik a helyben megújuló energiaforrások teljes körű kihasználására és a csúcsidőn kívüli energiaköltségek csökkentésére. A hálózatra épülő szervezetek számára lehetőség nyílik a szükséges hálózatok méretének csökkentésére, valamint arra, hogy a fogyasztók ellensúlyozzák a csúcsigényt, csökkentve ezzel az azokra nehezedő nyomást.”
- Elektromos járművek és megújuló energiaforrások
Az épülettulajdonosok néha meglepődnek akkor, amikor az elektromos járművek töltését és a megújuló energiaforrásokat egy kalap alá veszik. Nem tűnik egyből nyilvánvalónak, hogy az elektromos járművek töltőinfrastruktúrája hogyan növelheti a hálózat stabilitását és az épület-energiaellátás rugalmasságát. Pedig pontosan ez történik az ágazati összekapcsolásnak köszönhetően, amely az energiatermelés és -fogyasztás szorosabb összekapcsolását, valamint a megújuló energia rendkívül hatékony felhasználását jelenti.
Ezt a napjainkban könnyen kivitelezhető megközelítést kereskedelmi és ipari ingatlanok esetében Buildings as a grid-nek, azaz épületből hálózatnak, a lakóingatlanok esetében pedig Homes as a grid-nek, azaz otthonból hálózatnak nevezzük, mivel az épületet egy energetikai csomóponttá alakítja. Idén várhatóan egyre több ingatlantulajdonos alkalmazza majd ezt a megközelítést, ahogy a benzin- és dízelüzemű járművek kivonásának időpontja egyre közelebb kerül.
„Arra is érdemes számítani, hogy egyre erélyesebbé válik a nemzeti hálózatokra vonatkozó, kétirányú töltés engedélyezését szorgalmazó felhívás. Hiszen az elektromos töltők üzemeltetői jól látják, hogyan tudnának pénzt keresni a hálózati energiaeladással. Ez a megoldás Norvégiában például már engedélyezett és népszerű”
– nyilatkozta a szakember.
A karácsonyi időszakban – vitathatatlanul először – azt is megtapasztalhattuk, hogy az elektromos töltők iránti kereslet meghaladta a kínálatot és az elérhetőséget. Az egyes nyilvános töltőhelyeken kialakult hosszú sorok a jövőben elkerülhetővé válhatnának a kereskedelmi épületek közelében lévő, töltőkbe történő beruházással. Ezek nemcsak hasznos szolgáltatást nyújtanak az alkalmazottak és a környező lakosság számára, hanem a vállalkozások is profitálhatnak ebből a bejövő nyereség révén.
- A szakemberhiány leküzdése
Európa-szerte hiány tapasztalható a villamossági szakemberek körében, ezért az energetikai átálláshoz szükséges infrastruktúra kiépítése estében is létfontosságú a megfelelő munkaerő mielőbbi képzése. Ráadásul az európai országoknak 2023-ban még jobban törekedniük kell arra, hogy a kereskedelmi, ipari és lakóépületek piacán biztosítani tudják a nélkülözhetetlen munkaerőt. A fosszilis tüzelőanyagokat új energiamix-szel felváltó stratégiák megvalósítása – amelyek sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznek a megújuló energiaforrásokra – ugyanis a sok infrastrukturális munka mellett megfelelő munkaerőt is igényel. Amíg nem születik megfelelő megoldás, az automatizálás és a hatékony, megismételhető munkafolyamatok bevezetése segít abban, hogy egy adott vállalat a kevesebb képzett emberrel többet tudjon elérni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Új utakon a műanyaggyártás – a fenntarthatóság diktálja a tempót
A műanyag nélkülözhetetlen mindennapi életünkben, ugyanakkor előállítása és hulladékként való kezelése komoly környezeti kihívást jelent.
Míg a PET-palackok és egyszer használatos zacskók esetében már látható előrehaladás, a legtöbb, összetett anyagból készülő műanyag újrahasznosítása továbbra is megoldatlan. Vannak azonban megoldások a műanyag környezetterhelésének csökkentésére, amelyek már a gyártás során figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat. A BorsodChem gödöllői Innovációs Központja olyan új alapanyagokat és technológiákat fejleszt, amelyekkel csökkenthető a termékek CO₂-lábnyoma, mérsékelhető az anyag és energia-felhasználás, valamint azok választ adhatnak a klímaváltozás és a piac új igényeire.
Bizonyos műanyag-csomagolások – így például a PET-palackok és az egyszerhasználatos zacskók – esetében már jelentős lépések történnek annak érdekében, hogy minél inkább visszaszoruljon a használatuk, illetve növekedjen az újrahasznosításuk mértéke. Ez azonban korántsem jelent megoldást az összes műanyag tekintetében, ugyanis a legtöbb használati tárgyunk többféle anyag keverékéből áll össze, ráadásul sem uniós, sem iparági szinten nincs egyelőre olyan újrahasznosítási eljárás, amely egységesen használt és támogatott lenne. A műanyaggyártásnak ezért nagy felelőssége van abban, hogy megtalálja azokat az új alapanyagokat és technológiákat, amelyekkel csökkenthető bolygónk környezeti terhelése. Európa egyik piacvezető műanyag-alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártójának, a BorsodChemnek a gödöllői Innovációs Központjában ezt a szemléletet követve olyan fejlesztési irányvonalakon dolgoznak, amelyek már most lehetőséget kínálnak arra, hogy csökkentsék az előállított termékek CO2-lábnyomát, illetve segítsék az alkalmazkodást az éghajlatváltozáshoz.
Kevesebb anyag- és energia felhasználással ugyanolyan terméktulajdonságok
Az egyik legsokoldalúbban felhasználható, kitűnő hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkező műanyagot, a poliuretánt (PU) az ágymatracoktól és cipőtalptól az elektronikai eszközök burkolatán át a különböző szigetelésekig, tömítőanyagokig és ragasztókig rendkívül széles körben alkalmazzák. A zöld átállás és a klímaadaptáció olyan új igényeket és követelményeket támasztanak, amelyek ráirányítják a figyelmet arra, hogy a gyártóknak tudatosan az innovatív és fenntartható megoldások alkalmazására kell törekedniük.
„Olyan új technológiákra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy kevesebb alapanyag felhasználásával biztosítsuk ugyanazokat, vagy akár még előnyösebb termékjellemzőket. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy például az autóülésekben használt PU-habhoz olyan poliuretánt fejlesztünk, amely kisebb sűrűség mellett biztosítja az elvárt stabilitást, kényelmet és tartósságot”
– magyarázta Kruppa László vezérigazgató.
A műanyagok új generációja
A nem megújuló erőforrások – főként a kőolaj – felhasználásának kiváltását szolgálja a biológiai, bio-cirkuláris, illetve cirkuláris anyagok egyre nagyobb arányú alkalmazása a műanyagiparban. Ide tartoznak a mezőgazdasági termékekből, használt sütőolajból, erdészeti maradékból vagy például a műanyag-hulladékból előállított alapanyagok – kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy ezek fenntartható forrásból származzanak. Az ilyen új generációs műanyagok – például a bioalapú izocianátok és a bioalapú termoplasztikus poliuretán – előállításának sokkal kisebb a CO2-lábnyoma, az előállítási költségek azonban egyelőre még akadályát jelentik a széleskörű elterjedésüknek.
Klímaváltozás generálta új igények
A klímaváltozás már a végfelhasználók oldaláról is új igényeket generál. Olaszország délebbi részein ugyanis a tartósan magas hőmérséklet miatt a matracgyártók már nem tudják eladni a hagyományos memóriahabos ágybetéteteket, ezért számukra olyan új alapanyagot kellett fejleszteni, amely hasonló – de hőmérséklettől független – tulajdonságokkal bír, mint az eredeti memóriahab. Az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet emelkedés az épületek szigetelésére is hatással van – míg korábban inkább a hideg ellen volt szükség erre, addig jelenleg már egyre inkább a házfalak túlzott felmelegedését gátló burkolat iránti igény növekszik. A PU a belsőégésű motoros autókban is a két leggyakrabban alkalmazott műanyag egyike. Az autóipar átalakulása, az elektromosautók terjedése ugyanakkor szintén a szigetelőtechnológiák fokozott alkalmazását hozza magával. Az akkucellák ezekben ugyanis fokozott hőszigetelést igényelnek. Egy-egy ilyen új autómodellben így akár már 7-8 kilogrammal több poliuretán hab is lehet a robbanómotoros társaikhoz képest, ami részben a speciális hang- és hőszigetelés, valamint a nagy teljesítményű akkumulátorok működtetése miatt szükséges.
„Műanyagok nélkül a megszokott kényelmünk és biztonságunk elérhetetlen lenne, de a klímaváltozás okán elengedhetetlen, hogy a fenntarthatósági szempontokat már a termékek tervezésénél is érvényesítsük. Ezzel tudjuk biztosítani, hogy az adott műanyag tárgy az életciklusa végén megfelelő mértékben újrahasznosítható legyen.”
– hangsúlyozta Kruppa László vezérigazgató.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Papír helyett digitalizáció: nemzetközi trendekhez illeszkedő megoldásokkal spórol több tonna papírt a SPAR
A SPAR Magyarország logisztikai központjaiban új jó gyakorlat alkalmazásával csökkenti a papírfelhasználást, miközben a digitalizáció más területeken is jelentős környezeti előnyöket hoz.
A SPAR Magyarország bicskei és üllői logisztikai központjaiban újabb intézkedésekkel csökkentik a papírfelhasználást. A raktárakban a rakodási egységeket jelölő többoldalas címkéket immár kétoldalas nyomtatással készítik el, amivel a bevezetést követő négy héten belül csaknem fél tonnával csökkent a papírfelhasználás mennyisége. Ez éves szinten mintegy 5,5 tonna papír megtakarítását jelenti majd előreláthatóan – ennyivel kevesebb erőforrás vész kárba, miközben a hatékonyság sem csökken.
„A fenntarthatóság ma már nem csak alapelv a SPAR-nál, hanem a mindennapi működés részévé vált a logisztikától kezdve egészen az üzletek üzemeltetéséig. Büszkék vagyunk rá, hogy kollégáink kreatív és felelős hozzáállásának köszönhetően évről évre kézzelfogható eredményeket tudunk felmutatni a papírfelhasználás csökkentésében”
– mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.
A fenntarthatósági törekvések ugyanakkor nem állnak meg a raktáraknál. A SPAR Magyarország a közelmúltban több olyan digitalizációs intézkedést is bevezetett, amelyek érezhetően mérsékelték a papírfelhasználást: megszűntek a papíralapú takarítási és hűtőkontroll naplók, bevezették az elektronikus munkalapokat, a szerviznaplókat, valamint az online képzési anyagokat. Ezek az intézkedések együttesen évi több tíz tonnával csökkentik a vállalat papírszükségletét. A SPAR folytatja digitális innovációit Magyarországon, aminek keretében ez elektronikus polccímkék használata tíznél is több franchise partnerüzletben, valamint három saját üzemeltetésű áruházban is megvalósult már: Budapesten, Debrecenben és a legújabb, szentendrei szupermarketben. A papírmentes megoldás egyszerre szolgálja a vásárlói élmény növelését, a munkafolyamatok hatékonyabbá tételét és a fenntartható működést. A SPAR az ígéretes tapasztalatokra építve további üzleteiben is szeretné bevezetni a technológiát.
A papírtakarékosság globális trend is: a digitális átállás nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági előnyökkel is jár. Azok a vállalatok, amelyek időben felismerik az adminisztráció és a dokumentáció digitalizálásában rejlő lehetőségeket, hosszú távon rugalmasabbá, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá válhatnak. A SPAR Magyarország célja, hogy ezen a területen is élen járjon, és példát mutasson a hazai kiskereskedelemben.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A tűzvédelem új kihívásai 2025-ben
A magyar vállalatok a tűzvédelem területén számos új kihívással szembesültek 2025-ben.
A SMARTme Building Technologies Kft., a gyengeáramú rendszerek és integrált biztonsági megoldások szakértője összefoglalta a legfontosabb fejleményeket, amelyek a beruházók és üzemeltetők számára kulcsfontosságúak.
Tűzvédelem – jogszabályi változások és adminisztrációs egyszerűsítés
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) idén január 1-től ismét módosult. Fontos változás a tűzvédelmi berendezések – így az automatikus tűzjelzők, tűzoltósági kulcsszéfek és evakuációs hangrendszerek – esetében a felülvizsgálati ciklus 2025-től 6 hónapról, 12 hónapra módosult. Ez csökkenti ugyan a jogszabályban előírt, kötelező ellenőrzések számát, ugyanakkor megköveteli a vállalatoktól a folyamatos szakmai felkészültséget és nyomon követést. Fontos megjegyezni, hogy bár az előírt karbantartási ciklusidők a jogszabály szerint megnövekedtek, de ez nem jelenti azt, hogy az adott rendszerek mérete és azok karbantartási időráfordítása csökkent volna, így egy adott rendszer 100%-os rendszerkarbantartását nem a korábbiak szerinti két alkalomra (félévre) szétosztva kell elvégezni, hanem évente, egy alkalommal.
Az OTSZ változása mellett, változott továbbá a tűzjelző rendszerek létesítési- engedélyezési ügymenete is (491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet). A telepítéséhez több esetben már nem kell előzetes, un. létesítési engedélyt kérni, hanem elegendő csak – a rendszereket érintő – un. bejelentési kötelezettségnek eleget tenni.
„Elmondható, hogy az elmúlt évek jogszabálymódosításai a bürokráciacsökkentés szempontjait követték, miközben a bevezetett módosítások a beruházók és üzemeltetők kezébe adnak nagyobb felelősséget. Bár az OTSZ változása már 10 hónapja hatályban van, nem lehet elégszer felhívni a figyelmet a megváltozott jogi környezetre. Az mindenesetre biztató, hogy tapasztalataink szerint az irodaházak vagy éppen az ipari létesítmények esetében eddig is prioritásként kezelték a beruházók a tűzvédelmet, bízunk benne, hogy ez a jövőben sem fog változni”
– mondta el Móró Tibor, a SMARTme Building Technologies Kft. ügyvezető igazgatója.
Szakmai fejlődés és jogszabályi megfelelés
A tűzvédelmi szakemberek számára folyamatos szakmai fejlődés és jogszabályi megfelelés is szükséges. A Tűzvédelmi Műszaki Bizottság új irányelveket dolgozott ki, amelyek 2025. február 1-jétől alkalmazhatók. Ezek az irányelvek segítik a szakembereket a változó jogszabályi környezetben való eligazodásban és a legjobb gyakorlatok alkalmazásában. A magyar piacon kevés a tapasztalt tűzvédelmi mérnök és technikus, ez pedig lassítja a projektek megvalósítását, és nehezíti a folyamatos üzemeltetési megfelelést.
Mindezeknek megfelelően a magyar vállalatoknak 2025-ben érdemes:
- naprakészen követni a jogszabályi változásokat,
- alkalmazni a legmodernebb technológiai megoldásokat,
- biztosítani a rendszeres felülvizsgálatot és karbantartást,
- figyelembe venni a fenntarthatósági szempontokat és új tűzvédelmi kihívásokat.
Ezen lépések összessége biztosítják a jogszabályi megfelelést, növelik a biztonságot és támogatják a fenntartható működést a beruházások és üzemeltetés minden szakaszában.
„A tűzvédelem maga, nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem a beruházások és üzemeltetés biztonságának alapvető eleme. Ügyfeleinket abban segítjük, hogy a változó jogszabályi környezetben, a legmodernebb technológiákat alkalmazva, hosszú távon biztonságos és átlátható rendszereket üzemeltethessenek. Cégünk elkötelezett amellett, hogy ügyfeleinket a jogszabályi változások előtt tájékoztassa és segítse: a modern tűzjelző rendszerek nem csupán a megfelelésről szólnak, hanem a hosszú távú biztonságról, üzemeltethetőségről és fenntarthatóságról is”
– tette hozzá Móró Tibor.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Fontos változás az OTP Banknál: októbertől kombinálható lesz az Otthon Start és a falusi CSOK
-
Okoseszközök2 hét ago
GDPR-Barát kamerarendszer – Biztonság bírságok nélkül
-
Tippek2 hét ago
Ezek a használt autók kelnek el a leghamarabb
-
Ipar2 hét ago
Afrika legnagyobb üvegkonténer-gyára nyírbátori rendszerekkel működik
-
Mozgásban2 hét ago
A Tesla új Supercharger állomást nyit Magyarországon
-
Gazdaság2 hét ago
Új szintre lép a Syngenta fenntarthatósági programja Dióskálon
-
Tippek2 hét ago
Kitörni a buborékból: divatossá tennék a fenntarthatóságot
-
Ipar2 hét ago
Sokoldalúan konfigurálható kompakt erőművek